"M:

                                       „Megállapodás

  a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a

            beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről

  A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság (a

továbbiakban: Szerződő Felek),

  attól az óhajtól vezetve, hogy a két Állam gazdasági kapcsolatait fejlesszék,

  azzal a szándékkal, hogy az egyik Állam vállalkozói beruházásai számára a

másik Állam területén kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn,

továbbá

  annak tudatában, hogy a beruházások e Megállapodás szerinti előmozdítása

és kölcsönös védelme ösztönzi e területen az üzleti kezdeményezéseket,

megállapodtak a következőkben:

                                              1. Cikk

                                        Meghatározások

  E Megállapodás alkalmazásában:

  1. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden olyan vagyoni értéket,

amelyet gazdasági tevékenységgel kapcsolatban ruházott be az egyik

Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Fél területén ez utóbbi

törvényeinek és szabályainak megfelelően. Ezen belül különösen - de nem

kizárólag - az alábbiakat:

  a) ingó és ingatlan tulajdont, továbbá minden egyéb vagyoni értékű jogot,

mint például a jelzálogot, zálogjogot, a kézizálogjogot és hasonló jogokat;

  b) részvényeket, üzletrészeket, kötvényeket és a társasági érdekeltség egyéb

formáit;

  


  c) pénzbeli vagy más teljesítésre irányuló olyan követeléseket, amelyeknek

beruházással kapcsolatos gazdasági értéke van;

  d) szellemi tulajdonjogokat, beleértve a szerzői jogot, a védjegyet,

szabadalmat, ipari tervet, műszaki eljárást, know-how-t, kereskedelmi titkot,

kereskedelmi elnevezést, valamint a good-will-t valamely beruházással

összefüggésben;

  e) bármely jogszabályon vagy szerződésen alapuló jogot, illetve jogszerű

engedélyt és jóváhagyást, beleértve a természeti kincsek kutatására,

kitermelésére, művelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat.

  A vagyoni értékű jog beruházási formájának bármely változtatása nem érinti

annak beruházási jellegét.

  2. A „beruházó” kifejezés jelenti mindazokat a természetes és jogi

személyeket, akik a másik Szerződő Fél területén beruháznak.

  a) A „természetes személy” kifejezés jelenti mindazokat a természetes

személyeket, akik valamelyik Szerződő Fél joga szerint annak állampolgárai.

  b) A „jogi személy” kifejezés valamelyik Szerződő Fél tekintetében jelöli

mindazokat a társaságokat, amelyeket annak joga szerint mint jogi

személyeket jegyeztek be vagy hoztak létre. A Magyar Köztársaság esetében a

kifejezés azokat a személyegyesüléseket is magában foglalja, amelyek jogi

személyiséggel nem rendelkeznek, azonban jogilag mégis társaságnak

minősülnek.

  3. A „hozam” kifejezés a beruházásból eredő összegeket jelenti, és különösen

- de nem kizárólag - magában foglalja a profitot, kamatot, tőkenyereséget,

részvényt, osztalékot, jogdíjat és egyéb díjakat.

                                           2. Cikk

                        A beruházások előmozdítása és védelme

  1. Mindkét Szerződő Fél kedvező feltételeket alakít ki, illetőleg ilyenek

létrehozását ösztönzi annak érdekében, hogy a másik Szerződő Fél beruházói

a területén beruházzanak, továbbá törvényeivel és szabályaival összhangban

lehetővé teszi az ilyen beruházásokat.

  2. Az egyik Szerződő Fél vállalkozóinak beruházásai a másik Szerződő Fél

területén mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, továbbá

teljes körű védelmet és biztonságot élveznek.

                                           3. Cikk

                          Legnagyobb kedvezményes elbánás

  1. Mindkét Szerződő Fél olyan elbánásban részesíti a másik Szerződő Fél

beruházóinak beruházásait és annak hozamát saját területén, amely igazságos

és méltányos, továbbá amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit bármely

harmadik Állam beruházóinak beruházásai és hozama számára biztosít.


  2. Mindkét Szerződő Fél olyan elbánásban részesíti területén a másik

Szerződő Fél beruházóit a beruházások irányítása, fenntartása, használata,

hasznainak élvezete, illetőleg az azokkal való rendelkezés terén, amely

igazságos és méltányos, továbbá nem kedvezőtlenebb annál, mint amit

bármely harmadik Állam beruházói számára biztosít.

  3. Jelen cikk 1. és 2. pontjai nem értelmezhetők úgy, mint amelyek arra

köteleznék valamely Szerződő Felet, hogy terjessze ki a másik Fél beruházóira

az olyan elbánásból, preferenciából vagy előjogból eredő kedvezményeket,

amelyeket az előbbi Szerződő Fél

  a) vámunió, szabadkereskedelmi övezet, pénzügyi unió vagy más hasonló,

ilyen unió, intézmények vagy egyéb regionális együttműködés létrejöttét

eredményező nemzetközi megállapodás keretében terjeszthet ki, ha ennek az

egyik Szerződő Fél tagja, vagy az lehet, továbbá

  b) teljesen vagy főleg adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy

rendezés alapján terjeszthet ki.

                                           4. Cikk

                              Kártalanítás a veszteségekért

  1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházását a másik

Szerződő Fél területén veszteségek érik háború, fegyveres konfliktus,

országos szükségállapot, lázadás, felkelés, zavargás vagy más hasonló

események következtében, akkor az utóbbi Szerződő Félnek a visszaadás,

kártalanítás vagy kompenzáció terén olyan elbánást kell biztosítania, amely

nem kedvezőtlenebb annál, mint amit ez utóbbi Szerződő Fél bármely

harmadik Állam beruházói számára nyújt.

  2. A jelen cikk 1. pontjában foglaltra való tekintet nélkül, amennyiben

valamely Szerződő Fél beruházóit az ott említett események valamelyike

következtében a másik Szerződő Fél területén

  a) vagyonuknak az utóbbi Szerződő Fél erői vagy hatóságai általi lefoglalása,

vagy

  b) annak a Szerződő Fél erői vagy hatóságai által végrehajtott olyan

megsemmisítése miatt éri veszteség, ami nem összecsapás következménye és

nem a helyzet szükségszerűségéből folyt, akkor igazságos és megfelelő

kompenzációt kell biztosítani számukra azokért a veszteségekért, amelyeket a

lefoglalás tartama alatt, illetőleg vagyonuk megsemmisítése miatt

elszenvedtek. Az ilyen kifizetéseknek transzferábilisnak kell lenniük, és

szabadon átváltható valutában kell késedelem nélkül megtörténniük.

                                           5. Cikk

                                         Kisajátítás


  1. Az egyik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a másik Szerződő Fél

területén kizárólag közérdekből államosíthatják, sajátíthatják ki, vagy

alkalmazhatnak rájuk olyan intézkedéseket, amelyek az államosításnak vagy

kisajátításnak megfelelő eredménnyel járnak (a továbbiakban: kisajátítás). A

kisajátításnak jogszerű eljárás keretében, diszkriminációtól mentesen kell

megtörténnie és azzal együtt érvényesíteni kell az azonnali, megfelelő és

tényleges kompenzáció fizetésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen

kompenzációnak a kisajátítást vagy az arról szóló döntés köztudottá válását

közvetlenül megelőző időszak piaci értékéhez kell igazodnia a kisajátított

vagyont illetően, kamatot is magában kell foglalnia a kisajátítás időpontjától,

késedelem nélkül meg kell történnie, ténylegesen realizálhatónak kell lennie,

valamint transzferábilisnak, szabadon átváltható valuta formájában.

  2. Az érintett beruházónak jogában kell állnia, hogy haladéktalanul

felülvizsgáltassa ügyét és beruházásának értékelését az adott Szerződő Fél

igazságszolgáltatási vagy más független hatósága előtt, az e cikkben rögzített

elvekkel összhangban.

  3. A jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell,

ha valamelyik Szerződő Fél olyan társaság vagyonát sajátítja ki, amelyet a

saját területének bármely részén hatályos jog szerint jegyeztek be, illetőleg

aszerint alakítottak, ha abban a másik Szerződő Fél beruházóinak részvényei

vannak.

                                           6. Cikk

                                         Átutalások

  1. A Szerződő Felek garantálják a beruházásokhoz és megtérüléshez

kapcsolódó fizetések átutalását. Az átutalást szabadon átváltható valutában,

korlátozás és indokolatlan késedelem nélkül kell végrehajtani. Az ilyen

átutalás magában foglalja különösen - de nem kizárólag - az alábbiakat:

  a) a tőkét és pótlólagos összegeket a beruházás fenntartására vagy

növelésére;

  b) profitot, kamatot, osztalékot és más befolyó jövedelmet;

  c) a hitelek visszafizetését szolgáló pénzösszegeket;

  d) a jogdíjakat és egyéb díjakat;

  e) a beruházás eladásából vagy likvidálásából származó bevételt;

  f) a beruházás helye szerinti Szerződő Fél törvényeivel és szabályaival

összhangban a természetes személyek jövedelmeit.

  2. Ezen Megállapodás alkalmazásában az átváltási árfolyam azonos a folyó

tranzakciókra az átutalás időpontjában érvényes hivatalos árfolyammal,

hacsak eltérő megegyezés nem jön létre.

                                           7. Cikk

                                         Jogutódlás


  1. Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a másik

Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásra vonatkozóan biztosított

garancia keretében saját beruházói számára kifizetést teljesít, akkor ez utóbbi

Szerződő Fél elismeri:

  a) a beruházó bármilyen jogának vagy követelésének átruházását törvény

vagy jogügylet alapján ebben az Államban az előbbi Szerződő Félre vagy

annak kijelölt ügynökségére, továbbá

  b) azt, hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége a

jogutódlás alapján jogosult az adott beruházó jogainak gyakorlására és

követeléseinek érvényesítésére, és átvállalja a beruházással kapcsolatos

kötelezettségeket.

  2. Az átruházott jogok vagy követelések nem haladhatják meg a beruházó

eredeti jogait és követeléseit.

                                           8. Cikk

  Az egyik Szerződő Fél, másrészről a másik Szerződő Fél beruházója közötti

                                beruházási viták rendezése

  1. Bármely vitát, amely az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik

Szerződő Fél között merül fel az utóbbi Szerződő Fél területén megvalósított

beruházással kapcsolatban, a vitában érintett felek közötti tárgyalások alapján

kell rendezni.

  2. Ha az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti vita

így nem dönthető el 6 hónapon belül, akkor a beruházónak jogában áll az

ügyet az alábbi fórumok bármelyike elé terjeszteni:

  a) a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID),

figyelemmel az Államok és Más Államok Állampolgárai Közötti Beruházási

Viták Elintézése Egyezményének - amelyet 1965. március 18-án fogadtak el

Washingtonban - alkalmazandó szabályaira, amennyiben mindkét Szerződő Fél

részesévé vált az Egyezménynek;

  b) választottbíróhoz vagy nemzetközi ad hoc választottbírósághoz, amelyet

az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának Választottbírósági

Szabályai (UNCITRAL) alapján létesítettek. A vitában érintett felek írásban

megegyezhetnek a szabályok módosításában. A választottbíróság határozata

végleges és köti mindkét vitában érintett felet.

                                           9. Cikk

                       A Szerződő Felek közötti viták elintézése

  1. A jelen Megállapodás értelmezésére és alkalmazására vonatkozó vitákat a

Szerződő Felek között lehetőség szerint konzultáció és tárgyalás útján kell

rendezni.

  2. Ha a vita ilyen módon nem intézhető el 6 hónapon belül, akkor azt

bármelyik Szerződő Fél kérésére e cikk rendelkezéseivel összhangban

választottbíróság elé kell terjeszteni.


  3. A választottbíróság az egyes esetekre vonatkozóan a következők szerint

alakul meg. A választottbírósági eljárás kérelmének átvételétől számított két

hónapon belül mindkét Szerződő Fél kijelöli a bíróság egy-egy tagját. Ez a két

tag azután kiválaszt egy olyan személyt, aki valamely harmadik Állam

állampolgára, és akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a bíróság elnökévé (a

továbbiakban: elnök) neveznek ki. Az elnököt a másik két tag kinevezését

követő három hónapon belül ki kell nevezni.

  4. Amennyiben a jelen cikk 3. pontjában megjelölt határidőkön belül a

szükséges kinevezések nem történnek meg, kérelem intézhető a Nemzetközi

Bíróság elnökéhez, hogy eszközölje a kinevezéseket. Ha ő valamelyik Szerződő

Fél állampolgára vagy egyébként akadályozva van az említett feladat

ellátásában, úgy az alelnököt kell felkérni a kinevezésekre. Ha az alelnök

szintén valamelyik Szerződő Fél állampolgára vagy akadályozva van az

említett feladat ellátásában, akkor a Nemzetközi Bíróság rangidős tagját kell

felkérni a kinevezések megtételére, aki nem állampolgára egyik Szerződő

Félnek sem.

  5. A választottbíróság egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg határozatát.

Ez a döntés kötelező erejű. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját

bírájára eső költségeket és a választottbíróság előtti képviselet pénzügyi

terheit. Az elnök költségei és a többi kiadás a két Szerződő Fél között egyenlő

arányban oszlik meg. A bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

                                          10. Cikk

            Más szabályok és külön kötelezettségvállalások érvényesítése

  1. Ha egy ügyben egyidejűleg irányadó mind a jelen Megállapodás, mind

pedig olyan más nemzetközi egyezmény, amelynek mindkét Szerződő Fél

részese, akkor e Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza, hogy

bármelyik Szerződő Fél vagy annak a másik Szerződő Fél területén

beruházással rendelkező beruházója azokat a szabályokat részesítse előnyben,

amelyek ügye szempontjából kedvezőbbek.

  2. Ha az egyik Szerződő Fél által a másik Szerződő fél beruházói számára

nyújtandó elbánás saját törvényei és szabályai, vagy más speciális szerződési

rendelkezések alapján kedvezőbb annál, mint ami e Megállapodás alapján

járna, akkor a kedvezőbb elbánást kell biztosítani.

                                          11. Cikk

                           A Megállapodás alkalmazhatósága

  E Megállapodás rendelkezéseit azokra a beruházásokra kell alkalmazni,

amelyeket az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén

1987. december 29-e után valósítottak meg.

                                          12. Cikk


                      Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

  1. A Szerződő Felek értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás

hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek. A

Megállapodás a második értesítés időpontjában lép hatályba.

  2. E Megállapodás tíz évig marad hatályban, majd azt követően is, hacsak

valamelyik Szerződő Fél egy évvel az eredeti vagy bármelyik további időszak

lejárta előtt nem értesíti a másikat írásban a Megállapodás felmondására

irányuló szándékáról.

  3. A Megállapodás felmondása előtt megvalósított beruházások tekintetében

a Megállapodás rendelkezéseit a felmondás időpontját követő tíz évig továbbra

is érvényesíteni kell.

  Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a

Megállapodást aláírták.

  Készült két eredeti példányban, Budapesten, 1994. augusztus hó 26. napján,

magyar, vietnami és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

  Bármely értelmezésbeli eltérés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.

                                        (Aláírások)”

AGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










T/2917. számú
törvényjavaslat





 A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a beruházások 
előmozdításáról és kölcsönös védelméről Budapesten, 1994.augusztus 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről










								Előadó: Dr. Medgyessy Péter
									pénzügyminiszter











				Budapest,1996.szeptember









			      1996. évi ............................ törvény
		a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság 			között a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről 			Budapesten, 1994.augusztus 26-án aláírt Megállapodás 						          kihirdetéséről





						1.§




 Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a beruházások előmozdításáról és kölcsönös védelméről Budapesten, 1994.augusztus 26-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
(A megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995.június 16-án megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995.június 16-án hatályba lépett.)





						2. §




A   Megállapodás  hivatalos magyar nyelvű fordítása  a következő:

						3.§



Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995.június 16-tól kell alkalmazni.




INDOKOLÁS



A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi 
előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás előírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi gyakorlatnak. Megfelelően szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.


A Megállapodást az Országgyűlés 29/1995.(III.24.) számú határozatával megerősítette."
