"M:

                                       „Megállapodás

 a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások

                       kölcsönös elősegítéséről és védelméről

                                           Preambulum

  A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság (a továbbiakban: a

Szerződő Felek),

  attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két Állam számára kölcsönösen

előnyös gazdasági együttműködést,

  attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és

tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél

területén megvalósuló beruházások számára,

  felismerve, hogy szükséges elősegíteni és védelemben részesíteni a külföldi

beruházásokat a két Állam gazdasági fellendülésének előmozdítása érdekében,

a következőkben állapodtak meg:

                                              1. Cikk

                                        Meghatározások

  A Megállapodás szempontjából:

  1. A „beruházó” kifejezés bármelyik Szerződő Fél tekintetében vonatkozik

  a) azokra a természetes személyekre, akik az egyik Szerződő Fél törvényei

szerint annak állampolgárai;

  


  b) azokra a jogi személyekre, ideértve a vállalatokat, társaságokat,

gazdasági társulásokat és más szervezeteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél

jogszabályai szerint alapítottak vagy más megfelelő módon hoztak létre, és

székhelyük ugyanezen Szerződő Fél területén van, valamint tényleges

gazdasági tevékenységüket is itt fejtik ki;

  c) azokra a jogi személyekre, amelyeket bármely ország jogszabályai szerint

alapítottak, és amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy az egyik

Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező és ott tényleges gazdasági

tevékenységet folytató jogi személyek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése

alatt állnak;

  d) a beruházót a c) pont alapján felkérhetik az ilyen ellenőrzés bizonyítására

annak érdekében, hogy az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházás

létrejött vagy létre fog jönni, elismerje őt a másik Szerződő Fél beruházójának;

  e) a c) pontban említett beruházók nem támaszthatnak igényt a

Megállapodás 6. Cikke alapján, ha a kártalanítást egy másik olyan

Beruházásvédelmi Megállapodás hasonló rendelkezése értelmében fizették,

amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek a területén a beruházás létrejött.

  2. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden vagyoni értéket és

különösen:

  a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint

szolgalmi jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog;

  b) részvényt, üzletrészt vagy a társaságokban való érdekeltség bármely

egyéb formáját;

  c) pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra szóló

követelést;

  d) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogot (úgymint szabadalom, használati

minta, ipari minta vagy modell, védjegy, kereskedelmi név, eredetmegjelölés),

know-how-t és good-will-t;

  e) közjogi koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására,

kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat, továbbá minden

más, törvény által, vagy jogszabályoknak megfelelő szerződés vagy hatósági

határozat által megadott jogokat.

  3. A beruházás formájában bekövetkezett változás nem érinti annak

beruházási jellegét, ha ez a változás annak a Szerződő Félnek a

jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban történt, amelynek a területén

a beruházás létrejött.

  4. A „jövedelem” kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget,

és különösen, de nem kizárólag, jelenti a nyereséget, kamatot, tőkehozadékot,

osztalékot, jogdíjat, díjakat vagy más folyó jövedelmet.

                                           2. Cikk

                                   Az alkalmazás területe

  1. A jelen Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az

egyik Szerződő Fél területén, jogszabályainak és rendelkezéseinek

megfelelően, a másik Szerződő Fél beruházói hoztak létre, amennyiben e

beruházások gazdasági tevékenységgel kapcsolatosak és 1972. december 31.

után valósultak meg.


  2. A jelen Megállapodás nem alkalmazandó az olyan beruházásokra, amelyek

kormányközi megállapodások alapján a korábbi Kölcsönös Gazdasági Segítség

Tanácsa keretében jöttek létre, kivéve, ha ezeket a beruházásokat a Szerződő

Felek külföldi beruházásokra vonatkozó jogszabályainak megfelelően

átalakították.

  3. A jelen Megállapodás nem érinti a Szerződő Felek olyan beruházásokra

vonatkozó jogait és kötelezettségeit, amelyek nem tartoznak a Megállapodás

hatálya alá.

                                          3. Cikk

                     A beruházások elősegítése és engedélyezése

  1. Mindegyik Szerződő Fél területén lehetőség szerint elősegíti a másik

Szerződő        Fél    beruházóinak       beruházásait,      és    jogszabályaival       és

rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.

  2. Miután az egyik Szerződő Fél a beruházást területén engedélyezte,

megadja, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, az ezen

beruházással, valamint a licencia-megállapodások és a műszaki, kereskedelmi

vagy igazgatási közreműködésre vonatkozó szerződések teljesítésével

kapcsolatosan szükséges engedélyeket. Szükség esetén mindegyik Szerződő

Fél elősegíti a külföldi állampolgárságú tanácsadók és más szakemberek

tevékenységéhez szükséges engedélyek kiadását.

                                          4. Cikk

                  A beruházásokkal kapcsolatos védelem és elbánás

  1. Mindegyik Szerződő Fél védelmet nyújt a másik Szerződő Fél beruházói

által a területén jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létrehozott

beruházások számára, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető

intézkedésekkel az ilyen beruházások irányítását, fenntartását, használatát,

élvezetét, bővítését, eladását és esetleges felszámolását.

  2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén

létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Ez az

elbánás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a

saját beruházói által a területén létrehozott beruházásokat részesíti, vagy mint

amelyben mindegyik Szerződő Fél a területén a legnagyobb kedvezményes

elbánást élvező beruházók által megvalósított beruházásokat részesíti, feltéve,

hogy ez az utóbbi elbánás a kedvezőbb.

  3. A legnagyobb kedvezményes elbánás nem alkalmazandó azon

kedvezményekre, amelyeket a Szerződő Felek harmadik állam beruházóinak

szabadkereskedelmi övezetben, vám- vagy gazdasági unióban való részvétele

vagy azokhoz való csatlakozása alapján, vagy egy már létező vagy a jövőben

létrejövő, kettős adóztatás elkerülésére vagy más adózási ügyekre vonatkozó

egyezmény alapján nyújtanak.


                                          5. Cikk

                                 Hazatelepítés és átutalás

  1. Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén a másik Szerződő Fél

beruházói beruházásokat hoznak létre, megadja e beruházók számára az ezen

beruházásokkal kapcsolatos fizetések szabad átutalásának lehetőségét, így

különösen az alábbiak tekintetében:

  a) kamatok, osztalékok, nyereség és más folyó jövedelmek;

  b) kölcsönök visszafizetése;

  c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló

összegek;

  d) jogdíjak és más, a jelen Megállapodás 1. Cikk 2. bekezdésének c), d) és e)

pontjaiban felsorolt jogokkal kapcsolatos fizetések;

  e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos

tőkehozzájárulások;

  f) a beruházás eladásából vagy részleges vagy teljes felszámolásából

származó bevételek, ideértve a tőke értéknövekedését.

  2. Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az

átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerződő Fél

által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek a területén a

beruházás létrejött; ezek az eljárási szabályok nem jelenthetik az ilyen

átutalás elutasítását vagy felfüggesztését.

                                          6. Cikk

                           Tulajdonkorlátozás és kártalanítás

  1. Egyik Szerződő Fél sem hoz sem közvetlen, sem közvetett módon a másik

Szerződő Fél beruházóinak beruházásait érintő kisajátítási, államosítási vagy

bármely más, azonos természetű, illetőleg azonos következményekkel járó

intézkedést, kivéve, ha az intézkedéseket közérdekből, megkülönböztetés

nélkül és megfelelő törvényes eljárás keretében hozzák, és feltéve, hogy a

tényleges és megfelelő kártalanításról rendelkeznek. A kártalanítás

összegének el kell érnie a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak azt a

piaci értékét, amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló

tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt. A

kártalanítás magában foglalja a tulajdonkorlátozás napjától számított

kamatokat és szabadon átutalható.

  A kártalanítási összeget szabadon átváltható valutában kell meghatározni és

indokolatlan késedelem nélkül kifizetni az erre jogosult személynek, tekintet

nélkül annak tartózkodási vagy lakóhelyére. Az átutalás akkor tekinthető

„indokolatlan késedelem nélkülinek”, ha az az átutalási formaságok

teljesítéséhez szükséges szokásos időn belül lebonyolódik. Ez az időszak azon

a napon kezdődik, amelyen a vonatkozó kérelmet előterjesztették, és nem

haladhatja meg a három hónapot.


  2. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a beruházásai a másik Szerződő

Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom,

szükségállapot vagy lázadás következtében kárt szenvednek, ez utóbbi

részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető

ellenszolgáltatás tekintetében a jelen Megállapodás 4. Cikkének 2. bekezdése

szerinti elbánásban részesülnek.

                                          7. Cikk

                                 Kedvezőbb rendelkezések

  Amennyiben bármelyik Szerződő Fél belső jogszabályai vagy a Szerződő

Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi

kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél

beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásra

jogosító, általános vagy különleges szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a

szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál

előnyösebbek.

                                          8. Cikk

                                        Jogutódlás

  1. Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak ügynöksége fizetést teljesít saját

beruházójának egy olyan garancia vagy biztosítás alapján, amelyet egy

beruházás tekintetében vállalt, a másik Szerződő Fél elismeri az előbbi

Szerződő Félnek vagy ügynökségének jogutódlását a beruházó bármely jogára

vagy jogosultságára vonatkozólag.

  Ha a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége jogutódlás következtében

megszerezte egy beruházó jogait, úgy megilletik a beruházó jogai, azzal

azonban, hogy ezeket a jogokat a beruházónak az ilyen biztosított beruházásra

vonatkozó kötelezettségeit figyelembe véve gyakorolhatja.

  2. A fenti 1. bekezdésben meghatározott jogutódlás esetén a beruházó nem

érvényesíthet igényt anélkül, hogy a Szerződő Fél vagy annak ügynöksége

erre fel nem hatalmazná.

                                          9. Cikk

                       A Szerződő Felek közötti viták rendezése

  1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás rendelkezéseinek

értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat diplomáciai

úton rendezik.


  2. Amennyiben a két Szerződő Fél a vita felmerülésétől számított tizenkét

hónapon belül nem tud egymással megállapodásra jutni, a vitát bármelyik

Szerződő Fél kérésére háromtagú választottbíróság elé terjesztik. Mindegyik

Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró kijelöl egy

olyan elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára.

  3. Ha az egyik Szerződő Fél nem jelöli ki választottbíróját és két hónapon

belül nem tesz eleget a másik Szerződő Fél ez irányú felhívásának, a

választottbírót ennek a Szerződő Félnek a kérésére a Nemzetközi Bíróság

elnöke jelöli ki.

  4. Ha a két választottbíró az elnök személyében a kijelölésüktől számított két

hónapon belül nem tud megállapodni, az elnököt bármelyik Szerződő Fél

kérésére a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki.

  5. Amennyiben az e Cikk 3. és 4. bekezdésében meghatározott esetekben a

Nemzetközi Bíróság elnöke az említett funkció ellátásában akadályoztatva van,

vagy ha bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a kijelölést az alelnök teszi

meg, és amennyiben ez utóbbi akadályoztatva van, vagy bármelyik Szerződő

Fél állampolgára, a kijelölést a Bíróság azon rangidős bírája teszi meg, aki

egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

  6. Feltéve, hogy a Szerződő Felek más rendelkezésekben nem állapodnak

meg, a választottbíróság maga határozza meg eljárási rendjét. A

választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg határozatait.

  7. Mindegyik Szerződő Fél viseli a választottbírósági eljárás során saját

választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az

egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik. Mindazonáltal a

választottbíróság határozhat úgy, hogy a Szerződő Felek egyike a költségeket

nagyobb arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerződő Félre nézve

kötelező.

  8. A választottbíróság határozatai véglegesek és mindegyik Szerződő Fél

számára kötelezők.

                                         10. Cikk

     Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti viták

                                        rendezése

  1. Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti

beruházási viták rendezése érdekében, a jelen Megállapodás 9. Cikkének

fenntartása mellett az érintett felek tárgyalásokat folytatnak.

  2. Ha ezek a tárgyalások az erre vonatkozó írásbeli kérelemtől számított hat

hónapon belül nem vezetnek eredményre, a vitában álló felek az alábbiak

szerint járhatnak el:

  a) a jelen Megállapodás 5. és 6. Cikke szerinti kötelezettségre vonatkozó

vitát a beruházó kérésére választottbíróság elé terjesztik;

  b) a jelen Cikk 2. bekezdésének a) pontjában nem hivatkozott vita esetén, ha

mindkét fél ilyen alávetésben megállapodott, a vitát választottbíróság elé

terjesztik.


  3. A választottbíróságot minden egyes ügyben külön meg kell alakítani. Ha a

vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, mindegyikük kijelöl egy

választottbírót és ez a két választottbíró kijelöl egy olyan elnököt, aki egy

harmadik állam állampolgára. A választottbírókat a választottbíráskodásra

vonatkozó kérelem vételétől számított két hónapon belül, az elnököt pedig

további két hónapon belül kell kijelölni.

  4. Amennyiben a jelen Cikk 3. bekezdésében meghatározott határidőket nem

tartják be, bármelyik vitában álló fél, egyéb megegyezések hiányában,

felkérheti a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának

elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Ha az elnök az említett funkció

ellátásában akadályoztatva van, vagy az egyik Szerződő Fél állampolgára, a

jelen Megállapodás 10. Cikke 5. bekezdésének rendelkezései mutatis mutandis

alkalmazandók.

  5. Ha a vitában álló felek másképpen nem állapodnak meg, a

választottbíróság maga határozza meg eljárási rendjét. Határozatai

véglegesek és kötelezők. A Szerződő Felek biztosítják a választottbírósági

ítélet elismerését és végrehajtását.

  6. A vitában álló mindegyik fél viseli a választottbírósági eljárás során saját

választottbírójának és képviseletének költségeit; az elnök költségeit és az

egyéb költségeket a vitában álló két fél egyenlő részben viseli. Mindazonáltal a

választottbíróság határozhat úgy ítéletében, hogy a felek különböző arányban

viseljék a költségeket, és ez a döntés mindkét félre nézve kötelező.

  7. A vitában álló Szerződő Fél a rendezési eljárásnak vagy az ítélet

végrehajtásának semmiféle szakaszában sem hivatkozhat arra, hogy a

beruházó biztosítási szerződés alapján olyan kártalanítást kapott, amely a

keletkezett veszteséget teljesen vagy részben fedezi.

  8. Ha mindkét Szerződő Fél tagja az Államok és más Államok természetes és

jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, 1965. március 18-i

Egyezménynek, úgy a vitákat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi

Központja elé terjesztik, mégpedig a jelen Cikk 2. bekezdésének a) pontjában

említett vitákat a beruházó kérésére, és a jelen Cikk 2. bekezdésének b)

pontjában említett vitákat a két fél megegyezése alapján.

                                         11. Cikk

                                 Kötelezettségek betartása

  Mindkét Szerződő Fél folyamatosan biztosítja azoknak a kötelezettségeknek

a betartását, amelyeket a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival

kapcsolatban elvállalt.

                                         12. Cikk

                                    Záró rendelkezések


  1. A jelen Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Kormány

értesítette egymást arról, hogy a nemzetközi megállapodások megkötéséhez

és hatálybalépéséhez szükséges belső alkotmányos követelményeknek eleget

tett; a Megállapodás tíz évig marad hatályban. A Megállapodás további öt-öt

évre azonos feltételek mellett meghosszabbodik, amennyiben azt ezen időszak

lejárta előtt hat hónappal írásban fel nem mondják.

  2. A jelen Megállapodás hivatalos értesítéssel történt felmondása esetén az

1-11. Cikkek rendelkezései további tíz évig érvényben maradnak a hivatalos

értesítés előtt létesített beruházások tekintetében.

  Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a

Megállapodást aláírták.

  Készült két példányban, Budapesten, 1992. szeptember hó 23. napján, angol

nyelven.

                                       (Aláírások)”

AGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/2918. számú
törvényjavaslat


A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992.szeptember 23-án  aláírt Megállapodás kihirdetéséről





								Előadó: Dr. Medgyessy Péter
									pénzügyminiszter



				Budapest,1996.szeptember



			1996. évi ............................ törvény
	       a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten 			    1992.szeptember 23-án  aláírt Megállapodás kihirdetéséről





1.§




 Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között
 a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.(A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. június 16-án megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. június 16-án hatályba lépett.)





						2. §




A   Megállapodás  hivatalos magyar nyelvű fordítása  a következő:

						3.§



Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1995.június 16-tól kell alkalmazni.




INDOKOLÁS




A Megállapodás törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi 
előírásai szerint a kihirdetésre törvényben van mód.


A Megállapodás előírásai megfelelnek a hasonló tárgyban megkötött magyar megállapodások szokásos tartalmának és az e körben követett nemzetközi gyakorlatnak. Megfelelően szolgálja továbbá a Magyar Köztársaság mindenoldalú nemzetközi kapcsolatainak ápolásához és elmélyítéséhez fűződő érdekeket.


A Megállapodást az Országgyűlés 23/1995. (III.24.) számú határozatával megerősítette."
