"ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/3109.
Képviselői önálló indítvány!




TöRVÉNYJAVASLAT
gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény módosításáról


A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) a következők szerint módosul:


1.§

A Gszt. 3.§-ának e), f), i), p) és r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"e) gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékekről a gázt az átvevőnek átadja, méri és a gázelosztó vezetékhez történő csatlakozáshoz és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték alkotórésze;
f)  gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztó telekhatáránál ér véget;
i)  csatlakozó vezeték: a fogyasztó telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai;
p) fogyasztó: a gázszolgáltatótól vagy a gázértékesítőtől gázt vételező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; fogyasztó lehet
1. lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója, 
2.  kommunális fogyasztó: az a nem lakossági fogyasztó, aki (amely) a gázt közösségi ellátási célra használja;
3. ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a gázt vállalkozási tevékenységéhez használja;
r) természetes monopólium: a gázszolgáltatás, a gázértékesítés, amelynek végzése során a piaci törvények nem, vagy nem megfelelően érvényesülnek, mert a gázellátásban részesülőnek választási lehetősége nincs;\"


2.§

(1) A Gszt. 9.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az engedély akkor adható ki, ha 
a) az engedélykérelem benyújtóját a bányafelügyelet gázszolgáltatási, gázértékesítési tevékenységre műszaki-biztonsági szempontból alkalmasnak minősítette, 
b) az engedélykérelem benyújtóját a Hivatal a folyamatos gázszolgáltatás, gázértékesítés ellátására gázforrás-biztosítási, pénzügyi és gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti,
c) a gázértékesítő rendelkezik az általa forgalmazott mennyiség 10%-át elérő, belföldi termelésből származó forrással, 
d) az engedélyes legalább az éves gázszolgáltatás, illetve gázértékesítés egynegyedének megfelelő állandó fizetőképességgel vagy ezzel egyenértékű fedezettel rendelkezik.\"

(2) A Gszt. 9.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A gázszolgáltatásra, gázértékesítésre kiadott működési engedély határozatlan időre és - a törvényben meghatározott kivételekkel - az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokra és kötelezettségekre szól. A gázértékesítő az összekapcsolható teljes gázellátó rendszerre kiterjedően jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítását szolgáló, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére.\"


3.§ 

A Gszt. 11.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kezdeményezésére módosítani lehet. A gázértékesítő gázszolgáltatási kötelezettsége módosítható a szállító vezetéki gázátadóról gáz átvételére képes új fogyasztóval (telephellyel).\"


4.§

A Gszt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A megépült gázelosztó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig bányaszolgalmi jogot kell alapítani.\"


5.§ 

A Gszt. 14. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

\"(3) A csatlakozó és a fogyasztói vezetékek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, továbbá e létesítmények idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a Ptk. szabályait kell alkalmazni.\" 




6.§

A Gszt. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Ha a biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a gázelosztó vezeték az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy nagymértékben akadályozza, és emiatt a létesítmény bányaszolgalom alapján történő üzemeltetésére nincsen lehetőség, a létesítmény beruházójának az ingatlant meg kell vásárolnia. Ha az adásvétel nem jön létre az ingatlan kisajátítását kérheti. Az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szolgalom alapításától számított egy éven belül. A kisajátított ingatlant  az állam tulajdonába és a gázszolgáltató, illetve gázértékesítő ingyenes használatába kell adni. Az ingyenes használati jog a létesítmény üzemeltetésének megszüntetésével megszűnik.\" 


7.§

A Gszt. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az általános közüzemi szolgáltatási célra szolgáltatott gáz szerződésben meghatározott minőségének (fűtőértékének) megváltozásából adódó költségek a lakossági fogyasztót nem terhelhetik.\"


8.§

(1) A Gszt. 17.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az általános közüzemi szerződés kötésére jogosult fogyasztók a gáz hatósági árával nem fedezett fejlesztési költségekre a miniszter rendeletével meghatározott mértékű hálózatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a gázszolgáltatónak fizetni. Az egyedi közüzemi szerződést kötő, valamint a 21.§ (4) bekezdés szerinti fogyasztó a szolgáltatóval a polgári jog szabályai szerint állapodik meg az árral nem fedezett fejlesztési, továbbá a különös fogyasztói igények teljesítéséről.\"
(2) A Gszt. 17.§-a új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az (5) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

\"(5) Gázelosztó vezeték használatbevételét a bányafelügyelet - a (6) bekezdés kivételével - akkor engedélyezi, ha az érintett településen (településeken) a Hivatal működési engedéllyel rendelkező gázszolgáltatót jelölt ki. Az engedélyt a bányafelügyelet a gázszolgáltató kérelmére adja ki. 
(6) Kijelölt gázszolgáltató hiányában a bányafelügyelet az engedélyezési eljárást a Hivatal nyilatkozata alapján folytatja le.\"


9.§

A Gszt. 18.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét 200m3/h teljesítmény alatt vételező fogyasztók esetében a gázszolgáltatónak a kivitelezés megkezdése előtt be kell nyújtani. A gázszolgáltató a kiviteli terv alapján a benyújtást követő 15 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételért a gázszolgáltató díjat nem számolhat fel.


10.§

A Gszt. 18.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A gázszolgáltatónak benyújtott kiviteli terv szerint elkészített gázszerelést a gázszolgáltató az üzembe helyezés előtt köteles díjmentesen ellenőrizni és minősíteni. 


11.§

A Gszt. 19.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"(2) A gázszolgáltató a gázt a lakossági és kommunális fogyasztó részére az alkalmazott készülékekre szabványban meghatározott nyomáshatárok között köteles szolgáltatni. Ha a gáz elosztási nyomása nagyobb, mint a készülék csatlakozási nyomása, akkor a gázszolgáltató köteles saját költsége terhére a szükséges nyomásszabályozót a gázszolgáltatás megkezdésekor felszerelni. Ezen nyomásszabályozók üzemképes állapotban tartása a gázszolgáltató, megőrzése és védelme a fogyasztó feladata.\"


12.§

A Gszt. 25.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása a fogyasztó kötelessége.\"


13.§

A Gszt 32.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik a gázelosztó vezetékekkel kapcsolatban:
a) a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, építés-felügyelete és munkavédelmi hatósági felügyelete,
b) a gázszolgáltató műszaki-biztonsági tevékenységének ellenőrzése,
c)  a külön jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálata.\"


14.§

A Gszt. 34.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az idegen ingatlan használatával és a bányaszolgalom alapításával okozott károk megtérítésére a Bt. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.\"


15.§

A Gszt. 34.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az e törvény hatálybalépésekor működő gázszolgáltatók és gázértékesítők 90 napon belül kötelesek a Hivatalhoz engedélyük (9.§) kiadásához szükséges kérelmüket benyújtani. Az engedély nem tagadható meg, ha a kérelem az e törvényben meghatározott feltételeknek és az e törvényben előírt rendeleteknek  és szabályoknak megfelel. Ha jogszabályi rendelkezés folytán az engedélyt módosítani kell, az ezzel kapcsolatos kérelmet az engedélyes a jogszabály hatályba lépését követő 90 napon belül köteles a Hivatalhoz benyújtani.\"


16. §.

E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.








INDOKOLÁS
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény
 módosításához



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A gázszolgáltatással összefüggő jogviszonyok új, korszerű szabályait az Országgyűlés az 1994. március 29-i ülésnapján elfogadott 1994. XLI. törvénnyel.
A törvény kihirdetése óta eltelt közel két év jogalkalmazási tapasztalatain, valamint a jogszabályi környezet változásain túlmenően a törvény felülvizsgálatát és módosítását indokolja az, hogy egyes rendelkezéseit a törvény szövegének megfelelően nem lehet végrehajtani. 
A törvény módosítására vonatkozó javaslatok alapvetően ezeknek a rendelkezéseknek a módosítását célozzák meg. 
A gázszolgáltatással összfüggő jogviszonyokban a gázelosztó vezeték létesítése, illetve üzemeltetése az esetek jelentős részében idegen ingatlanok tulajdonosainak tűrésre vonatkozó kötelmeivel, illetve az ingatlan használati jogának korlátozásával járnak. A tulajdonosi jogok védelmére a bányaszolgalom és az ezen alapuló kártalanítás jogintézményét nevesíti a törvény, azonban jogilag teljesen téves módon összemossa  a létesítmény elhelyezését (amelyre bányaszolgalmi jog alapítása értelmetlen) és az üzemeltetéshez kötődő bányaszolgalmat. Azzal pedig, hogy a kártalanítással kapcsolatos kérdések rendezését a törvény a létesítési engedélyezési eljárási szakaszba utalja (Gszt. 34.§ (1) bek.), olyan feladatot ír elő az engedélyező bányafelügyelet részére, amelynek végrehajtásával felesleges szolgalom alapítására kellene kötelezni az építtetőt. A gázelosztó vezeték létesítésének engedélyezésekor ugyanis még sem a vezeték nyomvonala és ezzel szorosan összefüggő biztonsági övezete sem végleges. A bányaszolgalmi jog és a kártalanítás megalapozottan csak kivitelezett gázvezetékre állapítható meg, mert ekkor válik véglegessé a létesítmény biztonsági övezete és a biztonsági övezettel érintett ingatlan. 
A törvény csak a gázszolgáltatásra jogosultak körét szabályozza, az építtetői jogosultságra nem állapít meg szabályokat. Abban az esetben, ha a gázszolgáltató illetve az építtető nem azonos, a már megépített gázelosztó vezetékek üzembe helyezése meghiúsulhat annak következtében, hogy az önkormányzat által létesített vezetékrendszert a kijelölt gázszolgáltató különböző műszaki okok miatt üzemeltetésre nem akarja átvenni. Az üzemeltetés elmaradása az anyagi kár mellett az önerős építéssel érintett települések lakóinak súlyos érdeksérelmével is jár. Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltetheti, megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a bányafelügyelet csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki. 
A törvény a bányafelügyelet műszaki-biztonsági hatáskörét hibásan a gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjesztette (pl. fogyasztói vezeték, gázkészülék), amelyre a Műszaki Biztonsági Főfelügyeletnek van hatásköre. Ugyanakkor nem szabályozta a gázelosztó vezetékeken bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, a gázelosztó vezetékek építésével összefüggő építésfelügyeleti, munkavédelmi hatásköröket. A javasolt módosítással megteremthető a törvény szükséges összhangja a munkavédelemről, illetve a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet létrehozásáról szóló jogszabályokkal. 




RÉSZLETES INDOKOLÁS


Indokolás az 1.§-hoz

A szolgáltatás és értékesítés szempontjából a gázátadó állomás lényege és kötelező technikai egysége a gázmérő, amellyel más jogszabályi rendelkezés folytán az eladónak, szolgáltatást nyújtónak kell rendelkeznie. A távvezeték a gázszolgáltatás szempontjából is alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra, ha nincs rajta gázátadó állomás, ezért ennek jogi státuszát tartozékról alkatrészre kell változtatni (az 1993. évi XLVIII.törvény 49.§ 22. pontja is ennek megfelelően módosításra kerül). Szükséges annak biztosítása, hogy a fogyasztók fogyasztói helyzetük és ebből adódó piaci feltételrendszerük alapján legyenek megkülönböztetve, ezért a kommunális kategória a lakossági fogyasztás sajátos formája.
A mai tartalommal a lakossági ellátásban indokolatlan különbségtétel van annak függvényében, hogy profit vagy nonprofit működési formáról  van- e szó. A természetes monopólium fogalmának rendezése azért  szükséges, mert a törvény  más helyein a gázértékesítés is e fogalomkör alá  tartozik, így az eltérő megközelítés a jogalkalmazásban zavart okozhat, jóllehet fogalmilag a gázértékesítés valóban természetes  monopólium.
Az i) és f) bekezdések módosítása az értelmezés egyértelműsítését szolgálja. 


Indokolás a 2.§-hoz

A törvényes ármegállapítási rend és a célzott gazdaságpolitikai hatás akkor teljesül, ha a gázértékesítő belföldi forrásból származó gázzal is rendelkezik.
A megoldás ugyanakkor ösztönzi a magyarországi befektetéseket is. A gáz különösen veszélyes anyag volta indokolja, hogy az összekapcsolható teljes rendszer egyensúlyának megtartásához szükséges intézkedéseket centralizáltan, egyszemélyi felelősséggel kelljen megtenni.
A gyakorlat jelenleg is ezen az elven biztosítja a rendszer egyensúlyt, azonban elengedhetetlen ennek a törvényi hátterét megteremteni. A természetes monopólium velejárója a kizárólagosság, amit a technikai lehetőségeken túl a gáz és az ezzel összefüggő környezeti hatások is indokolnak.


Indokolás a 3.§-hoz

Mind a gázszolgáltató, mind a gázértékesítő számára biztosítékot jelent, ha a törvény határozza meg, mely esetekben szerezhet jogosultságot a gázértékesítő a gázszolgáltató engedélyében szereplő területről jelentkező új fogyasztó tekintetében. A szabály egyben biztosítja azt is,  hogy a gázértékesítő települési, területi gázszolgáltatásra nem jogosult. 


Indokolás a 4.§-hoz

Az eredeti törvény jogilag teljesen téves módon összemosta a létesítmény elhelyezésével összefüggő idegen ingatlan használatát - amelyre a bányaszolgalom intézménye értelmetlen - az üzemeltetéshez kötődő bányaszolgalommal. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban kizárólag csak a kivitelezett gázelosztó vezetékre, tehát a végleges állapotra lehet megállapítani a védőövezetet és a védő-övezettel érintett idegen ingatlanokat. A törvény jelenlegi szabálya a létesítési engedélyezési eljárásban felesleges szolgalom-alapításra kötelezi az építtetőt. 


Indokolás az 5.§-hoz

A törvényben amúgy is nehezen értelmezhető bányaszolgalom jogintézményének alkalmazása végképp értelmetlenné válik a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek esetében. Ezért a szolgalommal kapcsolatos kérdéseket indokolt az általános és nem a különös  szabályok szerint rendezni.


Indokolás a 6.§-hoz

Az eredeti törvény jogilag teljesen téves módon összemosta a létesítmény elhelyezésével összefüggő idegen ingatlan használatát - amelyre a bányaszolgalom intézménye értelmetlen - az üzemeltetéshez kötődő bányaszolgalommal. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban kizárólag csak a kivitelezett gázelosztó vezetékre, tehát a végleges állapotra lehet megállapítani a védőövezetet és a védő-övezettel érintett idegen ingatlanokat. A törvény jelenlegi szabálya a létesítési engedélyezési eljárásban felesleges szolgalom-alapításra kötelezi az építtetőt. 


Indokolás 7.§-hoz

Reálisan nem lehet olyan árfeltételeket teremteni a nem lakossági gázszolgáltatásban, amely fedezetet nyújtana változás esetére a fogyasztó felhasználási technológiájának átalakítására.


Indokolás a 8.§-hoz

A hálózatfejlesztési hozzájárulás mint normatíva a területi hálózatfejlesztés támogatásához nem egyediesíthető esetekre indokolt. A fogyasztók hasonló jellegű nagy számú igénye (lakosság) jeleníthető meg ebben a formában. A nagymértékű egyedi igénnyel jellemezhető, számottevő mennyiségű gázt fogyasztóval ugyanúgy indokolt lehetővé tenni a polgári jog szabályai szerinti megoldást, mint ahogyan a törvény ezt a szolgáltatásra nézve egyébként megengedi. Ebben a körben nem csak a fejlesztési költségek lehetnek olyanok amelyeket a gáz hatósági ára nem fedez, hanem a fogyasztó maga technológiájához egyedi jellemzőkkel bíró gázt is igényelhet. A fogyasztói igény teljesítése a szakértelemmel rendelkező gázszolgáltatónál kedvezőbb feltételek mellett teremthető meg esetenként, ezért nincs alapja a feleket attól elzárni, hogy gazdasági potenciájukat hatékonyabban használják fel. 
Azokon a területeken, ahol a MEH még nem jelölt ki gázszolgáltatót, önkormányzati és egyéb vállalkozói közreműködéssel olyan gázelosztó vezetékek létesülnek, amelyet később a kijelölt gázszolgáltató különböző műszaki okok miatt nem akar átvenni üzemeltetésre. A jelentős anyagi káron kívül az önerős építéssel érintett település lakóinak súlyos érdeksérelme is tapasztalható.
Tekintettel arra, hogy a törvény egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a megépült gázelosztó rendszert csak gázszolgáltató üzemeltethet (17.§ (1) bek.), megalapozott követelmény, hogy a használatbavételi engedélyt a hatóság csak a gázszolgáltató kérelmére adja ki. 


Indokolás a 9.§-hoz

A gáztörvény fenti paragrafusa a gázszolgáltató vállalatokat kvázi hatósági jogokkal ruházza fel. Az előírás hibája az, hogy a terv-felülvizsgálat mint a kétlépcsős engedélyezési tevékenység első lépcsője ellenkezik a szabadpiaci verseny feltételeivel, lehetőséget teremt a terv felülvizsgálata során a piaci befolyásolásra. A gázszolgáltató vállalatok privatizációja és az ebbő adódó lehetőségek a szolgáltatóknak indokolatlan lehetősége ad a terv bírálata során a különböző érdekeik  érvényesítésére. Az előírás módosítása nem csökkenti a gázszolgáltatók műszaki-biztonsági feladatait és lehetőségeit, hiszen a későbbiekben rendelkezésükre álló MEO átvétel során ez teljes egészében biztosított.A létesítés \"engedélyezése\" nem lehet egy szolgáltató feladata, mivel a szolgáltató nem hatóság.
A 18.§ (2) bekezdésének megszüntetését indokolja még az a tény is, hogy a gázszolgáltató vállalatok tervfelülvizsgálatot végző szakemberei nem köztisztviselők, így nincs számukra kötelezően előírva összeférhetetlen tevékenység korlátozása. Gyakori eset az, hogy a felülvizsgálatot végző gázszolgáltató alkalmazottak különböző formában tervezői tevékenységet is folytatnak. 
A kétlépcsős rendszer megszüntetése esetén - rövid átmeneti időszak eljárási problémáit leszámítva - a műszaki biztonságtechnikai körülmények nem sérülve, egyszerűbbé és kevésbé befolyásolhatóvá válna a berendezések létesítése. 


Indokolás a 10.§-hoz

A javasolt módosítással az indokolatlan kettős tevékenység megszűnik (terv felülvizsgálat és MEO átvétel). Ez a tevékenység kb. 1000-1500 millió Ft-tal növelte a gázszolgáltatás költségeit, így a gáz árát. A kettős eljárásnak nincs elfogadható magyarázata műszaki-biztonsági szempontból. A külföldi példákban nem található ilyen gyakorlat, a különféle gázszolgáltatók hatósági jogokat nem kapnak. 


Indokolás a 11.§-hoz  

A törvény a szolgáltató feladatává teszi a nyomásszabályozó felszerelést és üzemképes állapotban tartást. A nyomásszabályozó a fogyasztó ingatlanán van elhelyezve és a gázszolgáltató tulajdona, ezért célszerű a fogyasztót felelőssé tenni az állagmegóvásban. 




Indokolás a 12.§-hoz

A törvény a szolgáltató feladatává teszi a gázmérő felszerelést és üzemképes állapotban tartást. A mérő a fogyasztó ingatlanán van elhelyezve és a gázszolgáltató tulajdona, ezért célszerű a fogyasztót felelőssé tenni az állagmegóvásban. 


Indokolás a 13.§-hoz 

A bekezdés újrafogalmazása azért indokolt, mert a törvény 
- a bányafelügyelet műszaki-biztonsági hatáskörét hibásan a gázszolgáltató olyan tevékenységére is kiterjesztette (pl. fogyasztói vezeték, gázkészülék) amelyekre nem a bányafelügyeletnek, hanem a Műszaki Biztonsági Főfelügyeletnek van hatásköre;
-  nem rendezte a gázelosztó vezetékeken bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek vizsgálatát, valamint a gázelosztó vezetékek építésével összefüggő hatósági felügyeletet ( munkavédelem, építés-felügyelet). A javasolt módosítással a törvény összhangba kerül a munkavédelemről, illetve a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezet létrehozásáról szóló  jogszabályokkal.


Indokolás a 14.§-hoz

Lásd a Gszt. 14.§ új (2) bekezdéséhez írt indokolást, ugyanis kártalanítás létesítési engedély keretében - amikor még sem az érintett ingatlan, a tényleges károkozás, a tényleges biztonsági övezet nem ismert - nem folytatható le és nem is követelhető. Gyakori problémát okoz, hogy egy már megépült gázellátó rendszert a törvényi rendelkezés miatt évekig nem lehetne üzembehelyezni, mert pl. a kártalanítás mértékével az engedélyes és a károsult megegyezés hiányában bírósághoz fordul. Az üzemeltetési jogot el kell választani attól a polgári peres eljárástól, amely a tűrésre kötelezett ingatlantulajdonos és a szolgáltató között folyik. 


Indokolás a 15.§-hoz

A jogszabályi rendezésre tartozó gázszolgáltatással kapcsolatos kérdések többnyire összetettek, ezért mind a Hivatal, mind az engedélyes számára elegendő időt kell biztosítani  a megalapozott kérelem benyújtásához, az elbírálásra való felkészüléshez.


Budapest, 1996. szeptember 1.




Miklós László						Szalay Gábor
MSZP							SZDSZ
-----------------------------------------------------Ç   â   v ą   s -   p +   m ¬   j L   e ¦   b Ŕ   ] °   Z (  W ä  T Y  Q i  N  b ` a ` a a a a a ` a ` `Ç
i  W  x k  u %  r 7  o Ż  l Ă  i t  f ç  c Í  ` ŕ  ] E  Z Y  W Z  T  b ` ` b ` b ` b ` b ` b ` b `
Z  Ç  x $
  u :
  r <
    n  o o  l q  i |  f ~  a m   ^ o   [ ,6  X .6  U  b ` b ` a ` ` ` a b ` b ` b
.6  ˇP  x ˘P  u TW  r <
    n  o o  l q  i |  f ~  a m   ^ o   [ ,6  X .6  U  b ` b ` a ` ` ` a b ` ` a `Ç   ¬   i L   P ¦   7   üC- ÇCÓ ÇCÓq  i |  f ~  a m<  R    h        ­ ˘
< R    h        ­ ˘
<$       P    ¦   Ŕ   b ŕ   I    I   I   I   I  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  <  R    ­         ­ ˘
< R    ­         ­ ˘
  (  b *  I ,  I .  I 0  I A  I  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  < R    ­         ­ ˘
<  R    ­         ­ ˘
A  C  b t  b ä  b ć  b  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  ÇC­  < R    ­         ­ ˘
< R    ­         ­ ˘
ć  ł  J Ő  J î  J §  J ¸  J ¨  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ 0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
¨  ¦  J      ÇCÓ ÇCÓ¸0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
   S  J U  J U  J !  J ¦  J q  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
q  Ď  J B  J !
  J ˘
  J ÷
  J °
  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
°
  ř
  J  
    ÇCÓ ÇCÓ÷0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
 
  H  J J  J q  J 	  J +	  J <
  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
<
  Ú
  J Ű
  J 4
  J 6
  J =
  J ¤
  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
¤
  Đ
  J Î
    ÇCÓ ÇCÓ=0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
Î
  -
  J 
  J :
  J <
  J >
  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓŢ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
>
  C
  J E
    ÇCÓ ÇCÓ>0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
E
  î
  J Ä
  J 6  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓh        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
6  8  J :  J @  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓh        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
@  B  J ¦  J -  J |  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
|  ~  J Ç    ÇCÓ ÇCÓ 0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  S n  Ž  Ţ  
  J
Ç  é  J ä  J  ÇCÓ ÇCÓ 0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
ä  ë  J ő    ÇCÓ ÇCÓ 0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
ő  Đ  J Ë  J ú  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓh        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
ú  ą  J ž  J Č  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓh        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
Č  «  J ˘  J ÷  J Ş  J ¦  J -  J  ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
-  +  J +    ÇCÓ ÇCÓ¦0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
+  
§  J §  J ­  J o  J q  J Ľ  J  ÇCÓ ÇCÓ 
ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ ÇCÓ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
Ľ    J     ÇCÓ ÇCÓq0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
0< R    h        ­ 7  n  Ž  Ţ  
  J
  ˘
  "
