"T/3110.

Képviselői önálló indítvány

Törvényjavaslat
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról

1.§

A bányászatról szóló módosított 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következők szerint módosul:

\"1.§

(1) A Bt. 1.§ (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény hatálya alá tartozik:/

\"e) egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás- alagút- és vágathajtás), a mélyépítés kivételével.\"

(2) A Bt. 1.§ (1) bekezdés h) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép és a következő i) ponttal egészül ki:

/E törvény hatálya alá tartozik:/

\"h) a geotermikus energia kutatása és energetikai célú kitermelése,

i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések\"

2.§

A Bt. 1.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az építés, a tereprendezés és a vizek medrének alakítása céljából végzett ásványi nyersanyag kitermelésére, valamint a kézi erővel folytatott aranymosásra a törvény 20.§ és 41.§ szabályai vonatkoznak.

A Bt. 3.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3.§

(1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia a kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át.\"

4.§

(1) A Bt. 4.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"4.§
(1) Nyílt területen, a 10 méter mélységet meghaladó kutatófúrással, továbbá kutatóakna mélyítéssel, ipari robbantással nem járó előkutatás (felszíni előkutatás) az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodás és a kutatás megkezdése időpontjának a bányafelügyelethez történt előzetes bejelentése alapján végezhető.\"

(2) A Bt. 4.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelőző tizenöt napon belül, a felszíni előkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez.\"

5.§

A Bt. 5.§ előtti címének valamint az 5.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Hatósági engedély alapján végezhető (liberalizált) bányászati tevékenységek

5.§

(1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen

a) az ásványi nyersanyagkutatás,

b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését,

c) a meddőhányó hasznosítását.\"

(2) A kőolaj és a földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő hasznosításának engedélyezését.

(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2.§ (1) bekezdés a) pont szerint jogosult gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását a bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint engedélyezi. Az engedélyezett bányászati tevékenység azt követően is gyakorolható, ha a gazdálkodó szervezetben a többségi állami, önkormányzati tulajdonú hányad megszűnik.

(4) Az engedély alapján gyakorolt bányászati tevékenység feltételei, a törvényben és a koncessziós szerződésben meghatározott kivételeken felül nem lehetnek hátrányosabbak, mint a koncesszió jogszabályi feltételei.\"

6.§

A Bt. 6.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"6.§
(1) A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az engedélyben megjelölt határidőn belül a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog, a koncesszió átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható.\"

7.§

A Bt. 7.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"7.§

(1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2.§-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

(2) Az 1.§ (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. RÉSZ-ében meghatározott általános szabályok közül csak a 20.§ és a 41.§-t kell alkalmazni.\"

8.§

(1) A Bt. 9.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9.§

(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag előfordulása valószínűsíthető.

(2) A Bt. 9.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A zárttá nyilvánított területet három éven belül meghirdetésre alkalmassá kell tenni. A koncesszióra alkalmasnak tekintett területek zárt minősítését, ha arra öt éven belül nem kötöttek koncessziós szerződést, felül kell vizsgálni és csak különösen indokolt esetben lehet a zárt minősítést fenntartani.\"

9.§

A Bt. 13.§-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"13.§

(1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.

(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§ c) pont).\"

10.§

A Bt. 16.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"16.§

(1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.\"

11.§

A Bt. 20.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"20.§

(1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) Bányajáradékot köteles fizetni:

a) a bányavállalkozó, továbbá

b) Az 1.§ (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végző,

c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő,

d) a jogosulatlanul bányászati tevékenységet végző

természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.

(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5.§ és 6.§), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50.§ (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:

a) a kőolaj, földgáz (beleértve a széndioxid gázt is) esetében 12%-a, 

b)  az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,

c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 3%-a.

A bányajáradék mértékét a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -, kérelemre, ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből csökkentheti, foglalkoztatási okokból - a foglalkoztatási költségek mértékéig - a bányajáradék mértékét csökkenti.

(4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége után.

(5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

(6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12.§) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter 
- az ásványi nyersanyag fajták,

- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,

- és egyéb közérdekek

különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett , illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként számolható el.

(8) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15.§), illetve díjfizetés (30.§ (3) bekezdés) szabályait a Kormány állapítja meg.

(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben, vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 5%-a a kitermelés helyével érintett önkormányzatot illeti meg, míg további 2,5%-ából elkülönített alapot kell képezni a tájrendezési és bányabezárási (mező-felszámolási) feladatok finanszírozására, támogatására, valamint további 2,5%-ból elkülönített Ásványi Nyersanyag Kutatási Alapot kell képezni az ország nyersanyag vagyonának megismerését szolgáló prognosztikus kutatás végrehajtására. Az alapok felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. 


12.§

(1) A Bt. 22.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"22.§

(1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energiahordozó kutatását

- koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,
- más esetekben kutatási engedély határozat kiadásával engedélyezi.

A kutatási tevékenység jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.\"


(2) A Bt. 22.§ (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés megkezdésére a koncessziónál előírt határidőket (14-15.§), az engedély határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén az engedélyhez fűződő jogok megszűnnek.\"

(3) A Bt. 22.§ (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi anyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást kö9teles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély más ásványi nyersanyagra csak akkor terjeszthető ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minősül zártnak. A kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.\"

13.§

A Bt. 23.§ (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"23.§

(1) Az ásványi nyersanyagvagyon feltárására és kitermelésére a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A feltárás és a kitermelés, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha a bányavállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedéllyel.

14.§

A Bt. 24.§ (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"24.§

(1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján a bányavállalkozó jogosult s a szénhidrogén szállítóvezetéket, valamint az üzembe tartásához szükséges létesítményeket megépíteni, működtetni és tulajdonában tartani, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni.\"

15.§

A Bt. 25.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"25.§

(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente köteles a Magyar Geológiai szolgálatnak megküldeni.

(2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt, a más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42.§) jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni.

(4) A bányavállalkozó felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenőrizni.\"

16.§

(1) A Bt. 26.§ (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) igazolja, hogy a lelőhely ipari vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetők. A bányatelek megállapítására indított eljárás ideje alatt feltárás, kitermelés csak akkor végezhető, ha a bányavállalkozó e tevékenységre környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.\"

(2) A Bt. 26.§ (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(8) A jogosult kérelmére a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet.- és a természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.\"

17.§

A Bt. 27.§-ôának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"27.§

(1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés műszaki tervének teljesítését.

(3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményei a miniszter szakáganként, az érintett kamara egyetértésével rendeletben állapítja meg.

(4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.

(5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mező felhagyására), a meddőhányó hasznosítására kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyásághoz az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.

(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványt, ásványtársulást, ősmaradványt az illetékes nemzeti parknak vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelelt mentését lehetővé kell tenni.\"

18.§

(1) A Bt. 30.§ (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet, vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(2) A Bt. 30.§ (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására díjat fizet, a bányabezárás és a tájrendezés végrehajtása nem rendelhető el. szüneteltetés esetén a bányavállalkozó köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.\"


19.§

A Bt. 34.§ (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólég-veszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózis-veszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.\"

20.§

(1) A Bt. 41.§ (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"41.§

(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

a, a 4.§ szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva gyakorolja,

b, bányászati koncesszió vagy hatósági engedély nélkül ásványi nyersanyagkutatást vagy kitermelést végez,

c, külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott t4evékynsége során ásványi nyersanyagot termel ki.\"

(2) A Bt. 41.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) számozásra módosul:

\"(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a tevékenységet a bányafelügyelet felszólítása ellenére

a, műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően,
b, e törvény III. RÉSZ-ében előírt szabályok megszegésével, valamint
c, a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét elmulasztva
gyakorolja.\"

(3) A Bt. 41.§ -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) A meg nem fizetett bányajáradékot és a bírságot adók módjára kell behajtani.\"


21.§

A Bt. 44.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"44.§

(1) A bányafelügyelet

a, műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építéshatósági és építés-felügyeleti hatáskörébe tartozik:
- az ásványi nyersanyagok bányászata,
- a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,
- a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása,
- a geotermikus energia koncesszió alapján történő kutatása és energetikai célú kitermelése,
- a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása,
- a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és tárolásra történő hasznosítása, továbbá
az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezése, valamint
- a propán-bután töltőtelepek, és
- az ipari robbantóanyag - raktárak
létesítése, használatbavétele és üzemeltetése.

b, műszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik:
- a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a bányaüzemi tevékenység része,
- a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történő előállítása,
- az ipari robbantási tevékenység,
- egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút-, és vágathajtás), a mélyépítés kivételével,
- a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantás-technikai kutató tevékenység,
- a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok,
- a bányaüzemben működő vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint
- a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya.

(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az irányadók.

(3) A bányatelek megállapítására és a műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap.

(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a bányafelügyelet, ha a határozata 
- a műszaki üzemi terv jóváhagyására,
- a bányatelek megállapítására,
- bányaszolgalom alapítására,
- a 41.§ (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy
- a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére
irányul

(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2.§-ban meghatározott közérdek sérelméről tudomást szerez.\"

22.§

A Bt. a következő, új 44/A.§-al egészül ki:

\"44/A.§

A vizek medrének kotrására és az állóvizek létesítésére, bővítésére irányuló vízjogi, valamint a földhivatal jóváhagyásához kötött, tereprendezésre irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként vesz részt.\"

23.§

A Bt. 46.§ (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"46.§

(1) A bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség).

(2) A föld alatti tároló térségekről a jegyző nyilvántartást vezet.\"

24.§

A Bt. 48.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"48.§

(1) Az e törvény hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartást, amelyről a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

(3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22.§) és a bányabezárásra, mezőfelhagyásra készített műszaki üzemi tervek jóváhagyására (42.§) irányuló lejárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai szolgálat szakvéleményét.\"

25.§

(1) A Bt. 49.§ 4. és 5. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/

\"4.\"Bányászat\" (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az ásványvagyon gazdálkodás.

E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minősül:

a, a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,
b, a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
c, a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
d, a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, továbbá
e, a geotermikus energia koncesszió alapján történő kutatása és kitermelése is.

5. \"Bányavállalkozó\" a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy)

Bányavállalkozónak minősül e törvénynek

a, a 3.§, 20.§, 41.§ szabályai alkalmazásában, a geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására,

b, a 2.§, 16.§ (4), 18.§, 21.§(1), 28.§ í81), 31-35.§, 37-38.§ szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására valamint

c, a 2.§, 21.§(1), 28.§(1), 31.§-34.§, 41.§-42.§ szabályai, alkalmazásában a megszűnt bánya nyitva maradó térségének hasznosítására
jogosult személy is.\"

(2) A Bt. 49.§ 22. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

/49.§ E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/

\"22. \"Szénhidrogén szállítóvezeték\" (távvezeték) tartozékaival és szerelvényeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz előkészítő üzem, kőolaj-finomító, gázfeldolgozó üzem) indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásági, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:
- indító- és átadóállomás,
- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.\"

(3) A Bt. 49.§-a a következő új 26. ponttal egészül ki:

/49.§ E törvény használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:/

\"26. \"Szolgáltatásra köteles földtani adat\" azok a földtani adatok, amelyeket a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerű gyakorlása céljából méréssel, mintavételezéssel közvetlenül, vagy az alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.\"

26.§

(1) A Bt. a következő új VI. RÉSZ-szel, címmel és 49/A.§-al egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi VI. RÉSZ VII. RÉSZ-re változik:

\"VI. RÉSZ

A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE

49/A.§ (1) a szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját \"Bányásznap\" és december 4-ikét \"Borbála-nap\" címén ünneplik meg az ország bányászai,
(2) a bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára,
(3) a magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik,

(4) a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a munka- és szabadidőre, a társadalombiztosítási kedvezményekre, az egészségkárosodási ellátásokra, a szakmai utánpótlásra, hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Ezeket a szabályozásokat egy egységes, a nehéz munka sajátosságait tartalmazó jogszabályban kell összefoglalni.

27.§

A Bt. 50.§ (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A törvény 9.§-ban megjelölt területek minősítéséről, a minősítések öt évenként történő felülvizsgálatáról, és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján - a Magyar Bányászati Hivatal elnöke köteles gondoskodni.\"

28.§

(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bt. 50.§ (11) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.


INDOKOLÁS

Általános indokolás

A szakmai törvények közül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényt az Országgyűlés az 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el.
Az azóta eltelt mintegy 3,5 év alatt jelentősen megváltozott a közgazdasági környezet, számos, a bányatörvénnyel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatban lévő jogszabály, vagy jogszabály-módosítás jelent meg.
Ugyanezen időszak tapasztalatai rámutattak néhány jogtechnikai, jogalkalmazási problémára is, mint pl:
- az államot megillető bányajáradék bevételére vonatkozó garanciák hiánya,
- néhány esetben az engedély nélküli bányászati tevékenység megszüntetési, szankcionálási lehetőségének hiányosságai,
- az önkormányzatok bányászati érdekeltségének hiánya.

Az egyes módosítási javaslatokhoz fűzött részletes indokolásokon túl e hiányosságok, valamint a jogharmonizáció biztosításának igénye, de a módosítandó törvényen belüli összhang megteremtésére való törekvés is indokolják a törvénymódosítás szükségességét.

Részletes indokolás

Indokolás az 1.§-hoz

A módosítással meg kell teremteni az összhangot a Bt. 44.§ (1) bekezdés b) pontja és a törvény tárgyi hatálya között. Ez különösen azért is indokolt, mert a törvény jelenleg hatályos 1.§ (1) bekezdés e) pontjából úgy tűnik, mintha e pont hatálya alá a föld alatti tárolótérségek, mint létesítmények tartoznának, holott a létesítmény az építésügyi törvény hatálya alá tartozik, a Bt. csak e térségek létrehozását célzó tevékenységek hatósági felügyeletét bízza a bányafelügyeletre.

Kézirathiba miatt szükséges a h) pont második mondatrészének új sorban történő kiemelése, mert a szöveg az a)-h) pontokra egyaránt vonatkozik.

Indokolás a 2.§-hoz

A módosítási javaslat teljes mértékben kizárná az engedély nélküli bányászatra lehetőséget adó helyzeteket, ugyanakkor érvényesíti a törvénynek azon rendelkezéseit, mely szerint a felsorolt tevékenységek nem tartoznak e törvény tárgyi hatálya alá.

Indokolás a 3.§-hoz

A javasolt pontosítás egyrészt a törvény 1.§ (1) bekezdés f) pontjával való összhang megteremtését biztosítja, hasonló módon a 20.§ (4) bekezdés javasolt módosításával is szinkronba kerül.

Indokolás a 4.§-hoz

Állandó értelmezési és jogalkalmazási vitára ad okot a \"talaj felszínének megbontásával nem járó\" definíció alkalmazása, ezért a módosítás általában az engedélyköteles módszerekkel történő kutatást vonná ki az előkutatás alól, a továbbiakat pedig az ingatlan  tulajdonosával kötött megállapodásra bízza.

A jelenlegi szabályozás nem biztosít intézkedési lehetőséget a bányafelügyelet részére abban az esetben, ha a bejelentés alapján az állapítja meg, hogy az előkutatással érintett terület zárt terület, vagy arra már más érvényes kutatási engedéllyel rendelkezik, illetve az alkalmazni kívánt kutatási módszerek meghaladják a bejelentés alapján végezhető előkutatás mértékét.

Indokolás az 5.§-hoz

Azért indokolt liberalizálni és a kizárólagos koncesszió alól kivonni ezt a tevékenységet, mert műszakilag lehetetlen művelés alatt álló kőolajt és földgáz előfordulásban m ás vállalkozó részére a tárolást koncesszióba adni.

A törvény nem rendezi az állam e célra alapított, többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek elvi jogosultságával összefüggésben azt, hogy a bányászati tevékenységet milyen engedély alapján gyakorolhatják, továbbá azt, hogy a kiadott engedély alapján végzett tevékenységet meddig gyakorolhatja. ennek deklarálása szükséges.

Egyid3ejűleg hosszabb időtartamban folyhat a bányászati tevékenység a privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérő módjai nem teremtenek eltérő feltételeket.

Indokolás a 6.§-hoz

a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jogok átruházását jelenleg a Bt. Vhr. 12.§ (5) bekezdése teszi lehetővé. A jogok megszerzése, átruházása és megvonása törvényi szintű szabályozást indokol.

Indokolás a 7.§-hoz

Tekintettel a tevékenység jellegére, továbbá arra, hogy a törvény szerint e tevékenység is bányászati tevékenység, amit azonban nem a bányafelügyelet, hanem a vízügyi hatóság engedélyez, ezért a módosítási javaslatban felsoroltakon túlmenően nem is indokolt a bányászatra előírt további szigorú szabályok alkalmazása (pl. bányatelek megállapítás, műszaki üzemi terv, felelős műszaki vezető).

Indokolás a 8.§-hoz

Indokolatlan, hogy a törvény alapján (pl. a CH esetében ) az állam olyan területeket is zárt minősítés alatt tartson, amelyeken az ásványi nyersanyag előfordulás még csak nem is valószínűsíthető. Ezen túlmenően azonban ásványvagyon-gazdálkodási szempontok is indokolhatják a zárt minősítés rendszeres felülvizsgálatát. ennek lehetőségét a hatályos szabályozás nem tartalmazza.

Indokolás a 9.§-hoz

A gyakorlatban előfordul, hogy a koncessziós szerződés aláírója nem azonos a koncesszió jogosultjával annak következtében, hogy mást bízott meg a szerződés aláírásával. A törvény 12.§ (2) bekezdése alapján indokolt a koncesszió nyertesének egységes megnevezése, összhangban a törvény más §-aiban (pl. 15.§) használt megnevezéssel.

Indokolás a 10. §-hoz

Jogtechnikai módosítás a javaslat szerint megoldás, mert a szénhidrogének szállítása és tárolása a koncessziós szabályozás tárgya, az utalásban szereplő létesítés és üzemben tartás a törvény szerint is bányászati tevékenységnek minősül, ezért arról a szállítás és tárolás körében külön rendelkezni nem kell.

Indokolás a 11.§-hoz

A módosítási javaslat egyértelművé kívánja tenni a bányajáradék fizetésére kötelezettek körét. A jelenlegi szabályozás a bányavállalkozót nevesíti, mint a fizetési kötelezettség egyedüli címzettjét. E szabály alkalmazása azonban problémát vet fel, ha a fizetési kötelezettséget pl. a bányászati tevékenységet egyáltalán nem folytató kertészeti kft-re, vagy a jogosulatlanul bányászati tevékenységet folytatóra kell megállapítani, aki a törvény fogalom-meghatározása szerint nem minősül bányavállalkozónak.

A bekezdés c) pontjából a geotermikus energia kivételét - a következő bekezdés módosítási javaslatához tett indokláson túlmenően az is - indokolja, hogy a geotermikus energiára nem értelmezhető a (2) bekezdés hatályos felvezető szövege. A foglalkoztatáshoz  fűződő közérdek indokolja, hogy a bányajáradék miatt ne növekedjen a munkanélküli bányászok száma.

A növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásba vétele hazai viszonyok között indokolt, ennek közgazdasági megítélése a kőolaj és a kísérő földgáz esetében azonosan történhet. foglalkoztatás politikai okok miatti bányajáradék csökkentés esetén többlet eredményként az országhatáron belül lévő nyersanyag hozzáférési biztonsága is előnyt jelent. ez az előny társadalmi állami szinten jelenik meg, melyet ebben az esetben pénzzel nem kell ellentételezni. A kitermelt többlet bányajáradék fizetése alóli  mentessége a bányabezárás idején egy olyan minimális társadalmi támogatottság, amelynek előnyei a környezet védelme és a munkaerő foglalkoztatása szempontjából jelentősek, ugyanakkor az állami bevétel elmaradása minimális. A megoldás elősegíti a nemzetközi gyakorlat átvételét.

A módosítási javaslat a bányajáradék számítása körében alacsonyabb hierarchiájú jogszabályokban lévő elvek törvényi szintre emelését tartalmazza, amely a bányavállalkozó számára fokozott biztonságot nyújt a hazai kutatás választása esetére, és ez utóbbira ösztönöz is.

Környezetvédelmi szempontból különös érdek fűződik ahhoz, hogy a geotermikus energia energetikai célú hasznosítása során a felesleges hőterhelések megszűnjenek. A javasolt módosítás ezt a célt is szolgálja, valamint azt, hogy az energiapazarlás csökkentésében legyen érdekelt a kitermelést végző.

Ezzel a fogalmazással megszűnik a Bt. azon hibája, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag értékének többszörösét írja elő bányajáradék fizetési kötelezettségként.

A javaslat beépítése a Bt-be egyrészt kizárná egyéb értékszámítási módszer alkalmazásának lehetőségét, másrészt az általános megfogalmazás miatt továbbra is szükségessé tenné a miniszteri szintű szabályozást. A javasolt módosítás viszont nem ad a miniszternek felhatalmazást e tárgykörben rendeletalkotásra.

A tájrendezésre biztosított alap törvényben előírt feltételei miatt az alap gazdálkodási lehetőségei ésszerűtlenek, mert az jelenleg csak a kisebb, jelentéktelen tájsebek felszámolására teremt jelentős (több milliárd összegű) forrást. A közérdek szempontjából lényeges táj- és környezetvédelmi problémák megoldására (államot terhelő bányabezárások, felhagyott földtani kutatófúrások felszámolása stb.) valamint a vállalkozási szférába nem adható, az országos ásványvagyon prognózisához nélkülözhetetlen földtani előkutatások finanszírozására csak a módosítási javaslat elfogadásával nyílik lehetőség: Méltányolandó módon meg kell teremteni a településeknek a bányászattal kapcsolatos közvetlen érdekeltségét is. Ellenkező esetben az önkormányzatok még az állam számára kívánatos és hasznos bányavállalkozásokat is ellehetetlenítik.

Indokolás a 12.§-hoz

Nem szükséges a műszaki üzemi tervet az engedélyezési eljárásban külön is nevesíteni, mert a kutatás engedélyezése és tényleges megkezdése el is különül egymástól. Miután a Bt. Vhr. 6.§ (5) bekezdése a kutatás megkezdését jóváhagyott műszaki üzemi tervhez köti, amely szabályt indokolt - különös tekintettel a természet- és környezetvédelemmel összefüggő új szabályozásra is - törvényi szintre emelni. Ezt a megoldást adja a kiegészítés.

A jelenlegi szabályozás alkotmányossági problémát is felvet amiatt, hogy a koncesszió jogosultjára a törvény szigorúbb feltételeket állapít meg mint a tevékenységet hatósági engedély alapján végzőkre. A szabályozás emellett pontatlan, így jogvitára adhat lehetőséget.
A javaslat a jelenlegi szabályozás kijátszására irányuló gyakorlatot szándékozik megszüntetni. A javasolt szabályozás a jövőben nem tenné lehetővé azt, hogy a bányavállalkozó az ásványi nyersanyag szempontjából nyílt minősítésű területre kért kutatási engedély alapján, a \"bukkanás\" szabályainak alkalmazásával - koncesszió nélkül hozzáférhessen a zárt minősítésű ásványi nyersanyaghoz.

Indokolás a 13.§-hoz

Súlyos környezetvédelmi és vállalkozói érdek sérelme következhet be, ha a környezetvédelmi engedély nélkül, a kutatási  engedély alapján a bányavállalkozó mezőfejlesztési és e során szénhidrogén termelési tevékenységet végezhet. Az új szabály egyértelműen biztosítja azt, hogy a környezeti hatásvizsgálatra és környezetvédelmi engedélyre kötelezett bányászati tevékenység a kutatást követően egyáltalán nem kezdhető el környezetvédelmi engedély nélkül. Az új szabály ugyanakkor azt a gyakorlatban komoly vitát jelentő kérdést is rendezi, hogy a környezetvédelmi engedélyt nem a bányatelek megállapítására indított eljárást megelőzően, hanem azt követően, de még az ásványi nyersanyag-vagyonnal érintett külszíni terület igénybevétele előtt köteles a bányavállalkozó beszerezni.

Indokolás a 14.§-hoz

Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXI. törvénnyel a Ptk-nak a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó szabályát, melynek következtében az energia szolgáltatás és szállítás országos távvezeték hálózata nem része a kizárólagos állami tulajdonnak. A változás következtében indokolt rögzíteni a koncesszióról szóló szabályozással összhangban, hogy a szállítóvezetéket a bányavállalkozó tulajdonában tarthatja.

Indokolás a 15.§-hoz

A bányavállalkozó által szolgáltatott adatok kezelésére egységes követelményt indokolt megállapítani függetlenül attól, hogy azt a koncesszió jogosultja vagy hatósági engedély alapján bányászati tevékenységet végző bányavállalkozó szolgáltatja.
Az ásványvagyon-gazdálkodással és az állami nyersanyag vagyon nyilvántartásával összefüggő közérdek indokolja, hogy arra illetékes állami szerv közvetlen ellenőrzési jogot kapjon a törvény alapján szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzésére.

Indokolás a 16.§-hoz

A bányatelek megállapítása a bányatelken lévő ásványi nyersanyag kitermelésére a bányavállalkozó kizárólagos jogát biztosítja. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból is indokolt, hogy a lelőhely ipari vagyonának meglétét és a kitermelés feltételeit a bányavállalkozó kutatási adatokkal igazolja.

Az Alkotmánybíróság 1995-ben hatályon kívül helyezte a Bt. 26.§ (8) bekezdését, amely garanciát biztosított a bányavállalkozások részére arra, hogy a bányatelekben lekötött ásványi nyersanyag-vagyon kitermelését utólagos védetté nyilvánítással ne akadályozzák meg. Indokolt, hogy ilyen esetekben a bányavállalkozó kárát térítse meg az, akinek érdekében az utólagos védetté nyilvánítás történt. Ellenkező esetben súlyos érdeksérelem éri, és teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerül valamennyi bányavállalkozás (pl. az is, aki az Állammal koncessziót kötött). A törvényi szabályozásnak lehetővé kell tenni azt is, hogy a bányavállalkozó többletkártalanítási igényét bírói úton érvényesíthesse.

Indokolás a 17.§-hoz

Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeiről jelenleg jogszabály nem rendelkezik. A bányászat vállalkozási alapokra helyezése különösen indokolja, hogy a bányavállalkozók rablógazdálkodással ne károsítsák az állam ásványi nyersanyag-vagyonát. A szabályozás hiánya miatt jelenleg nincs lehetőség az indokolatlan ásványvagyon visszahagyások, valamint a nagy ásványi nyersanyagveszteségek elleni fellépésre. ezért indokolt a miniszter törvényi felhatalmazása a jogszabály kiadására. 

Indokolás a 18.§-hoz

Egyidejűleg hosszabb időtartamban folyhat a bányászati tevékenység a privatizáció következtében ugyanannál a gazdálkodó szervezetnél hatósági engedély és koncesszió alapján. Szükséges annak törvényi deklarálása, hogy a kizárólagos állami tulajdon hasznosításának eltérő módjai nem teremtenek eltérő feltételeket.
A felszámolás vagy végelszámolás megindításáról a bányafelügyeletnek annak érdekében indokolt tudomást szereznie, hogy a szünetelés idejére esetleg megállapított és az államot megillető bányajáradék-tartozás, továbbá a tájrendezési és a bányakár kötelezettségek érvényesítése iránt intézkedhessen.

Indokolás a 19.§-hoz

Pontosításra irányul a módosítási javaslat, mert a fő-bányaveszélyek között szakmailag nem értelmezhető a szilárdásvány bányászatban a kőzetomlás külön minősítése, a porveszély szakmailag elfogadott megnevezése pedig porártalom.

Indokolás a 20.§-hoz

A Bt. 1.§ (5) bekezdéséhez kapcsolódó módosítási javaslattal összhangban indokolt, hogy a törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetében annak a vonatkozó külön jogszabályoktól eltérő gyakorlása jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősüljön. A módosítás lehetőséget teremt az illegális bányászati tevékenységet folytatók szankcionálására.

Jogalkalmazási és értelmezési problémát vet fel a \"szabálytalan\" bányászati tevékenység fogalma. Hasonlóan az is több jogvitát okozott, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az államot megillető bányajáradékkal kapcsolatos, a bányavállalkozó terhelő kötelezettségek megszegése a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység fogalomkörébe vonható-e. Az államigazgatási eljárás keretében kiszabható max. 10.000.- Ft összegű végrehajtási bírságon kívül más jogi eszköz nem áll rendelkezésre az esetenként több millió forint bányajáradék megfizetését elmulasztó bányavállalkozó szankcionálására, amivel az államnak jelentős kárt okoz. A bányajáradék és a bírság megfizetésének kikényszerítése jogi eszközök nélkül nem lehetséges.
A javasolt módosítás és kiegészítés a kérdést egyértelműen rendezné.

Indokolás a 21.§-hoz

A módosított § megszünteti a törvény tárgyi hatályára való visszautalást, amely nagyon sok értelmezési és hatásköri gondot jelent. A jelenlegi szabályozás alapján pl. a metróépítést a bányafelügyeletnek kellene engedélyezni. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotási szándék ettől távol volt, de a visszautalás mindenképpen zavart okoz.
A bányatelek és a műszaki üzemi terv megállapításának összetett szakmai (térképészeti, bányaműszaki, ásványvagyon-gazdálkodási) és eljárási (helyszíni tárgyalás, érdekegyeztetés stb.) kérdései nem teszik lehetővé az eljárás 30 napon belüli befejezését, tekintettel, hogy ugyan ezen eljárásokban az 1995. évi LIII. tv. 92.§ (2) bekezdés  a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésére 30 napot tesz lehetővé.

Indokolás a 22.§-hoz

A külön jogszabály szerint végezhető - a Bt. tárgyi hatálya alá nem tartozó - tevékenységek engedélyezési eljárásában a bányahatóság szakhatósági közreműködését azért indokolt megállapítani, mert e tevékenységek érintik az ásványi nyersanyagvagyont.

Indokolás a 23.§-hoz

A területi államigazgatási szervek tervezett reformjával összhangban, a módosítás alapján a föld alatti térségek engedélyezésével kapcsolatos feladatok az általános építéshatóság hatáskörébe kerülnének, a létesítés bányászati technológiája miatt ugyanakkor a bányafelügyelet szakhatósági közreműködését indokolt megállapítani.

Indokolás a 24.§-hoz

A MGSZ javaslata szerint egyértelműen rögzíteni kell, hogy a Bt. tárgyi hatálya alá nem tartozó földtani ügyekben a MGSZ hatósági és szakhatósági hatáskörben jár el, és ellátja az állam földtani kutatási feladatait. Indokolt a Bt-ben elrendelni az állami ásványi nyersanyagvagyon hivatalos nyilvántartását, és - különösen a bank hitelekhez - az erről szóló igazolás kiadásának lehetőségét.

Indokolás a 25.§-hoz

A törvény 49.§ 4. d) pontjában meghatározott tevékenység nem bányászati tevékenység, nem vonatkoztathatók rá a bányászati tevékenység sajátos szabályai (pl. bányatelek megállapítása, műszaki üzemi terv készítése). Hasonlóan a geotermikus energiát vízjogi engedély alapján kitermelők sem végeznek bányászati tevékenységet. A törvény által alkalmazott jogtechnikai megoldás mely szerint valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végzőt bányavállalkozónak tekint, a jogosultságok és kötelezettségek oldaláról több gyakorlati problémát vetett fel. A javasolt módosítás egyrészt szűkíti a bányászati tevékenység fogalmát, ugyanakkor az 5. pont kiegészítésével biztosítja a szénhidrogén szállításával, valamint a vízjogi engedély alapján geotermikus energia kitermelésére, valamint a megszűnt bányák térségeinek hasznosítására jogosultak kötelezettségeinek érvényesítését is.

A 22. pont esetében a szállítóvezeték nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha funkciója betöltéséhez a feltételek nem biztosítottak, ezért azokat a tartozék kategóriából az alkotórész kategóriába kell sorolni. a távadat átvitel az adattovábbítást segítő technika, amely mint egyike a lehetséges megoldásoknak, tartozéknak minősül. A javasolt megoldás megteremti az összhangot a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvénnyel.

A Bt. 25.§-a a bányavállalkozót, a Bt. Vhr. 1.§-a a felszíni kutatás bejelentőjét a tevékenység gyakorlása során megismert földtani adatok állam részére történő átadására kötelezi. A Bt. a földtani adat fogalmát nem a földtan tudományokban elfogadott, elvi értelemben, hanem kifejezetten az adatszolgáltatás szempontjából alkalmazza.

Indokolás a 26.§-hoz

A bányászok kiemelten nehéz és veszélyes, sajátosan egyedi körülmények között végzett munkáját a világon mindenütt megkülönböztetett figyelem és megbecsülés övezi. Ezért e nehéz sorsot és munkát vállaló embereket mind anyagilag, mind erkölcsileg elismerésben kell részesíteni.

Összhangban a Bt. 9.§ módosításával, biztosítani kell a koncesszióra alkalmas zárt területek rendszeres felülvizsgálatát és a változó gazdálkodási feltételek szerinti újra minősítését, valamint ezek hivatalos közzétételét.

Indokolás a 27.§-hoz

A Bt. hatálybalépését követően a kormányrendelet részletesen meghatározta a Magyar Geológiai Szolgálat feladat- és hatáskörét, továbbá a jelen törvényjavaslatban a 24.§ a Bt. 48.§ új (3) bekezdéseként konkrétan nevesíti azt a két alapeljárást, amelyhez a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye szükséges.

Budapest, 1996. szeptember 18.


	Szalay Gábor  	Schalkhammer Antal
	SZDSZ 	MSZP

	Miklós László  	 Botka László
	MSZP   	MSZP
"
