"
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/3121.


Törvényjavaslat

az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló
1990. évi LV. törvény módosításáról


	Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők a demokratikus jogállam keretei között megfelelően lássák el feladataikat, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Tv.) az alábbiak szerint módosítja:


1. §

	A Tv. a következő III. fejezettel egészül ki:

\"III. fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

A képviselői tisztség összeférhetetlensége


9. §

	A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem lehet

	a) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;

	b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, alelnöke, igazgatója;

	c) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja;

	d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;

	e) társadalombiztosítási önkormányzat tagja.

10. §

	A képviselő az Országgyűlés vagy a kormány által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

11. §

	Országgyűlési képviselő nem lehet:

	a) országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese;

	b) a Magyar Távirati Iroda vezetője és helyettese;

	c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke;

	d) az Országos Rádió és Televízió Testület és a Testület Panaszbizottsága tagja;

	e) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja;

	 f) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.

12. §

	(1) Az Országgyűlés elnöke és alelnöke más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

	(2) A miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja.

12. §

	(1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni.

	(2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén  annak benyújtásáig  képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet.

	(3) A vagyonnyilatkozat tartalmára a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


Gazdasági összeférhetetlenség

13. §

	Országgyűlési képviselő nem lehet:

	a) állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezető testületének, és felügyelő bizottságnak tagja;

	b) a megyei közgyűlések, a megyei jogú városok, a Fővárosi Önkormányzat által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vegy vezető testületének tagja;

	c) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgató tanácsának vagy vezető testületének, felügyelő-bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

	d) a megyei közgyűlések, a megyei jogú városok, A Fővárosi Önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgató tanácsának vagy vezető testületének, felügyelő-bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).

	e) a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel (befolyásoló részesedéssel) vagy a megyei közgyűlések, a megyei jogú városok, a Fővárosi Önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított leányvállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgató-helyettese, igazgató tanácsának vagy vezető testületének tagja; 

14. §

	Országgyűlési képviselő nem lehet:

	a) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

	b) a képviselői mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója).


Egyéb összeférhetetlenségi szabályok

15. §

	(1) Országgyűlési képviselő nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

	(2) Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyűlési képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.

	(3) Az országgyűlési képviselő a képviselői megbizatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

16. §

	(1) Az országgyűlési képviselő e minőségében eljárva, illetve képviselői megbizatását felhasználva saját maga vagy családja számára semmilyen pénzbeni vagy természetbeni juttatást nem fogadhat el, semmilyen anyagi előnyre nem tehet szert.

	(2) Az országgyűlési képviselő képviselői megbizatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő kimutatást köteles vezetni.

17. §

	Összeférhetetlenség miatt megszűnik annak a képviselőnek a mandátuma 

	a) akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,

	b) akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,

	c) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,

	d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.

Bejelentési kötelezettség alá
eső tevékenységek és jövedelmek

18.§

	Az országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

	a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;

	b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fenálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő-bizottsági tagságát;

	c) alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

	d)  köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

	e) az a-d) pontokban meghatározottakon túlmenően, valamennyi - a képviselői megbizatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselői tiszteletdíjat meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát;

	f) az a-e) pontokban meghatározott jövedelmét.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

19. §

	(1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni.

	(2) A vagyonnyilatkozat az országgyűlési képviselő, a vele közös háztartásban élő házas- és élettársa valamint gyermeke következő vagyonára terjed ki:

	a) az ingatlantulajdon, a vagyoni értékű jog;

	b) az ötszázezer forint egyedi értéket meghaladó ingóság;

	c) az értékpapír, továbbá a vagyoni értéket megtestesítő tagsági vagy részesedési jog;

	d) ötszázezer forintot meghaladó készpénz, pénzintézeti számlakövetelés, az összességében ötszázezer forintot meghaladó szerződés alapján fennálló pénzkövetelés.

	(3) A vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni a vagyon mennyiségét, és ha ez megállapítható, azonosítő adatait, szerzéskori értékét, továbbá szerzésének időpontját és jogcímét.

	(4) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. A  képviselői megbízatás megszűnése után kötelező vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén a képviselő a korábbi vagyonnyilatkozatban meghatározott vagyonösszeg alapulvételével késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ha a volt képviselő a megbízatás megszűnését követő egy éven belül még nem tette meg a vagyonnyilatkozatot, akkor a késedelmi kamat egy évre kiszámított összegének a bírósági végrehajtását kell kérni. A további kamatfizetési kötelezettség ezzel megszűnik.


Eljárási szabályok

20. §

	(1) Az országgyűlési képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, az Országgyűlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és tiszteletdíjra sem jogosult.

	(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésében írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül kimondja az összeférhetetlenséget.

	(3) A 17. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Az összeférhetetlenséget az Országgyűlés ezt követően 15 napon belül mondja ki.

	(4) Az összeférhetetlenség kimondásához a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

	(5) A képviselői összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti írásban az Országgyűlés elnökénél. A kezdeményezésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kezdeményező személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos kezdeményezés esetén az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást.

21. §

	(1) Az összeférhetetlenség bejelentése esetén az ügyet az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából - sorsolással - háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. Az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottságának elnöke nem lehet tagja a vizsgálóbizottságnak.

	(2) A vizsgálóbizottság eljárásának részletes szabályait az Országgyűlés Házszabálya állapítja meg.

22. §

	(1) A vagyonnyilatkozatokat és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyílvántartást az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága vezeti.

	(2) A nyilvántartásban szereplő adatokba bármely országgyűlési képviselő betekinthet.

	(3) A nyilvántartásban szereplő adatokat a képviselői megbízatás megszűnését követő egy hónapon belül törölni kell.\"


2. §

	(1) E törvény 19.........................napján lép hatályba.

	(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tv. a preambulum után az \"I. fejezet\" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-11. §-ok számozása 2-3. §-ra változik, és a következő alcímmel egészül ki: \"A képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása\"; a 2-5. §-ok számozása 4-7. §-ra változik, és a \"II. fejezet\" számozással egészül ki: \"A képviselői tisztség ellátásának támogatása\"; a 14. § számozása 23. §-ra változik, és a \"Záró rendelkezések\" alcím elé a \"IV. fejezet\" számozása kerül, továbbá a Tv. 6-8. §-ai és a 14. § (2) bekezdése hatályát veszti.

	(3) A 18. 4-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kell megtenni az Országgyűlés elnökénél. A 13. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat a jelenleg mandátummal rendelkező képviselők fennálló tisztségeik vonatkozásában nem kell alkalmazni. Ha azonban e tisztségek valamelyike a képviselői mandátum ideje alatt megszűnik, akkor újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthető.


Budapest, 1996. szeptember 23.


Bihari Mihály
MSZP"
