"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY

T/3146. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT

1996. évi .... törvény
a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról



A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló - többször módosított - 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) a következők szerint módosul:


1. §


(1) A Jszt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(2) Kiterjed a törvény hatálya továbbá]

\"j) a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb terméknek belső égésű motorok üzemanyagaként való értékesítésének és felhasználásának\"

[az ellenőrzésére, illetve felderítésére (a továbbiakban: jövedéki ellenőrzés).]

(2) A Jszt. 3. §-ának (3) bekezdése h) pontja helyébe  a következő rendelkezés lép:

[(3) Jövedéki terméknek minősül]

\"h) a motorbenzin, a gázolaj és a tüzelőolaj, az üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék (ITJ:55-13-1; 55-15; 55-16; 11-3-ból; 55-11-ből) (a továbbiakban: kőolajtermék);\"



(3) A Jszt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Jövedéki terméknek minősül továbbá a nem üzemanyag céljáró szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a nem motorbenzin egyéb benzinek, a pentán, a hexán, a benzol és homológjai, a gazolin, a petróleum, a paraffinos és paraffinmentes párlat, a fűtőolaj, továbbá a 220 liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazásra, importálásra, exportálásra kerülő  gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag  és kenőolaj, illetve az egyéb kőolajfeldolgozási termék (ITJ: 11-3-ból; 55-11-ből; 55-13-0, -2, -3, -4, -9; 52-11-14, -15; 52-21-11; 55-12; 55-14; 55-24; 55-25; 55-22; 59-25-95-ből; 59-25-96-ból; 55-3-ból; 55-9) (a továbbiakban: egyéb kőolajszármazék).\"


2. §

A Jszt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A jövedéki ellenőrzés és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében a törvény hatálya alá tartozik az is, aki az 54. § b) pontjában meghatározott jogellenes tevékenységet végez, a kőolajterméken kívüli egyéb terméket belső égésű motorok üzemanyagaként adózatlanul értékesít vagy használ fel, továbbá az a nem jövedéki alany, amely (aki) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket szerez be, és termelési vagy nem termelési célra használ fel.\"


3. §

A Jszt. 6. §-a a következő 13/A. ponttal egészül ki:

[6. § E törvény alkalmazásában]

\"13/A. háztartási tüzelőolaj: az 5 C°-on szivattyúzható és 20 C°-on porlasztható tüzelőolaj, amely olajkályhák és kisméretű háztartási olajtüzelésű kazánok fűtőanyaga;\"
4. §

(1) A Jszt. 9. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A termelési tevékenység végzéséhez a kérelmezőtől legfeljebb 200 millió forint, de]

\"b) kőolajtermék és egyéb kőolajszármazék termelési tevékenység esetén legalább 80 millió forint,\"

[jövedéki biztosíték igazolása kérhető.]

(2) A Jszt. 9. §-a (15) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(15) Nem adható jövedéki engedély, ha]

\"b) a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor  a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv felé jogerősen megállapított vám-, adó-, illetéktartozása, illetve  társadalombiztosítási járulék  vagy munkáltatói táppénz hozzájárulás tartozása van, kivéve, ha kérelemre a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal vagy a társadalombiztosítási szerv részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett;\"


5. §

A Jszt. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az engedélyezett jövedéki tevékenységen kívüli további jövedéki tevékenység vagy a már engedélyezett jövedéki tevékenység új telephelyen, üzletkörben való folytatásához a jövedéki alanynak nem új jövedéki engedélyt, hanem a jövedéki engedélye kiegészítését kell kérnie, feltéve, ha a változás következtében nem kell magasabb összegű jövedéki biztosítékot nyújtani, továbbá - a  kiskereskedő jövedéki alany esetében - a jövedéki engedélyt kiadó jegyző 8. § 
(2) bekezdés szerinti illetékessége a változás engedélyezése tekintetében is fennáll. A jövedéki engedély kiegészítése az e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását szabályozó jogszabály rendelkezései szerint történik. A jövedéki engedély kiegészítésének elmulasztása a 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetnek minősül.\"


6. §

(1) A Jszt. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A jövedéki alany jövedéki engedélyét vissza kell vonni, ha]

\"e) terhére a vámhatóság a bérfőzési szeszadó, a vámteher befizetésének elmulasztását állapítja meg, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal az adóbevallási, az adó-, az illetékfizetési kötelezettség elmulasztását vagy jelentős késedelemmel történő teljesítését, vagy az éves adófizetési kötelezettség 20 %-át meghaladó összegű adóhiányt jogerősen állapít meg és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerint nincs helye az adóbírság mérséklésének, illetve a jövedéki alanynak az éves kötelezettsége 20 %-át meghaladó összegű jogerős társadalombiztosítási járulék vagy munkáltatói táppénz hozzájárulás tartozása keletkezett, vagy a jogerős jövedéki bírságot a jövedéki alany nem fizette meg;\"

(2) A Jszt. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

\"(9) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jövedéki tevékenység folytatására szóló jogosultság megszűnésének napján készleten lévő jövedéki termék érvényes jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany részére a vámhivatal felügyelete mellett  értékesíthető.\"


7. §

A Jszt. 17/A. §-a (4) bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a bekezdés kiegészül egy új l) ponttal:
[(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jövedéki alany az elszámolási időszakonként lezárt jövedéki nyilvántartása alapján a jövedéki termék készletváltozásáról az 1-5/B. számú mellékletek forgalmi számadásai szerinti tartalommal havonta elszámolást köteles a vámhivatalnak benyújtani, az alábbi termékbontásban és mennyiségi egységben:]

\"j) pentán, hexán, gazolin, egyéb benzin, petróleum, benzol és homológjai, mennyiségi egysége: liter;

k) fűtőolaj, nem üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, gépjármű üzemeltetési segédanyag, kőolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag, kenőolaj, paraffinos és paraffinmentes párlat, egyéb kőolajfeldolgozási termék, mennyiségi egysége: kilogramm;

l) üzemanyag céljára szolgáló sűrített vagy cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, mennyiségi egysége: kilogramm.\"


8. §

(1) A Jszt. 17/B. §-ának (4) bekezdése helyébe  a következő rendelkezés lép:

\"(4) A vevő és az importáló (a továbbiakban együtt: felhasználó) a vásárlást megelőzően az adózatlan jövedéki termék beszerzéséhez, illetve importálásához a vámhatóság, az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a társadalombiztosítási szerv (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) FAT-ban meghatározott igazolásának csatolásával a fogyasztási adó megfizetése alóli mentesítést a vámhivataltól írásban köteles kérni.\"

(2) A Jszt. 17/B. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell]

\"d) az adóhatóságok által kiadott és a mentesítési kérelemhez csatolt (4) bekezdés szerinti adóigazolások számát, kiadásának keltét.\"

(3) A Jszt. 17/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A vámhivatal a mentesítést a két példányban benyújtott mentesítési kérelem záradékolásával, érvényességének meghatározásával, a benyújtást követő 15 munkanapon belül engedélyezi, és annak egy példányát a felhasználó részére visszaküldi. A záradékolt mentesítés a záradékolás keltétől számított 90 napig érvényes.\"

(4) A Jszt. 17/B. §-a a következő (19), (20)  bekezdéssel egészül ki:

\"(19) Megszűnik a vámhivatal által a (6) bekezdés szerint adott mentesség érvényessége, ha

a) a felhasználó természetes személy meghalt, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnik  vagy átalakul, illetve csőd, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül;

b) a vámhivatal a mentesítést visszavonja.

(20) A felhasználó mentesítését a vámhivatalnak vissza kell vonnia, amennyiben ellenőrzése során jogerősen megállapítja, hogy a mentesítés megadásánál figyelembevett feltételek már nem állnak fenn, vagy a (12) bekezdésben előírt nyilvántartásvezetési kötelezettségének a felhasználó nem tesz eleget. Újabb mentesítés a felhasználó részére a jogerős visszavonás napjától számított két éven belül nem adható.\"


9. §

A Jszt. 17/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentést a felhasználó az adóvisszaigénylési, -levonási jogosultsága érvényesítésével egyidejűleg köteles teljesíteni.\"




10. §

A Jszt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A kőolajtermék és az egyéb kőolajszármazék jövedéki üzemben termelt, készletezett és értékesített, továbbá a termeltetett, az importált és exportált, valamint a nagykereskedelemben forgalmazott mennyiségét - a cseppfolyós földgáz és cseppfolyósított gáztermék, a fűtőolaj, a paraffinos és paraffinmentes párlat, azegyéb kőolajfeldolgozási termék, a gépjármű üzemeltetési segédanyag, a kőolajfeldolgozóipari vegyi segédanyag és a kenőolaj kivételével -kompenzált 15 °C hőmérsékletre átszámított térfogatban kell meghatározni és nyilvántartásba venni. Az átszámítást a mindenkor érvényes magyar szabvány szerint kell elvégezni.\"


11. §

A Jszt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag kőolajtermék és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető.\"


12. §

 (1) A Jszt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"55. § (1) A jövedéki ellenőrzést - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - elsőfokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jövedéki vagy a jogellenes [54. § b) pont] tevékenységet folytatják vagy elkövetik, illetve a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket beszerzik, felhasználják.\"

(2) A Jszt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Az országos parancsnokság, valamint a területi parancsnokság a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék felderítése érdekében az illetékességi területén bármely jövedéki ellenőrzést hatáskörébe vonhat, illetve a jövedéki ellenőrzés lefolytatására az országos parancsnokság bármely területi parancsnokságot, illetve a területi parancsnokság az illetékességi területén bármely vámhivatalt kijelölheti.\"


13. §

(1) A Jszt. 66. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[66. § (1) A vámhivatal]

\"d) az a)-c) pontokban foglaltakon kívül, az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségek elmulasztása esetén, továbbá\"

[jövedéki bírságot vet ki.]

(2) A Jszt. 66. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti lezárást az elkövető lakására vagy a lakásától műszakilag el nem különített helyiségre, továbbá arra a kiskereskedelmi üzlethelyiségre, amelynek lezárása az üzletkörébe eső termékekből a településen az ellátást megakadályozná, nem lehet alkalmazni.]

\"Az ilyen esetekben a 69. § (4) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott összeg ötszörösét elérő jövedéki bírságot kell kivetni.\"


14. §

(1) A Jszt. 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:]

\"b) az a jövedéki termék, amelyet jövedéki engedély nélkül gyártottak, importáltak, forgalmaztak, illetve amelynek szállítását  e törvény rendelkezéseinek megsértésével végzik;\"

(2) A Jszt. 67. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[67. § (1) E törvény alkalmazásában a jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek (a továbbiakban: elvont termék) minősül:]

\"n) a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt terméken kívüli egyéb termék belső égésű motorok üzemanyagaként való  értékesítése vagy felhasználása, ha a termék után a fogyasztási adót nem fizették meg.\"


15. §

A Jszt. 68. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[68. §(1) A büntetőeljárásban le nem foglalt, megtalált elvont terméket]

\"b) a 67. § (1) bekezdésében foglalt egyéb - az a) pontba nem tartozó - esetekben az elvont terméket, továbbá a tárgyi bizonyítási eszközt a vámhivatal lefoglalja, kivéve a 67. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet, feltéve, ha a nagykereskedő, a kiskereskedő az engedély nélkül általa forgalmazott termékek eredetét, adózottan történő beszerzését hitelt érdemlően igazolja, továbbá, ha e  tevékenységét  e törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, illetve, ha egy másik telephelyére, üzlethelyiségére már rendelkezik érvényes - az engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti - jövedéki engedéllyel, vagy  az e törvény előírásainak megfelelő kérelmét az ellenőrzést legalább 30 nappal megelőzően benyújtotta és kérelmét a hatóság nem utasította el.\"


16. §

(1) A Jszt. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő f), g) ponttal:

[(4) A jövedéki bírság mértéke - az (5)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel -]

\"a) a 67. § (1) bekezdésének b)-f), k) és l) pontjaiban szereplő elvont termékek után az (1) bekezdés szerint meghatározott bírságalapnak


    1. dohánygyártmányoknál a	140 %-a,
    2. szesznél és szeszes italnál	160 %-a,
    3. sörnél a	110 %-a,
    4. kávénál a	60 %-a,
    5. fűszerpaprika-őrleménynél a	100 %-a,
    6. motorbenzinnél, gázolajnál, tüzelő-
       olajnál, motorhajtó üzemanyagként
       cseppfolyósított gázterméknél
       és földgáznál 	120 %-a,

de legalább 20 ezer forint, illetve a 67. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben legalább 50 ezer forint, és legfeljebb 500 ezer forint, feltéve, ha a nagykereskedő, a kiskereskedő az adott telephelyen, üzlethelyiségben engedély nélkül általa forgalmazott termékek eredetét, adózottan történő beszerzését hitelt érdemlően igazolja, továbbá, ha e tevékenységét e törvény egyéb rendelkezéseinek betartásával végezte, illetve, ha egy másik telephelyére, üzlethelyiségére már rendelkezik érvényes - az engedély nélkül folytatott tevékenysége szerinti - jövedéki engedéllyel, vagy  az e törvény előírásainak megfelelő kérelmét az ellenőrzést legalább 30 nappal megelőzően benyújtotta és kérelmét a hatóság nem utasította el;\"

\"f) a 67. § (1) bekezdésének m) pontjában foglalt esetben az e bekezdés a) pontja 1-6. alpontjai alapján meghatározott összeg kétszerese, de legalább 100 ezer forint;

g) a 67. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés szerint meghatározott jövedéki bírságalap ötszöröse, de legalább 100 ezer forint.\"

(2) A Jszt. 69. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) A 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben legalább 50 ezer és legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírság vethető ki.\"


17. §

 (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Jszt. 17. §-ának (8) bekezdése, 46. §-a, 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja és 79. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az 1. § (2) és (3) bekezdése, a 4. § (1) bekezdése, a 7. § és a 10. § az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(3) E törvény 5. §-át, 13. §-ának (2) bekezdését, 14. §-ának (1) bekezdését, valamint  15.-16. §-át a folyamatban lévő ügyekben - ideértve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni, amennyiben az a törvény hatálya alá tartozókra kedvezőbb elbírálást eredményez.

(4) A 4. § (2) bekezdésében, a 8. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezést először az 1996. december hónap 31. napját követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

Általános indokolás



A törvénymódosítási javaslat a jövedéki szabályozás és ellenőrzés hatékonyságának növelésére irányul, illetve a gyakorlati jogalkalmazás, ezen belül elsődlegesen  a szankciók alkalmazása során felszínre került szabályozásbeli problémák megoldását célozza.

Ennek keretében bővül a jövedéki termékek köre a motorhajtóanyagkénti felhasználásra alkalmas, illetve az üzemanyagok keverésére, higítására használható termékekkel (adalékok, kenőolajok, néhány egyéb kőolajszármazék).

A jövedéki engedély megszerzésének és érvényesítésének feltételévé válik az összes közteher tartozás rendezése is (így pl. a TB tartozás vagy bármely adó-, illetéktartozás esetén is megtagadható, illetve visszavonható lesz a jövedéki engedély).

Hasonló szigorítás érvényesül a szesz és a kőolajtermékek adómentes beszerzésének engedélyezésénél is, továbbá a mentességre kiadott engedély az érvényességi időn belül is visszavonhatóvá válik, ha bármilyen közteher tartozás keletkezik.

A törvényjavaslat szerint módosul a vámszervek illetékességi hatáskörének jelenlegi merev szabályozása.  A szerteágazó, nagyobb ügyek felderítését és az eljárás gyors, eredményes lefolytatását elősegítő változtatásra kerül sor. Ennek lényege, hogy a megyei vagy az országos parancsnokság adott esetben bizonyos ügyeket magához vonhat.

A jogkövetkezményeket érintően javasolt módosítások pedig azt célozzák, hogy az elkövetett jogsértéssel, szabálytalansággal arányosabb büntetési tételek érvényesüljenek.


Részletes indokolás


az 1. §-hoz

A Javaslat szerint a törvény hatályának kiterjesztésével a jövedéki ellenőrzés keretében ellenőrizhetővé válik bármely termék üzemanyagkénti értékesítése és felhasználása. Ezáltal a kőolajtermék jövedéki termékcsoportban meg nem nevezett, de motorhajtó anyagként hasznosuló termék értékesítése és felhasználása, illetve az ennek révén megvalósuló adóelkerülés is felderíthető és a javaslat 16. §-a (1) bekezdése szerint büntethető lesz.

A kőolajtermékek (a hatályos szabályozás szerint: motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj) esetében a kiskereskedelmi tevékenység is engedélyköteles, míg az egyéb kőolajszármazékok kiskereskedelmére ez nem vonatkozik. A Javaslat a szigorúbb szabályozás alá tartozó kőolajtermékek körét bővítené. Az egyéb kőolajszármazék termékcsoportjából a kőolajtermékek közé sorolja át az üzemanyag célú sűrített vagy cseppfolyós gázt és cseppfolyósított gázterméket is. A módosítással minden üzemanyagféleség kiskereskedelmére is kiterjed a törvény hatálya.

A jövedéki terméknek minősülő egyéb kőolajszármazékok köre emellett bővül. További olyan termékek kerülnek a törvény hatálya alá és válnak ellenőrizhetővé, nyomonkövethetővé, amelyek alkalmasak motorhajtóanyagkénti felhasználásra, vagy üzemanyagok keverésére, higítására. Az új jövedéki termékek a nagy kiszerelésben importált, értékesített üzemanyag adalékok, kenőolajok s még néhány egyéb kőolajszármazék (nyers gazolin, etilbenzol, sztirol, stb.).

a 2. §-hoz

A törvény személyi hatálya a Javaslat szerint - az 1. § (1) bekezdésével összefüggésben - kiterjed azokra is, akik (amelyek) nem motorbenzint, gázolajat vagy üzemanyag földgázt, gázterméket használnak a gépjárművükben, illetve értékesítenek ilyen célra.




a 3. §-hoz

A háztartási tüzelőolaj külön szabványa megszűnt, csak egyféle termékkategória, a \"tüzelőolaj\" létezik. Ugyanakkor a törvényben a háztartási tüzelőolaj megnevezés számos jogszabályhelyen szerepel. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, milyen termékre vonatkoznak ezen rendelkezések, a Javaslat meghatározza a törvény értelmezése szerinti háztartási tüzelőolaj fogalmát.

a 4. §-hoz

A Javaslat az egyéb kőolajszármazékok előállítására is előírja a jövedéki biztosítékot, azonosan a kőolajtermékek termelésére előírt feltétellel, illetve az egyéb kőolajszármazékok nagykereskedelme, exportja-importja esetében ma is érvényesülő biztosítéknyújtási követelménnyel.

A Javaslat szerint a jövedéki engedély feltételei szigorodnak. Az engedély kiadásánál valamennyi köztehertartozást figyelembe kell venni, így pl. a TB felé fennálló járulék-és egyéb tartozásokat ugyanúgy, mint az esetleges helyi adó-, vagy illetéktartozást.

az  5. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi és törvényi szinten is szabályozza, hogy mely esetekben nem szükséges új jövedéki engedélyért folyamodni,  hanem csak a meglévő engedély kiegészítését kérni. A módosítás rendezi egyúttal az engedély kiegészítésének elmulasztásához kapcsolódó szankció kérdését is.

a 6. §-hoz

A Javaslat a jövedéki engedély visszavonását - hasonlóan az engedély kiadásához - megszigorítja. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a jövedéki alanynak a működése során bárminemű köztehertartozása keletkezik.

A (2) bekezdés a jövedéki jogosultság megszűnése esetén készleten maradó jövedéki termékek további sorsát rendezi, lehetővé teszi, hogy a volt jövedéki alany a vámhivatal felügyelete mellett a készletét még értékesíthesse.

a 7. §-hoz

A Javaslat a készletváltozási jelentések adattartalmára vonatkozó előírásoknak a jövedéki termékek körének bővülése miatt szükségessé váló pontosítását (kiegészítését) tartalmazza.

a 8. §-hoz

A Javaslat az (1) és a (3) bekezdésben az adómentességi engedély megszerzéséhez szükséges adóigazolások körének kibővülése (TB szerv, önkormányzati adóhatóság, illetékhivatal igazolása) miatt szükséges szövegpontosítást tartalmazza. Emellett a jelenlegi 6 munkanap helyett 15 munkanapot enged meg a vámhivatalnak az engedélykérelem elbírálásához, mivel a 6 munkanap sok esetben nem bizonyult elégségesnek a kérelmek érdemi elbírálásához. További változás, hogy az engedély érvényessége nem az adóigazolás(ok) keltétől, hanem a kérelem záradékolásától számított 90 napig áll fenn.

A Javaslat rendelkezik a mentességi engedélynek az érvényességi időn belüli visszavonhatóságától. Erre sor kerülhet, ha az engedély megadásánál figyelembe vett feltételek már nem teljesülnek (pl. TB tartozás keletkezik), vagy az adómentes felhasználó nem vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat.

a 9. §-hoz

A törvény az elszámolás, az ellenőrzés tekintetében  azonosan kezeli az adómentesen beszerzett terméket  azzal a termékkel, amely csak a beszerzést követően, a megfizetett adó visszaigénylése révén válik adómentessé. A Javaslat az ily módon adómentessé váló jövedéki termék birtoklásának a bejelentésére előírt időpontot módosítja úgy, hogy azt nem a felhasználás időpontjához köti, hanem az adóvisszaigénylés érvényesítésével egyidejűleg követeli meg.

a 10. §-hoz

A Javaslat a jövedéki termékkör bővülése miatt szükséges pontosítást (a kivételek közé tartozó termékek pontosított felsorolását) tartalmazza.

a 11. §-hoz

A hatályos szabályozás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná, hogy az üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából  motorbenzinen, gázolajon kívül más terméket is ki lehessen szolgálni. Így előfordulhat, hogy illegálisan kevert, üzemanyag célra felhasználható egyéb terméket tárolnak be és mérnek ki az üzemanyagtöltő állomáson, és a direkt tiltás hiányában az ellenőrző szervek nem tudnak fellépni. A Javaslat szerinti kiegészítés ennek feloldását szolgálja.

a 12. §-hoz

A jövedéki ellenőrzésre vonatkozó hatályos illetékességi szabályok esetenként gátolják a több vámhivatal területén elkövetett, szerteágazó nagyobb ügyek felderítését, az eljárás gyors és eredményes lefolytatását. Annak érdekében, hogy az ilyen esetekben is lehetőség  legyen az ügyek felgöngyölítésére, a módosítás a vámszervek illetékességi hatáskörének oldását javasolja. Ennek értelmében lehetővé válna, hogy adott esetben a megyei parancsnokság vagy az országos parancsnokság magához vonhasson bizonyos ügyeket.

a 13. §-hoz

A kisebb súlyú szabálytalanságok, mulasztások esetén egy alacsonyabb bírság érvényesül. A hatályos szabályozás megnevezi azokat az előírásokat, amelyek megsértése ezen bírság kiszabásával büntethető. Ugyanakkor ez a felsorolás nem teljes (nem lehet teljes), s így nem szolgálja  a törvény valamennyi rendelkezésének betartatását, vagyis a szankcionálás minden tekintetben nem lehet hatékony. Ennek feloldására a Javaslat a minősített eseteken kívüli valamennyi jogsértésre, a törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségek elmulasztására előírná a szabálysértési jellegű (50-500 ezer Ft) bírságot.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy kiskereskedelmi üzletet jogsértés esetén - járulékos szankcióként-be kellene zárni, de a bezárást nem kell érvényesíteni, mert az veszélyeztetné az adott település ellátását, akkor a bezárástól el kellene tekinteni, viszont az egyébként kiszabható bírság ötszörösét, de legalább 200 ezer Ft bírságot kell megállapítani. A bírság alsó összege, a 200 ezer Ft egy kistelepülésen működő bolt esetében - pl. néhány üveg zárjegy nélkül szeszes ital miatt - aránytalanul nagy büntetésnek tekinthető. Ezért a Javaslat a bírságösszeg alsó határának elhagyását javasolja, a kellőképpen visszatartó hatású ötszörös bírság fenntartása mellett.

a 14. §-hoz

Az elvont jövedéki termék fogalma pontosításra, árnyaltabb meghatározásra kerül. Kiegészül továbbá azon termékekkel, amelyeket adózatlanul üzemanyag célra értékesítenek vagy használnak fel.

a 15-16. §-hoz

A jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a jelenlegi szabályozás rendkívül szigorúan szankcionálja, s nem tesz különbséget aszerint, hogy pl. a forgalmazott terméket adózottan szerezték-e be, vagy illegális forgalomból származik-e. A jövedéki szabályozásnak kétségtelenül az egyik legfontosabb eleme, hogy a jövedéki termékekkel folytatott tevékenységek csak külön engedély birtokában legyenek végezhetők. Ugyanakkor az ennek betartására kialakított, a konkrét ügy körülményeinek figyelembevételére lehetőséget nem adó, magas büntetési tétel alkalmazása bizonyos esetekben az elkövetett jogsértés súlyával messze arányban nem állónak bizonyult. A módosítás ennek feloldását szolgálja azzal, hogy az ilyen esetekben alacsonyabb összegű bírságot (50-500 ezer Ft) állapít meg. Ez a bírság a Javaslat szerint akkor alkalmazható, ha egyértelműen bizonyított, hogy az államot kár nem érte, mert adózottan beszerzett termékeket forgalmaztak, valamint, ha vezették a törvényben megkövetelt - az ellenőrizhetőséget biztosító - nyilvántartásokat. További feltétel, hogy a kereskedő a jogsértés elkövetésekor már rendelkezzen - azonos tevékenységre, csak más telephelyre - jövedéki engedéllyel, vagy a jövedéki engedélye iránti kérelmét legalább már 30 nappal korábban benyújtotta, de azt a hatóság még nem bírálta el. Ilyen esetekben a 15. §-ban javasolt rendelkezés szerint természetesen a lefoglalás sem kerülne érvényesítésre.

A Javaslat meghatározza továbbá az üzemanyagként értékesített vagy felhasznált - nem motorbenzin, gázolaj vagy üzemanyag földgáz, gáztermék - egyéb termékre a bírság tételét.

A (2) bekezdés rendelkezése a szabálysértési bírságnál megszünteti a természetes személyek  és a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közötti megkülönböztetést a kiszabható bírság tekintetében.

a 17. §-hoz

A paragrafusa hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza. A jogkövetkezmények módosítását, amennyiben az kedvezőbb elbírálást eredményez, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügy is ilyennek tekintendő.

A Javaslat a háztartási tüzelőolaj külön színezésére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, mivel azok fenntartása jövedéki szempontból aktualitását vesztette (a gázolajat és a háztartási tüzelőolajat terhelő összes elvonás ma már azonos szintű).

Ugyancsak hatályát veszti a pénztárgép alkalmazásának a törvény keretében történő előírása, tekintettel arra, hogy azt időközben más jogszabály, szélesebb körre rendezi. Így a pénztárgép alkalmazásának kötelezettsége továbbra is fennáll.


----------------Ç   é   w Ă  s ă  n -  j Š  f R  b T  ^ a  Z ĆA  V óA  R rG  N sG  I - @@ @"
