"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3147. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT


az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról



                                         Előadó: Dr. Medgyessy Péter
                                                                                   pénzügyminiszter




Budapest, 1996. szeptember


1996. évi .... törvény
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról


Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a következők szerint módosul:

 
1. §

Az áfa-törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Nem minősül termékértékesítésnek:/

	\"a) az alapítvány részére és a közérdekű célú kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben a természetbeni adomány pénzben kifejezett összegét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi ... törvény adót csökkentő kedvezménynek, illetve adóalapot nem növelő tételnek minősíti;\"


2. §

Az áfa-törvény 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § Szolgáltatásnyújtásnak minősül az is, ha az adóalany

	a) a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva - ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek, illetve annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; 

	b) jogokat és más immateriális javakat gazdasági társaságnak nem pénzbeni betétként,  hozzájárulásként enged át, feltéve, hogy az azok beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.\"





3. §


Az áfa-törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

\"9/A. § (1) A 6-9. §-okban foglaltaktól eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított  vagyon egészét ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi adómentességet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhoz fűződő, e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében a kedvezményezett adóalanyt az átadó adóalany jogutódjának kell tekinteni. 

(3) Ha a kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyont egészben vagy részben adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, haszonosítja, akkor az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok (38-39. §-ok) alkalmazásával kiszámított le nem vonható adót fizetendő adóként köteles elszámolni.

(4) A kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás időpontját követő ötödik adóév  végéig alanyi adómentességet nem választhat.\" 



4. §


(1) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

/ E törvény alkalmazásában:/

\"7. készpénz-helyettesítő eszköz: a csekk és a csekk-kártya, a hitellevél, a hitelkártya és a terhelési kártya, az utalványok, így különösen: a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány;\"

(2) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg  a bekezdés a következő 22. és 23.   ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában:/


\"21. lakóingatlan: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;
 
22. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, kivéve azt a dolgot helyettesítő okiratot, melynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti;

23. műalkotás, gyűjtemény, régiség: a 6. számú mellékletben feltüntetett termékkör.\"


 
5. §


(1) Az áfa-törvény 16. §-ának  (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő  tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi.\"

(2) Az áfa-törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

\"(6) Az (5) bekezdésben nem említett, folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és  szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.\"


6. §


Az áfa-törvény 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) Az  (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az adóalany az adó alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja, illetve - ha az korábban történik - az ellenértéket megfizeti. 


(3) A halasztás haladéktalanul lejár, ha

	a) az adóalanynak a szolgálatás nyújtójával szemben fennálló tartozását átvállalják;

	b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

	c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető.\"


7. §

Az áfa-törvény 20. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik:

/A halasztás haladéktalanul lejár, ha/

	\"c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető;\"



8. § 

Az áfa-törvény 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7)  Ha az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti, az adó alapját csökkentheti az ellenérték azon részével, mely igazoltan az általa importált termék adóalapjába épül be.\"


9. §  

Az áfa-törvény 33. §-a a következő (3)  bekezdéssel egészül ki:

\"(3)  Nem vonható le az előzetesen felszámított adó akkor sem, ha az adóalany az ellenértéket - ideértve a 17. § szerinti előleget is - egészben vagy részben készpénzben fizette ki, s az így kifizetett összeg túllépi a készpénzzel történő fizetés - külön jogszabályban megállapított - összeghatárát.\"

 



10. §

(1) Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:  

\"(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az adóalannyal szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben a meglévő követelés mérséklésével történt.

(6)  Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmaz.\"
 

 11. §

 
Az áfa-törvény a 48/A. § után a következő címmel és 48/B. §-sal egészül ki:


\"A tételes átalányadózást választó adóalany

48/B. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti tételes átalányadózást választó adóalany (a továbbiakban: tételes átalányadózást választó adóalany) - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogot sem gyakorolhat.  

(2) A tételes átalányadózást választó adóalanyt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

(3) A tételes átalányadózást választó adóalanyt 

	a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a 9. §-ban meghatározott    szolgáltatásnyújtása   tekintetében   adónyilvántartási,   -megállapítási,
-bevallási és -elszámolási kötelezettség,

	b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség terheli.\"

12.§


Az áfa-törvény 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2 000 000 forint.\"


13. §


(1) Az áfa-törvény 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"50. § (1) Az alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott  szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.\"

(2) Az áfa-törvény 50. §-ának (3) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:

 \"(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt 

	a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a 9. §-ban meghatározott   szolgáltatásnyújtása   tekintetében   adónyilvántartási,   -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

	b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség

terheli.\"


14. §

Az áfa-törvény 61. §-a után a XV. fejezet címe a következőkre változik, egyidejűleg a 62. § helyébe a következő rendelkezés lép:


\"A használt termék,  műalkotás, gyűjtemény, régiség
kereskedelmi jellegű forgalmazására vonatkozó
különös adózási szabályok





62. § (1) A használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség továbbértékesítési célú felvásárlása esetén az átvevő adóalanynak e tevékenysége vonatkozásában az e fejezetben foglalt előírások szerint kell adókötelezettségét teljesítenie.

(2) E fejezet alkalmazásában:
 
1. használt termék:  az eredeti rendeltetésének megfelelően még hasznosítható, nem a 13. § (1) bekezdésének 23. pontja szerinti termék. Nem minősül használt terméknek a hulladék, és a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra nem alkalmas termék, így különösen: a mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű termék és a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó termék;

2. átvevő adóalany: az az adóalany, aki (amely) továbbértékesítési céllal szerez be  használt terméket, műalkotást, gyűjteményt, régiséget, függetlenül attól, hogy a beszerzésre és továbbértékesítésre saját kockázatára, vagy saját nevében, de a vevő vagy az átadó megbízásából kerül sor. Átvevő adóalanynak minősül az  árverés szervezője is;

3. árverés szervezője: az az adóalany, aki gazdasági tevékenysége körében árverésen saját nevében, megbízója javára használt terméket, műalkotást, gyűjteményt, régiséget ajánl megvételre az azért legtöbbet ígérőnek;
 
4. eladási ár: az átvevő adóalany vevőjének a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség megszerzéséért  fennálló tartozása;

5. felvásárlási ár: az átvevő adóalanynak a  használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség megszerzéséért az átadó felé fennálló tartozása.\"


15. §

Az áfa-törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"63. § (1) E fejezet rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a használt terméket, műalkotást, gyűjteményt, régiséget átadó e törvény előírásai alapján az átadott terméket illetően adó fizetésére nem kötelezett.

(2) Az átvevő adóalany által fizetendő adó a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség eladási ára és a felvásárlási ára  közötti különbség, és az adott  termékre az e törvény 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékérték szorzatának egy század része. 



(3) Az átvevő adóalany a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség importálásához kapcsolódó előzetesen felszámított adót levonásba nem helyezheti. 

(4) Az átvevő adóalany a továbbértékesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket. 

(5) Amennyiben az átvevő adóalany a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség mellett  más terméket is értékesít, köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség után fizetendő adó elkülönülten is meghatározható, kimutatható.\"


16. §

Az áfa-törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"64. § (1) Amennyiben a használt termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség értékesítésére árverés keretében kerül sor, az árverés szervezője megbízója felé az árverés napját követően haladéktalanul elszámolást küld. Az elszámolásnak tartalmaznia kell az eladási árat, valamint az árverés szervezőjét  megillető közvetítői díjat.

(2) Az elszámolás alapján a megbízónak - amennyiben adóalany - haladéktalanul ki kell bocsátania az  árverés szervezője felé a 13. § (1) bekezdése szerinti bizonylatot. Az abban szereplő teljesítési időpontnak az árverés napja minősül. 

(3) Az árverés szervezőjének egyebekben a 63. § rendelkezéseit kell alkalmaznia.\"


17. §

Az áfa-törvény 66. §-a   helyébe a következő rendelkezés lép:  

\"66. § (1) Az  idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért árrés. Az árrés az utas által fizetendő - adóval növelt - ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által a saját nevében, az utas javára  megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével.

(2) A fizetendő adó az (1) bekezdés szerinti árrés és a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti százalékérték szorzatának egy század része.



(3) Előleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés erejéig keletkezik. 

(4) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás tekintetében  adólevonási jogát nem gyakorolhatja.\"


18. §

Az áfa-törvény 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés nem adható annak az adóalanynak, aki (amely) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket értékesít, kivéve, ha egészségügyi helyzete miatt a nyugtaadási kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna.\"


19. §

(1) Az áfa-törvény 52. § (1) bekezdésében szereplő \". 2 000 000 forintot .\" szövegrész helyébe \". 4 000 000 forintot .\"  szövegrész lép.

(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa-törvény 6. számú mellékletének helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.


Záró rendelkezés

20. §

Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek 77/388. (EGK) számú irányelvéhez való közelítést célozza.





Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések


 21. §

(1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.   Az adófizetési kötelezettség keletkezésére, az adó alapjára, az adó levonására, az adó fizetésére kötelezett személyekre vonatkozó szabályait - az (5)-(7) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság 1996. december 31. napját követően keletkezik.

(2) Az áfa-törvény 4. §-ának (3) bekezdése e törvény hatályba lépésével egyidejűleg, az áfa-törvény 78. §-a 1998. január 1. napján hatályát veszti.

(3) Az áfa-törvény 68. §-a az e törvény kihirdetésének napján hatályát veszti. A kihirdetés napjáig hiánytalanul benyújtott kérelmek elbírálásakor azonban az áfa-törvény 1996.  szeptember 1-jén hatályos 68. §-át még alkalmazni kell.

(4) A 3. §-ban foglalt rendelkezést az 1996. december 31. napját követő vagyonátadás esetén kell alkalmazni.

(5) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni először, amelyben a termék tulajdonba adására, vagy - ha az előbb történik - birtokba adására 1996. december 31. napja után kerül sor. Az 1997. január 1-je előtt tulajdonba vagy birtokba adott termék esetén az áfa-törvény 16. §-ának az 1996. december 31. napján hatályos (5) bekezdését még alkalmazni kell.

(6) A 9. §-ban foglalt rendelkezést  az említett külön jogszabály hatályba lépése hónapjának utolsó napját követő hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.

(7) A 18. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-je előtt benyújtott, de el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

(8) Az áfa-törvény XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a gazdasági  tevékenységéből származó tényleges bevétele  időarányosan  meghaladta  az 1 000  000 forintot, de nem haladta  meg  a  2 000 000 forintot.

(9) Az áfa-törvény XII. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet a különleges adózási mód választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta a 2 000 000 forintot, de nem haladta meg a 4 000 000 forint.


22. §

(1) Az 1997. január 1-jétől az 1999. december 31. napjáig terjedő időszakban beszerzett elekronikus kártyaolvasó terminál  üzembe helyezéséhez kedvezmény vehető igénybe.

(2) E § alkalmazásában elekronikus kártyaolvasó terminál (a továbbiakban: kártyaolvasó) minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására alkalmas, pénztárgéppel egybeépített, vagy azzal összekapcsolható berendezés, amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kártyaművelet során az elfogadónál előállított információk elekronikus úton történő továbbítására és fogadására.

(3) A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóalanyt megillet. 

(4) A kedvezmény adóalanyonként, illetve amennyiben az adóalanynak több üzlete van, üzletenként egy darab kártyaolvasó egyszeri beállítására terjed ki. 

(5) A kedvezmény összege a kártyaolvasó beszerzéséről szóló bizonylatban szereplő   ellenérték 50 százaléka, kártyaolvasónként legfeljebb 50 000  forint.

(6) A kedvezmény formáját, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit a  nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló jogszabály határozza meg.


23. §
 
(1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) az e törvény hatályba lépése előtt a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 1. számú mellékletének 3., 4., 5/a., 5/b., 5/c., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15/a., 15/b., 17/a., 17/c., 17/d., 19. és 20/c.  pontjaiban meghatározott termékeket továbbértékesítési céllal szerezte be, illetve a termelő vagy a termeltető saját kereskedelmi hálózatában, üzlethelyiségében készletezi, és azt az e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1996. december 31. napját követő első adóelszámolási időszakról adandó bevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.







(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

	a) egyik tényezője a terméknek az 1997. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlet tényleges mennyisége, a termékre - a Fat. szerint -  meghatározott mértékegységben;

	b) másik tényezője a termékre 1997. év január 1. napján, illetve 1996. év december 31. napján érvényes

	ba)   forintban meghatározott fogyasztásiadó-tétel, továbbá

	bb)  Útalap-hozzájárulás mértéke

 különbözetének együttes összege.


1. számú melléklet az 1996. évi ..... törvényhez


Az áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezés lép:

 

\"I. rész: A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre, 
és a kompenzációs felár mértéke


Sor-				Megnevezés				A kompenzációs felár szám	 								mértéke a felvásárlási
									 ár %-ában (AM)

1.	Növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik

	Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1)			12
	Ipari növények (METJ 91-2)					12
		Kivéve:						
			Vadontermő gyógynövények és
			termékei (METJ 91-24-ből)
	Burgonya (METJ 91-3)						12
	Szálas, lédús- és tartósított takarmányok 
	(METJ 91-4)								12
	Gyümölcsök (METJ 92-2)						12
		Kivéve: 
			Déligyümölcsök (METJ 92-25)		
	Zöldségfélék (METJ 92-1)						12
	Szőlő (METJ 92-31, 32)						12

2.	Erdei magok és csemeték, erdősítés (METJ 94-1)		12
		Kivéve:
			Vadon termő magok és csemeték

3.	Élő állatok, állati termékek és elsődleges feldolgozásaik
	Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1)	 7
	Sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2		 	 7
	Juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3)			 7
	Ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4)			 7
		Kivéve:
			Sportló (METJ 93-42-01)			
			Versenyló (METJ 93-42-02)
	Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5)		 7
	Halászati termékek (METJ 93-6)					 7
	Vadgazdálkodási termék (METJ 93-7)				 7
		Kivéve:
			Élővad (METJ 93-71)	
			Lőtt vad, elpusztított vad, szőrmés apróvad
			és nyers bőre (METJ 93-72)
	Egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8)				 7
		Kivéve:
			Kutya (METJ 93-82-01)	
			Macska (METJ 93-82-02)		
			Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
			Dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
	Műlép (ITJ 69-99-31)						 7
	Állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9)			 7
		Kivéve:
			 Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
			Agyar (METJ 93-91-08)
			Trófea (METJ 93-91-09)\"
			



2. számú melléklet az 1996. évi ..... törvényhez


\"6. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A  műalkotások, gyűjtemények, régiségek fogalma 

E törvény alkalmazásában

a) műalkotás:

 	a művész által készített kép, kollázs és hasonló művészeti festmény, rajz,   karc, plakett (ide nem értve az építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi, topográfiai és más ehhez hasonló terveket és rajzokat), kézzel díszített iparcikkek, színházi díszletek, stúdió-hátterek, és ehhez hasonló festett vásznak,

 	a művész által korlátozott példányszámban készített eredeti metszetek, nyomatok és litográfiák a megmunkált anyagok jellegétől függetlenül, ide nem értve a mechanikai, fotómechnikai eljárással történő sokszorosításukat, 

 	a művész által bármilyen anyagból készített szobor és emlékmű, a szobrok esetében ide értve a legfeljebb 8 példányban a művész vagy örököse, jogutódja által felügyelt módon készített öntvényeket is, 

 	a művész eredeti tervei alapján készített tapéták és fali textíliák, feltéve, hogy mindegyikből legfeljebb 8 másolat készül, 

 	a művész által készített és aláírt, egyedi kerámiák, 

	a művész vagy a művészeti stúdió által kézzel készített és aláírt, legfeljebb 8 számozott példányban alkotott zománcozott, lakkozott edények, ide nem értve az aranyozott és ezüstözött, ékszer jellegű cikkeket,

	a művész által készített és (a művész által felügyelt módon) előhívott, aláírt, számozott és (valamennyi méretben és eljárással készült sokszorosítással együtt) legfeljebb 30 példányban sokszorosított fényképek,


b) gyűjtemény:

         postai, adó- és illetékbélyegek, bélyegsorozatok, emlékbélyegek, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e postai értékcikk funkciót ellátni,

  	 zoológiai, botanikai, ásványtani, anatómiai, történeti, régészeti, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény, illetve azok darabjai,
 
c) régiség:

 	minden olyan műalkotás vagy gyűjtemény, amely a felvásárlás, illetve az árverés napján több, mint 100 éves.\""
