"1ż



@
Kormánya













T/3148. számú
törvényjavaslat

az illetékekről szóló 
1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint 
a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról 









Előadó: dr.Medgyessy Péter
pénzügyminiszter





1996. szeptember 








1996. évi ......... törvény 
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 
módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat 
igazgatási szolgáltatási díjáról


ELSŐ   RÉSZ

AZ ILLETÉKEKRŐL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY 
MÓDOSÍTÁSA

1.§

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§-ának  (1) bekezdése  a következő i) ponttal egészül ki:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

\"i) a Magyar Nemzeti Bank.\"

2.§

Az Itv. 21.§-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Ha a vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21.§ (1)-(2) bek.] szerint alakul.\"

3.§

Az Itv. 23/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"23/A.§ (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap vagy a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó által történő megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-a. 

(2) Az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott működési engedéllyel, a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység statisztikai jelzőszámával és a főtevékenység szerint illetékes kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja. 

(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásbavételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételéről kiállított nyilatkozatával igazolja.\"

4.§

Az Itv. 24.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"24.§ (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 8 forint,  kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 forint.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg 4.000 forint, minden más esetben 10.000 forint illetéket kell fizetni. 

(3) Gépjármű és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72.§ alkalmazásával számított összegét kell fizetni.

(4) Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.\"

5.§

(1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

\"l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése.\" 

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(6) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a gépjármű lízinget főtevékenységként végző vállalkozó az erre vonatkozó statisztikai jelzőszámmal, az Állami Bankfelügyeletnek a nyilvántartásba vételről szóló nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetség által kiállított nyilatkozattal köteles igazolni.\"

6.§

Az Itv. 29.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) Az elsőfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 1.000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 100 forint, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 200.000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 2.000 forint.\"

7.§

Az Itv. 31.§-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.\"

8.§

Az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 2., 23. és 26. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(... illetékmentes eljárások:)

\"2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási  eljárással összefüggésben  kezdeményezett eljárása;

23. az adóhatóságnál, továbbá vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett elsőfokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adójellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám- és az illetékigazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;

26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése.\"




9.§

Az Itv. 42.§-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000 forint;
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint;
c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 10.000 forint;
d) fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 300.000 forint;
e) a végrehajtási eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3 %, de legalább 6.000 forint, legfeljebb 300.000 forint;
f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 10.000 forint;
g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 10.000 forint;
h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 %-a, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint.\"

10.§

Az Itv. 44.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"44.§ A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3.§-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40.000 forint, csődeljárásának illetéke 20.000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15.000 forint, a csődeljárás illetéke 10.000 forint.\"

11.§

Az Itv. 45.§-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3.000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2.000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5.000 forint illetéket kell fizetni.\"

12. §

(1) Az Itv. 46.§-a (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 5.000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.\"

(2) Az Itv. 46.§-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.\"


13.§

Az Itv. 47.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés esetén az illeték mértéke 3 %, de legalább 3.000 forint , legfeljebb 125.000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint.\"


14.§

Az Itv. 48.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"48.§ Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 3.000 forint.\"

15.§

Az Itv. 50.§-a (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke: ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 %, de legalább 8.000 forint, legfeljebb 2.000.000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.\"

16.§

Az Itv. 52.§-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 3.000 forint, a fellebbezés illetéke 4.000 forint, a perújítási  kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 5.000 forint.\"

17.§

(1) Az Itv. 53. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik: 

\"A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének illetéke\"

(2) Az Itv. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A büntető eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.\"

18. §

Az Itv. 55.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 %-a, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5.000 forint.\"

19.§

Az Itv. 57.§-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

\"m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.\"






20.§

Az Itv. 62.§-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő l) ponttal egészül ki: 

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

\"k) a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szemben üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntető eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben.\"


21.§

(1) Az Itv. 67.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni. A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél terhére illeték vagy egyéb költség - ide nem értve a díjat külön jogszabály alapján terhelő adót - nem számítható fel.\"

(2) Az Itv. 67.§-a (4) bekezdésének második mondata helyébe  a következő rendelkezés lép:

\"Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát.\"

(3) Az Itv. 67.§-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A díjat megállapító jogszabályban  rendelkezni kell a díj - ide értve a jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is - az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.\"

22.§

Az Itv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.\"


23. §

Az Itv. 72.§-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.\" 

24.§

Az Itv. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"101.§ Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.\" 

25.§

(1) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

\"i) gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt és rendőrhatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;\"

(2) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének l) pontja a következő mondattal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

[l)  lakóház építésére alkalmas telektulajdon:]

\"A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik.\"









(3) Az Itv. 102. §-ának  (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

\"n) ingatlanlízinget főtevékenységként  folytató vállalkozó:  a kizárólag pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a ingatlanlízíngből származik;

o) gépjárműlízinget főtevékenységként  folytató vállalkozó: a kizárólag pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a gépjárműlízingből származik.\"

26.§

Az Itv. Melléklete  e törvény mellékletének megfelelően módosul.


MÁSODIK   RÉSZ

A HITELES TULAJDONILAP-MÁSOLAT
 IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA 

 27. § 

A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat  (a továbbiakban: díj)  kell fizetni.

28.§

(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1.000 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban változás nem következett be, az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese. 

29.§

(1) A díjat annak kell megfizetnie, aki a  hiteles másolat kiadását kéri.

(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető. 

(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a hiteles másolat iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.  

(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.

30.§

Teljes személyes díjmentességben részesül:

a)	a Magyar Állam,
b)	a helyi önkormányzat, 
c)	a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,
d)	a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
e)	az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, 
f)	az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g)	a vízgazdálkodási társulat, 
h)	a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat.

31.§

(1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az

a)	hagyatéki eljáráshoz,
b)	gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c)	birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz,
d)	részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz
szükséges, illetve ha azt
e)	az önálló bírósági végrehajtó az általa folytatott bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználás céljából, vagy 
f)	az eljáró szerv hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz vagy bírósági eljáráshoz 
kéri. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges hiteles másolat kiadását  kezdeményezők - ide nem értve a  személyes díjmentességben részesülőket - a felhasználás célját hitelt érdemlően kötelesek igazolni. 







32.§

(1) A díjat  vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról - az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történő beérkezése alapján - a földhivatal az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. 

( 2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni és annak teljesítéséről harminc napon belül  intézkedni kell.


HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33.§

(1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. 

(2) Az 1-26.§-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban  kell alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy módosító jogszabályokra kell alkalmazni. 

(3) Ha az illetékkötelezettség 1997. január 1. napja előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására az 1996. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.

(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni. 

(5) Ha az e törvény kihirdetése előtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap hiteles másolatára is kiterjedő illetékmentességről rendelkezik, azon az e törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni kell.




(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg 

	a)	az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 28. pontja, 67.§-ának (6) bekezdése, az Itv. Melléklete VI. címe 1. pontjának d) alpontja, XVI. címének 7-8. pontja, továbbá XVIII. címének 1. és 4. pontja, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 76.§-a hatályát veszti;

	b)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Inytvr.) 46.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"46. § A földhivatal e törvényerejű rendeletben szabályozott eljárása - a 33.§ (2) bekezdésében, valamint a VIII. fejezetben foglalt kivétellel - illetékköteles.\";

	c)	az Inytvr. 54.§-a (4) bekezdésében az \"illetékmentes\" kifejezés helyébe a \"díjmentes\" kifejezés lép.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a díj kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat  - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.



Melléklet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt 
módosító, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat 
igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 
1996. évi. ............törvényhez 


1.

Az Itv. Melléklete IX. címének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4.000 forint, ha azonban az útlevél érvényességének időtartama az öt évet meghaladja, 6.000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke - függetlenül annak érvényességi idejétől - 1.000 forint. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell megfizetni.\"

2.

Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek.

\"1. A  2.  pontban  említett    kivétellel   gépjármű   (pótkocsi)  forgalmi  engedélyének - ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával, illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos eljárás illetéke 1.500 forint.

3. A gépjármű (pótkocsi) tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett változás forgalmi engedélybe történő bejegyzése iránti eljárás illetékmentes.\"

3.

Az Itv. Melléklete XV. címének 1. pontja e/1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért:)

\"e/1. lakóépület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása, stb.), továbbá elvi építési engedély esetében 2.000 forint;\"






4.

Az Itv. Melléklete XVII. címe helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:


\"XVII. Az egyéni vállalkozói engedély 
és az üzlet működési engedélyének illetéke

1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránt kezdeményezett eljárás illetéke 5.000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változásának bejelentéséért - a változással érintett adatok számától függetlenül - 2.000 forint illetéket kell fizetni.

2. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított - az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű - másodlat illetéke 2.000 forint. 

3. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5.000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 2.000 forint illetéket kell fizetni.\" 

5.


Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 3.000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 2.000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 1.500 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az elsőfokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.\" 




I N D O K O L Á S 

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, 
valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási 
díjáról szóló
törvényjavaslathoz 


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 

Az illetéktörvényt legutóbb a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról rendelkező törvény korrigálta. Az újabb felülvizsgálatot a mögöttes jogintézményekben bekövetkezett változások, az eljárási illetékek értékvesztése, valamint a jogalkalmazás során felmerült vitás kérdések megoldása motiválta. 

1. A Javaslat a vagyonszerzési illetékek körében - a mértékek változatlanul hagyása mellett - mindössze néhány, ám jogalkalmazási szempontból jelentős módosítást tartalmaz. Az ítélkezési gyakorlat alakulására figyelemmel pontosítja az ún. cserét pótló adásvétel szabályait. Az ismert illetékalap kedvezményt a törvény változatlanul azoknak a lakástulajdont szerzőknek biztosítja, akik másik lakástulajdonukat a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladják. A Javaslat célja, hogy kiküszöbölje annak a lehetőségét, hogy a kedvezmény több lakás vásárlása esetén a forgalmi értékek összevonása útján is érvényesüljön.

2. Az ingatlan-, valamint gépjárműforgalmazás sajátos esete a vagyontárgyak ún. pénzügyi lízing konstrukció keretében történő értékesítése, mely a gazdasági fejlődéshez szükséges beruházásoknál egyre fontosabb szerephez jut. A hasonló vagyontárgyakat forgalmazók vagyonszerzéseivel való azonos megítélés elkerülhetetlenné teszi az illetékalanyok e körére is az illetékkedvezmény, illetékmentesség kiterjesztését. 

3. Az államigazgatási, és a bírósági eljárási illetékekre jellemző szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvéből következik, hogy az illetéknek az eljárásra fordított költségekkel arányban kell állnia, azokat részben vagy egészben fedeznie kell. 

Az eljárási illetékek körében előirányzott módosítások az értékarányok változásához igazítják egyes államigazgatási eljárási illetékek tételes mértékeit. A változtatások kizárólag azokra az eljárásokra szorítkoznak, amelyeknek nagyságrendje az adott eljárással felmerülő költségekhez képest aránytalanul alacsony. A korrekció érinti az államigazgatási eljárások un. általános tételű illetékét, néhány speciális eljárás illetékét és a fellebbezési illeték minimumát, továbbá egyes bírósági eljárások kirívóan alacsony illetéktételeit, illetve a százalékos illetékek alsó határát. Ez utóbbiak fő indoka, hogy az elmúlt években tovább nőttek a bíróságokkal szembeni elvárások, bővült a bíróságok hatásköre. A bírósági eljárási illetékek átfogó felülvizsgálatára 1993. évben került sor, az akkor megállapított illetékminimumok időközben elértéktelenedtek, miközben a bírósági ügyek száma és ezzel egyidejűleg a bíróságok személyi és dologi kiadásai tovább növekedtek. 

4. A Javaslat nem vállalkozik az államigazgatási, bírósági eljárási illetékek és az igazgatási jellegű szolgáltatási díjak elhatárolási szabályainak kialakítására. A korrekció változatlanul hagyja a díj bevezetésére, az ügykör szerint érdekelt miniszter felhatalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Tovább él a törvénynek az a garanciális jellegű megszorítása is, amely szerint a lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettség csak törvénnyel állapítható meg. A Javaslat csak néhány részletszabály meghatározására korlátozódik, mely mérsékli a díj szabályozással kapcsolatban felmerült problémákat és a túlzott díjtételek bevezetését célzó törekvéseknek határt szab.

A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatok alapján néhány más illetékrendelkezés pontosítását és kiegészítését is végrehajtja. 

5. A Javaslat szerinti változtatások a jogértelmezési viták megoldását, valamint a mögöttes jogintézmények, illetve az értékviszonyok változása folytán szükséges korrekciókat tartalmazzák. A valorizálás az illetéktételek mérsékelt emelésével valósul meg, aminek társadalmi-gazdasági kihatása nem tekinthető jelentősnek.

Bevételi kihatását tekintve a bírósági eljárási illetékek minimumának emelésével mintegy 250 millió forint, az államigazgatási eljárási illetékek  - beleértve az illetékbélyegben fizetendő engedélyezési illetéket is - változásával 600 millió forint, a pótkocsi szerzése utáni differenciált illeték bevezetésével pedig kb. 100 millió forint, tehát összességében 950 millió forint többletbevétel realizálható. Ebből - a központi költségvetés és az önkormányzatok közötti megosztás alapján -  a költségvetést 900 millió forint, az önkormányzatokat pedig mintegy 50 millió forint illeti meg.

Az eljárási illetékek növekedése megfontoltabb eljárás-kezdeményezésre késztethet, azonban a jogérvényesítést nem akadályozza.  Ennek garanciájául szolgál, hogy az illetéktörvény elismeri a külön jogszabályokon alapuló költségmentesség intézményét. Ilyen rendelkezést fogalmaz meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, amikor kimondja, hogy az államigazgatási szerv teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget (melynek része az illeték is) nem képes viselni. A bírósági eljárásban alkalmazható költségmentesség feltételeit pedig - az illetéktörvény által ugyancsak akceptált - IM rendelet szabályozza. Ezen túlmenően az illetékfeljegyzési jog folytán a bírósági eljárási illeték előzetes megfizetése alóli mentesülésre is lehetőség van. 

6. A tulajdoni reformmal, a kárpótlással, a részarány-tulajdon nevesítésével összefüggő feladatok a földhivataloknál több évre elhúzódó, nagyfokú leterhelést okoznak. Az említett feladatok kulturált ellátása, a keletkezett ügyirathátralékok feldolgozása csak a számítástechnikai eszközök igénybevételével történhet, ami viszont jelentős költségigénnyel jár.

A földhivatalok bizonyos szolgáltatásainak ellenértéke jelenleg is díj formájában jelenik meg, vagyis saját bevételt képez. Figyelemmel arra, hogy a költségvetés tovább már nem terhelhető, indokolt a földhivatal leginkább szolgáltatás jellegű tevékenységéért, a hiteles tulajdonilap-másolat kiadásáért fizetendő illetékek díjjá való átalakítása. Ezáltal az eljárás költségét azok viselik, akik a szolgáltatást igénybe veszik, így járulva hozzá a hatóság működésével felmerülő kiadások fedezéséhez.



RÉSZLETES INDOKOLÁS  

az 1. §-hoz

A Javaslat a teljes személyes illetékmentességben részesülők körébe beépítette a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek illetékmentességét ezideig a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény biztosította. A jelenleg hatályos mentességi szabály hatályon kívül helyezéséről a Javaslat 33.§-a rendelkezik. 

a 2.§-hoz

A több éve funkcionáló szabályozás illetékalap kedvezményben részesíti azokat a lakástulajdonszerzőket, akik másik lakástulajdonukat a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladják. A jól bevált kedvezményi szabály alapját a Javaslat nem érinti, a tulajdonszerző változatlanul nem a megszerzett lakás forgalmi értéke, hanem a vásárolt és eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete után fizeti az illetéket. Ha a vevő egy éven belül több lakástulajdont értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál csak a lakás vételét közvetlenül megelőző vagy követő - számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - elidegenítést kell figyelembe venni. 

A tulajdoni viszonyokban bekövetkező változások nyomán egyre gyakoribb, hogy viszonylag rövid időn belől ugyanaz a személy több lakást értékesít, illetve vásárol. A kialakulóban levő joggyakorlat a vásárolt lakások forgalmi értékének összevonásával, kiterjesztően alkalmazza a kedvezményt. 

A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy minden egyes lakásvásárlással szemben csak egyetlen - a vásárlást megelőző vagy követő, de mindenképpen a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékalapot eredményező - lakáseladást lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazása során.Ha a vevő a további lakás vásárlásához kapcsolódóan lakáseladást nem tud igazolni, e szerzése tekintetében az u.n. cserét pótló vételre alkalmazható illetékalap kedvezményre nem tarthat igényt. 

a 3. §-hoz 

Az ingatlanmobilitás  változatlan preferálása mellett az illetékteher továbbhárításából adódó árnövekedés lehetőségét is elkerülve a Javaslat 2 %-os illetéket állapít meg az ingatlanalapok, a főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozók, valamint az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozók ingatlanszerzéseire. 

A pénzügyi, más szóval finanszírozási lízing tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozások az egyéb kedvezményezett körrel való azonos megítélésének illetékjogi alapja a használatbaadáshoz kapcsolódó vagyonmozgás, mivel a futamidő végén a lízingtárgy a lízingbevevő tulajdonába kerül. [Ettől eltérően nem jellemző a vagyonmozgás (vagyonszerzés) az operatív lízing konstrukció keretében végzett tevékenységre, mivel a lízingtárgy feletti tulajdonjog megszerzésére ez esetben nem kerül sor.] A pénzügyi lízing jelenleg a leggyakoribb lízingtípus. A főtevékenységként, üzletszerűen folytatott pénzügyi lízing rendszeres jellegét indokolja, hogy a pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozásoknak törvény által meghatározott mértékű (jelenleg 5 millió Ft) törzstőkével kell rendelkezniük, az Állami Bankfelügyelet felé történt bejelentés alapján működhetnek. Az említett körülmények minden tekintetben azonos rangsorba emelik a pénzügyi lízinget végzőket az ingatlanalap kezelőkkel, illetve az ingatlanforgalmazó vállalkozásokkal. 

A kedvezményre jogosultak főtevékenységük szerinti meghatározása - e kiterjesztett körben is - irányadó marad, különbséget téve az eseti jellegű és a rendszeres értékesítések között. A kedvezmény egyik célja ugyanis, hogy ne az esetleges ügyleteket, hanem az értékesítést főtevékenységként végző vállalkozókat támogassa. A főtevékenységként folytatott pénzügyi lízingtevékenység pedig feltételezi annak rendszeres jellegét.

A szabályozási megoldást elsősorban az befolyásolta, hogy a pénzügyi lízing egységes (TEÁOR 6590) \"Egyéb pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap kezelés nélkül\" elnevezésű szakágazatba tartozik sok más tevékenységgel együtt. Így elnevezése és jelzőszáma önmagában nem ad elégséges támpontot annak megkülönböztetésére, hogy a pénzügyi lízing tevékenység folytatására jogosult vállalkozó milyen vagyontárgyat (ingatlan, gépjármű) forgalmaz e formában, s ezt főtevékenységként végzi-e. Ezért a Javaslat a jogosultak körét tovább pontosítja és a statisztikai jelzőszám mellett a főtevékenységet az Állami Bankfelügyelet és a Magyar Lízingszövetség nettó árbevételre vonatkozó nyilatkozataitól teszi függővé.

a 4. §-hoz  

A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű - minthogy beletartozik a gépjármű törvényi fogalmába - illetékezésének feltételeit teremti meg a Javaslat. Az ilyen gépjármű tulajdonjogának megszerzéséhez ma is vagyonszerzési illetékkötelezettség tapad, azonban a járművek sajátosságából adódóan a belső égésű motorral ellátott gépjárművek szerzésére megállapított illetékmérték alkalmazhatatlan. Ennélfogva a vagyonszerzések ténylegesen az illeték hatókörén kívül esnek. A Javaslat az elektromos erőgéppel működtetett gépjármű hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 Ft elvonást helyez kilátásba. 

A megszerzett vagyon értékével arányosabb illetékteher kialakítása céljából a Javaslat a pótkocsi szerzéshez kapcsolódó egységes tételű illetéket - a jármű össztömegétől függően - differenciálja és az elértéktelenedett illeték elvonást 4000, illetve 10.000 forintra emeli. 

az 5.§-hoz

A jelenlegi illetékmentességi szabályok megtartása mellett a Javaslat kibővíti a mentességre jogosult vállalkozói kört a gépjármű lízinget főtevékenységként folytató vállalkozókkal. A Javaslat szerint e mentességre jogosultság a főtevékenység statisztikai jelzőszámával, az Állami Bankfelügyelet nyilvántartásbavételt tanúsító nyilatkozatával, valamint a Magyar Lízingszövetség nettó árbevételre vonatkozó nyilatkozatával igazolható.

a 6.§-hoz

A Javaslat az értékviszonyok módosulása miatt elértéktelenedett u.n. általános tételű eljárási illetéket az elsőfokú eljárással felmerülő átlagos költségekhez igazítja. (A jelenleg érvényesülő 800 forint illeték 1000 forintra emelkedik). 

A Javaslat a jogorvoslatot továbbra is önálló, illetékköteles eljárásnak tekinti, melynek igénybevétele esetén az illetéket az alapeljárásban történt illetékfizetéstől függetlenül kell megfizetni. A Javaslat fenntartja a fellebbezési eljárás százalékos mértékének számítási módját és nem változtatja annak maximumát, de az eljárások megnövekedett munka és költségigénye miatt a fellebbezési eljárásban fizetendő illetékminimum összegét 1000 forintról 2000 forintra emeli. 

a 7. §-hoz

A Javaslat a tanácsi szakigazgatási szervek megszüntetése és a hatósági jogkörök jegyzőhöz történt telepítése miatt kialakult helyzet figyelembevételével újraszabályozza az egy beadványban előterjesztett, és a jegyző különböző hatásköreit érintő - külön határozatot igénylő - kérelmek illeték vonzatát.  Eszerint az ugyanazon szerv különböző hatásköreibe tartozó kérelmek mindegyike után le kell róni az eljárási illetéket még akkor is, ha azokat egy beadványban terjesztik elő. 

A módosítást követően az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetén az illeték egyszeri megfizetésére vonatkozó szabály (Itv. 31. § (3) bekezdés) csak akkor alkalmazható, ha ugyanattól a szervtől egyazon hatáskörében eljárva, több ügy eldöntését kérik. 

a 8.§-hoz

A Javaslat az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárásával bővíti a tárgyi illetékmentes eljárások körét, figyelemmel a megyei bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó eljárásának illetékjogi szempontból egységes kezelésére. 

A Javaslat az adóhatóságnál és vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál folyó eljárásokra biztosított indokolatlan kedvezményeket szűkíti oly módon, hogy az illetékmentességet - a méltányossági eljáráson túlmenően - az adó-, illeték és vámigazolás, továbbá az adó- és értékbizonyítvány kiadása iránt kezdeményezett eljárásoktól is megvonja.
A törvény hatályos rendelkezése a külön jogszabály előírása szerint kötelező bejelentést mentesíti az eljárási illeték alól. A Javaslat pontosítja és részben szűkíti az illetékmentességre jogosultak körét. A mentességet ugyanis csak az államigazgatási szerv által nyilvántartott adatok körében bekövetkezett olyan adatmódosulásra  biztosítja, melynek bejelentését külön jogszabály kötelezővé teszi. A szabályozás ily módon akceptálja a különböző hatósági nyilvántartások naprakészségéhez fűződő nyomós indokokat is.  

a 9-18. §-hoz

Az 1993. óta hatályos 500 és 1.000 forint összegű illetékminimumok elértéktelenedtek, ezeket a legegyszerűbb eljárás költségigénye is meghaladja. Az aránytalanság feloldása érdekében a Javaslat, a polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó illetékek %-os mértékét fenntartva, csak a fizetendő illeték minimumát igazítja az értékviszonyokhoz. Ilyen megfontolásból növeli a Javaslat néhány bírósági eljárás kirívóan alacsony illetéktételének  összegét is. 

A Javaslat rendezi a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított eljárás illetékkötelezettségét, oly módon, hogy az eljárásra a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli.

a 19.§-hoz

A Javaslat szélesíti a polgári ügyekben illetékmentességet élvezők körét. Eszerint az önálló bírósági végrehajtót - sajátos jogállása miatt - az általa lefolytatott végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárásban illetékmentesség illeti meg. Az önálló bírósági végrehajtók kiváltak a bírósági szervezetből, s ezzel az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személyes illetékmentességi körből kikerültek. A Javaslat értékeli, hogy a szervezetileg elkülönült önálló bírósági végrehajtó eljárása továbbra is a bírósági eljárás része, feladata pedig a bíróságok és jogvitát eldöntő más szervek határozatainak, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseknek az érvényre juttatása, ezért az önálló bírósági végrehajtónak a megyei bírósági végrehajtóval azonos statust biztosít. 

a 20. §-hoz

A Javaslat a jogérvényesítés elősegítése céljából kiegészíti  az illetékfeljegyzési jogot élvezők körét: a társasház közösséget a tulajdonostárssal szemben közös költség megtérítése iránt indított perben, valamint a büntető eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igényt érvényesítő feleket mentesíti a bírósági eljárási illeték előzetes megfizetése alól.



a 21.§-hoz

A Javaslat az eljárások díjkötelezettségének megállapításával kapcsolatosan néhány részletszabály meghatározására és korrekciójára szorítkozik. Ennek folytán korlátozza a szolgáltatás költségeihez képest aránytalanul magas díjtételek érvényesítésének lehetőségét és kifejezetten megtiltja, hogy a díjon felül - amely az eljárási illetéket változatlanul magában foglalja - az ügyfelet illetékkel, vagy más költséggel (pl. kiszállási díj, nyomtatványköltség,  stb.) terhelje az eljáró szerv. (E költségek körébe azonban a díjat esetlegesen terhelő adó nem tartozik bele.) A Javaslat kötelezi a jogalkotókat arra is, hogy - a törvény hatályba lépését követően kiadott vagy módosításra kerülő díjrendelkezésekben - a díj megállapításán és kezelésén túl minden kérdésről teljeskörűen rendelkezzenek. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eljárási illeték és az igazgatási jellegű szolgáltatási díj két különböző fizetési kötelezettség, ily módon a díjjogszabályban fellelhető joghézag pótlására az illetéktörvény rendelkezései automatikusan nem alkalmazhatók, csak azokban a kivételes esetekben, amikor arról az érintett díjjogszabály kifejezetten így rendelkezik. 

a 22. §-hoz

Az MNB 1997-től megszünteti a valutaárfolyam közzétételét. Az árfolyam megállapítás új rendjéhez igazodóan a Javaslat újraszabályozza az idegen állam pénznemében megjelölt érték átszámításánál követendő szempontokat.

a 23. §-hoz

A hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja, hogy a Ptk.  szabályaiból következően nem csupán természetes személyek szerezhetnek vagyoni értékű jogokat, (pl. haszonélvezeti, használati jogot), ezért a különféle társaságok, jogi személyek javára meghatározott időre kikötött vagyoni értékű jog forgalmi értékének meghatározása jogalkalmazási problémát jelent. Ennek megoldása érdekében a Javaslat kimondja, hogy a meghatározott időre szóló haszonélvezeti, használati jogszerzés esetén a jog értékének számításánál a jogosultság tényleges időtartamát kell alapul venni. A természetes személyek javára kikötött haszonélvezet, használat jogával kapcsolatos szabályozás viszont változatlan marad, mind az életkor szerinti szorzók alkalmazása, mind a jog maximális értékének meghatározása tekintetében.  

a 24. §-hoz

Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos hatáskört a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény (1991. évi XX. tv. 140.§-a) szabályozza. Ezért a Javaslat csak az adó- és értékbizonyítvány tartalmi kérdéseit rendezi és pontosítja. 

a 25.§-hoz

A jogalkalmazáshoz nélkülözhetetlen törvényi értelmező rendelkezések közül a Javaslat több pontot is megváltoztat. Az agrárszféra érdekeire figyelemmel kivonja a gépjármű fogalomköréből a mezőgazdasági vontatót és ezzel megszünteti a szerzése utáni visszterhes illetékkötelezettséget. Kifejezett mentességi rendelkezés hiányában azonban a mezőgazdasági vontató - mint ingóság öröklése és ajándékozása - továbbra is az általános szabályok szerint esik öröklési illetve ajándékozási illeték alá. 

A Javaslat a lakásépítésre alkalmas tetőtér (padlástér) joggyakorlat által hiányolt fogalmát pótolja és egyértelműsíti annak illetékjogi minősítését, illetve vonzatát. Arra tekintettel, hogy a lakóház építésére szolgáló telektulajdon  lakóházzal történő beépítéséhez hasonlóan, az ilyen  célú tetőtér (padlástér) beépítés is a lakásállomány bővítését eredményezi, a Javaslat a telekszerzéssel azonos illetékjogi megítélést alkalmaz. A feltételes illetékmentesség a lakás kialakítására szolgáló és az ingatlan- nyilvántartásban önálló ingatlanként tetőtér vagy padlás elnevezéssel bejegyzett ingatlanok szerzésére vonatkozik, méghozzá a lakóházépítésre szolgáló telektulajdonnal azonos módon. Ennek megfelelően a tetőtér (padlás) öröklés, ajándékozás vagy visszteher ellenében történő megszerzése egyaránt illetékmentes, ha azt a vagyonszerző a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától (hagyaték jogerős átadásától) számított 4 éven belül lakással beépíti és ennek megtörténtét megfelelően igazolja. 
A kiszabott, de a végrehajtás tekintetében felfüggesztett illetéket a vagyonszerzőnek késedelmi pótlékkal terhelten kell megfizetnie, ha beépítési kötelezettségét határidőre nem teljesíti.  

A pénzügyi lízinget végző vállalkozói körre kiterjesztett kedvezményi, mentességi szabályok bevezetésével párhuzamosan a Javaslat az értelmező rendelkezések között részletezi, hogy ki tekinthető az ingatlan-, valamint a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozónak.

Az említett fogalmak meghatározása garanciális jelentőségű, mivel így biztosítható a Javaslat érintett rendelkezéseinek  egységes szemléletű végrehajtása.

a 26. §-hoz

A jelenlegi szabályozási konstrukcióban az általánostól eltérő költségigényű eljárások speciális mértékű eljárási illetékét a törvény melléklete tartalmazza. A Javaslat a külön illeték alá tartozó eljárások közül az 5 éves érvényességi idejű útlevél illetékét 4.000 forintban határozza meg, az elveszett útlevél helyett kiadott okmányért pedig az alapeljárásért járó illeték kétszeresét kell fizetni. 

A Javaslat összhangba hozza a gépjármű (pótkocsi) forgalmi engedélyének kiállításával, pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiállításával, illetőleg tulajdonjogot érintő változás a forgalmi engedélybe történő bejegyzésével és nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás, valamint a törlési eljárás illetékkötelezettségét.

A Javaslat speciális mértékű illetéket vezet be a vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változásának bejelentése iránti eljárásra, valamint a megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másodlatért. 

A Javaslat átalakítja az üzletek működésének bejelentésére vonatkozó illetékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra, hogy az üzlet bejelentésének jegyző általi záradékolását működési engedély váltja fel. A Javaslat a működési engedélyben feltüntetett adatok módosításának átvezetésére is külön illetéket állapít meg.

Az üzletek működésére irányadó anyagi jogszabály változásával függ össze a szórakoztató játékautomata üzemeltetésének illetékes jegyzőhöz történő bejelentését terhelő illetékkötelezettség megszüntetése. A jövőben ugyanis a vállalkozónak az üzembehelyezett szórakoztató játékautomatákról a jegyzők felé csupán tájékoztatási kötelezettsége lesz.

A Javaslat a kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezésével összefüggő eljárásoknál szakít a hagyományokkal és nem az eljárás tárgyának értékéhez igazodó, hanem az ügyfél által igénybevett államigazgatási eljárás költségeivel arányban álló, tételes összegű illetéket vezet be. Az eljárások sajátosságait értékelő, differenciált illetékmértékek meghatározása összhangban áll az illetékekre jellemző \"szolgáltatás-ellenszolgáltatás\" elvével.

a 27.§-hoz 

A Javaslat meghatározza azt a szolgáltatást, nevezetesen a hiteles  tulajdoni lapról másolat kiállítását, amely a földhivatali eljárásban - az illetékkötelezettség egyidejű megszüntetése mellett - díjkötelessé válik. 

a 28.§-hoz

A Javaslat szakít azzal a korábban alkalmazott megoldással, amely a hiteles másolat kiállításának költségeit annak oldalszámától tette függővé, mivel a másolatok jellemzően azonos oldalszámúak. Az átutalási postautalványon történő befizetés teljesítését is megkönnyíti, ha a szolgáltatás ára egyértelmű, lehetőség szerint állandó összegű. 

A szolgáltatást nyújtó földhivatal számára az új másolat kiadásánál  nem jelent kisebb munka- és költségterhet a már kiadott másolatra az időközbeni változások rávezetése, ezért a díj mértéke mindkét esetben az általános tételű államigazgatási eljárási illeték összegével megegyezően 1000 forint. 

a 29.§-hoz

A Javaslat a díj megfizetését a hiteles másolat kiadását kezdeményező fél kötelességévé teszi. A tulajdonilap-másolat kiadása elsősorban a kérelmező érdekében áll, ezért a javaslat nem követi azt az államigazgatási eljárásban szokásos módszert, amely szerint az illetékfizetés elmaradása nem akadálya az érdemi eljárásnak. Amennyiben az ügyfél a díjat nem fizeti meg, illetve azt nem igazolja, a földhivatal felszólítást küld a hiány pótlására. Ha a pótlásra 8 napon belül nem kerül sor a földhivatal a kérelem teljesítését megtagadja.

a 30-31.§-hoz

A Javaslat a személyes és tárgyi díjmentesség meghatározásánál az Itv. szabályait tekintette irányadónak, a kedvezményezettek körét nem szűkíti. 
Tárgyi mentesség esetén az eljáró szervnél a díjmentességre jogosultság megállapításához a felhasználás célját hiteltérdemlően igazolni kell. (Pl. halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, illetve másolatának a kérelemhez csatolása). Ez a kötelezettség értelemszerűen nem terheli azokat, akik személyes díjmentességet élveznek. 

a 32.§-hoz

Tételesen rögzíti a Javaslat azokat az eseteket, amikor az igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni. A kérelem visszavonása csak akkor von maga után díj-visszatérítési kötelezettséget, ha a bejelentésről a földhivatal az érdemi intézkedést - szolgáltatás nyújtást - megelőzően szerez tudomást. A visszatérítés másik esete a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódik. Ennek akkor van helye, ha a felülvizsgált döntés az ügyfél hátrányára jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a földhivatal hivatalból intézkedik.

a 33.§-hoz

Az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint az adótörvények legkorábban a kihirdetésüket követő 45. napon lépnek hatályba. A Javaslat 1997. január 1-jét jelöli meg a hatálybalépés időpontjául, ezzel - figyelemmel a törvényjavaslat benyújtásának időpontjára - eleget tesz az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseinek, valamint az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtett alkotmányossági elvárásoknak.  

Annak érdekében, hogy a változások a folyamatban lévő eljárásokra, valamint az illetékkiszabásra már bejelentett vagyonszerzési ügyekre ne legyenek kihatással, a rendelkezések alkalmazását a Javaslat kizárólag a hatálybalépést követően indított államigazgatási és bírósági eljárásban, illetve illetékkiszabásra bejelentett (ingatlan esetében a földhivatalhoz történő bemutatással teljesül az illetékkiszabásra bejelentés!) vagyonszerzési ügyekben teszi kötelezővé.

Hagyatéki ügyek esetében - minthogy az illetékkötelezettség keletkezése (örökhagyó halálának időpontja) és az illeték kiszabásra bejelentés között hosszabb idő telhet el, lehetővé teszi a Javaslat az örökösre nézve kedvezőbb illetékszabály alkalmazását. 
 
A hatályban lévő díjjogszabályok felülvizsgálatát a Javaslat nem indítványozza, ez csak akkor válik időszerűvé, ha az illetékek újraszabályozása keretében  megtörténik a díj egyértelmű elhatárolása. Ugyanakkor az átmenet szempontjából indokolt, hogy a Javaslat szerinti előírások a hatálybalépésüket követően bevezetendő új díjak mellett a már megállapított díjakra vonatkozó jogszabályok módosítása esetén is érvényesüljenek.

------Ç"
