"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA













T/3180. sz.
törvényjavaslat

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi
pótköltségvetéséről








Előadó:

Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter


Budapest, 1996. szeptember


1996. évi ... törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi pótköltségvetéséről


Az Országgyűlés - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 11. §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló, az 1996. évi LX. törvénnyel módosított 1996. évi XIV. törvény (a továbbiakban: KT.) egyes rendelkezéseinek módosításáról a következő törvényt alkotja


I. fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI  ALAP 
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MÓDOSÍTÁSA


1. § 

A KT. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1996. évi költségvetését 564 777 millió forint bevételi, 586 134 millió forint kiadási előirányzattal, 21 357 millió forint hiánnyal állapítja meg.\"


2. §

A KT. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2. § (1) A járulékbevételek előirányzatának együttes összege 504 644 millió forint, amelyből 21 222 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 4 000 millió forint a rendkívüli járulékbehajtásból származó járulékbevétel, 479 422 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 388 360 millió forint, ebből az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege 2300 millió forint, 
az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 79 000 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8362 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 1 600 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 2 100 millió forint, melyből 1340 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete.\"


3. §

A KT. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata 13 100 millió forint, amelyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 12800 millió forint, 300 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének és egyéb várható bevételeknek az összege.\"


4. §

A KT. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Egészségbiztosítási Alaptól (a továbbiakban: E. Alap) átvett járulék előirányzata 39 253 millió forint (az E. Alap 128 700 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap nyugdíjellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).\"


5. §

A KT. 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) A vagyon értékesítéséből származó bevétel 2 900 millió forint.\"


6. §

A KT. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


\"3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 505 800 millió forint.\"


7. §

A KT. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A működésre fordított kiadás előirányzata 9 774 millió forint, amelyből 720 millió forint a 2. § (5) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából
a) a folyamatos működési kiadásokra 7 381 millió forint,
b) az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére 50 millió forint,
c) az informatikai fejlesztés kiadásaira 840 millió forint,
d) a beruházási kiadásokra 1143 millió forint,
e) az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra 360 millió forint
fordítható.\"


8. §

A KT. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) A nyugdíjkiadások után az E. Alapnak átadott járulék előirányzata 64 742 millió forint (az Ny. Alap 505 800 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).\"


9. §

A KT. 3. § a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
 
\"(12)A törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás előirányzata 1 500 millió forint.\"
10. §

A KT. 3. § - a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

\"(13) A világbanki kölcsön hazai költségeinek előirányzata 165 millió forint.\"
 

II. fejezet


AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MÓDOSÍTÁSA


11. §

A KT. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az Országgyűlés az E. Alap 1996. évi költségvetését 476 655 millió forint bevételi, 508 454 millió forint kiadási előirányzattal, 31 799 millió forint hiánnyal állapítja meg.\"


12. §

A KT. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A járulékbevételek együttes összege 378 500 millió forint, amelyből 14778 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 3.000 millió forint a rendkívüli járulékbevétel, 360 722 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből 292 000 millió forint munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ebből 1.700 millió forint az ÁPV Rt. tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege, 54 600 millió forint az egyéni egészségbiztosítási járulék, 6.622 millió forint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék, 1.500 millió forint a baleseti járulék, 6.000 millió forint a munkáltatói táppénz-hozzájárulás. A központi költségvetés által - a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján - az 1996-ban fizetett járulékbevétel 12.000 millió forint.\"

13. §

A KT. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 13700 millió forint. Ebből 9 500 millió forint a késedelmi pótlék és a bírság összege, 2200 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhesség-megszakítás egyéni térítési díja, 800 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1995-ben megelőlegezett költségek 1996. évi  a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott  központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 500 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.\"


14. §

A KT. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel  a nyugdíjkiadások után a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére átvett járulék  előirányzata 64 742 millió forint. (Az Ny. Alap 505 800 millió forint nyugdíjkiadásainak az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetének meghatározott járulék mérték szerinti százaléka.)\"


15. §

A KT. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

\"(8) A vagyon értékesítéséből származó bevétel 2 100 millió forint.\"


16. §

A KT. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata (ideértve az egészségügyi dolgozók 1996. évi esedékes béremelésének a 


fedezetét is) - a felújítások, beruházások nélkül - 225 200 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.\"


17. §

A KT. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 76.000 millió forint, amelyből 400 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának előirányzata, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 13.000 millió forint, 1.250 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére szolgáló kiadás előirányzata.\"


18. §

A KT. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadásainak előirányzata 1.500 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak előirányzata 200 millió forint.\"


19. §

A KT. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) előirányzata 79.000 millió forint.\"


20. §

A KT. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A táppénzkiadás előirányzata 38.500 millió forint.\"


21. §

A KT. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:



\"(7) Az egyéb betegségi ellátások együttes előirányzata 3.700 millió forint. Ebből a betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegű előirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, a kártérítési járadék összege 900 millió forint, az utazási költségtérítés 2.000 millió forint.\"


22. §

A KT. 8. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(12) A működésre fordított kiadás előirányzata 14 000 millió forint, amelyből 1060 millió forint a 7. § (6) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából
a) a folyamatos működési kiadásokra 11 980 millió forint,
b) a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére 600 millió forint,
c) a működési célú informatikai fejlesztésre 400 millió forint,
d) beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására 776 millió forint,
e) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére 244 millió forint fordítható.\"


23. §

A KT. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(10) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Ny. Alapnak átadott járulék előirányzata 39.253 millió forint. (Az E. Alap 128.700 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka.)\"



24. §

A KT. 8. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

\"(16) A Nyugdíjigazgatási és Egészségbiztosítási Világbanki Program E. Alapot érintő hazai költségeinek 1996. évi előirányzata 1.346 millió forint.\"




25. §

A KT. 8. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

\"(17) Az egészségügyi szakellátás részbeni tartozásainak visszatérítendő támogatással történő  rendezésére szolgáló előirányzat 2 000 millió forint.\" 


26. §

A KT. 8. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki

\"(18)A törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás előirányzata 2.000 millió forint.\"


III. fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK


27. §

A KT. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből  - a halmozódások kiküszöbölésével  - adódó bevételi főösszege 935 984 millió forint, kiadási főösszege 989 040 millió forint, hiánya 53 056 millió forint.



IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


28. §

(1) A KT.1.,  5., 6., 8. és 10. számú mellékleteinek helyébe az e törvény 1., 2., 3., 4. 5., számú mellékletei lépnek.

(2) A KT. 7. számú mellékletében a bevételek között a Behajtás ösztönzés fedezete módosított előirányzata 600 millió forint, a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének költsége és beruházások módosított előirányzata 776 millió forint, Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése összes bevételeinek módosított előirányzata 14 000 millió forint; a kiadások között a központosított előirányzatok módosított előirányzata 1.000 millió forint, a központosított intézményi előirányzatok módosított előirányzata 600 millió forint. Ebből 550 millió forint a működési költségvetés (személyi juttatások 340, társadalombiztosítási járulék 149, dologi kiadások 51, pénzeszközátadás 10 millió forint), 5 millió forint a felújítások, 45 millió forint a felhalmozási kiadások (egyéb intézményi beruházások) módosított előirányzata. A kiadások között az Egészségbiztosítási Alap Területi Szerveinek módosított előirányzata 9367 millió forint, a Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak módosított előirányzata 9355 millió forint. Ezen belül a működési költségvetés módosított előirányzata 9009 millió forint, amelyből a dologi kiadások módosított előirányzata 2346 millió forint. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése összes kiadásainak módosított előirányzata 14.000 millió forint.


29. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg, a KT. 9.§-a (1) bekezdésében és a (2) bekezdésének bevezető szövegében a \"13900\" szövegrész helyére \"1400\" szövegrész lép, a KT.9.§-a (2) bekezdésének a) pontjában a \"9456\" szövegrész helyére a \"9355\" szövegrész lép, a KT. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a \"800\" szövegrész helyébe az \"1.000\" szövegrész lép.

(2) 	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a \"továbbá a gyermeknevelési támogatás\" szövegrész helyébe a \"továbbá a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás\" szövegrész lép. Ezt a rendelkezést valamennyi, a gyermekgondozási segély utáni 6 %-os nyugdíjjárulék befizetés címén 1996-ban elszámolt összegre alkalmazni kell.

(3) A konszolidáció részletes szabályait együttes PM-NM rendelet állapítja meg.

1. számú melléklet az 1996. évi ...... törvényhez\"


\"1. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez\"





A Nyugdíjbiztosítási   Alap  1996. évi költségvetési mérlege



millió forintban

1996. évi  
1996. évi  
Megnevezés
elôirányzat
módosított


elôirányzat
BEVÉTELEK


1. Járulékbevételek
484 235
479 422
   - munkáltatói járulékbefizetés
391 099
388 360
   - egyéni  nyugdíjjárulék befizetések
80 874
79 000
   - munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék
8 362
8 362
   - munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék
2 300
1 600
    -egyes szociális ellátások után fizetett járulék
1 600
2 100
2. Kintlévôség behajtása
17 222
21 222
3. Rendkivüli behajtás
13 812
4 000
4. Járulékbevételek összesen
515 269
504 644
5. Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos


    egyéb ( késedelmi pótlék ) bevétel
14 064
13 100
     - késedelmi pótlék és rendbírság
13 764
12 800
     - egyéb bevétel
300
300
6. Kamat- és egyéb hozambevétel + befekt. hozama tart. +bef.


    eszk. érték
3 000
3 000
7. Lakásfedezeti kötvény törlesztése
1 160
1 160
8. Működési célú bevételek
720
720
    - központi költségvetés által térített
420
420
    - egyéb működési bevétel
300
300
9. Alapok közötti elszámolás
39 975
39 253
    - pénzbeni egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásaira 
39 975
39 253
10. Vagyon értékesítése a hiány mérséklése céljából

2 900
Bevételek összesen:
574 188
564 777


KIADÁSOK


1. Nyugellátások
510 917
505 800
       - korhatár fölött saját jogú nyugdíjak
440 417
436 100
       - hozzátartozói ellátások
70 500
69 700
2.  Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta,


      bank és egyéb kiadás)
2 600
2 600
3. Működésre fordított kiadások
9 974
9 774
    - folyamatos működési kiadások
7 381
7 381
    - ellenörzési tevékenység ösztönzése
50
50
    - informatikai fejlesztés kiadása
840
840
    - beruházási kiadások
1 343
1 143
    - adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségükkel


      kapcsolatos feladatokra
360
360
4. Kamat- és hozambevételekkel, vagyongazdál-


      kodással kapcsolatos ráfordítások
100
100
5. Fővárosi Igazgatóság új székháza -  céltartalék


6. Alapok közötti elszámolás
66 850
66 195
    -nyugdíjkiadások után átadott járulék az      Egészségbiztosítási   Alap egészségbiztosítási szogáltatásai   fedezetére
65 397
64 742
    - közös feladatok ellátására átadott járulék 
1 453
1 453
7. Kamatkiadás a kincstári egységes számla igénybevéle miatt

1 500
8. Világbanki program hazai költségei

165
Kiadások összesen:
590 441
586 134
EGYENLEG:
-16 253
-21 357


  2. számú melléklet az 1996. évi ... törvényhez


\" 5. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez





   Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési mérlege



millió forint

1996. évi  
1996. évi  
Megnevezés
elôirányzat
módosított elôirányzat



BEVÉTELEK


1. Járulékbevételek
369 019
360 722
   - munkáltatói járulékbefizetés
293 713
292 000
   - egyéni egészségbiztosítási járulékbefizetés
55 184
54 600
   - munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosí-


     tási járulék
6 622
6 622
   - baleseti járulék
1 500
1 500
   - munkáltatói táppénz hozzájárulás
12 000
6 000
2. Kintlévôség behajtása
12 778
14 778
3. Rendkívüli behajtás
10 271
3 000
4. Járulékbevételek összesen
392 068
378 500
5. Központi költségvetés által fizetett járulék
12 000
12 000
6. Központi költségvetést terhelô egészségügyi felada-


    tok ellátásával kapcsolatos bevétel
2 500
2 500
7. Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos


    bevétel
14 411
13 700
    - terhességmegszakítás egyéni térítési díja
700
700
    - terhességmegszakítással kapcsolatos


      költségvetési térítés
800
800
    - baleseti megtérítés, egyéb kártérítések


      megtérítése
2 200
2 200
    - késedelmi pótlék, bírság
10 211
9 500
    - egyéb bevételek
500
500
8. Kamat- és egyéb hozambevétel
600
600
9. Működési célú bevételek
1 060
1 060
    - központi költségvetés által térített
980
980
    - egyéb működési bevétel
80
80
10. Alapok közötti elszámolás
66 850
66 195
     - nyugdíjkiadások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alap szolgáltatásai fedezetére 
65 397
64 742
     - közös feladatok elvégzésére átcsoportosított
1 453
1 453
11. Vagyon értékesítése a hiány mérséklése miatt

2 100



Bevételek összesen:
489 489
476 655





a 2-es számú melléklet folytatása



millió forint

1996. évi  
1996. évi  
Megnevezés
elôirányzat
módosított


elôirányzat
KIADÁSOK


1. Természetbeni ellátások
304 100
319 150
     - gyógyító-megelőző ellátások
217 500
225 200
     - gyógyfürdő-szolgáltatás
750
1 500
     - anyatejellátás
200
200
     - gyógyszertámogatás      
72 000
76 000
     - vérzékenység kezelése (VIII. faktor)
800
1 250
     - gyógyászati segédeszköz támogatás
11 500
13 000
     - utazási költségtérítés
1 350
2 000
2. Pénzbeli ellátások
131 066
128 700
     - korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások
77 066
79 000
     - terhességi-gyermekágyi segély
9 500
9 500
     - táppénz
42 800
38 500
       ebbôl: munkáltatók által fizetett táppénz
12 000
6 000
     - betegséggel kapcsolatos segélyek
800
800
     - kártérítési járadék
900
900
3. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta,


    bank és egyéb költség)
1 500
1 500
4. Működésre fordított kiadások
13 900
14 000
    - folyamatos működési kiadások
11 980
11 980
    - behajtás ösztönzése
400
600
    - ellenôrzési rendszerek fejlesztése
244
244
    - informatikai fejlesztés kiadása
400
400
    - beruházási kiadások
876
776
5. Kifizetôhelyeket megilletô költségtérítés
500
500
6. Kamat- és hozambevételekkel, vagyongazdál-


    kodással kapcsolatos ráfordítás
5
5
7. Alapok közötti elszámolások
39 975
39 253
    - pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után a nyugdíjkiadások


      fedezetére
39 975
39 253
8. A Világbanki Program hazai költségei

1 346
9. Kamat a kincstári egységes számla igénybevétele miatt

2 000
10. Egészségügyi szakellátási intézmények adósságrendezésére 

2 000
Kiadások összesen:
491 046
508 454
EGYENLEG:
-1 557
-31 799

   3. számú melléklet az 1996. évi .... törvényhez



\"  6. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez









A gyógyító-megelôzô ellátások 1996. évi kiadási előirányzatai




millió forint
Megnevezés
1996. évi előirányzat törvény szerint
1996 évi előirányzat       24%-os szintentartással
Elöirányzat változása



1996. évi módosított előirányzat 
I. Háziorvosi ellátás finanszírozása




    - fix összeg
4 996
5 222

5 222
    - területi pótlék
428
387

387
    - eseti ellátás díjazása
202
182

182
    - teljesítmény díjazása
15 843
16 583
-180
16403
Háziorvosi ellátás finanszírozása összesen
21 469
22 374
-180
22194
II. Feladat finanszírozás




  1.  Egyéb alapellátás




    - iskola egészségügyi ellátás
797
822

822
    - védönői szolgálat
3 231
3 410

3 410
    - ügyeleti szolgálat
2 643
2 643

2 643
    - kiegészítő alapellátási feladat
298
270

270
    - fogorvosi szolgáltatás
7 080
7 310
-400
6 910
    - munkaegészségügyi szolgálat
0
0

0
    - anya-, gyermek- és csecsemő védelem
717
750

750
Egyéb alapellátás összesen
14 766
15 205
-400
14 805
  2. Járóbeteg szakellátás




    - gyermekgyógyászati mozgó szakorvosi              szolgálat
44
39

39
    - nőgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálat
36
32

32
    - sportegészségügyi ellátás 
0
0

0
    - nemibeteg gondozás
515
539

539
    - tüdőgondozás
1 743
1 829

1 829
    - ideggyógy. gondozás
962
1 009

1 009
    - onkológiai gondozás
488
510

510
    - alkohológiai és drogellátás
382
399

399
Járóbeteg szakellátás összesen
4 170
4 357
0
4 357
  3. Vérellátás
1 109
1 102

1 102
  4. Mentés, betegszállítás összesen
6 539
6 854
200
7 054
  5. Egyéb 




    - új beruházás, rekonstrukció
0
0

0
    - rekonstrukció miatti kiesés
0
0

0
    - E raktár
0
0

0
    -egyéb ellátás
586
611

611
Egyéb összesen
586
611
200
811
Feladatfinanszírozás összesen
27 170
28 129
-200
27 929







Megnevezés
1996. évi előirányzat törvény szerint
1996 évi előirányzat       24%-os szintentartással
Előirányzat változása
1996. évi
módosított
elöirányzat
III. Feladat + teljesítmény finanszírozott járóbeteg szakellátás




  1. Nőgyógyászati járóbeteg szakellátás




    - nőgyógyászati szakrendelés
0
0

0
    - nőgyógyászati szakambulancia
0
0

0
Nőgyógyászati járóbeteg szakellátás összesen
0
0
0
0
  2. Egyéb járóbeteg szakellátás




    - egyéb járóbeteg szakrendelés
23 175
24 266

24 266
    - egyéb járóbeteg szakambulancia
6 407
6 710

6 710
    - speciális finanszírozású feladatok
851
872

872
    - CT. MRI
4 091
4 204
300
4 504
    - művesekezelés
5 000
5 122
300
5 422
    - házi szakápolás
600
600

400
Egyéb járóbeteg szakellátás összesen
40 124
41 774
600
42 374
Feladat + telj. fin. járóbeteg szakellátás összesen
40 124
41 774
600
42 374
IV. Teljesítmény fin. fekvőbeteg szakellátás




  1. Aktív fekvőbeteg ellátás




    - aktív ellátás
109 637
106 453
7 445
113 898
    - művese kezelés
0
0


    - speciális finanszírozású feladat
3 665
3 753

3 753
Aktív fekvőbeteg ellátás összesen
113 302
110 206
7 445
117 651
  2. Krónikus fekvőbeteg ellátás összesen
13 841
13 423
980
14 403
Teljesítmény fin. fekvőbeteg szakellátás összesen
127 143
123 629
8 425
132 054
KASSZÁK ÖSSZESEN (I - IV)
215 906
215 906
8 645
224 551





Célelőirányzatok :




    - hsz kieg. támogatás (vény)
370
370

370
    - felülvizsgáló orvosok díja
252
252

252
    - egyéb célelőirányzat (kock.kez., ifj. és szab. sp.,    alk. prev, mentálhig)
725
725
-725
0
    - kórházi eü-i hulladék megsemmisítés
0
0

0
    - újszerű eljárások és technikák bevezetése és elterjesztése és 1 napos kh.-i kezelések
220
220
-220
0
    - munkaegészségügy
0
0

0
    - sportegészségügy
0
0

0
    - E raktár
27
27

27
    - fejlesztési előirányzat
0
0

0
Célelőirányzatok összesen
1 594
1 594
-945
649
Mindösszesen
217 500
217 500
7 700
225 200





  4. számú melléklet az 1996. évi ... törvényhez



\" 8. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez






Az egészségbiztosítás által folyósított, nem egészségbiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai és a megtérítéseik








millió forint

Megnevezés
1996. évi előirányzat
1996. évi módosított előirányzat(*)

BEVÉTELEK



1. Központi költségvetésbôl finanszirozott



   ellátások megtérítései
133 200
137 940





2. A helyi önkormányzatok által finanszírozott



   ellátás megtérítés
1 000
1 000

Összesen:
134 200
138 940





KIADÁSOK



1. Központi költségvetésbôl finanszírozott ellátások



    kiadásai
133 200
137 940

    - családi pótlék
94 000
94 000

    - várandóssági pótlék
1 800
1 800

    - gyermekgondozási díj
18 000
18 000

    - gyermekgondozási segély
12 000
12 000

    - megváltozott munkaképességű dolgozók



      keresetkiegészítése
400
400

    - közgyógyellátás
7 000
11 740

2. A helyi önkormányzatok által finanszírozott



    ellátási kiadás
1 000
1 000

    - közgyógyellátás
1 000
1 000

Összesen:
134 200
138 940

Egyenleg
0
0

(*) Az 1996. évi központi költségvetés módosítása során csak a közgyógyellátás elôirányzata kerül módosításra. A táblázatban szereplô többi ellátási tétel elôirányzatának értéke ezért nem változik







  5. számú melléklet az 1996. évi ... törvényhez



\" 10. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez



   A társadalombiztosítási   alapok  1996. évi költségvetési mérlege





millió forint

Megnevezés
1996. évi előirányzat
1996. évi módosított előirányzat

BEVÉTELEK



1. Járulékbevételek
853 254
840 144

   - munkáltatói járulékbefizetés
684 812
680 360

   - egyéni  járulékbefizetés
136 058
133 600

   - munkanélküli ellátás után fizetett járulék
14 984
14 984

   - munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék
2 300
1 600

    -egyes szociális ellátások után fizetett járulék
1 600
2 100

   - baleseti járulék
1 500
1 500

   - munkáltatói táppénz hozzájárulás
12 000
6 000

2. Kintlévôség behajtása
30 000
36 000

3. Rendkívüli behajtás
24 083
7 000

4. Járulékbevételek összesen
907 337
883 144

5. Központi költségvetés által fizetett járulék
12 000
12 000

6. Központi költségvetést terhelô egészségügyi felada-



    tok ellátásával kapcsolatos bevétel
2 500
2 500

7. Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos



    bevétel
28 475
26 800

8. Kamat- és egyéb hozambevétel
3 600
3 600

9. Lakásfedezeti kötvény törlesztése
1 160
1 160

10. Működési célú bevételek
11. Vagyon értékesítése a hiány mérséklése céljából
1 780
1 780
5 000

Bevételek összesen:
956 852
935 984

KIADÁSOK



1. Nyugellátás
587 983
584 800

       -nyugdíjbiztosítási ágba tartozó ellátások
510 917
505 800

       -egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások
77 066
79 000

2. Anyasági ellátások
9 500
9 500

3. Táppénz
42 800
38 500

4.  Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás      
84 300
90 250

     - gyógyszertámogatás      
72 000
76 000

     - vérzékenység kezelése (VIII. faktor)
800
1 250

     - gyógyászati segédeszköz támogatás
11 500
13 000

5.  Gyógyító-megelőző ellátások
217 500
225 200

6   Gyógyászati szolgáltatások
950
1 700

     - gyógyfürdő-szolgáltatás
750
1 500

     - anyatejellátás
200
200

7.  Egyéb ellátások
3 050
3 700

     - utazási költségtérítés
1 350
2 000

     - betegséggel kapcsolatos segélyek
800
800

     - kártérítési járadék
900
900

8.  Kifizetőhelyi költségtérítés
500
500

9.  Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta,



      bank és egyéb költség)
4 100
4 100

10. Működésre fordított kiadások
23 874
23 774

11. Kamat- és hozambevételekkel, vagyongazdál-



      kodással kapcsolatos ráfordítás
105
105

12. A Világbanki Program hazai költségei

1 511

13. Kamat a forgóalap igénybevétele miatt
14. Egészségügyi szakellátási intézmények adósságrendezésére

3 500
2 000

Kiadások összesen:
974 662
989 140

EGYENLEG:
-17 810
-53 156




INDOKOLÁS

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi pótköltségvetéséről szóló
törvényjavaslathoz



ÁLTALÁNOS INDOKLÁS


A társadalombiztosítási alapok költségvetési helyzetét meghatározó egyes tényezők a tervezettől eltérően - annál kedvezőtlenebbül -alakultak. Emiatt mindkét alap várható hiánya meghaladja a pótköltségvetés benyújtására meghatározott mértéket. 

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott pótköltségvetési törvényjavaslatot a Függelék tartalmazza.

Miután annak bevételi és kiadási előirányzata a reálisan számításba vehetőt egyaránt meghaladja, a Kormány attól eltérő pótköltségvetés beterjesztéséről rendelkezett.

A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése az egyes rendelkezéseknél feltüntetett felvetésekkel tudomásul vette a pótköltségvetésre vonatkozó intézkedést. 


RÉSZLETES INDOKLÁS


I. fejezet

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési előirányzatainak módosítása


1. §-hoz

A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi főösszege az eredeti előirányzatnál 1,6 %-kal alacsonyabb, 564 777 millió forint, kiadása 0.7 %-kal kisebb,
 584 134 millió forint, várható hiánya 5 104 millió forinttal, 31 % - kal nagyobb, 21 357 millió forint.

 2. §-hoz

A pótköltségvetési javaslat azzal számol, hogy a keresetek a vártnál jobban növekednek, a beszedés hatékonysága a tervezettnél mérsékeltebben javul. Így a rendszeres járulékbevételek a tervezettől valamelyest elmaradnak. Jelentős elmaradás - a vonatkozó törvényi rendelkezések életbe lépésének késedelmei miatt - a rendkívüli behajtás területén mutatkozik, ami miatt szükséges az előirányzat 
 9 812 millió forinttal történő csökkentése.


3. §-hoz 

A késedelmi pótlék és rendbírság előirányzata a tervezettnél valamelyest kedvezőtlenebbül alakul, emiatt az előirányzat 964 millió forinttal csökken.


4. §-hoz

A táppénzkiadások kedvező alakulása miatt az Egészségbiztosítási Alaptól átvett járulék összege 722 millió forinttal csökken.


5. §-hoz

A rendkívül nagy mértékű hiány elkerülhetetlenül szükségessé teszi a Nyugdíjbiztosítási Alap vagyonának részbeni - 2 900 millió forint összegű - értékesítését. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a vagyonértékesítéssel nem ért egyet. 

6. §-hoz

Az 1995. évi nettó keresetnövekedés mértéke elmarad a költségvetésben számított mértéktől. Emiatt a nyugdíjemelés kiadási többletigénye is kisebb. A nettó keresetnövekedést meghaladó mértékű egyszeri nyugdíjkifizetés forrását a központi költségvetés átvállalta. A két tényező együttes hatásaként a nyugdíjkiadások az eredetileg előirányzottnál 6 000 milliárd forinttal alacsonyabbak.  

7. §-hoz

A hiány mérséklése érdekében a központi költségvetés területén sor került az előirányzatok részleges törlésére. Az előirányzat szűkitése kiterjed a Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésére is. Az intézkedéssel a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nem ért egyet. 


8. §-hoz

A tervezettnél kisebb nyugdíjkiadások miatt az Egészségbiztosítási Alapnak átadott járulék előirányzata 64 742 millió Ft, az eredeti előirányzat 99 %-a. 


9. §-hoz

A társadalombiztosítási alapok a törvényben meghatározott mértéket meghaladó Kincstári Egységes Számla  igénybevétel esetén kamatot kötelesek fizetni. Mivel a Nyugdíjbiztosítási Alap  1995. évi, és az 1996. évi hiánya is meghaladja a tervezettet, 1 500 millió forintos kamatfizetési kötelezettség előirányozására van szükség.


10. §-hoz

A Világbanki Program 1996 évi hazai  kiadását a Kormány 165 millió forintban határozta meg.


II. fejezet

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési előirányzatainak
módosítása

11. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap bevételi főösszege 476 655 millió forint, az eredeti előirányzatnál 2,6 % - kal kisebb. A kiadási előirányzat 508 454 millió Ft, a tervezettnél 3,5 %-kal nagyobb. A hiány 31 799 millió forint, az előirányzatnál 30 242 millió forinttal nagyobb.


12. §-hoz

A pótköltségvetési javaslat azzal számol, hogy  keresetek a vártnál jobban növekednek, a beszedés hatékonysága a tervezettnél mérsékeltebben javul. Így  a rendszeres járulékbevételek a tervezettől valamelyest elmaradnak. Az állami hozzájárulások teljesülnek.

Elmaradás a munkáltatói táppénz-hozzájárulás előirányzatnál és a rendkívüli behajtási előirányzatnál mutatkozik. Az alacsonyabb befizetés mindkét területen a jogcímek újszerűségére, a bevezetéssel összefüggő tervezési bizonytalanságokra, az ügyviteli folyamat időigényére (ld. fizetési meghagyások jogerőre emelkedése), és a költségvetésben számítottnál szűkebb körre kiterjedő hatályra vezethető vissza.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat  pótköltségvetési javaslata azzal számol, hogy a költségvetési szervek tartozásai megfizetésével, illetve az állami tulajdonú vállalatok tartozásai megfizetésével teljesül a rendkívüli behajtási előirányzat. A Kormány ezt a lépést - mivel az államháztartási szintű hiány mértékén nem változtat, és a társadalombiztosítási alrendszerben mutatkozó feszültségek elől elvonná a figyelmet - nem támogatja. 


13. §-hoz

A késedelmi pótlék és a rendbírság bevételek valamelyest elmaradnak a tervezettől. Ezért kerül az előirányzat csökkentésre.


14. §-hoz

A tervezettnél kisebb nyugdíjkiadások miatt a nyugdíjasok egészségügyi kiadásaira átvett járulék előirányzata 64 742 millió forint, az eredeti előirányzat 99 %-a.


15. §-hoz

A nagy mértékű hiány szükségessé teszi az Egészségbiztosítási Alap vagyonának részbeni értékesítését.


 16. §-hoz

A gyógyító megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata 
225 200 millió forint, az eredeti  előirányzatnál 7 700 millió forinttal nagyobb. Az előirányzat a kórházi strukturális átalakítás tervezettnél későbbi megvalósítása miatt 8 445 millió forintot tartalmaz a bérmegállapodás teljesítésére. A javaslat rendelkezik a gyógyító megelőző ellátás globális előirányzatán belüli előirányzatok átcsoportosításáról is, annak érdekében, hogy a mutatkozó feszültségek kezelhetők legyenek. A változások részletezését a 6. sz. melléklet mutatja.

Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott pótköltségvetési javaslat a gyógyító-megelőző előirányzat 231 071 millió forintban történő megállapítását -  tehát az eredeti előirányzat 
13 571 millió forintos növelését - javasolja, ami az adott helyzetben nem elégíthető ki. 


17. §-hoz

A költségvetés kialakításánál figyelembe vett gyógyszer és gyógyászati segédeszköz térítési díjemelési és támogatáscsökkentési intézkedés szakmai megalapozása elhúzódott, a Kormány az intézkedést ismétlődően elhalasztotta. Emiatt, és a jelentős térítési díjemelést szükségszerűen megelőző felvásárlási láz hatásaként a várható teljesítés meghaladja az előirányzatot. Az 1997. évi költségvetés megalapozottságának növelése céljából 1997. január 1-jével szükség  van a támogatási szint 2-4 %-os csökkentésére, ami 6-10 %-os díjszintnövelést okoz.


18. §-hoz

A gyógyfürdő szolgáltatás előirányzatát 750 millió forinttal változtatni kell a jelentkező igények kielégítése érdekében.


19 §-hoz

A rokkantnyugdíjazási gyakorlat elvszerűbbé tétele, a szükséges ellenőrzési, felülvizsgálati mechanizmus kiépítése területén lassú az előrehaladás. Emiatt az idén nem realizálható a tervezett kiadási szint, így az előirányzatot közel 2 milliárd forinttal emelni szükséges.
20 §-hoz

Az egészségbiztosítás pénzbeni ellátási kiadásai, elsősorban a táppénzkiadások alacsonyabb növekedési üteme miatt elmaradnak az előirányzattól. Ebben szerepet játszik a táppénz-ellenőrzési rendszer elmúlt évben megkezdett kiépítése is. 



21 §-hoz

Az utazási költségtérítés kiadásai a jogszabályi rendezés hiányában jobban nőttek a számítottnál.


22 §-hoz

A hiány mérséklése érdekében a központi költségvetés területén sor kerül megtakarításokat hozó intézkedésre. Az előirányzat szűkítése kiterjed az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésére is.


23 §-hoz

A kisebb pénzbeni ellátási kiadások miatt az ezek után a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó járulék összege is csökken. 



24. §-hoz

Az Országgyűlés felhatalmazásának megfelelően a Kormány meghatározott feltételekkel hozzájárult a Nyugdíjigazgatás és Egészségbiztosítási Világbanki Program hazai költségeinek előirányzatához. Miután már ismert az 1996. évi program konkrét igénye, az előirányzat ennek figyelembevételével került meghatározásra. 

25. §-hoz

Az egészségügyi szakellátás területén a működőképességet akadályozó eladósodások halmozódtak fel. A működőképesség helyreállítása érdekében,  szigorú feltételek támasztásával szükség van részben visszatérítendő támogatás biztosítására. A törvényjavaslat szerint ezt az támogatást az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből kell biztosítani. 


26. §-hoz

Az Egészségbiztosítási Alap a törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétel esetén kamatot köteles fizetni. Mivel az 1995. évi, és az 1996. évi hiány is meghaladja a tervezettet, 2 000 millió forintos kamatfizetési kötelezettség keletkezik.


27. §-hoz

A hatályos szabályok szerint a társadalombiztosítási alrendszer összevont bevételeit, kiadását és hiányát is meg kell állapítani. A rendelkezés az összevont főösszegeket mutatja.


28 - 29 §-hoz

A rendelkezések az önkormányzatok hatáskörében hozott előirányzat átcsoportosítások miatti változásokat mutatják be.

Függelék 
az Egészségbiztosítási Önkormányzat által készített javaslat

1996. évi ... törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1996. évi pótköltségvetéséről


Az Országgyűlés - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 11. §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló, az 1996. évi LX. törvénnyel módosított 1996. évi XIV. törvény (a továbbiakban: KT.) egyes rendelkezéseinek módosításáról a következő törvényt alkotja:


I. fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MÓDOSÍTÁSA

1-4. §


II. fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MÓDOSÍTÁSA

5. §

A KT. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az Országgyűlés az E. Alap 1996. évi költségvetését 482.489 millió forint bevételi, 511.776 millió forint kiadási előirányzattal, 29.287 millió forint hiánnyal állapítja meg.\"


6. §

A KT. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A járulékbevételek együttes összege 385.068 millió forint, amelyből 12.778 millió forint a kintlévôségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 10.271 millió forint a rendkívüli járulékbevétel, 362.019 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből 293.713 millió forint munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ebből 1.700 millió forint az ÁPV Rt. tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege, 55.184 millió forint az egyéni egészségbiztosítási járulék, 6.622 millió forint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék, 1.500 millió forint a baleseti járulék, 5.000 millió forint a munkáltatói táppénzhozzájárulás. A központi költségvetés által - a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján - az 1996-ban fizetett járulékbevétel 12.000 millió forint.\"


7. §

A KT. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A gyógyító-megelző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata (ideértve az egészségügyi dolgozók 1996. évi esedékes béremelésének a fedezetét is) - a célelőirányzatok kivételével a felújítások, beruházások nélkül - 231.071 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.\"


8. §

A KT. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:

\"(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 77.000 millió forint, amelybôl 400 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedô betegek gyógyszerellátásának előirányzata, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás elôirányzata 13.500 millió forint, 1.100 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére szolgáló kiadás előirányzata.\"


9. §

A KT. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadásainak elôirányzata 1.500 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak előirányzata 200 millió forint.\"


10. §

A KT. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) előirányzata 79.000 millió forint.\"


11. §

A KT. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) A táppénzkiadás előirányzata 38.500 millió forint.\"


12. §

A KT. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Az egyéb betegségi ellátások együttes előirányzata 3.700 millió forint. Ebből a betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegű előirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekbôl eredô kiadások elôirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, a kártérítési járadék összege 900 millió forint, az utazási költségtérítés 2.000 millió forint.\"


13. §

A KT. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(10) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Ny. Alapnak átadott járulék előirányzata 39.254 millió forint. (Az E. Alap 128.700 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka.)\"


14. §

A KT. 8. §-a a következô (16) bekezdéssel egészül ki:

\"(16) A Nyugdíjigazgatási és Egészségbiztosítási Világbanki Program E. Alapot érintő hazai költségeinek 1996. évi előirányzata 1.346 millió forint.\"


15. §

A KT. a 10. §-t követôen a következô 10/A. §-sal egészül ki:

\"10/A. §

Az E. Alapot terhelő kifizetések folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi költségvetés 1996-ban 30.000 millió forint összegig nyújt kamatmentes hitelt. Az E. Alap 1996-ot megelôzôen keletkezett, rendezetlen költségvetési hiányai, valamint 1996-ra előirányzott - a hiteligénybevétel napja figyelembevételével időarányosan számított - költségvetési hiányának együttes összegével, továbbá a kormányzati intézkedések következtében szükségessé váló hiteligénybevételek összegével ez a hitelkeret kamatfizetési kötelezettség nélkül túlléphető.\"


III. fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

16. §

A KT. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezésébôl - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege ...... millió forint, kiadási fôösszege ...... millió forint, hiánya ...... millió forint.\"



IV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. §

(1) A KT. 1., 2., 5., 6., 8. és 10. számú mellékleteinek helyébe az e törvény 1., 2., 3., 4., 5 és 6. számú mellékleteivel megállapított mellékletek lépnek.

(2) A KT. 7. számú mellékletében a bevételek között a Behajtás ösztönzés fedezete módosított előirányzata 600 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése összes bevételeinek módosított előirányzata 14.100 millió forint; a kiadások között a központosított előirányzatok módosított előirányzata 1.000 millió forint, a központosított intézményi elôirányzatok módosított előirányzata 600 millió forint. Ebből 550 millió forint a működési költségvetés (személyi juttatások 340, társadalombiztosítási járulék 149, dologi kiadások 51, pénzeszközátadás 10 millió forint), 5 millió forint a felújítások, 45 millió forint a felhalmozási kiadások (egyéb intézményi beruházások) módosított előirányzata. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése összes kiadásainak módosított előirányzata 14.100 millió forint.


18. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követô 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a KT. 7. §-ának (3) bekezdésében a \"14.441\" szövegrész helyébe a \"14.411\" szövegrész, a \"rendbírság\" szövegrész helyébe a \"bírság\" szövegrész, a KT. 8. §-a (12) bekezdésének bevezető fordulatában a \"13.900\" szövegrész helyébe a \"14.100\" szövegrész, b) pontjában a \"400\" szövegrész helyébe a \"600\" szövegrész, a KT. 9. §-ának (1) bekezdésében a \"13.900\" szövegrész helyébe a \"14.100\" szövegrész, a KT. 9. §-a (2) bekezdésének bevezető fordulatában a \"13.900\" szövegrész helyébe a \"14.100\" szövegrész, b) pontjában a \"800\" szövegrész helyébe az \"1.000\" szövegrész lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a \"továbbá a gyermeknevelési támogatás\" szövegrész helyébe a \"továbbá a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás\" szövegrész lép. Ezt a rendelkezést valamennyi, a gyermekgondozási segély utáni 6 %-os nyugdíjjárulék befizetés címén 1996-ban elszámolt összegre alkalmazni kell.

(3) A KT.-nek az e törvény 15. §-ával megállapított 10/A. §-át az 1996-os költségvetési év egészére vonatkozó rendelkezésként kell alkalmazni.

I N D O K O L Á S

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslathoz


I.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi pótköltségvetése


II.

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi pótköltségvetése

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvényben az Egészségbiztosítási Alap költségvetése több kritikus pontot tartalmaz. A törvény számos ponton eltér az Egészségbiztosítási Önkormányzat által javasolt költségvetéstől (nem helyezi például normatív alapra a saját, illetve a munkáltató általi járulékfizetés hiányában is természetbeni egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyek utáni, a központi költségvetést terhelő járulékfizetési kötelezettséget) és több esetben az előirányzatok kritikus mértékű feszítésével kísérli meg ellentételezni a törvény megalkotását megelőzően hozott, az egyenleg romlása irányába ható intézkedéseket (mint pl. a tiszteletdíjak utáni járulékfizetést előíró törvényi rendelkezés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése, kormányzati feszültségmérséklő intézkedések a fogászati-, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás területén).

Az Egészségbiztosítási Alap Országgyűlés által elfogadott költségvetése közel kiegyensúlyozott bevételi és kiadási oldalt határozott meg (az előirányzott hiány 1,6 milliárd forint). E költségvetési pozíció elérése érdekében az Országgyűlés néhány pótlólagos bevétel-növelő, illetve kiadás-csökkentő intézkedésről döntött.

Előirányozta az ún. rendkívüli behajtásból származó bevételt (az Egészségbiztosítási Alapnál 10,3 milliárd forint elôirányzattal). E bevétel elérése különböző - döntő mértékben kormányzati - intézkedéseket feltételez.

A betegszabadság napjainak száma 10-ről 15-re nőtt, ami a táppénzkiadások csökkenését és a járulékbevételek növekedését eredményezi. Emellett a munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevezetése is a bevételek növelését volt hivatott szolgálni. 

A fentiekben felsorolt tényezőkkel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetése már elfogadásakor is különböző veszélypontokat, sőt  - egyes esetekben - teljesíthetetlen előirányzatokat tartalmazott.

A rendkívüli behajtásból befolyó bevételek előirányzatának teljesíthetősége a meghozandó intézkedések függvénye. A munkáltatói táppénz-hozzájárulás 12,0 milliárd forint összegű elôirányzata pedig egyértelműen túlzott: a reálisan számítható összegnek (6,8 milliárd forint) csaknem kétszerese.

A törvény elfogadásának idején is látható feszültségekhez az elmúlt hónapokban - a meghozott, illetve az elmaradt döntések következtében - számos újabb társult.

A gyógyító-megelőző ellátások területén a kormányzat és a szakszervezet között létrejött a bérmegállapodás. E megállapodás, illetve a Kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat között megkötött megállapodás alapján sor került a dologi és bérkiadásoknak - az 1995. évi szintrehozott báziselőirányzathoz viszonyított - 24 %-os növelésére. Ennek forrásigénye 9,3 milliárd forinttal túlmegy a törvényben szereplő 217,5 milliárd forintos előirányzaton. A gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzatának kialakításánál figyelembe vett struktúra-átalakítás, kapacitásszűkítés nagy késedelmet szenvedett, s ezért az idei évben érdemi kiadáscsökkentő hatás nem várható.

Nagymértékben rontotta az Egészségbiztosítási Alap pozícióját a gyógyszer-áremelés többszöri elhalasztása és a gyógyászati segédeszközök területén, illetve a gyógyfürdő szolgáltatásoknál esedékes intézkedések késedelme. Emellett növeli a kiadásokat  a közgyógyellátási rendszer kiszélesítése is.

Az előzőekben jelzett feszültségek, ellentmondások rányomták bélyegüket az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésének I. félévi teljesítésére. Az Alapban az első hat hónapban 17,5 milliárd forint hiány keletkezett, ami többszörösen meghaladja az egész évre előirányzott összeget.

Az I. félévi hiány kialakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy

	a) a rendkívüli behajtásból nem folyt be bevétel, ugyanis június végéig nem került sor az ennek feltételéül szolgáló intézkedések meghozatalára;

	b) a munkáltatói táppénz-hozzájárulásként befizetett összeg az 1 milliárd forintot sem érte el; esélye sem volt az eleve irreális előirányzat időarányos teljesítésének;

	c) a gyógyszertámogatás területét érintő intézkedések többszöri elhalasztása miatti többletkiadások következtében az I. félévi gyógyszer-támogatási kiadás 44 milliárd forint, ami az éves elôirányzat 50 %-ánál 8 milliárd forinttal több.

A gyógyító-megelőző ellátásoknál az előirányzat tarthatatlanságát az I. félévi adatok még nem mutatják, ugyanis a magasabb havi finanszírozási összegek az első négy hónapban még nem jelentkeztek.

A bevételi oldalon a meghatározó jelentőségű rendszeres járulékbevételek lényegében az előirányzatnak megfelelő teljesülést mutatnak. Az előirányzatok túlzott feszítettségét a tervezésnél feltételezettnél valamelyest erőteljesebb kereseti dinamika ellensúlyozza.

A költségvetés I. félévi teljesítési adataiból - az érvényes törvényi rendelkezések alapul vételével - az következik, hogy az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítenie. E törvényjavaslat a bevételi oldalon a munkáltatói táppénz-hozzájárulás, a kiadási oldalon pedig a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatás, a korhatár alatti rokkantsági és baleseti ellátások, a táppénz és néhány további kisebb súlyú tétel előirányzat módosítására tesz javaslatot.

Meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Egészségbiztosítási Alap éves hiánya jelentősen csökkenhessen a jelenlegi feltételek mellett várhatóan létrejövő 42,2 milliárd forinthoz képest. Azon az alapon áll, hogy a kormányzat biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a rendkívüli behajtásból származó bevételek előirányzatnak megfelelô összegű realizálásához szükségesek. A javasolt intézkedések mellett az Egészségbiztosítási Alap éves hiánya 29,3 milliárd forint. Az eredetileg előirányzott hiányhoz való közelítés az elmúlt hónapokban meghozott (illetve meg nem hozott) döntések mellett már nem lehetséges, illetve olyan előirányzatok törvénybe épülését feltételezné, amelyekről az Országgyűlés korábban már nemlegesen döntött (pl. a központi költségvetésből teljesítendő járulékfizetési kötelezettség normatívvá tétele).


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 5. §-hoz

A bevételi főösszeg előirányzata az eredeti előirányzathoz képest 7,0 milliárd forinttal csökken, mert a munkáltatói táppénz-hozzájárulás előirányzata 12,0 milliárd forint helyett 5,0 milliárd forint. A kiadási főösszeg módosított előirányzata az eredetinél 20,7 milliárd forinttal több. A különböző természetbeni és pénzbeli ellátások előirányzatainak növekedését a táppénz-kiadás előirányzatának csökkenése mérsékli. Az előirányzott hiány 29,3 milliárd forint.

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat a bevételek közül egyedül a munkáltatói táppénz-hozzájárulás előirányzatát módosítja. Az eredeti előirányzat túlzott összegét és az I. félévi teljesítési adatot figyelembe véve az előirányzat 12,0-ról 5,0 milliárd forintra módosul.

A 7. §-hoz

A gyógyító-megelőző ellátások módosított előirányzata 231,1 milliárd forint. A gyógyító-megelőző ellátások 1996. évi eredeti kiadási előirányzata 217,5 milliárd forint. A kiadási előirányzaton belül a dologi kiadások szintentartására 9,9 milliárd forint, a bérkiadások 27 %-os színvonalnövelésére 10,3 milliárd forint került jóváhagyásra 8 havi előirányzatként.

A Kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat között létrejött megállapodás alapján (1996. április 16.) az abban meghatározott  finanszírozási kasszákat érintően 1996. május 1-től sor került a dologi és bérkiadások 1995. évi szintrehozott bázis előirányzatának átlag 24 %-os növelésére, melynek 8 havi összege 29,5 milliárd forint. A rendelkezésre álló keret 20,2 milliárd forint, így a hiány 9,3 milliárd forint. A megállapodás módosítja az egyes finanszírozási kasszák törvénnyel megállapított előirányzatát, amely kasszánként határozta meg a bér és dologi többletkiadások részbeni ellentételezését szolgáló előirányzat-növekedés mértékét. 

Szakmai fejlesztés jogcímen a jóváhagyott költségvetés 5,2 milliárd forint előirányzatot tartalmaz, melyből a fogászati ellátás térítésmentes szolgáltatásai körének bővítésére 2,5 milliárd forint és a háziorvosi ügyeleti ellátás normatív finanszírozási rendszerének bevezetésére 1,2 milliárd forint szolgál. A fennmaradó 1,5 milliárd forint nem fedezi az elsôsorban fekvôbeteg szakellátás - különböző módon finanszírozott - szakmai fejlesztéséből adódó többletkiadást.

A szakmai fejlesztés működési többlet előirányzatának 4,3 milliárd forinttal történő emelése a következő többletigények fedezetére szolgál.

A mentés és betegszállítás területén a címzett állami támogatásból már megvalósult és a további tervezett mentőállomások működési többlete, valamint a betegszállítás szakmai színvonalának javítása érdekében befogadott egészségügyi vállalkozások többletfinanszírozása a kassza-előirányzat 0,6 milliárd forinttal történő megemelését teszi szükségessé.

A járóbeteg szakellátás rendszerében finanszírozott diagnosztikai eljárások (CT, MRI) iránti igény bővülése, új kapacitások belépése a rendelkezésre álló finanszírozási keret 0,3 milliárd forinttal történő megemelését igényli.

A művesekezelésre szoruló betegek számának növekedése és a jóváhagyott esetátalánynak megfelelő finanszírozás az elfogadott kassza-előirányzat 0,3 milliárd forinttal történő megemelését teszi szükségessé.

A Parlament a jóváhagyott költségvetésben a benyújtott tervezethez képest az aktív fekvőbeteg szakellátás kassza-előirányzatát 1,0 milliárd forinttal csökkentette. Ennek terhére a krónikus ellátás előirányzatát 0,7 milliárd, a járóbeteg szakrendelés keretét pedig 0,3 milliárd forinttal növelte.

Az előirányzat csökkentés visszapótlására és az 1995-96. évben belépő fejlesztések működési többletigényének fedezetére 2,3 milliárd forint többlet-előirányzattal kell számolni. A fekvőbeteg szakellátás területén súlyos feszültségek alakultak ki, amelyeknek az oka elsősorban az, hogy a szakmailag indokolt, általában címzett- és céltámogatásból megvalósult fejlesztések finanszírozása - fejlesztési keret hiányában - csak a rendelkezésre álló, lekötött előirányzat terhére történhetett, mivel a tervezett struktúra-átalakítás késedelme miatt a kapacitás csökkenéstől várt megtakarítás elmaradt. 

A fekvőbeteg szakellátás körébe tartozó, esetátalánnyal finanszírozott nagyértékű műtéti eljárások, valamint az egyszerhasználatos eszközök és implantátumok finanszírozására szolgáló előirányzatot 0,8 milliárd forinttal kell emelni, hogy legalább a szakmailag legindokoltabb igények kielégítésre kerülhessenek.


A 8. §-hoz

A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatainak növelését elsősorban a kormányzati intézkedések többszöri elhalasztása és a közgyógyellátási rendszer kiterjesztése miatt bekövetkezô többletkiadások teszik szükségesé. A közgyógyellátási rendszer kiterjesztésének várható kihatásai igen nehezen mérhetők fel. E kihatásoknak is függvénye, hogy az év második felében szükség lesz-e vagy sem további intézkedésekre a támogatási rendszerben. A vérzékenység 0,8-ról 1,1 milliárd forintra történő kiadási előirányzat-növelése a felhasználás tételes ellenőrzését és a felhasználói könyvecske bevezetését feltételezi. (Ellenkező esetben a kiadások még magasabbak lennének.)

A 9. §-hoz

A gyógyfürdő-szolgáltatások eredeti előirányzata az előző évi teljesítési adathoz képest rendkívül alacsony összegben van meghatározva. Ennek betartásához igen szigorú intézkedésekre lett volna szükség, ezek azonban elmaradtak, illetve megkéstek. A várható teljesítéshez igazodva az előirányzat 1,5 milliárd  forintra történő felemelése szükséges.

A 10. §-hoz

A korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások I. félévi tényleges kiadása 39,3 milliárd forint. Ez kb. 1 százalékponttal haladja meg az előirányzat időarányos teljesítését. Az év egészére is túllépés valószínűsíthető. Ennek oka, hogy az eredeti előirányzat meghatározásánál a szigorító intézkedések lehetséges hatását túlbecsülték. Mindezek alapján a 77,1 milliárd forintos eredeti előirányzat 79,0 milliárd forintra történő felemelése indokolt.

A 11. §-hoz

A táppénzkiadások alakulása igen kedvező. Az I. félévben 16,4 milliárd forint volt a tényleges kiadás, amely az éves előirányzatnak alig 38 %-a. Igaz, hogy a táppénzkiadások éves alakulása asszimetrikus: a keresőképtelenség ideje először a betegszabadság napjait \"fogyasztja\". 1996-ban ez az elôzô évekhez képest időben későbbre tolódva jelentkezik, hiszen a betegszabadság napjainak száma 10-ről 15-re nőtt. Emiatt az óvatosság indokolt, de még így is 4,3 milliárd forint megtakarítást lehet előrejelezni. A táppénzkiadások kedvező alakulása több okra vezethető vissza:

	a) A munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevezetése feltehetően ösztönzést ad a munkáltatóknak, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a táppénz-fegyelem javítása irányába hassanak.

	b) A tapasztalatok szerint az ez év elejétôl működ táppénzellenőrzési rendszer is számottevő mértékű hatást fejtett ki a táppénzkiadások megtakarítására.

	c) Jelentős szerepet játszanak azok a múlt évi jogszabályi módosítások, amelyek megszűntették a nyugdíjas foglalkoztatás, valamint a többes jogviszonyok alapján történő táppénzkifizetést. (Az utóbbiak hatása már a múlt év második felében érzékelhető volt.)

Az előzőeknek megfelelően a táppénzkiadás módosított előirányzata 38,5 milliárd forint.

A 12. §- hoz

Az ún. egyéb betegségi ellátások előirányzatának módosítására az utazási költségtérítés tervezettnél magasabb kiadásai miatt kell sort keríteni. Az utazási költségtérítés 1996. évi eredeti előirányzata erősen leszorított volt, alatta maradt az előző évi tényszámnak. Ezen előirányzat betartása szigorú intézkedéseket követelt volna, ezek azonban elmaradtak. A módosított előirányzat - a várható teljesítésnek megfelelően - 2,0 milliárd forint.

A 13. §-hoz

A keresztfinanszírozás keretében az Egészségbiztosítási Alapból a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt járulék összege a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások előirányzatának 30,5 %-a. Miután a pénzbeli ellátások előirányzata - a korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások és a táppénzkiadások előirányzatának változása miatt - módosul, következményszerűen változik a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalt összeg előirányzata is.

A 14. §-hoz

Az 1996. évi költségvetés sajátos tételét képezik a Világbanki Program hazai kiadásai. Ezekre a költségvetési törvény előirányzatot ugyan nem tartalmazott, de felhatalmazást adott arra, hogy - a Kormány egyetértésével - a ténylegesen felmerülő kiadások teljesíthetők. Az 1996-ra becsülhetô kiadások részletes felmérését követôen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke és az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke közösen kezdeményezte a Kormány egyetértésének megadását. A Világbanki Program 1996-ra tervezett, az Egészségbiztosítási Alapot terhelő hazai költségeinek összege 1,3 milliárd forint. E § ezt az előirányzatot iktatja be a költségvetésbe.

A 15. §-hoz

A törvényjavaslat e §-a szabályozza a megelőlegezési számláról kamatmentesen felvehető hitel összegét. Az elmúlt hónapokban sok vitára adott okot az 1995. évi CXXI. törvény 32. §-a (3) bekezdésének értelmezése. Ez a jogszabályhely kimondja, hogy az egészségbiztosítás 1996-ban 30 milliárd forint összegig vehet fel kamatmentesen hitelt a megelőlegezési számláról. Nem ad azonban egyértelmű eligazítást abban a tekintetben, hogy ez a kamatmentes hitel limit az 1995. évi rendezetlen hiány miatt eleve szükséges hiteligénybevételen felül értendő-e (mint ahogy azt az egészségbiztosítás képviseli), vagy sem. E § a kamatmentes hitelfelvétel határösszegét egyértelműen szabályozza, úgy hogy a rendezetlen hiányok miatti hiteligénybevétel, valamint a kormányzati intézkedések következtében szükségessé váló hiteligénybevételek összegével a 30 milliárd forintos hitelkeret kamatfizetési kötelezettség nélkül túlléphető. Ez a szabályozás biztosítja, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyébként is jelentős összegű hiányát ne növelje tovább a kamatfizetési kötelezettség. (Ennek mértéke a 2 milliárd forintot is elérné.)

A 16. §-hoz

Ez a § a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált költségvetésének főösszegeit állapítja meg.

A 17. §-hoz

Az előirányzatok módosítása az 1996. évi XIV. törvény mellékleteit is érinti. Ez a § e törvény meghatározott mellékletei helyébe a módosított előirányzatokat tartalmazó mellékleteket lépteti. A működési költségvetést tartalmazó melléklet \"kicserélése\" nem indokolt, hiszen itt csak annyi a változás, hogy a behajtási tevékenység ösztönzésére fordítható összeg elôirányzata 0,4-rôl 0,6 milliárd forintra nőtt. Az 1996. évi LX. törvény ugyanis - az 1996. évi XIV. törvény módosításával - kiiktatta azt a korlátozást, hogy az ösztönzésre felhasznált összeg nem haladhatja meg a 0,4 milliárd forintot. Természetesen továbbra is érvényes, hogy az ösztönzésre fordítható összeg a behajtásból származó bevétel 2 %-a. E bevételek előirányzata - a két biztosítási alapra együtt - 30,0 milliárd forint, s ennek megfelelően az ösztönzési összeg előirányzata - az eddigi felső korlát hiányában - 0,6 milliárd forint. A ténylegesen felhasználható összeg ennél kevesebb is, több is lehet a behajtásból származó tényleges bevételek függvényében.

A 18. §-hoz

A hatályba léptető rendelkezésen túl e § pontosítja az 1996. évi XIV. törvény egyes rendelkezéseit; a törvény szövegében is átvezeti a behajtási tevékenység ösztönzési keretével kapcsolatos változtatást; kiegészíti a bevételek két biztosítási alap közötti megosztására vonatkozó, az 1992. évi LXXXIV. törvényben meghatározott szabályokat a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban előírt 6 %-os nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel összefüggésben; végül pedig az 1996-os költségvetési év egészére vonatkozó rendelkezésként értelmezi a törvényjavaslat 15. §-ában meghatározott, a kamatmentes hiteligénybevétel felső határát szabályozó előírást.




                                                                                                                              Ç   ü   v ů   r ó   n -   j $  f .  b 4  ] ć  Y ë  T ó  P Ý  L Ş  H  @ A @ @ A  @  @  A  @  A  D D@
Ş  ¦  v ¦  r   n ¤  j Í  e ´  a ÷  \   X #  S -  O Ń  J          @ @ @ @ @ @ @ @ B @ B
Ń  Ř  w   r Q  n V  i ×  e ą  ` *
  \ 1
  W %  S +  N ý  J          @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @
ý  ˝  v G	  r L	  m î
  i ĺ
  d +
  ` Ë
  [ Ď
  W ě
  R ˇ
  N ˙
  I         @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @
˙
  ¦
  w 
  r T
  n -
  i [  e `  ` !  \ &  W ˝  S ¸  N   J          @ @ @ @ @ @ @ @ @ @ @
  "
