"Magyar Köztársaság Kormánya







T/3204. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról






							Előadó:  Szabó György
								   népjóléti miniszter




Budapest, 1996. október



1996. évi ... törvény 
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek Jogairól szóló Egyezményben, továbbá az Alkotmányban meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következő törvényt alkotja:


ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja és alapelvei
1. §
(1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek e törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülôi kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetett-ségének megelôzésérôl és megszüntetésérôl, a hiányzó szülôi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnôttek társadalmi beilleszkedésérôl.
(2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait.

2. §
(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogaikat biztosítva járnak el.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatá-rozottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.
(3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.
(4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiség-fejlődését biztosítani kell.
3. §
(1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselôje csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére.
(2) A gyermekek védelme során - fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti és etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján - tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés.
A törvény hatálya
4. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire.
(2) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása elháríthatatlan kárral vagy a gyermek veszélyeztetettségével járna.
(3) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzôdés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.
Értelmezô rendelkezések
5. §
E törvény alkalmazásában
a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti kiskorú,
b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,
c)  fiatal felnôtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,
d) a gyermek hozzátartozói: a vérszerinti és az örökbefogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében meghatározott személy,
g) gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: az Alkotmányban, a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény-ben és a törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,
i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,
j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti,
k) gyámügy: a jogszabály által a települési önkormányzat jegyzőjének és a gyámhivatalnak a feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
l)  gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,
m) gyermekvédelmi gondoskodás: e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedések,
n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény követ-keztében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza,
o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, társadalmi, környezeti helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amelybe a nő terhessége idején van vagy terhessége miatt kerül,
p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meg-határozott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak; nem minősül jövedelemnek a rendkívüli gyermek-védelmi támogatás, 
s) fenntartó: az a természetes és jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, közalapít-vány, közhasznú társaság, egyesület és más jogi személy), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételék szerint gondoskodik az ellátások, az intézmények működéséhez szükséges feltételekről,
t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat).



II. fejezet
Alapvetô jogok és kötelességek
Gyermeki jogok
6. §
(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlődésére és egészségére ártalmas szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - és az elhanyagolással szembeni védelemhez.
7. §
(1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban, vagy más ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítô védelemhez.
(3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi és kulturális hovatartozására.
(4) A gyermeknek joga van származása, vérszerinti családi kapcsolata megismeréséhez.
8. §
(1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetôségeirôl, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2)  A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén eljárást kezdeményezzen.
9. §
(1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy korához, egészségi és személyiség állapotához, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondo-zásban - nemzetiségi és etnikai hovatartozásának megfelelő - nevelésben, oktatásban részesüljön,
b) gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelye-zését kezdeményezze,
c) felzárkóztató, tehetségfejlesztô programokon és érdeklődésének megfele-lő szabadidős foglakozásokon vegyen részt,
d) vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyil-vánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményez-ze,
g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környe-zetébe való visszatéréséhez,
h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,
i)  személyes kapcsolatait ápolhassa,
j)  utógondozásban részesüljön.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiség-fejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.
10. §
(1) A  gyermek kötelessége különösen, hogy
a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön és irántuk tiszteletet tanúsítson,
b) eleget tegyen szülője vagy más törvényes képviselője, gondozója által egészségi állapotának, fejlettségi és neveltségi szintjének megfelelően kialakított elvárásainak,
c) magatartásával, viselkedésével illeszkedjen be a fejlődését biztosító csalá-di környezetébe,
d) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
e) tartózkodjon az egészségét károsító szerek használatától.
(2) A gyermekek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény) házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi és neveltségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai és kötelességei gyakorlásának szabályait.
(3) Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a gyermekek, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára hozzáfér-hető legyen.
Gyermeki jogok védelme
11. §
(1) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok ország-gyűlési biztosa (a továbbiakban: biztos ) segíti.
(2) A biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. 
(3) A biztos a (2) bekezdésben tett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.
Szülôi jogok és kötelességek
12. §
(1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítsa.
(2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
(3) A gyermek szülője jogosult és köteles gyermekét személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.
(4) A gyermek szülője köteles
a) gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
b) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
c) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
13. §
(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy
a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke el-helyezéséről, nevelésérôl, fejlôdésérôl rendszeres tájékoztatást kapjon ,
b)  a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,
c) a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési ön-kormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segít-séget kapjon,
d) a Csjt.-ben biztosított, a gyermeke sorsát érintő kérdésekben - a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről, iskolájának, valamint életpályájának megválasz-tásáról (a továbbiakban együtt: lényeges kérdések) - meghallgassák.
(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles
a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében - együttműködni,
b)  gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.
(3)  Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles
a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő vissza-helyezéséért,
b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét,
c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

III. fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
14. §
(1) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.
(2) A gyermekek védelme a gyermek családban történô nevelkedésének elôsegítésére, veszélyeztetettségének megelôzésére és megszüntetésére, valamint a szülôi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülô gyermek helyettesítô védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(3) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alapellátások, illetve szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
15. §
(1)  Pénzbeli ellátások:
a)  a rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
b)  a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c)  a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d) az otthonteremtési  támogatás.
(2)  A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások:
a)  a gyermekjóléti szolgáltatás,
b)  a gyermekek napközbeni ellátása,
c)  a gyermekek átmeneti gondozása.
(3)  A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátások:
a)  az otthont nyújtó ellátás,
b)  a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
(4)  A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a)  a  védelembe vétel,
b)  a családbafogadás,
c)  az ideiglenes hatályú elhelyezés,
d)  az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel,
e)  az utógondozás elrendelése.
(5)  A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyelete.
16. §
Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatásköröket:
a)  a helyi önkormányzat képviselőtestülete,
b)  a települési önkormányzat jegyzője.
c) a kijelölt városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézője (a továbbiakban együtt: városi gyámhivatal),
d) a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó szerve (a továbbiakban együtt: megyei gyámhivatal) [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: gyámhivatal]
gyakorolja.
17. §
(1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében
a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a család-segítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d)  a rendőrség,
e)  az ügyészség,
f) az egyéb szervek, így különösen a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek jelzéssel élnek a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgálathoz, illetve indokolt esetben kezdeményezik a hatósági eljárást.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében egymással együttműködnek.
MÁSODIK RÉSZ
ELLÁTÁSOK

IV. fejezet
Pénzbeli ellátások
A pénzbeli ellátások formái
18. §
(1) E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az önkormányzat képviselőtestülete a jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.
(2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint, a szociálisan rászorultak részére az e törvényben meghatározott pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint további más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.
(3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermeket gondozó személynek a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
19. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres támogatás) célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból.
(2) A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege) 80 %-át és a családban történő nevelkedés a gyermek érdekében áll.
(3) A tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos (a továbbiakban: fogyatékos) gyermeket a települési önkormányzat rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(4) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
(5) A (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni
a)  a házastársat, élettársat,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vérszerinti, nevelt- és örökbefogadott gyermeket,
c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagoza-ton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket,
e)  az a) - d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján eltartott rokont.
(6) A rendszeres támogatás megállapítását a nevelési-oktatási intézmény, továbbá más, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, személy is kezdemé-nyezheti.
20. §
(1) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő  a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél kell előterjeszteni.
(2) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj  legkisebb összegének  20 %-a.
(3) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A rendszeres támogatás folyósításának időtartama - egyszeri döntés alapján - legfeljebb 24 hónap.
(4) Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
21. §
(1) A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket a rendeletében meg-határozott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a további-akban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő.

Gyermektartásdíj megelôlegezése
22. §
(1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára kell végrehajtani.
(2) A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani.
(3) A gyámhivatal a tartásdíj behajthatatlanságát a tartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Amennyiben a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredményre vezet, a gyámhivatal a tartásdíj megelőlegezésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja.
(4) A gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, ha a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. Az összeg számításánál a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.
(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett
a)  sorkatonai szolgálatának idejét tölti,
b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés,
c)  a jogosulttal közös háztartásban él.
(6) A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a sorkatona tartásdíj-fizetési kötelezettségének teljesítése a külön jogszabályban meghatározott szerv által megállapított családi segély útján történik. 
(7) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem elutasítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg értesíti a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzatot.
23. §
 (1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50 %-ánál.
(3) A gyámhivatal elrendelő határozata - fellebbezésre való tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.
24. §
(1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban - a megelőlegezett összeg első ízben történő kifizetésétől számított - 3 évig tart. Indokolt esetben a megelőlegezés ismét elrendelhető.
(2) A gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb 6 hónapra - fel kell függeszteni, ha
a) a kérelmezőnek a 22. § (4) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás következett be,
b)  a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
c)  a kötelezettnek végrehajtás alá vonható jövedelme, vagyontárgya van,
d)  a gyermek nagykorúvá vált és tanulmányokat nem folytat,
e)  a gyermek ellenérték fejében munkavégzéssel járó tevékenységet folytat,
f)  a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
g) a nagykorú a tanulmányát abbahagyta, vagy befejezte.
(3) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen elrendeli a tartásdíj további folyósítását, vagy megelőlegezését megszünteti. Meg kell szüntetni a gyermektartásdíj megelőlegezését, ha a gyermeket tartós nevelésbe vették.
(4) A megelôlegezett tartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232. §-a (2) bekezdésében meghatározott kamattal  köteles az államnak megtéríteni.
Otthonteremtési támogatás
25. §
(1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse.
(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább 2 éves időtartamú megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénz vagy ingatlanvagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A készpénzvagyonba a fiatal felnőtt keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.
(3) Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a 2 évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére a 79. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott árvaság miatt került sor.
(4) A támogatás felhasználható építési telek, lakás, családi ház vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, bérlakás vagy albérlet bérleti díjának kifizetésére, felújítására, valamint otthonteremtést elősegítő pénzintézeti kölcsön törlesztésére.
(5) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználásával kapcsolatban az utógondozást biztosító intézmény gyermekvédelmi utógondozójával együttműködik, illetve az együttműködést vállalja.
26. §
(1) Az otthonteremtési  támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a jogosult vagyoni körülményei alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el
a) a 2 évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20-szorosát,
b) a 3 évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30-szorosát,
c) a 4 évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40-szeresét,
d) az 5, vagy ennél több évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét.
(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználásához a gyermekvédelmi utógondozó 1 évig segítséget ad.
(3) A fiatal felnőtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által elfogadott célra történő - felhasználásáról a szerződés ( pl. adás-vételi vagy bérleti szerződés ) megkötésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan elszámolni.
27. §
(1)  A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről.
(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező
a)  a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig,
b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illetőleg hallgatói jog-viszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig
nyújthatja be.
Természetben nyújtott ellátások
28. §
(1) A települési önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján a rendszeres és a rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a 67. és a 68. §-okban meghatározott feltételek szerint védelembe vett gyermekek számára.
(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

V. fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
29. §
(1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját,
c) az intézményvezető hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható ellátásokat,
d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait,
e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.
30. §
A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján önkor-mányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek, valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami szervek (a továbbiakban: nem állami szerv) a személyes gondoskodást - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják.
Az ellátás igénybevételének módja
31. §
(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes gyermek és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában a települési önkormányzat jegyzője dönt.
(2) Ha a gyermekek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, e törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.
(3) Ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik, a kérelmező a kérelmet
a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetőjénél,
b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál 
nyújthatja be.
32. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét
a) a helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata,
b) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezető intézkedése, 
c) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határo-zata
alapozza meg.
(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján kerül sor, a határozat egy példányát meg kell küldeni az ellátást nyújtó intézmény vezetőjének, aki gondoskodik a jogosultak elhelyezéséről. Az intézményvezető az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnőtt soron kívüli elhelyezéséről az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelő határozat alapján gondoskodik.
(3) Ha az intézményvezető az (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes gondoskodás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul megküldi az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnek.
(4) A normatív állami hozzájárulást igénybevevő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi vállalkozások és nem állami szervek az (1) bekezdésben foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodás igénybe-vételét nem határozat alapozza meg, az ellátás igénybevételéről, annak megszűnési feltételeiről a kérelmező és a nem állami szerv megállapodást köt.

Tájékoztatási kötelezettség
33. §
(1) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézménybe történő felvételkor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell
a)  az ellátás tartamáról és feltételeiről,
b)  az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
c) a 50. és az 56. § szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál (a továbbiakban: bentlakásos gyermekintézmény) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különö-sen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről,
d) az érték- és vagyonmegőrzés módjáról, 
e) az intézmény házirendjéről,
f)  panaszjoga gyakorlásának módjáról,
g) a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles
a) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tudomásul vételéről nyilat-kozni,
b)  az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személy-azonosító adatokban beállott változásokról.
A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása
34. §
(1) A bentlakásos gyermekintézményben a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás formái: a folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.
(2) A bentlakásos gyermekintézmény elősegíti, hogy a szülő vagy más hozzátartozó a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. Ennek érdekében a bentlakásos gyermekintézmény vezetője biztosítja a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit.
(3) A szülő vagy más hozzátartozó a bentlakásos gyermekintézményben a gyer-meket a házirendben meghatározott időben és helyiségben látogathatja meg.
(4) A 56. §-ban meghatározott bentlakásos gyermekintézményben az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek látogatását, továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal határozata alapozza meg. 
Érdekvédelem
35. §
(1) A intézmény fenntartója köteles meghatározni az ellátásban részesülők érdek-védelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait. 
(2) Az érdekképviseleti fórum választott tagjai 
a) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői,
b) az intézmény dolgozóinak képviselői,
c) az intézményt fenntartó képviselői.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet kevesebb a (2) bekezdés b) - c) pont szerinti személyek összlétszámánál.
(4) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá a intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél.
(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működte-téséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról.


36. §
(1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, vagy az érdekképviseleti fórumánál
a)  az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozóinak kötelezett-ségei megszegése esetén.
(2) Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum köteles a panaszt kivizsgálni és tájékoztatást adni a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.
37. §
(1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeinek képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.
(2)  A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50 %- a választott meg.
(3) A gyermekönkormányzat - az intézményvezető véleményének kikérésével - dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermek-közösség fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.
(4) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(5) A gyermekönkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vehet az érdekképviseleti fórum munkájában.



VI. fejezet
Alapellátások
Az alapellátások célja
38. §
(1) Az alapellátás keretében kell biztosítani a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családból történő kiemelésének a megelőzését.
(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - az ellátásra jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás
39. §
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezés, a pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentál-higiénés tanácsadás vagy ezek megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
d)  a szabadidős programok szervezése,
e)  a hivatalos ügyek intézésének segítése.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő információs rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szemé-lyekkel és intézményekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel és az önkéntes segítőkkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszün-tetése érdekében
a) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
b) a családgondozás feltételeinek biztosítása a családban jelentkező műkö-dési zavarok ellensúlyozására,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek vissza-helyezése érdekében
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
Gyermekjóléti szolgálat
40. §
(1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy családsegítő szolgálat keretében, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat).
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében
a)  tájékoztatást ad a gyermeki jogokról és az igényelhető ellátásokról,
b)  szervezi a veszélyeztetettség megelőzését,
c) koordinálja a más alapellátások keretében történő, a gyermek veszélyez-tetettségét megelőző tevékenységet,
d)  szervezi a helyettes szülői hálózatot,
e) kezdeményezi a gyermekek ellátását, illetve szükség esetén a hatósági beavatkozást,
f)  családgondozást és utógondozást végez,
g) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatát,
h) gondozási-nevelési tervet készít,
i) folyamatosan figyelemmel kiséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
j)  kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.
(3)  A (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
Gyermekek napközbeni ellátása
41. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni  azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelôi, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani
a) akinek a testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,
c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető nappali, hetes, vagy hosszabb időszakra, különösen bölcsődében, családi napköziben, óvodában, iskolai napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.


Bölcsőde
42. §
(1) A bölcsôde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátá-sát, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig gondozható a bölcsődében.
(2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt.
(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, idôszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más szolgál-tatásokkal segítheti a családokat.
(4)  A bölcsődei ellátás megszűnik
a)  a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
b)  ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.
Családi napközi
43. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.
(2) A családi napközi a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruk-nak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoz-tatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.


Házi gyermekfelügyelet
44. §
(1)  A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudja megoldani.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.
Gyermekek átmeneti gondozása
45. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozásaként a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani, ha a szülô egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
(2) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vehet. A szükséghelyzetben lévő 3. évét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet.
(3) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő által meghatározott ok előrelátható fennállásig, de legfeljebb hat hónapig tart.
46. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást és éjszakai bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy a szülőnek, gondozónak felróhatóan ellátás és felügyelet nélkül maradt.
(2) A gyermeknek a (1) bekezdésben meghatározott elhelyezéséhez minden esetben be kell szerezni a szülő beleegyező nyilatkozatát. Ha a szülő gyermekéről - az átmeneti gondozásról való értesítést követő - 3 napon belül nem gondoskodik, illetve ha az átmeneti gondozáshoz nem járul hozzá, haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges hatósági intézkedések megtételére.
47. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülő kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn.
(2)  Megszűnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás időtartama eltelt.
(3) Ha az átmeneti gondozás időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza 
a) az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy 
b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések megtételére.
48. §
(1) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető hetes vagy hosszabb időtartamra, különösen a települési önkormányzat jegyzője által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában (gyermekek és anyák átmeneti otthoná-ban).
(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.
Helyettes szülő
49. §
(1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja.
(2) Helyettes szülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülő által meghatározott ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, nevelje.
(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.
(4) A helyettes szülőt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A helyettes szülő köteles együttműködni a gyermekjóléti szolgálattal.
(5) A helyettes szülő tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.
Gyermekek átmeneti otthona
50. §
(1) A szülő kérelmére vagy beleegyezésével a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés, illetve a szülővel történő együttes elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
(2) A gyermekek átmeneti otthona gondoskodik a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő lakhatásáról, étkeztetéséről, ruházattal, textíliával való ellátásáról, mentális és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről.
(3) A gyermekek átmeneti otthonában gondozott gyermek iskolai oktatását - lehetőség szerint - eredeti nevelési-oktatási intézményében kell biztosítani.



VII. fejezet
Szakellátások
A szakellátások célja
51. §
A szakellátás biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátását, valamint a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását.
Otthont nyújtó ellátás
52. §
(1) Otthont nyújtó ellátásként az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, a korához, egészségi állapotához és egyéb szükségletéhez igazodó ellátást, családszerű gondoskodást, nevelést, valamint lakhatási lehetőséget kell biztosítani (a továbbiakban: teljes körű ellátás).
(2) Az otthont nyújtó ellátás keretében kell további teljes körű ellátást biztosítani azon fiatal felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.
(3) Az otthont nyújtó ellátás során egyéni elhelyezési terv alapján kell gondoskodni az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek helyzetének kedvező változásáról, megfelelő környezetének megteremtéséről és családgondozással, utógondo-zással kell segíteni a gyermek családi környezetébe való visszahelyezését, beilleszkedését, vagy ha ez nem lehetséges örökbefogadását, illetve más családszerű környezet biztosítását.
(4) Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő gyermek számára a sajátos szükségletéhez igazodó, speciális ellátást kell biztosítani.
(5) A speciális ellátás kiterjed a gyermek állapotának és szükségleteinek megfelelő oktatására, szakképzésére, foglalkoztatásra, ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, valamint habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.
(6) Az otthont nyújtó ellátást nevelőszülő - a fenntartó támogatásával - vagy otthont nyújtó intézmény biztosítja.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott otthont nyújtó ellátás keretében történő teljes körű ellátás a Kt.-ben szabályozott diákotthoni és kollégiumi ellátás, továbbá a Szt.-ben szabályozott ápolást-gondozást nyújtó intézményben, valamint rehabilitációs intézményben biztosított ellátás (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény) is.
Nevelőszülők
53. §
(1) Nevelőszülő az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, a külön jogszabályban meghatározott felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő visszakerülésének támogatására.
(2) Nem lehet nevelőszülő az, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, és az sem, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll.
(3) Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel.
(4) Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett beilleszkedési vagy magatartási zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmény miatt sajátos ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére.
(5) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
(6) A hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 8 gyermeket nevelhet.
(7)  A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
(8) A nevelőszülőnél, a hivatásos nevelőszülőnél, a speciális hivatásos nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő) elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyi-ségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.
54. §
(1) A nevelőszülő - a fenntartó által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint a fiatal felnőttnek.
(2) A nevelőszülő a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat.
(3) A nevelőszülő a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátar-tozóival.
(4) A nevelőszülő tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott nevelő-szülői jogviszonyban végzi.
55. §
(1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott  fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összege.
(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 %-a, ha a nevelt gyermek
a) a 132. § (1) bekezdésben meghatározott szerv által készített szakvélemény szerint súlyos magatartási, beilleszkedési vagy tanulási zavarban szenved,
b)  fogyatékos vagy tartósan beteg.
(3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett folyamatosan külön ellátmányban is részesül a gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költőpénzére, valamint a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsősorban pénzben biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.
(5) A nevelőszülő a (1) - (4) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag a gyermek megfelelő ellátására fordíthatja.

Gyermekotthon
56. §
(1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.
(2) A gyermekotthon szükség esetén befogadja az (1) bekezdésben meghatározott  gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, illetve annak gyermekét.
(3) A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylő 3. évét be nem töltött - egészségügyi okok miatt - rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint befogadja a gyermek otthontalanná vált szüleit, a várandós anyákat.
(4) A gyermekotthon az (1) - (3) bekezdésben foglaltak érdekében
a) befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket és a gyermek helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézke-déseket,
b) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek felvételéről, erről tájékoztatja a gyámhivatalt és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
c) befogadja az utógondozói ellátásban részesülő - a létfenntartását önállóan biztosítani nem képes vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató vagy szociális (ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó) intézménybe felvételre váró - fiatal felnőttet,
d) biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint az otthont nyújtó ellátást, továbbá - a gyámhivatal kirendelése alapján - a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését,
e) gondoskodik a Kt. 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tankötele-zettségi, illetve képzési kötelezettség teljesítésének a feltételeiről,
f) költőpénzt biztosít a gyermek, fiatal felnőtt személyes szükségleteinek fedezésére,
g) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartásának megfelelő alakulását, a gyermek családjához történő visszatérését, ennek érdekében együtt-működik a családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal,
h) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról,
i)  elősegíti az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadá-sát,
j)  felkészíti a gyermeket az önálló életre és előmozdítja, hogy a gyermek tanulmányai sikeres befejezésével, szakma elsajátításával, illetve előtaka-rékossággal készüljön az önálló életre,
k)  utógondozást biztosít a volt gondozott gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek.
(5) A gyermekotthon nevelőszülői hálózatot működtethet és elvégezheti az ehhez kapcsolódó felkészítést, családgondozást, szakmai tanácsadást, nevelőszülői támogatást.
(6) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program.
(7) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a lakosság számára (pl. gyermeküdültetés, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása), a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem veszélyeztetheti alapfeladatait, illetve a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek fejlődését.
57. §
(1) A speciális gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett, beilleszkedési magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdô, szenvedélybeteg, illetve koruk, egészégi állapotuk miatt különleges ellátást igénylô gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.
(2) A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is.
58. §
(1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.
(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.
(3) A speciális gyermekotthon a gyermekek egészségi és neveltségi állapotára tekintettel legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását, habilitációját és rehabilitációját biztosítja.
(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű utógondozói ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként működik.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
59. §
A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgáltatás) feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása érdekében
a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,
b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megke-resésére,
c) az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölése.
60. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a nevelőszülői hálózat szervezése, fenntartása és működtetése érdekében
a) a nevelőszülői alkalmasság vizsgálata, a nevelőszülő kiválasztása a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével,
b) a nevelőszülő felkészítése - képzéssel és továbbképzéssel - feladatai ellátására és folyamatos segítése szakmai tanácsadással.
61. §
(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadása, illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása érdekében
a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadha-tónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, család-védelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az örökbefogadásra,
c) az örökbe fogadni szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmassá-gának vizsgálata a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembe vételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján - nyilván-tartás vezetése,
d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek esetén.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat feladata az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet folyamatos tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c) pontja, alapján vezetett nyivántartásokról.
62. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - az otthont nyújtó ellátást biztosító intézmény e törvényben meghatározott feladatára tekintettel - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja (hivatásos gyámja), gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítése és szakmai ellenőrzése érdekében
a)  elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,
b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vérszerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyre-állításához,
e) utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve önálló életvitelének elősegítéséhez.
63. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében
a) eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,
b) eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére,
c) a Csjt. 98. §-a (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.
64. §
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadással kapcsolatos feladatok ellátásakor:
a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodást biztosító intézménynek szakfeladatai ellátásához,
b) a gyámhivatal, illetve az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet megbízása alapján részt vesz az önkormányzat által fenntartott szakellátást nyújtó gyermekintézmény ellenőrzésében, javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutató munka gyakorlati alkalmazását.
Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
65. §
(1) A megyei és a fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézmény működte-tésével biztosítja (a továbbiakban: területi gyermekvédelmi szakszolgálat).
(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat különösen:
a) a gyámhivatal megkeresésére
aa) elvégzi az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek - egészségügyi, pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichológiai - vizsgálatát és javaslatot tesz a gyermek elhelyezésére, 
ab) elhelyezési tervet készít az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek tartós környezetének kialakítására, megváltoztatására,
b) gondoskodik a gyámi teendők ellátásának segítéséről és ennek érdekében eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot működtet.
d) részt vesz a nevelőszülők felkészítésében, szakmai segítésében, valamint nevelőszülői hálózatot működtet,
e) családgondozást és utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve -, ha a gyermek gondozási helye nem otthont nyújtó intézmény,
f) előkészíti, illetve segíti a gyermek örökbefogadását, elvégzi az örökbe-fogadni szándékozó személyek alkalmassági vizsgálatát,
g) előkészíti, illetve segíti az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek örök-befogadhatónak nyilvánítását, örökbefogadása előkészítését, az eljárás lebonyolítását,
h)  ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, valamint
i) a megyei, fővárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti gondozását, és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont működtet.


HARMADIK RÉSZ
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
66. §
(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülô beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlôdését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzôje, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően köteles a 15. § (4) bekezdésében felsorolt intézkedéseket megtenni.
(2) Ha a szülők között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele iránt.
(3) Ha a bíróság a gyámhivatalnak a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani.


VIII. fejezet
Védelembe vétel
67. §
(1)  Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetô, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.
(2) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülôi nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és szükség esetén
a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvéde-lemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,
c) kezdeményezi az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következté-ben állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, a gyermekkel együttélő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,
d) intézkedik a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről az illetékes szervek bevonásával,
e) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében,
f) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának követ-kezményeire  és felszólítja annak megváltoztatására.
(3) A családgondozó a védelembe vételkor a gyermekre vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez a települési önkormányzat megkere-sésére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget ad.
(4) A települési önkormányzat jegyzôje - kérelemre bármikor, hivatalból félévenként - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát, a családgondozó tevékenységét. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülőt figyelmeztetni kell.
(5) A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.
68. §
(1) A települési önkormányzat jegyzője védelembe veheti
a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő, szabálysértést elkövetett fiatalkorút,
b) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselek-mény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút,
c) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be nem töltött gyermeket,
és gondozásuk folyamatos segítése, a szülői nevelés támogatása érdekében részükre családgondozót rendel. A védelembe vétellel egyidejűleg a családi kör-nyezetben történő nevelésük előmozdítása érdekében a 67. § (2) bekezdése a) - f) pontjában meghatározott intézkedéseket teheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelembe vételre egyebekben a 67. § (3) - (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

IX. fejezet
Családbafogadás
69. §
(1) A szülôi felügyeletet gyakorló mindkét szülô vagy a szülôi felügyeletet egyedül gyakorló szülô kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyám-hivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket meghatározott ideig más, általa megnevezett  család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
(2) A családbafogadás ideje alatt a szülô felügyeleti joga szünetel.
(3) A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.
(4) A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülôt jognyilatkozatának következményeirôl.
70. §
(1) A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családbafogadó szülô személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja.
(2) A családba fogadó szülôt (szülőket) a gyámhivatal gyámul rendeli.
(3) A családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. A családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja.
(4) A szülôt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintô lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.
(5) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.
(6) A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fenn áll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.


X. fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
71. §
(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlôdését családi környezete vagy felügyelet nélkül maradása súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzôje, a gyám-hivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen
a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélô szülônél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetôség,
b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelôszülônél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos intézményben
helyezi el és errôl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(2) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik.
(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
72. §
(1) Az illetékes gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függet-lenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor - 15 napon belül megvizsgálja, hogy
a)  megszüntethető-e az ideiglenes hatályú elhelyezés,
b) az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett fennállnak-e a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránti perindítás feltételei.
(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott perindítással történő megváltoztatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság döntését követően a körülmények lényegesen megváltoztak.
73. §
(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 30 napon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt.
(2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli.
74. §
(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 30 napon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, és a perindítással egyidejűleg
a) megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el,
b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
c) megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, és gyámot, (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.
(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését.
75. §
(1)  A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha
a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható,
b)  a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,
c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezé-sének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött.
(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennálltak, azonban a gyermek nevelőszülőnél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos intézményben történő elhelyezését követően van a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló különélő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető.


XI. fejezet
Nevelésbe vétel
Átmeneti nevelésbe vétel
76. §
(1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek  fejlôdését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelô gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelôszülônél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(2) Az (1) bekezdés szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülôjének szülôi felügyeleti joga szünetel.
(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására.
(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül  azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátását biztosító személyhez, vagy  otthont nyújtó intézménybe, illetve más bentlakásos intézménybe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
77. §
(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatát, a szülőnek a nevelőszülővel, otthont nyújtó intézménnyel, illetve más bentlakásos intézménnyel való együttműködését, továbbá a szülő magatartásában, élet-vitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatar-tásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy  megvonását.
(3) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének megszüntetése céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszün-tetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülő ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt.
78. §
(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám (hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja és ennek során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.
(2) A gyámhivatal a szülő kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.
(3) Megszűnik az átmeneti nevelésbe vétel, ha a gyermek tartós nevelésbe került, vagy nagykorúvá vált.
Tartós nevelésbe vétel
79. §
(1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha
a) a szülô (szülők) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje, feltéve, hogy a gyermek nevelésérôl a Csjt. 95-97. §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni,
b) a szülô a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetô el a leendő örökbefogadó szülônél.
(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetőleg más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.
(3) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadói családban, vagy ha ez nem lehetséges nevelőszülői családban, otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben -  és felkészíti a gyermeket az önálló életre.
(4) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat - ha a gyermek még nincs a gondozási helyén - fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(5) A gyermeknek az otthont nyújtó ellátást biztosító személyhez, vagy intézménybe viteléről a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(6) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évenként felülvizsgálja.
80. §
(1) Megszűnik a tartós nevelésbe vétel, ha
a) a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította,
b) a gyermek a bíróság gyermek-elhelyezési döntését követően más személy gyámsága alá került,
c) a gyermeket örökbefogadták,
d) a gyermek nagykorúvá vált.
(2) A gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése alapján kapcsolattartásra feljogosított szülő kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha
a) a gyermek örökbefogadására nem került sor és
b) a szülő személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,
feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.
(3) A tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. §-ának  (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.
A gyermek gondozási helyének meghatározása
81. §
(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének meghallgatása után a települési önkormányzat jegyzőjének javaslatára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai véleményének segítségével határozza meg.
(2) Az elhelyezési forma megválasztásakor a gyámhivatalnak figyelemmel kell lennie a nevelés megkívánt folyamatosságára, a testvéreket megillető együttes elhelyezésre, a gyermek nemzetiségi, vallási, és kulturális hovatartozására, életkorára, egészségi állapotára, szocializációs szintjére, valamint a korábbi lakóhelyétől való távolságra.
(3) A gyermek tartós - családszerű - környezetének biztosításához az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg, illetve legkésőbb az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételtől számított 30 napon belül a területi gyermekvédelmi szakszolgálat egyéni elhelyezési tervet készít, amelynek elfogadásáról a gyámhivatal dönt.
(4) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője  és a települési önkormányzat együttműködik.
(5) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti felülvizsgálata során dönt a (3) bekezdésben meghatározott egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.
82. §
(1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha
a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapította, később lényegesen megváltoztak és ezért a gyermek nevelését az addigi környezetében már nem, vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani,
b) a gondozási hely megváltoztatása a gyermek érdekében más okból szükséges.
(2) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról tájékoztatja azt a szülőt, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, valamint a gyermek otthont nyújtó ellátását biztosító intézményt vagy személyt.
(3) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal egyidejűleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét.


XII. fejezet
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága
A gyám kirendelése és jogállása
83. §
(1) A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha
a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos intézményben helyezték el a gyermeket és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
(2) Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására  alkalmas 
a)  nevelőszülő, 
b)  gyermekotthon vezetője,
ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte.
(3) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy ha a nevelőszülő a Csjt. 100. §-ának (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalta, a gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát látja el.
84. §
(1) Ha a gyámságot a 83. § (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 
(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelőszülő vagy gyermekotthon vezetője látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvé-nyes képviselője és - ha a gyámhivatal felhatalmazta - vagyonának a kezelője.
(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek - ha a gondozás-nevelés megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza - a gyámot a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4) A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.
(5) A gyám működéséről, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak.
(6) Ha a gyám a jogaival  visszaél, kötelességét elhanyagolja vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhivatal a gyámot  tisztségéből elmozdítja.
(7) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.
(8) A gyámhivatal a (6) - (7) bekezdésben foglalt intézkedéseivel egyidejűleg új gyámot rendel és - szükség esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét.
A gyermek gondozása és nevelése
85. §
(1) A gyám elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körű ellátásáról.
(2) Ha a gyám jogkörét nevelőszülő látja el, a nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában gondozza és neveli.
(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(4) A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.
A gyermek képviselete
86. §
(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.
(3) A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.
(4) A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. 
(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül jelöli ki.
A gyermek vagyonának kezelése
87. §
(1) A gyámhivatal a gyámot - kérésére - felhatalmazhatja a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására is.
(2) Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító kisebb jelentőségű szerződések megkötésére irányul.
(3) A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére, vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.
(4) A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.
(5)  A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(6) A gyermek saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez nem köteles hozzájárulni, a gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.
88. §
(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel, elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak  ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül.
(2) A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti, rendes, valamint végszámadását.
A hivatásos gyám jogállása
89. §
Ha a gyámságot a 83. § (3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el, feladataira a 84. § (4) - (8) bekezdésében, valamint a 90. §-ban meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
90. §
(1) Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelőszülő, otthont nyújtó intézmény, illetve más bentlakásos intézmény biztosítja.
(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.
(3) A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám, mint törvényes képviselő, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.
(4) A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói ellátás iránti  igény benyújtásának segítése és figyelemmel kísérése.
(5) A hivatásos gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti.



XIII. fejezet
Utógondozás elrendelése
91. §
(1) Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után - legalább 1 évig - utógondozás keretében kell elősegíteni a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését.
(2) Az utógondozást - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi utógondozója végzi a karitatív és öntevékeny szervezetek közreműködésével.
92. §
(1) A gyámhivatal - a gyám (hivatásos gyám) javaslatára - a fiatal felnőtt kérelmére elrendeli a további teljes körű utógondozói ellátását, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
(2) A fiatal felnőtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a nevelőszülő háztartásában, illetve a gyermekotthonban vagy utógondozó otthonban maradhat.
(3) Ha a fiatal felnőtt a megfelelő határidőn belül az utógondozói ellátást nem veszi igénybe és ennek okáról a nevelőszülőt vagy más otthont nyújtó intézmény vezetőjét nem értesíti, az ellátást biztosító személy vagy intézmény megkeresi az illetékes gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését.
(4) Az utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a megyei, fővárosi munkaügyi központtal együttműködni. A fiatal felnőtt további kötelességeit az intézmény házirendje állapítja meg.
(5) Megszűnik  a fiatal felnőtt utógondozói ellátása
a)  az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követő - a házirendben meghatározott - idő  elteltével,
b)  a 24. évének betöltésével.
(6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt
a)  ellátásának feltételei már nem állnak fenn,
b)  ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja,
c)  a házirendet többször súlyosan megsérti,
d)  a nevelőszülőjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.



NEGYEDIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA
XIV. fejezet
A helyi önkormányzat feladatai
A települési önkormányzat feladatai
93. §
(1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működ-tetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.
(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően.
(4) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.
(5) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatályba-lépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.
A megyei és a fővárosi önkormányzat feladatai
94. §
(1) A megyei és a fővárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, amelyek biztosítására a települési önkormányzat nem köteles.
(2) A megyei és a fővárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a megyére, a fővárosra kiterjed.

A feladatok ellátásának módja
95. §
(1) A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladatukat maguk vagy az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történő szerződéskötés útján látják el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak a 101. § (3)-(4) bekezdésében említett ellátásra.
(3) A helyi önkormányzat feladatai ellátásáról évente átfogó értékelést készít, amelyet a képviselőtestület megtárgyal. Az értékelésről tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetet.
Ellátási szerzôdés
96. §
(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerzôdés útján is biztosíthatja.
(2) Ha az ellátási szerződés alapján a feladat ellátásban vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.
(3) Az ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza
a) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,
b) a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem ismertetésére és betartására.
(4) Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
A gyermekvédelmi vállalkozás
97. §
(1) A jogszabályban meghatározott feltételekkel bármely természetes és jogi személy, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságait is (a továbbiakban: vállalkozó) a gyermekek védelmét biztosító szolgáltató tevékenységet folytathat, ilyen intézményt, helyettes szülői és nevelőszülői hálózatot, gyermekjóléti szolgálatot, területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi vállalkozás) létesíthet és tarthat fenn.
(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében nem végezhetô olyan szolgáltató tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.
98. §
(1) A gyermekvédelmi vállalkozásra - az e törvényben foglalt kivételekkel - a szociális vállalkozásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(2) Gyermekvédelmi vállalkozás keretében szolgáltató tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott  képesítésű személy végezhet.
(3) A gyermekvédelmi vállalkozásnak meg kell felelnie az e törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.
99. §
A 98. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén szükséges működési engedélyt
a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzôje,
b) az a pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén a gyermekvédelmi vállalkozás helye szerint illetékes megyei gyámhivatal (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv)
adja ki.
100. §
(1) A működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi vállalkozás szakmai tevékenységét a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi. 
(2) A működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi vállalkozás tevékeny-ségének felfüggesztését, illetve megszüntetését rendeli el, ha a tevékenység
a) nem felel meg az engedélyezés alapjául szolgáló követelményeknek, illetve a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik,
b) jogszabályba ütközik vagy mások jogát, jogos érdekét sérti.
(3) A gyermekvédelmi vállakozás tevékenységének felfüggesztése előtt 30 napos határidő biztosításával fel kell hívni a vállalkozót - a fenntartó egyidejű tájékoztatása melleltt - a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. Ha a vállalkozó, illetve a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett és a törvénysértés oka nem szűnt meg, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja.


XV. fejezet
A népjóléti miniszter feladatai
101. §
(1) A népjóléti miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását. 
(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében
a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesí-tési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenôrzési rendjét,
b)  létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket, kollégiumokat,
c) ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat,
d) megszervezi a különleges ellátást igénylő gyermekek gondozását biztosító  intézményhálózatot,
e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló feladatok tudományos kutatása-inak és nemzetközi szakmai kapcsolatainak fejlesztési feltételeit,
f) kezdeményezi - az érintett miniszterekkel együttműködve - a külföldön ellátatlanul maradt gyermekekről való gondoskodás iránti intézkedések megtételét,
g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert.
(3) A népjóléti miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és - az igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos feladatokat.
(4) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogók útján biztosítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 119. §-a alapján szükségessé vált pártfogói felügyelet végrehajtását és - az igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja az ágazati irányításukkal kapcsolatos feladatokat.

Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet
102. §
Az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet továbbképző, tudományos és módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani ellenőrzéssel, a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, valamint a tevékenységi körébe tartozó szakértői és speciális szolgáltató feladatokat.

A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium
103. §
(1) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményező és javaslattevő testülete.
(2) A Kollégium működési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet útján biztosítja.


XVI. fejezet
Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre
104. §
(1) A gyermekek védelmét ellátó intézmény fenntartója:
a) dönt az intézmény gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszün-tetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról,
b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat,
c)  ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét,
d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját,
e)  értékeli a szakmai munka eredményességét,
f)  gondoskodik a szakemberek továbbképzéséről.
(2) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek.
(3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak ered-ménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy szabályzatot megsemmisíti.
(5) Az intézmény a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan köteles együttműködni a fenntartóval és indokolt esetben köteles átfogó értékelést adni tevékenységéről.
(6) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.



ÖTÖDIK RÉSZ
A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATA
XVII. fejezet
A gyámügyi igazgatás szervei
105. §
(1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat.
(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat
a) a települési önkormányzat jegyzője,
b) a városi és megyei gyámhivatal,
c) a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogók
útján látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a népjóléti miniszter gyakorolja.
106. §
(1)  Gyámügyi igazgatási ügyekben elsőfokon jár el
a)  a települési önkormányzat jegyzője,
b) a városi gyámhivatal.
(2) A kijelölt városi gyámhivatal feladat- és hatásköreit kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedően is ellátja.
(3) A városi gyámhivatal az e törvényben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsőfokú gyámhatóság hatás-körébe utal.
(4) A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.


XVIII. fejezet
A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre
107. §
A települési önkormányzat jegyzője:
a)  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,
c) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában,
d)  felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
e)  dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,
f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél vagy más, otthont nyújtó intézményben helyezi el,
g) a 132. § szerint szakértőt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat,
h) dönt a 99. § a) pontja szerinti gyermekvédelmi vállalkozás működésének engedélyezéséről.


XIX. fejezet
A gyámhivatal feladat- és hatásköre
108. §
(1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja. 
(2) A gyámhivatal
a) ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást,
b) ellenőrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását,
c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat,
d) közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában,
e) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendelet-ben megállapított ügyekben,
f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben meg-állapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben,
g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat.
A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre
109. §
A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében
a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy más, otthont nyújtó intézményben,
b)  megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését,
c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszün-tetéséről és megváltoztatásáról,
d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
f)  dönt az átmeneti és tartós  nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, 
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszün-tetéséről,
i)  dönt az utógondozás elrendeléséről,
j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve meg-szüntetéséről,
k) megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét.
110. §
A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
b) a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.
111. §
A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,
c) hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.
112. §
A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban
a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
b)  dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,
c)  elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzá-járul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
d) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
e)  dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
f)  kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülő adatairól.
113. §
(1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
a)  a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
b)  a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, 
d)  a gyermek örökbefogadásának felbontása,
e) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének meg-állapítása
iránt.
(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz
a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény
miatt.
114. §
A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban
a)  dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról,
b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolat-tartás végrehajtásáról,
c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváha-gyásról,
d) dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, 
e)  hozzájárul a gyermek családba fogadásához, 
f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilat-kozatot,
g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt ,
h)  dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
i) eljár a külföldön lakó, vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben.
115. §
A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
a)  a gyermek részére  gyámot, hivatásos gyámot rendel,
b)  ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
c)  irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
d)  felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot, zárgond-nokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja  a munkadíjukat.
116. §
A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban
a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz-vagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba vagy biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben,
f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
117. §
A városi gyámhivatal a 132. § szerint szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat.
A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre
118. §
(1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak szakmai irányítását és felügyeletét, illetőleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak gyámügyi hatósági ügyeiben.
(2) A megyei gyámhivatal - a helyi önkormányzat egyetértésével - kezdeményez-heti az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetnél az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények közül a szakmai módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmények kijelölését.
(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet, vagy az általa kijelölt területi szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával ellenőrzi az alapellátást, illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények működését, és felügyeli a nem állami szervek által fenntartott intézmények működését.
119. §
A megyei gyámhivatal a 118. §-ban meghatározott feladatok ellátása során jogosult
a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni,
b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni.
120. §
(1) A megyei gyámhivatal elsőfokon dönt a 99. § b) pontja szerinti gyermekvédelmi vállalkozás működésének engedélyezési ügyeiben.
(2) A megyei gyámhivatal - a népjóléti miniszter által meghatározottak szerint - közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.
121. §
(1) A megyei gyámhivatal - az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet vagy a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium bevonásával - véleményezi az önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.
(2) A helyi önkormányzat köteles előzetesen kikérni a megyei gyámhivatal véleményét, ha
a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetőleg annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét változtatja meg,
b) az ellátórendszer működését szolgáló vagyont más célra kívánja felhasználni, 
c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást kíván bevezetni.
122. §
A megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogó ellátja a fiatalkorú pártfogói felügyeletét.



XX. fejezet
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai
123. §
Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

Általános illetékesség
124. §
(1) Az eljárásra az a települési önkormányzat képviselőtestülete, jegyzője vagy az a gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek a területén a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy gondnokának a lakóhelye van.
(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakása különböző illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.
(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2)  bekezdésben foglaltak szerint - az eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.
(4) Belföldi lakóhely hiányában, vagy ha a tartózkodási hely ismeretlen, az eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.
Egyéb illetékesség
125. §
(1) Bármely települési önkormányzat képviselőtestülete köteles az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosítani, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. Az ellátást biztosító települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzatot, amelytől követelheti a kifizetett támogatás megtérítését. 
(2) Bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal köteles - a törvényi feltételek fennállása esetén - intézkedni a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, melyről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(3) Ha a szülő a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, a nyilatkozat felvételére bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely gyámhivatal illetékes.
(4) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvő-képességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált.
(5) Az ideiglenes gondnok rendelésével, működésével és felmentésével, valamint a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá helyezendő személy állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes. 
(6) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.
(7) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzője, illetve az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok működésére szükség van. 
(8) Ha a 16. évét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja.
(9) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülői házat elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. 
126. §
(1) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig.
(2) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
(3) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik.
(4) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes a gyermek tartós nevelésbe vételére is.
(5) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.
(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és - a vádemelés elhalasztása esetén - az ügyész magatartási szabályként tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.
Egyéb eljárási szabályok
127. §
(1) A települési önkormányzat jegyzője, vagy a gyámhivatal - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást hivatalból is megindíthatja.
(2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrend-tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2) bekezdés)] vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. § (1) bekezdés)] kell igazolni.
128. §
A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a gyermek más közeli hozzátartozóit, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.
129. §
(1) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.
(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.
(3) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgató jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.
130. §
(1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) köteles rögzíteni.
(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezet-tanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 3 hónap még nem telt el.
(3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeiről készítsen környezet-tanulmányt.
(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít.
(5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.
131. §
(1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.
(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a 6 hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az 1 évet nem haladhatja meg.
(3)  A pénzbeli és természetbeni ellátás - jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásától esedékes.
132. §
(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentős tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként első-sorban nevelési tanácsadót, szakértő- és rehabilitációs bizottságot, pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet, illetve szakértői névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal arra kötelezi a szülőt vagy a törvényes képviselőt, hogy a gyermekkel keresse fel a szakértőként kirendelt szervet vagy személyt és közreműködésével járuljon hozzá a szakértői vizsgálat eredményességéhez.
133. §
(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény rendel-kezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).
(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenő-legesen lehet elrendelni.
(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.



HATODIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXI. fejezet
Adatkezelés
Általános szabályok
134. §
(1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló szerv (a továbbiakban: adatkezelő szerv) az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet.
(2) Az adatkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében
a) az érintett - ha törvény kivételt nem tesz - az adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,
b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint megszűnt.
(3) Az adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férjen hozzá.
(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől.
(6) A személyes adatok felhasználására a népjóléti miniszter, a helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és intézmény, közoktatási és felsőoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.
(7) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános-ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.
135. §
(1) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a nevelôszülô, illetve a kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó (a továbbiakban együtt: érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott célból történô kezelésére az alábbi szervek jogosultak:
a)  a helyi önkormányzat képviselôtestülete,
b)  a települési önkormányzat jegyzôje,
c)  a fővárosi főjegyző,
d)  a gyámhivatal,
e)  a gyermekjóléti szolgálat vezetôje,
f)  a napközbeni ellátást nyújtó intézmény vezetôje,
g)   az átmeneti otthon vezetôje,
h)  a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetôje,
i)  a gyermekotthon vezetôje,
j)   más bentlakásos intézmény vezetôje,
k)  a helyettes szülô,
l)  a nevelôszülô.
(2) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a helyettes szülô és a nevelôszülô vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen elôéletére vonatkozó, továbbá a gyermek tanulmányi eredményeivel, magatartásával és neveltségi állapotával kapcsolatos adatokat az (1) bekezdés a) - i) pontjai szerinti szervek kezelhetik a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból.
(3) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti.
(4) Az (1) bekezdés a) - l) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek az érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben meghatározott adatait a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból egymásnak átadhatják.

136.
(1) A gyermek személyazonosító és vagyoni adatai továbbíthatók 
a) az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlan tulajdonjogát érintô változás esetén,
b) a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv, vagy folyó-számla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából.
(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók
a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása,
b) a rendôrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakér-tônek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,
c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése
céljából.
(3) A gyermek személyazonosító adatain kívül
a) a honvédelmi igazgatás szerveinek a hadkötelezettség teljesítése céljából, 
b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok gyógykezelés céljából,
c) a közoktatási és felsôoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre vonatkozó adatok
továbbíthatók.
(4) A szülô és más törvényes képviselô személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai, az (1)-(3) bekez-dések szerinti szerveknek átadhatók.
Nyilvántartások vezetése
137. §
Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben előírt nyilvántartást köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.

138. §
(1) A jegyző az ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy természetes személyazonosító adatait,
b) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,
c)  az ellátással kapcsolatos döntéseket,
d) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi ada-tokat.
(2) A jegyző nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett gyermekekről.  A nyilvántartás tartalmazza
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,
c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak időpontját,
d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának időpontját és eredményét. 
(3) A jegyző nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a hatósági eljárásra vonatkozó döntésről.
(4) A jegyző nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi vállalkozásról és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésről.
139. §
A személyes gondoskodásban részesülő személyekről az ellátó személy vagy az intézmény vezetője nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a)  a 138. §  (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
b)  az ellátás igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére, elmaradá-sára, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.


140. §
(1)A városi gyámhivatal nyilvántartást vezet
a)  az általa megállapított és folyósított pénzbeli ellátásokról,
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekekről, a gyámság és gondnokság alatt állókról a 139. §-ban meghatározott adattartalommal,
c) az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülő kezelésébe, amelyet a gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyám-hivatalhoz beszolgáltattak,
d) a vagyonnal rendelkező gyermekről a bekövetkező nagykorúsága szerint.
(2) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi vállalkozásokról és az ellenőrzéssel kapcsolatos döntésekről.
(3) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa pártfogolt fiatal-korúakról a 138. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal.
141. §
(1)  A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet
a) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intéz-ményben elhelyezett gyermekekről és az üres férőhelyekről,
b) az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőkről és gyermekotthonokról,
c) az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható gyermekekről, valamint az örökbefogadásra váró szülőkről a 135. § (3) bekezdésében meghatározott adattartalommal,
d) az általa kijelölt, eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra kirendel-hető személyekről.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról - a titkos örökbe-fogadás kivételével - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre tájékoz-tatja a szülőket, valamint az örökbefogadásra váró szülőket.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartások adatairól, az azokban bekövet-kezett változásokról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat rendszeresen tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetet.

142. §
(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138-141. §-ok szerint vezetett nyilván-tartásból - a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(2) A 138-141. §-ok rendelkezései az irányadóak a személyes gondoskodás megszervezésének a nem önkormányzati szerv által az önkormányzattól történő átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete vagy a jegyzője feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.


XXII. fejezet
A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai
143. §
(1) A gyermekek védelmét biztosító rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az igénylő által fizetendő térítési és gondozási díj, továbbá az önkormányzat egyéb saját bevétele egészít ki.
(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez.
(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához
a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva),
b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami hozzájárulással,
c) a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal határozata alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek után, továbbá a korábban gondozás alatt álló fiatal felnőtt után járó normatív állami hozzájárulással,
d) kötött felhasználású támogatásokkal
járul hozzá.
(4) A szociális és gyermekjóléti normatíva összege a települési önkormányzat területén élő lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek száma szerint eltérő. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a költségvetési törvény rögzíti.
(5) A normatív állami hozzájárulással történő támogatás szakmai céloknak megfelelő módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
144. §
(1) A gyermektartásdíj megelôlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét az állami költségvetés biztosítja.
(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elôsegíteni a helyi önkormányzat részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékű fejlesztésének és korszerűsítésének támogatását, amely lehetővé teszi az önkormányzat az e törvényben elôírt kötelezettségének teljesítését.

Térítési  díj
145. §
(1) A térítési díjra az e törvényben meghatározott kivételekkel az Szt. térítési díjra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 
(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat
a)  az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult,
b) az ellátást igénybevevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy más törvényes képviselő,
c) az ellátást igénybevevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő (a továbbiakban: kötelezett) 
az intézménynek fizeti meg.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.

146. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját
a)  helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a képviselőtestület,
b) nem állami szerv esetén a tulajdonos
évenként kétszer állapítja meg.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(3) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot tájékoztatni kell.
147. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.
(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, egy ellátottra jutó napi összege.
(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
(5) Gyermekétkeztetés esetén
a) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-ményben elhelyezett
aa) óvodás gyermek,
ab) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át,
b) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-ményben elhelyezett és externátusi ellátásban részesülő
ba) szakmunkásképző iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló,
után az intézményi térítési díj 30 %-át, 
c) három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át,
d) fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után (feltéve, hogy az a) - c) pont szerinti kedvezményben nem részesül) az intézményi térítési díj 30 %-át 
kedvezményként (az a) - d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény) kell biztosítani.
(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak az (5) bekezdés ba) - bb) pontja alatti kedvezmény azon étkezésére, amely kedvezményre a - szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult.
(7) A normatív kedvezmény összegét a kedvezményre jogosult gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek napközbeni ellátását biztosító, valamint nevelését-oktatását végző közoktatási intézmény részére - a jogszabályban meghatározott módon és mértékben - utalja át.
(8) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján további - gyermekenkénti - kedvezményt állapíthat meg különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az összeg számításánál a közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.
148. §
(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 147. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj.
(3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 %-át.
(4) Ha a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.
149. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás intézményi térítési díjának alapja az átmeneti gondozást nyújtó ellátás esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.
(2) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25 %-át, több gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 50 %-át.
150. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás intézményi térítési díjának alapja a fiatal felnőtt utógondozói ellátása esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.
(2) ) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 30 %-át.
Gondozási díj
151. §
(1) A gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermek tartására vonatkozó szabályait - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. 
(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási költségeihez az köteles hozzájárulni, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.
(3) A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételével kezdődik. Ha a gyermek ezt megelőzően kerül gondozásba, a gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétől - legfeljebb azonban hat hónapra visszamenőleg - állapíthatja meg.
(4) A tartásra egysorban köteles szülőket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a gondozási díj megfizetésére.
(5) A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható.
152. §
(1) A gondozási díj összegének meghatározásánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni.  
(2) Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének alapján kell meghatározni.
153. §
(1) Nem állapítható meg gondozási díj, ha
a) a gyermeket azért vették tartós nevelésbe, mert a szülô gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
b) a szülő az otthont nyújtó intézményben a gyermekéről személyesen gondoskodik,
c)  a kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
(2) A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhető, keresete, ösztöndíja, árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehető igénybe.
(3) A gyámhivatal a behajtásra kimutatott gondozási díjhátralékot méltányos-ságból elengedheti vagy annak megfizetésére halasztást, illetve részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.


XXIII. fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybaléptetés
154. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 6. hónap 1. napján lép hatályba.
(2)  A törvény 19. §-a, 21. §-a, 25. §-a és 40. §-a 1997. július 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
155. §
(1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő első- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
(2) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokról - a 40. § kivételével - fokozatosan, de legkésőbb 1999. december 1-jéig gondoskodik.
(3) Új otthont nyújtó intézményt létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet. A megyei, fővárosi önkormányzat az otthont nyújtó intézmények átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2002. december 1-jéig gondoskodik.
156. §
(1) A törvény hatálybalépését megelőzően intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vett gyermek ügyét a hatálybalépést követő 2 éven belül felül kell vizsgálni, és a fenntartással egyidejűleg az intézeti gyámságot megszüntetve gyámot, hivatásos gyámot kell rendelni.
(2) A törvény rendelkezésével ellentétes nyilvántartások megszüntetésérôl és a korábban gyűjtött adatok az e törvény szerinti megőrzéséről a törvény hatályba lépését követő 1 éven belül kell gondoskodni.
(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátásokért fizetendô térítési és gondozási díjakat  a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani.
(4) A megyei, fôvárosi önkormányzat köteles a területi gyermekvédelmi szakszolgálat keretében a törvény hatálybalépésétől kezdődően - az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, valamint a rászoruló gyermekek átmeneti gondozására ideiglenes (átmeneti) otthont működtetni mindaddig, amíg az ideiglenes (átmeneti) gondozást vállaló nevelôszülôket, illetve az azt biztosító gyermekotthont ki nem jelöli.
(5) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott rendeletalkotási kötelezettségének a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles eleget tenni.
(6) A törvény hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok rendeletei alapján meg-állapított és folyósított pénzbeli támogatásokat a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a törvény rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.
157. §
Ha a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthonban intézeti elhelyezett gyermek nevelkedik, a szülő a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül nyilatkozni köteles arról, hogy kíván-e változtatni gyermeke elhelyezésén. Ha a szülő a gyermeke változatlan elhelyezésébe beleegyezett, a gyermek a törvény hatálybalépését megelőzően hatályban levő jogszabályok által biztosított feltételek szerint továbbra is a nevelőszülő háztartásában, illetve a gyermekotthonban marad.
158. §
(1) A gyermektartásdíj gyámhivatal általi megelőlegezésének - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 22-24. §-ainak hatálybalépését követően előterjesztett kérelem esetén van helye.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a tartásdíj előlegezéséről a bíróság a törvény hatálybalépésekor még nem döntött, az eljárást meg kell szüntetni és a kérelmet át kell tenni a jogosult lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz.
(3) Ha a tartásdíj megelőlegezése a bíróság határozata alapján már folyamatban van, a bíróság végzésében meghatározott időtartamig a folyósítás továbbra is a bíróság feladata, a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, azonban a tartásdíj megelőlegezése ismételt elrendelésének nincsen helye. Ezt a szabályt kell alkalmazni folyósított összeg adóstól történő behajtására abban az esetben is, amikor már csak a megelőlegezett összeg behajtása van folyamatban.
(4) A bíróság a folyamatban lévő megelőlegezésről a hatálybalépést követő 60 napon belül értesíti a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.
159. §
Ahol jogszabály
a)  védő-óvó intézkedést említ, azon védelembe vételt,
b) intézeti vagy állami nevelésbe vételt említ, azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vételt,
c) ideiglenes hatályú intézeti beutalást említ, azon ideiglenes hatályú elhelyezést,
d)  intézeti elhelyezést említ, azon átmeneti gondozást,
e)  intézeti gyámságot említ, azon gyámságot,
f)  állami gondoskodást említ, azon gyermekvédelmi gondoskodást,
g) gyermek és ifjúságvédő intézetet említ, azon területi gyermekvédelmi szak-szolgálatot,
h) csecsemőotthont vagy nevelőotthont említ, azon gyermekotthont
kell érteni.
Felhatalmazás
160. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelőlegezésének részletes szabályait,
b)  az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok körét,
c)  a térítési díjra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a gyámhivatal részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása részletes szabályait,
e) a hivatásos pártfogói, valamint a gyermekvédelmi szakfelügyeleti feladatot ellátó személyek képesítési előírásait,
f)  a városi gyámhivatal illetékességi területét,
g)  a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
h)  a helyettes szülői és a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseit,
i) a nem állami, nem önkormányzati szervek által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó intézmények engedélyezésének és működésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és a személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit,
b) a személyes gondoskodás körébe tartozó egyes feladatokat ellátó sze-mélyek képesítési előírásait,
c) az egyes személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetőinek képesítési előírásait, megbízását és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati  eljárást,
d) az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézet és a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium működési feltételeit,
e) a helyettes szülői és a nevelőszülői képzés szakma- és vizsga-követelményeit.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően gondoskodjon a Csjt. végrehajtási rendeleteinek módosításáról.


Hatályukat vesztő rendelkezések
161. §
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Csjt. 69/E. §-a, 92/A. §-a, a 92/A. §-át megelőző \"6. A kiskorúakról való állami gondoskodás\" alcíme,
b)  a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-a (2) bekezdésének b) - f) pontja, 130. §-a, 134. §-ának b) - d) pontja, továbbá a 135. §-ának n) és p) - s) pontja,
c) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 60. §-a, 60. §-át megelőző \"Gyermekek napközbeni ellátása\" alcíme, 61. §-a, 80. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 81. §-a, 85. §-ának b) pontja, 111. §-a, a 111. §-át megelőző \"A gyermekek átmeneti otthonára vonatkozó külön szabályok\" alcíme, továbbá 115/A. §-a,
d) a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozásáról szóló 51/1986. (XI.26.) MT rendelet 1-21. §-ai és az I. fejezetének \"A kiskorúakról való állami gondoskodás\" bevezető szövegrésze.
Módosuló jogszabályok
162. §
A Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, új (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3) - (4) bekezdésének jelölése (4) - (5) bekez-désre változik:
\" (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal öröbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás előtti felkészítő tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe-fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.\"

163. §
(1) A Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
\"A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbefogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.\"
(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\" (3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb gyermeket a gyámhivatal elsősorban más személynél, nevelőszülőnél, vagy ha ez nem lehetséges otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.\"
164. §
A Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
\" (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülő tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy ezen időszak alatt a szülő a gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot. 
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.\"

165. §
A Csjt. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
\" (2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.\"
166. §
A Csjt. a következő  53/A. §-al egészül ki:
\" 53/A. § (1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vérszerinti szülőjének adatairól. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás megadásához a vérszerinti szülő meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
(3) Nincs szükség sem a vérszerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A vérszerinti szülő adatairól való tájékoztatást az előző rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette meg. \"
167. §
A Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet)
\" b) ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat.\"

168. §
(1) A Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő  e) ponttal egészül ki:
(Szünetel a szülői felügyelet)
\"d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult\".
(2) A Csjt. 91. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, otthont nyújtó intézményben vagy más bentlakásos intézményben helyezte el.\"
169. §
A Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt.\"
170. §
A Csjt. 94. §-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel.\"
171. §
A Csjt. 96. §-ának  (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\" (2) Azt a személyt, 
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte (91. § (2) bek.),
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (72/A. § (1) bek.),
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta 
a gyermek gyámjául kell rendelni.\"
172. §
A Csjt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\" (3)  Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.\"
173. §
A Csjt. 98. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép:
\" 98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy otthont nyújtó intézményben, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban (91. § (2) bek).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas 
a)  nevelőszülő,
b)  gyermekotthon vezetője,
ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak.
(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy ha a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, a gyámhivatalnak a gyermek számára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt - hivatásos gyámot kell kirendelnie.
(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembe vételével, a gyermek érdekében dönt.\"
174. §
A Csjt. 99. § -ának (2) bekezdése a következő d) és  e) ponttal egészül ki:
(Gyámságot nem viselhet az,)
\"d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.\"
175. §
A Csjt. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelőszülő.\"
176. §
A Csjt. 101. §-ának  (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.\"
177. §
A Csjt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A gyám tisztsége megszűnik:
a) a gyámság megszűnésével,
b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával.\"
178. §
A Csjt. 107. §-a  a következő (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
\"(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a tisztségéből akkor is felmenti, ha
a)  a gyermeket máshol helyezi el,
b)  a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.\"
179. §
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki :
\"(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén működő egészségügyi intézmények és szolgálatok feladataik ellátása során különös gondot fordítanak a gyermek egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettségének megelőzé-sére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén kezdeményezik az ellátást, illetve a hatósági beavatkozást.\"
180. §
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a tövábbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogó látja el\".
181. §
A Bv. tvr. a következő 112/A. §-sal egészül ki:
\"112/A. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes hivatásos pártfogót, és a hivatásos pártfogóval együttműködve előkészíti az ideiglenes elbocsátást.
(2) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során 
a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadására, illetve ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelő lakhatási lehetőségről gondoskodik,
b) megkísérli megteremteni a lehetőségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa tanulmányait, vagy munkába álljon.
(3) A javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását elsősorban a hivatásos pártfogó végzi. A javítóintézet látja el az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a fiatalkorú a tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó részlegén marad.\"



Á L T A L Á N O S      I N D O K O L Á S

Az elmúlt években ellentmondás alakult ki a gyermeki jogok alkotmányos, valamint nemzetközi egyezményekben meghatározott köre és annak hazai biztosítása között. Jogszabályaink számos rendelkezése nem juttatja érvényre mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt. Az 1989. november 20-án megszületett Gyermek Jogairól szóló Egyezményt az Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az Országgyűlés 47/1991. (IX. 15.), illetve 55/1992. (X. 1.) határozatai felhívták a Kormányt, hogy 1993. december 31-ig gondoskodjon az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő jogszabályok megalkotásáról.
A Kormány 1995-ben határozatával elfogadta a gyermekek védelméről, valamint a szociális és gyámhivatalokról szóló koncepciót azzal, hogy a gyámügyi igazgatás korszerűsítését a területi közigazgatási szervek átfogó reformjában kell ismét döntésre előkészíteni. A Kormány törvényalkotási programja 1996. szeptemberi feladatként jelölte meg a törvény előterjesztését.
A gyermekek védelmének jogszabályi alapját az Alkotmány rendelkezései teremtik meg. Az Alkotmány ugyan az államnak igen tág szabályozási lehetőséget ad a gyermekvédelmi rendszer kialakítására, ezt a lehetőséget azonban a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény rendelkezései tematikusan korlátozzák. Meghatározzák a rendszer felépítésére, szervezésének elveire, elemeire vonatkozó szabályokat, megállapítanak bizonyos aktivitási minimumokat, szabályozásbeli standardokat.
Ennek megfelelően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az alábbi gyermeki jogok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza:
a)  A gyermek mindenek felett álló érdekét (3.cikk).
b) A szülőnek azt a felelősségét és kötelességét, hogy a gyermeknek jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot adjon (5.cikk).
c)  A gyermek saját személyazonossága megtartásához fűződő jogát (8.cikk).
d)  A gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát (9.cikk).
e)  A gyermek véleménynyilvánítási jogát (13.cikk).
f) A szülők közös felelősségét a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért (18.cikk).
g) A gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás bármilyen formája ellen (19. cikk).
h) A gyermeket megillető helyettesítő védelmet. (20-21.cikk).
i)  A szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermek fokozott védelmét (23.cikk).
j) A gyermek elhelyezésével kapcsolatos körülmények időszakos felülvizs-gálatát (25.cikk).
k) A gyermek megfelelő életszínvonalhoz, egészséges fejlődéshez való jogát (27., 33.cikk).
A Javaslat célja, hogy a gyermek esélyegyenlőségének növelése érdekében megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a feladatra vállalkozó természetes és jogi személyek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel nyújtsanak segítséget a gyermek e törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelő-zéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
E célok elérése érdekében a Javaslat meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító, pénzben és természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellá-tások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, az ellátások finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodás egyes formáit, fő szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét.
A Javaslat a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel a meglevő rendszert olyan módon egészíti ki, hogy egyrészt különböző támogatások és szolgáltatások nyújtásával segíti a családot a gyermek felnevelésében, másrészt megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. Mindez a családok megerősítését szolgáló területi gondozás szerepének, az önkormányzatok ellátásra irányuló szolgáltató tevékenységének, valamint a társadalmi önszerveződések és egyéb állampolgári kezdeményezések növekedését eredményezi.
A Javaslat kiinduló eleme a család többirányú támogatása, melynek szervesen kell kapcsolódnia a szociálpolitika egészéhez. A gyermeket a családból kiemelni csak akkor lehet, ha a többoldalú támogatás ellenére a gyermeket veszélyeztető körülmények a családon belül nem szüntethetők meg. 
A családból kiemelt gyermeknek olyan gondozást, nevelést kell biztosítani, amely alkalmassá teszi és felkészíti az önálló életre. Számára egészségi és személyiségi állapotához, valamint szükségleteihez igazodó helyettesítő védelmet kell nyújtani elsősorban örökbefogadó vagy nevelőcsaládban. A Javaslat kiszélesíti annak lehetőségét, hogy meghatározott feltételek esetén - a gyámhatóság ideiglenes elhelyezése alapján - a családjába vissza nem helyezhető gyermek már a születését követően is örökbefogadó vagy nevelőszülői családban nevelkedhessen.
Ennek érdekében a Javaslat szerint fejleszteni és képezni kell a nevelőszülői hálózatot, valamint a gyermek érdekében korszerűsíteni kell az örökbefogadás szabályait, különös tekintettel az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságának vizsgálatára, valamint az örökbefogadhatónak nyilvánítás feltételeinek pontosítására. 
A Javaslat egy hosszútávon fenntartható, családi típusú nevelésre orientált rendszer kialakítását, továbbá a preventív és a családba való visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe. A Javaslat alapelvként rögzíti, hogy a hatósági gyermekvédelmet minden esetben meg kell, hogy előzze a valamennyi rászoruló gyermekre kiterjedő ellátórendszer működtetése, amelynek igénybevétele önkéntes. Garanciális jelentősége van azon gyermeki jog érvényesülésének, hogy kizárólag csak anyagi okból ne lehessen gyermeket családjától elválasztani. 
A Javaslatban megfogalmazott új struktúra illeszkedik a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréhez, és a jelenlegi rendszer megváltoztatására csak szakmailag indokolt esetben kerül sor. A közigazgatási reform az önkormány-zatok szakmai, szolgáltató és koordináló szerepét kívánja erősíteni, szétválasztva a hatósági és a szolgáltató tevékenységet. A Javaslat a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel fogalmazza meg a gyermekek ellátását koordináló, a hatósági gyermekvédelmet megalapozó és támogató, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat.
A Javaslat hangsúlyozza a gyámügyi igazgatás korszerűsítését, amely nélkül a gyermekek személyi és vagyoni érdekvédelme, illetve a gyermeki jogok védelme érdemben nem alakítható át. A gyámügyi közigazgatás korszerűsítésére a területi államigazgatási szervek reformjának fő irányát meghatározó 1105/1995. (XI.1.) Korm. határozatra figyelemmel tesz javaslatot. A Javaslat azt a támogatott elvet veszi figyelembe, hogy az integrált közigazgatási hivatalhoz kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetően felügyeleti, ellenőrző jellegűek, illetve speciális hatósági feladatok és ezért speciális szakmai felkészültséget igényelnek. 
Az integrált megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal magában foglalja a másodfokú gyámügyi szakigazgatási szervet is, mint a középszintű közigazgatási reform első lépését. A megyei gyámhivatal - amely a gyermekvédelem részeként magába foglalja a hivatásos pártfogói hálózatot - jelentős szerepet kap a gyermekvédelmi vállalkozások engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatban is.
A Javaslat új feladatmegosztást kíván kialakítani az elsőfokú gyámügyi közigazgatás területén is. Az elsőfokú gyámhatósági feladatokat a speciális szakmai felkészültségre tekintettel a városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézője látja el - a települési önkormányzatokra kiterjedő hatáskörrel - amely megoldás semmiképpen sem jelenti az önkormányzati hatáskörök kiürítését, az önkormányzati jogok csorbítását, s amely megoldási alternatívát már az önkormányzati törvény is tartalmazza. Számukra többek között új feladatként jelenik meg a bírósági hatáskörből kikerülő gyermektartásdíj megelőlegezése, mint szociálpolitikai intézmény.
A Javaslat alapvető célkitűzéseit az egyes konkrét rendelkezések az alábbiak szerint valósítják meg.


R É S Z L E T E S     I N D O K O L Á S

ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet
Általános rendelkezések
Az  1 - 3.  §-hoz
A Javaslat az általános rendelkezések között olyan szociálpolitikai célt tűz ki maga elé, amely az eddigieknél tágabb gyermekvédelmi tevékenységi kört, a minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő, megújuló ellátórendszer kereteit határozza meg.
Az ellátórendszer feltételeiről az állam és az önkormányzatok gondoskodnak, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. A gyermekek védelmének rendszere képes a társadalmi és helyi kezdeményezéseket integrálni, felismerni a támogatások és intézkedések különféle formáit.
A Javaslat különös hangsúlyt fektet arra, hogy részletesen felsorolt alapelvek határozzák meg a törvény alkalmazásának módját, tekintettel arra is, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos feladatok ellátóinak körét napjainkban már nemcsak állami és önkormányzati szervek jelentik.
Az ellátás során meg kell teremteni az egyéni és a közösségi érdek megfelelő viszonyát, vagyis elsődlegesen a gyermek egyéni érdekét, törvényben elismert jogait kell védeni.
Társadalmunkban alapvető érdekek fűződnek a családi élet biztonságához. A Javaslat az ellátó szervek és személyek kötelességeként fogalmazza meg a gyermek családjának tiszteletben tartását, és lényeges követelményként kezeli a családdal való együttműködési kötelezettséget.
A gyermekek és családjuk támogatásának feltételrendszerét úgy alakítja ki, hogy alkalmas legyen a család összetartására. A segítségnyújtás különböző formái csak úgy lehetnek eredményesek, ha egyénre szabottak, sajátos szükségletekhez igazodnak, és a nemzeti, vallási, politikai vagy egyéb különbségtételre való tekintet nélkül differenciáltak.
A családjából kiemelt, illetve családját elvesztett gyermek esetében az állam többet és mást kell hogy vállaljon, mint a családban élő gyermekek esetén. Ez a pozitív diszkrimináció azt jelenti, hogy az állam számukra nemcsak segítséget nyújt, hanem garantálja a megfelelő életkörülmények biztosítását.
A Javaslat céljának megvalósítását szociálpolitikai eszközökkel kell garantálni, ezért a Javaslat elsődlegesnek tartja az ellátások önkéntes igénybevételét, és kisegítő jellegűnek a kényszerintézkedéseket.
A Javaslat az Alkotmány 70/A. §-ában említett \"egyéb helyzet\" szerinti különbségtétel keretében külön nevesíti a gyermekvédelmi gondoskodás során megvalósuló gondozást, mint olyan körülményt, amely kiemelendő a hátrányos megkülönböztetés tilalma szempontjából.
A  4.  §-hoz
A Javaslat személyi hatálya a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermekre és fiatal felnőttre, továbbá a bevándorolt, valamint menekültként elismert személyekre is kiterjed.
A nemzetközi magánjog szabályaival összhangban a nem magyar állampolgárságú gyermekek, valamint a magyar állampolgárságú, de nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodó gyermekek és fiatal felnőttek gyám-ügyeiben csak akkor kell e törvény rendelkezései szerint eljárni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.
Az  5. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a normaszövegben később előforduló kifejezéseknek tartalmát, amelyek kiemel-kedő jelentőségűek, illetve használatuk eltér a más jogszabályokban meghatá-rozott tartalomtól. A jövedelem a szociális törvénnyel megegyező tartalommal kerül meghatározásra.
A Javaslat egésze szempontjából kiemelkedő a gyermekek ellátása, a gyermek-jólét, a gyermeki jogok, a veszélyeztetettség, valamint a gyermek hozzátartozóinak a meghatározása. A gyermekek ellátása egységes ellátórendszerben  valósul meg, amely magában foglalja mind az önkéntesen, mind a hatósági intézkedésekkel elrendelt ellátásokat. A gyermekjólét a Gyermek Jogainak Egyezményével összhangban kerül megfogalmazásra. A veszélyeztetettség fogalmának meghatározása a gyermekvédelem sarkalatos kérdése, különösen akkor, amikor a veszélyeztetett gyermekek felderítésével és jelzésével összefüggő feladatokat különböző típusú alapellátások keretében különböző szervek és személyek - védőnő, háziorvos, nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, rendőrség, ügyészség, bíróság - látják el.
A gyermekek hozzátartozóinak meghatározása a gyermek sorsának alakításában részt vevő személyek felelősségét növeli, hangsúlyozva egyidejűleg azt is, hogy az eljáró szervezetek és személyek döntésük meghozatalánál kellően legyenek figyelemmel a gyermeknek a hozzátartozóival való kapcsolatára is.


II. fejezet
Alapvető jogok és kötelességek
A  6 - 11. §-hoz
A Javaslat a gyermeki jogok, valamint a szülői jogok és kötelességek érvényre juttatását fogalmazza meg az Alkotmánnyal, a Gyermek Jogairól szóló Egyez-ménnyel, valamint a családjogi törvényben foglalt előírásokkal összhangban.
A Javaslat érvényre juttatja a gyermeknek azt a jogát, hogy megfelelő testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséről, jólétéről elsősorban családja gondoskodjon az állam és az önkormányzat által biztosított támogatások segítségével. A gyermekek jólétéhez igazodó ellátáson a gyermek fejlődését lehetővé tevő életszínvonal  biztosítását is érteni kell, amely a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodik.
Alapvető garanciális követelmény, hogy a gyermeket csak törvényben meghatározott esetekben lehet a családjából kiemelni és csak anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelésre nem kerülhet sor.
A családból való kiemelést követően is olyan körülményeket kell a gyermekek számára nyújtani, amelyek leginkább közelítenek a családi neveléshez, és amelyeknek keretében a gyermek egészséges személyiségfejlődése a legjobban biztosítható. A feltételek fennállása esetén az örökbefogadás felel meg leginkább ezen elvárásoknak. Ha ez nem lehetséges, az elhelyezést elsősorban nevelőszülői családban és csak végső esetben kell gyermekotthonban vagy más, otthont nyújtó ellátás formájában biztosítani.
A szabad véleménynyilvánítási jog érvényre juttatása érdekében alapvető jogként szükséges rögzíteni a gyermek meghallgatását. A meghallgatás joga minden gyermeket megillet és véleményét korára, egészségi állapotára, fejlettségi szintjére tekintettel kell figyelembe venni. Amennyiben a gyermeket kora akadályozza az önálló véleménynyilvánításban, a törvényes képviselőjének kell eljárnia e jogának megóvása érdekében.
A gyermekek védelmének egyik lényeges eleme, hogy a gyermek családját a gyermekkel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésről tájékoztassák.
A Javaslat a családjából kiemelt gyermek számára speciális jogokat állapít meg, így azt a jogát, hogy korához, szükségleteihez igazodó teljes körű ellátásban részesüljön. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a gyermek a személyes kapcsolatait a családjából történt kiemelést követően is ápolhassa, kivéve ha ez hátrányosan érintené személyiségének fejlődését. Személyes kapcsolatainak korlátozására azonban csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.
A családjából kiemelt gyermek számára is garantálni kell az ellátások minél nagyobb lehetőségét, illetve az ismeretek minél szélesebb körű megszerzését. A panaszjog biztosításával garanciát kell a gyermekeknek teremteni az esetleges érdeksértő intézkedések elkerülése, illetve megszüntetése érdekében.
A gyermek jogainak feltétlen érvényesítéséhez fűződő érdeke indokolja, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa nevesítetten foglalkozzon ezen jogok védelmével, és önálló intézkedési joggal rendelkezzen, hiszen erre a szülő a törvényes képviseleti jogkörében eljárva nem mindig képes, illetve erre nem mindig alkalmas.
A  12 - 13.  §-hoz
A Javaslat a szülők Csjt.-ben meghatározott jogainak érvényesítését kívánja elősegíteni, illetve a nevelésbe vett gyermek szülei számára további jogokat kíván biztosítani, amelyek érvényesítése a jövőre nézve befolyásolja a felügyeleti jogok szüneteltetését. Ezen további jogok gyakorlása azt segíti elő, hogy a gyermek nevelésbe vétele mielőbb megszűnhessen, és a gyermek visszakerülhessen a vérszerinti családjába.
A szülői jogok mindegyike közvetlen összefüggésben van a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel, és a szülői jogok kérdésköre messzemenően gyermekjogi kérdés is.
A szülői jogok és kötelességek meghatározása elő kívánja segíteni, hogy a szülő együttműködjön a gyermekét gondozó személlyel, és minél nagyobb mértékben bekapcsolódjon a gyermek sorsának további alakításába. Ezen szülői jogok érvényesítését valamennyi, a gyermekvédelemben részt vevő szervezet és személy  biztosítani köteles. 
A Javaslat nem kíván olyan szankciókat megállapítani, amelyek a szülő kifogásolható magatartásának megváltoztatására irányulnak. Azonban a Javaslat lehetővé teszi a szülőt megillető kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását, ha gyakorlásával gyermekét veszélyezteti, illetve azzal a gyermekét gondozó személy sérelmére visszaél.



III. fejezet
A gyermekek védelmének rendszere
A  14 - 17. §-hoz
A Javaslat olyan ellátórendszert kíván kiépíteni, amelynek feladata a család támogatása a gyermek felnevelésében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, illetve a családjából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. 
A feladatok megvalósítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások, valamint a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal hatósági intézkedései biztosítják, megteremtve az ellátások és az intézkedések összhangját.
Pénzbeli ellátások: a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelőlegezése, valamint az otthonteremtési támogatás.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakellátás: a területi szakszolgáltatás, az otthont nyújtó ellátás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti és tartós nevelésbe vétel, valamint az utógondozás elrendelése.
Ugyancsak itt kerül megfogalmazásra a gyermekek védelmét ellátók köre, illetve a korszerűsített gyámügyi igazgatás szervezete. A Javaslat a gyermekek védelmének rendszeréhez kapcsolódóan nevesíti a más ágazati törvényben meghatározott alaptevékenységeket is. Ilyen feladatot lát el különösen a védőnő, háziorvos, családsegítő szolgálat, nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó.

MÁSODIK RÉSZ
ELLÁTÁSOK
IV. fejezet
Pénzbeli ellátások
A  18.  §-hoz
A Javaslat a pénzbeli ellátások két fő formáját különbözteti meg,  a városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó normatív pénzbeli ellátást, valamint a települési önkormányzat, illetve a gyámhivatal által nyújtható rászorultságtól függő ellátásokat. Normatív pénzbeli ellátásként az otthonteremtési  támogatást határozza meg.
Az ellátó rendszer működtetése szempontjából kiemelkedő szereppel rendelkező önkormányzatok számára a jövőben lehetővé válik, hogy az egyes pénzbeli ellátások összegét költségvetésük terhére kiegészítsék, illetve más pénzbeli ellátásokat állapítsanak meg.
A  19. - 21. §-hoz
A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások megállapítása részben a települési önkormányzatok, részben a gyámhivatal feladata. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy az anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a rászorult család képes legyen a gyermek otthon történő ellátására. A támogatást olyan gyermek kaphatja, akinek családjában az összjövedelem egy főre eső része nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.
A Javaslat a fogyatékos gyermeket nevelő család esetén a támogatást magasabb jövedelmi szintig teszi lehetővé. A támogatás minimális összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. A Javaslat meghatározza a családi pótlék megállapításához hasonló módon a közös háztartásban családtagként figyelembe vehető személyek körét is.
A támogatás tovább folyósítható a gyermek nagykorúvá válása után is, addig az időpontig, ameddig a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás olyan gyermekes családnak adható, amely rendkívüli élethelyzetbe került. A Javaslat a támogatás formájára a jogosultság feltételeire előírást nem tartalmaz, azokat az önkormányzat rendeletben határozza meg. A Javaslat csak azt fogalmazza meg, hogy elsősorban kik részesülhetnek ilyen támogatásban, és kiemelten nevesíti azokat a gyermekeket, amelyek azért kerülnek rendkívüli helyzetbe, mert a nevelésbe vételt követően a gyámhivatal visszahelyezte őket saját családjukba, továbbá betegség, iskoláztatás miatt segítségre szorulnak. 
A  22 - 24. §-hoz
A gyermektartásdíj megelőlegezését, mint szociálpolitikai jogintézményt, a Javaslat a bíróságok feladatköréből kiveszi, és a közigazgatás rendszerébe illeszti. A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a behajtás átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani.
Az eljárás gyorsítását segíti, hogy a gyámhivatal a behajthatatlanságot a kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg.
A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj összegével. A bíróság mérlegelésétől függően azonban ettől el lehet térni, de az előlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50 %-ánál. A Javaslat meghatározza, hogy mely esetekben nem állapítható meg az ellátás. A gyermektartásdíj megelőlegezése legfeljebb 3 évig tarthat, és a kötelezett meghatározott kamattal együtt köteles az előlegezett összeget megtéríteni az államnak.
A  25- 27. §-hoz
Az újraszabályozandó otthonteremtési támogatás célja, hogy normatív pénzbeli ellátásként az olyan családi háttérrel nem rendelkező fiatal felnőttet támogassa, aki legalább 2 évet eltöltött az intézményes ellátásban, és nem rendelkezik megfelelő vagyonnal. Kivételesen akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha 2 évnél kisebb időtartamú nevelésbe vételére árvasága miatt került sor.
A gyermekvédelem intézményrendszerében felnőtt fiatalok társadalmi beilleszkedése megnehezített, sokan közülük hajléktalanként igényelnek később szociális gondoskodást. Ezért kiemelkedően fontos az önálló egzisztenciájuk megteremtésének elősegítése, elsősorban a lakáskérdés megoldásában.
A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik.
A   28. §-hoz
A Javaslat a gyermek érdekében mérlegelési lehetőséget biztosít a települési önkormányzat képviselőtestületének, hogy mind a rendszeres, mind a rendkívüli támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja.
A Javaslat csak felsorolásszerűen nevesíti a természetbeni ellátások esetleges formáit, így különösen az ellátások térítési díjának, valamint tankönyv, tanszer beszerzésének átvállalását.


V. fejezet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai
A   29 - 37. §-hoz
A Javaslat a személyes gondoskodás körében két fő ellátási formát mint alap- és szakellátási formát határoz meg. Ezek biztosítása az állam és az önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok rendeletet alkotnak az ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjról. A Javaslat szerint az önkormányzatok, az önkormányzati feladatot ellátó természetes és jogi személyek, valamint a gyermekvédelmi vállalkozások és a nem állami szervek is a személyes gondoskodás különböző ellátási formáira meghatározott feltételek szerint kell hogy biztosítsák az ellátásokat.
A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások igénybevételének fő szabályaként, mint szociálpolitikai eszközt az önkéntességet határozza meg. A törvény azonban - gyermekvédelmi gondoskodásként - kötelező ellátást is elrendelhet. A Javaslat fontos követelményként határozza meg a kérelmezők jogvédelmét, és ennek érdekében meghatározza jogaikat és kötelességeiket. Ezért önálló címben kerül szabályozásra a tájékoztatásra, valamint a gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó kötelezettség. 
A jogosultak hatékonyabb érdekvédelmének megteremtése céljából a Javaslat előírja, hogy valamennyi intézményben érdekképviseleti fórumot kell létrehozni. Az érdekvédelmi fórum feladata, hogy a panaszokat kivizsgálja és intézkedjen azok okainak megszüntetéséről. Az intézmény életében előforduló valamennyi probléma rendezésére az érdekvédelmi fórum nem lehet hivatott, ezért a Javaslat kivizsgálására az intézmény vezetőjét is fel kell jogosítani, illetve kötelezni kell.
A Javaslat - hasonlóan a nevelési-oktatási intézmények diákönkormányzatához - lehetőséget biztosít a bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek-nek, hogy érdekeik képviseletére gyermekönkormányzatot hozhassanak létre. A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben.


VI. fejezet
Alapellátások
A   38 - 40. §-hoz
A Javaslat alapellátásként olyan feladatokat határoz meg, amelyek megoldására valamennyi települési önkormányzat kötelezhető, és amelyek célja a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése. Az önkormányzatoknak a gyermekek problémáit elsősorban ellátásokkal kell megoldaniuk. A Javaslat az eddiginél nagyobb önállóságot ad a települési önkormányzatoknak a helyi ellátórendszer kialakításában.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy gyermekjóléti szolgáltatások keretében nyíljon lehetőség olyan feladatok ellátására is, ami korábban hatósági intézkedésekkel történt. A szolgáltatások keretében kell biztosítani a hozzájutást a család, valamint a gyermek számára a gyermeki jogokkal, a gyermekek ellátásával kapcsolatos ismeretekhez. A gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele minden rászoruló gyermek esetében meg kell hogy előzze a gyermekvédelmi hatósági beavatkozást.
A veszélyeztetettség megelőzésében kiemelkedő jelentősége van a veszélyez-tetettséget észlelő jelzőrendszer működtetésének, a más alapellátások keretei között történő megelőző tevékenység koordinálásának, az együttműködés megszervezésének.
A Javaslat a települési önkormányzatoknak javaslattételi lehetőséget biztosít a gyermeknek a családjából való kiemelésére, a gyermek gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására, aminek a célja, hogy a gyermek lehetőség szerint közvetlenül a gondozási helyére kerüljön.
A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatásokat önálló gyermekjóléti szolgálat működtetésével vagy családvédelemmel foglalkozó más intézmény keretében, vagy a képesítési előírásoknak megfelelő szakember foglalkoz-tatásával oldhatja meg.
A  41 - 50. §-hoz
A Javaslat a gyermekek napközbeni ellátása körében - a szociális törvényből átemelve - csak azt fogalmazza meg, hogy ezen ellátásban részesülők számára milyen szolgáltatást kell biztosítani, milyen esetekben és kiknek a részére kötelező az ellátás nyújtása. A Javaslatban kiemelkedő szerepet kap a bölcsőde, ahol a közoktatási törvénnyel összhangban a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlesztő felkészítésben vehet részt. 
A Javaslat lehetőséget teremt azon gyermekek napközbeni ellátására is, akiknek lakóhelyén bölcsőde vagy óvoda nem működik, hogy családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet formájában - a helyi önkormányzat szakmai támogatásával és ellenőrzésével - kapjanak megfelelő napközbeni gondozást, nevelést, felügyeletet.
A Javaslat az átmeneti gondozás jogi lehetőségét teremti meg, megszüntetve az intézeti elhelyezés jogintézményét. Az ún. hetes otthonok működésének jogi alapja már nem létezik. Az intézeti elhelyezés ellentmondásossága pedig abban áll, hogy csak hatósági intézkedésekkel lehet biztosítani, bár az ellátást a szülő kéri vagy abba beleegyezik. A Javaslat az átmeneti gondozás egyik formájaként a helyettes szülők  új jogintézményét vezeti be. Ezen családok gondozásában élő gyermek szüleinek szülői felügyeleti joga érintetlen marad. A helyettes szülők a nevelőszülői családoktól eltérően nem szakellátást, hanem alapellátási feladatokat látnak el. Személyükkel és környezetükkel szemben szakmai követelmények kerülnek meghatározásra.
A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermekek otthontalanná vált szülei is elhelyezést kaphassanak. Garanciális szabályként rögzíti továbbá, hogy ha az átmeneti gondozás féléves időtartama eltelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy ellenkező esetben haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések megtételére.


VII. fejezet
Szakellátások
A  51 - 58. §-hoz
A Javaslat szakellátásként határozza meg az otthont nyújtó ellátásokat, amely a rászoruló, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett gyermekek részére nyújt családot pótló, a gyermekek fejlődését elősegítő teljes körű ellátást és bentlakást. A helyi igényeknek megfelelően a beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek speciális családpótló ellátását is biztosítani kell.
Otthont nyújtó ellátást nevelőszülő, vagy otthont nyújtó intézmény biztosít.
A gyermeki jogok érvényesítése, a gyermekek családközeli elhelyezése érdekében fejleszteni  kell a nevelőszülői hálózatot, illetve meg kell teremteni a professzionális hivatásos nevelőszülők alkalmazásának lehetőségeit is. Ezért hivatásos nevelőszülő csak olyan személy lehet, aki a központi program szerint meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, és személyes környezete minden szempontból alkalmas a gyermek, illetve a különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott gondozására. Lényeges, hogy ezen alkalmasságról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat meggyőződjön.
A Javaslat a nevelőszülőnél, illetve a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek létszámát a jelenlegitől eltérően határozza meg, hiszen a magas gyermeklétszám egyes családoknál nagy megterhelést okozhat. Ezen indokok miatt a nevelőszülő legfeljebb 5, a hivatásos nevelőszülő legfeljebb 8 gyermek nevelését látja el. A Javaslat garantálja a nevelőszülők megfelelő anyagi támogatását is, mind a nevelési díj, mind a természetbeni és pénzbeli ellátmány formájában. Garanciális szabály, hogy ezeket a juttatásokat a gyermek ellátására kell fordítani. 
A nevelőszülőket megillető sajátos jogokat és kötelezettségeket, mint a sajátos nevelőszülői jogviszony tartalmát, külön jogszabályban kell rendezni. 
A Javaslat a gyermekotthonok számára is a feladatuk hatékonyabb ellátása érdekében nagyobb önállóságot, döntési szabadságot enged meg. Ez a szakmai önállóság azonban nem zárja ki tevékenységüknek törvényi és szakmai ellenőrzését. Az intézmények a szakmai szabályok figyelembevételével maguk alakítják ki helyi nevelési-gondozási rendszerüket, amelynek kialakításában a gyermekek eltérő szükségleteihez kell igazodni. 
A Javaslat a gyermekotthoni nevelés korszerűsítése érdekében a kisközösségre épülő, az önálló életvitelre hatékonyabban felkészítő, a lakókörnyezetbe szervesen beilleszkedő kis létszámú gyermekotthoni hálózat kialakítását célozza meg, és en-nek megfelelően határozza meg szakmai szabályait, így a gyermeklétszámot is.
Az   59 - 65. §-hoz
A Javaslat a megyei, illetve a fővárosi önkormányzat szakmai szolgáltató és koordináló szerepét kívánja növelni a területi szakszolgáltatásoknak, mint szakellátási feladatoknak a meghatározásával. Kötelező feladat különösen a gyermek elhelyezésének alapjául szolgáló szakvéleményezés, a nevelőszülők kiválasztása, felkészítése, folyamatos szakmai támogatása, a gyámok vagyon-kezelői és törvényes képviselői feladatainak segítése, az eseti gondnoki jogkörök feltételeinek megteremtése, a hivatásos nevelőszülői, valamint a hivatásos gyámi hálózat működtetése, az örökbefogadások előkészítése, végül a szaktanácsadás biztosítása és információs rendszer működtetése.
A Javaslat szerint a jövőben a gyermek- és ifjúságvédő intézetek feladatainak egy részét a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, mint jogutód látja el. Feladatköréből kikerül az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek elhelyezési jogköre, mert a jövőben a szakszolgálat segítségével a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal határozza meg. Ennek érdekében továbbra is működteti a szakértői csoportot.
A jövőben a nevelőszülőkkel a szakszolgálat nem köt megállapodást, azt a gyámhivatal kirendelő határozata helyettesíti. Új tartalmat kap a nevelőszülő felügyeleti munkája is, hiszen a jövőben az a gyámhivatal munkáját segíti. A jövőben a szakszolgálat a gyámhivatal döntése alapján ellátja az eseti gondnoki, illetve vagyonkezelői jogkörben egyéni felelősséggel a képviselet, vagyonkezelés feladatait.
Kiemelkedő szerepet kap továbbá mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás előkészítésében, hogy az örökbefogadni szándékozók egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata azonos szakmai követelmények figyelembe vételével történjen, és erről az örökbefogadás előtti eljárás során a gyámhivatal határozattal döntsön. A Javaslat továbbá a gyermek érdekében lehetővé teszi az örökbefogadni szándékozók részére előkészítő tanácsadás szervezését.
A Javaslat a gyermekek mihamarabbi örökbefogadása érdekében a Csjt. örökbe-fogadásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, illetve kiegészítésére tesz javaslatot.
Az utógondozással, az önálló életvitel támogatásával, a lakhatási lehetőségek felkutatásával járó feladatokat akkor látja el, ha a gyermeket nem gyermekotthon nevelte. Új feladata a szaktanácsadás, információs adatbázis kezelése. Feladatköréből elkerül a fiatalkorúak pártfogó felügyelete, mert azt a jövőben a gyámhivatal keretében működő hivatásos pártfogók látják el.



HARMADIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
A  66. §-hoz
A Javaslat szerint a gyermekvédelmi gondoskodás mint speciális alrendszer keretében kell biztosítani az olyan gyermekek ellátását és védelmét, akiknek a nevelése, gondozása a szülők beleegyezésével a területi ellátó rendszerben nem biztosítható. A  települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függően köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket. A Javaslat arra épít, hogy a megfelelő helyi - jóléti ellátások biztosításával a hatósági kényszerintézkedések aránya csökkenthető, és biztosítható a családdal való hatékony együttműködés.


VIII.  fejezet
Védelembe vétel
A  67 - 68. §-hoz
A Javaslat megszünteti a diszfunkcionálisan működő védő-óvó egyedi intézkedések széttagolt rendszerét. A célszerű és hatékony beavatkozás érdekében az eseti jellegű intézkedések helyébe egy tartós, családgondozással is párosuló hatósági felelősségvállalás lép. A Javaslat a védelembe vétel jogi intézményével kívánja megakadályozni azt, hogy a hatóság a gyermek, a család komplex problémáit egyetlen intézkedéssel kezelje.
A Javaslat szerint ezért a települési önkormányzat védelembe veszi a gyermeket, és a gyermek ellátásának segítésére, a szülő gondozói tevékenységének támogatására a gyermek részére családgondozót rendel. Kiemelkedően fontos annak meghatározása, hogy a védelembe vétel meghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történjen, és annak indokoltságát a jegyző félévenként felülvizsgálja.
A Javaslat szerint továbbá a települési önkormányzat védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő, szabálysértést elkövetett fiatalkorút, valamint  a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be nem töltött gyermeket is.

IX. fejezet
Családbafogadás
A  69 - 70. §-hoz
A Javaslat más feltételrendszerrel és megfelelő jogi garanciákkal kívánja újra bevezetni a családba fogadás intézményét. Ennek során a gyámhivatal meghatározott feltételek esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő kérelmére a gyermeket ideiglenesen a szülő által megnevezett más család gondozza, nevelje. A családba fogadó szülőt gyámul kell kirendelni, a szülő felügyeleti joga szünetel. A vérszerinti szülőt azonban továbbra is megilleti a Csjt.-ben biztosított, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.
Külön figyelmet érdemel az a rendelkezés, hogy amennyiben a szülő kérelmére a gyámhivatalnak meg kell szüntetnie a családbafogadást, de a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formájának elrendelése iránt intézkedik.

X.  fejezet
Ideiglenes hatályú elhelyezés
A  71 - 75. §-hoz
A Javaslat új jogintézményként kívánja bevezetni az ideiglenes hatályú elhelyezést, amely az ideiglenes elhelyezés, illetve az ideiglenes hatályú intézeti beutalás helyébe lép. A változás indoka, hogy a gyermek a jövőben ne a legközelebbi ideiglenes feladatot ellátó intézetbe kerüljön, hanem kapjon elsőbbséget az elhelyezési lehetőségek kiválasztásánál a különélő másik szülő, más hozzátartozó vagy más személy, illetve ideiglenes feladatot ellátó nevelőszülő vagy otthont nyújtó intézmény.
Az ideiglenes hatályú intézeti beutalás jogintézményének megszüntetésével lehet garantálni az intézeti elhelyezés elsődlegességének megszüntetését. Az új intézkedés tartalma is megváltozik, mert a szülő gondozási-nevelési jogköre szünetel.
Az ideiglenes hatályú elhelyezést mint a szakellátáshoz kapcsolódó intézkedést a feltételek fennállása esetén a jegyző és a gyámhivatal mellett a bíróság, rendőrség, ügyészség és büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is elrendelheti, azonban ezen intézkedéséről értesíteni kell az illetékes gyámhivatalt. A gyámhivatal haladéktalanul megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését, illetve fenntartását vagy megváltoztatását és az indokolt perindítások lehetőségét.
A Javaslat a korábbi szabályozástól eltérően az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésének valamennyi esetét felsorolja. További eltérés, hogy a korábbi 60 nap helyett a Javaslat 30 napot biztosít a gyámhivatal részére a jogszabályban meghatározott intézkedések megtételére. Nem szolgálja ugyanis a gyermek érdekét, hogy az ideiglenesen elhelyezett gyermek törvényes képviselete, tartós elhelyezése 60 napig rendezetlen legyen.


XI.  fejezet
Nevelésbe vétel
A  76 - 82. §-hoz 
A Javaslat - igazodva a jogintézmény valós tartalmához, - az intézeti és állami nevelésbe vételt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel jogintézményeként szabályozza újra, hiszen a gyermek átmeneti vagy tartós otthont nyújtó gondozását egyrészt már nem az állam, hanem az önkormányzat biztosítja, másrészt a gyermek érdeke a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén azt igényli, hogy a gyermek gondozását elsődlegesen családközeli ellátásban, nevelőszülői családban biztosítsák.
A nevelésbe vétel mint a családból való kiemelést elrendelő közigazgatási döntés egyidejűleg jelent gyermekelhelyezést és gyámrendelést. A Csjt.-vel összhangban, a Javaslat szerint minden gyermek, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, és a gyámhivatal részükre a Csjt.-ben meghatározott sorrendiség figyelembevételével gyámot rendel.
A nevelésbe vétel jogintézményének meghatározásával a Javaslat a Csjt.-ben rögzített korábbi feltételeket kiegészíti az Ágr.-ben rögzített feltételekkel, és ez utóbbi garanciális szabályokat törvényi szintre emeli. A nevelésbe vétel előtt meg kell kísérelni a gyermek családból való kiemelésének megelőzését, egyrészt az alapellátási szolgáltatásokkal, másrészt ennek eredménytelensége esetén a védelembe vétellel.
A családjából kiemelt gyermek helyzetének rendezésére folyamatos, célirányos szakmai tevékenységet kell folytatni az elhelyezési terv alapján. Mindennek az a célja, hogy a gyermek mihamarabb visszakerüljön a családjába, vagy ha ez nem lehetséges, a feltételek fennállása esetén elő kell segíteni az örökbefogadását.
A gyermek elhelyezésének jogköre a jövőben a gyámhivatalt illeti meg, amely az elhelyezésről a gyermek és a szülő meghallgatása után a települési önkormány-zat javaslatára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakvéleményének segítségével dönt. A Javaslat meghatározza a gyermek gondozási helye megváltoztatásának feltételeit is. Kiemelkedően fontos azon követelmény törvényi szintű meghatározása, hogy a gyermek családból történő kiemelését évente felül kell vizsgálni.


XII.  fejezet
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága
A  83 - 90. §-hoz
Az intézeti gyámságnak a Javaslat szerinti fokozatos átalakítása a gyermek-védelem megújulásának egyik kulcskérdése. Addig, amíg a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója vagy az általa megbízott személy látta el az egyben hátrányos megkülönböztetést is jelentő intézeti gyámsággal kapcsolatos feladatokat, a gyermek elhelyezési feladatát is e jogkörében látta el. Az intézeti gyám nem állt személyes kapcsolatban a állami gondoskodásban élő rábízott gyermekekkel, továbbá az intézeti gyámság jogintézményére is alapvetően eltérő szabályok vonatkoztak.
A Javaslat szerint minden gyermek számára a gyámhivatal rendel gyámot, továbbá az intézeti gyámságot az egységes gyámság intézménye váltja fel. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermekek gyámságát a jövőben a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a nevelő-szülő, a gyermekotthon vezetője is elláthatja. Ha a gyermek gondozási helye más intézmény - egészségügyi, nevelési-oktatási intézmény -, illetve ha a nevelőszülő, a gyermekotthon vezetője nem rendelhető ki a gyermek gyámjául a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál működő hivatásos gyámot kell kirendelni.
A Javaslat az egységes gyámság jogintézményének bevezetése érdekében a Csjt. megfelelő rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot. Ezzel egyidejűleg megfogalmazza a nevelőszülő vagy gyermekotthon vezetője, mint kirendelt gyámok eltérő feladatait a gyámság ellátásával kapcsolatban. A Csjt.-től eltérő rendelkezés mind a gondozás-nevelés, mind a törvényes képviselet, illetve vagyonkezelés tekintetében fennáll. Így többek között ezen gyámokat nem illeti meg a gyermek elhelyezésének  joga, és a gyermeket vagyoni ügyekben csak akkor képviselhetik, ha erre a gyámhivatal felhatalmazást adott. Ezek a gyámok továbbá nem adhatnak hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.
A gyámhivatal a gyermek képviseletére eseti gondnokot, illetve vagyonkezelő gondnokot rendel ki, elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatának figyelembevételével azokban az esetekben, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, érdekellentét áll fenn közöttük, illetve különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám a képviseletre nem vállalkozik.
A Javaslat külön rendelkezik a hivatásos gyámok kirendelésével és jogállásával. A Csjt.-től eltérő rendelkezések megfogalmazása mellett garanciális szabályként határozza meg, hogy a hivatásos gyám egyidejűleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát láthatja el. 
Az egységes gyámság bevezetése összességében azt eredményezi, hogy megszűnik a családjából kiemelt gyermekek hátrányos megkülönböztetése, valamennyi gyermeknek a Csjt.-ben meghatározott sorrendiség betartásával a gyámhivatal rendel gyámot, és bizonyos eltérő szabályok meghatározása mellett a gyámság ellátására azonos jogok és kötelességek vonatkoznak. A gyámság feladatait a meghatározott feltételek fennállása esetén nagyrészt az látja el, aki a gyermeket ténylegesen gondozza és ismeri.


XIII. fejezet
Utógondozás elrendelése
A  91 - 92. §-hoz
A Javaslat az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek speciális jogaként fogalmazta meg az utógondozáshoz való jogát. Az utógondozás célja, hogy a gyermek esetében legalább egy évig segítsék elő a családjába való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését, megszervezését. A fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez szintén segítség nyújtható.
A Javaslat külön nevesíti a fiatal felnőttek utógondozói ellátását, amelynek pénzügyi fedezetéről a költségvetési törvény is rendelkezik. A fiatal felnőtt meghatározott feltételek fennállása esetén továbbra is teljes körű ellátásban részesülhet és ennek érdekében továbbra is a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthon illetve utógondozói otthon gondozásában maradhat.


NEGYEDIK RÉSZ
A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA 
XIV. fejezet
A helyi önkormányzat feladatai
A  93 - 100. §-hoz
A Javaslat a családok felelőssége mellett pontosan meghatározott ellátási kötelezettséget határoz meg az állam és az önkormányzat tekintetében. Ezek a kötelezettségek a jelenlegi rendszerhez igazodnak, illetve változtatásra csak szakmailag indokolt esetben kerül sor.
A Javaslat megnyitja a lehetőséget a feltételek fennállása esetén, hogy ezen feladatokat szerződéskötéssel nem önkormányzati, nem állami szervek és személyek is ellássák, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket kizárólag állami szerv láthat el. Szigorú szabály, hogy a megállapodást ellátási szerződésbe kell foglalni. A szerződés tartalmi elemeit a Javaslat a szociális törvénnyel összhangban határozza meg, azonban többlet tartalmi elemként fogalmazza meg azon időszak feltüntetését, amelyre a szerződéskötés vonatkozik. Emellett megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermekvédelmi feladatokat gyermekvédelmi vállalkozás formájában is el lehessen látni.
A Javaslat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások megszervezését a helyi önkormányzatok feladataként határozza meg. A Javaslat a megyei, fővárosi önkormányzat kötelezettségeként határozza meg a szakellátási feladatokat, amelyekre a település nem köteles. Általános elv, hogy a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények ellátási területe az adott település lakosságára terjed ki, valamint hogy a megye által fenntartott intézetek ellátási területe a megye egészére terjed ki. A Javaslat ettől eltérő rendelkezéseket is tartalmaz, ha az ellátási területben az önkormányzatok megállapodtak.

XV. fejezet
A népjóléti miniszter feladatai
A  101 - 103.  §-hoz
A gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítója a népjóléti miniszter, aki feladatai között meghatározza a szakmai követelményeket, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzését.
A népjóléti miniszter az igazságügy-miniszterrel együttesen látja el a bírósági úton javítóintézeti nevelésre utalt, vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak nevelése érdekében létesített intézmények felügyeletét, továbbá a fiatalkorúak pártfogói felügyeletének végrehajtását. 
A Javaslat a szakmai, módszertani, képzési és továbbképzési, valamint nemzetközi kapcsolatokkal, tudományos kutatásokkal összefüggő feladatok ellátására új országos intézményt, az Országos Szociálpolitikai és Családvédelmi Intézetet hozza létre. A népjóléti miniszter biztosítja továbbá a megalakuló Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium működési feltételeit, amely kollégium a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményező testülete.

XVI.  fejezet
Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre
A  104. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza az intézményt fenntartók irányítási feladatait, tekintettel arra, hogy a gyermekek védelmét biztosító feladatok ellátóinak körébe már nemcsak állami és önkormányzati szervek tartoznak. A Javaslat garanciális szabályként rögzíti a fenntartók jogkörét a házirend, valamint más, belső szabályzatok jogszerűségének ellenőrzése területén is a szervezeti és működési szabályzat, valamint a szakmai program jóváhagyása, illetve esetleges megtagadása mellett.  

ÖTÖDIK RÉSZ
A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATAI
XVII. fejezet
A gyámügyi igazgatás szervei
A  105 - 106.  §-hoz
A Javaslat önálló részben foglalkozik a gyámügyi feladatok ellátásával, és az állam és az önkormányzat között új feladatmegosztást s ennek megfelelő szervezetrendszert alakít ki. A Javaslat azt a - kormányprogramban is támogatott - elvet veszi figyelembe, hogy területi  közigazgatási szervhez kell telepíteni az olyan feladat- és hatásköröket, amelyek alapvetően felügyeleti, illetve ellenőrző jellegűek, vagy olyan speciális hatósági feladatok, amelyek speciális szakmai felkészültséget igényelnek. Az európai normáknak is megfelelő hivatalrendszer kialakításától várható a gyermeki jogok teljesebb védelme, a családközpontú gyermekvédelem szakmai garanciák szerinti realizálása.
A Javaslat tehát kiemelt feladatként kezeli a civilszervezetek, a társadalmi önszerveződések szakmai munkájának segítését, ellenőrzését, valamint a gyermekek személy- és vagyoni érdekvédelmét. A Javaslat garanciális elvként fogalmazza meg, hogy a gyámügyi feladatok, valamint a hivatásos pártfogói tevékenység állami feladat.

XVIII. fejezet
A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre
A  107.  §-hoz
A gyámügyi igazgatás korszerűsítése semmiképpen sem jelenti az önkormányzatok hatáskörének kiürítését, illetve az önkormányzati jogok csorbítását, hiszen az alap- és szakellátási feladatok ellátása továbbra is a helyi önkormányzatok feladata marad. A Javaslat a gyámügyi igazgatás hatósági intézkedéseinek körében határoz meg új munkamegosztást.
A Javaslat továbbra is a települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatás-köreként határozza meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételét, a gyermek védelembe vételét, valamint az azonnali intézkedést igénylő esetekben az ideiglenes hatályú elhelyezést.

XIX. fejezet
A gyámhivatal feladat- és hatásköre
A  108 - 122.  §-hoz
A Javaslat szerint a gyámügyi igazgatási ügyekben elsőfokon jár el a települési önkormányzat jegyzője és a kijelölt városi, fővárosi, kerületi polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézője. A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyámügyi közigazgatási szerve. A gyámügyi szakigazgatási szervet a Kormány hozza létre. A gyámügyi igazgatás felügyeletét minden esetben a népjóléti miniszter mint ágazati felelős gyakorolja.
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz az első, illetve másodfokú gyámhatóságok feladat- és hatáskörére. Így a kijelölt városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézője elsőfokú feladat- és hatásköreként nevesíti a gyermek-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket, továbbá a pénzbeli támogatásokkal, a gyermekek családi jogállásának rendezésével, az örökbefogadással kapcsolatos perindítással, a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal, továbbá a gyámsággal, gondnoksággal és vagyonkezeléssel kapcsolatban megtehető intézkedéseket.
A Javaslat a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal gyámügyi szakigazgatási szervének másodfokú feladat- és hatásköreként nevesíti az alapellátást, illetve szakellátást nyújtó intézmények szakmai ellenőrzését, a nem önkormányzati intézmények szakmai felügyeletét, valamint a hivatásos pártfogói tevékenységgel kapcsolatos hatáskört.

XX. fejezet
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai
A  123 - 133.  §-hoz
Az ügyek jellege alapján a Javaslat az általánostól eltérő eljárási és illetésségi szabályokat határoz meg. Így különösen a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésénél, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételénél, valamint a szülőnek a gyermeke örökbefogadásához adható hozzájáruló nyilatkozatánál.
A Javaslat kiemelten fontosnak tartja, hogy az eljárás során a gyermeket érettségére tekintettel közvetlenül meghallgassák. A Javaslat továbbá nevesíti azokat a szakértőként kirendelhető intézményeket, és személyeket, amelyek, illetőleg akik kirendelhetők az eljáró szervek által, ha a gyermek személyiségével kapcsolatos tény vagy körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges.
A Javaslat a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítéséről úgy rendelkezik, hogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást meg kell téríteni. Egyidejűleg meghatározza az eljáró szerv részére az objektív és szubjektív határidőt, mert a megtérítés az igénybevételtől számított egy éven belül nem követelhető (objektív határidő), de ugyancsak nem követelhető a tudomásul vételtől számított három hónapon túl (szubjektív határidő).


HATODIK RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XXI. fejezet
Adatkezelés
A  134 - 142.  §-hoz
A Javaslat az ellátásra való jogosultság szempontjából garanciális jelleggel fogalmazza meg a személyiségi jogok védelmét, az adatkezelés szabályait. Csak a Javaslatban foglaltak szerint lehet a jövőben az ellátásban részesülőkről személyes adatokat kezelni és szolgáltatni. A Javaslat meghatározza, hogy az adatkezelésre jogosult szervek milyen célból kezelhetik a személyazonosító adatokat, illetve különleges adatokat. További garanciális szabály, hogy akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében kérheti a betekintési, helyesbítési és törlési jogának érvényesítését.
A nyilvántartásból az ellátásra való jogosultság megszűnésétől illetve a gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
A Javaslatban meghatározott rendelkezések az irányadók akkor is, ha az ellátás megszervezését nem önkormányzati szerv átvállalja, illetve a törvényben nem szabályozott ellátásokról vezetett nyilvántartásokra is.

XXII. fejezet
A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai
A  143 - 144.  §-hoz
A Javaslat önálló fejezetben fogalmazza meg a gyermekek védelmét biztosító feladatok finanszírozásának egyes szabályait. A finanszírozás további kérdéseiről évente a költségvetési törvényben kell dönteni. A Javaslat szerint az állami költségvetésnek kell biztosítania az ellátások közül az államigazgatási feladatok fedezetét. A helyi közügynek tekinthető önkormányzati feladatokhoz az állam - a korábbi szociális normatíva helyett - szociális- és gyermekjóléti normatívával, illetve a költségvetési törvényben nevesítendő más normatívával, valamint kötött felhasználású támogatásokkal járul hozzá. A szociális és gyermekjóléti normatíva a költségvetési törvényben meghatározott szempontok figyelembevételével differenciált.
A  145- 153.  §-hoz
A Javaslat egységes elvek szerint rendezi a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjakat. A Javaslat a szociális törvénnyel összhangban különbséget tesz intézményi és személyi térítési díj között. Az intézményi térítési díj az ellátás típusától függően eltérő. A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani. Garanciális szabály, hogy a személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat, és megállapításánál tekintettel kell lenni a fizetésre kötelezett jövedelmére is.
A Javaslat ennek szellemében határozza meg a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés, a házi gyermekfelügyelet, valamint a gyermekek átmeneti gondozása, továbbá a fiatal felnőttek utógondozói ellátása térítési díját.
A Javaslat értelmében a nevelésbe vett gyermek ellátási költségeihez az köteles hozzájárulni, aki a Csjt. értelmében a gyermek tartására köteles. A Javaslat a gondozási díj fizetésére vonatkozó rendelkezéseket a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülő és a gyermek kapcsolattartásának szabályozá-sáról szóló 51/1986.(XI.26.) MT rendelet (a továbbiakban: Ágr.) rendelkezéseivel azonos tartalommal határozza meg, mindezeket törvényi szintre emelve.


XXIII. fejezet
Záró rendelkezések
A  154. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követő 6. hónap 1. napján lép hatályba, azonban a Javaslat megfelelő időt kíván biztosítani arra, hogy az önkormányzatok a kötelező ellátási formák feltételeit megteremthessék. 
A  155 - 159. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései átmeneti szabályokat tartalmaznak, mivel egyes korábban megállapított ellátások feltételei újraszabályozásra kerülnek, valamint egyes támogatásokat, illetve hatósági intézkedéseket új támogatási formák, új jogintézmények váltanak fel. 
A   160. §-hoz
A Javaslat szerint felhatalmazást kap a Kormány, a népjóléti miniszter, hogy a törvény végrehajtásával összefüggő rendeleteket megalkossa.
Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a Csjt. végrehajtására vonatkozó módosító rendelkezéseket a törvénynek megfelelően szabályozza.
A   161.  §-hoz
A törvény hatálybalépését követően egyes más törvényben, illetőleg törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezések hatályukat vesztik.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat szabályozási körébe került a kiskorúakról való állami gondoskodás jelenlegi rendszerének újrafogalmazása, elengedhetetlen az Ágr. idevonatkozó rendelkezéseinek egyidejű hatályon kívül helyezése is.
A  162 - 181.  §-hoz
A Javaslat a záró rendelkezések között tartalmazza a más törvényekkel kapcsolatos jogszabály-módosításokat. Ezek a családjogi törvényt, az egész-ségügyi törvényt, valamint a büntetésekről és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet érintik."
