"ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Párt
Képviselőcsoportja

T/3210.

Képviselői önálló indítvány


1996. évi ........... törvény 
a közbeszerzésekről szóló 
1995. évi XL. törvény módosításáról


1.§ 


A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 1. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

\"g) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság.\"


2. §

 Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.



I N D O K O L Á S

Az Országgyűlés 1995. május 9.-én alkotta meg a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt. 

A szabályozás fő célja akkor az volt, hogy biztosítsa az államháztartás alrendszerei vagyongazdálkodásának hatékonyságát és átláthatóságát, különös tekintettel arra, hogy több tízmilliárd forintra becsülhető a közbeszerzéseknek az államháztartás kiadásain belüli éves részaránya. A javaslat ugyanakkor a közpénzek hatékony felhasználása mellett a hazai ajánlattevőket is - igaz csak  mérsékelten - preferálta.
A törvény ennek megfelelően úgy került megalkotásra, hogy az tartalmazza a közbeszerzések racionális költségkihatását elősegítő eljárás szabályait és a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét, biztosítja az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, a verseny megvalósulását és - a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink teljesítése mellett, illetve a fennálló viszonosság keretei között - a magyar gazdaság érdekeinek érvényesítését. 

A javaslat személyi hatálya e fenti célokkal összhangban úgy került meghatározásra, hogy az alá különböző szervezetek, szervezettípusok tartoznak. A személyi hatály meghatározásának egyik szempontja az volt, hogy a közpénzekből, illetve a közpénzekből történő támogatás segítségével gazdálkodók a javaslat tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseik során kötelesek legyenek a javaslat versenyeztetési eljárási szabályai szerint eljárni.

Semmi sem indokolta már akkor sem és semmi sem indokolja ma sem, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t nem vonták a közbeszerzési törvény hatálya alá, hiszen az ÁPV. Rt. legfőbb feladata az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek, illetve egyéb vagyon mielőbbi értékesítése magántulajdonosok részére, illetve amíg ez megtörténik addig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon hasznosításáról.

Az állami tulajdonnal kapcsolatos fenti feladatok során az ÁPV Rt.-re értelemszerűen ugyanolyan elveknek kell vonatkoznia mint amelyeket a közbeszerzési törvény - fent már hivatkozott  - preambuluma fogalmaz meg. 

Vitathatatlan tény ugyanis, hogy
- az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése,
- a közpénzek felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, 
- a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása
mind olyan célok, amelyeket nem indokolt csak az államháztartás alrendszereit alkotó költségvetési szervekre szűkíteni, hanem ezeknek az elveknek a mentén kell működni azoknak a szervezeteknek is amelyek az állami vagyont csak \"kezelik\". Az ÁPV Rt. ugyanis nem gazdálkodik az állami vagyonnal, csak azt kezeli és lényegében csak szervezeti formájában különbözik a költségvetési szervektől. Az ÁPV Rt. egyik jogelődje az Állami Vagyonügynökség pl. korábban is költségvetési szervként működött. Jogosan mondható tehát, hogy az ÁPV Rt. csak \"quasi\" gazdálkodó szervezet, és más gazdasági társaságokhoz képes működése is sajátos, speciális, ezért rá beszerzései tekintetében is speciális szabályok vonatkozhatnak.
Hasonló indokok miatt tartoznak egyébként a törvény hatálya alá pl. a közalapítványok, vagy a korábban intézményi formában, ma már gazdasági társaságként működő közszolgálati műsorszolgáltatók is, mint pl. a Magyar Televízió, Magyar Rádió.

Az is vitathatatlan tény, hogy mindazok az anyagi források, melyeket az ÁPV Rt. akár saját szervezetének működtetése céljából, akár a portfoliójába tartozó cégek pl. reorganizációja céljából felhasznál ugyanolyan közpénzek, mint  a költségvetési szerveké. 

Ugyanakkor az tarthatatlan állapot, hogy amíg az ÁPV Rt. privatizációs eljárásainak nyilvánosságát törvény szabályozza, addig ezzel szemben a beszerzéseinek nyilvánossága, ilyen esetben a közpénzek áttekinthetősége, és ennek során a verseny tisztasága jogszabállyal nincs biztosítva. 

Az önálló indítvány fentiek miatt javasolja az ÁPV Rt. esetében is, hogy az a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzon.

A közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá a törvény személyi hatálya szerinti szervezetek árubeszerzései, építési beruházásai és részükről szolgáltatások megrendelése tartoznak, feltéve, ha a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a külön meghatározott értékhatárt.

E tekintetben szintén nem indokolt különbséget tenni az ÁPV Rt. esetében más szervezetektől. Sem az ÁPV Rt. árubeszerzései sem építési beruházásai esetében ilyen kétségek nem is merülhetnek fel. Problémát jelenthetnének  viszont az ÁPV Rt. azon szerződései, melyek a szolgáltatások körébe tartoznak. Különösen igaz ez az 1995. évi  XXXIX. tv. V. fejezete által szabályozott vagyonkezelési szerződések esetében. Ugyanakkor a közbeszerzési törvénynek a 9. § (2) bekezdése ezt a dilemmát megoldja, hiszen annak b) pontja kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatásokra melyeknél \"a szolgáltatás végzésére kizárólag  más jogszabályban  meghatározott feltételek mellett köthető szerződés.\"

Tekintettel arra, hogy a privatizációs törvény V. fejezete ilyen szerződéseket szabályoz ezekre tehát a közbeszerzési törvény hatálya valójában nem vonatkozna, egyéb szerződésekre azonban, amelyek a szervezet más irányú működését érintik viszont igen. 


Budapest, 1996. október 4.



Deutsch Tamás
Fidesz-Magyar Polgári Párt

"
