"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA




T/3211. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT


a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
1997. évi költségvetéséről






Előadó: Medgyessy Péter
pénzügyminiszter




Budapest, 1996. október


1996. évi .... törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 
1997. évi költségvetéséről


Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: 


I. Fejezet

A társadalombiztosítási alrendszer bevételeinek és kiadásainak 
főösszege 

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó 

a) bevételi főösszegét 1.144.507 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1.144.507 millió forintban
állapítja meg. 

(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e törvény 1. sz. melléklete tartalmazza. 






II. Fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése 

Az Ny. Alap költségvetése

2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 
a) bevételi főösszegét 624.333 millió forintban
b) kiadási főösszegét 624.333 millió forintban
állapítja meg. 

(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 2. sz. melléklete tartalmazza.

3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a működési költségvetését e törvény 3. sz. melléklete tartalmazza.

4. § A társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közreműködésével folyósított ellátásokra befolyt összegeket és az ellátások kiadását e törvény 4. sz. melléklete tartalmazza.

5. § Az Ny. Alap tartalékainak alakulását e törvény 5. sz. melléklete tartalmazza.


Az E. Alap költségvetése

6. § Az Országgyűlés az E. Alap 

a) bevételi főösszegét 520.174 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 520.174 millió forintban,
állapítja meg.

7. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A 6. sz. melléklet 1 cím kiadások 1 alcím, 1 előirányzatcsoport szám, 1, 2, 3, 4, 5, 6. kiemelt kiadási előirányzatok részletezését a 7. sz. melléklet tartalmazza.

8. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzatnak és az egészségbiztosítási igazgatási szerveknek a működési költségvetését e törvény 8. sz. melléklete tartalmazza.

9. § A társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közreműködésével folyósított ellátásokra befolyó összegeket és az ellátások kiadását e törvény 9. sz. melléklete tartalmazza.

10. § Az E. Alap tartalékainak alakulását e törvény 10. sz. melléklete tartalmazza.

11. § (1) A 7. sz. melléklet az I-IV. kasszák előirányzatai tartalmazzák az egészségügyi intézmények közalkalmazottaira vonatkozó bérpolitikai intézkedések fedezetét. 

(2) A IV. sz. kassza a kórházi struktúra-átalakítás miatt az egészségügyi intézmények közalkalmazottainak a  jogviszonya megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is tartalmazza.
 

III. fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

12. § (1) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 6. sz. melléklet 1 cím kiadások, 1 alcím természetbeni ellátások, 1 előirányzat-csoportszám, 6. kiemelt előirányzatának a 7. sz. melléklet IV. kassza 3. pontjában meghatározott előirányzatának évközbeni egyéb célra történő felhasználása.

(2) A 6. sz. melléklet bevételi oldal 7. cím előirányzatából 3500 millió forint, a 7. sz. melléklet IV. kassza 3. pont Kórházátalakítás végkielégítése kiadási előirányzat fedezetét biztosítja.

13. § (1) Az Ny. Alap 35.000 millió forint, az E. Alap 40.000 millió forint összegig a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi ... törvény 31. §-a szerint bevételeiknek és kiadásaiknak évközbeni időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes hitelt vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról. E fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett.

(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra vonatkozó jogszabályok alapján a folyósító szerv által készített finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza 1997-ben a Magyar Államkincstár az (1) bekezdésben hivatkozott törvény 32.§-a alapján. 

14. § E törvény 2. sz. melléklete 1 cím kiadások, 1 alcím nyugellátások, valamint a 6. sz. melléklet 1 cím kiadások, 2 alcím, 1 előirányzat csoportszám alatti korhatár alatti rokkant és baleseti kiadások előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - a szociális rászorultságot is figyelembevevő megállapítására, illetve emelésére, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 13. §-ára, valamint a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdésére hivatkozással 500 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 200 millió forintot használhat fel.

15. § A 6. sz. melléklet 1 cím, 2. alcím 4. előirányzat csoportszám alatti betegséggel kapcsolatos segélyek előirányzatból 

a) 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira,
b) 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés megtérítésére,
c) 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadásokra,
d) 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatásra 

fordítható összeg. 

16. § A 6. sz. melléklet, Kiadások oldal 1. cím kiadások 1 alcím természetbeni ellátások 1 előirányzat csoportszám, 6. kiemelt előirányzata, a 7. sz. melléklet szerinti részletezésben a IV. számú kassza 3. pontjában végkielégítés címen megjelölt előirányzat a kassza egyéb költségeinek a terhére túlléphető, de más célra nem használható fel. 

17. § (1) A 2. sz. melléklet, Kiadások oldal 2. cím Egyéb kiadások, 3. alcím Működésre fordított kiadások, 2. előirányzat csoportszám Ellenőrzési tevékenység ösztönzése ellenőrzése a járulék ellenőrzése során ténylegesen feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphető.

(2) A 6. sz. melléklet 2. cím Egyéb kiadások, 2. alcím Működésre fordított kiadások, 2. előirányzat csoportszám Behajtás ösztönzése előirányzat a tényleges bevételek mértéke arányában túlléphető.

(3) Ha a 2. sz. melléklet Kiadási oldal 2. cím Kiadások, 3. alcím működésre fordított kiadások 2-3. előirányzat csoportszám előirányzatának, valamint a 6. sz. melléklet Kiadási oldal 2. cím működésre fordított kiadások 2-5. előirányzat csoportszám előirányzatának a tényleges kiadásai kevesebbek, mint az előirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni. 

(4) A 2. sz. melléklet Kiadások oldal 2. cím Egyéb kiadások 3. alcím működésre fordított kiadások előirányzata, valamint a 6. sz. melléklet 2. cím Egyéb kiadások 2. alcím működésre fordított kiadások előirányzata a Világbanki kiadások ténylegesen felmerülő költségeinek mértékéig Kormány-egyetértéssel túlléphető.

18. § A 2. sz. melléklet Kiadási oldal 1. cím Kiadások 1. alcím 1, 2 előirányzat csoportszám - ideértve a nyugellátások szükséges emelését -,  valamint a 2. cím postaköltségek és egyéb kiadások előirányzatai a tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek.

19. § A 6. sz. melléklet Kiadások oldal 1. cím Kiadások 1. alcím természetbeni ellátások, 2-7. előirányzat csoportszám és 2. alcím pénzbeli ellátások 1-5. előirányzat csoportszám, valamint 2. cím Egyéb kiadások 1. alcím, 3. alcím, és 4. alcím előirányzatai a tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek. 


IV. Fejezet

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési előirányzatainak megalapozását szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény módosítása

20. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelője finanszírozza.\"

21. § Az Et. 10. § (4) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az előzetes befogadásra vonatkozó döntést az Egészségbiztosítási Önkormányzat a kapacitás-lekötési megállapodások megkötésére vonatkozó 1996. évi LXIII. tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel hozza meg, melyről az éves kapacitás-lekötési megállapodások megkötésével egyidejűleg tájékoztatja a szolgáltatót. A szakellátást nyújtó új kapacitások befogadására is a kapacitás-lekötési megállapodások megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.\"

22. § Az  Et. 14. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az Egészségbiztosítási Alap kezelője a gyógyító-megelőző ellátások éves költségvetési előirányzatán belül az egyes ellátások arányának változását figyelembevéve átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.\" 

23. § Az Et 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és új (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A háziorvosi szolgálatok, különösen csoportpraxisok járóbeteg-szakellátási feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat is vállalhatnak, korlátozott, lakosságszám-arányos mértékben, szakmai normatívák alapján az 1996. évi LXIII. tv. 1. sz. mellékletében foglalt területi finanszírozási normák terhére.
(3) A háziorvosi szolgáltatások körét és a szakellátási szolgáltatások normatíváit a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.\"

24. § (4) Az Et. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

\"(1) A fogorvosi alapellátás és fogászati szakellátás évente megállapított, az ellátandó korrigált lakosságszámmal arányosan rögzített - az alapellátásra és szakellátásra eltérően meghatározott - alapdíjjal, valamint a szakellátás körébe tartozó elvégzett szolgáltatások utáni teljesítménydíjjal kerül finanszírozásra.
(2) A fogorvosi ellátás alap, illetve szakellátásba tartozó szolgáltatásainak körét és a szakellátási körbe tartozó szolgáltatások pontszámrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A járóbeteg-szakellátás intézményei a nyújtott ellátások szerint teljesítményük alapján kerülnek finanszírozásra. A járóbeteg-szakellátás szolgáltatásai és szolgáltatás-csoportjai pontszámrendszerét a népjóléti miniszter állapítja meg.\"

25. § Az Et. 17. §  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"17. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményeit az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása
a) az ellátást indokló fődiagnózis,
b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a főbetegséghez társult betegségek és
d) a beteg életkora, 
e) az a-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszám rendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP állapítja meg. Az országos forint alapértékkel számított intézményi bevétel szakmai indokok alapján módosítható. Az aktív fekvőbetegellátás finanszírozásának szabályait Kormányrendelet állapítja meg.

(3) A bevételek folyósításra a 2 hónappal megelőzően mért teljesítmény alapján utólag kerül sor a tárgyhónapot követő második hónap 20. napjáig.

26. § Az Et. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejüleg új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

\"(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az Egészségbiztosítási Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat összege az intézmény-finanszírozás körében érvényesülő átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos növekedéssel azonos.

(4) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül alkalmazásra az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban nyújtható ellátások területén. Ezen szolgáltatások igénybevételénél szakmai szabályok szerint összeállított sorrendet (várólistákat) kell alkalmazni.

(5) Az ellátott esetek számbavételén alapuló, valamint a progresszív ellátás legmagasabb szintjén sem gyakori, egyedi  esetek - beleértve a nem sürgősségi külföldi kezeléseket is - finanszírozásának feltételeit Kormányrendelet szabályozza.

27. § Az Et 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az egészségügyi szolgáltató köteles az egészségügyi ellátásra az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni, és azt csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra felhasználni. Az alapellátási szolgálat működtetője az E. Alapból kapott összeget nem használhatja fel a szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadások fedezetére.\"







A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása


28. § Az AT. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése címekre, alcímekre tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok, címként jelenik meg a központi költségvetés támogatása is. A költségvetési törvényben szereplő címek - ide nem értve az alcímeket - címrendet képeznek. A címrend évközbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.\" 

29. § (1) Az AT. 4. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/ 
\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt 28%-os mértékű munkáltatói járulék, valamint 13%-os mértékű - az 1996. évi ... törvényben meghatározott - egészségügyi hozzájárulás - ide nem érve annak a minimumfizetési kötelezettségre történő kiegészítését - együttes összege 59,75%-ának (az említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41,0% - belül a 24,5%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részarányának), a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 24,5%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék teljes összegének, a munkanélküli járadék, továbbá a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék és egyéni nyugdíjjárulék;\"

(2) Az AT. 4. § (3) bekezdésének cb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
/c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül/
\"cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 54,93%-a;\"

(3) Az AT. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az Egészségbiztosítási Alap 
a) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ide értve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is) mint társadalombiztosítási ellátások, továbbá

b) a külön törvény szerint a magyar állampolgároknak járó egészségügyi szolgáltatások [gyógyító-megelőző ellátások, gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő-szolgáltatások, anyatej-ellátás) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék, útiköltség-térítés, segélyek)]
kiadásainak fedezetére szolgál.\"
(4) Az AT. 5. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
\"a) a társadalombiztosításhoz befolyt 28%-os mértékű munkáltatói járulék, valamint 13%-os mértékű - az 1996. évi ... törvényben meghatározott - egészségügyi hozzájárulás - ide nem értve annak a minimumfizetési kötelezettségre történő kiegészítését - együttes összege 8,54%-ának (az említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3,5% - részarányának), valamint 31,71%-ának (az említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41% - belül az egészségügyi hozzájárulás - 13% - részarányának), az egészségügyi hozzájárulás 13%-os mértékét a minimumösszegre kiegészítő befizetés teljes összegének, valamint - a munkanélküli járadék utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás, a baleseti járulék, valamint a kizárólagosan egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek által megfizetett egészségügyi hozzájárulás teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;\"

(5) Az AT. 5. § (3) bekezdésének db) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül/
\"db) az egyéb bevételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 45,07%-a);\"

(6) Az AT. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból származó bevételnek, illetve a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás kiróvás) 2 százaléka - legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A bevételből 
a) a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulék-, illetőleg egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2 százaléka, - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti összeghatárig - a Nyugdíjbiztosítási Alap, 

b) a kintlévőségek behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel, illetőleg egészségügyi hozzájárulás bevétel 2 százaléka, - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti összeghatárig - az Egészségbiztosítási Alap
bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.\"




Záró rendelkezések


30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg az AT. 3. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti; az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében az \"58,10%-ának\" szövegrész helyébe az \"54,93 %-ának\" szövegrész lép, és \"a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére\" szövegrész, valamint a 4. § (3) bekezdésének h) pontja hatályát veszti; az AT. 5. §-ának (2) bekezdésében a \"41,90%-ának\" szövegrész helyébe a \"45,07%-ának\" szövegrész lép, és \"a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére,\" szövegrész, valamint az 5. § (3) bekezdésének b) és i) pontja hatályát veszti; az Et. 10. § (3) bekezdésében a \"Népjóléti Közlöny különszámában\" szövegrész a \"Népjóléti Közlönyben\" szövegrészre változik; az Et. 11. § (2) bekezdés a) pontjából a \"1996. január 1-jétől\" szövegrész és a 19. § (1) bekezdés b) pontja, a 20. § (1), (3) és (5) bekezdése, valamint a 25. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) 1997-ben a kapacitás-lekötési megállapodások megkötésének határideje 1997. december 1. Az OEP és a MEP a szolgáltatókkal az új finanszírozási szerződéseket - a kapacitás-lekötési megállapodások alapján - 1998. január 1-jei hatállyal - legkésőbb 1997. december 31-éig megköti. 

(4) Azoknál az intézeteknél, amelyek kapacitásaira 1997. december 31-ét követő időszakra - az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény alapján - az OEP és a MEP a fenntartóval nem köthet megállapodást, az érvényben lévő finanszírozási szerződést 1997. december 1-jéig felmondja 1998. január 1-jei hatállyal. A felmondási idő alatt a szolgáltató - a sürgősségi ellátást kivéve - egészségbiztosítási jogviszony keretében járó ellátásra, az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási kötelezettsége terhére nem fogadhat új beteget. 

(5) Az AT-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1997. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(6) A Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal szemben 1997. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban volt, törvényben meghatározott járulék-megosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.



I n d o k o l á s
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 
1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


A társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetésének kialakítása több tényező egyidejű figyelembevételével történt. Számításba kellett venni az Alapok 1996. évi, illetve a pótköltségvetés által okozott módosításoknak a teljesülését mutató értékeket, mint bázisadatokat, valamint az Alapok számára külső adottságként megjelenő 1997. évi makrogazdasági összefüggéseket.

A Kormány, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozóan a központi költségvetéssel azonos  gazdaságpolitikai mozgástérből indult ki.
Abból, hogy a tartós és fenntartható növekedés fő gazdaságpolitikai feltétele az export- és beruházás-vezérelt növekedés. A gazdaságpolitika eszközrendszerében kiemelt szerepet kell kapjon az elkövetkező években az államháztartási reform. A költségvetési politikában az állami újraelosztás szűkítése, az államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított arányainak további mérséklése szükséges ahhoz, hogy a vállalkozások járulék- és adóterheit elfogadható szintre lehessen csökkenteni, segítve a gazdasági fellendülést.

Az államháztartás valamennyi rendszerében arra kell törekedni, hogy az egyensúlyjavulás folytatódjon, reformlépésekkel kell azt tartós alapokra helyezni és egyúttal a lehető legnagyobb mértékben lassítani kell az inflációt.

A fogyasztói-árnövekedés ütemének csökkenésével a fogyasztói árszintemelkedés tervezett mértéke 18%. A bruttó keresettömeg növekedés - a foglalkoztatás és a munkaerőpiac mozgásaira, az államháztartás racionalizálására és az ezzel járó jelentősebb létszámcsökkentésre figyelemmel - a KSH havi megfigyeléseire támaszkodva 17%. Ebből adódóan a nettó átlagkereset növekedés mértéke 18%. 

A bázist képező 1996. évi várható értékek becslése a Kormány által elfogadott pótköltségvetés által korrigált adatok alapján történt. 

A bázist tekintve a bevételi oldalon 21 milliárd forint elmaradás várható, ami alapvetően a rendkívüli járulékbehajtás, a munkáltatói táppénz-hozzájárulás és a járulékok elmaradásának tudható be.
A rendszeres munkáltatói és egyéni járulékbevételek együttes előirányzatától a teljesítés 7 milliárd forinttal marad el. A munkáltatói táppénz-hozzájárulás előirányzatának az alakulását több tényező befolyásolta: 1996. elején került bevezetésre, nem vonatkozott az előző évben kezdődő betegállományra, illetve minden táppénzfizetési jogcímre, az ügyviteli folyamat időigényessége (fizetési meghagyással történő érvényesítés).
A rendkívüli járulék-bevételi előirányzat részbeni teljesülésével 6 milliárd forint várható annak ellenére, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat által elkészített kintlévőség felmérését követően sor került az Önkormányzatok által több éve szorgalmazott módosításokra, az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosítására az 1996. évi LX törvénnyel.

Kiadási oldalon egyes ellátásoknál mérsékelt megtakarítással, másoknál többletkiadással lehet számolni 1996-ban.
A nyugdíjkiadásoknál közel 3  milliárd forint megtakarítás várható,
- a Nyugdíjbiztosítási Alapnál (továbbiakban: Ny. Alapnál) 5 milliárd forint ami abból adódik, hogy az 1996. évi nyugdíjemelés összértéke 12,6%-ot ért el a prognosztizált 14,7%-os mérték helyett, 1%-ot meghaladó létszámcsere-hatás mellett. A Kormány azonban ezt a \"megtakarított\" 5 milliárd forintot a központi költségvetés terhére a nyugdíjasoknak egyszeri intézkedésként biztosította.
- a rokkantnyugdíjnál megtakarítás nem keletkezett, sőt közel 2 milliárd forintos \"elfutás\" mutatkozik (a számítások szerint 1.934 millió forint) ugyanazon mértékű emelés és 2%-os létszámcsere-hatás mellett a tervezésnél számított szigorító intézkedések és az abból következő közel 3 milliárd forintos tervezett megtakarítás alapján számított előirányzathoz képest.

A gyógyító-megelőző ellátásoknál az előirányzat a bérmegállapodásban vállalt kötelezettségek miatt mutatja a pótköltségvetési törvényjavaslat szerinti 7,7 milliárd forintos többletet.

A gyógyszer és gyógyászati segédeszközök kiadása 4,0, illetve 1,5 milliárd forintos túllépéssel zárhat. Ez azt mutatja, hogy a gyógyszerkiadásoknál a térítési díj növelését célzó intézkedés elhúzódása miatt, a vényellenőrzés eredményei mellett a megtakarítás elmaradt. A közgyógyellátásra jogosultak körének kiszélesítése a gyógyszerkiadás mértékének növekedését 5%-ot meghaladóan befolyásolta.  
A gyógyászati segédeszközök tekintetében megállapítható, hogy a nagy értékű segédeszközök 1996-tól lehetséges kölcsönzésétől várt megtakarítás helyett, annak alkalmazásának elmaradásából adódóan túllépés következett be.
A világbanki hitel Kormány egyetértéssel történő felhasználása várhatóan ... milliárd forint összegű többletkiadást okozhat 1996-ban.
A Kincstári Egységes Számlán rendelkezésre álló hitel igénybevételi kamata 3,5 milliárd forint körül alakulhat éves szinten.
A hiányt növelő tételek mellett az Egészségbiztosítási Alapban (továbbiakban: E. Alap) táppénzkiadásnál jelentkezett csak jelentősebb, közel 4 milliárd forint összegű megtakarítás.

Mindezek alapján a társadalombiztosítási alapok várható hiánya 1996-ban 53,2 milliárd forint körül alakul. Az E. Alapé a költségvetésben előirányzott 1,6 milliárd forint helyett 31,8 milliárd forint, a Ny. Alapé a költségvetésben előirányzott 16,2 milliárd forint helyett 21,4 milliárd forint lesz.

Az 1996. által determinált helyzetben hangsúlyozottabban jelentkezik a társadalombiztosítás reformjának az igénye.

Kiadási oldalon a nyugdíjreform eredményeképpen olyan vegyes finanszírozású rendszer kialakítása a cél, amely jótékonyan ötvözi a felosztó-kiróvó rendszer és a tőkefedezeti rendszer előnyeit, kiküszöböli a hátrányokat és ezzel egyidejűleg garantálja az állampolgárok időskori jövedelmét. Emellett intézkedéseket kell kidolgozni a rokkantnyugdíjasok rendszerének a korszerűsítésére is.

Az egészségügy átalakításának alapvető célja az egyensúlyi követelményeknek megfelelő források felhasználásával kielégítő feltételeket biztosítani a népesség egészségügyi állapotának javításához.
1997-ben e területen a legfontosabb feladat az egészségügyi intézményrendszer strukturális átalakítása, a szükségletek és az ellátási lehetőségek közötti különbségek mérséklése. A változás lényege az, hogy a mennyiségi kínálat szűkítésének eredményeként felszabaduló források felhasználásával, valamint a Népjóléti Minisztérium fejezetnél az erre a célra elkülönített előirányzat hatékony felhasználásával javuljon a szolgáltatások színvonala, célzottsága. Emellett a szervezettség javulásával, a költséghatékony gazdálkodás keretei között fedezet legyen teremthető az egészségügyben dolgozók bérhelyzetének további javítására is.

A társadalombiztosítás stabil gazdálkodásának - a nyújtott szolgáltatások körének és mértékének megőrzése mellett - feltétele 1997-ben a bevételi oldalt alapvetően meghatározó járulékreform következetes végrehajtása. Az átalakítás irányát a Kormány elfogadta, és a Parlament egyidőben tárgyalja a társadalombiztosításról szóló 1995. évi II. törvény módosításával az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot.

A járulékreform lényege az, hogy biztosítsa az egészségügyi és a nyugdíjkiadások finanszírozhatóságát. A társadalombiztosítási járulékalapnak a progresszív SzJA alaphoz közelítése, az egészségügy területén a bevezetésre kerülő hozzájárulás a szolidaritási elv következetesebb érvényesítésére ösztönöz. A fixösszegű kötelező minimum hozzájárulások az egészségügyben befizetésre ösztönöznek, egyenletesebb teherviselést jelentek.  Ezzel az E. Alapnál 1,5%-os mértékű munkáltatói járulékmérték csökkentést lehet elérni.

Az egyéni járulékplafon emeléséből 11 milliárd forint többletbevétellel számol a javaslat. Ugyanakkor kiadásnövelő hatása 1997-ben még elenyésző.
A járulékalap szélesítéséből adódó munkáltatói hozzájárulás és egyéni járulék-növekedés 1997. évben 42 milliárd forint, folyó évi járulékbehajtás javulással nem számolva. A járulékreform előkészítése során a társadalombiztosítás statisztikai adatai és a KSH adatai egybevetése is megtörtént. A KSH létszám- és béradataiból számolt béralap  azt mutatja, hogy a munkáltatói járulékbevételnek sokkal magasabb szinten kellene realizálódnia, mint azt a társadalombiztosítás statisztikai adatai mutatják.  Az elmúlt év tapasztalata a KSH statisztikai adatai alapján azt mutatja, hogy a járulékbeszedés tényleges mértéke 90% körül realizálódott a társadalombiztosítás területén. 

A természetbeni egészségügyi ellátás fixösszegű kiegészítése 57 milliárd forint bevételt eredményezhet. Ebből az összegből a statisztikai adatok szerint nem regisztráltak körében, annak egynegyedének rendszeres járulékfizetésével számolva 9 milliárd forintos bevétel prognosztizálható. A fennmaradó létszám tekintetében számolni lehet azzal, hogy nem kerülnek be, vagy kiszűrhetőek a szociálisan ellátottak köréből és az egészségügyi ellátásukért vagy fizetnek, vagy regisztráltként befizetéseikkel növelhetik az ilyen címen tervezett előirányzatot. 
Az intézkedés összhatása - amely magában foglalja a járulékalap szélesítést, a egészségügyi hozzájárulást, az egyéni járulékplafon növekményt és a 1,5%-pontos munkáltatói járulékmérték csökkentést - 80 milliárd forintnyi bevételi többletet jelent a két társadalombiztosítási alapnál együttesen.
A kiadási oldalon megjelenő intézkedések, valamint a bevételi oldal intézkedései biztosítják, hogy a társadalombiztosítási alapok 1997-ben az államháztartás GDP-ben meghatározott 4% mértékű hiányát ne befolyásolja kedvezőtlenül.


Részletes indokolás

1. §-hoz

A társadalombiztosítási alrendszernek a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - a bevételi főösszege 1.144.507 millió forint, a kiadási főösszege ugyancsak 1.144.507 millió forint. 

2.- 5. §-hoz

A járulékbevételek előirányzata 588.751 millió forint, ebből a munkáltatói hozzájárulás 472.419 millió forint, az egyéni járulék-befizetések összege 108.530 millió forint. 
A munkáltatói hozzájárulás, az egyéni nyugdíjjárulék befizetések, valamint a járulékalap szélesítés hatásaként (járulékalap a személyi jövedelemadó alapra épül, beletartozik a természetbeni étkeztetés, honorárium, szerzői díj, stb., a személyes közreműködéssel járó, valamint a tagsági viszonyból az egyéni vállalkozásból származó személyi jövedelemadó szerinti jövedelmek) 35.382 millió forinttal lesznek magasabbak. Összességében 624.333 millió forint összbevétellel számol a javaslat a Nyugdíjbiztosítási Alapnál és ugyanannyi kiadási összeggel.
Az egyéni járulék-befizetések a járulék-befizetési plafon havi 99.000 forintos felső határra emelésével 11.000 millió forintos nagyságrenddel nőnek. Összességében ezen a jogcímen 108.530 millió forint bevétel várható.
A munkanélküli ellátás után fizetett járulék és a munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék számításánál az előirányzatban az ellátottak számának várható kismértékű csökkenése, valamint az ellátások emelkedése jelenik meg a javaslatban.

A kintlévőségek behajtásából eredő járulékbevétel 15.039 millió forint. 

A késedelmi pótlék és bírság előirányzata 1996-hoz képest kismértékű csökkenést mutat, abból adódóan, hogy a behajtható kintlévőség alapja egyrészt csökken, másrészt a javuló járulékbeszedés miatt feltehetően kisebb mértékben növekedhet.
A működési célú bevétel elsősorban a nyugdíjbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Ny. Alap által finanszírozott folyósítási költségének megtérítése, melynek összege 920 millió forint, amiből a központi költségvetés által térített összeg 520 millió forint, saját működési célú bevétele 400 millió forint. Ez utóbbiból 60 millió forint a vagyoni kárpótlási életjáradék, 70 millió forint a személyi kárpótlási életjáradék, 50 millió forint a hadigondozotti ellátások, és 180 millió forint az előnyugdíj utáni térítés. A saját működési bevétel (bérletdíj, biztosítási jutalék, közhasznú munkavégzés) 40 millió forint. 

A javaslat azzal a feltételezéssel él, hogy a járulékalap-szélesítés az egészségügyi hozzájárulás bevezetése, az Alapoknál megteremtheti a feltételeit a keresztfinanszírozás megszüntetésének. Ez az Ny. Alapnál közel több mint 30 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítást jelent.

A null szaldós követelmény miatt 3066 millió forint összegű vagyonhasznosításból származó bevétellel is számol a javaslat.

A kiadásokat alapvetően meghatározó tétel a nyugellátások összege 608.687 millió forint összegben. Az 1997. évi nyugdíjkiadást a korhatáremelés, - számolva a jelenlegi 55. életévüket betöltöttek magasabb arányú nyugdíjba-vonulásával - 2.500 millió forinttal érinti, a számítás 1%-os létszámcsere-hatással, és az 1997. évi várható nettó keresetindexnek megfelelő 19,3%-os nyugdíjdinamikával számol. Tehát nem tételezi fel a nyugdíjemelés rendszerének kihatásában a maitól eltérő jellegű változtatást (ugyanilyen mértékű növekedést a 1073/1996. (VII.9.) Korm. határozat szerinti vegyes indexálásnak az átmeneti időszakra vonatkozó szabályozásával is el lehetne érni). A nyugdíjkiadások számításánál változatlan degressziós és valorizációs szabályokkal számol a javaslat. 

Az ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások előirányzata az inflációs hatás miatt növekszik. A javaslat szerinti kiadás 3.600 millió forint.

A kamat- és hozambevételekkel, valamint a vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások tervezett összege 124 millió forint.

A működésre fordított kiadások előirányzata 11.922 millió forint. A működési költségvetésben a törvényi kötelezettségek teljesítését a központi költségvetési szervekre vonatkozó feltételekhez közelítő feltételekkel, és az új kötelezettségekből adódó többletfeladatok miatt (ellenőrzési- és informatikai-rendszerfejlesztés) növekménnyel is számol a javaslat. A működési költségvetés a javaslat szerint a központi költségvetéssel harmonizáló illetményalap növekedéssel, a személyi juttatások 17%-os növekményével számol. A személyi juttatások tervezése maga után vonja mindazon kifizetések arányos növekedését is amelyek az illetményalaphoz kapcsolódnak, illetve azok közterheinek a növekedését.

A központosított intézményi előirányzatok biztosítják a járulék- és nyugdíjellenőrzés hatékonyságának növeléséhez szükséges működési feltételeket. Az ellenőrök munkájukat e területen munkáltatói helyszínen végzik, meglehetősen nehéz körülmények között. A be nem jelentett biztosítottak, illetve be nem vallott járulékok még mindig nagyok. A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében célszerű megőrizni az ellenőrök ösztönzési keretét még akkor is, ha az új járulékszabályok a mainál jobban ösztönzik a járulék-befizetéseket. 

Létszámfejlesztésekre a tavalyi évhez hasonlóan 1997-ben korlátozott lehetőségek mellett kerülhet sor.
Ilyen feltételek mellett is biztosítani szükséges a nyilvántartási rendszer korszerűsítését és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítését kismértékű új létszámnöveléssel, illetve a meglévő létszám átcsoportosításával.

Több területi igazgatóság esetében is gondot jelent az irattározási kapacitás az 1988-1992. év közötti keresetek begyűjtésével kapcsolatos nyilvántartások elhelyezése miatt. Olyan megoldást kell kidolgozni, ami a legkevésbé költségnövelő tényező. 

A központi nyomtatvány-ellátás költségeit mérsékli, hogy a beszerzés ezen a területen is a közbeszerzési törvény szabályaihoz igazodik.

6.-11. §-okhoz

Az E. Alap 1997. évi költségvetésében 520.174 millió forint, bevételi és 520.174 millió forint kiadási előirányzattal számol a javaslat.

A járulékbevételek alakulása a következő tényezők hatását tükrözi:

	- a bruttó keresettömeg 17%-kal nő,
	- a gazdaságpolitikai prioritások szolgálata jegyében az egészségbiztosítási munkáltatói járulék 1,5%-ponttal csökken. Ez mintegy 30 milliárd forint összegű bevételkiesést okoz.

A bevételkiesést több tényező kompenzálja:

	- a járulékalap szélesítése azáltal, hogy biztosítási jogviszonyt keletkeztetővé és így járulékalappá válnak valamennyi munkaviszonyból vagy személyes közreműködéssel járó, valamint a tagsági viszonyból, az egyéni vállalkozásból származó jövedelmek, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmek (megbízási díj, vállalkozási díj, előadó-művészeti, szerzői honorárium, szellemi alkotások díja, tiszteletdíj, stb).

	- az egyéni járulékalap felemelése 99.000 forintra az E. Alap esetében 4.400 millió forint bevételt jelent. 

	- a költségvetés tervezése során a természetbeni egészségügyi ellátásoknak és a pénzbeli ellátásoknak a szétválasztása. A munkáltatói hozzájárulás a természetbeni egészségügyi ellátáshoz 13%, a pénzbeli ellátásokhoz a társadalombiztosítási járulék 3,5%. Az egyéni járulék 4%-os mértéke a pénzbeli ellátások fedezetét szolgálja. A munkáltatói egészségügyi hozzájárulás tervezésekor azzal számol a javaslat, hogy a természetbeni egészségügyi ellátásra a nem biztosítottak 4.500 Ft/hó, azaz 150 Ft/nap mértéken megállapodást kötnek. A tőkejövedelemmel rendelkezők a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz 4.500 Ft/fő/hó összeggel szerződnek, az egyéb ellátásokra pedig magasabb mérték kerül megállapításra.

A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulék nagysága a Munkaerőpiaci Alapban, a társadalombiztosítási járulékra előirányzott összeg alapján van meghatározva.
A költségvetés 1997-ben is számol a kintlévőségek behajtásából származó járulékbevételekkel. Ennek megítélésénél az eredményessége szempontjából a bázisszemléletet nem érvényesítette a javaslat.

A keresztfinanszírozás megszüntetésével az Egészségbiztosítási Alap bevételei több mint 30 milliárd forinttal csökkenek, amit kompenzáltak a munkáltatói járulékalap szélesítéséből és a munkáltatói hozzájárulásból befolyó bevételek.

A gyógyító-megelőző ellátások 1997. évi előirányzatának alakulása:
A gyógyító-megelőző ellátások előirányzata 258.527 millió forint. 
Az 1996. évi 217.500 millió forintos kiadási előirányzat nem tartalmazta a bérjellegű kiadások évközi emelésének teljes, a tervezett megtakarítással fedezett hatását. Ennek biztosítására a pótköltségvetés során kerül sor. A pótköltségvetés során az előirányzat 225.200 millió forintra módosult.

Az 1997. évi gyógyító-megelőző ellátás kialakításánál figyelembe vett tételek:

- szakmai fejlesztés szintezése címén a fogászati ellátásban évközben bevezetett finanszírozási reform éves szintrehozására 1.250 millió forint lett előirányozva,

- a háziorvosi ellátásban az előírt fixösszegű díjazás általános csökkenése miatt éves szinten fennmaradó 212 millió forintos összeg átcsoportosításra kerül a teljesítménydíjazás pénzalapjába,

- az iskola-egészségügyi ellátás kasszából 95 millió forint átsorolása történik a védőnői kasszába. Ezzel az átcsoportosítással a két érintett kassza egységes feladattartalommal, egységes finanszírozási rendszerrel kezelhető,

- a fogászati ellátás területén 1996. július 1-jétől bevezetett, fixösszegű díjazáson alapuló finanszírozási rendszer a fogászati szakellátásra is kiterjed. Az egységes finanszírozási rendszer érvényesítése érdekében szükséges a járóbeteg szakrendelés és szakambulancia keretében finanszírozott fogorvosi szakellátás előirányzatainak 170 millió forintnyi átcsoportosítása a fogorvosi szolgáltatások kasszájába.

Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény alapján végrehajtásra kerülő kapacitásszűkítés tervezett megtakarítása munkaerő elbocsátásával számolva 3.500 millió forint összegben az elbocsátott dolgozók végkielégítését szolgálja. Ennek fedezetét a vagyoneladásból származó bevétel biztosítja. 

A bérjellegű kiadásokat 17%-os mértékű növekmény, (a kórházi struktúra átalakításból adódó létszámleépítés mellett) a dologi kiadásokat 22,0%-os mértékű növekmény jellemzi. 
A gyógyszertámogatásra rendelkezésre álló összeg 81.180 millió forint. Ez a mérsékelt növekedést feltételező előirányzat csak abban az esetben teljesíthető, ha további kiadásmérséklő intézkedésekre kerül sor. Ezért szükséges:

- a közgyógyellátási jogosultság átfogó felülvizsgálata és 1997. január 1-jével történő módosítása oly módon, hogy a közgyógyellátás túlnyomó részben rászorultsági alapú legyen,
- költségtakarékos gyógyszerrendelésre ösztönző érdekeltségi rendszer bevezetése, 
- gyógyszerterápiás ajánlások készítése,
- gyógyszercsoportos fixösszegű támogatás az azonos hatásmechanizmusú gyógyszerek teljes körénél.

A gyógyászati segédeszközök támogatására szolgáló előirányzat 14.340 millió forint, ami 10 %-kal nagyobb az 1996-ban várható értéknél. Ebben a körben is szükség lesz a kiadások növekedését fékező intézkedésekre. Indokolt:

- az újrahasznosítás, használatbaadás rendszerének kiépítése,
- a vényellenőrzés megvalósítása,
- az olcsóbb hazai segédeszközök gyártásának ösztönzése,
- költségtakarékos terápiás ajánlások 

kidolgozása.

A korhatár alatti rokkantsági ellátások előirányzata 91.827 millió forint. Az előirányzat a létszámnövekedés és létszámcserélődés egyenlegeként megvalósuló 2%-os növekedés, valamint a nettó keresetkiáramlás 19,3%-os fedezetét tartalmazza. 1997-ben az ellátás rendszerének átalakítását - összehangolt módon az aktív foglalkoztatáspolitikával - meg kell kezdeni annak tudatában, hogy ennek kiadásmegtakarító hatásai csak a későbbi években jelentkeznek. Tovább kell folytatni az ellenőrzés és a felülvizsgálat szigorítását. Mindez 1997-ben 4.000 millió forintnyi megtakarítást kell eredményezzen. 

A táppénzkiadások előirányzata 41.430 millió forint. Ennek meghatározása az 1996-ban várható bruttó keresetnövekedés, valamint az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének eredményeként várható több mint 3.000 millió forint megtakarítás figyelembevételével történt. 

Az E. Alap működési költségvetése a központi költségvetési szervekre irányadónál nagyobb növekményt tartalmaz. Egyszeri kiadásként jelentkezik a behajtás-végrehajtás ösztönzése, informatikai fejlesztés - jelenlegi számítástechnikai eszközök pótlására, országos és helyi adatátviteli hálózat megkezdett munkáinak folytatására, bővítésére, szoftverek vásárlására, informatikai üzemeltetési kiadásokra.

12.-19. §-okhoz

A javaslat az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe vonja a kórházi struktúra-átalakítás végkielégítéséhez kapcsolódó előirányzat évközbeni egyéb célra történő felhasználását. 

A törvényjavaslat 1997-re is lehetővé teszi a Kincstári Egységes Számla hiteljellegű igénybevételét, meghatározott összegig kamatmentesen, afölött pedig a jegybanki alapkamat mértékén. A kamatmentesen igénybevehető mérték az Alapok 1997. évi - az előző évinél magasabb - kiadási főösszegéhez viszonyítva szinten marad. Az Alapokon keresztül de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a Kincstár 1997-ben ugyancsak finanszírozási terv alapján biztosítja, ami garanciája az ellátások kizárólag teljesítéskori kifizetésének és a túlfizetések elkerülésének. 

Az 1975. évi II. tv. 13. §-a, valamint a 89/1990. (V. 1.) MT. rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a törvényjavaslat biztosítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére különös méltánylást érdemlő esetben a szociális rászorultságot is figyelembevevő nyugellátás megállapítására korlátozott összeghatárban.

A betegséggel kapcsolatos segélyek keretében kell biztosítani 1997-ben is a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásait, külföldi sürgősségi gyógykezelés megtérítését, nemzetközi egyezmények kiadásainak fedezését és a rendkívüli szociális támogatás forrását.

A javaslat szerint az Ny. Alapnál az ellenőrzési tevékenység ösztönzése, az informatikai fejlesztés előirányzata, az E. Alapnál a behajtási tevékenység ösztönzése, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezési költsége és beruházása, az informatikai fejlesztés előirányzat tényleges kiadása amennyiben nem éri el az előirányzatot, azt a tárgyévben egyébre nem lehet felhasználni.

A világbanki hitel hazai hozzájárulásának tényleges költségével a működési kiadás főösszege mindkét Alapnál Kormány-egyetértéssel túlléphető. 

A gyógyító-megelőző ellátás kiadásaiból a IV. kassza végkielégítés címen történő előirányzata a kassza egyéb költségeinek a terhére túlléphető, de más célra nem használható fel. 


20. §-hoz

A módosítást az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása indokolja, ugyanis a természetbeni szolgáltatások köre ez utóbbiból átkerült az előzőleg említett törvénybe.



21. §-hoz

Az elmúlt időszakban a többletkapacitások létrehozása a valós igényektől elszakadt, ezért kellett a kapacitás-szabályozásról törvényt hozni. E törvény a népjóléti miniszter kompetenciáját is megállapította. Ugyanezt a lehetőséget biztosítani kell a fejlesztéseknél is.


22. §-hoz

A gyógyító-megelőző ellátások keretösszegét az Országgyűlés hagyja jóvá, nem léphető túl. Ugyanakkor az egészségügyben szükséges struktúraváltást és az új típusú ellátások terjedését akadályozza, ha a kasszánként kijelölt pénzeszközök nem változnak az új ellátási formák, illetve az ellátási arányok változásának megfelelően. 
23. §-hoz

A javaslat a háziorvosok, illetve a csoportpraxis által az alapellátáshoz kívánjuk közelebb vinni a szakellátási tevékenységeket, lényegesen gazdaságosabb formában. Az alapellátás által átvállalt szolgáltatásokat az alapellátás szakmai céljainak megfelelő formában kell finanszírozni.Régi igény, hogy a több szakvizsgával rendelkező háziorvosok elláthassák betegeiket, ha a második szakvizsga gyakorlásának feltételei adottak. Erre ad lehetőséget a 15. § új bekezdése.

24. §-hoz

A fogorvosi praxis részben alapellátási, részben szakellátási feladatokat is ellát, a javaslat szerint ezért a finanszírozásában együtt kell alkalmazni a lakosságszám-arányos alapdíjat és a teljesítmény-pont szerinti díjazást.
A javaslat népjóléti miniszteri rendeletben tartja szükségesnek meghatározni az alapellátás által átvállalható tevékenységek körét, valamint a járóbeteg-szakellátás szolgáltatásainak a teljesítmény pontszámrendszerét.

25. §-hoz

A javaslat szerint a fekvőbetegellátás súlyszámrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben szabályozza. Az aktív fekvőbetegellátás finanszírozásának az országos alapdíját az OEP állapítja meg. A javaslat szerint az intézmények bevétele szakmai indokok miatt módosítható az aktív fekvőbetegellátás Kormányrendeletben megállapított finanszírozási szabályai szerint.

26. §-hoz

A javaslat a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények finanszírozási szabályait rögzíti.
Sok gondot okoz a korlátozott számban nyújtható, nem rutin szerűen végzett beavatkozások (pl. különböző transzplantációk) finanszírozása, azaz az évente ellátható esetszám meghatározására, az un. várólista megállapítására ki a kompetens személy. Ezt a világszerte problémát okozó kérdést kívánja rendezni a jogszabály.

27. §-hoz

A javaslat az egészségügyi szolgálat fenntartóinak az egészségügyi ellátásra kapott összegek pénzkezelési szabályairól rendelkezik.

28. §-hoz

A javaslat alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének a prezentációja az államháztartás többi alrendszeréhez hasonlóan címekre és alcímekre tagozódva kerül bemutatásra. Címet a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok, a központi költségvetés támogatása alkot. A címrend megváltoztatására az Országgyűlés az illetékes.

A törvényjavaslat az egészségbiztosítási munkáltatói járulék 1,5%-pontos csökkentése, valamint az egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt biztosítja a bevételek ágak közötti megosztásának új arányait, azok működőképessége érdekében.

29. §-hoz

A javaslat a járulékmérték változás, valamint az egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt a bevételek alapok közötti megosztási szabályainak módosításáról rendelkezik.
30. §-hoz

A törvény hatálybaléptetéséről, a hatályon kívül helyezendő jogszabályi helyekről, az új rendelkezések alkalmazásának az időpontjáról, a járulékreform előtt keletkezett járulék-kintlévőségek megosztási arányairól, valamint az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény végrehajtása során a finanszírozási szerződések felmondási határidejéről és az E. Alap finanszírozási kötelezettsége terhére történő új beteg ellátásának tiltásáról rendelkezik a javaslat.

Tájékoztató az önkormányzatoknak a jelen tervezettől eltérő álláspontjáról

Az 1996. évi XLVII. törvénnyel módosított társadalombiztosítási alapok önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 23. §-ának (7) bekezdésében rendelteknek megfelelően az indokolás mellékletében bemutatjuk azokat a pontokat, amelyekben a Kormány javaslata eltér az önkormányzatok által tett javaslattól, és az alábbiakban részletesen kifejtjük az eltéréseket.

A Kormány a központi költségvetés 1997. évi irányelveiben határozta meg azokat a szempontokat, amelyek alapul szolgálhatnak az Alapok költségvetésének elkészítéséhez. A Kormány felkérte az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot, dolgozzák ki a társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetési tervezésének irányelveit, a költségvetési irányelvekben meghatározott feltételek figyelembevételével:

A társadalombiztosítási alapok elkészítették saját költségvetési törvényjavaslatukat. Az elvárás az volt, hogy három évre előre gördülő tervezésben mutassák be az Alapok várható helyzetét. Ennek az elvárásnak a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyűlései által jóváhagyott javaslat nem tesz eleget. 

A két Alap javaslata olyan mértékben tér el az államháztartás által meghatározott követelményszinttől, ami miatt a Kormány a saját költségvetési javaslatát kell az Országgyűlésnek benyújtsa. A benyújtott költségvetési javaslat háttéranyagaként megjelenik a gördülő tervezés bemutatása is, ami már előre vetíti az 1998-tól hatályba lépő reformintézkedések (nyugdíjreform nélküli) várható hatását is az elkövetkező évekre.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről elkészített törvényjavaslat az államháztartás többi alrendszerét is meghatározó makroparaméterek figyelembevételével készült (bruttó keresettömeg-növekedés 17%, nettó átlagkeresetnövekedés 18%, fogyasztói árszínvonalnövekedés 18%). 

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

a./ Bevételi oldal:

Bevételi oldalon az előterjesztésben javasoltakhoz képest a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi költségvetésének kialakításakor 

- járulékalap szélesítésekor csupán a járulékfizetésnek a tiszteletdíjra való kiterjesztésével számolt.
Az előterjesztők javaslata a járulékbevétel számításánál a járulékreform hatásaira figyelemmel volt.

- nem vett figyelembe járulékmérték csökkentést. Ezzel a Kormányjavaslat sem számol az Ny. Alapnál. A járulékreform során ugyanis a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz történő hozzájárulás fixösszegű minimumának a bevezetése az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, ami a csökkentés helyét meghatározza,

- az egyéni járulékplafon emelést - érintve az egyéni és társasvállalkozásokat is - a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 4000 Ft/nap, 120.000 Ft/hóban határozta meg. Az előterjesztés az egyéni járulékplafon emelésnél 3.300 Ft/nap, havi 99.000 Ft-ot vett figyelembe, 

- a keresztfinanszírozás megszüntetésével sem számol. Ez az előterjesztők javaslatának megfelelően 30 milliárd forintot meghaladó többletet jelent ebben az Alapban,

- a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése a járulékfizetéssel nem fedezett szolgálati idők után költségvetési térítéssel fedezi. (A központi költségvetésből 450 ezer fő után minimálbérrel számított járulékát 25.000 millió forintot igényelne),

- az egyensúlyi állapot elérése érdekében az előterjesztők javaslata az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott vagyon elidegenítéséből származó bevételnek a folyó kiadásokba történő bevonásával is számol. 

b./ Kiadási oldal:

- a nyugdíjkiadások vonatkozásában a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 1,2%-os létszámnövekedéssel, valamint 0,3%-os pozitív-cserélődéssel, az idei várható nettó keresetindexnek megfelelő 19,3%-os nyugdíjdinamikával számol. A Kormány 1%-os létszámnövekedéssel és 19,3%-os nyugdíjdinamikával számol, 

- a Nyugdíjbiztosítási Alap közgyűlés által jóváhagyott javaslata számol a valorizáció szabályának változtatásával, javasolja az átlagszámítási időszak emelkedése miatt a nyugdíjazást megelőző második év előtti keresetekre is végrehajtani a növelést. Egyúttal a degresszió mérséklését is javasolja a százalékkulcsok módosításán túl az alsó sávok változtatásával is,

A Kormány nem számol a degresszió és a valorizáció változtatásával abból a megfontolásból, hogy a korhatáremelés miatt a nyugdíjskála pozitívan változott. A hosszabb szolgálati időt jobban elismeri ez a rendszer, ugyanakkor nem csökkentette a kevés szolgálati idő elismerését. 1998-tól e feltételek \"végleges\" és fokozatos megváltoztatására a nyugdíjreform keretében, a reális pénzügyi fedezete megteremtésével kerülhet sor,

- a nyugdíjkiadások várható mértéke az önkormányzat által jóváhagyott javaslat szerint 611.000 millió forint. Ez eltér a Kormányjavaslattól. Az eltérés az 1996. évi nyugdíjbázis eltéréséből, a létszámcsere hatásból, valamint a degresszió és valorizáció következményéből adódik, amivel az előterjesztők nem számoltak,

-a  Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által tervezett 696.310 millió forintos bevétel és a 708.980 millió forintos kiadás, 12.670 millió forint deficitet jelent.

- a keresztfinanszírozás megszüntetsével érintett ellátások végleges rendezését a kormányzati javaslat a nyugdíjreform és az egészségügyi reform véglegezésével összefüggésben kezeli. Az átmeneti évben az ellátások szolgálati időbe történő beszámítása fennmarad és a társadalombiztosítás szolidarisztikus jellegéből adódóan a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei biztosítják a szükséges fedezetet.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése:

a./ Bevételi oldal:

- az Egészségbiztosítási Alap önkormányzati közgyűlés által jóváhagyott tervezete szélesebb járulékbevétel növeléssel számol, mint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által jóváhagyott költségvetés.
A tiszteletdíjak mellett a szerzői jogdíjakat is járulékalappá teszik. A járulékalap meghatározását a személyi jövedelemadó alapjának a munkavégzéssel összefüggő jövedelem részére építik. Ugyanakor ez a járulékreformban meghatározottal nem azonos, főként a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz a minimumfizetéssel nem számolnak.

Az általuk tervezett járulékalap-szélesítés alapján az egészségbiztosítási munkáltatói járulékot 2%-ponttal csökkentik. A járulékalap szélesítés mértéke ezt a csökkentést javaslatuk szerint nem fedezi, ezért ellentételezéseképpen igénylik a központi költségvetéstől az egészségkárosító cikkek fogyasztási adója meghatározott részének az Egészségbiztosítási Alapba történő átutalását (18 milliárd forint). A jóváhagyott költségvetésük az egészségbiztosítás szolgáltatásait igénybevevő nem biztosított személyek után számol az állam által fizetendő járulék-előirányzattal is (37 milliárd forint).

A Kormányváltozat a járulékalap-szélesítéssel, az egyéni járulékplafon emelésével valamint a természetbeni egészségügyi ellátásokhoz történő munkáltatói hozzájárulással, illetve a fixösszegű minimum hozzájárulások bevezetésével együtt az Egészségbiztosítási Alapnál 1,5%-os mértékű járulékmérték-csökkentéssel számol. Az egészségügyi kiadásokhoz közvetlen központi hozzájárulást a Kormány-javaslat nem tartalmaz,

- az Egészségbiztosítási Önkormányzat által jóváhagyott költségvetés nem tervezte a természetbeni és a pénzbeli ellátások szétválasztását, és a keresztfinanszírozás megszüntetését sem, amivel a jelen tervezet számol,

- a  Kormány által beterjesztett javaslat az egyensúlyi követelmény érdekében az ingyenes vagyonjuttatásból származó vagyon részbeni elidegenítéséből származó bevétel bevonását iráyozza elő.

b./ Kiadási oldal:

- a gyógyító-megelőző ellátások kiadásánál a javaslat 258,5 milliárd forint kiadással számol, az önkormányzati változat szerint 260,5 milliárd forint. A javaslat számol a nem egyenlő eséllyel elérhető tételek eltörlésével a célelőirányzatokból.

A Kormány által javasolt intézkedések tekintetében a jelen tervezet az alábbiak szerint azonos az Egészségbiztosítási Alapéval:
- a gyógyító-megelőző ellátások körében, a struktúra-átalakítás és az ezzel együttjáró létszámcsökkentés,
- a gyógyszertámogatások esetén:
= a közgyógyellátási rendszer racionális átalakítása,
= költségtakarékos gyógyszerrendelésre ösztönző érdekeltségi rendszer bevezetése,
= gyógyszerterápiás eljárások készítése,
= gyógyszercsoportos fixösszegű támogatás bevezetése, az azonos hatásmechanizmusú gyógyszerek teljes körénél,
- a gyógyászati segédeszközök támogatásánál,
= az újrahasznosítás, használatbaadás rendszerének kiépítése,
= a vényellenőrzés megvalósítása,
= az olcsóbb hazai segédeszközök gyártásának ösztönzése,
= a költségtakarékos terápiás ajánlások kidolgozása,

- a korhatár alatti rokkantsági ellátások kiadása - aminek átfogó átalakítására legkorábban 1998. január 1-jétől kerülhet sor - a jelen tervezet szerint akkor biztosított, ha a rokkantsági nyugdíjrendszer korszerűsítése megkezdődik és 1997. január 1-jétől részben érvényesíthető,

- a jelentős létszámleépítésre való tekintettel az Egészségbiztosítási Alapnál a végkielégítés kifizetésére külön előirányzatot tervezünk. Ahhoz, hogy az 1997-re tervezett ágyszámcsökkenés valóban megvalósuljon, az ezzel kapcsolatos intézkedéseket az év elejére kell ütemezni. Ugyanakkor össze kell hangolni az ez évi kórházi konszolidációval, hogy kellő érdekeltséget biztosítsunk a struktúraváltást elfogadó intézményeknek. A szakmai protokollok kialakításának munkálatait fel kell gyorsítani egy átfogó program kidolgozásával. 
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat javaslata az 1996. végén és 1997-ben végrehajtásra kerülő kapacitás-szűkítés következtében felszabaduló munkaerő végkielégítésére és egyéb juttatás biztosítására fedezetet nem tartalmaz.
Az egészségügyi kiadásokhoz közvetlen központi hozzájárulással nem számol a Kormány-javaslat, 

- az Egészségbiztosítási Alap közgyűlés által jóváhagyott költségvetése 582.191 millió forint bevétellel, 582.191 milió forint kiadással, \"0\" egyenleggel számol, 55 milliárd forint költségvetési támogatás mellett. 

A társadalombiztosítási alapok működési költségvetésének kialakítása során a központi költségvetési intézményekre vonatkozó döntéssel megegyezően, 6%-os növekményt javasolt a központi költségvetési irányelv. Az egyeztetések során a két adminisztráció kinyilvánította, hogy a reformok végrehajtását csak további forrásokkal alátámasztva látja biztosítottnak. Ezért a Kormány-javaslat a központi költségvetési szerveknél magasabb növekménnyel számol.




-----------------------------------------------------------------------------Ç   ü   v ¦   r -   m Ç  i -  e ¦  a Ă  ] L  Y   U -  Q Ó  M ß  I - @ B @ A @ A @ A @ A @ @@
ß  Ű  w    s   o   k S  g U  c p  _ >
  [ O
  W °
  S 	  O ¦  K -  @ B @ B @ B @ A @ A @ B
¦  Ţ  w \"	  s 4	  o F	  k `	  g 0
  c A
  _ -
  [ ý
  W Ś
  S ę
  O m
  K -  @ B @ B @ B @ B @ B @ B
m
  ~
  w +
  s Ň
  o h
  k t
  g x
  c -
  _ ľ   [ ú   W ą   S *!  O ű!  K -  B A @ A @ A @ A @ B @ B
ű!  .6  w 06  s 26  o ¦6  k ů8  g ç8  c Ó8  _ 9  [ 5=  W ä=  S =B  O xB  K -  B @ B @ B @ B @ B @ B @
xB  ęG  w °G  s O  o O  k 
Y  g ÖY  c Ś~  _ Č~  [ 'é  W 5é  S -ë  O Şë  K -  A @ A @ A @ A @ A @ B @
Şë  ?L  w őL  s R-  o `-  k +=  g Ň=  c -¤  _ Ţ¤  [ đ  W đ  S Ťď  O ťď  K -  A @ A @ A @ A @ A @ A @
ťď  Đď  w Ëď  s Ýď  o ´ď  k đÎ  g ĐÎ  c Çß  _ üß  [ Lß  W -ß  S Řß  O řß  K -  A @ A @ A @ A @ A @ A @
řß  ťÔ  w áÔ  s Ľš  o ľš  k ,ţ  g .ţ  c ü´  _ é´  [ 3˝  W -ß  S Řß  O řß  K -  A @ A @ A @ A @ A @ A @	Ç   â   ] á   P ó   P Ą   P Ž   P Ę   P        BD­  BD­  BD­  BD­  BD­ -  A
<        - <!       -        ­ Ë o#Ę   ¬   n Č   n «   n -   n -   n +   n Â   n Ş   n ¦   n  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­   
<        - 	¦   -   n -   n -   n Ů   n %  n '  n )  n +  n -  n  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­   
<       - 	-  /  n 1  n J  a \  a ^  T `  T b  T  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­ 
<       - 
<       - 
<       - 
b  d  n }  n Ç  a ś  T +  T ß  T Ń  T  BD­  BD­        BD­  BD­  BD­  BD­ 
<       - 
<        - 
<       - 
Ń  ň  n Â  a Ş  a ¦  a Ă  T  BD­  	BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­ 
<       - 
<       - 
<       - Ă  L  n 	  a   a   a 
  T   T C  T  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­ 
<       - 
<       - 
<       - 
C  u  n ć  n ł  n ű  n ř  n    n   a   a  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  
<       - 
<       -     n 
  n   n   n S  n U  n p  n r  n  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  BD­  
<       - 
<       - r  Ö  n ¦  n ˙  n 

  n 

  n ^
  n `
  n   n "
