"1ż
-  - 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/3212. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 
módosításáról












Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter




Budapest, 1996. október


1996. évi ...................

t ö r v é n y 

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 
módosításáról




A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul:


1.  §


(1) 		A T. 10. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	[E törvény alapján biztosított]

\"f) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget - természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagja, kivéve azt, aki e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.

g) keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli személy.\"  

(2)		A T. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az (1) - (2) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás kiterjed

a) a bedolgozóra,

b) a megbízási, valamint a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre,

c) az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, a társasház-közösség, az egyesület, a köztestület, a közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó szerv - ide nem értve a korlátolt felelősségű társaság esetében a 10. § (2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot, továbbá a 11. § (1) bekezdésének b) - c) pontjában említett külföldi állampolgárokat - választott tisztségviselőjére, a választott bíróság bírájára, továbbá a helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjére (tisztségviselőjére) és a társadalmi megbízatású polgármesterre.\"


2. §


A T. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

\"10/A. § Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személy biztosításának a fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.\"





3.  §


A T. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"11. § A biztosítás nem terjed ki:

a) a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére, (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,

b) a külföldi munkáltató által  a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személyre (a továbbiakban: külföldi), 

c) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott - a 14. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára), aki külföldinek minősül.\"


4. §


A T. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

\"11/A. § E törvény alkalmazásánál

a) munkáltatónak kell tekinteni:

1.	a biztosítottakat (T. 10. § (1) bekezdés a)-b) és f) pont és (3) bekezdés) foglalkoztató jogi személyt, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetet, magánszemélyt, költségvetés alapján gazdálkodó szervezetet, továbbá egyéb szervezeteket,
	
2.	a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulót, vagy ösztöndíjas szakmunkástanulót foglalkoztató gazdálkodó  szervezetet  -  ideértve az egyéni vállalkozót is -,
	
3.	a társas vállalkozás (T. 103/E. § (1) bekezdés) tagja esetében a társas vállalkozást,
	
4.	a T. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett magánszemélyek esetében a munkanélküli-ellátást folyósító szervet,
	
5.	a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetében a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szervet.

b) adóköteles jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA) szerint az összevont adóalapba tartozó, az önálló tevékenységből és a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az SZJA 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősülő adóköteles jövedelem azon része.\"


5. § 


A T. 15. §-a helyébe a következô rendelkezés lép: 

\"15. § A biztosítottat betegségi és anyasági ellátásként táppénz és terhességi-gyermekágyi segély illeti meg.\"


6.  §


A T. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"22/A. § A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után az irányadó időszakban a biztosított 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot fizetett.\"


7. §


(1) 		A T. 44. § (1) bekezdésének első három mondata helyébe a következő szövegrész lép: 

\"Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetnek - 1987. december 31. utáni és 1997. január 1-je előtti időtartam alatt a főfoglalkozás keretében elért keresetnek (az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedésnek, prémiumnak, jutalomnak) - , jövedelemnek a havi átlaga alapján kell megállapítani. Kereset alatt a kifizetés időpontjában érvényes rendelkezések szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelem alatt pedig a 103/D-E. §-ok szerinti nyugdíjbiztosítási-, illetőleg nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet kell érteni. Ha a nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kell fizetni, ez az összeg számít keresetnek. Az 1996. december 31-ét követően elért, nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet az e törvényben meghatározott [103/B. § (2) bek., 103/D. § (2) és (4)-(5) bek., 103/E. § (2) és (4)-(5) bek.] összeghatárig együttesen kell figyelembe venni. A nyugdíj alapját képező kereseteket (jövedelmeket) a magánszemélyek jövedelemadójának - kormányrendeletben meghatározottak szerint számított  (képzett) - összegével csökkenteni kell.\"


(2) 		A T. 44. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az 1988-ban elért keresetet 3,651-del, az 1989-ben elért keresetet 3,123-del, az 1990-ben elért keresetet 2,568-del, az 1991-ben elért keresetet 2,046-del, az 1992-ben elért keresetet 1,687-del, az 1993-ban elért keresetet 1,433-del kell szorozni, ha az ellátást 1996. december 31-ét követő és 1998. január 1-jét megelőző időponttól kell megállapítani.\"

(3)		A T. 44. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:


\"Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylő nem tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylőnek keresete volt - a külön jogszabályban általánosan meghatározott -, annak a minimálbérnek az alapulvételével kell 1620 napra kiegészíteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amelytől a nyugdíjat megállapítják.  Az 1997. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén az 1620 napot naptári évenként további 180-180 nappal kell növelni.\"


8. §
	

A T. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az alábbi  (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban és a polgári szolgálatban töltött idő.

(6) Ha a 10. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és a (3) bekezdésben említett biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott minimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként. A szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.\"


9. §


A T. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"98. § A társadalombiztosítási ellátást szóban vagy írásban, egyes ellátásokat csak írásban lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.\"


10. §


		A T. 103. §-a (1)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, valamint a 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C. §-ban említett szerv 24,5 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási és 3,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot  (a továbbiakban együtt:  társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni.\"




11. §


A T. 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"103/A. § (1) A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett  biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt) adóköteles jövedelem, valamint az adózott eredményből juttatott osztalék után a 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:

1. a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási, valamint szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege;

2. a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20.000 forintig.

3. az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(3) Az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja, segítő családtagja [10. § (1) bek. f) pontja] után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a baleseti táppénz folyósításának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. Azokra a naptári napokra, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll, a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére az (5) bekezdésben említett segítő családtag után engedélyezni kell 
a magasabb összegű - legfeljebb azonban havi 99.000 (napi 3300) forint alapján - társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag nő a 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be.

(5) Az ösztöndíjas szakmunkástanulók után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege - amely az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja - havi 480 (napi 16) forint. 

(6) A gyermeknevelési támogatást, az ápolási díjat folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni.\"


12.  § 


A T. 103/B. § helyébe a következô rendelkezés lép: 

\"103/B. § (1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képezô jövedelemként kell figyelembe venni a  10. § (1)  bekezdésének  a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelmet.

(2) A biztosított a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles megfizetni.

(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelme nem volt.

(4) Az a biztosított, aki egyidejűleg több a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - jövedelem, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles az egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(5) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével köteles nyugdíjjárulékot fizetni, legfeljebb azonban a (2) bekezdésben meghatározott összeg után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a munkáltató a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai együttesen elérték a (2) bekezdésben meghatározott összeget.

(6) Az e törvény, vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.

(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy az említett szociális ellátások összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Az ellátásokat folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az ellátások összegéből levonni, és azt a nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni.

(8) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot köteles fizetni, ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról  szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az ellátás összegéből levonni, és azt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni.\"


13.  §


A T. 103/C. §-a helyébe a következô rendelkezés lép: 

\"103/C. § (1) A munkanélküli járadékot, a keresetpótló juttatást folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. 

(2) A munkanélküli ellátásban részesülő biztosított a keresetpótló juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a  103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot köteles fizetni.

(3) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles a biztosítottól levonni és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz, kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: MEP) átutalni.

(4) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a foglalkoztatás elősegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (6) bekezdésében meghatározott  időtartamra a munkanélküli járadék megállapított összege után a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a keresetpótló juttatásban és munkanélküli járadékban részesülô személyek járulékaival és a kiegészítéssel együtt a Munkaerőpiaci Alapból köteles havonta az elôírt határidőig átutalni az illetékes MEP-nek.

(5) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma alapján a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30,5 százalékának megfelelő összegben fizeti. A részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.\"  


14.  §


		A T. 103/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"103/D. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy - ideértve a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi és szociális, továbbá gyógyszerészi  magántevékenységet folytató személyt is -,

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény  hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő természetes személy,

c) az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő,

d) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó,

e) az SZJA törvény szerint mezőgazdasági őstermelést, illetve kistermelést folytató természetes személy, ha SZJA fizetésére kötelezett.  

	(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató  (118/A. §), valamint a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért személyi jövedelemadó alapot képező jövedelme, továbbá a vállalkozói osztalékalap után, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállakozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

	(4) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) és a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - a (2)-(3) bekezdések szerint meghatározott összeg után, de legfeljebb havi 99.000 forint (napi 3300 forint) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.

(5) Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejűleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó járulékalapot képező adóköteles jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles az egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.

	(6)  Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem együttes figyelembevételével köteles a nyugdíjjárulékot fizetni, legfeljebb azonban napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.

(7) A tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó - a kiegészítő tevékenységet folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta a 103. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékű  társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után. 

(8) Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt:

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

b) katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,

d) az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(9) Az egyéni vállalkozónak a (4) bekezdésben említett százalékos egészségbiztosítási járulék helyett 2,5 százalékot kell fizetni, ha a táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt nem kívánja igénybe venni. A lemondás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(10) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától, annak visszaadása, jogerős visszavonása napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ügyvédi kamarai tagság kezdetétől, annak megszűnéséig,

c) az (1) bekezdés d) pontjában említett közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyzői, illetve az önálló bírósági végrehajtói szolgálat keletkezésének időpontjától, annak megszűnéséig,

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett mezőgazdasági őstermelő, kistermelő az őstermelői igazolvány átvétele napját követően attól a naptól kezdődően, amelytől a mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele meghaladja a 100.000 forintot, az őstermelői igazolvány visszaadása, jogerős visszavonása napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig

köteles fizetni.

(11) Ha a járulékfizetési kötelezettség a (8) és a (10) bekezdés alapján nem teljes naptári hónapban áll fenn, egy naptári napra a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(12) Az egyéni vállalkozó a tárgyévet követően a személyi jövedelemadó bevallására előírt határidőig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez a társadalombiztosítási folyószámlaszámra (törzsszámra) hivatkozással az e tevékenységéből származó személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmét bevallani. A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot - a január, február, március havi járulék kivételével - havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A január, február és március havi járulékot április 20. napjáig kell megfizetni.\" 
15.  §


		A T. 103/E. §-a   helyébe a következő rendelkezés lép: 

\" 103/E. § (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség.

 (2) A társas vállalkozás a 10. § (2) bekezdésben említett tagjának - a kiegészítő tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a személyes közreműködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(4) A társas vállalkozás tagja [10. § (2) bek.] - a kiegészítő tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a (2)-(3) bekezdések szerint megállapított társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni. 

(5) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejűleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles az egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(6) Ha a társas vállalkozás biztosításra kötelezett tagja egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és járulékalapot képező jövedelem együttes figyelembevételével köteles a nyugdíjjárulékot fizetni, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.

(7) Ha a társas vállalkozás tagjának biztosítása a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a (3) bekezdés szerinti járulékalap legmagasabb összegének megállapításánál naptári naponként 3300 forintot kell figyelembe venni.

(8) A (2) és (4)-(6) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb és legmagasabb járulékalapot azzal az időtartammal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozás tagja:

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül,

b) katonai, polgári szolgálatot teljesít,

c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,

d) ügyvédként az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.

(9) A társadalombiztosítási járulékot, illetőleg az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.\"


16. §


(1) 		A T. 105/C. §-a  (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés lép:

\"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elôször a megtérítendô ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra, rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt követően - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelő (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a 103. § (3) bekezdésében említett táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni. 
Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elôbb a biztosítottat terhelő, egészségbiztosítási és  nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendô társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, illetőleg a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetén a 103. § (3) bekezdésében említett hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.\"

(2)		A T. 105/C. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegéről, továbbá a tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról, ha azok együttes összege meghaladja az 500 forintot, október 31-ig köteles értesíteni.\"


17. §


A T. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"112. § A fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás költségeit köteles megtéríteni. Az eljárás költségeinek a megtérítési módját, mértékét (összegét) a Kormány rendeletben szabályozza.\"


18. §


A T. a következő 117/A. §-sal egészül ki:

\"117/A. § (1) Ha az igény elbírálása, illetőleg követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve az ellátás (követelés) összegét tévesen állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, az illetékes társadalombiztosítási szerv a határozat (fizetési meghagyás)közlésétől számított öt éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.

(2) Az ellátás összegének utólagos kifizetésére a 100. § (1) bekezdése, a követelés érvényesítésére a 113. §, a visszafizetési és a megtérítési kötelezettségre a 105-109. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.\"


19. §


A T. 118/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"118/A. §  A 103/D. § (1) bekezdés a)-e) pontjában említett egyéni vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg e törvény, vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági járadékban részesül.\"


20. §
	
	
	(1)  	A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (2) bekezdéssel, ezzel  egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
	
	\"(1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a tevékenységet kezdőnek minősülő kivételével - az e tevékenységéből származó és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelme, valamint a vállalkozói osztalékalap után, átalányadó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem egytizenketted része - legfeljebb azonban évi 1.204.500 forint (havi 99.000 forint, napi 3300 forint) - után baleseti járulékot köteles havonta fizetni.
	
	(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.\"

	(2) 	A T. 119/A. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
	
	\"(4)  A 103/D. § (8), (10)-(11) bekezdéseinek rendelkezéseit a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az igazolt keresőképtelensége vagy kórházi ápolása időtartamára sem köteles járulékot fizetni. \"
	

	21. §
	

	A T. 119/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
	
	\"119/B. § (1) A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék után 10 százalékos mértékű baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági viszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.
	
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.\"
	
	
	22. §
	
	
	A T. 119/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
	
	\"119/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagykorú magyar  állampolgár a lakóhelye szerint illetékes MEP-el szolgálati idő megszerzésére 35 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
	
	(2) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötését  megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodásban meghatározott összeg a változást követő hónap első napjától módosul. 
	
	(3) A (1) bekezdésben említett nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként megjelölt összeg nem lehet több havi 99.000 forintnál.
	
	(4) Az (1) bekezdésben említett személlyel megállapodás csak annak megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a tárgyhavi járulékot a következő hónap 10. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
	
	(5) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendő járulék alapját, továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A megállapodás alapján szerezhető szolgálati időre egyebekben a IV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.\"
	
	


	23. §
	
	
	A T. 119/E. §-a (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett folyószámlaszám bevezetése 1997. január 1-jétől folyamatosan történik. A teljes körű bevezetésig a korábbi folyószámla azonosítót is alkalmazni lehet. 
	

	24. §


A T. 124. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

\"e) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseitől eltérően megállapíthassa.\"

	
	25. §
	
	
	(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a T. 14. §-ának (3) bekezdése, a 16/A-D. §-ok, a 19. §-ának (3) bekezdéséből a \"a táppénzfolyósítás idejének meghosszabbítása esetén két\" szövegrész, a 22. § (6) bekezdése, a 76. §-ának (2) bekezdéséből a \"baleseti egészségügyi szolgáltatás\" szövegrész, a 79/A. §-a, a 80. § (4) bekezdéséből az \"illetőleg az (5) bekezdésben\" szövegrész, a 118. §-ának (1)-(2) bekezdése, a (3) bekezdéséből \"és baleseti egészségügyi szolgáltatásra\" szövegrész, továbbá a 119. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 121/A. §-ból az \"és szolgáltatásoknak (támogatásoknak, térítéseknek)\" szövegrész hatályát veszti.
	
(2) A 8. § rendelkezéseit az 1996. december 31-e után szerzett szolgálati idő számítására kell alkalmazni. 

(3) E törvény 10.-15., §-ait és 20.-21. §-ait első ízben az 1997. január hónapra vonatkozóan fizetendő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, baleseti járulékra kell alkalmazni.

(4) A T. 119/D. §-a alapján e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásokat 1997. március 1-jéig e törvény 22. §-ában foglaltaknak megfelelően módosítani kell vagy meg kell szüntetni.
	





























ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

az 1975. évi II. törvény módosításához



A társadalombiztosítási alapok ismétlődő hiányának egyik alapvető oka, hogy egyre inkább terjed a különböző járulékelkerülési \"technikák\" használata. Erre a társadalombiztosítási szabályozás széles körben lehetőséget is ad, mivel rendkívül nagy az a jövedelmi kör, amely mentes a társadalombiztosítási járulékfizetés alól (munkahelyi szociális juttatások, szerzői jogdíjak, költségtérítések, választott tisztségviselők tiszteletdíjai, stb.).

E problémák kiküszöbölésére a társadalombiztosítási törvény módosítása azt tartalmazza, hogy 1997. január 1-jétől a munkáltató által történő társadalombiztosítási járulékfizetés a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott adóköteles jövedelemre vonatkozik. Ez alól összesen két kivétel van

˙	a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási, valamint szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege és 
˙	a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20.000 forintig.

Ez azt jelenti, hogy mind az egyéni, mind a munkáltatói járulékfizetés alapja megegyezik az SZJA alappal, vagyis megszűnik az előbbiek részletezett jövedelem típusok járulékmentessége. Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék fizetésnél érvényesülnek mindazok a kedvezmények, amelyek az adóelőleg levonásra vonatkoznak. Tehát pl. a szerzői jogvédelem alá tartozó jövedelem esetén a járulékfizetés alapja megegyezik az adóelőlegével (vagyis mód nyílik a költségek érvényesítésére). Itt jegyezzük meg, hogy az 1997. évi központi költségvetési javaslat 2 milliárd forinttal számol az intézményi rendszer érintően a társadalombiztosítási járulékrendszer változtatásának bizonyos mértékű kompenzálásával.

A vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozó adózott eredményének az a része, amelyet az új SZJA szabályok lényegében a bérrel azonos módon kezelnek, a járulékfizetés alapjává válik. Ez azt jelenti, hogy a törvénymódosítási javaslat szerint mind az egyéni, mind a társas vállalkozói körben járulékot kell fizetni a vállalkozói osztalékalap 27 százalékos mértékű személyi jövedelemadót viselő része után is. E szabály azonban ténylegesen csak 1998. január 1-jétől érvényesül, tehát a társadalombiztosítási alapoknál ebből járulék-bevételi többlet csak 1998. évre realizálódik.

Az egészségügyi szolgáltatás állami feladattá válik, így az arra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek a törvény szövegéből. A munkáltató által fizetendő 3,5 százalékos és a dolgozó által fizetendő 4 százalékos egészségbiztosítási járulék kizárólag a pénzbeli egészségügyi és anyasági ellátások fedezetéül szolgál. 

A járulékrendszer átalakításáról bővebben az egészségügyi hozzájárulásról szóló új törvényjavaslat ad információt. 


RÉSZLETES INDOKOLÁS


1. §-hoz


A T. 10. §-ának módosítását elsősorban a szerzői díjas és tiszteletdíjas tevékenységet folytató személyek biztosítási jogainak és kötelezettségeinek megalapozása teszi indokolttá.

A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő arányos figyelembevétele (8. §), lehetővé teszi a megbízási és vállalkozás jellegű jogviszonyban vagy bedolgozóként munkát végzők esetén a biztosítási összeghatár elhagyását.
A segítő családtag foglalkoztatás esetén indokolatlan fenntartani azt a szabályt, hogy a segítő családtagi státus csak önállóan keletkeztet biztosítási jogviszonyt. A tervezet szerint az egyéb biztosítási jogviszony fennállása mellett is biztosításra kötelezett lehet a segítő családtag.
A munkanélküli ellátások körének változása miatt a reájuk vonatkozó társadalombiztosítási rendelkezés pontosítása szükséges.


2. §


Az egyidejűleg több jogviszonyban álló személyek biztosítási kötelezettségének jogviszonykénti elbírálását az eddigi rendeleti szabályozás helyett a törvényben kell deklarálni, mivel a biztosítási kötelezettség törvényi szabályozást igényel.


3. §-hoz


A munkajogi szabályokra tekintettel nem tartható fenn tovább az a rendelkezés, amely a munkáltató által munkaszerződéssel foglalkoztatott házastársat kizárja a biztosítottak köréből.


4. §-hoz


A T. egyes rendelkezéseinek értelmezéséhez feltétlenül indokolt a munkáltató és az adóköteles jövedelem fogalmának meghatározása.


5. §-hoz


Az egészségügyi törvény tervezett módosítása, valamint a gyermekgondozási díj megszüntetése indokolja a betegségi és anyasági ellátások körének újraszabályozását.



6. §-hoz


Mivel a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély fedezete alapvetően a biztosított által fizetett 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, egyértelmű törvényi szabályozást igényel, hogy a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizet.


7. §-hoz


Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezés módosítását, az egyidejűleg fennálló különböző jogviszonyból származó keresetek az 1996. december 31-ét követő egybeszámítása indokolja. Továbbá rendelkezni kell a nyugdíjazást megelőző második év előtti, naptári években elért keresetek valorizálásáról.


8. §-hoz


A szolgálati idő számításának javasolt szabályozása arra irányul, hogy a minimálbérnél kevesebb bérrel foglalkoztatottaknál a járulékfizetéssel arányosan csökkentett szolgálati idő kerüljön elismerésre. (Pl. A minimálbér fele után történő járulékfizetés esetén az elismert szolgálati idő 30 nap helyett csak 15 nap lesz.)


9. §-hoz


Ha az egészségügyi szolgáltatás kikerül a társadalombiztosítási szolgáltatások köréből, úgy az igénybevétel módját az egészségügyi törvényben kell szabályozni.


10-15.  §-hoz


A munkáltatót terhelő egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék ponttal való mérséklése és az egészségügyi szolgáltatás fedezetét biztosító - 13 százalékos mértékű - járulék egészségbiztosítási hozzájárulásra történő átalakítása miatt az egészségbiztosítási járulék mértéke 18 százalékról 3,5 százalékra csökkent.

A munkáltatók által fizetett egészségbiztosítási járulék alapját indokolt a személyi jövedelemadó előleg alapjával lényegében azonossá tenni a munkajövedelmek vonatkozásában.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját is ez az összeg képezné, de felső határa  3300 forintra emelkedne. A biztosítottat terhelő járulék mértéke nem változik, azonban az egyidejűleg több jogviszonyban álló személy eltérően fizetne nyugdíjbiztosítási járulékot és egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjbiztosítási járulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni napi 3300 forintig. Az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség a jelenlegi szabályozással összhangban csak abban esetben terhelné, ha nincs heti 36 órai foglalkoztatással járó jogviszonya. Az egyéni vállakozónak 2,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetni, ha lemond a táppénzről és a terhességi-gyermekágyi segélyről.

Az egyéni vállalkozók köre a törvényjavaslat szerint kiegészül a mezőgazdasági őstermelést  folytató személyekkel.


16. §-hoz


A kiegyenlítési sorrend újraszabályozását az 1996. január 1-jétől bevezetett táppénz-hozzájárulás, valamint a  rendbírság nevesítése teszi indokolttá.

A számla egyenlegről történő értesítési kötelezettséget - az ügyviteli költségek enyhítése miatt - kívánatos egy minimális összegben meghatározni.

17. §-hoz


A T. 112. §-ának kiegészítésével lehetővé válik, hogy  az eljárás költségei megtérítésének szabályait a Kormány határozza meg. 


18. §-hoz


A járulék bevallásának elmulasztása esetén járulékot 5 évre visszamenőleg ki lehet róni, ugyanakkor nincs rendelkezés arról, hogy amennyiben az ellátás iránti igényt tévesen utasították el, vagy ellátást nem folyósították, az erre vonatkozó határozatot is 5 éven belül kell visszavonni, vagy módosítani. Ezért indokolt a T. kiegészítése erre vonatkozó szabállyal.


19. §-hoz


A kiegészítő tevékenységet folytatók körének szűkítését tartalmazza a tervezet, tekintettel arra, hogy e társadalombiztosítási jogintézmény lehetőséget teremtett a járulékfizetés megkerülésére. A tervezet szerint kizárólag a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet végzők minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak.


20-21. §-hoz


A kiegészítő tevékenységet folytatók járulékfizetésének szabályait az egyéni vállalkozókra és a társas vállalkozókra vonatkozó szabályokhoz indokolt igazítani.




22. §-hoz


A javaslat az önkéntes megállapodás kötésére jogosultak körét kizárólag Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra szűkíti, mert az egészségügyi szolgáltatás kikerül a társadalombiztosítási ellátások köréből.  Megállapodás alapján kizárólag szolgálati időt szerezhetnének a megállapodást kötő személyek.


23. §-hoz


Az 1996. évi LXVI. törvény szakazonosítóként 1997. január 1-jétől bevezette a folyószámlaszámot. A munkáltatók és járulékfizetésre kötelezett egyéb szervek, személyek részére az új folyószámlaszám egyidejű kiadása rendkívül nagy terhet jelent és az ehhez szükséges technikai feltételek sem adottak. Mindezekre tekintettel indokolt a folyószámlaszám folyamatos bevezetéséig a jelenlegi folyószámla azonosító (törzsszám) alkalmazását lehetővé tenni.


25. §-hoz


Az egészségügyi szolgáltatás állampolgári jogú ellátásként történő biztosítása a T. vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését igényli.


--------------------------------------------------------------------------------------Ç
s


É






_
B
-u
ľ}
Ö
Ö
Ü
č
í
Ďę
Ç
<
<
<
<
<
<
<
w
<
<"
