"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/3214. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

1996. évi ........... törvény

az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról



Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítása

1. §

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Eü.tv.) 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"25. § (1) Az e törvényben szabályozott ellátások közül a járványügyi érdekből elrendelt valamennyi egészségügyi tevékenység térítésmentes.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár (a továbbiakban: magyar állampolgár) közvetlen térítés fizetése nélkül jogosult.

a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint:

aa) a felnőtt korosztály az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek megelőzése és korai felismerése céljából szűrővizsgálatra;
ab) a 18 éven aluli személyek életkoruknak megfelelően: az anyagcsere, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre és az érzelmi állapotra vonatkozó, valamint teljes fizikális szűrővizsgálatra;
ac) a 18 éven aluli korosztály csoportos vagy egyéni szűrés keretében évente 2 alkalommal, a 18 éven felüli korosztály egyéni vizsgálat keretében évente 1 alkalommal fogorvosi vizsgálatra és sztomato-onkológiai szűrésre;

b) betegség esetén az egészségügyi alapellátás keretében:

ba) háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátásra;
bb) fogorvosi ellátás keretén belül
-	sürgősségi ellátásra,
-	fogkő-eltávolításra és ínyelváltozások kezelésére,
-	fogsebészeti ellátásra,
-	18 éven aluliak megelőző ellátásra, teljes körű alap és szakellátásra, valamint a fogtechnikai költségeknek és fogszabályozó készülékeknek a Kormány rendeletében meghatározott támogatásra,
-	a sorkatonai szolgálatot teljesítő, az öregségi nyugellátásra jogosító életkor és a közgyógyellátott személy fogorvosi alapellátásra, és a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlások elkészítésének és ezek fogtechnikai költségeinek támogatására a Kormány rendeletében meghatározottak szerint;

c) betegsége esetén járóbeteg szakellátásra;

d) kórházi (klinikai) ellátás keretén belül:
da) orvos előírása szerinti gyógykezelésre, ideértve a szükséges műtéteket is,
db) ápolásra,
dc) a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, ideiglenes gyógyászati segédeszközre,
dd) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,
de) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai követelményeinek megfelelő színvonalú  (komfortfokozatú) férőhelyen történő elhelyezésre, arra az időtartamra, amíg az elhelyezés orvosilag indokolt;

e) szülészeti ellátás keretén belül

ea) szülészeti ellátásra,
eb) orvosi indikáció alapján terhesség-megszakításra,
ec) orvosi indikáció alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint - mesterséges megtermékenyítésre, legfeljebb 3 alkalommal,

f) az orvosi rehabilitáció keretén belül:

fa) orvosi vizsgálatra és kezelésre,
fb) az orvos által rendelet egyéb terápiára,
fc) szanatóriumi ellátásra,
fd) a d) pontban említett ellátásokra, ha a rehabilitációra fekvőbeteg-intézményben kerül sor,

g) szenvedélybetegekkel foglalkozó - az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert - rehabilitációs ellátásra,

h) kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolásra,

i) mentőszállítás keretében:

ia) mentésre,
ib) külön jogszabályban foglalt feltételek esetén betegszállításra.

(3) A magyar állampolgárok részleges térítési díj megfizetése mellett jogosultak
a) külön jogszabályban foglalt egyes fogorvosi ellátásokra,
b) egyes szanatóriumi ellátásokra,
c) tartós ápolásra, amennyiben a fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezésére nem orvosi indikáció alapján kerül sor.

(4) A magyar állampolgár részére orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához támogatás jár. A gyógyászati céllal rendelet gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerződést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek gyógyászati segédeszközök támogatással való rendelésére az Egészségbiztosítási Alap kezelője (a továbbiakban: E. Alap kezelője) illetékes szervével szerződést kötött orvos rendeli. A támogatással rendelhető gyógyszerek, illetőleg gyógyászati segédeszközök körét és a támogatás mértékét (összegét) külön jogszabály állapítja meg. 

(5) A (2) bekezdésben említett egészségügyi szolgáltatások - az egészségügyi alapellátás kivételével -, továbbá a gyógyászati segédeszköz, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést nyújtó intézmény és a rehabilitációs célú szakszolgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. (A (2)-(5) bekezdésben felsorolt ellátások, támogatások, térítések a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltatások.)

(6) A magyar állampolgár a (2) bekezdésben foglalt ellátások az E. Alap kezelője illetékes szervével - külön jogszabályban meghatározottak szerint - szerződésben álló, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján  együttműködő egészségügyi szolgáltatásnál térítés nélkül veheti igénybe az alábbiak szerint:

a) a háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátást, az általa választott, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosnál, illetőleg gyermekorvosnál azzal, ha a választott orvos nem az állandó tartózkodási helye szerinti illetékes önkormányzat területén működik, az igénybevétellel kapcsolatos többlet útiköltséget az E. Alap kezelője nem téríti;

b) az egészségügyi szakellátás igénybevételére a magyar állampolgár - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az alapellátás orvosának beutalása alapján jogosult. A beutalás szakmai rendjétől eltérő igénybevételből eredő többletköltséget az E. Alap kezelője nem téríti.

(7) A tartósan külföldön foglalkoztatott magyar állampolgár és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett és igazolt egészségügyi ellátásnak, továbbá a külföldön munkát vállalóként vagy egyéb jogcímen külföldön tartózkodó magyar állampolgár sürgős szükségből felmerült egészségügyi ellátásának költségét az E. Alap kezelője a belföldi ellátás költségeinek megfelelő összegben megtéríti.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan külföldön foglalkoztatott magyar állampolgár és a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének nyolcvanöt százalékát az E. Alap kezelője téríti. 

(9) A (7)-(8) bekezdés alkalmazásában tartósan külföldön foglalkoztatott az a személy, akinek a külföldön történő, előre meghatározott időtartamú foglalkoztatása a három hónapot meghaladja.\"

2. §

Az Eü.tv. a következő 25/A. §-al egészül ki:

\"25/A. § 

(1) A magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések szerint vehetik igénybe Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokat azok a külföldiek, akik

a) személyi igazolvánnyal rendelkeznek, vagy azzal jogszabály alapján rendelkezniük kellene,
b) után az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató egészségügyi hozzájárulást fizet,
c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a alapján vállalják az egészségügyi hozzájárulás megfizetését, 
d) a társadalombiztosítási törvény alapján Magyarországon nyugellátásban részesülnek,
e) az a)-b) és d) pontokban felsoroltak kiskorú gyermekei.

(2) A (1) bekezdésben nem említett külföldiek térítési díj megfizetése ellenében vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, kivéve ha nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik.

3. §

Az Eü. tv. a következő 25/B. §-al egészül ki:

\"25/B. §

(1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványt vagy hatósági bizonyítványt, illetőleg Társadalombiztosítási Igazolványt. A 25/A. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban felsorolt külföldiek jogosultságának igazolásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 



A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosítása


4. §


A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokra és térítésekre terjednek ki.\"


5. §


Az Öit. 5. § első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait, a biztosítási ágba tartozó hatósági ügyintézést, továbbá jogszabály által a biztosítási önkormányzathoz és szerveihez utalt egyéb igazgatási feladatokat a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi.\"


6. §


Az Öit. 9. § (1) bekezdésének o) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

\"az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlése az irányítása alatt álló igazgatási szervezetben megszervezi az általa kezelt alapból fedezett egészségügyi ellátások finanszírozásával összefüggésben - külön jogszabályban - meghatározott igazgatási feladatokat,\"


7. §


Az Öit. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az Országgyűlés a felügyeleti jogkörében/

\"b) beszámoltatja a biztosítási önkormányzatot a biztosítási ág helyzetéről, a biztosítási ágba, illetőleg az általa kezelt alap felhasználásával összefüggő igazgatási feladatok ellátásról;\"


8. §


Az Öit. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

\"(3) Az Országgyűlés a biztosítási önkormányzat közgyűlésének feloszlatása esetén az új közgyűlés megalakulásáig biztost nevez ki a biztosítási önkormányzat közgyűlése és elnöksége által ellátott feladatok elvégzésére. Az új közgyűlés első ülését a biztos hívja össze.\"


A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása


9. §


A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével kötött finanszírozási szerződésben foglaltak szerint 
a) egészségügyi szolgáltatást nyújtanak az ellátási területükhöz tartozók számára;
b) ellátják a jogszabályokból és a passzív betegellátásból rájuk háruló feladatokat.\"







A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása


10. §


A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"49. § (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére, és/vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesítésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. 

(2) Az igazolvánnyal rendelkező személy 

a) térítésmentesen jogosult egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, ideértve ez utóbbiak javításának költségeit is, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizioterápiás kezelésre (a továbbiakban együtt: gyógyszer) és/vagy 
b) mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.\"


11. §


Az Szt. 50. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) és (5) bekezdések számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:

\"(4) A települési önkormányzat polgármestere egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesítésre való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek,  akinek a saját havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.\"


12. §


Az Szt. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Az 50. § (4) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési  önkormányzat havi 4.500 (napi 150) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak.


13. §


Az Szt. 124. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A települési önkormányzat polgármestere által az 50. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesített személy után befizetett összegből havi 3.000 (napi 100) forint összeget a központi költségvetés megtérít.


A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosítása


14. §


\"(1) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/fizetési haladék/

\"a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követelésen alapuló munkabér és bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségügyi hozzájárulás, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei, továbbá\"

/kifizetése alól nem mentesít./




15. §


A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A felszámolási költségek a következők:/

\"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást is),\"


A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosítása


16. §


A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A devizabelföldinek - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külföldön vállalkozást alapítani, már meglévő vállalkozásban részesedést szerezni, vagy ilyen vállalkozásban tőkét emelnie, külföldön fiókot alapítania, bővítenie (továbbiakban: közvetlen vállalkozás szerzése) akkor lehet, ha)

\"e) adó, vám, illeték vagy ezekkel kapcsolatos pótlék, egészségügyi hozzájárulás, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy társadalombiztosítási járulék fizetési tartozása nincs,\"


A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása


17. §


A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39.§-a (3) bekezdésének a.)-b.) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:/ 

\"a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások /munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31.§)/, valamint ezek és a képzésben részt vevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség, a 27.§ (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására;

b) jövedelempótló támogatás alaprészt
    1. a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint azt külön törvény szerint terhelő egészségügyi hozzájárulás hetvenöt százalékának, hajléktalan munkanélküli esetében teljes összegének, továbbá
  2. a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36.§-ában meghatározott összeg hetvenöt százalékának 
finanszírozására;\" 


18. §


Az Flt. 40.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére, munkaviszonya alapján teljesített - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetés 4,2 százalékát köteles fizetni.\" 


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. §


(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 179. §-ának (2) bekezdése, valamint a Szt. 54.-55. §-ai hatályukat vesztik.


Indokolás

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


E törvényjavaslat tartalmazza azokat a törvénymódosításokat, amelyek az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényből adódóan feltétlenül szükségesek. Ezek konkrétan a következők:

-	az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény; 
-	a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény;
-	a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény;
-	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény;
-	 a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény;
-	a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény;
-	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. törvény.

A törvénymódosítások azt célozzák, hogy az egészségügyi hozzájárulás - mint fogalom - a vonatkozó törvényekben megfelelő helyre beépítésre kerüljön, illetve a hozzájárulás alóli mentesítés intézményileg megoldást nyerjen. Emellett a Munkaerőpiaci Alap esetében egyrészt a munkanélküliek jövedelempótló támogatása utáni  tehervállalás a vonatkozó törvényben szabályozást nyerjen, másrészt a társadalombiztosítási járulék alapján változásához igazodóan módosuljon a munkaadói járulék alapja is. 


Részletes indoklás
 

az 1-3.§-hoz


	A természetbeni egészségügyi szolgáltatások fedezetét képező egészségbiztosítási járulék helyébe lépő egészségügyi hozzájárulás szükségszerű következménye a biztosítási jogviszony keretében járó ellátások felváltása az állampolgári jogon igénybevehető ellátások rendszerével, így a szolgáltatási csomag át kell, hogy kerüljön a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényből az egészségügyi törvénybe.

	A szolgáltatási csomag változatlan tartalommal történő átemelése mellett a módosítás rendezi a külföldi állampolgárok ellátásra való jogosultságát, valamint a szolgáltatások finanszírozásához szükséges azonosító jel alkalmazását.


a 4-8. §-hoz


A természetbeni egészségügyi ellátások fedezetére szolgáló új bevételi forrás bevezetése szükségessé teszi az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, de kétféle forrásra épülő ellátásfajták - társadalombiztosítási ellátások és a nem biztosítási jogviszonyra épülő egészségügyi szolgáltatások -, valamint az ezekhez kapcsolódó eltérő feladatok megkülönböztetését. Ez a különbségtétel fogalmazódik meg az Egészségbiztosítási Önkormányzat és szervezetei által ellátott igazgatási feladatok meghatározásában, illetőleg az Egészségbiztosítási Önkormányzat országgyűlési beszámoltatásának tárgyköreiben. 


a 9.§-hoz


A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása azért szükséges, mivel e törvényben is kezelni kell az egészségügyi természetbeni szolgáltatások finanszírozásának változásával összefüggő helyzetet. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmények a jövőben nem a progresszív, hanem a passzív betegellátásból rájuk háruló feladatokat látják el.


a 10-13.§-hoz


A közgyógyellátási igazolvány - a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítésmentes igénybevétele mellett - a jövőben az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alóli mentesítés céljából is kiállítható. A mentesítésben - a törvényben meghatározott feltételek szerint - a szociálisan rászoruló személyek részesülnek. a mentesített személyek esetén az egészségügyi hozzájárulás befizetését az önkormányzat átvállalja, melynek kétharmad részét a központi költségvetés megtéríti.


a 14-15.§-hoz


A törvénymódosítás a fizetési haladék és a felszámolási költségek  szempontjából a társadalombiztosítási járulékkal egyformán kezeli az egészségügyi hozzájárulást.



a 16.§-hoz 


A törvénymódosítás alapján a devizabelföldinek a külföldi vállalkozás alapításakor, meglévő vállalkozásban történő részesedés szerzés esetén, vagy ilyen vállalkozásban történő tőkeemelés külföldi fiók alapítás, bővítés esetén a jövőben azt is igazolnia kell, hogy egészségügyi hozzájárulás tartozása nincs.


a 17-18.§-hoz


A  foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.  törvény módosítása azt célozza, hogy a Munkaerőpiaci Alap a jövőben az Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások utáni egészségügyi hozzájárulás finanszírozására is felhasználható legyen, illetve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása után az egészségügyi hozzájárulás 75%-át is az Alap finanszírozza. 
Emellett - összefüggésben a munkáltatói társadalombiztosítási járulékfizetés alapjának változásával - szükség van a munkaadói járulék alapjának változtatására is. 


a 19.§-hoz


A törvényjavaslat zárórendelkezése rendelkezik a hatálybalépésről, illetve néhány kapcsolódó jogszabály rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről."
