"A:

                                           „Szerződés

        a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi

                                          jogsegélyről

  A Magyar Köztársaság és Kanada,

  attól az óhajtól vezérelve, hogy együttműködés és kölcsönös jogsegély révén

javítsák a két ország hatékonyságát a bűncselekmények felderítésében,

üldözésében és elnyomásában,

megállapodtak az alábbiakban:

                                              I. RÉSZ

                             ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

                                              1. Cikk

                     Kölcsönös jogsegélynyújtási kötelezettség

  1. A Szerződő Felek büntetőügyekben a jelen Szerződésnek megfelelően a

lehető legszélesebb körben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

  2. Az 1. pont alkalmazása szempontjából kölcsönös jogsegélynek minősül

bármely olyan jogsegély, amelyet a Megkeresett Állam a Megkereső Államban

büntetőügyben folyó nyomozással vagy bírósági eljárással kapcsolatosan nyújt,

tekintet nélkül arra, hogy a jogsegélyt bíróság vagy más hatóság kéri, vagy

nyújtja.

  


  3. Az 1. pont alkalmazása szempontjából büntetőügyön Kanadát illetően

parlamenti        törvény      vagy    tartományi     törvényhozás       által    alkotott

bűncselekménnyel           kapcsolatos     nyomozást       vagy     bírósági     eljárást,

Magyarországot          illetően     pedig     parlamenti     törvényekkel       alkotott,

bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy bírósági eljárást kell érteni.

  4. A jogsegély magába foglalja:

  a) személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítását, beleértve

azonosságuk megállapítását;

  b) okiratok kézbesítését, ideértve a személyes megjelenésre szóló felhívást

tartalmazó okiratokat is;

  c) adatok, okiratok és egyéb dokumentumok megküldését, ideértve bűnügyi

nyilvántartási kivonatokat, bírósági iratokat, valamint központi és helyi

közigazgatási iratokat;

  d) dolgok megküldését, beleértve tárgyi bizonyítékok ideiglenes

rendelkezésre bocsátását;

  e) személyek tanúkénti kihallgatását és nyilatkozataik beszerzéseit;

  f) a házkutatást, motozást és lefoglalást;

  g) közreműködést abban, hogy fogvalevő és egyéb személyek tanúkénti

vallomástétel vagy a nyomozás elősegítése céljából rendelkezésre álljanak;

  h) intézkedéseket a bűncselekményből származó vagyoni előny felkutatása,

az azzal való rendelkezés megakadályozása és elkobzása érdekében; és

  i) az egyéb olyan jogsegélyt, amely összhangban áll a jelen Szerződés

céljaival.

                                          2. Cikk

                       A jogsegély iránti kérelmek teljesítése

  1. A jogsegély iránti kérelmeket haladéktalanul, a Megkeresett Állam

törvényeinek megfelelően kell teljesíteni. Amennyiben e törvények nem tiltják,

a kérelmeket a Megkereső Állam által kért módon kell teljesíteni.

  2. A Megkeresett Állam kérelemre köteles tájékoztatni a Megkereső Államot

a jogsegély iránti kérelem teljesítésének idejéről és helyéről.

  3. A Megkeresett Állam az esetleg banktitok tárgyát képező banki

okiratokat, dokumentumokat és adatokat ugyanolyan körben és ugyanolyan

feltételekkel köteles rendelkezésre bocsátani, mint ahogyan azok saját

jogalkalmazó és igazságügyi hatóságai részére tehetők hozzáférhetővé.

                                          3. Cikk

                    A jogsegély megtagadása vagy elhalasztása

  1. A jogsegély megtagadható, ha a Megkeresett Állam megítélése szerint a

kérelem teljesítése sértené szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy

lényeges       közérdekbe       ütközne,    vagy    bármely      személy     biztonságát

veszélyeztetné.

  2. A jogsegély megtagadható, ha a bűncselekményt a Megkeresett Állam

kizárólag katonai bűncselekménynek tekinti.


  3. A jogsegély teljesítését a Megkeresett Állam elhalaszthatja, ha a kérelem

teljesítése a Megkeresett Államban folyamatban levő nyomozást vagy ügyészi

eljárást akadályozná.

  4. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem teljesítésének teljes vagy

részleges megtagadásáról vagy elhalasztásáról szóló határozatát köteles

haladéktalanul közölni a Megkereső Állammal, és azt köteles megindokolni.

  5. A jogsegély megtagadása vagy elhalasztása előtt a Megkeresett Állam

köteles mérlegelni annak lehetőségét, hogy a jogsegély az általa szükségesnek

ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a Megkereső Állam elfogadja,

hogy jogsegély iránti kérelmét ilyen feltételekhez kötötten teljesítsék, e

feltételeknek eleget kell tenni.

                                         II. RÉSZ

                              KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

                                         4. Cikk

 Személyek és tárgyak feltalálási helyének vagy személyazonosságának

                                      megállapítása

  A Megkeresett Állam illetékes hatóságai kötelesek minden tőlük telhetőt

megtenni a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek feltalálási

helyének és személyazonosságának megállapítása érdekében.

                                         5. Cikk

                                   Okiratok kézbesítése

  1. A Megkeresett Állam bármely kézbesítés végett számára megküldött

okiratot kézbesíteni köteles.

  2. A Megkereső Állam a választ igénylő vagy a Megkereső Államban

személyes megjelenést célzó okirat kézbesítése iránti kérelmet köteles a

válaszra vagy a megjelenésre kitűzött időpontot megelőzően kellő időben

megküldeni.

  3. A Megkeresett Állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait köteles a

Megkereső Állam által kért módon visszaküldeni.

                                         6. Cikk

                          Okiratok és tárgyak megküldése

  1. Ha a jogsegély iránti kérelem ügyiratok és okiratok megküldésére

vonatkozik, a Megkeresett Állam megküldheti azok hiteles másolatát, kivéve,

ha a Megkereső Állam kifejezetten az eredeti példányok megküldését kéri.


  2. A Megkereső Állam számára megküldött eredeti ügyiratokat vagy

okiratokat, illetve tárgyakat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell küldeni

a Megkeresett Államnak, amennyiben ez utóbbi azt kéri.

  3. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, az ügyiratokat,

okiratokat vagy tárgyakat olyan formában vagy olyan tanúsítvány kíséretében

kell megküldeni, amilyet a Megkereső Állam adott esetben kér annak

érdekében, hogy azok a Megkereső Állam törvénye szerint bizonyítékként

elfogadhatók legyenek.

                                         7. Cikk

    Az eljárással érintett személyek jelenléte a Megkeresett Államban

  1. A Megkeresett Államban tanúkénti vallomástételre és okiratok,

dokumentumok és egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására kért személyt

szükség esetén a Megkeresett Állam törvényi előírásainak megfelelően

idézéssel vagy végzéssel kell rászorítani a megjelenésre és vallomástételre,

valamint az ilyen okiratok, dokumentumok vagy egyéb tárgyi bizonyítékok

bemutatására.

  2. Amennyiben a Megkeresett Állam törvénye nem tiltja, a Megkereső Állam

bírái és tisztségviselői, továbbá a nyomozásban vagy bírósági eljárásban

érdekelt más személyek számára engedélyezni kell, hogy a Megkeresett

Államban jelen legyenek a jogsegélykérelem teljesítésénél, és részt vegyenek

az eljárásban.

  3. Az eljárásban részvétel joga magába foglalja bármely jelenlevő személy

jogát kérdések feltevésére. A jogsegélykérelem teljesítésénél jelenlevő

személyek számára engedélyezni kell, hogy szó szerinti jegyzőkönyvet

készítsenek az eljárásról. Az ilyen szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséhez a

technikai eszközök használatát engedélyezni kell.

                                         8. Cikk

             Felhívás a Megkereső Államban történő megjelenésre

  1. A Megkereső Állam kérheti, hogy valamely személy megjelenéséről

gondoskodjanak tanúkénti vallomástétel vagy a nyomozás előmozdítása

céljából.

  2. A Megkeresett Állam az ilyen személyt köteles felhívni a nyomozás

elősegítésére vagy az eljárásban tanúkénti megjelenésre, és törekednie kell

beleegyezése elnyerésére. A fizetendő térítésekről és díjakról az ilyen személyt

tájékoztatni kell.

  3. A Megkeresett Állam köteles haladéktalanul tájékoztatni a Megkereső

Államot az érintett személynek a felhívásra adott válaszáról.

                                         9. Cikk


                          Házkutatás, motozás és lefoglalás

  1. A Megkeresett Állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra,

lefoglalásra és valamely dolog - egyebek között okirat, dokumentum vagy

tárgyi bizonyíték - átadására irányuló kérelmet, ha a kérelem tartalmazza

azokat az adatokat, amelyek alapján ilyen eljárási cselekmény a Megkeresett

Állam joga szerint indokolt.

  2. Az az illetékes hatóság, amely a házkutatásra, motozásra és lefoglalásra

irányuló jogsegélykérelmet végrehajtotta, a Megkereső Állam esetleges

kérelmére köteles minden tájékoztatást megadni, egyebek között azokat,

amelyek a lefoglalt okiratok, dokumentumok és dolgok azonosságára,

állapotára, sértetlenségére és a birtokban tartás folyamatosságára, valamint a

lefoglalás körülményeire vonatkoznak.

  3. A Megkeresett Állam kérheti a Megkereső Állam beleegyezését harmadik

személynek az átadandó dologgal kapcsolatos érdekeit szolgáló kikötések és

feltételek megállapításához.

  4. A Megkereső Állam köteles eleget tenni a Megkeresett Állam által a

számára átadott lefoglalt okiratokkal, dokumentumokkal és dolgokkal

kapcsolatosan megszabott feltételeknek.

                                         10. Cikk

                          Fogva levő személyek átszállítása

  1. A Megkeresett Államban fogva tartott személyt a Megkereső Állam

kérelmére a nyomozati eljárás előmozdítása vagy vallomástétel céljából

ideiglenesen át kell szállítani a Megkereső Államba, feltéve, hogy az

átszállításhoz e személy és a Megkeresett Állam egyaránt hozzájárul.

  2. A Megkereső Állam köteles az átszállított személyt, a Megkeresett Állam

őrizetébe visszaszállítani, amint azt a körülmények engedik, vagy aszerint,

ahogy ebben egyébként megállapodtak.

  3. A Megkeresett Állam joga és kötelessége az átszállított személy fogva

tartása, hacsak a Megkeresett Állam nem ad ettől eltérő felhatalmazást, mely

esetben a személyt olyan elbánásban kell részesíteni, mint a Megkereső

Államban a 8. Cikk alapján jelen lévő személyt.

  4. A Megkereső Államban fogva tartásban töltött időt be kell számítani a

Megkeresett Államban kiszabott büntetésbe.

                                         11. Cikk

                                     Szabad eltávozás


  1. A 10. Cikk 3. pontjában foglalt eseten kívül a személyes megjelenés iránt

előterjesztett jogsegélykérelem alapján a Megkereső Államban tartózkodó

személy ezen Államban büntetőeljárás alá nem vonható, őrizetbe nem vehető

és személyes szabadságában egyéb módon nem korlátozható a Megkeresett

Államból történt elindulása előtt megvalósított tevékenység vagy mulasztás

miatt, és nem kötelezhető arra sem, hogy azon az eljáráson kívül, amelyre a

jogsegélykérelem vonatkozik, más eljárásban vallomást tegyen.

  2. A jelen Cikk 1. pontja nem alkalmazható, ha a személynek 30 nap állt

rendelkezésére a Megkereső Államból történő szabad távozásra attól a naptól

számítva, amelyen őt hivatalosan értesítették arról, hogy jelenlétére már nem

tartanak igényt, ennek ellenére nem hagyta el a Megkereső Államot, vagy

elhagyta ugyan, de oda utóbb önként visszatért.

  3. Azzal a személlyel szemben, aki a Megkereső Államban nem jelenik meg, a

Megkeresett Államban semmiféle szankció vagy kényszerítő intézkedés nem

alkalmazható.

                                         12. Cikk

                   A bűncselekményből származó vagyoni előny

  1. A Megkeresett Állam, kérelemre, köteles erőfeszítéseket tenni annak

megállapítása érdekében, hogy a joghatósága alá tartozó területen található-e

bűncselekményből származó vagyoni előny, és köteles a vizsgálat

eredményéről a Megkereső Államot értesíteni. A Megkereső Állam a jogsegély

iránti kérelem előterjesztésekor köteles tájékoztatni a Megkeresett Államot

arról, hogy mire alapozva véli úgy, hogy az utóbbi joghatósága alá eső

területen feltehetően bűncselekményből származó vagyoni előny található.

  2. Ha a jelen Cikk 1. pontjában írtak eredményeként gyaníthatóan

bűncselekményből származó vagyoni előnyt derítettek fel, a Megkeresett

Állam köteles azokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket saját törvénye

lehetővé tesz az ilyen vagyoni előny zárolása, lefoglalása és elkobzása

érdekében.

                                         III. RÉSZ

                                         ELJÁRÁS

                                         13. Cikk

                       A jogsegély iránti kérelmek tartalma

  1. A jogsegély iránti kérelmeknek minden esetben tartalmazniuk kell:

  a) azt az illetékes hatóságot, amely azt a nyomozást vagy eljárást folytatja,

amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;

  b) a nyomozás vagy az eljárás lényegének ismertetését, ideértve a tényállás

ismertetését, és másolatot vagy leírást az alkalmazandó jogszabályokról;


  c) azt, hogy milyen célból kérik a jogsegélyt, és a kért jogsegély lényegét;

  d) az esetleges titkosan kezelendőségre vonatkozó kívánalmakat és ezek

indokait; és

  e) azt a határidőt, amelyen belül a kérelem teljesítését kívánják.

  2. A jogsegély iránti kérelmeknek a következő adatokat ugyancsak

tartalmazniuk kell:

  a) amennyiben lehetséges, azon személy vagy személyek adatait,

állampolgárságát és feltalálási helyét, aki vagy akik tárgyai a nyomozásnak

vagy az eljárásnak;

  b) szükség esetén részletes közlését bármely olyan különleges eljárásjogi

előírásnak vagy követelménynek, amelynek betartását a Megkereső Állam

kívánja, és annak indokait;

  c) tanúkihallgatásra, házkutatásra, motozásra és lefoglalásra irányuló

kérelem esetén annak közlését, hogy mire alapozva vélhető úgy, hogy a

Megkeresett Állam joghatósága alá eső területen bizonyíték található;

  d) valamely személy tanúkénti kihallgatására vonatkozó kérelem esetén

nyilatkozatot arról, hogy eskü alatt vagy az igazmondás ünnepélyes

deklarálásával tett vallomás szükséges-e, és annak megjelölését, hogy mire

nézve kell vallomást vagy nyilatkozatot tenni;

  e) tárgyi bizonyítékok ideiglenes rendelkezésre bocsátása esetén azt a

személyt vagy személyi kört, amely a tárgyi bizonyítékot őrizetében fogja

tartani, azt a helyet, ahová a tárgyi bizonyítékot szállítani fogják, a rajta

elvégzendő vizsgálatokat, és azt a határidőt, amelyen belül a tárgyi

bizonyítékot vissza fogják küldeni;

  f) fogvalevő személy rendelkezésre bocsátása esetén azt a személyt vagy

személyi kört, amely az átszállítás során e személyt őrizetben tartja, a helyet,

ahová szállítani kívánják, és visszaszállításának időpontját.

  3. Ha a Megkeresett Állam úgy ítéli meg, hogy a kérelem által tartalmazott

adatok nem elegendőek a kérelem elintézéséhez, e Fél kérheti további

részletek közlését.

  4. A jogsegély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. Sürgős esetekben,

vagy ha a Megkeresett Állam ahhoz egyébként hozzájárul, a kérelem szóban is

előterjeszthető, de ilyen esetben haladéktalanul írásban meg kell erősíteni.

                                         14. Cikk

                                   Központi hatóságok

  A jelen Szerződés alkalmazása során minden jogsegély iránti kérelmet és

arra adott választ a Központi Hatóságok küldenek meg és fogadnak. A Magyar

Köztársaság Központi Hatósága az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész,

vagy az általuk kijelölt tisztségviselők; Kanada Központi Hatósága az

igazságügyminiszter vagy az általa kijelölt tisztségviselő.

                                         15. Cikk

                                     Titkosan kezelés


  1. A Megkeresett Állam a Megkereső Állammal folytatott előzetes

konzultáció után kérheti, hogy az átadott információt, vagy bizonyítékot, vagy

az információ vagy bizonyíték forrását titkosan kezeljék, vagy csak az általa

meghatározott feltételek és kikötések szerint tegyék hozzáférhetővé, vagy

használják fel.

  2. A Megkeresett Állam a jogsegélykérelem tényét, annak tartalmát,

mellékleteit és a jogsegélykérelem alapján tett bármely lépést a kérelem által

megjelölt mértékben köteles titkosan kezelni, ami alól csak a jogsegélykérelem

teljesítéséhez szükséges mértékben tehető kivétel.

                                         16. Cikk

                                 A felhasználás korlátai

  A Megkeresett Állam központi hatóságának előzetes hozzájárulása nélkül az

átadott információt és tárgyi bizonyítékot a Megkereső Állam nem hozhatja

nyilvánosságra, és nem használhatja fel a jogsegélykérelemben megjelölttől

eltérő célra.

                                         17. Cikk

                                       Hitelesítés

  A jelen Szerződés alapján átadott bizonyítékok és okiratok a 6. Cikkben

meghatározott eseten kívül hitelesítést semmiféle formában nem igényelnek.

                                         18. Cikk

                                     Nyelvhasználat

  A kérelmeket és mellékleteiket a Megkeresett Állam egyik hivatalos nyelvén

készült fordítással kell ellátni.

                                         19. Cikk

                                   Konzuli tisztviselők

  Konzuli tisztviselők a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 5. Cikke

j) pontjának megfelelően tanúként kihallgathatnak vallomástételre önként

hajlandó személyt formális jogsegélykérelem nélkül. A fogadó államot

előzetesen értesíteni kell. A fogadó állam a hozzájárulást a 3. Cikkben felsorolt

bármely okból megtagadhatja.

                                         20. Cikk


                                        Költségek

  1. A Megkeresett Állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésének

költségeit, kivéve a következő eseteket:

  a) a Megkereső Állam viseli bármely személynek a Megkereső Állam kérelme

alapján a Megkeresett Állam területére utazásával vagy onnan való

elutazásával kapcsolatos költségeket, és az ilyen személynek a jelen Szerződés

8. és 10. Cikke alapján előterjesztett kérelem folytán a Megkereső Államban

tartózkodása idejére fizetendő díjakat és költségtérítéseket; és

  b) a szakértőknek akár a Megkeresett Államban, akár a Megkereső Államban

felmerült költségeit és díjait.

  2. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelem teljesítése rendkívüli mértékű

költséggel jár, a Szerződő Felek konzultálni kötelesek annak meghatározása

céljából, hogy a kért jogsegély milyen kikötésekkel és feltételekkel adható

meg.

                                         IV. RÉSZ

                                 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

                                         21. Cikk

                                     Egyéb jogsegély

  A jelen Szerződés nem csorbítja a Szerződő Felek között más szerződések,

megállapodások alapján vagy egyébként fennálló kötelezettségeket, és nem

gátolja a Szerződő Feleket abban, hogy más szerződések, megállapodások

alapján vagy egyéb módon jogsegélyt nyújtsanak egymásnak, vagy azt a

továbbiakban is folytassák.

                                         22. Cikk

                                          Hatály

  A jelen Szerződést a hatálybalépést követően előterjesztett jogsegély iránti

kérelmekre kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az ügy alapját képező

tevékenység vagy mulasztás ezen időpont előtt valósult-e meg.

                                         23. Cikk

                                      Konzultációk

  A Szerződő Felek bármely Fél kérésére a jelen Szerződés értelmezésével és

alkalmazásával kapcsolatban haladéktalanul konzultálni kötelesek.


                                         24. Cikk

                              Hatálybalépés és felmondás

  1. A jelen Szerződés azt a napot követő második hónap első napján lép

hatályba, amelyen a Szerződő Felek arról értesítették egymást, hogy a rájuk

vonatkozó törvényes követelményeknek eleget tettek.

  2. A jelen Szerződést bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. A felmondás

attól a naptól számított egy év elteltével válik hatályossá, amelyen a

felmondásról szóló nyilatkozat közlése a másik Szerződő Féllel megtörtént.

  A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a

jelen Szerződést aláírták.

  Készült Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján, két

példányban, magyar, angol és francia nyelven; mindegyik szöveg egyaránt

hiteles.”

 Magyar Köztársaság Kormánya


T/3246. számú

törvényjavaslat


1996. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről


(A szerződés hatályba lépéséhez szükséges törvényes  követelmények teljesítéséről a jegyzékváltás 1996.  július 3-án megtörtént.)

1.§

	Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Kanada között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,  Budapesten,  az 1995. év december hónapjának 7. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.

2.§

	A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a  következő:

3.§

Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon  lép  hatályba, de rendelkezéseit 1996. szeptember  1.  napjától kell alkalmazni.


INDOKOLÁS


1995. december 7-én írták  alá  Budapesten  a  Magyar Köztársaság és Kanada közötti  bűnügyi  jogsegélyszerződést, és az Országgyűlés az 50/1996. (VI. 19.) OGY számú határozatával erősítette meg azt.
	A szerződés - annak 24. cikkének értelmében -  azt  a napot követő második hónap  első  napján  lép  hatályba, amelyen a szerződő felek értesítették  egymást,  hogy  a rájuk vonatkozó törvényes követelményeknek  eleget  tettek. Kanada budapesti  nagykövetsége  1996.  június  27-én kelt 0690/96. számú szóbeli jegyzékében adott arról  tájékoztatást, hogy eleget tett a szerződés hatályba lépéséhez szükséges törvényes követelményeknek; a  Külügyminisztérium a szükséges értesítést 1996. július 3-án kelt szóbeli jegyzékében adta meg a kanadai félnek. A szerződés tehát 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.
A szerződés különös jelentőségét az adja, hogy a  két állam között korábban nem volt ilyen jellegű  jogsegély kapcsolat. A szerződés lehetővé teszi,  hogy  a  büntető ügyekben eljáró magyar és kanadai  hatóságok  segítséget kérjenek és nyújtsanak egymásnak bűncselekmények  felderítésében és az elkövető felelősségre vonásában;  szabályozza a jogsegély kérésének és nyújtásának feltételeit.
A nemzetközi  szerződésekkel  kapcsolatos  eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13.§-ának /1/ bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített nemzetközi  szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni."
