"1ż
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/3290.

Képviselői önálló indítvány!

TÖRVÉNYJAVASLAT

AZ OLIMPIAI BAJNOKI JÁRADÉKRÓL


1. §.


Az a Magyarországon állandó lakással rendelkező magyar állampolgár, aki a nyári vagy a téli olimpiai játékokon akár egyéni számban, akár csapattagként első helyezést ért el (olimpiai bajnok), 35. életévének betöltését követő év január 1-jétől kezdődően élete végéig olimpiai bajnoki járadékra jogosult.

2. §.


Az olimpiai bajnoki járadék mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi átlagkeresetének megfelelő összeg.

3. §.


Az olimpiai bajnok özvegye élete végéig a járadék fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult, feltéve, hogy az olimpiai bajnok halálakor vele közös háztartásban élt.


4. §.

Ha a jogosult a tárgyévet megelőző év július 31-ig írásban ilyen értelemben nyilatkozik, az őt megillető járadékot a tárgyévben az 1996. évi LXIV. törvény 31.§-ában meghatározott közalapítvány részére kell átutalni.

5.§.

Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2.§ /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	\"/2/   A \"Magyar Népköztársaság  Kiváló Művésze\", a \"Magyar Köztársaság Kiváló Művésze\", a \"Népművészet Mestere\", a \"Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze\", a \"Magyar Köztársaság Érdemes Művésze\" és felnőtt világbajnokság egyéni, illetve csapatverseny számában világbajnoki címet szerzett személyek részére, a \"Miniszterelnöki elismerés a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemekért\" kitüntetetteknek, a Nemzetgyűlés által az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított \"Magyar Szabadság Érdemrend\" 1948. december 31-e előtti kitüntetettjeinek az  /1/ bekezdésben meghatározott időpontot követően a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő pótlékokat kell folyósítani.\"

6.§.

E törvény 1997. január hó 1. napján lép hatályba.
INDOKOLÁS

az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás



	Az olimpiai győzelmek jelentős vonzerőt gyakorolnak a társadalom, különösen a fiatalság körében és ezáltal pozitív hatással vannak egy ország sportéletének általános fejlődésére. Másfelől   az olimpiai játékokat az egész világon fokozott figyelem kíséri, ezért az olimpiai győzelem az olimpiai bajnok országának, nemzetének elismertségét is növeli, a televízió által megsokszorozott hatásfokkal. Egy-egy győzelem esetén az olimpiai bajnok nemzeti lobogója, himnusza szinte a világ összes országában hosszú percekre megjelenik a képernyőn, aminek \"reklámértéke\" felbecsülhetetlen. 
	Az olimpiai játékok győzteseinek teljesítményét a társadalom kezdettől fogva a közösség érdekében kifejtett szolgálatnak értékeli, ezért a győzteseket mindenkor fokozott megbecsülés övezte. Az ókori olimpiák bajnokai  adómentességben részesültek, tiszteletükre szobrot emeltek, az államtól életük végéig rendszeres ellátást kaptak, de  a jelenkor bajnokainak eredményei, teljesítményei is mind nagyobb elismerést nyernek. Állami kitüntetések, díjak, pénzbeli jutalmak, a kisebb közösségek sokszor életre szóló adományai,  de számos országban az állam által garantált szociális ellátások (járadék, nyugdíj-kiegészítés stb.) jelzik ezt az általános társadalmi megbecsülést. 
	Az olimpiák bajnokai hazánkban is eredményeik elismeréseként állami kitüntetésekben  és az 50-es évektől kezdődően kisebb-nagyobb pénzjutalomban részesültek, majd a 60-as évek végétől - élsportolói pályafutásuk alatt, azt elősegítendő - élsportolói juttatást  kaptak. A pályafutásukat befejezett sportolók azonban kikerültek az állam érdeklődési köréből, korábbi juttatásaik megszűntek, a civil életbe való beilleszkedésüket lényegében nem segítették elő. 
	Az évek során számos volt élsportoló olimpiai bajnok anyagilag olyan méltatlan helyzetbe került, amelyet mindenképpen orvosolni kellett. Ezért az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményekről szóló 30/1985. (VI.22.) MT rend. 1988-ban történt módosítása révén az olimpiai játékokon aranyérmet szerzett magyar állampolgárok nyugdíját havi 2500.-Ft-tal kiegészítették. (Ezt a pótlékot az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvények megerősítették, illetve a világbajnok sportolókra is kiterjesztették.) 
	A most előterjesztett javaslat nem szociális jellegű, nem az öregségükre hátrányos helyzetbe került, kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolót kívánja segélyszerű nyugdíj-kiegészítésben részesíteni, hanem a sporttevékenységétől visszavonult olimpiai bajnoknak a társadalom számára nyújtott értékes szolgálatát viszonozza azzal, hogy - külön ellenszolgáltatás nélkül - élete végéig a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének megfelelő összeget nyújtja számára. A járadék ugyanakkor ellensúlyozni kívánja azt a hátrányt is, amit a sportoló azáltal szenved el, hogy az életre készülés időszakában energiái nagy részét a sportra fordítja, aminek káros következményeivel a sportolók többsége visszavonulásakor kerül szembe.
	Az olimpiai bajnoki járadék  az utánpótlásra is serkentően hathat. Aggasztó ugyanis mindaz, ami az utóbbi tíz esztendőben  tapasztalható. Az igazolt versenyzők száma 37 %-kal, az utánpótláskorúaké 41 %-kal apadt. A pályafutását befejező élvonalbeli sportolók száma évek óta folyamatosan meghaladja a nemzetközi szintre jutó új tehetségek számát. A Központi Sportiskola felvételi vizsgáira jelentkezők száma 1986-tól 1994-ig 875-ről 42 főre esett vissza. A nemzetközi eredményességben ma még nem mutatkozik látványos visszaesés, de az utánpótlás lemorzsolódása miatt mindez néhány év múlva szükségszerűen bekövetkezik. A sikersportágak száma máris csökkenő tendenciát mutat, az olimpiai éremesélyesek kétharmada három sportágra korlátozódik.
	Az a perspektíva, hogy olimpiai bajnoki aranyérem esetén a visszavonuló sportoló megélhetése mindenképpen biztosított, előnyösen befolyásolhatja a szülők  döntését, hogy támogassák tehetséges gyermekeik aktív sportolását. Másfelől a sikeres versenysportolók esetében előfordul, hogy jelentős jövedelemmel járó külföldi szerződés miatt lemondanak egy adott olimpiára való felkészülésről, amit  nyilván nem tennének meg, amennyiben visszavonulásuk esetére a biztos megélhetést nyújtó járadékban reménykedhetnének. 
	Jelenleg 139 Magyarországon élő olimpiai bajnokunk van, közülük 16-an még nem töltötték be a 35. életévüket. Ez annyit jelent, hogy a jövő évi költségvetést az olimpiai bajnoki járadék alig több mint 50 millió Ft-tal terhelné, ami ésszerű mértékű és  indokolt befektetés a társadalom részéről, hiszen várhatóan sokszorosan megtérül majd a jövőben. Másfelől mindez bizonyára találkozik az emberek többségének igazságérzetével is, hiszen a mérhető, kimagasló teljesítményeket a társadalom elismeri és értékeli.



Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

	Ez a § rendelkezik a jogosultak köréről, valamint a járadék fizetésének kezdő és végső időpontjáról.

A 2. §-hoz

	Ez a § a bérből és fizetésből élők előző évi átlagkeresetének megfelelő összegben határozza meg a járadék mértékét.

A 3. §-hoz

	Ez a § az olimpiai bajnok özvegye részére a járadék fele összegének megfelelő mértékű özvegyi járadékra való jogosultságot állapít meg.

A 4. §-hoz

	Ez a § a Javaslat által létrehozandó jogintézményt összhangba hozza  a sporttörvényben adott felhatalmazás alapján létrehozott Mező Ferenc Közalapítvánnyal. Ez az alapítvány a nyugdíjas élsportolók (olimpiai és világbajnoki érmesek), valamint a nyugdíjas sportszakemberek támogatására jött létre, forrása az állami költségvetés. 
	A Javaslat szerint minden olimpiai bajnok jogosult a járadékra, szociális helyzetétől függetlenül, akik pedig nem szorulnak rá - e § alapján -  lemondhatnak a járadékról a közalapítvány javára. Ezzel a Javaslat egy olyan mechanizmust hoz létre, amely 	idővel akár ki is válthatja a Mező Ferenc Közalapítvány költségvetési támogatását, illetve fokozatosan tehermentesítheti a költségvetést, párhuzamosan azzal, hogy a piaci viszonyok kiteljesedésével az olimpiai bajnok sportolók egyre inkább képesek lesznek jövőjükről saját erejükből  biztonságosan gondoskodni.
	A július 31-i határidőt az indokolja, hogy az engedményező nyilatkozat az éves költségvetés összeállításánál figyelembevehető legyen.

Az 5. §-hoz

	Az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíj-kedvezményekről szóló 30/1985. (VI.22.) MT számú rendelet az olimpiai bajnokokat nyugdíj-kiegészítésben részesítette. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2.§ /1/ bekezdése  ezt a nyugdíj-kiegészítést is megszüntette. Ugyanakkor a törvény 2.§ /2/ bekezdése az olimpiai játékokon  aranyérmet nyert sportolóknak ugyanúgy, mint a  felnőtt világbajnokság egyéni, illetve csapatverseny számában világbajnok címet szerzett személyeknek a korábbi nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő pótlékot rendelte folyósítani. A Javaslattal bevezetett új jogintézményre tekintettel az olimpiai bajnokok vonatkozásában ez a pótlék a továbbiakban nem indokolt, ezért a hivatkozott törvény 2.§ /2/ bekezdéséből az olimpiai bajnokokra utaló részt a Javaslat kiiktatja. 


A 6.§-hoz

	E § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik olymódon, hogy az új költségvetési évben a járadék már folyósítható legyen.




Budapest, 1996. október 14.



								 Dr. Kónya Imre 

------------------------------------------------------------Ç
*


<
đ
Ç
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
<
`
<
<
<
<
<
<
ó

<
<
<




<
<
<
<
<
<
ĺ


ÍF­
ÍF­
<
<
<
<
«
<
<
<
<
<
<
ÍF­
<
<
<
° 
ÍF­
<
<
<

<
<

"
