"1ż
Magyar Köztársaság Kormánya














T/3363. számú
törvényjavaslat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról
















Előadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter






1996. november

1996. évi ... . törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról



1. §

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"6. §	Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.\".



2. § 

Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány -, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat- maradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.\".



3. § 

Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - az e törvény 18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.\".

4. §

Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A finanszírozási célú pénzügyi műveletek értékpapírok kibocsátásával és visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és visszavonásával kapcsolatos, költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal  - az árfolyamfedezeti műveletek figyelembe vétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.\".



5. §

Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.\".



6. § 

Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5)	Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott) előirányzatokon felül képződő többletbevételek felhasználásának és az előirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve kormányrendelet tartalmazza.\".



7. §

Az Áht. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1)	Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.

(2)	A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári egységes számla előző év december 31-éhez képest bekövetkező állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változását.\".



8. §

(1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási műveletek, a készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel)  a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak.\".


(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő, új (6) bekezdéssel egészül ki: 

\"(4)	A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári számlatulajdonosok készpénz átutalási forgalma után, a Kincstárhoz benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon feltüntetve érvényesítenek.

(5)	A kincstári körbe tartoznak 
a)	a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok, 
b)	a társadalombiztosítási költségvetési szervek,  és a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.

(6)	A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembe vételével vezeti.\".



9. §

(1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6)	A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Műsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyűlés, a Kormány által alapított közalapítványok esetében kötelező jelleggel, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végzi.\".


(2) Az Áht. 18/C. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:

\"(10)	A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági,  államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési  kötelezettségen alapul.\".



10. §

Az Áht. 21. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21. §	A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl - a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérő rendelkezése hiányában a koncessziós szerződésekből - ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon működtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződéseket - származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.\".




11. §

(1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok az adott költségvetési cím
a)	működési célú előirányzatain belül a törvényi kiemelt előirányzatok között év közben, összesen - az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb a cím eredeti működési célú előirányzatai összegének 10%-át kitevő mértékben
b)	a felhalmozási célú előirányzatain belül - a törvényi előirányzatok között - év közben, korlátozás nélkül csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében. 
A működési előirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken felüli, illetve azt túllépő előirányzat-átcsoportosítást, továbbá működési és a felhalmozási célú előirányzatok között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban meghatározott előirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv  vezetője jogosult. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott költségvetési szerv előirányzatait érintő, éves szinten a költségvetési szerv eredeti működési célú előirányzatai összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékű előirányzat-átcsoportosításra  - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv  vezetője jogosult. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az e bekezdésben szabályozott intézményi hatáskörű előirányzat-átcsoportosítás jogát indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű írásbeli értesítése mellett magához vonhatja.\".


(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat - ha a költségvetési törvény eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.\".


(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6)	A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően - a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.\".
12. §

Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:

\"24/A. §	(1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év  Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes  - az elvonandó és felhasználható - összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján - a 93. § (3) bekezdésben foglalt intézményi  hatáskörű módosításokra is figyelemmel - hajtja végre.

(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival - az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.

(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a Kormány jogosult.\".



13. §

Az Áht. 27. §-ának a jelenlegi számozása (1) bekezdésre változik és a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

\"(2)	A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelőző évi előirányzat-maradványnak a költségvetési évben történő felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.\".



14. §

Az Áht. 30. §-ának (3)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A költségvetési fejezetek között az előirányzatok célját, rendeltetését megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-átvételével, az előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével összefüggő előirányzat-átcsoportosítást - az Országgyűlés hajthat végre.\".



15. §

Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő  rendelkezés lép:

\"(1)	Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel  hatalmazza fel a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére.\".



16. §

Az Áht. 33. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5)	A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve közzétételre kerül.\".



17. § 

Az Áht. 38/A. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő, új (3) bekezdéssel egészül ki:

\"(1)	A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének  a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy  megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál - a Munkaerőpiaci Alap esetében az Országos Munkaerőpiaci Tanács véleményének előzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítási alrendszerben - a társadalombiztosítási önkormányzatok véleményének előzetes kikérésével - előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2)	Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések - a társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével - együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja.

(3)	A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerőpiaci Alapot érintő, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről - függetlenül azok mértékétől - a Kormány haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot.\".




18. §

(1) Az Áht. 48. §-ának  g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A pénzügyminiszter/
\"g)	gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozás-állomány esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;\".


(2) Az Áht. 48. §-a a  következő új r) ponttal egészül ki:

/A pénzügyminiszter/
\"r)	a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.\".



19. §

Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következő új rendelkezés lép:

\"g)	Jóváhagyja - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott előirányzat-maradványnak a 93. § (3) bekezdés b)  pontja szerinti felhasználását és az előirányzatok ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az előirányzat-maradvány felhasználásával összefüggő egyéb előirányzat-módosításokat;\".



20. §

Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.\".






21. §

Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és szöveges indokolásokat október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani.\".



22. §

Az Áht. 54. §-a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4)	Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatokkal is - a Kormány rendelete szerint - összehangoltan kell felhasználni.\".



23. §

(1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	A központi költségvetésből 
a)	a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, az önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembe vételével kell folyósítani
b)	az a) pontban megjelölt előirányzatokon felül a költségvetési törvény egyéb nettó módon utalandó előirányzatokat is meghatározhat.\".


(2) Az Áht. 63. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

\"(5)	Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet  a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezendő összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be az önkormányzat ellen.\".



24. §

Az Áht. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"(1)	A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget  törvényben meghatározott módon  teljes egészében vissza kell fizetni.

(2)	A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint, ha a címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és a kamatokat kormány-rendeletben szabályozott módon, jogcímenként  kell nyilvántartani.\".



25. §

Az Áht. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselő-testületet.\".



26. §

Az Áht. 82. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:

\"82. §	A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi-jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig kötelesek megküldeni az Állami Számvevőszéknek.\".





27. §

Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"84. § (1)	A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelező feladatait.

(2)	A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok)  a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következő évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészítik a következő évre vonatkozó társadalombiztosítási költségvetési irányelvekre vonatkozó javaslatukat és azt május 31-éig megküldik a Kormánynak.

(3)	A társadalombiztosítási költségvetések irányelveit a (2) bekezdés szerinti javaslatokra is figyelemmel a Kormány állapítja meg és arról június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, amelyben bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatához képest és annak indokát.\".



28. §

Az Áht. a következő új 85/A. §-sal egészül ki:

\"85/A. § (1)	A társadalombiztosítási önkormányzatok - a Kormány által elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelvek alapján - elkészítik a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének részletes tervezetét.

(2)	A társadalombiztosítási önkormányzatok augusztus 31-éig benyújtják a Kormánynak, valamint megküldik az Állami Számvevőszéknek  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó, alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat.

(3)	A Kormány  a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatát egyetértése esetén változatlan, ellenkező esetben átdolgozott formában október 15-éig benyújtja az Országgyűlésnek. Az Országgyűlést tájékoztatni kell a társadalombiztosítási  önkormányzatok javaslatáról és az esetleges eltérés okairól.\".



29. §

Az Áht. 86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

\"86. § (1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról törvényt alkot. 

(2)	A költségvetés megállapításakor rendelkezni kell a tervezett többlet felhasználásáról, illetve a tervezett hiány finanszírozásának módjáról, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltakkal összhangban. 

(3)	A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetése keretében elfogadott törvényi kiemelt előirányzatait és arról a Kincstárt tájékoztatják.

(4)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadási törvényében az Országgyűlés jóváhagyja a keletkezett többlet (maradvány) évközi felhasználását, illetve a hiány évközi finanszírozását, és rendelkezik a többlet esetleges éven túli felhasználásáról, illetve a hiány végleges rendezéséről. 

(5)	Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatokat az Állami Számvevőszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja.\".



30. §

Az Áht. az alábbi 86/A. §-al egészül ki:

\"86/A. § (1)	A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást annak könyvvizsgáló általi hitelesítését követően fogadják el. A könyvvizsgáló költsége az önkormányzatok működési költségvetését terheli.

(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást javaslatként a társadalombiztosítási önkormányzatok a költségvetési évet követő június 30-áig a Kormánynak és egyidőben az Állami Számvevőszéknek megküldik.

(3)	A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő szeptember 30-áig - egyetértése esetén változatlan formában, ellenkező esetben azt átdolgozva - az Országgyűlésnek benyújtja és megküldi az Állami Számvevőszéknek.\".



31. §

Az Áht. az alábbi 86/B.§-al egészül ki:

\"86/B. § (1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a következő eltérésekkel irányadók:

(2)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására e törvény 7-18. §-ai vonatkoznak azzal, hogy az alapok maradványa a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel. A működési költségvetés előirányzat-maradványa az önkormányzat által  az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.

(3)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási főösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalék képezhető. A tartalék felhasználására e törvény 25. §-ában meghatározott rendelkezések vonatkoznak. 

(4)	Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat dönt a tartalék - annak éves szinten számított 10 %-a mértékéig - ellátásokra való felhasználásáról. A tartalék működési költségvetésben, illetve a 10 %-ot meghaladó mértékben ellátásokra történő felhasználásához a Kormány egyetértése szükséges.\".



32. §

Az Áht. az alábbi 86/C. §-sal egészül ki:

\"86/C. §	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére e törvény 41. §-a az irányadó azzal, hogy pótköltségvetést akkor kell készíteni, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az érintett alap eredeti kiadási előirányzatai főösszegének 1 %-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél. A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén kötelesek elkészíteni és a Kormánynak megküldeni. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. §-ban foglalt eljárási szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.\".



33. §

Az Áht. az alábbi 86/D. §-sal egészül ki:

\"86/D. § (1)	Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat előkészítésére, illetve az annak hiányában történő eljárásra e törvény 44-45. §-ai irányadók azzal, hogy az átmeneti törvényjavaslat előkészítésének a rendjére a társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó eljárási szabályokban foglaltakat kell alkalmazni. 

(2)	Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a társadalombiztosítási önkormányzatok jogosultak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a felmerülő kiadások teljesítésére azzal, hogy a működési költségvetésben a kiadások időarányosan teljesíthetők.\".



34. §

Az Áht. az alábbi 86/E. §-sal egészül ki:

\"86/E. §	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tagozódására (címrendjére) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény előírásai az irányadóak.\".



35. §

Az Áht. az alábbi 86/F. §-sal egészül ki:

\"86/F. §	A társadalombiztosítási költségvetési szervekre e törvény költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései - a sajátosságokra is figyelemmel - az irányadóak.\".



36. §

(1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a honvédelmi miniszter kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.\".


(2) Az Áht. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető okiratban kell  intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket,  valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.\".

37. §

(1) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a  tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével -  a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv előirányzat-módosítása után használhatja fel.\". 


(2) Az Áht. 93. §-a a következő új (3)-(4)  bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

\"(3)	A kincstári körbe tartozók, ha törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá  a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett  
a)	előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosak, 
b)	saját hatáskörű előirányzat-módosítással az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat teljesíthetnek.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.

(4)	Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a többletbevételek jogszabályban meghatározott körének, és mértékének intézményi hatáskörű felhasználásáról rendelkezhet.\".


(3) az Áht 93. §-a a következő új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

\"(6)	A központi költségvetési szervek előirányzatai  teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.

(7)	A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai  teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá. \".





38. §

Az Áht. 94. §-ának  (2)-(5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

\"(2)	A központi költségvetési szerv a Kormány, társadalombiztosítási költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3)	Központi költségvetési szerv , illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv társadalombiztosítási feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.

4)	A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat, társadalombiztosítási költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5)	Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.

(6)	Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére kíván alapítványt vagy gazdasági társaságot létrehozni, ahhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.\".








39. §

Az Áht. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:

\"(3)	A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó költségvetési szerv által elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozás-állománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pénzügyminiszter kincstári biztost köteles - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével - kijelölni.

(4)	A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.

(5)	A tartozás-állomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.

(6)	Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozás-állomány eléri az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket és időtartamot, a képviselőtestület a költségvetési szervnél - az OEP által finanszírozott intézmény esetén az OEP kérésére, illetve az OEP véleményének előzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzati biztos kijelölésének feltételeit - ideértve a tartozás-állomány irányadó mértékét és időtartamát -, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.\".



40. §

(1) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4)	A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény szerint  megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások előirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével - a pénzügyi teljesítés előtt -, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A termelő infrastruktúrális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett  tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.\".


(2) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6)	A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, valamint az adóbevételekből átengedett összeget, az önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi támogatásokat, valamint a költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó előirányzatokat, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartást megillető kötelezettségek (SZJA-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.\".


(3) Az Áht. 101. §-a a következő új  (8) bekezdéssel egészül ki:

\"(8)	Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott  helyi önkormányzati költségvetési szerveket megillető támogatásból - a (6) bekezdés alapján - levont közterheknek a jogosult szervezetek számára történő teljesítését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.\".



41. §

(1) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:

\"(1)	A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári  körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján - finanszírozott, program(projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket. Előlegek kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.\".




(2) Az Áht. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:

\"(5)	A Kincstár előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet az e törvény 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével.\".



42. §

Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Az  államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános,(indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra.\".



43. §

Az Áht. 108/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és a (4)-(8) bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre módosul:

\"(3)	Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, illetve - az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egyetértésével - azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(4)	Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört a pénzügyminiszter kivételes esetekben magához vonhatja. \".









44. §

Az Áht. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"109. §	Ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő, illetve állami vagy más szervezet (továbbiakban együtt: szervezet) elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Ha a lemondás a központi költségvetés, vagy alap javára történik, a KVI a lemondásban megjelölt szervezetet jelöli ki vagyonkezelőnek, ha a kijelölés feltételei fennállnak, illetve a megjelölt szervezettel köti meg a vagyonkezelési szerződést, versenyeztetés nélkül. Ha a szervezet a vagyont nem fogadja el, a központi költségvetés vagy az alapok részére  felajánlott vagyon vagyonkezelője e törvény erejénél fogva a KVI. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának, gyakorlójának jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Az előbbiekben nem szabályozott esetekben elfogadás hiányában, illetve ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó szervezet megnevezését, az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek területén a vagyon található.\".



45. §

Az Áht. 109/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"109/B. §	A kincstári vagyonba tartozik:
a)	az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít;
b)	az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni;
c)	az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;
d)	kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levő
1. műemlékingatlan,
2. védett természeti terület,
3. termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik,
4. erdő,
5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,
6. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott vagyon;
e)	az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.\".


46. §

(1) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint  történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.\".


(2) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A vagyonkezelő személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá a vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerződés megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.\".



47. §

Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérő rendelkezése hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül köteles a központi költségvetésbe befizetni.\".



48. §

Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1)	Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény  vagy kormányrendelet ettől eltérően rendelkezhet. \".







49. §

Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2)	E feladatkörében a Kincstár
a)	elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi likviditásáról;
b)	a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat és hitelfelvételeket;
c)	gondoskodik az államadósság törlesztéséről;
d)	szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e)	a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidős és fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;
f)	elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;
g)	tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól.\".



50. §

Az Áht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"117. §	Az alapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8., 9., 10. pontjában említett mérlegeket kell - a 9. és 10. pontban említett mérlegeket szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.\".



51. §

Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"118. §	A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását , valamint a 116. § 4., 6., 8., 9., 10. pontja szerinti mérlegeket - a  9.  és 10. pontban említett mérlegeket szöveges indokolással együtt - kell az adott helyi önkormányzatokra vonatkozóan bemutatni.\".






52 . §

(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	Külön törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi, különös tekintettel a normatív állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételének, azok felhasználása törvényességének, eredményességének és célszerűségének a vizsgálatára.\".


(2) Az Áht. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5)	A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenőrzésért, továbbá a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzéséért felelős állami szervet köteles kijelölni.\".



53. §

Az Áht. a következő új 123/B. §-sal egészül ki:

\"123/B. §	Az elkülönített állami pénzalapként működő Munkaerőpiaci Alap tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által szabályozott keretek között megoszthatja a  Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a  miniszternek a Munkaerőpiaci  Alap működésével kapcsolatos e törvényben szabályozott általános kormányzati felelősségét.\".



54. §

(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"d)	a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleti hálózatokat, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit, és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő  szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait;\".


(2) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő  új p)-sz) pontokkal  egészül ki:

\"p)	a kincstári körbe tartozók kötelezettségvállalásai és követelés-előírásai, valamint  kiadások és bevételek várható teljesülésének a Kincstár részére történő bejelentésére vonatkozó előírásokat,

q)	a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével összefüggő részletes szabályokat és a helyi önkormányzatok tartozás-állományának rendezéséhez  kapcsolódó, a 98. § (6) bekezdése szerinti előírásokat,

r)	a Kincstár által közvetlenül finanszírozott, program (projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházások, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátások és a munkaadókat terhelő járulékok összegének az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál történő számításba vételét.

s)	az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét,

sz)	a  121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenőrzések szabályait.\".




Egyes törvényi rendelkezések módosítása


55 . §

(1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/ (1) A közgyűlés / 
\"i)	Feladatkörében  - ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg - vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő  jogszabályok tervezetével kapcsolatban.\".







(2) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki,  egyidejűleg a jelenlegi k)-u) pont számozása l)- ü) pontra módosul:

/ (1) A közgyűlés / 
\"k)	Megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következő évre várható  makrogazdasági mutatók alapján elkészített társadalombiztosítási költségvetési irányelveket és azt elfogadása után - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 84. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a tárgyévet megelőző év május 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti.\".


(3) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő  rendelkezés lép:

/(1) A közgyűlés / 
\"l)	Megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetési javaslatát és azt elfogadása, valamint a két biztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 85. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a tárgyévet megelőző év augusztus 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti.\".


(4) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő  rendelkezés lép:

/(1) A közgyűlés / 
\"n)	Megtárgyalja a kezelésében lévő társadalombiztosítási alap költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót és azt elfogadása, valamint a két társadalombiztosítási alap összevont mérlegének  elfogadása után legkésőbb a tárgyévet követő félév végéig - az államháztartásról szóló  1992. évi XXXVIII. törvény 86/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a Kormány elé terjeszti.\".


(5) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következő  új v) ponttal egészül ki:

/(1) A közgyűlés / 
\"v)	Megtárgyalja és jóváhagyja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint a költségvetésben jóváhagyott tartalék felhasználását, illetve javaslatot készít a Kormány részére annak felhasználásáról.\".


(6) Az Öit. 9. §-a (2) bekezdésében az (1) bekezdést érintő hivatkozásokban az m), r), u), n) pontokra vonatkozó utalás n), s) ü), o) pontokra változik.


(7) Az Öit. 23. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következő (5)-(7) rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

\"(5)	A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. § (1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - költségvetési irányelv-javaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás költségvetési irányelveit, amelyről június 30-áig  jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.

(6)	A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok költségvetésére, melyet legkésőbb október 15-ig nyújt be az Országgyűlésnek.

(7)	A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány köteles beszámolni azokról az ellenőrzéseiről is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami Számvevőszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyűlési benyújtását megelőzően hatvan nap áll rendelkezésére.\".


(8) Az Öit. a következő, új 23/A. §-sal egészül ki:

\"23/A.§	A Kormány az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett - az államháztartásról szóló szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.\".



56. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: At.) 2. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4)	Az Alapok bevételi többletének évközi felhasználását, a hiány évközi finanszírozását, a többlet esetleges éven túli felhasználását, a hiány végleges rendezését az Országgyűlés a zárszámadási törvényben hagyja jóvá.\".


(2) Az At. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő új rendelkezések lépnek:

\"(2)	Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel megosztásának arányában kerüljön a két alap birtokába.

(3)	Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) általi  elfogadása adásvételi jogcímen történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az értékesítésből származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.





(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép:

\"(5)	A működési költségvetés előirányzat-maradványa az önkormányzat által  az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.\".


(4) Az At. 11. §-ának (1) bekezdése a), b), és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő új g) ponttal egészül ki:

\"a)	a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;

b)	az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak esetében ideértve a finanszírozási formák és célok szerint elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;

d)	a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a vagyonkimutatást is, ezen belül kiemelten a számvitelben elkülönítetten nyilvántartott tartósan befektetett eszközöket és a vissztehermentesen, illetve követelések fejében átvett vagyont;

g)	az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben alaponként és a működési költségvetésben meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.\".


(5) Az At. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6)	Az alapok és  a társadalombiztosítási költségvetési szervek számláit a Magyar Államkincstár vezeti.\".





57. § 

(1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a továbbiakban Tftv.) 12. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

\"(2)	A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - működésükkel kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására  vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembe vételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat - célszerűségi szempontból is - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.\".


(2) A Tftv. 15. § (1) bekezdésének második mondata a következő szövegrésszel egészül ki:

\"(1)	A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az irányadók.\".




Hatályba léptető és záró rendelkezések


58. §

(1) E törvény  1997. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül 
a) az Áht. - e  törvény 2. §-ában megállapított - 8. § (2) bekezdésében a Kincstár által a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból az államháztartás más alrendszereinek nyújtott megelőlegezési, likviditási hitelre vonatkozó,
b)   az Áht. - e törvény 3. §-ában megállapított - 8/A. § (3) bekezdésében a devizában felvett vagy törlesztett adósság forintértékének elszámolására vonatkozó,
c) Az Áht. - e törvény 6. §-ában megállapított - 14. § (1) bekezdésében az államadósságot növelő kötelezettségvállalásokra vonatkozó 
rendelkezéseket először az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás során kell alkalmazni.


(2) Az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 18/B. § (5) bekezdése szerinti egyedi megállapodást a kincstári körbe tartozó Munkaerőpiaci Alapra 1997. január 31-éig meg kell kötni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap a társadalombiztosítási információs rendszer korszerűsítéséhez szükséges, az államháztartás pénzügyi információs rendszerével összehangolt intézkedéseknek a társadalombiztosítási önkormányzatokkal együttműködésben történő megtételére.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a At. 6. §-ának (1) bekezdése, 7. §-ának (1)-(3) bekezdése és 8. §-a.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 1996. december 31-ét követően a likviditási tartalékkal összefüggésben gazdasági művelet nem számolható el. Az 1996. évre vonatkozó likviditási tartalék képzését (visszapótlását) még 1996. évben végre kell hajtani és azt a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni kell. A likviditási tartalék 1996. évi záróegyenlegét az 1996. évi költségvetési hiány fedezetébe be kell vonni.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben megállapított befektetett eszközök hozama tartalék összegét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésében folyó költségvetési bevételként kell elszámolni.

(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben a tartósan befektetett eszközök, vissztehermentesen átvett vagyon és a követelés fejében átvett vagyon tartalékainak jóváhagyott záróállományát 1997. január 1-jétől a számviteli nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni.


Általános indokolás

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról
szóló 1996. évi .... törvényhez


Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény elmúlt évben végrehajtott módosítása jelentős változtatásokat eredményezett az államháztartás pénzügyi rendszerében. Az 1995. évi módosítás eredményeként létrejött és működik a Magyar Államkincstár. 1997-től - az államháztartás pénzügyi rendszere reformja keretében bővül a kincstári kör és a Kincstárhoz számlatulajdonosként kapcsolódó szervek köre. Az 1996. évben hatályba lépett Áht. a gyakorlati munkában jó néhány gazdálkodási, eljárásbeli feszültségpontra világított rá, illetve a gyakorlat felvetette egyes új szabályok végrehajthatóságával kapcsolatos problémákat is. Ezek rendezése mellett Áht-ban indokolt megjeleníteni az elmúlt évek költségvetési törvényei által kiérlelt tartósnak bizonyult rendelkezéseket is. Rendezni az Munkaerőpiaci Alap kezeléséért felelős miniszter rendelkezési jogának - az alap önkormányzati jellegű tripartit irányításából következő - megosztását is. Az Áht. 1995. évi módosítása érdemben nem érintette a társadalombiztosítási alrendszerrel összefüggő rendelkezéseket. A társadalombiztosítás krónikussá váló és növekvő hiánya mára az államháztartás egészének finanszírozhatóságát veszélyezteti, továbbá a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLVII. törvény új eljárási és állami felügyeleti szabályokat állapított meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésére és zárszámadására, ezért szükséges az Áht. ennek megfelelő módosítása, illetve a szabályozás részletezése, valamint a társadalombiztosítási alrendszerben a központi költségvetésre vonatkozó szabályokkal  összehangolt szabályozás kialakítása. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény nem rendezte a törvényben életre hívott megyei és regionális területfejlesztési tanácsok jogállását, szervezeti hovatartozását. Az 1997. évi működőképesség érdekében az Áht. módosítása keretében javasoljuk e probléma rendezését is.


Részletes indokolás


Az 1. §-hoz

A javaslat - az egyes államháztartási alrendszerekre az előző §-okban adott definíciókhoz hasonlóan - meghatározza a társadalombiztosítási alrendszert alkotó költségvetéseket.


A 2. §-hoz

A kincstári körbe tartozók tekintetében a pénzmaradvány nem értelmezett,  az \"előirányzat- maradvány\" megfogalmazást indokolt szerepeltetni.




A 3. §-hoz 

A javaslat a költségvetési hiány megállapításakor számításba vehető tételek pontosítását, az államháztartáson belüli halmozódás kiszűrését célozza.


A 4. §-hoz

A javaslat a nemzetközi gyakorlattal és ajánlásokkal összhangban meghatározza, hogy a törlesztéskor realizált árfolyamveszteség vagy nyereség része a finanszírozási célú pénzügyi műveleteknek, a költségvetés hiányát nem növeli.


Az 5. §-hoz

A módosítás a személyi jövedelemadó 1 %-ról történő rendelkezéssel összefüggésben szükséges, mivel ez a lehetőség meghatározza az egyébként a központi költségvetés felhasználási célhoz nem kötött adóbevételének rendeltetését.


A 6. §-hoz

A módosítás lehetővé teszi, hogy a törvényi szabályozást nem igénylő részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.


A 7. §-hoz

Az államháztartás egyes alrendszerei hiányából keletkező adósság elkülönült kezelése az Áht. fontos alapelve. Emellett is azonban - lehetőség szerint - el kell kerülni, hogy az egyes alrendszerek a finanszírozási műveletek során egymással versenyezzenek és az eltérő információk és felkészültség miatt a befektetők számára kockázatmentes állami adósság eltérő kamat mellett legyen finanszírozható. Ezért az alapok esetében a költségvetési törvényben már kimutatott, de külön nem rendezett hiány esetében a finanszírozást a központi költségvetés által nyújtott hitellel kell biztosítani, amely a központi költségvetés adósságát növeli.
Az 1997. évi költségvetési törvény várhatóan rendelkezni fog a központi költségvetés MNB-vel szembeni forintadósságának devizaadósságra cseréléséről. ezzel megszűnik a korábban az MNB által nyújtott lejárat nélküli kamatmentes hitel, ezért az erre vonatkozó szabályt hatálytalanítani kell. Ezzel szemben a központi költségvetés devizaadósságán folyamatosan nem realizált árfolyamveszteség vagy nyereség képződik, ami az adósságállomány átértékelődése miatt növeli vagy csökkenti a központi költségvetés forintban kifejezett adósságát. A javaslat az erre vonatkozó módosítással egészíti ki a rendelkezést.





A 8. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat a kincstári számlatulajdonos (amelyet ugyancsak e módosítási körben javaslunk szabályozni) megyei és regionális fejlesztési tanácsokat bevonja abba a körbe amelynek a Kincstár megelőlegezési hitelt nyújthat. Ennek a lehetőségnek a biztosítása révén áthidalhatók az esedékessé váló területfejlesztési kiadások és a privatizációs bevételek időben és esetleg összegszerűségében is eltérő felmerüléséből származó finanszírozási problémák.

A (2) bekezdésben a javaslat megteremti annak jogi alapját, hogy a Posta szolgáltatásainak költségeit a Kincstár továbbterhelje a kincstári ügyfelekre. Ugyanis a  kincstári körhöz tartozó és a kincstári számlatulajdonos szervek készpénz átutalási forgalma a Magyar Postán keresztül bonyolódik, amely pénzügyi szolgáltatásért a Posta  ügyfelenként részletezett díjat számít fel a Kincstárnak, mint számlavezetőnek. A Posta ezen szolgáltatásának igénybe vétele nem tartozik a Kincstár szolgáltatási körébe, a kincstári rendszer bevezetése előtt az érintett szervek saját költségvetésük terhére fizették ezeket a költségeket, amelynek fedezete jelenleg is a költségvetési szervek előirányzataiban megvan, ugyanakkor a Kincstár költségvetése ilyen célú előirányzatokat nem tartalmaz,  ezért szükséges a költségek továbbhárítása. A kincstári rendszer továbbfejlesztése keretében, a személyi juttatások bankszámlára utalása és az intézményi kártya bevezetése következményeként a jövőben a készpénzforgalom várhatóan jelentősen mérséklődik.
Az Áht. 18/B. § (5) bekezdését bővíteni kell az 1995 évi CV. törvény 115. §  (1) bekezdés b) pontja és a Kormány korábbi döntésének megfelelően az 1997. január 1-től a kincstári körbe tartozó szervekkel. Az 1995 évi CV. törvény 115. §  (1) bekezdés b) pontja alapján az elkülönített állami pénzalapként működő Munkaerőpiaci Alapra az alapokra vonatkozó rendelkezések az érvényesek.
Az új (6) bekezdésre vonatkozó javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak kincstári vezetésére vonatkozó sajátosságok külön jogszabályban (Kormány-rendeletben) történő meghatározását írja elő.


A 9. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat szerint bővül a  kincstári számlatulajdonosok köre a Kormány korábbi döntésének végrehajtása érdekében. A javaslat adottnak veszi a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és ezek munkaszervezetei számlatulajdonosi státuszát - figyelemmel az Áht-nak az 1996. évi költségvetési törvény módosítása során keretében végrehajtásra kerülő módosítására.
A jelzett szövegrész törlése a kincstári kör kibővülése miatt szükséges.
A további módosítás célja, hogy a közalapítványok kincstári rendszerbe vonását előrehozva - figyelemmel arra, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány a Kormány korábbi döntése szerint számlatulajdonosi minőségben kapcsolódik a kincstári rendszerhez - a többi, jelentős nagyságrendű közpénzekkel gazdálkodó állami alapítású közalapítvány is számlatulajdonosként  kapcsolódjon a kincstári rendszerhez.
A (2) bekezdésben javasolt módosítás a gyakorlati életben felmerülő helyzet jogi rendezésére szolgál.



A 10. §-hoz

A javasolt kiegészítés egyértelművé teszi, hogy a központi költségvetés bevételét csak a kizárólagos állami tulajdon működtetésére, illetve a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására alapított koncessziós szerződésekből származó bevételek képezik.


A 11. §-hoz

Az (1) bekezdésben javasolt kiegészítés egyrészt az érintett előirányzat-átcsoportosításhoz kapcsolódó hatásköri szabályok pontosítását szolgálja, másrészt a fejezeti hatáskörű előirányzat-átcsoportosítási hatáskörök egy részét - meghatározott feltételek mellett  - intézményi hatáskörbe helyezi, mivel a fejezeti hatáskörű előirányzat-átcsoportosítások időigénye miatt a Kincstár 1997. évtől indításra kerülő előzetes előirányzati fedezetvizsgálata ezen változtatás nélkül jelentékeny fennakadásokhoz vezetne és az 1996. évi gyakorlat is egyértelműen jelezte a hatályos szabályozásból eredő feszültségeket. 
A (2) bekezdésben a javaslat a fejezeti kezelésű előirányzatok céljellegét, annak törvényi szintű meghatározását deklarálja, illetve biztosítja a szabályozás összhangját a költségvetési törvénnyel. 
A (3) bekezdésben javasolt módosítás az előirányzat-átcsoportosítással kapcsolatos joghézagot szüntet meg.


A 12. §-hoz

A javaslat az eddig a költségvetési törvényben szabályozott tartós rendelkezéseket emeli át az Áht-ba.


A 13. §-hoz

A tárgyévet megelőző évben befolyt, a jóváhagyott előirányzatot meghaladó bevételek, illetve az előző évi kiadási előirányzatok fel nem használt - külön szabályozott felülvizsgálat utáni - részének tárgyévi felhasználása a tárgyévi költségvetési kiadásokat - előirányzat-módosítási kötelezettség mellett - növeli. Ezzel összefüggésben nő a költségvetési hiány mértéke is. Ebből következik, hogy törvényben méghozzá célszerűen az adott év költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényben kell rendelkezni az ez okból módosuló előirányzatokról, a hiány összegének változásáról és az így kialakuló hiány finanszírozásáról.


A 14. §-hoz

A javaslat az eddig költségvetési törvényben meghatározott, de tartós szabályokat emeli át az Áht-ba.




A 15. §-hoz

A javaslat egyértelművé teszi, hogy - figyelemmel a 7. (2) bekezdésében foglaltakra - a költségvetési törvény - külön, a normaszövegben tételesen rögzített felhatalmazás nélkül is - maga a felhatalmazás a Kormány részére az abban előírt bevételek és kiadások teljesítésére.


A 16. §-hoz

Az (5) bekezdés rendelkezésének beépítését a kezesség vállalásának pontos elszámolási idejének meghatározása teszi szükségessé.


A 17. §-hoz

A Kormány hatáskörének a javaslat szerinti pontosítását indokolja, hogy az államháztartás alrendszereit érintően a Kormányra egyre nagyobb felelősség hárul mind az államháztartás hiányának kezelése terén. A javaslat az eddigi utólagos beavatkozási lehetőség mellett lehetőséget biztosít megelőző intézkedések végrehajtására is.
A javaslat megfelelő garanciák, illetve országgyűlési kontroll mellett kiterjeszti a Kormány intézkedési hatáskörét az alapokra a társadalombiztosítási alrendszerre is.



A 18. §-hoz

Az (1) bekezdésben a javaslat - összhangban a  98. § (3) bekezdésében szereplő módosítással - a pénzügyminiszter feladatkörében is megjeleníti a kincstári biztos kijelölésével összefüggő hatáskört. A kijelöléshez kapcsolódó és a kincstári biztos jogállásával, hatáskörével összefüggő szabályokat  a Kormány rendeletben határozza meg.
A Kormányon belül az állami pénzügyekért elsődlegesen felelős pénzügyminiszternek az előkészítő, koordináló és végrehajtó tevékenységének érvényesülését biztosítja a javaslat (2) bekezdése.


A 19. §-hoz

A többletbevételekkel összefüggő előirányzat-módosítási hatáskörök javasolt módosításával összhangban változik a felügyeletet ellátó szerv hatásköre.


A 20. §-hoz

A hatályos rendelkezésben foglalt belső tervezési határidő nem igényel törvényi szintű szabályozást, ezért törlése indokolt.




A 21. §-hoz

A módosítási javaslat pontosítja a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat és annak prezentációs dokumentációja benyújtásával összefüggő kötelezettségét. 


A 22. §-hoz

Az elkülönített állami pénzalapok és a központi költségvetésben megtervezett egyes fejezeti kezelésű célelőirányzatok felhasználása során igen jelentős nagyságrendű közpénzekről születnek döntések, amelyeket össze kell hangolni a párhuzamos finanszírozások elkerülése érdekében. Figyelemmel az egyes tárcák eltérő érdekeire az összehangolás szabályainak megalkotását a javaslat a Kormány hatáskörébe utalja.


A 23. §-hoz

A nettósításba vont előirányzatokat indokolt kiegészíteni azokkal a támogatási jogcímekkel, amelyeknek tartalmai elsődlegesen az intézmények működését szolgálják, így forrását jelentik a személyi juttatásoknak és azok közterheinek. A járulékreformmal összefüggésben indokolt megjeleníteni az új típusú közterhet is. A javaslat felhatalmazza a költségvetési törvényt, hogy az Áht-ban felsoroltakon túlmenően egyéb nettó módon finanszírozandó előirányzatokat is megállapítson.
A nettó finanszírozás körébe vont önkormányzatok egy része esetében a nettósításba vont előirányzatok időarányos hányada egyes időszakokban nem elegendő a személyi juttatások közterhei teljes körű levonásához. A (2) bekezdésben szereplő módosítás az ebben az esetben követendő eljárásról rendelkezik.


A 24. §-hoz

A hatályos rendelkezés javasolt módosításával egyértelművé válik, hogy minden jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni, nemcsak azt, amelynél 5 %-ot meghaladó mértékű a jogtalan támogatás igénybe vétel. A meghatározott mérteken felüli jogtalan igénybevétele esetén a jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal megnövelten kell visszafizetni. A módosítás - az átláthatóság és az ellenőrizhetőség érdekében - rendelkezik a jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetésének, mind az utána fizetendő kamatnak a jogcímenkénti nyilvántartásáról.


A 25. §-hoz

Célszerű a félévi beszámoló elkészítéséhez is legalább ugyanannyi időt hagyni, mint a háromnegyedéves helyzet ismertetéséhez. Ugyanis a féléves elemi költségvetési beszámolók benyújtására augusztus első heteiben kerül sor és e beszámolók felülvizsgálata és összesítése után készíthető csak el a hiteles testületi előterjesztés.


A 26. §-hoz

A könyvvizsgálatot alkalmazó önkormányzatok miatt javasoljuk a módosítást. ( A beszámoló információs garnitúrák határideje - az országos mérlegek biztosítása érdekében - változatlan.)
A könyvvizsgálatot alkalmazó helyi önkormányzatok a könyvvizsgálati jelentést kötelesek megküldeni az Állami Számvevőszéknek.


A 27. §-hoz

Az államháztartási törvény legutóbbi módosítása óta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő jogszabályi változások indokolttá teszik az államháztartási törvény rájuk vonatkozó szabályai összhangjának a megteremtését
A javaslat meghatározza a társadalombiztosítási önkormányzatoknak, a Kormánynak a feladatát a társadalombiztosítási költségvetési irányelvek kidolgozására vonatkozóan. 
A tervezési munka a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésen alapuló költségvetési politika fő irányaival meg kell egyezzen.


A 28. §-hoz

A Kormány által elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelv alapján a társadalombiztosítási önkormányzatok elkészítik az Alapok költségvetésének részletes tervezetét, amelyet benyújtanak a Kormánynak és megküldenek az Állami Számvevőszéknek.
A javaslat biztosítja, amennyiben az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat  eltér a társadalombiztosítási önkormányzatok által elkészítettől, az Országgyűlés arra vonatkozó tájékoztatását is az indokolási részben. A javaslat a megalapozott döntéshozatalhoz  elegendő időt biztosít úgy a Kormány, mint az Országgyűlés számára azáltal, hogy az eljárási szabályokat és határidőket rögzíti.


A 29. §-hoz

A központi költségvetéshez hasonlóan a társadalombiztosítási alapok esetében is az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá úgy a költségvetést, mint a zárszámadást. A társadalombiztosítási szervek kincstári körbe vonása indokolja, hogy - a kincstári körhöz tartozó többi intézményhez hasonlóan - az intézményekre lebontott törvényi kiemelt előirányzatok a Kincstár részére átadásra kerüljenek.
A költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatot - hasonlóan  a központi költségvetéséhez - az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.
A társadalombiztosítás állami garanciájából adódóan igen szoros a kapcsolata a központi költségvetéssel.
A hiány évközi finanszírozásához az Alapok jogosultak a Kincstári Egységes Számla igénybevételére hitelfolyósítási terv alapján, összhangban a központi költségvetési törvénnyel.
Az előbbiekben jelezett összefüggés miatt a társadalombiztosítási alapok hiányának végleges rendezése szorosan kapcsolódik a központi költségvetés zárszámadási törvényéhez, azzal összhangban kell legyen. 
A 30. §-hoz

A javaslat szerint a zárszámadásról szóló törvényjavaslat benyújtásának eljárási rendje hasonló a költségvetési törvényjavaslat benyújtásáéhoz. A társadalombiztosítási önkormányzatok zárszámadásuknak könyvvizsgáló általi hitelesítését követően fogadják el zárszámadási törvényjavaslatukat, amelyet a Kormánynak és az Állami Számvevőszéknek egyidejűleg megküldenek.


A 31. §-hoz

A javaslat az államháztartás egységének biztosítása érdekében biztosítja az azonos elvek szerinti gazdálkodást azzal az eltéréssel, hogy az Alapok maradványa a zárszámadási törvényben foglaltak szerint és azt követően használható fel. Előfordulhat, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok, úgyszintén a Kormány és az Országgyűlés sem rendelkezik az év során felmerülő problémák teljes körének az ismeretével. Ez szükségessé teszi a jóváhagyott költségvetési törvény módosítása nélküli mozgástér biztosítását. A javaslat lehetőséget teremt a tartalékképzésre, amiről meghatározott szintig az önkormányzatok közgyűlései saját hatáskörben döntenek, e fölött az ellátásokat és a működési költségvetést érintő felhasználáshoz a Kormány egyetértése szükséges. A javaslat biztosítja a Kormány számára a társadalombiztosítási alapok vonatkozásában is a költségvetési egyenleg-tervezettől eltérő kedvezőtlen évközi alakulás esetén az előirányzatok zárolásának, csökkentésének a lehetőségét. A pénzellátás, az előirányzat felhasználás szabályai az államháztartás egészére azonos elvek alapján kell érvényesüljenek. A társadalombiztosítási alapokra is vonatkozik ez, összhangban a jóváhagyott költségvetési törvényükkel.


A 32. §-hoz

A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában is megtörténhet az évközi egyensúly felbomlása, ezért szükséges annak helyreállítása miatt a pótköltségvetés rendjét az államháztartási törvényben is szabályozni. Elsődlegesen az önkormányzatok kísérik figyelemmel az Alapok gazdálkodását, a legfontosabb folyamatokat, amelyek a költségvetés teljesülését, a kitűzött célok elérését befolyásolják. Ezért a feszültségek feloldására szükséges biztosítani a költségvetés előkészítésének eljárási rendje szerint a Kormány útján a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslatnak az Országgyűléshez való benyújtását.


A 33. §-hoz

A társadalombiztosítási alrendszerben a központi költségvetéshez hasonlóan az indemnitás és az ex lex állapot esete felmerülhet. Ezért a javaslat az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, illetve az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat elkészítésének eljárási rendjét is tartalmazza.  





A 34. §-hoz

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása tartalmazza az alapok címrendjét.


A 35. §-hoz

A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési szerveire vonatkozóan a javaslat biztosítja az államháztartás többi alrendszeréhez kapcsolódó költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések - a sajátosságok figyelembe vételével történő - érvényesülését.


A 36. §-hoz

A javaslat a köztestületi költségvetési szerv alapításához és megszüntetéséhez is a pénzügyminiszter egyetértési jogát rögzíti. 
A (2) bekezdésben jelzett módosítás a törvény pontosítását javasolja.


A 37. §-hoz

A hatályos szabályozás mind a többletbevételek, mind a maradvány felhasználását a felügyeleti szerv előirányzat-módosításához kötötte. Ez a megoldás a gyakorlatban komoly feszültségeket okozott a mind az intézményeknél mind a felügyeleti szerveknél és a Kincstárnál is. A javaslat a felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosítás szűk keresztmetszetének oldását célozza a felügyeletei szintű rátekintés lehetőségének fenntartásával. Az előirányzat-maradványok felhasználásával összefüggésben az áthúzódó kötelezettségekkel összefüggő saját hatáskörű előirányzat-módosítás ((3) bekezdés) lehetőségére figyelemmel pontosítja a javaslat a hatályos rendelkezést.
A javasolt módosítások összhangban a költségvetési törvény tartósnak bizonyult szabályaival, rendelkeznek az év végi maradványok felhasználásáról.
A helyi önkormányzatok és intézményeinek a Kincstárhoz való kapcsolódásának - a nettó finanszírozás kivételével - módja egyelőre nincs eldöntve. Indokolt addig megtartani az intézményi gazdálkodás olyan mérvű rugalmasságának a lehetőségét, amelyet a képviselő-testület saját rendeletében határozhat meg. Ennek részletes szabályait majd az érintett kormányrendeletbe javasoljuk beépíteni.


A 38. §-hoz

A javaslat a társadalombiztosítási költségvetési szervekre is kiterjeszti a társadalmi szervezetek, alapítványok létrehozására és támogatására, gazdasági és közhasznú társaság alapítására, azokban való érdekeltség megszerzésére eddig csak a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat.
A javaslat törli a \"fejezeti kezelésű speciális előirányzatot\" a szövegből, mert az 1997-es költségvetési tervezés keretében ez megszüntetésre került.
A javaslat rendezi az egyébként az államháztartás alrendszereibe nem tartozó köztestületnek a költségvetési - a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzatok - források terhére történő alapítvány rendelési, illetve gazdasági társaság alapítási szabályait.
A 39. §-hoz

A költségvetési szervek kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben - az Áht. vonatkozó szabályai szerint kell, hogy gyakorolják. Ezek a szabályok és a létrejött kincstári rendszer azonban önmagában nem szünteti meg az esetlegesen fedezet nélküli kötelezettségvállalás lehetőségét, nem garantálja a kialakult eladósodás felszámolását. A kincstári biztosi intézmény létrehozása a kincstári körben az adósságállomány fokozatos felszámolásának, illetve további keletkezésének egyik eszköze lehet. A javaslat kitér a Kormány irányítása és felügyelete alá nem tartozó szerveknél, testületeknél történő kincstári biztos kijelölésnek a sajátos szabályaira, valamint a helyi önkormányzatoknál hasonló szabály bevezetésére. A kincstári biztos jogállására (jogaira, kötelezettségeire, működési feltételeire) végrehajtási rendelet megalkotása szükséges. Tevékenységük megkezdése előtt felmérésre kerülne az eladósodott intézmények köre. 


A 40. §-hoz

A javaslat a költségvetési törvényben foglalt szabályozással összhangban rendezi a helyi önkormányzatok részére nyújtott központi - főleg beruházási célú - támogatások maradványai elszámolását.
A javaslat a 63. § (2) bekezdésének módosításával való összhang biztosítását célozza, figyelemmel a járulékreform keretében életbe lépő új típusú közterhekre is.
A javaslat a 63. § új (5) bekezdésével összhangban szabályozza az OEP-körben a nettó finanszírozással kapcsolatos kérdéseket.


A 41. §-hoz

Az ún. \"projektfinanszírozással\", és a személyi juttatások utáni közterhek központosított befizetésével összefüggésben a Kincstár által - a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján - bonyolított közvetlen finanszírozás kiterjesztése szükségessé teszi a kincstári körbe tartozó szerv közvetlen rendelkezésű előirányzat-felhasználási kerete megállapítási módjának módosítását.
A javaslat az Áht. 12. § (4) bekezdése alapján automatikusan túlléphető előirányzatok  tekintetében lehetőséget ad a Kincstárnak, hogy előirányzati fedezet hiányában is teljesítsen kifizetést.


A 42. §-hoz

A kincstári vagyonra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel való összhang teljes megteremtése érdekében szükséges az állami tulajdonban álló kincstári vagyonra vonatkozóan a nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők miatt, továbbá a vagyonkezelés körében megköthető bérleti szerződések szabadsága érdekében válik szükségessé a szakasz módosítása, illetőleg pontosítása, amely módosítást indokol a mindennapi  működéshez kapcsolódó viszonylagos szabadság biztosítása is.


A 43. §-hoz

A módosítás pontosítja a központi költségvetés külföldi követeléseivel való gazdálkodás területén a feladatkört, továbbá a hosszú távú költségvetési szempontok mellett rögzíti az adott viszonylatokhoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételét is. 
A külföldi követelések lebontása kapcsán szükségessé váló magánjogi szerződések pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerinti megkötésének Magyar Államkincstárra történő átruházása illeszkedik a Kincstár feladatköréhez, valamint az egyes viszonylatokban egyedi döntések alapján már kialakult gyakorlathoz.


A 44. §-hoz

A szakasz módosítására szintén a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezésekkel való teljes összhang megteremtésére van szükség.


A 45. §-hoz

A kincstári vagyonkör javasolt kiegészítését a következők indokolják. A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. tvr. 18. § (1) bekezdése alapján az ország történeti (régészeti) jelentőségű lelőhelyét, területét védelemben kell részesíteni. E területek a nemzeti kincs részét képezik, azonban ezek nem sorolhatók be teljes körűen a 109/B. § c) pontjába, mert az csak a létesítményekre, alkotásokra terjed ki. A kincstári vagyonba tartozó különböző minősítésű földterületeket a 109/B. § d) pont tartalmazza, ezért a történeti (régészeti) emlékeket és földterületeket is itt indokolt nevesíteni.


A 46. §-hoz

Az (1) bekezdésben foglalt javaslat a 109/B. § d) pont 5. alpontjában foglalt módosítással összhangban  egészíti ki a hatályos rendelkezést.
A (2) bekezdésben javasolt módosítás a természetvédelmi  és a műemlékvédelmi szakmai követelmények biztosítását célozza, különös figyelemmel arra, hogy a kincstári vagyon érintett tárgyai tekintetében a vagyonkezelő nem feltétlenül tartozik a vagyontárgyak védettségének jellege szerint illetékes miniszter felügyelete alá.



A 47 . §-hoz

Az állami követelés ellenében kincstári tulajdonba kerülő vagyon értékesítéséből származó bevétel az állami követelés rendezésére szolgál, ezért szükséges, hogy az e rendezést korlátozó előírás (e vagyon rendelt vagyonként való kezelése) hatályon kívül kerüljön.
Az államot megillető követelések be nem fizetett közterhek fejében kerültek állami tulajdonba ezért az ilyen követelések értékesítéséből - amelyet megállapodás alapján az ÁPV Rt. végez - származó bevétel a központi költségvetést illeti, az ÁPV Rt. privatizációval összefüggő befizetési kötelezettségétől függetlenül.


A 48. §-hoz

A módosításra az eredeti rendelkezés egységes értelmezése érdekében van szükség.


A 49. §-hoz

A központi költségvetés és az MNB közötti finanszírozási kapcsolat átalakításával az államadósság egy jelentős hányada devizaadósság lesz, ami szükségessé teszi, hogy a Kincstár a ne csak a belföldi másodlagos állampapírpiacot szervezhesse, hanem tehessen a külföldi adósság másodlagos piacát javító intézkedéseket is. A deviza adósságnak a forintadóssághoz képest nagyobb árfolyam- és kamatkockázata van, amelynek ésszerű csökkentése érdekében szükséges a Kincstár által végezhető műveletek bővítése az adósság kockázatait csökkentő ügyletekkel.


Az 50. §-hoz

A javasolt kiegészítést az indokolja, hogy ily módon érdemibb információ nyerhető a többéves kihatással járó döntésekről és a közvetett támogatásokról.


Az 51. §-hoz

A 116. §-sal kapcsolatos felsorolásban a 3. pont nem értelmezhető, ezért javasoljuk - szövegszerű megfogalmazással helyettesítve - elhagyni. A javasolt módosítás utal arra az értelemszerű eltérésre, ami az önkormányzati és a központi költségvetési mérlegek között fennáll  azonos típusú, illetve adattartalmú mérlegek esetén is. A további javasolt kiegészítést az indokolja, hogy ily módon érdemibb információ nyerhető a többéves kihatással járó döntésekről és a közvetett támogatásokról


Az 52 . §-hoz

A javaslat pontosítja az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatait a helyi önkormányzatok vonatkozásában.
A kormányzati ellenőrzési szerv hatáskörét indokolt kibővíteni a központi költségvetésből és az alapokból juttatott pénzeszközök államháztartáson kívüli felhasználásának ellenőrzésével, mert ezzel lehetővé válik a központi (kormányzati) döntéssel államháztartáson kívülre juttatott közpénzek felhasználásának kormányzati szintű kontrollja; valamint - ugyanebből az okból - a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások és segélyek felhasználására.

Az 53. §-hoz

A Munkaerőpiaci Alap tripartit irányítása az elkülönített állami alapok általános szabályaitól eltérő megoldást  tesz szükségessé az illetékes miniszternek az Alappal való rendelkezési jogosítványai tekintetében.


Az 54. §-hoz

A módosítást a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi irányításával, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben foglalt, illetve a társadalombiztosítási pénzügyi alapokra és költségvetési szervekre vonatkozó sajátos gazdálkodási rendelkezésekkel való összhang biztosítása indokolja.
A (2) bekezdés p)-sz) pontokban megfogalmazott módosítás a megelőző rendelkezésekben szabályozott hatásköröknek megfelelően hatalmazza fel a Kormányt a rendelet-alkotásra.


Az 55. §-hoz

A javaslat - a törvény által biztosított egyetértési jogot nem érintve - véleményezési jogot biztosít a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyűlésének a társadalombiztosítást érintő kérdéseket tartalmazó jogszabályok vonatkozásában.
A javaslat az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a társadalombiztosítási alapok költségvetése és zárszámadása készítésének, valamint a költségvetésük tartaléka felhasználásának eljárási szabályait 
A javasolt módosítás az Áht-ban rögzített szabályokkal teremti meg az összhangot.
A javaslat összehangolja az Öit. rendelkezéseit az Áht 38/A. §-ában foglalt szabályozással.


Az 56. §-hoz

A javaslat biztosítja az összhangot az államháztartási törvényben megfogalmazott szabályokkal.


Az 57. §-hoz

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályos rendelkezései alapján önálló jogi személyként létrejövő megyei és regionális területfejlesztési tanácsok nem sorolhatók be egyetlen létező jogi szervezeti sémába sem. Működésükkel kapcsolatos gazdálkodásuk szempontjából azonban mindenképpen szükséges beilleszteni őket valamely létező rendszerbe.
Tekintettel arra, hogy a tanácsok működésével kapcsolatos költségek fedezete döntően államháztartási forrásokból származik, továbbá igen jelentős nagyságrendű közpénzek felett rendelkeznek, gazdálkodásukra - célszerűen - a költségvetési szervek gazdálkodásának szabályait kell az értelemszerű eltérések mellett is irányadónak tekinteni. 
A javaslat rendezi - a területfejlesztésért felelős miniszterhez telepítve - a tanácsok beszámolási kötelezettségét is, figyelemmel a Kormány számára is előírt beszámolási kötelezettségre, anélkül azonban, hogy a miniszternek a tanácsok tekintetében felügyeleti jogosítványokat adna. 



Az 58. §-hoz

A javaslat az Áht. egyes új előírásait már az 1996. évi zárszámadás során is alkalmazni rendeli.
A Munkaerőpiaci Alap kincstári körbe tartozását az államháztartásról szóló törvény módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 115. § (1) bekezdésének b) pontja alapján egyedi megállapodással is szabályozni kell. A javaslat a megállapodás megkötésének határidejét rögzíti.
A társadalombiztosítás információs rendszerének csak a társadalombiztosítási önkormányzatokkal  együttműködve, az államháztartás pénzügyi információs rendszerével összehangoltan lehet korszerűsíteni, e korszerűsítésnek a felelőse, csak az államháztartás pénzügyi információs rendszeréért felelős Kormány lehet.
Az államháztartási törvény biztosítja a társadalombiztosítási alapok számára a Kincstári Egységes Számla folyamatos igénybevételét, évközi hiányuk fedezésére az ellátások állami garanciája alapján. Indokolatlan emiatt a társadalombiztosítási alapoknál a likviditási tartalék képzése, továbbá a valós tartalék funkciót be nem töltő - csak számvitelileg értelmezhető - befektetések hozama tartalék és tartósan befektetett eszközök törvényben rögzített elkülönítése. A javaslat ezek megszüntetéséről rendelkezik.
Az (5)-(7) bekezdésekben foglalt javaslat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. január 1-jétől megszűnő tartalékaival összefüggő átmeneti intézkedéseket szabályozza.









"
