"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3392. számú

Törvényjavaslat


a műemlékvédelemről



								előadó: Dr. Baja Ferenc
								       környezetvédelmi és
								  területfejlesztési miniszter
									 



Budapest, 1996. november









Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az alkotások, amelyek a környezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, s egyben  a történelmi és nemzettudat formálói.

Ezek az alkotások, mint műemlékek - a tulajdonjogra való tekintet nélkül - az egész nemzet közös kulturális kincsei, védelmük nemzeti összefogást kíván. Fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és az egész társadalom számára való hozzáférhetővé tételük közérdek.

Az Országgyűlés a műemlékek védelmével kapcsolatos alapvető feladatokról, jogokról és kötelezettségekről a következő törvényt alkotja:














I. fejezet 
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §

(1) A törvény célja, hogy azokat az építészeti, műszaki- és a velük összefüggő művészeti alkotásokat, amelyek történelmünk pótolhatatlan emlékei és kulturális örökségként a társadalom számára - a nemzeti vagyon részeként -  különleges értéket jelentenek, megfelelő védelemben részesítse, és  megőrzésük, fenntartásuk, hasznosításuk, valamint tudományos kutatásuk (a továbbiakban együtt: műemlékvédelem)   alapvető szabályait  megállapítsa.

(2) A műemlékvédelem hazai elveit és módszereit a műemlékvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és ajánlásokkal  összhangban kell kialakítani.

A törvény hatálya

2. §

(1)  A törvény hatálya kiterjed:
		a) a műemlékre, a műemléki jelentőségű területre, a műemléki környezetre (a továbbiakban együtt:  a műemlékvédelem tárgyai);
		b) a védetté nyilvánítás előkészítésére és a védetté nyilvánítási eljárásra, illetve a védettség megszüntetésére;
		c) a műemlékek fenntartására, a műemlékek veszélyeztetése esetén az ezt megelőző és a műemlékek fennmaradását biztosító munkálatok elrendelésére;
		d) a műemlékvédelem anyagi-pénzügyi és hatósági eszközeire;
		e) az oktatási, közművelődési és tudományos feladatokra;
		f) az államnak a műemlékvédelemmel kapcsolatos nemzetközi 	együttműködéséből adódó feladataira.
(2)	A műemléki védelem nem érinti a több szempont szerint is védendő érték egyéb jogszabály alapján fennálló más jellegű védettségét.

Értelmező rendelkezések

3. §

      E törvény alkalmazásában:
	a) Műemlék: 
	minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan-jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel valamint a hozzátartozó melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet  ilyenként védetté nyilvánítottak.
	b)  Műemléki jelentőségű terület:
			1. az épületek, építmények, ingatlanok minden olyan csoportja, illetve olyan ipari vagy közlekedési terület, amely az adott település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképei szempontjából védelemre és megtartásra érdemes, akkor is ha nem minden egyes alkotóeleme egyedileg védett műemlék, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak,
			2. a földfelszínnek, illetőleg a településnek az a része, amely alatt valamely elpusztult, de műemléki jelentőséggel bíró épületegyüttes, építmény, vagy település összefüggő maradványai rejlenek, amely védelemre, feltárásra és legalább részleges bemutatásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.

	c)	Műemléki környezet: 
		a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden - e törvényben meghatározott - változtatást, beavatkozást a műemlék városképi illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak.
	d) Védett műemléki terület (a továbbiakban: védett terület):
		az e törvény szerinti műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek 
	e) Történeti kert: 
	olyan történeti értékű kert, illetőleg park, amely  műemlékkel, illetve a történeti városszerkezettel összefüggő kertépítészeti alkotás.
	f) Műemléki helyreállítás:
		a napi jó karbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a védett ingatlan egészét vagy  nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő  építészeti  - s szükség esetén képző- és iparművészeti -  restaurálás.

Az együttműködés

4. §

(1)	A műemlékek védelmét az állami és önkormányzati szervek,  az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok együttműködésével kell megvalósítani.

(2)	A műemlékvédelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a terület- és településfejlesztés, a környezet-, a természet- és tájvédelem, valamint a közművelődés célkitűzéseiben  - a nemzetközi kötelezettségek figyelembevételével - érvényesíteni kell.


A műemlékek megismerésének biztosítása

5. §

(1)	Biztosítani kell, hogy az állampolgárok a műemlékeket, azok értékeit és nemzeti jelentőségét, valamint a műemlékvédelemmel kapcsolatos alapvető ismereteket és a követendő magatartást a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján megismerhessék.

(2)	A műemléki értékeket tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni és értékelni. Az így számba vett értékek történeti adatait, leírását, illetőleg a rájuk vonatkozó forrásértékű dokumentumokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé  kell tenni.

A műemlékvédelem  és a településrendezés

6. §

(1)	A településfejlesztés során érvényesíteni kell:
			a)	a védett területnek a településsel való szerves összhangját;
			b)	a védett terület örökségét jelentő funkcionális hagyományok és önazonosság megőrzését, az életminőség általános feltételeinek javítása mellett.

(2)	A településrendezési tervekben:
		a) figyelemmel kell lenni a település (településrész) történelmileg kialakult tagozódására, szerkezetére, beépítési módjára, jellemző épületmagasságára, általános morfológiai jellegére, és biztosítani kell ezek fennmaradását, helyreállítását;
		b)  fenn kell tartani a védett terület harmonikus kapcsolatát a környezettel, illetve a település többi részével;
		c) figyelemmel kell lenni a védett terület sajátosságait meghatározó történeti épületállomány fenntartására, a jellemző építészeti elemek és a városkép zavartalan érvényesülésére;
			d) gondoskodni kell a növényzet hagyományos jellegének, az út- és térburkolatok történeti értékű megoldásainak vagy megjelenésének   megőrzéséről,  illetve helyreállításáról;
	 		e) biztosítani kell a közlekedés és szállítás szervezésének a település méreteihez és szerkezeti adottságaihoz alkalmazkodó megoldását;
		f) érvényesíteni kell az új építményeknek és építészeti elemeknek, illetve műszaki berendezéseknek a történelmi településkép jellegéhez és arányaihoz illő összhangját.

(3)	Meg kell akadályozni, illetve fel kell számolni a védett terület hagyományos arculatát torzító és túlterhelő, a környezetet veszélyeztető hatásokat.

 (4)	A műemléki jelentőségű terület egészére egységes szabályozási tervet kell készíteni.

Műemlékvédelmi feladatok

7. §

 (1) 	A műemlékvédelem feladata, hogy:
	a) a védelmet érdemlő alkotásokat felkutassa, tudományosan értékelje és számba vegye, továbbá védendő környezetüket megállapítsa, s elrendelje védetté nyilvánításukat;
	b) biztosítsa a műemlékek és környezetük fenntartását, helyreállítását, védelmét, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításukat. 

(2)	A kiemelkedő jelentőségű, kizárólagos állami tulajdonban lévő műemléket az egyetemes vagy a nemzeti kultúrához kapcsolódó, közcélú rendeltetés előnyben részesítésével kell hasznosítani.


II. Fejezet
A MŰEMLÉKEK FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

A műemlékek fenntartása

8. §

(1) 	A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa,  vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója,  továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi  XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) e törvény szerint  köteles gondoskodni.

(2)	A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a rendeltetésszerű használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed a műemlék sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti kialakításának minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok az aktuális használat szempontjából nélkülözhetők-e, vagy sem.

(3)	A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a műemlék megjelenését eltorzító sérülések, hiányok kijavítására, pótlására is, az e törvényben meghatározottak szerint. 

(4)	Ha a műemléki védettség csak az ingatlan meghatározott részét érinti, akkor a tulajdonos kötelezettségét  - a műemléket magában foglaló ingatlannak a védettség hatálya alá nem tartozó részei tekintetében -  a műemléki környezetre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell gyakorolni. 

9. §

(1)	Ha a műemlék tulajdonosának személye, lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen, a műemlék fenntartásáról - a műemlékvédelmi hatóság határozata alapján - a kizárólagos állami tulajdonban lévő műemlékeket fenntartó szerv gondoskodik.

(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a műemléki védettség alatt álló ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban, és e miatt  - vagy a tulajdonos személyének, illetve tartózkodási helyének hiánya miatt - a műemléket érintő, elengedhetetlen  munkálatok elvégzése számottevő késedelemmel járhat.

A műemlékek használata

10. §

(1)	A műemlékeket  - a hozzájuk tartozó területrészekkel és melléképítményekkel együtt -  a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani. 

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túlmenően:
	a) tiszteletben kell tartani az eredeti eszmei jelentéstartalmat, valamint az azzal összefüggő funkcionális, hagyományi és kegyeleti szempontokat,
 	b) meg kell őrizni az építészeti, a belsőépítészeti, képző- és iparművészeti kialakítás, berendezés és felszerelés történelmi és művészeti értékeit, illetőleg biztosítani kell ezek érvényesülését.

(3)	A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell az eltávolított, fellelhető és azonosítható tartozékok, berendezések visszahelyezésére.

(4)	Műemlék lakóépület helyreállításának, komfortfokozata építési munkával való növelésének - a lakásépítési kedvezmény szempontjából történő - támogatását biztosítani kell.

11. §

	Műemlék egésze nem bontható le, erre engedély nem adható.


A tűrési kötelezettség

12. §

Az ingatlan tulajdonosa illetőleg használója tűrni köteles a műemlékvédelmi hatóság által elrendelt:
a)	a műemléki értékek felkutatását  illetve a hatósági ellenőrzést szolgáló  helyszíni szemléket, vizsgálatokat és állapotrögzítő felméréseket;
b)	a munkálatokat megelőző, a rejtett értékeket feltáró kutatásokat, ásatásokat, falkutatásokat;
c)	a muzeális gyűjteménybe helyezett tárgyak letétkénti kezelését;
d)	műemléki jelentőségű területen végzendő régészeti kutatást;
e)	a hatósági kötelezésben elrendelt munkálatok elvégzését;
f)   a műemlék-tábla elhelyezését szolgáló munkák elvégzését.


A műemlékek megtekintése

13.  §

(1)	A műemlék tulajdonosa, illetőleg használója a műemlék egészének, vagy meghatározott részének a nagyközönség által történő látogatását (megtekintését) köteles lehetővé tenni. 

(2)	A műemlékvédelmi hatóság a látogatás (megtekintés) módját és idejét - a tulajdonos és használó véleményének figyelembevételével - meg-határozhatja oly módon, hogy az a tulajdonost (használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban ne zavarja, és részére kárt,  illetve költséget ne okozzon. 

(3)	A műemlékvédelmi hatóság élet-, illetve vagyonbiztonság (ideértve a védett érték megóvását) érdekében megtilthatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti a műemlék látogatását (megtekintését). 


Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek

14.  §

(1)	Egyes kiemelkedő történeti és kulturális értékű műemlékek és műemlékegyüttesek az  állam kizárólagos tulajdonát képezik. Ezek fölsorolását e törvény melléklete tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek és műemlékegyüttesek a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek.

(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott műemlékek és műemlékegyüttesek jelentőségükhöz méltó fenntartásáról, helyreállításáról és hasznosításáról - e törvény szabályai és a kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint - az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szerve  útján gondoskodik.

III. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI

Történeti kertek 

15. §

(1)	A történeti kertet, ha az  műemlékkel összefüggő kertépítészeti alkotás, műemlékként is védelemben  kell részesíteni. A történeti kertet, ha az a történeti városszerkezettel összefüggő kertépítészeti alkotás, műemlékként is védelemben lehet részesíteni.

(2)	A történeti kertet lehetőleg eredeti funkciójának megfelelően, teljes eredeti területére kiterjedően kell védelem alá helyezni. A történeti kert műemléki védelme nem érinti a más jogszabály szerinti természeti védettség hatályát.

(3)	A történeti kertben annak rendeltetésével össze nem férő termelő-  vagy más tevékenység nem folytatható. 



Romemlékek 

16. § 

(1)	Az olyan elpusztult történelmi jelentőségű építmény felszíni vagy felszín alatti maradványát (a továbbiakban: romemlék), amelynek legalább részleges feltárása és bemutatása indokolt, műemléki védelemben kell részesíteni.

(2)	A védelem mindazon ingatlanokra is kiterjeszthető, amelyek területén  a romemlék  jelenléte helyszíni vizsgálat alapján valószínűsíthető.

(3)	A romemlék műemléki védelme nem érinti a külön jogszabály alapján érvényesített régészeti védelem hatályát. 

(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján védetté nyilvánított ingatlanokon műemlékvédelmi érdekből építési és művelési korlátozást lehet elrendelni, és kisajátításnak is helye lehet.
	

17. §

(1)	Ha bármely tevékenység során építmény vagy tartozéka, illetőleg ezek maradványa vagy töredéke (a továbbiakban e törvényben együtt: lelet) kerül elő, e tényt - a tevékenység felfüggesztése és a lelet érintetlenül hagyása mellett - haladéktalanul be kell jelenteni a tevékenységet engedélyező hatóságnál, illetve a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző akkor jár el, ha a tevékenység nincs engedélyhez kötve.

(2)	A bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

(3)	Az engedélyező hatóság, illetőleg a jegyző a bejelentésről haladéktalanul értesíti a műemlékvédelmi hatóságot, továbbá a megyei múzeumi igazgatóságot, (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeumot), amelyek a lelőhelyet kötelesek haladéktalanul megvizsgálni.

(4)	Az engedélyező hatóság, illetőleg a jegyző a bejelentésnek és a (3) bekezdésben említett vizsgálaton alapuló szakvéleménynek megfelelően elrendelheti a tevékenység legfeljebb 30 napra történő felfüggesztését. 

(5)	A műemlék ingatlanokon, védett, illetve régészetileg védett területeken kívüli  tevékenységnek a (4) bekezdés alapján történt felfüggesztése miatt felmerülő kárt a kártalanítás polgári jogi szabályai szerint az állam köteles megtéríteni. 

(6)	A műemlékvédelmi hatóság intézkedik az arra érdemesnek ítélt lelet műemléki védelem alá helyezése iránt.  


Temetők 

18. §

(1)	Műemléki védelemben kell részesíteni azokat a temetőket (temetőrészeket), amelyek a történelem, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. 
(2)	A műemléki védelem célja az, hogy:
		a)  a kiemelkedő személyiségek sírjainak megőrzése és gondozása biztosítva legyen;
		b) a képzőművészeti, építészeti, vallás- és művelődéstörténeti jelentőségük miatt műemléknek minősülő síremlékek, síremlékcsoportok, sírépítmények, (a továbbiakban együtt: síremlék), valamint a temetők más fontos elemei eredeti helyükön fennmaradjanak.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével műemléki védelemben részesíthető:
			a)	a temető egész területe;
			b)	a temető körülhatárolt területrésze;
			c)	a síremlék;
			d)	a temető egyéb tartozéka, illetőleg eleme.
(4)	Műemléki védelem alatt álló temető (temetőrész) felszámolására engedély nem adható.



IV.  fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KÖVETELMÉNYEI

Oktatási feladatok

19. §

(1)	Az oktatás területén biztosítani kell a műemlékvédelemmel kapcsolatos általános és szakismereteknek  - az  oktatási szinthez  és célhoz igazodó tartalmú -  oktatását.

(2)	A szakképzésben és szakirányú felsőoktatásban biztosítani kell a műemlékvédelmi szakismeretek megfelelő oktatását, a szakképzéssel biztosítani kell a műemlékvédelmi szakemberek utánpótlását.



Tudományos feladatok

20. §


Az átalakított műemlékek esetében a helyreállítást vagy az átépítési munkákat megelőzően - a 38. § (1) bekezdés e) pontja szerint - azok történetét és korábbi állapotát, esetleges rejtett értékeit feltáró kutatásokat: ásatásokat, illetőleg falkutatásokat kell végezni.


A műemlékvédelem és a közgyűjtemények 

21. §

(1)	Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (a továbbiakban: OMvH) gyűjteményei egységes, önálló és összefüggő országos gyűjtőkörű közgyűjteményt alkotnak, amelynek őrzése, kezelése és gyarapítása az OMvH feladata. Az OMvH közgyűjteménye nyilvános, és egyúttal a szakmai, tudományos és hatósági feladatok ellátását szolgálja.

(2)	A műemlékkel történetileg összefüggő olyan tárgyi emléket, amely a műemlék külső vagy belső építészeti kialakításának nem szerves része, szükség esetén muzeális emlékként, a műemlékkel összefüggésben kell nyilvántartani és védelemben részesíteni.

(3)	A műemlék minden olyan részletét (töredékét, tartozékát), amely korábban annak építészeti vagy társművészeti kialakításával szerves összefüggésben keletkezett, de attól elvált, az eredeti műemlékkel együtt a műemléki nyilvántartásban is fel kell tüntetni, és ha ez lehetséges és indokolt, műemléki védelemben kell részesíteni.

(4)	A műemlékvédelmi hatóságnak a területileg illetékes múzeummal egyetértésben hozott intézkedésére a vissza nem építhető, illetve a helyszínen meg nem őrizhető töredékeket és tartozékokat,  azok védelmét 
	és nyilvántartását megfelelően biztosító muzeális közgyűjteményben    
	- letétként -  kell elhelyezni. 

(5)	Az OMvH a (4) bekezdésben meghatározott elhelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségekhez támogatást nyújt.

(6)	A muzeális emlékként őrzött, műemlékhez tartozó töredékek és tartozékok tárolási helyének, állapotának változásairól a műemlékvédelmi hatóságot értesíteni kell. A restaurálás és kiállítás módjának meghatározásához a műemlékvédelmi hatóság véleményét be kell szerezni.


V. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE 

A műemlékvédelem állami  feladatai

22. §

(1)	A műemlékvédelem központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata. 

(2)	Az állam biztosítja a műemlékvédelemhez fűződő nemzeti érdekek, valamint a nemzetközi műemlékvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.

(3)	A műemlékvédelem állami feladatai különösen:
	a) a műemlékvédelem érdekeinek érvényesítése az állam más irányú feladatainak ellátása során;
	b) a műemlékvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;
	c) a műemlékvédelmi célok elérését szolgáló jogi és gazdasági szabályozó-rendszer megállapítása;
	d) a műemlékvédelem államigazgatási feladatainak ellátása;
	e) a műemlékvédelmet érintő kutatási, nevelési, képzési és művelődési feladatok meghatározása és közreműködés ellátásukban;
	f) közreműködés a műemlékvédelem  gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosításában.


A műemlékvédelem pénzügyi eszközei

23. §

A műemlékvédelem pénzügyi eszközei:
	a) a központi költségvetés előirányzatai;
	b) a Központi Környezetvédelmi Alap;
	c) a helyi önkormányzatok műemlékvédelmi célú pénzeszközei;
	d) egyéb pénzügyi (gazdasági) eszközök.

24. §

(1)	A műemlékek fenntartásával és helyreállításával kapcsolatos, továbbá az állam tulajdonosi feladatainak finanszírozásától a központi költségvetésben el kell különíteni a műemlékvédelem állami irányítását ellátó intézményrendszer működésének finanszírozását. A műemlékek fenntartásával és helyreállításával kapcsolatos költségvetési támogatásokat az állami műemlékvédelmi szervezet által meghatározott prioritásokra figyelemmel kell elosztani.

(2)	A központi költségvetésben az alábbi feladatok ellátására kell előirányzatot biztosítani:
			a)	az állami tulajdonú műemlékek fenntartására, helyreállítására, hasznosítására;
			b)	a hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és hatósági intézkedések teljesítésének fedezetére;
			c) műemlékvédelmi érdekből kezdeményezett helyreállítások és kisajátítások költségeire;
			d)	a nem állami tulajdonban lévő műemlékek fenntartásának, helyreállításának, hasznosításának támogatására.


25. §

(1)	A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) keretén belül elkülönítve a műemlékvédelmi tevékenységek - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben történő - támogatására, az Alap bevételeiről szóló külön törvény, valamint a végrehajtását szolgáló szabályok szerint pénzügyi forrás áll rendelkezésre. 
		
(2)	Az Alap bevételét képezik a  külön törvényben meghatározott bevételi jogcímek alábbi bevételi hányadai:
	a) a műemlékvédelmi bírság 60 %-a,
	b) az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből, hasznosításából befolyt árbevételnek a költségvetési törvényben meghatározott hányada.

(3) 	Az Alap kiadásai:
		a) műemlékhelyreállítás támogatása,
		b) kincstári műemlék hasznosítása,
		c) kincstári műemlék berendezésével kapcsolatos műtárgyak vásárlása,
		d) történelmi kert helyreállítása,
		e) védett síremlék helyreállítása,
		f) műemlékvédelmi tudományos kutatás és műszaki fejlesztés,
		g) műemlékvédelmi vonatkozású rendezvények, illetve kiadványok támogatása,
		h) a műemléki értékeket érintő településrendezési tervek készítésének  támogatása.


 Az Országgyűlés feladatai

26. §

 Az Országgyűlés határozza meg:
	 - a műemlékvédelem alapvető szabályait,
	 - a kincstári tulajdonban maradó műemlékek körét, és
	 - a műemlékvédelem éves költségvetési támogatását.


A Kormány feladatai

27. §

(1)	A Kormány a műemlékvédelem központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
	a)	a műemlékek védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló - jogszabályok megalkotásáról, és szükség szerinti korszerűsítéséről;
	b)	a nemzetközi egyezményekből fakadó állami feladatok ellátásáról;
	c)	a műemlékvédelem állami intézményrendszerének működtetéséről;
	d)	a műemlékvédelmi feladatokhoz szükséges költségvetési eszközökről.
	e)	az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek e törvény mellékletében megállapított listájának felülvizsgálatáról szükség szerint, - a költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg - javaslatot tesz a melléklet módosítására.

(2)	A Kormány a műemlékvédelem központi szakmai irányítását - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével eljáró - környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban:  miniszter) útján gyakorolja. 

A miniszter feladatai
28. §

(1)	A miniszter:
	a)	a művelődési és közoktatási  miniszterrel együttesen gondoskodik a műemléki értékek miniszteri rendelettel történő védetté nyilvánításáról;
	b)	gondoskodik a műemléki értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és a műemlékek védelmét szolgáló tudományos feladatok ellátásáról;
	c)	gondoskodik a műemlékvédelmi hatósági feladatok ellátásáról;
	d)	a művelődési és közoktatási  miniszterrel együttesen előkészíti és a Kormány elé terjeszti a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályokat;
	e)	kapcsolatot tart a műemlékvédelem tekintetében más államok kormányzati szerveivel.

(2)	A miniszter - jogszabályban meghatározott esetekben - gyakorolja a műemlékvédelem  tárgyaira vonatkozó egyetértési, illetve hozzájárulási jogokat.

(3)	A Kormány eltérő rendelkezése hiányában a miniszter az (1) és (2) bekezdésben foglalt egyes feladatait  - a rendeletalkotás kivételével -  az OMvH közreműködésével látja el.

(4)	Az OMvH országos illetékességű központi államigazgatási szerv.

(5)	A művelődési és közoktatási miniszter - a miniszterrel egyetértésben - gondoskodik a műemlékvédelemmel kapcsolatos közművelődési és közoktatási feladatok ellátásáról.

 
A helyi  önkormányzat  műemlékvédelmi tevékenysége

29. §

 (1)	A helyi önkormányzat:
		a) közreműködik a területén lévő műemléki értékek felkutatására, számbavételére és értékelésére irányuló országos tudományos adatgyűjtő és dokumentációs munkálatokban;
		b) gondoskodik a  tulajdonában lévő műemlékek védelméről, fenntartásáról és méltó hasznosításáról;
		c) kiemelt vagy országos jelentőségű műemlékvédelmi feladataihoz a központi költségvetésből  támogatásra tarthat igényt;
		d) együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel,  mozgalmakkal;
		e) támogatja a települések múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet.

 (2)	A települési önkormányzat:
		a) kezdeményezheti a területén lévő és műemléki oltalmat érdemlő értékek védetté nyilvánítását, illetőleg a védettség megszüntetését, továbbá  - a műemlékvédelmi hatóság megkeresésére -  véleményezi az erre irányuló javaslatokat;
		b) gondoskodik a területén lévő és műemléki védettség alatt nem álló, de a település sajátos jellegének megőrzésében helyi jelentőséggel bíró építészeti értékek védelméről, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,
	c) elkészítteti a település védett területeinek  szabályozási tervét.


VI. fejezet

A VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS

A védettség létrejötte

30. §

(1)	A műemlékvédelem tárgyainak  műemléki védelme a védetté nyilvánítással jön létre.

(2)	A védetté nyilvánítással egyidejűleg védett műemléki környezetnek  minősülnek:
	a)	a műemléket vagy műemléki jelentőségű területet magában foglaló ingatlanterülettel közvetlenül határos ingatlanok;
	b)	az a) pontban meghatározott ingatlanokkal és a műemléket vagy műemléki jelentőségű területet magában foglaló ingatlanterülettel közvetlenül érintkező közterületrészek és a velük közvetlenül határos  ingatlanok.

(3)	Egyes sajátos környezeti viszonyok esetén a műemléki környezet a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapítható.

(4)	A védetté nyilvánító rendeletnek tartalmaznia kell:
	a)  a védetté nyilvánítás tényét,
	b)  a védelem tárgyát és célját,
	c) a védelem fajtáját (műemlék, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet),
	d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
	e) az egyedileg védett műemléknek a műemlékvédelmi bírság megfelelő számítási kategóriájába sorolását,
	f) a műemlék és a műemléki jelentőségű terület védett környezetének meghatározását,
	g) a védelem alá vont ingatlanok (ingatlanrészek) egyértelmű azonosításához szükséges helyrajzi adatokat.


Védetté nyilvánítás kezdeményezése

31. §

(1)	A műemléki értékek védetté nyilvánítását a műemlékvédelmi hatóságnál írásban bárki kezdeményezheti.

(2)	Ha a védetté nyilvánítás nem indokolt, a műemlékvédelmi hatóság állásfoglalásáról a kezdeményezőt a javaslat megtételétől számított 60 napon belül értesíti.


A védetté nyilvánítás előkészítése

32. §

(1)	A védetté nyilvánítás előkészítését a műemlékvédelmi hatóság folytatja le, s javaslatot tesz a védetté nyilvánítást tartalmazó rendelet kiadására.

 (2)	A védetté nyilvánítás előkészítése során a műemlékvédelmi hatóság értesíti: 
	a) a védelemre javasolt ingatlan tulajdonosát, 
	b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait;
	c) az ingatlan fekvése szerinti települési és megyei (fővárosi) önkormányzatot;
	d) a  területileg illetékes építésügyi hatóságot;
      	e) más jogszabály alapján is védett vagy védendő érték esetében a hatáskörrel bíró, területileg illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot);
	f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.

(3)	A  védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben az egyedi műemléki védettség alatt nem álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a műemlékvédelmi hatóság megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat  a helyben szokásos módon,  hirdetmény útján értesíti.


Az ideiglenes védettség 

33. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság a védetté nyilvánítás előkészítésének meg-indításával egyidejűleg a műemléki védelemre javasolt ingatlant, illetve területet, ha megsemmisülése vagy értékeinek eltűnése fenyeget, határozatával legfeljebb egy éves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és e határozat azonnali végrehajtását rendelheti el.

(2)	Az ideiglenes védelem indokolt esetben egy ízben, és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3)	Az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanon a telekalakítási, építési, átalakítási és bontási munkák engedélyezéséhez a műemlékvédelmi hatóság hozzá-járulása szükséges.

(4)	Az ideiglenes védelem megszűnik:
	a) ha a műemlékvédelmi hatóság a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, akkor az erről szóló határozatnak az ingatlan tulajdonosa részére való kézbesítésével;
	b) az ideiglenes védelmet kimondó, illetőleg az azt meghosszabbító határozatnak az ingatlan tulajdonosa részére való kézbesítésétől számított egy év elteltével;
	c) a védetté nyilvánító rendelet hatálybalépésével.

(5)	Ha az ideiglenes védettség megszűnésére a (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerint került sor, és az ideiglenes védettség fennállása alatt az ingatlan tulajdonosát a védettséggel együttjáró korlátozások miatt kár érte, a tulajdonost  kártalanítás illeti meg.


A védettség megszüntetése

34. §

(1)	A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
		a)	a védetté nyilvánított műemlék megsemmisült, vagy ha a műemléki jelentőségű terület, illetve a műemlék a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette;
		b)	a műemlékvédelmi hatóság hitelt érdemlően megállapította, hogy a védetté nyilvánítás téves adatok alapján történt, és a védelem tárgya a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg.

(2)	Ha a védettség megszüntetésére az (1) bekezdés b) pontja alapján került sor,  a tulajdonos a műemlékvédelmi hatóságtól kártérítésre tarthat igényt, ha a védetté nyilvánítás miatt kár érte. E rendelkezést csak az e törvény hatálybalépése után  keletkezett védettség megszűnése esetén lehet alkalmazni.

(3)	A védettség megszüntetése esetén a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 


A műemlékek nyilvántartása

35. §

(1)	A műemlékké, műemléki jelentőségű területté, valamint műemléki környezetté nyilvánítás, továbbá az e törvény erejénél fogva védett környezetté válás tényét és jellegét az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzést a műemlékvédelmi hatóság köteles kérni.

(2)	A védettség jellegének megváltozása vagy a védettség megszűnése esetén  a bejegyzést kérő hatóság intézkedik a bejegyzés módosítása, illetve törlése iránt.

(3)	A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


36. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság köteles a műemlékvédelem tárgyairól nyilvántartást (a továbbiakban: műemléki nyilvántartás) vezetni. 

(2)	A műemléki nyilvántartás tartalmazza:
	a) a védett ingatlan (ingatlanrész) egyértelmű azonosításához szükséges helyrajzi adatokat,
	b)  a védettség jellegét és annak változását,
	c) a védett ingatlan (ingatlanrész), illetőleg objektum (építmény) megnevezését, tömör leírását,
	d) a védett ingatlan (ingatlanrész), illetőleg objektum (építmény) mellék-építménye, berendezése, felszerelése, illetve tartozéka adatait, ideértve a 21. § (3) bekezdése szerinti emlékét is,
	e)  a műemléki környezet kiterjedése meghatározásához szükséges helyrajzi adatokat,
	f) az egyéb jogszabályon alapuló, a védett ingatlant (ingatlanrészt) érintő régészeti, természeti, képző- és iparművészeti védettséget,
	g) a tulajdonos és képviselője adatait (név, lakcím),
	h) a vagyonkezelő és képviselője adatait (név, lakcím),
	i) a jogos használó és képviselője adatait (név, lakcím),
	j) az eredeti és a jelenlegi funkciót,
	k)  a védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó hatósági intézkedések adatait,
	l) a védett ingatlan (ingatlanrész), illetőleg objektum (építmény)  fenntartására, helyreállítására adott állami (pénzügyi és más) támogatás adatait,
	m) a védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó elővásárlási, szolgalmi, haszonélvezeti jogokra vonatkozó és más  - jogi szempontból is jelentős -   adatokat és tényeket.

(3)	A műemléki nyilvántartás nyilvános, és hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatok valódiságát.

(4)	A műemléki nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése és az adatállomány karbantartása az elsőfokú műemlékvédelmi hatóság feladata.

(5)	A műemlékvédelmi hatóság nyilvántartási feladatainak ellátására az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6)	A műemléki nyilvántartás adatállományának karbantartásához és fejlesztéséhez minden természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a tulajdonában, illetve vagyonkezelésében lévő védett ingatlanról (ingatlanrészről) adatokat szolgáltatni.

(7)	A műemléki nyilvántartás jogi jelentőséggel bíró tényre vonatkozó adatát a keletkezés (változás, megszűnés) időpontjával együtt kell kezelni.

(8)	Védettség megszűnése esetén a vonatkozó adatokat - elkülönítve - legalább további tizenöt évig meg kell őrizni.

(9)	A műemléki nyilvántartásban az egyedileg védett objektumok (építmények) adatait el kell különíteni a műemléki jelentőségű területekre vonatkozó adatoktól.

(10)	A (2) bekezdés g), h), i) pontjaiban megjelölt személyes adatok csak az ingatlanhoz rendelten tarthatók nyilván.


37. §

A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a műemlékvédelmi hatóság a jellemző adatokat ismertető \"Műemlék\" feliratú, épülettartozéknak minősülő táblával jelöli meg. E felirat, illetőleg elnevezés csak az e törvény szerint védett alkotások esetében alkalmazható.

VII. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELMI  FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

Műemlékvédelmi igazgatási feladatok

38.§
 
(1)	A műemlékvédelmi igazgatás körébe tartozik különösen:
	a)	a műemlékvédelmi hatósági és szakhatósági tevékenység ellátása;
	b)	a műemlékek állapotának, továbbá a fenntartási, jó karban tartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése (műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés);
	c)	a jogszabályban meghatározott nyilvántartási feladatok ellátása;
	d)	a műemlékek fenntartásával kapcsolatos költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése;
	e)	a műemlékekkel kapcsolatos - e törvényben meghatározott - vizsgálatok végzése, illetve azok megszervezése;
	f)	a jogszabályban meghatározott hozzájárulási, illetőleg egyetértési jogkör gyakorlása.

(2)	A miniszter jóváhagyása szükséges az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez;  továbbá a tulajdonosi jog gyakorlójának kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonosi rendelkezési jogosultsága megszűnik a műemlék felett.

(3)	A műemlékvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges: 
	a) műemlék épület társasházzá alakításához;
b) műemlék ingatlant terhelő használati (szolgalmi) jog alapításához.

(4) 	A műemlékvédelmi hatóság véleménye szükséges:
	a) a műemlékvédelem tárgyát érintő településrendezési terv, helyi építési szabályzat megalkotásához,
b) belterület határvonalának műemlékvédelmi érdeket érintő módosításához;

(5)	Műemlékvédelmi államigazgatási eljárásban a hatósági (szakhatósági) jogkört első fokon az OMvH gyakorolja és ellátja a műemlékek tekintetében - e törvényben meghatározott esetben - az építésügyi hatósági hatáskört.

(6)	A műemlékvédelmi hatóság építésügyi hatósági döntésének meghozatala után határozata megküldésével tájékoztatja  az építmény helye szerinti település jegyzőjét és az  illetékes építésügyi hatóságot.


Műemlékvédelmi hatósági jogkörök

39. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság építésügyi hatósági jogkörében engedélyezi:
	a) a műemléken végzendő minden olyan építési munkát, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles;
	b) az a) pontban említett munkákat követően a használatbavételt;
	c) a műemlék ingatlant érintő területfelhasználást és  telekalakítást.

(2) 	       A  műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges:
		a)	egyébként építési engedélyhez nem kötött, de a műemlék jellegét és megjelenését tartósan érintő munkákhoz;
		b)	a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkákhoz;
	
		c)	az a) és b) pontokban említett munkákat követő használatba- vételhez, ha ezt a munkálatokat engedélyező határozat előírja;
		d)	a műemlék funkciójának, használati módjának (céljának) megváltoztatásához;
		e)	műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágásához és telepítéséhez;
		f)	műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek más helyre szállításához illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítéséhez;
		g)	védett területen történő régészeti kutatáshoz.
		h) 	a történeti kertben folytatható tevékenységhez.

(3)	A műemlékvédelmi hatóság a 13. §-nak megfelelően meghatározhatja a műemlék megtekintésének módját és idejét.

(4)	Ha a védett területen tervezett, a védelem célját érintő tevékenység nincs más hatóság engedélyéhez kötve, akkor ahhoz a műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(5)	A műemlékvédelmi hatóság engedélyének megadását a műemlékvédelem jogszabályban meghatározott követelményének betartását szolgáló feltételhez kötheti.

(6)	Műemlékvédelmi érdekből  - jogszabályban meghatározott esetekben - a műemlékvédelmi hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az Országos Építésügyi Szabályzattól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet.

(7)	A (6) bekezdésben meghatározott előírásoktól eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható. Ennek elbírálásához a hatáskörrel rendelkező szakhatóság nyilatkozatát be kell szerezni.

40. §

Kisajátítás során kártalanításként műemléki védettség alatt álló csereingatlan csak a műemlékvédelmi hatóság egyetértésével adható.


Előzetes nyilatkozat

41. §

(1)	A 39. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (2) bekezdésének a), b), f) és g) pontjában meghatározott munkák esetén, ha az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt a tervező, az építtető, a kutató, a restaurátor jogszabályban meghatározott módon kéri, a műemlékvédelmi hatóság köteles az elvégzendő munkák engedélyezésével kapcsolatos előzetes feltételekről 60 napon belül nyilatkozni.

(2)	Ha az előzetes nyilatkozatra irányuló kérelemben foglaltak, illetve a körülmények lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a műemlékvédelmi hatóság az előzetes nyilatkozatához kötve van.


A műemlékvédelmi szakhatósági jogkörök

42. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
		a)	védett területen építési vagy bontási munkák egyedileg nem védett épületre, építményre vonatkozó engedélyének kiadásához, illetőleg akkor, ha az ügy tárgya valamely részben védett ingatlan olyan elkülönült része, amelyre a műemléki védettség nem terjed ki;
		b)	védett területen történő, egyedileg védett ingatlant nem érintő:
		- területfelhasználáshoz és telekalakításhoz,
		- közterülethasználathoz vagy annak megváltoztatásához,
		- fák kivágásához és telepítéséhez,
		- földtani kutatás végzéséhez,
            		- kisajátításhoz,
		c)	olyan, a műemlékvédelem tárgyát érintő munkákhoz és tevékenységekhez, amelyekre vonatkozóan  - a hatósági eljárásokról szóló jogszabályok alapján -  az engedélyezés nem az építésügyi, hanem más  (földművelésügyi, vízügyi  stb.) hatóság hatáskörébe tartozik,
		d)	a műemlékvédelem alatt nem álló temetők (temetőrészek) kiürítéséhez, és ötven évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglaló síremlék lebontásához vagy áthelyezéséhez, 
		e)	védett területen lévő, egyedileg nem védett építmények, továbbá köztárgyak, közüzemi felszerelések, közvilágítási és díszvilágítási berendezések, antennák, utcabútorok, utca- és házszámtáblák, út- és térburkolatok, zöldfelületek, kert- és vízépítészeti alkotások, hirdetőtáblák és hirdető-berendezések, cégtáblák illetve cégfeliratok létesítéséhez, elbontásához (megszüntetéséhez), külső felújításához, átalakításához, cseréjéhez, vagy bővítéséhez;
		f)	a védett területeken kívül új épület (építmény) létesítéséhez, nagyfelületű, illetve világító tábla, felirat, reklám elhelyezéséhez akkor, ha az elhelyezése, tömege, külső megjelenése folytán valamely műemlék vagy védett terület jellegét, megjelenését, települési és tájképi érvényesülését  jelentősen befolyásolja,
		g)	építési munkával össze nem függő, kizárólag tudományos célú, illetőleg a védett területeken kívül végzett olyan ásatás és falkutatás engedélyezéséhez, amely építmény- vagy épületmaradvány feltárására irányul, akkor is, ha a feltárandó maradvány, illetve ingatlanterület nem áll műemléki védelem alatt;
		h)	a műemlékkel összefüggő muzeális értékként védetté nyilvánított műtárgynak a műemlékből való eltávolításához vagy  bármilyen áthelyezéséhez.

(2)	Külterületen a tájvédelemre vonatkozó jogszabályok és eljárások keretén belül, érintettsége esetén a műemlékvédelmi szakhatóság bevonásával kell érvényesíteni a műemlékvédelmi érdekeket.


Műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés

43. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság köteles a műemlék állapotát (pl. a fenntartási és  a jó karban tartási kötelezettség teljesítését) rendszeresen ellenőrizni.

(2)	Az önkormányzatok, valamint az építésügyi hatóságok  - feladataik ellátása keretében -  műemlékvédelmi szempontból is folyamatosan figyelemmel kísérik a műemlékek és a védett területek helyzetét, és megállapításaikról, valamint a saját hatáskörükben megtett intézkedéseikről tájékoztatják a műemlékvédelmi hatóságot.


Hatósági kötelezés

44. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi érdekből elrendelheti:
		a)	a műemlék fenntartására, jó karban tartására vonatkozó 	kötelezettség teljesítését;
		b)	a műemlék műszaki felülvizsgálatát;
		c)	a műemlék felújítását, helyreállítását;
		d)	a műemlék, illetőleg környezete zavartalan érvényesülése érdekében az idegen részek (későbbi építmény, hozzáépítés, átalakítás, felületképzés, díszítés, felirat, cégtábla és cégfelirat, üzleti reklám- vagy műszaki célú szerelvény) eltávolítását, vagy átalakítását;
		e)	a belső terekbe nem illeszkedő szerkezetek, burkolatok, díszítmények, berendezési és egyéb tárgyak eltávolítását vagy átalakítását;
 		f)	az engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően megépített építmény lebontását, vagy  átalakítás esetén az eredeti állapot helyreállítását;
		g)	az engedély nélküli vagy attól eltérő, illetőleg a műemléket bármilyen módon veszélyeztető vagy méltatlan használat megszüntetését. 

(2)	A műemlékvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost illetve a használót kötelezi. Ha erre nem a műemlék veszélyeztetése miatt kerül sor, a kötelezettséget úgy kell elrendelni, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban zavart ne okozzon. 


45. §

(1)	Ha a műemlékvédelmi hatóság azt észleli, hogy a tulajdonos a műemlék fenntartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és ezért az veszélybe került, akkor
		a)	a tulajdonost a 44. § (1) bekezdésének a) - f) pontjaiban meghatározott munkák elvégzésére kötelezheti;
		b)	a szükséges munkákat a tulajdonos költségére és veszélyére elvégeztetheti;
		c)	a műemlék kisajátítását vagy a vagyonkezelési szerződés felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(2)	A műemlékvédelmi hatóság a műemléken olyan munkálatok elvégzését is elrendelheti, amelyek a műemlék történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek helyreállítására és bemutatására irányulnak.

(3)	A műemlékvédelmi hatóságot terhelik a (2) bekezdés alapján elrendelt olyan munkálatoknak  - az ingatlan értéknövekedésével csökkentett -  költségei, amelyek a műemlék fenntartását és használatát illetően e törvény rendelkezései szerint a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben nem merültek volna fel  (műemléki többletköltség).

(4) 	A tulajdonost kötelezni kell az őt terhelő munkák költségeinek megtérítésére, ha azokat helyette a műemlékvédelmi hatóság végeztette el. 

Műemlékvédelmi bírság

46. §

(1)	Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetőleg műemléket részben, vagy egészben megsemmisít, valamint a műemlékvédelmi hatóság által elrendelt kötelezettségét nem teljesíti, és ezzel a műemléki értékben kárt okoz,  műemlékvédelmi bírsággal (továbbiakban: bírság) kell sújtani. A bírságot a műemlékvédelmi hatóság szabja ki.

(2)	A bírság összege a műemlék jelentőségéhez és a műemlékben okozott kár mértékéhez igazodik. A bírság megállapításának szempontjából az egyes műemlékek értékbesorolását külön jogszabály tartalmazza. A bírság megállapításának alapjául szolgáló érték az I. kategóriában: 200 millió Ft, a II. kategóriában: 100 millió Ft, a III. kategóriában: 20 millió Ft. 

(3)	Az e törvény hatálybalépése után védetté nyilvánított műemlékek esetében a védettséget kimondó rendeletnek a (2) bekezdés szerinti értékbesorolást is tartalmaznia kell. 

(4)	A  bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell:
 		a) az adott műemlék művészeti, történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét,
		b) az okozott kár nagyságát az épület (ingatlan) egészének összefüggésében,
		c) az okozott kár elhárítása, illetve a hiteles helyreállítás lehetőségét.


47. §


(1)	Nincs helye természetes személlyel szemben a bírság kiszabásának, ha a bírság alapját képező magatartásáért, illetve cselekményéért műemlékvédelmi szabálysértésért bírsággal sújtották, vagy műemlékrombolás bűncselekménye miatt jogerősen elítélték. 



(2)	Bírság kiszabása iránt nem indítható eljárás:
		a)	ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a műemlékvédelmi  hatóság tudomására jutásától számítva egy év, vagy
	 	b)	ha az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől  öt  év eltelt.

(3)	A (2) bekezdés a) pontjában említett időtartam megállapításakor a büntetőeljárás, illetve a bírság kiszabásához szükséges tényeket megállapító  bírósági eljárás ideje nem vehető figyelembe.


 48. §


(1)	Ha a megbírságolt a bírságot nem fizette meg, illetve a közvetlen behajtás kisérlete eredménytelen maradt, és a megbírságolt a bírságkiszabást követő évben  központi költségvetési támogatásban részesül, a behajtást a támogatásból való levonás útján kell végrehajtani. 

(2)	A műemlékvédelmi bírság hatvan százaléka az Alapot, húsz százaléka az OMvH-t, húsz százaléka az érintett műemlék helye szerinti települési önkormányzatot illeti meg. A települési önkormányzattal szemben kiszabott bírságból befolyt bevételből az eredetileg a települési önkormányzatot illető rész az Alapot illeti. 

(3)	A települési önkormányzat a műemlékvédelmi bírságból befolyt bevételeit elkülönítve kezeli, és  műemlékvédelmi célokra fordítja.




A hatósági eljárások szabályai

49. §

(1)	A műemlékvédelmi államigazgatási hatósági eljárásra  - az e törvényben foglalt eltérésekkel -  az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(2)	A műemlékvédelmi hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő:	
		a)	kilencven nap, ha a műemlékvédelmi hatóság építésügyi hatósági  jogkörben jár el;
		b)	a 39. §-ban meghatározott egyéb esetekben hatvan nap,
		c)	a 42. §-ban meghatározott  esetekben harminc nap.


VIII. Fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM EGYÉB ESZKÖZEI

Műemlékvédelmi szakmagyakorlási feltételek

50. §

(1) A műemlékek kutatási, tervezési, fenntartási és helyreállítási munkálatait  a miniszter, valamint a művelődési és közoktatási  miniszter együttes rendeletében meghatározott  minősítéssel rendelkező kutató, tervező, kivitelező illetve restaurátor végezheti. 

(2) A műemlékek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell  részesíteni.

Kisajátítás műemlékvédelmi érdekből

51. §

(1)	A műemlékvédelmi hatóság kisajátítási eljárást kezdeményezhet, ha a műemlékvédelem érdekei másként nem biztosíthatók, így különösen, ha az érintett ingatlan (ingatlanrész):
			a) olyan műemlék, amelynek tulajdonosa fenntartási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a műemlékvédelmi hatóság ilyen tárgyú jogerős határozatainak teljesítését akadályozza, és ezzel a műemlék fennmaradását veszélyezteti;
			b) a műemlék feltárásához, védőterületének kialakításához, megközelítéséhez, megtekintéséhez közérdekből szükséges;
			c) korábban összefüggő történeti együttes része volt, és az építészeti-történeti egységbe való visszahelyezése és együttes használata  műemlékvédelmi szempontból közérdek;
			d)  a műemlék tulajdonosa azt a műemlékvédelmi hatóságtól kéri.

(2)	A tulajdonos a műemlék kisajátítására irányuló eljárás kezdeményezését kérheti  a  műemlékvédelmi hatóságtól, ha 
			a) a fenntartás a tulajdonos részére - a központi költségvetésből juttatott támogatás mellett is - olyan anyagi megterhelést jelent, amely teherbíróképességét meghaladja, vagy
			b) a rendeltetésszerű használat jelentős mértékben és tartósan vagy rendszeresen korlátozott,  és
			c) az a) vagy b) pont szerinti helyzet fennállása mellett az ingatlan az ingatlanforgalomban egy éven belül bizonyíthatóan nem volt értékesíthető.



IX. fejezet

MŰEMLÉKVÉDELEM  RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN

52. §

(1)	A műemlékek és műemléki jelentőségű területek jelen törvényben szabályozott védelmén túlmenően gondoskodni kell arról, hogy azok rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet esetén megkülönböztetett védelemben részesüljenek, illetőleg az így keletkező károk megelőzésére és elhárítására megfelelő intézkedések történjenek.

(2)	Az állami műemlékvédelmi szervezet:
			a)	jegyzéket készít a kiemelkedő értékű műemlékek és műemlék-együttesek, ezen belül az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, \"A kulturális javak    fegyveres    összeütközés    esetében   való    védelme  tárgyában Hágában, 1954. év május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény\" (a továbbiakban: Hágai Egyezmény) II. fejezete 8. cikkében meghatározott, \"különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékébe\" felveendő műemlékekről és védett területekről;
			b)	gondoskodik az a) pont szerinti jegyzékben szereplő műemlékek és védett területek dokumentálásáról, erre vonatkozóan az e törvény 5. §-ában előírt kötelezettségén belül e munkának elsőbbséget biztosítva;
			 c)	szükség esetén intézkedik a Hágai Egyezmény V. fejezete 16. és 17. cikkében meghatározott ismertető jelvénynek a  műemlékeken való elhelyezése iránt;
			 d)	kezdeményezi, illetőleg koordinálja elemi csapás, természeti vagy ipari katasztrófa esetén a károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása iránti intézkedéseket;
			 e)	részt vesz a rendkívüli események okozta károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában;
			f)	kezdeményezi, illetve végrehajtja a rendkívüli állapot (fegyveres összeütközés), illetőleg annak közvetlen veszélye esetében a kiemelkedő műemlékek és védett területek megelőző védelmét célzó intézkedéseket, egyebekben a d) pont szerint jár el;
			 g)	kidolgozza és közreadja a műemlékek és védett területek  rendkívüli állapot esetén szükséges  megelőző védelmét célzó módszereket és műszaki megoldásokat.


53.  §

(1)	Műemléket vagy védett területet katonai célokra felhasználni, ott katonai berendezéseket elhelyezni, azt katonai személyek elhelyezésére, beszállásolására, hadianyag tárolására vagy előállítására, továbbá katonai, illetve polgári védelmi gyakorlatra igénybe venni nem lehet. Kivételt képeznek az eredetileg is katonai célra épült, és erre használt, műemléki védettség alatt álló épületek,  illetve ingatlanok.

(2)	Műemlékek, illetve műemléki jelentőségű területek közelében hadászati jelentőségű létesítmények, illetőleg olyan ipari üzemek, raktárak vagy egyéb építmények és műszaki létesítmények nem telepíthetők, amelyek akár közvetlenül, akár rendkívüli események vagy állapot bekövetkezésekor veszélyt jelentenek a műemlékre.

(3)	Az eredetileg nem katonai célra épült műemlékben lévő katonai célú funkcióknak a műemlékből való eltávolításáról a 44. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti intézkedés alapján gondoskodni kell.

(4)	A fegyveres erők keretében béke idején is olyan szolgálatot illetőleg szakszemélyzetet kell felállítani és kiképezni, amelynek feladata a Hágai Egyezmény 7. cikkének 2. pontja értelmében a kulturális javak kímélésére való felügyelet, és az ezen javak védelmével megbízott polgári hatóságokkal való együttműködés, továbbá  - szükség esetén -   a műszaki segítségnyújtás.

(5)	Mozgósítás esetén a műemlékvédelmi szervezet szakalkalmazottait és más azon kívül dolgozó műemlékvédelmi szakembereket az a) pont szerinti, a kulturális javak felügyeletét ellátó szolgálathoz vagy a polgári védelem műszaki mentő alakulataihoz kell beosztani.


54.  §

(1)	A megyei védelmi bizottság, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, a helyi védelmi bizottság és a települési polgármester műemlékvédelmi feladata, hogy rendkívüli események esetén a szükségessé váló intézkedéseket saját hatáskörében megtegye, a védelmi és kárelhárítási munkákat a műemlékeken és műemléki jelentőségű területeken - az állami műemlékvédelmi szervezettel együttműködve - megszervezze és elvégeztesse.

(2)	A műemlék tulajdonosának az a feladata, hogy a tulajdonában lévő műemléken a szükségessé váló kármegelőző intézkedéseket megtegye, károk bekövetkezése esetén azok elhárításában erejükhöz mérten közreműködjék, illetőleg azokról a települési önkormányzatot és az állami műemlékvédelmi szervezetet értesítse, és segítséget kérjen.

(3)	Az állam által a rendkívüli események okozta károk elhárításához, illetőleg helyreállításához nyújtott anyagi támogatás odaítélése során - azonos feltételek esetén -   a  műemléket előnyben  kell részesíteni.


X. fejezet

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

55. §

E törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba, egyidejűleg az 1/1967. (I.31.) ÉM rendelet hatályát veszti. A már megindult és jogerősen még el nem bírált műemlékvédelmi államigazgatási ügyben a korábbi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.



Átmeneti rendelkezések
56. §

(1)	Az e törvényben meghatározott védettség kiterjed mindazon  műemléki értékekre, illetőleg a műemlékvédelem mindazon tárgyaira, amelyek e törvény hatálybalépése  előtt   - bármely kategóriában -  műemléki védettség alatt álltak.

(2)	Az e törvény hatálybalépése előtt védetté nyilvánított műemlékek és műemléki jelentőségű területek környezete a törvény hatálybalépésének napjától - külön eljárás nélkül -   védett környezetnek minősül a 30. § (2) bekezdése szerint, kivéve, ha azt a korábbi védetté nyilvánító döntés más terület-nagyságra állapította meg. 


(3)	A védett környezetté minősülésről az érintett ingatlan tulajdonosát, vagyon-kezelőjét, jogos használóját - a műemlékvédelmi hatóság megkeresésére, -   az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon, közzététellel értesíti.


57. §

(1)	Az e törvény hatálybalépésének napján műemléki védettség alatt álló ingatlanok tekintetében  első helyen az államot, második helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint - elővásárlási jog  illeti  meg. Egyházi közösség (pl. szerzetesrend) működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi továbbá kulturális célú, az egyház használatában lévő műemléképület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog.

(2)	Az e törvény hatálybalépését követően védetté nyilvánított vagy a védettség módosítása alá eső ingatlanokra elővásárlási jog akkor áll fenn, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget  módosító rendelet kimondja.

(3)	Az állam elővásárlási jogát a műemlékvédelmi hatóság gyakorolja.

(4)	Az elővásárlási jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését a jogosult kezdeményezi.



58. §

(1)	E törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a miniszter felülvizsgálja  az állam kizárólagos tulajdonát képező minden műemlék és műemlék-együttes helyzetét, és azokat az alábbi kategóriák egyikébe besorolja:
		a)	 méltó célra és módon, a fennmaradást biztosítóan hasznosított és ilyen hasznosításra, fenntartásra alkalmas vagyonkezelővel rendelkező műemlékek és műemlékegyüttesek;
		b)	használaton kívüli, illetőleg méltatlan használattal veszélyeztetett vagy károsított műemlékek és műemlékegyüttesek;
		c)	közvetlen károsodással nem fenyegetett, de méltatlan módon hasznosított vagy az eredeti rendeltetéstől jelentősen eltérően, az épület funkciójától idegen módon használt műemlékek és műemlékegyüttesek. (pl. volt lakóépületben folytatott ipari tevékenység).

(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint besorolt műemlék vagyonkezelési szerződésének felülvizsgálatát a miniszter kezdeményezheti.


Felhatalmazások

59. §


(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg:
	a) a műemlékek helyreállítása, komfortfokozatának építési munkával összefüggő növelése támogatásának szabályait; 
	b) az egyes sajátos műemlékfajták védelmére vonatkozó részletes szabályokat; 
	c) a bírság mértékét,
	d) a műemlékvédelmi bírság megállapításának szempontjából az egyes műemlékek kategóriákba sorolását,
	e) a védettség megszűnésével kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait.


(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy  - a művelődési és közoktatási miniszterrel együttesen - rendeletben:
	a) állapítsa meg az OMvH szervezetét, feladat- és hatáskörét az e törvényben nem szabályozott kérdésekben,
	b) állapítsa meg a műemléki kutatók, tervezők, szakértők, kivitelezők és restaurátorok minősítési feltételeit és követelményeit, valamint a minősítési eljárás és a vonatkozó nyilvántartások részletes szabályait,
 	c) védetté nyilvánítsa  a műemléki értékeket,
	d) állapítsa meg a műemléki nyilvántartás részletes szabályait.


60. §

Módosuló jogszabály


A  kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 15/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Műemlék kisajátítása esetén a pénzbeli kártalanítás összegének megállapításakor a műemlék fenntartására, illetve helyreállítására a kisajátítási eljárás megindítását megelőző öt évben adott költségvetési támogatások összegét olyan arányban kell csökkentő tényezőként figyelembe venni, amilyen arányban az a műemlék forgalmi értékére hatással volt. A költségvetési támogatások közé kell számítani a Központi Környezetvédelmi Alapból kapott összegeket is.\"


1. számú Melléklet a ... évi törvényhez


A kiemelkedő történeti, kulturális és műemléki értékük miatt az állam tulajdonából ki nem adható műemlékek: 



BUDAPEST


I. kerület

A volt királyi palota és a Szent György téri - Színház utcai épületegyüttes a hozzá tartozó területekkel:

Szent György tér 1.,2.
Sándor palota
6457
Szent György tér 6.
Királyi palota (A-B-C-D-E-F épület) a középkori királyi palota romjaival és a kapcsolódó erődrendszerrel, a Ny-i és D-i várkerttel s Szent György térrel

6452/1, 6452/3
6453/2, 6456/1
Szent György tér 3. 
volt Honvédelmi Minisztérium, Teleki palota és udvari istálló területe és maradványai

6462
Színház u. 1-3.
volt karmelita templom, Várszínház
6459
Színház u. 5-11.
volt karmelita rendház
6460
Ybl Miklós tér 2-6.
Várkert bazár és csatlakozó lakóházak
6452/2

Anna u. 1. 
(Tárnok u. 18.)

Lakóház (Patikamúzeum)

6501
Apród u. 1-3.
Semmelweis Ignác szülőháza (múzeum)
6332
Dísz tér 15.
De la Motte palota
6471
Döbrentei tér 9.
Rudas fürdő
5542,5539,5540, 5541
Kapisztrán tér 2.,3.,4.
Nándor laktanya, Hadtörténeti Intézet és Múzeum

6636
Kapisztrán tér 6.
az egykori Mária-Magdolna templom tornyának és falainak maradványai

6639/1, 6639/2
Táncsics Mihály u. 1.
volt lakóház, ma irodaház
6540
Táncsics Mihály u. 7.
Erdődy palota,   Zenetudományi Intézet és Zenetörténeti Múzeum

6545
Táncsics Mihály u. 9.
Táncsics Mihály börtöne és az Erdélyi-bástya 
6546 1600/6783 tulajdoni hányadban


II. kerület

Bem J. u. 20.
volt Ganz törzsgyár (múzeum)
13550
Budakeszi út 93-95.
budaszentlőrinci pálos kolostor és templom romjai
10897/2, 10896, 10894/4, 10898, 10900, 10899, 10894/5
Fő u. 82-86., Ganz u. 4.
Király fürdő
13578
Frankel Leó út 31-33., Árpád fejedelem útja 7-8. és Zsigmond köz 1.


Császár fürdő és Hild-udvar


14479/1, 14479/2
Hűvösvölgyi út  78.,
Fekete István u. 1-3.
Mátyás király nyéki vadászkastélyá-
nak romjai

11117/16
Mecset u. 14.
Gül Baba türbéje
13431
Szajkó u.  14-16.,
Fekete István u. 11.

Nyék középkori templomának romjai

11117/23


III. kerület

Aquincum, Szentendrei út
római polgárváros romegyüttese (múzeum)

19343/8
Fő tér 1.
Zichy kastély épületegyüttese
18019
Hajógyári sziget
az aquincumi helytartó palotájának maradványai

18386/1
Meggyfa u.
római ház maradványai (múzeum)
18529/20
Pacsirtamező u. 
római katonai amfiteátrum romjai
17599
Szentendrei út
római polgárvárosi amfiteátrum romjai
19416


V. kerület

Alkotmány u. 8.
(Szemere u. 6.)
volt Kereskedelmi Kamara
(Ipari és Kereskedelmi Minisztérium)

24907
Ferenciek tere 6.
Egyetemi Könyvtár
24186
Honvéd u. 24-30.
volt Valero Selyemgyár 
(Honvédelmi Minisztérium)
24970
József A. u. 6. 
(Nádor u. 2.)

volt lakóház, ma irodaház

24513
József nádor tér 2.,3.,4.
Pénzügyminisztérium
24481/2
Károlyi M. u. 16.
Károlyi palota (Petőfi Irodalmi Múzeum) és Károlyi kert
24166/1 24166/2 (park)
Kossuth L. tér 1.,2.,3.
Országház
24894
Kossuth L. tér 11.
Földművelésügyi Minisztérium
24891
Kossuth L. tér 12.
volt Kúria (Néprajzi Múzeum)
24898
Március 15. tér
Contra Aquincum maradványai
24314
Vigadó tér 2.
Pesti Vigadó
24429/1

VI. kerület

Andrássy út  22.
Magyar Állami Operaház
29209
Andrássy út 67.
régi Zeneakadémia
29498
Andrássy út 69.
régi Műcsarnok
29499
Andrássy út 71.
Képzőművészeti Főiskola
29500, 29501, 29502
Bajza u. 41.
régi pesti Kálvária
28345
Liszt Ferenc tér 8.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

29406
Teréz  körút 55-57.
Nyugati pályaudvar felvételi épülete
28224/3, 28224/5, 28224/6


VIII. kerület

Baross tér
Keleti pályaudvar felvételi épülete
32951/1
Bródy S. u. 4.
lakóház
36559/4
Illés u. 25.
Festetics villa és pálmaház a Fűvészkertben
36177
Kerepesi temető
a temető egész területe az állami tulajdonú védett síremlékekkel együtt 

38821/2
Múzeum krt. 4-6-8.
Tudományegyetem  (ELTE)
36558/5
Múzeum krt. 14-16.
Magyar Nemzeti Múzeum
36560
Múzeum u. 11.
Károlyi palota
36563
Ötpacsirta u. 2.
Almásy-Andrássy palota
36581
Pollack Mihály tér 3.
 (Bródy S. u. 3.)

Festetics palota

36587/2
Pollack Mihály tér 4. és 10. (Múzeum u. 4.)
Esterházy palota
Károlyi palota 

36582
Üllői út 80-82
volt Ludovika főépülete, együttese és parkja
36030


IX. kerület

Fővám tér 7-9.
volt Fővámház, Közgazdaságtudomá-
nyi Egyetem

37058
Üllői út 45-51.
volt Mária Terézia laktanya
37104
Üllői út 33-37.
Iparművészeti Múzeum
36862


XI. kerület

Gellérthegy
Citadella
5412
Hunyadi János út
albertfalvai római tábor
 maradványai
143/39, 155/2, 43584/1, 43587, 43605/1-12,
Műegyetem rakpart
1.,2.,3.,4.,5.,6.

Budapesti Műszaki Egyetem épületei

5534

XIV. kerület

Hősök tere  műemléki együttese:


Szépművészeti Múzeum
29732/1

Műcsarnok
29732/1

Millenniumi Emlékmű
29732/1

Stefánia út 14.
Földtani Intézet
32827
Városliget,
Széchenyi-sziget 
Vajdahunyad vára,
Magyar Mezőgazdasági Múzeum 

29732/1


XXII. kerület

Csókássy Pál u. 11-13.
Rudnyánszky kastély (kastélymú-zeum) együttese és parkja
232438, 232435, 232436, 232437, 232422,      231745
Szent Flórián  tér 
római tábor maradványai
232420, 232421, 232422, 232418, 232419,      232435

Budapest összesen:   70  műemlék ill. együttes


2./ BARANYA MEGYE

KÁSÁD, 
Rákóczi út 28.

horvát tájház

72
MAGYAREGREGY
Márévár
0196
PÉCS, Apáca u. 14.
Ókeresztény sírkápolna
18387/A/7
PÉCS, Nyár u. 8.
Idrisz baba türbéje
4955
PÉCS, Rákóczi út 2.
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
4127
PÉCS, Szent István tér 
Ókeresztény mauzóleum
18392/1



PÉCS, Szent István tér
Püspökvár


a középkori egyetem, az Aranyos Mária kápolna romjai

18306

a Keresztelő Szent. János társaskáptalan  romjai és a romokra épült Virágh-féle ház
18291, 
18292/2
PÉCS, Szepessy I. u. 3.
Egyetemi Könyvtár
18366
PÉCS, Jakabhegy
pálos templom- és kolostorrom
089/5
PÉCSVÁRAD
vár
1281
SIKLÓS
vár
1174
SZÁSZVÁR,
vár
278
SZIGETVÁR
vár
1733

Baranya megye összesen: 13 műemlék ill. együttes

3./ BÁCS-KISKUN MEGYE


KECSKEMÉT, 
Katona J. tér 2.

volt ferences kolostor (Kodály Intézet)

478/1
LAJOSMIZSE, 
Alsóbene 225.

tanyamúzeum

056/3

Bács-Kiskun megye összesen: 2 műemlék



4./ BÉKÉS MEGYE

GYULA vár-szigeterőd műemléki együttese
   Kossuth u. 15.
Harruckern-Wenckheim -Almássy
kastély (ma csecsemőotthon) együttese és parkja


2637/1, 2637/2

várkastély, Corvin János rondellája és  külső várfal bástyákkal

2634/2
    Várfürdő u. 2.
volt lovarda (ma uszoda)
2641/2

MEZŐHEGYES  ménesközpont épületegyüttese  (az Állami Ménesbirtokhoz tartozó 
			33 védett épület)
   Csekonits park
víztorony és szivattyúház
905/2
    Hild János tér
központi magtár
677/1
    Kossuth u. 41-43.
sütöde, szárazmalom, lakóház, ipari épület
818, 820
    Kozma F. u. 6.
üzemi konyha, csikóscsárda
870/1
    Kozma F. u . 14.
kettős tiszti lak
860/5/A
    Kozma F. u. 28.
déli nagy diadalív
725/2
    Kozma F. u. 28.
déli reprezentatív kaszárnya  (ma lakóház) és empire kapu

704
    Kozma F. u. 30.
ménesparancsnoki épület 
(ma székház)

704
    Kozma F. u. 32.
északi reprezentatív kaszárnya (ma Hotel Nonius ) és empire kapu

726
    Kozma F. u. 32. 
északi nagy diadalív
725/3
    Kozma F. u.
fedeles lovarda
730
    Kozma F. u. 
központi istálló
729
    Kozma F. u.
harangláb a Hotel Nonius előtt
729
    Posta u. 1. 
vadászvendéglő
8
    18-as major
gabonaüzemi zabsilótorony
04/10
    18-as major
    Ómezőhegyes

csikóslak

1034/4
    18-as major
    Ómezőhegyes

csikóslak

1034/4
    18-as major
    Ómezőhegyes

sertéstelepi zabsilótorony

1041/8
    21-es major
    Kamarás

harangláb

0417/17
    21-es major
    Kamarás

magtár

0417/18
    23-as major
    Fűperegpuszta

zabsilótorony

0264/6
    39-es major
    Árkospuszta

zabsilótorony és harangláb

056/7
    48-as major
    Külsőperegpuszta

csikóslak

0121/3
    56-os major
zabsilótorony
0203/40
    57-es major
    Peregpuszta

elevátor-magtár

0185/1
    57-es major
    Peregpuszta

komlószárító

0191/14
    57-es major
    Peregpuszta

harangláb

0191/15
    66-os major
    Csatókamarás

zabsilótorony

0369/5
    79-es major
zabsilótorony
038
SZABADKÍGYÓS, Kastély u.


Wenckheim kastélyegyüttes és parkja

384
SZARVAS 
  Szabadság u. 2.


Bolza kastély és parkja

1
SZARVAS 
Anna-liget

Csáky-kastély és parkja

01294/3

Békés megye összesen: 7 műemlék (ill. együttes)



5./ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

BOLDOGKŐVÁRALJA
várrom
1118/1
EDELÉNY, Borsodi út 7.
L'Huillier-Coburg kastély és parkja
 48, 49, 50
FÜZÉR, Várhegy
várrom
0161
FÜZÉRRADVÁNY, Kossuth u. 2.

Károlyi kastélyegyüttes és parkja

247, 2
GÖNC, 
Kossuth u. 85. és 85/a.

huszita ház

1126/1
GÖNC, Dobogó-hegy
pálos templom- és kolostorrom
065/1
KOMLÓSKA, 
Rákóczi u. 50.

rutén tájház

195
KURITYÁN
pálos templom- és kolostorrom
040/2
MARTONYI, 
Háromhegy

pálos templom- és kolostorrom

022/1
MÁD, Rákóczi u. 75.
zsinagóga
878/5
MISKOLC, Bükkszentlélek
pálos templom- és  kolostorrom
01108/2    
MISKOLC, Diósgyőr
vár
32827
MISKOLC, Újmassa          
őskohó
9658                
ÓNOD
várrom
0156
PÁCIN, Kossuth kert
Mágochy-Alaghy-Sennyei kastély és parkja (múzeum)

1/1, 1/2
SÁROSPATAK
Rákóczi várkastély és parkja
169
SZOMOLYA, 
Toldi u. 28-30.

barlanglakás és udvara

277, 278, 279
TARD, Béke u. 55. és 57.
tájház
1257,1256

Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen: 18 műemlék



6./ CSONGRÁD MEGYE

FÁBIÁNSEBESTYÉN,
 Külső dűlő 48.

szélmalom

080/13

Csongrád megye összesen: 1 műemlék



7./ FEJÉR MEGYE

ALCSÚTDOBOZ
Habsburg kastély maradványai és parkja
078
BICSKE, 
Kossuth u. 42.

Batthyány kastély és parkja

1896/1, 1906
BODAJK, Petőfi u.
Lamberg kastély és parkja
1010/1, 1010/2
CSÁKVÁR, 
Kastélypark u. és Szent Vince u.

Esterházy kastély együttese és parkja
193/1,193/2, 194, 195, 196, 197, 214/1, 214/2, 0246
CSÓKAKŐ
várrom
018/3
DÉG, Hunyadi u. 11.
Festetics kastély, \"Hollandi ház\" és kastélypark 

1102, 1101, 0123/1, 0123/4, 0123/5
FEHÉRVÁRCSURGÓ, Petőfi u.
Károlyi kastély és parkja
023/4, 023/1, 023/2, 023/3, 023/5, 023/6, 591, 592,  612
FÜLE, 
Széchenyi u. 107.

tájház

189
ISZKASZENT-
GYÖRGY, Rákóczi u.
Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyegyüttes és parkja
1, 2,  525, 528/1, 528/2, 529, 530
MARTONVÁSÁR,
Emlékezés tere

Brunszvik kastélyegyüttes és parkja

174
NÁDASDLADÁNY, 
Április 4. u.

Nádasdy kastély és parkja

242/3, 242/2
LOVASBERÉNY,
Fehérvári út
Cziráky kastélyegyüttes, kápolna és kastélypark
1010, 1011/1, 1011/2,0178/2, 0178/3, 0182,  
SOPONYA, Nagyláng,
Dózsa Gy. u.
Zichy kastélyegyüttes és parkja
367, 368, 369, 370, 371/1, 371/3, 371/4, 371/5, 373, 374, 400
SZÉKESFEHÉRVÁR,
Megyeház u. 17.

volt Megyeháza

333, 334
SZÉKESFEHÉRVÁR,
Koronázó tér 

Romkert, koronázó templom  romjai

134, 399
TÁC, Fövenypuszta
Gorsium
025, 026,  028 
VÁL, Vajda J. u. 13.
Ürményi kastély  és parkja
1023,   1019/1, 1009/2,1019/2, 1019/5

Fejér megye összesen: 17 műemlék



8./ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

DÉNESFA, Fő u. 19.
Cziráky kastélyegyüttes és parkja
111, 117, 118/1

FERTŐD, az Esterházy kastély teljes műemléki együttese

erdő
015

Kelemente patak
016

erdő
017

út
018

erdő
019/2

út
020

erdő
021/1

erdő
021/2

út
022

út
023/1

vendéglő
023/2

út
023/3

út
024

erdő
025/1

erdő
025/2

út
026

erdő
027/1
(Fertőd)
erdő
027/2

szántó
0202

út
0223/1

szántó
0224

út
126

park
127/2

Gránátos ház I.
128

út
129

sportpálya
130

Gránátos ház II.
131

út
132

út
134

ipartelep, rakodó
135

iparvasút
136

iroda
137/1

beépítetlen terület
137/2

út
138

park
139

út
140

Kastély
141

park
142

híd, sétány
143

park
144

járda
145

udvarosház
225

uradalmi épület 
227/1

út
322

Muzsikaház
324/1

lovarda
327/2

beépítetlen terület
327/4

kertészet, üvegházak, kutyaház
327/6

park
327/7

út
328

vízmű
329

park
330/1

park
330/2

út
330/3

út
331

út
332

tiszttartói ház
333

Marionett Színház
334

télikert
335

kerti ház
336
(Fertőd)
út
337

beépítetlen terület
338/1

beépítetlen terület
338/2

lakóház
339/2

út
340

víztorony
341

uradalmi épület
342/5

uradalmi épület
342/6

uradalmi épületek
343

út
344/1

út
345

uradalmi cselédházak
346/2

uradalmi cselédházak
346/4

út
347

magtár
348/1

közmű
348/3

beépítetlen terület
348/4

út
350

park
1229/1




FERTŐRÁKOS, 
Fő u. 153.
volt püspöki kastélyegyüttes és kertje

876, 877, 875
GYŐR, 
Liszt Ferenc u. 13.

volt megyeháza

6687
GYŐR, 
Széchenyi tér 5.

volt Apátúr-ház (múzeum)

6870
MIHÁLYI, 
Korona u. 1.

Dőry kastély és parkja

364,366
MOSONMAGYAR-
ÓVÁR, Pozsonyi út 88.

vár és erődrendszer

313/10, 312/1, 312/2


NAGYCENK, Széchenyi kastély és teljes műemléki együttese

park
658/1

Vöröskastély (kastélyszálló)
658/2

méntelep
658/4

Széchenyi Emlékmúzeum
658/5

virágház (kastélyszálló)
658/6

őrépületek
660

méntelep
558

vízmű
559

hársfasor
673, 0159

SOPRON, Fő tér 6.
Fabricius-ház (múzeum)
192, 193, 194
SOPRON, Fő tér 7.
Tábornokház (múzeum)
195, 196
SOPRON, Fő tér 8.
Storno-ház (múzeum)
197, 198
SOPRON, 
Templom u. 2-4.

Esterházy palota (múzeum)

189, 188
SOPRON, Új u. 11.
zsinagóga (múzeum)
52
SOPRON, Új u. 22-24.
zsinagóga (múzeum)
24, 25
SOPRONHORPÁCS,
Felszabadulás tér 2.

Széchenyi kastély és parkja

310/1
SZANY
 Kossuth u. 2., 4., 6.
volt püspöki kastélyegyüttes és parkja (múzeum)

1162/1
 
Győr-Moson-Sopron megye összesen: 16 műemlék ( ill. együttes)



9./ HAJDU-BIHAR MEGYE

DEBRECEN,
Déri tér 1.

Déri Frigyes Múzeum

8315
DEBRECEN,
Egyetem tér 1.

Kossuth Lajos Tudományegyetem

9663
HORTOBÁGY 
a 33.sz. főút
(71+879 szelvény)

Nagyhortobágyi kőhíd

96/4
  Hortobágy,  Petőfi tér 1.
Nagyhortobágyi csárda
1
  Hortobágy,  Petőfi tér
Egykori szekérállás (Pásztormúzeum)
97
NAGYKEREKI, Bocskai tér
Bocskai vár (múzeum)
610/1, 610/2

Hajdu-Bihar megye összesen: 6 műemlék




10./ HEVES MEGYE

EGER, Dózsa Gy. tér 3.
Valide Szultana török fürdő romjai
5033, 5031
EGER
vár és erődrendszer romjai
5488, 5440/1, 5440 /2, 5472, 5481, 5489, 5833/1
EGER, Knézich K. u. 
minaret
5072/2
EGER, Kossuth L. u. 4.
volt kispréposti palota
6573
HATVAN, Kossuth tér
Grassalkovich kastély
2713/4
NOSZVAJ
De la Motte kastély és parkja
545/1
PARÁD, Sziget u. 8.
falumúzeum
123
SIROK 
várrom
0193

Heves megye összesen: 8 műemlék



11./ JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

ÚJSZÁSZ, Abonyi u. 1.
 Orczy kastély és parkja
2074/1

Jász-Nagykun-Szolnok megye összesen: 1 műemlék



12./ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

BAJNA, 
Május 1. tér 15.
Sándor-Metternich kastélyegyüttes és parkja


kastély
566

park, út
565/1, 565/2, 563, 564, 567/1, 568/1, 568/2

uradalmi  istálló
116/6
DÖMÖS, Felsőfalu dűlő
prépostsági romok
403
ESZTERGOM, 
Szent István tér l.
vár, a volt királyi, majd érseki palota maradványainak együttese

16241, 16242
ESZTERGOM, Pilisszentlélek

pálos kolostorrom

061
KISBÉR, Szabadság park
v. Batthyány-kastély és parkja
1068
KISBÉR, 
Szabadság park 6.

volt Magyar Királyi Lovarda

1598, 1599/1, 1071
KOMÁROM, 
erődrendszer
Igmándi erőd
Monostori erőd
1171,
1948,  




OROSZLÁNY, 
Majkpuszta
volt kamalduli remeteség teljes együttese


kastély
074/20

toronyrom
074/8

remeteházak
074/1, 074/2, 
074/3, 074/4, 
074/5, 074/6, 
074/7, 074/9, 
074/10, 074/11, 074/12, 074/13, 074/14, 074/15, 074/16, 074/17, 
074/18

központi udvar
074/19

jégverem, erdő
072

gazdasági épület
073

kápolna és erdő
083

gyep
075

erdő
076

étterem (gyep)
078

gyep
061/9

tó, mocsár
062

udvar
032/1, 032/2
032/3
OROSZLÁNY, 
Vértesszentkereszt

bencés templom- és kolostorrom

0199/5
TATA
 Hősök tere 7.,8.,9/A
Esterházy kastély és melléképületei, park
1852, 1853, 1854, 1855, 1850/5, 1851, 1861,    1647
TATA, Néppark
volt Esterházy kerti lak (múzeumi székház), műrom és mecset
3306/4, 3304/12, 
3308/2
TATA, Váralja u. 1-3.
a vár együttese
1874/1,
1874/2, 1873, 1875

Komárom-Esztergom megye összesen: 12 műemlék (ill. együttes)



13./ NÓGRÁD MEGYE

BALASSAGYARMAT,
Madách u. 2.
volt  megyei  börtön, büntetésvégrehajtási intézet

447
DRÉGELYPALÁNK
várrom
058
HOLLÓKŐ, 
Kossuth u. 82.

Palóc Múzeum

49/1
HOLLÓKŐ
várrom
057/1
MÁTRAVEREBÉLY, Szentkút

remetebarlang

0158
SALGÓTARJÁN
Salgó várrom
0480/60
SZÉCSÉNY, 
Ady E. u. 7.
Forgách kastély (múzeum), parkja és várkert

106, 155

Nógrád megye összesen: 7 műemlék



14./ PEST MEGYE

ABONY, Tószegi u. 51.
Vigyázó kúria
4160/6
ABONY, Tószegi u. 54.
Vigyázó kastély
3887
ACSA, Petőfi u.
Prónay kastély és parkja
4
ASZÓD, Szabadság tér 7.
újabb Podmaniczky kastély és parkja
181, 182
DABAS-GYÓN
Biksza Miklós u. 479.

Halász Móric kúria és parkja

4795
ÉRD, Mecset u.
minaret
24357/1
FÓT, Vörösmarty tér 2.
Károlyi kastélyegyüttes és parkja
1565/2, 1552, 1553,  1562,1565/1, 1594, 0242
GÖDÖLLŐ, 
Szabadság tér  1.
Grassalkovich kastély teljes épületegyüttese, parkja
5848, 5850, 5851/3, 5851/4, 5852, 5853/2, 5853/3, 5853/4, 5854, 5855, 5856/1, 5856/2
GÖDÖLLŐ
vasútállomás volt királyi váróterme
5893
GÖDÖLLŐ, Babatipuszta
istállókastély
0268
GYÖMRŐ, Bajcsy Zs. u. 
Teleki kastély és parkja
632, 587, 583
NAGYBÖRZSÖNY, Hunyadi tér 10.

vízimalom

731/1, 731/2
NAGYKŐRÖS, 
Kecskeméti u. 27/b.
Halász-Tanárky kúria (múzeum)

2942/4
PÉCEL, Kálvin tér 1.
Ráday kastély és parkja
2 
PILIS, Kossuth u. 31.
Beleznay-Nyáry kastély és parkja
1753
PILISSZENTKERESZT
Romterület
ciszterci apátság romjai
05/1, 05/2
POMÁZ, Templom tér 3.
Teleki kastély
640/1
RÁCKEVE, 
Kossuth u. 95.
Savoyai kastély és parkja
75, 52, 53, 76/1, 2954/1
SÜLYSÁP-TÁPIÓSÁP
Dózsa György u. 109.

Sőtér kastély

936
VÁC, Köztársaság u.
diadalív
2131/2
VÁCHARTYÁN, 
Veres Pálné u. 5.
Rudnay kastély
1/1, 1/3, 3/1, 3/2, 

VISEGRÁD 
Fő u. 25-41.
a királyi palota teljes  romterülete, a ferences kolostor romjai  és a kapcsolódó múzeumi épületek

22, 23, 24, 25, 26, 27/1, 27/2, 28,  29/1, 29/3
VISEGRÁD
erődrendszer

    Fő utca
vízibástya, kapu és várfalak
1/1, 1/4, 169/2, 0125/9
    Salamon torony u.
alsóvár (ún. Salamon torony)
1079, 0125/8,
    Várhegy
fellegvár és a csatlakozó várfalak
0125/5, 0125/14
VISEGRÁD, 
 Sibrik domb
római castrum és X-XI. századi várispánság romjai, valamint az esperesi templom maradványai



1089, 1082/3
ZSÁMBÉK, 
Régi templom u.
templom- és kolostorrom volt premontrei prépostság

941

Pest megye összesen: 25 műemlék



15./ SOMOGY MEGYE

BALATONSZENTGYÖRGY, 
Csillagvár u. 68.

tájház

35, 36
BALATONSZENTGYÖRGY, Irtási dűlő

Csillagvár (múzeum)

043
ISTVÁNDI, 
Kossuth u. 59.

tájház

212
SOMOGYVÁR, Várhegy
Szent Egyed bazilika és bencés apátság romjai

0150
SZENNA, Árpád u. 38.
volt népi lakóház (tájház)
191/1
ZAMÁRDI, Szántódpuszta
majorsági épületegyüttes
4470, 4471, 4472, 4473, 4474, 4476, 4477,         4481
ZAMÁRDI, Fő u. 83.
tájház
2395




Somogy megye összesen: 7 műemlék



16./ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

NYÍRBÁTOR, Vár u. 1.
Báthori várkastély, magtár
2451/1
SZABOLCS, Földvár u.
földvár
1, 2, 4
TARPA, Árpád u. 
szárazmalom
1020/2
TUZSÉR, Ady E. u. 2.
Lónyay kastély és parkja
885
TÚRISTVÁNDI, 
Zrínyi M. u.

vízimalom

305
VAJA, Damjanich u. 79.
Vay kastély (múzeum) és parkja
3

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen: 6 műemlék



17./ TOLNA MEGYE

DUNAFÖLDVÁR, 
Rátkay köz 2.
ún. török torony (múzeum és étterem)

1030
OZORA,
Ozorai Pipo vára
1596
SIMONTORNYA, 
Vár tér 10.

vár

1447

Tolna megye összesen: 3 műemlék



18./ VAS MEGYE

BOZSOK, Rákóczi u. 1.
Sibrik kastélyegyüttes és parkja
2, 4
BOZSOK, 
Rákóczi u. 101.
Batthyány várkastély romja és kertje
268/1, 268/2, 268/3, 268/4, 268/5, 268/6, 268/7, 268/8, 268/9, 268/10, 268/11, 268/12, 268/20 út, 270
BÜK, Gyár u. 29.
Szapáry kastélyegyüttes és parkja
607
CÁK, Gesztenyés 3., 4.,
 5.,6.,28.29.,30.,31., 32

gesztenyés pincesor

1286
CSÁKÁNYDOROSZLÓ,
Fő u. 4.

Batthyány kastélyegyüttes és parkja

1/1, 2/1
HEGYHÁTSZENTPÉ-TER, 
Béke u. 86. és 88.
tájház, műemléki együttese
(múzeum)

199, 200
JÁNOSHÁZA, Vár u. 54.
Erdődy-Choron várkastély és parkja
1180
KÖRMEND, 
gr. Batthyány L. u. 9.
Batthyány-Strattmann várkastély teljes együttese: főépület, melléképületek, kastélypark és építményei
1, 2/1, 2/2, 2/3, 3, 4, 5, 6/2
KŐSZEG, Rajnis J. u. 9.
Jurisics-vár teljes együttese
1822, 1823, 1824/1, 1824/3, 1824/4, 1825, 1826, 1827
SÁRVÁR, Várkerület 1.
Nádasdy  várkastély és kertje
1
SZALAFŐ, 
Pityerszer u. 1-2., 3. és 13.

népi műemléki együttes, (múzeum)

485, 524
VASSURÁNY, 
Vasút u. 2.

Schilson kastély és parkja

197, 194/2
VASSZÉCSENY, 
Munkás u. 3.

Ó-Ebergényi kastély és parkja

344

Vas megye összesen: 13 műemlék



19./ VESZPRÉM MEGYE

ALSÓÖRS, Petőfi köz 7.
gótikus ház, ún.: török adószedőház
772
BADACSONYTOMAJ,
Szegedy Róza u. 137.

Szegedy Róza háza, udvarán présház és vincellérház (múzeum)


039/11
BAKONYBÉL, Fő u. 15.
gazdaporta, népi
437
CSESZNEK, Vár u.
várrom
0158/1
CSOPAK, 
Kisfaludy u. 28.

vízimalom

1179
DABRONC, Ötvöspuszta
Szegedy kastély és kúria
333, 317
DOBA
v. Erdődy kastély és parkja
0219/1, 0219/2, 0222/2, 0222/3, 0222/5, 0222/6
DOBA
Somlóvár romjai
0160/11
DÖRGICSE,
Fő u.
felsődörgicsei kettős templom romja

30
DÖRGICSE
alsódörgicsei templomrom
0157
DÖRGICSE, 
Pusztatemplomi dűlő

kisdörgicsei  templomrom

0266/2
GYULAKESZI, 
Csobánc-hegy

várrom

070
KÉKKÚT, Fő u. 55.
tájház
105
KŐVÁGÓÖRS,
ecséri templomrom
9289
KŐVÁGÓÖRS, 
Petőfi u. 18.

tájház

538
MAGYARPOLÁNY
Petőfi u. 4.

tájház

467
NAGYVÁZSONY, 
Bercsényi u. 21.

Schumacher-ház (múzeum)

522
NAGYVÁZSONY, 
Vár u.
Kinizsi-vár romjai
454
NAGYVÁZSONY,
Barátipuszta

pálos templom- és kolostorrom

0111
NEMESVÁMOS, Balácapuszta
római villagazdaság, likasdombi
halomsír

089/3, 092/6
ÖRVÉNYES, 
Szent Imre u. 1.
vízimalom
1

PÁPA, Fő tér 1.   Esterházy kastélyegyüttes

kastély
1

szálloda (v. istálló)
5/2

park, várkert és vízfolyások
2, 3, 6402,6402/9, 6403, 6406, 6408, 6409,6410, 6413/4, 6412
PÁPA, Március 15. tér 12.
volt Kluge-féle kékfestőüzem (múzeum)

233, 130
SÜMEG, Szent István tér 10.
volt püspöki palota
1422/3
SÜMEG, Várhegy
vár
1532
SZIGLIGET
várrom
7
TÉS, 
Táncsics M. u. 17. és 32.

szélmalmok

469, 461
TIHANY, 
Batthyány u. 18. és 20.

halászcéh-ház és gazdaház, 
(múzeum)


135
VÁRPALOTA, 
Szabadság tér 1.
Thury György egykori vára (múzeum)

1
VESZPRÉM, 
Veszprémvölgyi  u.
Veszprémvölgyi apácakolostor és jezsuita templom romjai
6438/1 (telekosztás után 6438/4), 6438/2
VESZPRÉM  
Gyulafirátót, Kolostor u
Premontrei templom- és kolostorrom

664
VESZPRÉMFAJSZ
középkori templomrom
030/9

Veszprém megye összesen: 32 műemlék (ill. együttes)



20./ ZALA MEGYE

EGERVÁR, Vár u.
várkastély
073
KESZTHELY, 
Bercsényi u. 65.,
Georgikon u. 20.

Georgikon és majorja teljes együttese


1418/4, 1418/1
KESZTHELY
Festetics kastélyegyüttes és parkja

    Kastély  u. 1.
kastélymúzeum
2008
    Bástya u. 2.

2005, 2006
    Bástya u. 4.

2004
    Bástya u. 6.

2003
    Georgikon u. 21.
kertészet
2009
    Georgikon u. 21/a.

2010/1 
    Georgikon u. 21/b.

2010/2, 2010/3, 2010/4, 2010/5, 2010/6,       2010/7
    Georgikon u. 21/c.

2011
    Soproni u. 2.

2007
    Lehel u. 2.

2450

kastélypark
1687/1, 1687/2, 1687/3, 1687/4
KESZTHELY
    Kastély u. 11.,
    Georgikon u. 1.
az Amazon Szálló,
lóváltó és 
lakóház épületegyüttese
2028
2026
2027
KESZTHELY, Fenékpuszta
műemléki együttes


római kori épületmaradványok



Festetics kúria és gazdasági épület
0420, 0452, 0453, 0454, 0455, 0456, 0457, 0458/1, 0458/2
0415, 0416, 0418/1, 0418/2, 0420, 0421/1, 0421/2, 0421/4, 0424, 0425, 0426/1, 0437/1, 0437/2, 0462/1, 0462/3, 0462/4
REZI,
várrom
0144/7
ZALASZENTGRÓT, 
Zala u. 1.
Batthyány kastély, park és
híd
248
0364/4
ZALASZÁNTÓ, Tátika
várrom
045/14
ZALAVÁR, Récéskút
bazilika romjai
090
ZALAVÁR, Vársziget
vár és apátság romjai
083/1

Zala megye összesen: 10 műemlék (ill. együttes)



MAGYARORSZÁG összesen:       274     műemlék (ill. együttes)


Indokolás


Általános indoklás

A magyar műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályok előzményei a 19. századig nyúlnak vissza. Első ízben az 1881. évi XXXIX. törvénycikk rendelkezett a műemlékekről és azok gondozásáról. A törvény a maga korában elvileg hatékony koncepciója lényegében azért nem érvényesülhetett kellő eredményességgel, mivel annak alapján rendkívül kevés műemléket nyilvánítottak védetté.

Az 1881. évi törvény 1949-ig volt érvényben, amikor új jogszabályt alkottak: az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendeletet, amely a múzeumokról és a műemlékekről intézkedett. Ez a jogszabály a műemlékekre nézve az 1881. évi törvény korszerűsített és bővített változata volt, amely egyrészt az elrendelhető munkák körét kiterjesztette, másrészt védelemben részesítette a műemlék környezetét is. E tvr. nyomán indult meg a magyarországi műemlékek nagyobb számú védetté nyilvánítása, melyek a jelenleg is védett állomány törzsanyagát képezik.

Mindkét jogszabály a műemlékvédelem feladatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utalta. Az 1949. évi jogszabály szervezeti téren lényeges előrelépést hozott, amennyiben a korábban szerény intézményi keretekkel rendelkező Műemlékek Országos Bizottsága helyébe Múzeumok és Műemlékek Országos Központja néven országos szakhivatalt hozott létre - többek között - a műemlékvédelem hatósági feladatainak ellátására.

Az 50-es években a műemlékek kultúrpolitikai és ideológiai jelentősége átértékelődött, és ezzel együtt a műemlékvédelem is háttérbe szorult, kormányzati irányításának hatásköre pedig többször módosult. A vallás- és közoktatásügyi miniszter irányító szerepét 1953-tól az Építészeti Tanács, majd az Országos Építésügyi Hivatal, végül 1956-ban az építésügyi miniszter  vette át. A Művelődésügyi Minisztériumnak annyi hatásköre maradt, hogy a védetté nyilvánítás és törlés ügyeiben egyetértési jogot gyakorolt.

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény és annak végrehajtási kormányrendelete az 1949. évi 13. sz. tvr. műemlékekre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve új jogszabályt hozott létre, és az építésügyi igazgatás keretei között rendezte a műemlékvédelmi feladatokat. Az építésügyi törvény a műemlékvédelemnek csupán alapvető kötelezettségeit tartalmazta, azzal, hogy annak részletes szabályait az építésügyi miniszter állapítja meg. Ennek meg-felelően jelent meg az 1/1967. (I. 31) ÉM rendelet, amely az 1964. évi III. törvény és végrehajtási rendelete intézkedéseiből kiindulva, magában foglalva az 1949. évi 13. sz. tvr., valamint az 1961. évi Országos Építésügyi Szabályzat bizonyos elemeit is, a műemlékvédelemnek  máig érvényben lévő, de azóta többször módosított alapvető jogszabálya.

Az azóta eltelt idő társadalmi, gazdasági és politikai változásai ezt a jogszabályt túlhaladták, és az a hazánk pótolhatatlan kulturális értékeit jelentő műemlékek hatékony védelmének jogi feltételeit ma már számos tekintetben nem biztosítja.

A műemlékek védelme olyan alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket érint, amelyeket az alkotmány, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében csak törvénnyel lehet szabályozni, illetőleg korlátozni.

Ugyanakkor a műemlékek - mint pótolhatatlan nemzeti értékek - védelme elsőrendű közérdek, és olyan jogbiztonságot kíván, amely hosszú távra biztosítja annak törvényi alapjait, és nem teszi lehetővé a vonatkozó szabályok  alsóbb szintű intézkedésekkel való lényegi módosítását.

Az új műemlékvédelmi törvény mielőbbi megalkotása azért sürgős feladat, mert az átalakulás jelen időszakában már eddig is több olyan törvény született meg, amely a műemlékekre, mint vagyontárgyakra érvényes, de azok védelmének szempontjaival ellentétben áll. Ezeknek a műemlékekre, mint speciális esetekre vonatkozó alkalmazását, szintén csak törvény szintjén lehet utólag szabályozni. Másrészt nem születtek meg még olyan törvények, mint pl. az új építésügyi törvény, amelyek hiánya ugyancsak a műemlékvédelem érdekeit veszélyezteti.

A műemlékek az épített környezetbe illeszkednek, de annak csekély számú, viszont sokrétű kulturális értéket jelentő, kiemelkedő elemei. Az ország kb. négymillió épített objektuma között műemlékek száma alig több, mint 10 ezer. Ezek fele egyházi, népi építészeti emlék és rom, másik fele lakó- és középület. A települések egyharmadában egyáltalán nincs műemlék. A 3200 településből 87 városban összpontosul az értékek 47 %-a, a többi településen átlag 2-3  védett épület van. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatták, hogy a műemlékek védelmének az építésügyi törvény körébe való utalása azok kulturális és egyetemes nemzeti értékének érvényesítését teljeskörűen nem biztosította. Különleges jellegük és kulturális értékük kívánja külön törvényben biztosított védelmüket.

A nemzetközi gyakorlatban a műemlékek védelme vagy a környezetvédelem, vagy a művelődésügy kormányzati irányítása alá tartozik. A javaslat a jelenleg már érvényben lévő kettős felügyeletet kívánja véglegesíteni, mely szerint a műemlékvédelem irányítását a környezetvédelemért felelős miniszter látja el, a művelődésügyért felelős miniszterrel egyetértésben.

Részletes indoklás

I. fejezet
Általános rendelkezések

A törvény célja
1. §-hoz

A védelemre méltó műemléki értékek a nemzeti azonosságtudat nagyjelentőségű, legtöbbször rendkívül sok értékösszetevőt hordozó dokumentumai. Védelmük hazánk kulturális örökségének meghatározóan fontos, ugyanakkor az emlékek ingatlan-jellegénél fogva sajátos területével foglalkozik. A korábbi szemlélettel ellentétben, amely a műemlékvédelmet  - komplexitását és kulturális vonatkozását háttérbe szorítva - az építésügyi törvényben kezelte, ma már a vonatkozó szabályozás nem zárható be az építésügynek, az építési igazgatásnak az épített környezettel foglalkozó általános, elsősorban fejlesztési szemléletű keretei közé. Ugyanakkor azonban a műemlékvédelem (és az építészeti örökség egészének  védelme) szempontjából elengedhetetlen, hogy az épített környezet alakításának új, értékvédelmi indíttatású szabályozása és a műemléki értékek védelmét célul kitűző jelen törvény között összhang legyen.

A műemléki értékek nemcsak a nemzeti, hanem egyben az egyetemes kulturális örökség részét is képezik. Ennek megfelelően a műemlékvédelem a nemzetközileg elfogadott előírások és szabályok érvényesítésével tudja feladatait megfelelően ellátni.

A törvény hatálya
2. §-hoz

A törvény hatálya egyetemesen kiterjed a védett műemléki értékek összességére, az egyedi és területi védelemnek megfelelően. A műemléki értékek köre a törvényben meghatározott módon változhat, bővülhet, illetve bizonyos kivételes esetekben szűkülhet. A törvény hatálya ezekre is kiterjed. A védetté nyilvánítás ill. törlés ugyanakkor természetes választóvonalat jelent az érintett objektumnak a továbbiakban való mikénti kezelése, illetve a jelen törvény reá vonatkozó hatálya tekintetében.
Értelmező rendelkezések
3. §-hoz

A meghatározásokban az egyedi és a területi védelem tartalmi leírásai szerepelnek, amelyek egyben a védettség kategóriái is.
Lényeges eltérés a korábbi szabályozással szemben, hogy az egyedi védelem esetében a korábbi három kategória helyett  - műemlék (M); műemlék jellegű (MJ); valamint városképi jelentőségű (VK) érték -  csupán egyet tartalmaz: a műemléket (M). A változtatás részben igazodik az (egyébként e tekintetben egyáltalán nem egységes, de többségi) európai gyakorlathoz, részben megpróbálja kiküszöbölni  - az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján -  a több kategória alkalmazása során észlelt hátrányokat. A múltban a \"háromfokozatú\" védelem - a műemlékvédelem szakmai szándékai és törekvései ellenére - óhatatlanul olyan értékhierarchia meglétének a képzetét keltette, amely szerint csupán az M fokozattal védett az \"igazi\" műemlék, a többi \"csak\" MJ, vagy VK, azokkal szinte bármit meg lehet tenni. Ezt a szemléletet sajnálatosan táplálta az a közelmúltig (1992) érvényben tartott jogszabályi hely, amely szerint csak a műemlékek (M) tartandók fenn mindenáron, az MJ és a VK fokozattal védett műemlékeket csak a \"rendezési tervekbe való illeszthetőség és a gazdaságos fenntarthatóság\" megléte esetén kell megtartani.
További szempontként említendő, hogy az ú.n. városképi jelentőségű értékek  védelmének szerepét lényegében  - kibővített formában -  átveheti az építészeti örökség helyi védelmének intézménye. Ez a helyi védelem szakadásmentesen kell hogy kapcsolódjék a műemlékvédelemhez, de mégsem tartozik hozzá. Szabályait részben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, részben (helyi közügy volta miatt) az önkormányzatok maguk határozzák meg.
Ez a kettős védelmi kör  - országos (műemléki) valamint helyi  -   már jól megfelel az európai gyakorlatnak.

A területi védelem esetében a (korábbiak szerint megtartott) két védelmi kategória eltérő rendeltetésű. A műemléki jelentőségű terület (MJT) lényegében az egyedi védelemnek megfelelő, de területek védelmére alkalmazott kategória. Új eleme a törvénynek a műemléki értéket a föld felszíne alatt tartalmazó ilyen jellegű területek védelme, amely nem érinti a régészeti lelőhelyekre vonatkozó, más helyeken megfogalmazott szabályozást, csupán a műemléki érték oldaláról közelíti meg a megvédendő, a közelebbi vagy távoli jövőben feltárandó épület-, illetve településmaradványokat. Ezeknél a régészeti védelem önmagában kevés lenne, hiszen műemlék esetében  - a tudományos feltárás és dokumentálás  mellett -  feltétlenül biztosítani kell a fennmaradást, a fenntartást, valamint a bemutatást, tehát a  műemlékvédelmi feladatok megoldását.

A műemléki környezet (MK) szintén területi védelmet biztosít, de minden esetben kapcsolódik valamely egyedileg védett műemléki értékhez, biztosítva annak környezetét, s azzal együttes érvényesülését. Különösebb bizonyításra nem szorul az a tétel, hogy a legszebben helyreállított, fenntartott és bemutatott műemléket is tönkre lehet tenni (erkölcsi, esztétikai értelemben mindenképpen) történetileg kialakult, hagyományos környezetének elpusztításával vagy átalakításával.
Azokban az esetekben, ahol a műemlék körül határozattal kijelölt műemléki környezet helyett az 1/l967. (I.31.) ÉM rendelet alapján ex lege érvényesült a területi védelem, e törvény erejénél fogva a közvetlenül szomszédos ingatlanokra kiterjedő,  ugyanúgy kezelendő  védett környezet jön létre.

A műemléki jelentőségű területekkel szomszédos nagyobb területek, mint átmeneti, vagy védelmi zónák kijelölése szintén indokolt lenne, de kiterjedésük s városképi-városszerkezeti összefüggéseik miatt ezekre a törvény külön védelmi kategóriát nem alkot. 
Ezen zónák kijelölése, kezelésük szabályainak meghatározása a településrendezési tervekben, illetve általánosságban a helyi értékvédelem körében oldható meg.

Az együttműködés
4. §-hoz

A műemlékvédelem eredményessége nagymértékben függ közérdekű céljainak és feladatainak megvalósításában közelebbről és távolabbról érintett szereplők együttműködésétől. Hatékony védelem külön-külön meghozott, végrehajtott, esetleg egymásnak ellentmondó igazgatási, gazdasági, tulajdonosi, vagy más intézkedések esetén nem, csak ezek egymást erősítő összehangolásával lehetséges.

A műemlékek megismerésének biztosítása
5. §-hoz

A műemlékek által megtestesített értékeknek széles körben való ismertté tétele, s ugyanígy a lényegében mindenki számára - a tulajdonviszonyoktól függetlenül - biztosítandó hozzáférhetőségük - a védelem legáltalánosabb célja. Ezáltal érvényesülhet a bennük rejlő történeti, esztétikai és etikai érték.


A műemlékvédelem és a településrendezés
6. §-hoz

A területi műemlékvédelem nemzetközileg elfogadott normáinak megfelelő szabályozás azt célozza, hogy a műemlékvédelem sajátos szempontjai a településfejlesztés és a település-rendezés folyamatába integrálódjanak. Az épített környezet alakításának és védelmének új, értékorientált megközelítésű szabályozása ehhez megfelelő, jó \"általános\" keretet nyújthat, de csak a műemlékvédelemre vonatkozó, a jelen törvényben megjelenő különös szabályozással együtt érvényesülhet maradéktalanul a műemléki értékek védelme.


Műemlékvédelmi feladatok
7. §-hoz

A kiemelkedő értékű műemlékek fenntartása, hasznosítása, illetve a legszélesebb értelemben vett hozzáférhetővé tétele szempontjából döntő jelentőséggel bír a közművelődési-kulturális jellegű funkciók prioritásának megfogalmazása.
A védelmet érdemlő értékek tudományos megalapozottságú kiválasztása,  szakszerű fenntartásuk és méltó módon történő használatuk biztosítása, illetve biztosíttatása országos szinten egységesen kezelendő feladat.





II. fejezet

A MŰEMLÉKEK FENNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

A műemlékek fenntartása

8-9. §-okhoz

A fenntartás alapkötelezettsége  - összhangban az épített környezet elemeinek fenntartására vonatkozó általános szabályozással, a korábban érvényben volt szabályozással, illetve az általános európai  gyakorlattal -  a műemlék tulajdonosára hárul. A fenntartási kötelezettség  - a műemléki értékek sajátosságaiból következően -  a törvényben megfogalmazott teljes komplexitással érvényesítendő. Nem minden esetben lehet megelégedni a meglévő állapot fenntartásával, a műemlékek védelmének lényeges eleme a műemléki értékek érvényesülése is. Jelentős újdonság a (4) bekezdés szerinti, részleges védelem bevezetésének és érvényesítési szabályának megfogalmazása. Az európa-szerte elterjedt gyakorlattal ellentétben, a magyar szabályozás mindezideig csak az egész ingatlanra, s annak minden részletére kiterjedő védelmet tette lehetővé. Az egységes kezelhetőség valóságos és látszólagos előnyei mellett számos hátrányos következménye mutatkozott meg ennek. Különösen szembeötlő volt ez olyan esetekben, amikor a védett ingatlan nagykiterjedésű, de a védelem szempontjából közömbös részeivel is foglalkoznia kell a műemlékvédelemnek. 

Az általános (pl. építésügyi) és a műemléki hatóság hatáskörének megkülönböztetése miatt is kedvező a részleges védelem bevezetése. A törvény ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a részleges védelem esetében is biztosítva legyen a védett rész és a kapcsolódó, nem védett részek harmóniája - a műemlék és környezete analógiájára.

A műemlékek használata
10-11. §-okhoz

A műemlékek használatának szabályai a korábbiaknál határozottabban és teljesebb körben fogalmazzák meg az eredeti, illetve hagyományos eszmei jelentéstartalom s rendeltetés érvényre juttatásának követelményét. 
A műemléki lakóépület helyreállításának, komfortfokozata növelésének támogatásához a lakástámogatási rendszer kibővítése új eszköze a műemlékvédelemnek az elsődleges cél mellett jelentős szociálpolitikai tartalmat is hordozva.

A tűrési kötelezettség
12. §-hoz

A műemlékek fenntartásával kapcsolatos hatósági ellenőrzés, illetve az azzal összefüggésben vagy annak nyomán szükségessé váló (pl. kényszer-) intézkedések és más előírások tűrési kötelezettségének rögzítése közérdekből elkerülhetetlen.


A műemlékek megtekintése
13. §-hoz

Az előzőkhöz illeszkedik a megtekinthetőség kötelezettségének fenntartása is. Ugyanakkor az utóbbi évek hazai és nemzetközi tapasztalatai egyaránt számos példát szolgáltattak arra, hogy különlegesen veszélyeztetett, illetve fenntarthatóságát tekintve valamilyen okból (akár átmenetileg) instabillá vált helyzetű emlékek látogatását korlátozni indokolt.


Az állam kizárólagos tulajdonát képező műemlékek
14. §-hoz

A műemlékek körében külön meg kell határozni azokat, amelyek az egész nemzet szempontjából különlegesen fontosak, kiemelkedő történeti vagy más jellegű értéküknél, szimbolikus jelentéstartalmuknál vagy akár súlyos veszélyeztetettségüknél fogva, s ugyanakkor fennmaradásuk, méltó hasznosításuk a nemzeti tulajdon fenntartása mellett garantálható. Az így meghatározott műemlékekre vonatkozó szabályokban az állami tulajdonformára értelmezve kell a tulajdonosra általánosságban vonatkozó kötelezettségeket érvényre juttatni.



III. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI
Történeti kertek, romemlékek, temetők
15-18. §-okhoz

A törvény először szabályozza a műemléki védelem néhány, eddig háttérben maradt területét.
A történeti kertek ebben a megközelítésben nem csupán esetleg védelemre méltó természeti értékeiknél fogva, hanem művészeti (kertépítészeti) alkotásként nyernek műemléki  védelmet.

A felszín alatti épületmaradványok tekintetében szintén újszerű a műemléki védelem bevezetése, jóllehet a korábbiakban egy-két esetben volt már ilyenre is példa. Az ilyen esetekben fennálló műemléki védettség indoka nagyrészt azonos a 3. § kapcsán előadottakkal.

A temetők védelme a korábbi szabályozásban hiányos, illetve ellentmondásos módon időbeli és egyéb korlátokhoz volt kötve. A temetők és tartozékaik védelmének indokait  a normaszöveg részletezi.


IV. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KÖVETELMÉNYEI
Oktatási feladatok, tudományos feladatok, a műemlékvédelem
és a közgyűjtemények
19-21. §-okhoz

A törvény - felismerve a műemlékek nemzeti azonosságtudat-formáló jelentőségét, valamint a műemlékvédelem eredményessége érdekében szükséges tudás és műveltség elterjesztésének szükségét - határozottan megfogalmazza a műemlékekkel és védelmükkel kapcsolatos közművelődési és közoktatási feladatokat.



A műemléki értékek felkutatása és védelme, illetve a műemlékvédelmi tevékenység teljes köre tudományos módszerekkel és megalapozottsággal kell hogy megvalósuljon. A műemlék-védelem mindenkori tudományos feladatai végrehajtásában alapvető jelentőségűek az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak a műemlékekre és a műemlékvédelemre vonatkozó gyűjteményei. A törvény gondoskodik arról, hogy ez a történetileg kialakult gyűjtemény 1872. óta meglévő integritását és önállóságát megőrizze.

Jelentős újdonság a valaha egyes műemlékekhez tartozó, de idővel különböző muzeális gyűjteményekbe került töredékek, tárgyi emlékek nyilvántartásának és kezelésének szabálya. Muzeális védelmük érvényesülését nem csorbítva, az e törvényben szabályozott műemléki védelmük további lehetőséget ad a műemléki értékek egységes kezeléséhez, és ezáltal az egykor volt teljesség minél hitelesebb bemutatásához és érvényesítéséhez.



V. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETE 

A műemlékvédelem állami feladatai
22. §-hoz

A műemlékvédelem állami,. illetve kormányzati feladatait a műemléki értékeknek a nemzet kulturális örökségén belüli jelentősége határozza meg. Ennek megfelelően ezek a műemlék-állományra, s a műemlékvédelem egészére vonatkozó feladatokból, valamint az államnak, mint műemlék-tulajdonosnak sajátos feladataiból tevődnek össze.

A műemlékvédelem nemzetközi súlyú és jelentőségű tevékenység, ezért a nemzetközileg elfogadott normák érvényesítése szintén állami feladat.


A műemlékvédelem pénzügyi eszközei
23-25. §-okhoz

A törvény új, fontos eleme a védelem pénzügyi eszközeinek meghatározása. Az állami feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása nélkül eredményes műemlékvédelem nem valósulhat meg. A szabályozás törvényi szinten részleteiben ki nem fejtett, de rendkívül fontos területe a közvetett támogatásként működő kedvezmények bevezetésének kinyilvánítása. A Központi Környezetvédelmi Alapban a forrás létrehozása a műemlékvédelmi feladatok ellátására fordítható keretek bővítésére szolgál.


Az Országgyűlés a Kormány, a miniszter feladatai és a
helyi önkormányzatok környezetvédelmi tevékenysége

26-29. §-okhoz
Az Országgyűlésnek kell meghatároznia a műemlékvédelem feltételrendszerét, ennek keretében a szabályozást és a költségvetést, amely biztosítja a feladatok ellátásának és a kincstári tulajdon fenntartásának a fedezetét.
A műemlékvédelem kormányzati szintű irányításában a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elsődleges felelőssége mellett továbbra is indokolt érvényesíteni a művelődési és közoktatási miniszter társ-felelősségét.
A műemlékvédelmi feladatok ellátása és sajátos szempontjainak minél hatékonyabb érvényesítése, valamint országos egységességének és tudományos megalapozottságának biztosítása az erre a célra létrehozott szakhivatal közreműködésével történik.
A helyi önkormányzatok szerepe és részvételük a műemlékvédelem érdekeinek érvényesítésében igen jelentős, különösen az építészeti örökség műemléki védettség alatt nem álló részéhez való harmonikus kapcsolódás terén. A törvény ennek megfelelően tárgyalja szerepüket és utal jogalkotói, tulajdonosi és együttműködési-koordinációs jellegű feladataikra.




VI. fejezet

 A védetté nyilvánítás
30-32. §-okhoz

A műemléki értékek körét - természeténél fogva - nem lehetséges egyszer s mindenkorra teljeskörűen meghatározni. Ennek megfelelően, s a védelem tárgyainak meghatározása érdekében szükséges, hogy a védett műemléki értékek vonatkozásában a törvény egyértelmű szabályozást adjon.
Az egyedileg védett műemlékek és környezetük történetileg kialakult, hagyományos kapcsolata meghatározó jelentőségű a műemléki értékek érvényesülése tekintetében. Ezt biztosítja a 30. §-ban megfogalmazott, ex lege érvényesülő területi védelem.

A védetté nyilvánítás célja: a  műemléki érték megmentése, fenntartása. Ennek megfelelően a védetté nyilvánítás kezdeményezési lehetőségét teljesen nyitottan kezeli a törvény.
A védetté nyilvánítás tényét a legszélesebb körben szükséges ismertté tenni, ezt a célt szolgálja a 30. §. Ez egyrészt a 4. §-ban igényelt összefogás alapja, másrészt nagymértékben csökkentheti a csupán tudatlanság okozta, de éppúgy pótolhatatlan veszteségeket.

33.  §-hoz

A vélt, vagy már felismert, de még nem védett alkotások fennmaradását is biztosítani kell - a védetté nyilvánítás bekövetkeztéig is. Ezt szolgálja az ideiglenes védelem jogintézményének bevezetése, amely a korábbi szabályozásban nem létezett, s hiánya számos esetben pótolhatatlan értékek elveszését okozta. A korábbi gyakorlatban nem ritkán a védelem beállta előtt   -a szükségképpen fellépő korlátozástól, vagy az értékvédelem következtében fellépő esetleges többletköltségtől való félelmükben -  a tulajdonosok, vagy más érdekeltek igyekeztek kész helyzetet teremteni, s ennek meg-akadályozására nem volt jogi eszköz. A védetté nyilvánítási folyamat megindítása így néha éppen a céljával ellentétes eredményhez vezetett.


A védettség megszüntetése
34. §-hoz

A védettség megszüntetése az új, egységes védelmi kategória bevezetésének megfelelően lényegében nem hagy mérlegelésnek helyet, csupán azokra az esetekre adja meg az eljárás rendjét, amelyeknél a műemléki érték tényszerűen bizonyított hiánya fennáll.

A műemlékek nyilvántartása
35-37. §-okhoz

A védett műemléki értékek hatósági nyilvántartása védelmük fontos eszköze, úgy is, mint a naprakész azonosításuk hiteles dokumentuma. Az elmúlt időszak sok esetben kedvezőtlen gyakorlata bizonyította, hogy mekkora veszélyeket rejt magában, ha védettség ténye az ingatlannyilvántartásban nem szerepel. Továbbra is igaz az, hogy a bejegyzés elmaradása a védettség meglétét nem érinti, ez azonban a nemtudásból származó esetleges pusztításokat már nem tudja meg nem történtté tenni. Különösen sok gondot okoz tulajdonosváltások esetében, ha az új tulajdonos már birtokon belül szembesül ingatlanának védettségével, s az ebből a tényből következő esetleges korlátozásokkal. Ilyen esetekben következhet be, hogy a megvalósítani szándékozott gazdasági cél érdekében a műemlék adottságaival össze nem egyeztethető rendeltetést szorgalmaz a tulajdonos, amelyre azonban engedély nem adható.
A műemléki értékek helyszíni megjelölése részben ismertté tételüket, részben védelmüket szolgálja. A törvény - új elemként - a területi védelem esetén is előírja a helyszíni megjelölést.


VII. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELMI  FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

Műemlékvédelmi igazgatási feladatok
38. §-hoz

A szabályozás a műemléki értékek, a műemlékek eredeti arculatának megőrzése érdekében az általános építésügyi előírásoknál szigorúbb előírásokat tartalmaz.  A műemlékek használata, rendeltetése és ezzel összefüggésben a tulajdonosi szerepvállalás döntő jelentőségű  védelmük szempontjából. A törvény a műemlékekkel - mint ingatlanokkal - való gazdálkodást összhangba hozza a műemlékvédelmi érdekekkel.
A műemléki értékek érvényesülését sajátos helyzetekben a közvetlen védelem hatáskörén kívüleső területen megvalósuló jogügyletek is befolyásolhatják. A jogbiztonság fenntartása mellett ezeknek az eseteknek a megelőzésére, illetve a megoldásuk érdekében követendő eljárási szabályokra kínál - részben új -  megoldást e törvényhely. 

Műemlékvédelmi hatósági jogkörök
39-40. §-okhoz

A műemlékvédelmi hatósági engedélyezés - sajátos tárgyánál fogva - bizonyos területeken az általános építési engedélyezési eljárástól eltérő szabályozást is igényel. A műemlékek történetileg kialakult egyedi adottságai nem teszik minden esetben lehetővé az Országos Építésügyi Szabályzatban, illetőleg a szabványokban foglalt előírások betartását (pl.: a megvilágítási követelmények és a meglévő - és természetesen változatlanul megtartandó - kisméretű ablakok közötti ellentmondás; meredek lépcsők; stb.). A szóba jöhető esetek nagy gyakorisága és változatossága rendkívül nehézkessé tenné az egyedi felmentések rendszerének alkalmazását. A hivatkozott általános érvényű szabályozóktól való eltérésnél egyedi, a műemléki értékhez illeszkedő, de az általánossal természetesen egyenértékű megoldás engedélyezhető.

Előzetes nyilatkozat
41. §-hoz

A korábbi szabályozásban nem ismert, új szabályozási eleme a törvénynek. Célja elsősorban az, hogy az engedélyköteles beavatkozások, munkálatok feltételeit a lehető legkorábbi fázisban tisztázni lehessen. Alapvetően az építtetők, tulajdonosok (összefoglalóan: az ügyfelek) érdekeit szolgálja azzal, hogy felesleges kiadásoktól és \"zsákutcáktól\" kímélheti meg őket. Egyben műemléki érdeket is szolgál, hiszen az időben meghatározott feltételek szerint tervezett, engedélyezett és megvalósított munka esetében kerülhetők el a kisebb vagy nagyobb mértékben műemlékkárosító hatású kényszerpályák, kompromisszumok.


A műemlékvédelmi szakhatósági jogkörök
42. §-hoz

A műemléki értékekkel kapcsolatos érdekérvényesítés fontos eszköze a szakhatósági közreműködés lehetőségének biztosítása minden olyan eljárás esetében, amelyek nem érintenek közvetlenül egyedileg védett műemléket, de közvetett hatásuk befolyásolja azok megjelenését, érvényesülését.


Műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés
43. §-hoz

A műemléki értékek folyamatos jó karban tartásának eléréséhez szükséges, hogy állapotukról mindenkor pontos információk álljanak a műemlékvédelmi hatóság rendelkezésére. A hatóság saját ellenőrzési feladatának hatékonyságát növelik a törvényben megfogalmazott együttműködési formák.


Hatósági kötelezés
44-45. §-okhoz

A műemlékek jó karban tartását, fennmaradását, értékeik zavartalan érvényesülését, méltó használatát  - amennyiben szükségessé válik -  hatósági eszközökkel kell kikényszeríteni. A korábbi szabályozásban már meglévő elemeket teljes körűvé teszi a törvény.
Amennyiben a tulajdonos az együttműködést végképp megtagadja, illetve arra valamilyen oknál fogva képtelen, a műemlék fennmaradása érdekében kisajátítás is kezdeményezhető.
A kényszermegoldások esetében is érvényesítendő méltányosságot jeleníti meg a műemléki hatóság költségfedezet-vállalási kötelezettsége - a fenntartás és használat tekintetében közvetlenül fel nem merülő munkálatok tekintetében (45. § (3) bek.).

Műemlékvédelmi bírság
46-48. §-okhoz

A műemléki értékeket érintő bármilyen mértékű károkozás, rombolás, pusztítás pótolhatatlan és jóvátehetetlen veszteséget okoz. Feltétlenül indokolt tehát, hogy a szükséges visszatartó erővel rendelkező bírságolás lehetősége megteremtődjék.


A hatósági eljárások szabályai
49. §-hoz

Az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltérést a műemlékvédelem sajátosságai indokolják. A megalapozott döntések ugyanis csaknem minden esetben széleskörű, legtöbbször tudományos vizsgálat, esetleg tanulmányok, szakvélemények elkészíttetését, illetve különböző szakmai testületek döntését is igénylik. A törvény szerinti új ügyintézési határidők jobban megfelelnek az átlagos európai gyakorlatnak, mint az általános szabályozást követő korábbiak.


VIII. fejezet

A MŰEMLÉKVÉDELEM EGYÉB ESZKÖZEI

Műemlékvédelmi szakmagyakorlási feltételek
50. §-hoz

A műemlékvédelmi szakmagyakorlási feltételek szabályozása a szakszerűtlen beavatkozások, illetve munkavégzés megelőzését szolgálja.


Kisajátítás műemlékvédelmi érdekből
51. §-hoz

A műemléki érték fennmaradásához vagy megfelelő érvényrejuttatásához szükségessé válhat a kisajátítás. A szabályozás új eleme, hogy ezt nemcsak a hatóság, de bizonyos feltételek teljesülése esetén maga a tulajdonos is kezdeményezheti. (Ezt a megoldást a külföldi műemlékvédelmi szabályok többnyire alkalmazzák).


IX. fejezet

MŰEMLÉKVÉDELEM  RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN

52-54. §-okhoz

Korábban nem szabályozott területe volt ez a műemlékvédelemnek, annak ellenére, hogy a Hágai Egyezmény előírta az aláíró országok ezzel kapcsolatos főbb kötelezettségeit. A jelen szabályozás ezen túlmenően is rendelkezik a megelőzés fázisában, illetve rendkívüli esemény bekövetkezte idején teendő intézkedésekről.



X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés
55. §-hoz

A kihirdetést követő hatvanadik napon történő hatályba lépés elegendő időt ad az érintetteknek az új szabályok alkalmazásához szükséges felkészülésre.


Átmeneti rendelkezések
56-58. §-okhoz

A jelenleg érvényben lévő hivatalos műemlékjegyzékben felsorolt alkotások az elmúlt 120 évben - változó szabályozás mellett - különböző módokon kaptak védettséget. A törvény hatálybalépése utáni egységes kezelést rendezi e szakasz.
Az elővételi jogra vonatkozó részletes szabályozást a törvény alkotásának időpontjában is fennálló jelentősebb mértékű tulajdonmozgás indokolja. A rendelkezések különösen segíteni fogják a történetileg összetartozó, de az idők folyamán valamilyen oknál fogva széttagolódott ingatlanok műemléki érdekből történő egyesítését.
A kincstári műemlékek állapotának áttekintése egyszeri aktuális feladat, amely az állami tulajdonnak a rendszerváltozással együttjáró funkcióváltásából ered.

Felhatalmazások
59. §-hoz

A normaszöveg előző részeiben alacsonyabb szintű szabályozásra hagyott kérdések rendezéséhez szükséges felhatalmazásokat tartalmazza e szakasz.

Módosuló jogszabály
60. §-hoz

A műemlékvédelem, illetve a törvény céljainak érvényesüléséhez szükséges a kisajátítási szabályok kiegészítése."
