"Magyar Köztársaság Kormánya

T/3407. számú
törvényjavaslat

 
1996. évi......törvény
a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról
szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról 


1. §

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
\" c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által elismert, lejárt pénzkövetelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénzkövetelése van. A végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelése van.  A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.\"  
2. §

A Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány alakítható. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28.§ (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett  hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.  A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat.\" 
3. §

(1) A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek 
a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő (27. § (1) bekezdés); valamint
b)  a felszámolási eljárás befejezéséről szóló (60. § (1)-(2) bekezdés) jogerős határozat ellen.\"

(2) A Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt,  és a felszámolót, a végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezőt és a végelszámolót  kell  félnek  tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, e harmadik személy is félnek minősül.\" 
4. §

(1) A Cstv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.\" 

(2) A Cstv. 24. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot (26. § (3) bek.), illetve  be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -  továbbá  koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról.\" 
5. § 

(1)	A Cstv. 27/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A nem természetes személy felszámoló az  adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. 
(4) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy  hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont). E szabályokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell.\" 
(2)	A Cstv.   27/A. §-a a  következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki,  egyben a jelenlegi (5) bekezdés számozása pedig (8) bekezdésre változik:

\"(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok  bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezheti a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a jogerős végzés kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak.

(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a  felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn,  vagy a felszámolót a felszámolói  névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás  indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti, egyidejűleg új felszámolót jelöl ki.  

(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint  jár el a bíróság akkor is, ha a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat, vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi vagy egyéb okok miatt nem tudja elvégezni. A bíróság határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el.\" 

6. §

(1) A Cstv. 28. §-a (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, egyben a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik: 
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
\"h)  a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;\"
(2) A Cstv. 29. §-a a következő e) és h)  ponttal egészül ki:
(A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:)
\"e)  a bíróság Gazdasági Hivatalát,
  h) a területileg illetékes földhivatalt.\"
	
7. §

(1)	A Cstv 31. §-a  (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles) 
\" a) a felszámolás közzétételét megelőző nappal  záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg) továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni  és azt a felszámolás közzétételét követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. \"

(2) A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles) 
\"f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait haladéktalanul tájékoztatni.\"

(3) A Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.\" 
8. §

A Cstv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A felszámoló kérelemre köteles tájékoztatást adni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik, és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e és hova sorolta be, valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.\"
9. §
 
A Cstv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép:
\"(2) A pénztartozások után 
a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és
b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság  jellegű tartozás érvényesíthető.\"

10. §

A Cstv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"36. § A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett,  a keletkezését - követően nem került sor  engedményezésre.\"
11. §

A Cstv. 37. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

\"(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt -  határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére  az (1) bekezdés az irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egy éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.\" 
12. §

A Cstv. 38. §-a  helyébe a következő rendelkezés lép:
\" 38. §  (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.  

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. §. (2) bekezdésének f) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése alól. A 46. § (7) bekezdésében foglalt befizetési kötelezettségnek a hitelező pernyertessége esetén - ha a hitelező követelését a felszámolás során érvényesíteni kívánja - haladéktalanul  eleget  kell tenni.  

(3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező  -  a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt. 

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a visszavásárlási és vételi jog - kivéve a lízingszerződésen alapuló vételi jogot - a felszámolás kezdő időpontjában, a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik.  A szükségessé vált törlést az ingatlannyilvántartásban - a felszámoló által megküldött  értékesítési jegyzőkönyv  vagy adás-vételi szerződés alapján - a földhivatal  végzi. 

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontja előtt óvadékot nyújtott, a felszámolás kezdő időpontjában az óvadéki szerződés megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.\" 

13. §

(1) A Cstv. 39. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles az ismert hitelezőket összehívni.\"
(2) A Cstv. 39. §-a a következő  (3)  bekezdéssel egészül ki:

\"(3) A felszámoló köteles legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatni  a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi  gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak köteles félévenként elszámolást és jelentést küldeni a felszámolási költségek alakulásáról.\"

14. §

A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság  (6. § (1) bek.) előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás megindítását megelőző 180. napot követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya 

a)  az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés illetve a vagyont  terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy
b) a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.\"

15. §

A Cstv. 41. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 41. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
\"41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap  eltelte után,  a felszámolási zárómérleg benyújtásáig  a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek.   
(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésben felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló  döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet.

(5) A bíróság az adós  kérelmére, a kérelem  beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.\"
16. §

A Cstv. 44. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
\"(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni.

(3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.\"

17. §
 
(1) A Cstv. 46. §-a a következő (3)-(4)  bekezdésekkel egészül ki, egyben a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

\"(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni.

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét  megelőző 30 napon belül.\"  

(2) A Cstv. 46. §-a a következő (7)-(8)  bekezdéssel egészül ki:	

\"(7) Az  (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve  az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában  foglalt követeléseket  - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1 %-át, de legalább 1000,- Ft-ot és legfeljebb 100.000,- Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja.  A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint  kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.
(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a hitelező nem kívánja a 
(7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a hitelező kérésére a felszámoló az elismert követelésről köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 5. § (13) bekezdésében foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték.\"

18. §

A Cstv. 47. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
\"(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a  választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.\"

19. §

(1) A Cstv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"49. § (1) A felszámoló az adós  vagyontárgyait köteles nyilvánosan értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést  pályázat, vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha  a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha  a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint százezer forint. Ebben az esetben a  felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános  formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. 

(2)	Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon  belül kell megkezdeni. 

(3)	Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) tulajdonjogot vagy más jogot  nem szerezhet. 

(4)	A  tulajdonjogot szerző a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. 

(5)	Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során  az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget,   az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál (6. § (1) bek.) keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6)	Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt   keresetével a bírósághoz (6. § (1) bek.) fordulhat.\"

(2) A Cstv. a következő 49/A.-49/C. §-sal egészül ki:
\"49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően  - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:
a)	az értékesítésre kerülő  vagyon megjelölését,
b)	az értékesítés feltételeit,
c)	az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az   elbírálás módját,
d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és         az információ kérésének módját.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását   közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít.  A felszámoló  a pályázat értékelését és annak  eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet  megküld a választmánynak.

(3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.

(4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja és új pályázatot írhat ki.

49/B.§ (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki és ebben feltünteti:
a)	az adós nevét és székhelyét;
b)	az árverés helyét és idejét;
c)	az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;
d)      ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;
e)	ingatlan árverése esetén 
ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,
eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá 
beköltözhető vagy lakott állapotát,
ec) az árverési előleg összegét és  
f) az egyéb lényeges körülményeket.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. 

(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, azt   legfeljebb a  becsérték feléig le lehet szállítani. 

(4)  Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5 %-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi.  A vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől számított 60 napon belül az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlannyilvántartáson  kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani. 

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha az árverési hirdetményben a felszámoló a vagyontárgy értékére tekintettel a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapított meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további árverezésében. 

(6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni. 

49/C. § (1) Az értékesítési eljárás során a vagyontárgyra - a más jogszabályon alapuló elővásárlási jogokat követően - az adós tagját (részvényesét) elővásárlási jog illeti meg.  A természetvédelmi oltalom alatt álló területek valamint a műemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog.
(2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi  szándékáról.\"
20. §

(1) A Cstv. 50. § (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

\" A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban. A szöveges jelentésnek  tartalmaznia kell a  tevékenységet lezáró mérleg és a  közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. 
(2) A Cstv. 50. §-a  (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 
 
\"(5)  A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak -  megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva. 
(6)  A bíróság a közbenső mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti  tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át - a Gazdasági Hivatal által kezelt,  elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki,  ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll.\" 
21. §

A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett  fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.\" 
22. §

(1) A Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget,  a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít és mindezeket megküldi a bíróságnak, az adóhatóságnak és a hitelezőknek, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.\" 
(2) A Cstv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per  hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.\"
23. § 

(1) A Cstv. 54. §-a a következő mondattal egészül ki:

\" A felszámoló felelőssége az adósnak a  felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára (4. § (2) bek.)terjed ki.\"

(2) A Cstv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
 
\" (3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a  hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges földhivatali eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján, hivatalból történik.\"
24. §

(1) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének  g) pontja  helyébe a következő rendelkezés lép: 

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell  kielégíteni:)
\" g)  késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.\"
(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
\"g) a felszámoló díja. (60. § (4) bek.)\" 
(3) A Cstv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (3)  A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés összegéből felszámolási költségként legfeljebb olyan összeg vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti.\" 
25. §

A Cstv. 59. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg e  § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\" (2)  Ha a felszámoló díja  a 4%-ot,  -  az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az 1%-ot -   meghaladja, a  díjból a 4%-ot meghaladó részt, illetve  az 1%-ot meghaladó részt be kell fizetni  a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési  számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3) Ha a felszámoló díja  nem éri el a 4%-ot,  a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a  Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét, és a részére átutalandó összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. 

(4)	A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat, megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében - elégíti ki.\"
26. §

A 60. § a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az adós hitelezőinek befizetése  kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként (57. § (2) bek. g) pont) érvényesítheti. 
(5)	Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak kifizethető díj meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4 %-ot , illetve az 1 %-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a  Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára (59. § (2) bek.) utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti. 

(6)	Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját meghaladja, a különbözetet az adós  hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni.\" 
27. § 
	
A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\" (6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni, térítés nélkül, könyvszerinti értékben, legkésőbb a  felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló köteles a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak  átadni.\"
28. §

A Cstv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:

\" (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések  jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.\"
29. §

A Cstv. 63/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\" (3)  Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.\" 
30. §

A Cstv. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\" (4) A felszámolási eljárás lefolytatására  irányuló kérelem kézhezvételét követően a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.\"
31. §

A Cstv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 72. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

\" (2) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8.§ (1) bekezdésében foglalt  szervek hozzájárulását nem kell beszerezni. 
(3)	Ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti.\"
32. §

(1) A Cstv. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\" (4) A végelszámolás kezdetét követő egy év elteltével a végelszámolónak tájékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás befejezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adni az eljárás befejezésének várható időpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló köteles megküldeni a cégbíróságnak, illetve a gazdálkodó szervezet hitelezőinek (választmánynak).\"
(2) A Cstv. 73. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\" (5) A 34. §-nak a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szervek tájékoztatására vonatkozó, valamint a 33.§ (1) és (2) bekezdésének és az  51. §-nak a rendelkezéseit a végelszámoló eljárása során is megfelelően alkalmazni kell. A kifogás elbírálására a cégbíróság jogosult.\"
33. §

(1) E törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépését követően a Cstv.-nek - e törvény hatálybalépésekor hatályos - összes rendelkezését az 1992. január 1. után indult és folyamatban lévő  ügyekben is megfelelően alkalmazni kell a (3) és (4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel, feltéve, hogy a korábban  hatályos  törvényi rendelkezésben foglaltak szerinti intézkedés nem történt meg.  

(3) Azokban a folyamatban lévő eljárásokban, amelyek 1992. január 1-e után indultak, a következők szerint kell eljárni:

a) ha a 6. § (3) bekezdésnek a) pontjában meghatározott esetben nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, a kérelem elbírálására az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ez az előírás irányadó az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott és jogerősen még el nem bírált kifogásokra is; 

b) a 37. § szerinti határidőn túli követelések tekintetében az 1 éves jogvesztő határidő - ha a határidő  már lejárt vagy abból 1 hónapnál kevesebb van hátra - e törvény hatálybalépésétől számított 30 nap elteltével jár le;

c) e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a felszámolás során még nem értékesített vagyontárgyakat terhelő vételi jog és visszavásárlási jog, az 1993. szeptember 2-a előtt indult eljárásokban pedig az elidegenítési és terhelési tilalom és a végrehajtási jog megszűnik; 

d) a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzés közzététele iránt a bíróság e törvény hatálybalépésekor még nem intézkedett;

e) a 17. §. (2) bekezdésében, a   35. §  (2) bekezdésében és az 57. § (1) bekezdésének  g) pontjában  szabályozott kérdésekben e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.  

f) a 57. § (3) bekezdése csak az e törvény hatálybalépését követően esedékessé vált kifizetésekre alkalmazható;

g) az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámoló a hitelezői választmány hozzájárulását csak e törvény hatálybalépését követő 3 hónap  elteltével köteles beszerezni, akkor is, ha a választmány a törvény hatálybalépésekor már megalakult, vagy annak megalakítására a három hónap  határidő alatt kerül sor;

h) a Cstv. 59. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha e törvény hatálybalépésekor a zárómérleg benyújtására  a bírósághoz még nem került sor.

(4) Az 1993. szeptember 2.-a előtt indult eljárásokban a 46. § (3) bekezdésének - az 1993. évi LXXXI. törvénnyel  hatályon kívül helyezett - a) pontjába sorolt \"ismert hitelezői igények\"-et a felszámoló köteles a határidőben érkezett követelések közé besorolni és kielégíteni. 

(5)	Azokban az 1993. szeptember 2-a után indult és e törvény hatálybalépésekor már jogerősen lezárt felszámolási eljárásokban, amelyek esetében a felszámoló díja nem érte el a 4%-ot - illetve egyszerűsített felszámolás esetén a 400.000 Ft-ot - a felszámoló e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kérheti a bíróságtól, hogy a ténylegesen befolyt díj és a 4%, - illetve 400.000 Ft - közötti különbözetet részére a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjfedezeti alap terhére fizessék ki. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A különbözet kiutalásának forrása kizárólag a díjfedezeti alapban az e törvény hatálybalépését megelőző napon rendelkezésre álló összeg lehet. A felszámolónak a kérelem  benyújtásakor igazolnia kell, hogy eleget tett a Cstv. - az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos - 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségeinek. Ebben az esetben a bíróság értesíti a Fővárosi Bíróság  Gazdasági Hivatalát,  megjelölve  a felszámoló  nevét, székhelyét és a részére  átutalandó összeget. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a  követeléseket e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül  összesíti. Ha az Alapban  nem áll rendelkezésre  a  követelések  teljes  kielégítéséhez  szükséges pénzösszeg, a felszámolókat  követelésük  arányában  kell  kielégíteni.
34. §

(1) A Cstv. 1. §-ának (4) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 73. § (1)-(2) bekezdésében és a 74. §-ban az \"adós\" megnevezés helyébe a \"gazdálkodó szervezet\" megnevezés lép; a 9. § (1) bekezdésében a \"15 napon belül\" szövegrész helyébe a \"30 napon belül\" szövegrész lép; a 17. § (2) bekezdésében az \"1,5%-a\" szövegrész helyébe az \"1%-a\" szövegrész lép; a 26.§ (4) bekezdésében a \"9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú\" szövegrész helyébe a \"felszámolási eljárás lefolytatását kérő\" szövegrész lép; a 27. §  (2) bekezdésének a) pontjában a \"nem vitatott\" szövegrész helyébe az \"elismert\" szövegrész lép; a 28. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdés c) pontjában és a 68. § (1) bekezdésében  megjelölt 30 napos határidő 40 napra változik; a 46. § átszámozott új (6) bekezdésében  \" a (3) bekezdés\" szövegrész helyébe \"az (5) bekezdés\" szövegrész lép; az 50. § (2) bekezdésében a \"számított egy év elteltével\" szövegrész helyébe az \"évente\" szövegrész lép; az 51. § (2) bekezdésében a \"8 napon belül\" szövegrész helyébe a \"soron kívül\" szövegrész lép, az 57. § (1) bekezdésének e) pontjában a \"(2) bekezdés e) pontja\" szövegrész helyébe \"a (2) bekezdés c) pontja\" szövegrész lép; az 59. § (1) bekezdésében az \"500.000 Ft, lakásszövetkezet esetében 50.000 Ft\" szövegrész helyébe a \"300.000 Ft\" szövegrész lép; a 74. §-ban a \"49. §-ában\" szövegrész helyébe a \"47. § (5) bekezdésében\" szövegrész lép; 

(2) A 46. § (2) bekezdésében \"A felszámoló megállapítja a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet\" szövegrész helyébe a \"A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít\" szövegrész lép;  az  52. § (3) bekezdésében a \"zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg\" szövegrész helyébe a \"felszámolási zárómérleg\" szövegrész lép; az 52. § (5) bekezdésében a \"zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben\" szövegrész helyébe a \"felszámolási zárómérlegben\" szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében \"a zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot\" szövegrész helyébe \"a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot\" szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében \"zárómérlegben vagy a záró egyszerűsített mérlegben\" szövegrész helyébe \"felszámolási zárómérlegben\" szövegrész lép; az  56. § (2) bekezdésében a \"zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg\" szövegrész helyébe a \"felszámolási zárómérleg\" szövegrész lép; a 60 § (1) bekezdésében a\" zárómérleg, vagy záró egyszerűsített mérleg\" szövegrész helyébe a \"felszámolási zárómérleg\" szövegrész lép; a 70. § a) pontjában az \"éves beszámolóra, illetve egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve egyszerűsített mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget\" szövegrész helyébe a \"záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget\"  szövegrész lép;  

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 7. § (1) bekezdésének  második mondata, 14. § (3) bekezdésének b) pontja, a 18. § (2) bekezdésének második mondata, a 19. § (4) bekezdésének második mondata, a 20. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata, a 23. § (4) bekezdése, a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 66. § (2) bekezdésének c) pontjában a \"vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó\" szövegrész, a 31. § (1) bekezdéséből \"a leányvállalat, tröszti vállalat\" szövegrész, a 34. § (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése,  az 51. § (5) bekezdéséből \"a kifogást benyújtó kérelmére\" szövegrész, az 51. § (6) bekezdése, valamint az 56. § (1) bekezdésének első mondata  a hatályát veszti. 
35. §
 
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatait rendeletben határozza meg.
36. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: 

\" (5) A verseny-felügyeleti eljárás során kiszabott bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül sem fizette  meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be.\"

INDOKOLÁS

Általános indoklás 


A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (továbbiakban: Cstv.) 1992. január 1-én lépett hatályba.

Az Országgyűlés a törvény működésének másféléves tapasztalatát összegezve az 1993. évi LXXXI. törvénnyel  - 1993. szeptember 2-i hatállyal -  átfogóan módosította a Cstv.-t. Ez a módosítás számos olyan hibát kiküszöbölt a törvényből, amelyek  lassították, illetve megnehezítették az eljárások lefolytatását:

Teljes mértékben újraszabályozta a csődeljárást, ennek keretében megszüntette a kötelező öncsődöt, illetve a hitelezők hozzájárulásától tette függővé a moratórium megadását az adósnak. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a felszámolás kezdő időpontjában, a zálogjognak pedig a vagyontárgy értékesítéskor történő megszüntetésével pedig egyértelműen felgyorsította a felszámolási eljárások lefolytatását, hiszen a felszámoló gyakorlatilag tehermentes vagyontárgyakat tudott értékesíteni.

A módosítás óta eltelt három év azonban nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan probléma maradt megoldatlanul a törvényben, amelyek komolyan hátráltatják azoknak a céloknak az elérését, amelyek a törvény célkitűzései között szerepeltek.

Figyelembe véve az 1993. óta eltelt időszak tapasztalatait, a  Kormány  úgy határozott, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a Cstv.  módosítására. 

Nyilvánvaló, hogy egy olyan jelentőségű gazdasági törvény, mint a Cstv. gyakori módosítása sértheti a piacgazdaság szereplőinek az alapvető gazdasági szabályozók stabilitásához fűződő érdekeit, ezért csak azokon a pontokon kerül sor módosításra, amelyek esetében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok feltétlenül indokolják. 

A módosítás elsősorban a felszámolásra vonatkozó szabályokat érinti, egyrészt, mivel ezek súlya a törvény által szabályozott három eljárás közül a legnagyobb, másrészt, mivel itt jelentkeznek leginkább a gyakorlati alkalmazást nehezítő anomáliák. A módosítások egy része koncepcionális jellegű, ez azonban nem jelenti azt, hogy  változtatni kívánnánk a törvény eredetileg kitűzött céljain, ellenkezőleg, éppen az a szándékunk, hogy a szabályok változtatásával elősegítsük ezeknek a céloknak az elérését.

A módosítás másik része azokat a kisebb kodifikációs hibákat, jogértelmezési nehézségeket okozó bizonytalanságokat igyekszik kiküszöbölni, amelyek a gyakorlatban felvetődtek.

Részletes indoklás

1. §-hoz

A törvény gyakorlati alkalmazása során számos esetben okozott nehézséget a jogalkalmazók számára, hogy ki tekinthető a felszámolási eljárás különböző szakaszaiban hitelezőnek. A hatályos Cstv. jelenleg csak annyit mond, hogy a felszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van. 

A törvényjavaslat kimondja, hogy felszámolási eljárást csak az kezdeményezhet, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által elismert lejárt pénzkövetelése van.  ( A jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló követelés esetében további feltétel az is, hogy - a 27.§ (2) bekezdése b) pontja értelmében - a végrehajtás eredménytelen legyen.) A felszámolás kezdő időpontja után - a javaslat értelmében - csak az tekinthető hitelezőnek, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése van és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. Mivel a nyilvántartásba vételnek az a feltétele, hogy a követelés 1%-át a hitelező befizesse, egyértelmű, hogy hitelezőnek is csak az tekinthető, aki ennek a kötelezettségének eleget tett, és csak őt illetik meg azok a jogok, amelyeket a hitelezőnek biztosít a törvény, így különösen a választmány alakítás és az abban való részvétel joga, az egyezségkötés joga, a szerződések megtámadásának joga.

2. §-hoz

A javaslat - figyelemmel arra, hogy milyen kiterjedt jogköröket kapott ez a testület - jelentősen megszigorítja a hitelezői választmány megalakításának feltételeit. Új előírás, hogy a választmány csak akkor tekinthető megalakultnak, ha azt legalább a bejelentett hitelezői követelések egyharmadával rendelkező hitelezők hozzák létre oly módon, hogy maguk közül három tagú választmányt választanak. További feltétele a választmány megalakításának, hogy azt a hitelezők legalább egyharmada hozza létre. Az egyharmados szabály azonban csak a felszámolási eljárásokban és a végelszámolásokban megalakult választmányokra vonatkozik, a csődeljárás során alakított hitelezői választmányokra nem. Mindhárom eljárás során érvényes azonban az az előírás, hogy csak egy hitelezői választmány alakítható minden gazdálkodó szervezetnél. Fontos garanciális eleme a javaslatnak, hogy a hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, feltéve, hogy elfogadja a megállapodásban foglaltakat. A hitelező jelentkezése ebben az esetben nem utasítható vissza. 

 3. §-hoz

A javaslat a felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat mellett a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelő jogerős határozat ellen sem teszi lehetővé, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be. A javaslat ezzel  kizárja annak lehetőségét, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásával a felszámolás megindítását késleltessék és ily módon  elkerülhető a  vagyonvesztés a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetnél. 

4. §-hoz

A javaslat az adós által benyújtott felszámolási kérelem esetén arra kötelezi az adóst, hogy a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát a bíróságnak bejelentse. Ez a rendelkezés a hatályos szabályozással ellentétben nem az adós számláit vezető pénzintézetet juttatja előnyhöz - hiszen eddig a kérelem benyújtásáról csak a számlát vezető pénzintézetet  kellett tájékoztatni -, hanem a felszámolás megkezdéséhez  szükséges adatközlést teszi kötelezővé. Ugyanígy rendelkezik a javaslat abban az esetben is, ha a hitelező nyújtotta be a felszámolási kérelmet és az adós a kérelemben foglaltakat elismeri. 

5. §-hoz

A javaslat intézményesíti a gyakorlatban már eddig is létező felszámoló biztos személyét és egyértelműen szabályozza, hogy ki töltheti be ezt a funkciót. Így kimondja, hogy a felszámoló biztos a felszámolóval létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a felszámoló szervezet nevében jár el. 

A felszámoló akkor is köteles bejelenteni - a javaslat értelmében - a kizárási okot, ha az a felszámolás során következett be, a kizárási ok bekövetkeztétől számított három napon belül. Ennek elmulasztása esetén a bíróság töröltetheti a felszámolói névjegyzékből. A jelenlegi gyakorlattal szemben a bíróság arra is lehetőséget kapna a jövőben, hogy a felszámoló súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértései esetén hivatalból felmentse a felszámolót és egyidejűleg új felszámolót jelöljön ki. 

6-7. §-hoz

A javaslat - tekintettel a 46. § (7) bekezdésében előírt befizetési kötelezettségre - előírja a bíróság számára, hogy - többek között - közzétegye annak a megyei (fővárosi) bíróságonként vezetett elkülönített számlának számát, amelyre a hitelezőknek be kell fizetniük a bírósági ügyszámra hivatkozással a nyilvántartásbavételi díjat.

Tekintettel arra, hogy a felszámolás kezdő időpontjában az adós vagyonát terhelő vételi jog, visszavásárlási jog továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom továbbá a végrehajtási jog megszűnik, a javaslat előírja, hogy a bíróság a felszámolás elrendeléséről értesítse a területileg illetékes földhivatalt, hogy az ingatlan nyilvántartásban a szükséges változtatásokat át lehessen vezetni. 

A javaslat akkor is lehetővé teszi a gazdálkodó szervezet kötelezettségét elmulasztó vezetőjének megbírságolását, ha  a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben nem volt jövedelme vagy azt az iratok hiánya miatt  nem lehet megállapítani. Ebben az esetben a bíróság  1 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki, figyelemmel természetesen a jogszabálysértés súlyára.

8. §-hoz

A javaslat reális lehetőséget teremt a a felszámolás alatti egyezségkötésre, azzal, hogy kötelezi a felszámolót arra, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szervek képviselőjének  - kérelemre - tájékoztatást adjon arról, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e és hova sorolta be, valamint köteles tájékoztatást adni az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. Ily módon az adósnak lehetősége lesz arra, hogy hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyezségi ajánlatát elkészíthesse. Hangsúlyozni kell, hogy ez a jog az adós nevében eljáró tulajdonosi szerveket csak akkor illeti meg, ha képviselőjüket a felszámolóhoz benyújtandó - közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában elkészített - képviseleti meghatalmazásban megnevezik. 

9. §-hoz

A javaslat egységesen szabályozza a szerződéses kamat és a késedelmi kamat kérdését a felszámolás kezdő időpontja előtt és a felszámolás kezdő időpontjában a törvény alapján lejárt követelések tekintetében. 

Ennek alapján minden pénztartozás után - függetlenül attól, hogy mikor járt le a követelés  - az eredeti lejárati időig szerződéses kamat, az eredeti lejárati idő után a kiegyenlítéséig vagy a zárómérleg elkészítéséig késedelmi kamat és késedelmi pótlék kerül felszámításra. Ennek megfelelően minden, az eredeti lejárati időig felszámított szerződéses kamat a tőkeköveteléssel együtt kerül kielégítésre, minden késedelmi kamat pedig  a kielégítési sorrend végén.

10. §-hoz

A Cstv. jelenlegi beszámításra vonatkozó szabályai számos visszaélésre adnak lehetőséget. Már a Cstv. 1992. január 1-én hatálybalépett, eredeti változata  is igyekezett kezelni ezt a problémát, mely abból adódik, hogy a kielégítési sorrend végén álló hitelezők alacsony áron eladják követeléseiket olyan személyeknek, akik tartoznak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek. Ezzel ők is jól járnak, hiszen például 20 %-os várható kielégítési arány helyett 30-40 %-ot, vagy még többet tudnak így realizálni. Jól jár ugyanakkor az is, aki tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, hiszen adott esetben 30-40 %-ért megvett követelést 100 %-on tudja beszámítani. Rosszul jár ugyanakkor a  társaság többi hitelezője, akiknek ez komoly károkat okoz.

A törvénymódosítás során ezért - a felszámolás alatt történő visszaélések kiküszöbölése érdekében - ezen a ponton is szükséges változtatásokat végrehajtani. A javaslat szerint csak azt a követelést lehet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésével szemben beszámítani, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően - vagy ha a követelés később vált esedékessé, az esedékessé válás időpontját követően - nem került sor engedményezésre.

11. §-hoz

A hatályos  Cstv. nem szabályozza, hogy mi legyen azokkal a követelésekkel, amelyek a felszámolás alatt keletkeznek, de nem minősülnek felszámolási költségnek. Ilyennek tekinthetők a gazdálkodó szervezet által a felszámolás kezdő időpontja előtt kötött szerződések felmondásából eredő követelések. 

A javaslat kimondja, hogy az ilyen hitelezői igényt az esedékessé válástól számított 40 napon belül kell a  bejelenteni a felszámolónak, amelynek azt a többi határidőben bejelentett követeléssel  együtt kell nyilvántartásba venni. Azt is rögzíti a javaslat, hogy a követelések bejelentésére megszabott  egy éves határidő jogvesztő jellegű.

12. §-hoz

A  javaslat csak akkor kötelezné a felszámolás kezdő időpontja előtt indult külön eljárásokban a követelését érvényesítő hitelezőt a 46.§ (7) bekezdésében foglalt díj befizetésére, ha követelését a bíróság megítélte. Ez természetesen nem mentesíti a hitelezőt, hogy követelését a felszámolás közzétételét követő 40 napon belül bejelentse, de a díjat csak pernyertesség esetén kell befizetnie feltéve, hogy a követelését a felszámolás során érvényesíteni kívánja. Fentiekből ugyanakkor az is következik, hogy a hitelezőket megillető jogokkal is csak azután rendelkezik, hogy a díjat befizette.
    
A Cstv. hatályos szövege kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Nem foglalkozik azonban azzal a problémával, amely akkor merül fel, ha az adós pert indít olyan személlyel szemben, akinek követelése van az adóssal szemben és azt értelemszerűen szeretné beszámítási kifogásként  a perben érvényesíteni.

Nyilvánvalóan nincs ok arra, hogy megfosszuk a hitelezőt a beszámítás lehetőségétől még akkor sem, ha ezzel a jogával nem a felszámolási eljárásban, hanem más peres  eljárásban kíván élni. Ezért a javaslat szerint a hitelező az adós által indított perben is érvényesítheti követelését beszámítási kifogásként, de csak akkor, ha követelését szabályszerűen bejelentette a felszámolónak és az nyilvántartásba is vette. Természetesen - eltérően a 36. §-ban foglaltaktól - nem feltétele a beszámítási kifogásnak, hogy a követelést a felszámoló elismerje.

13. §-hoz

A hitelezők beleszólási lehetőségét kívánja bővíteni a javaslatnak az a rendelkezése, mely előírja, hogy a felszámoló köteles legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatni a hitelezői választmányt, az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezéséről, azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. Ez a rendelkezés tényleges lehetőséget biztosít a hitelezők számára a felszámolás napi ügyeinek figyelemmel kísérésére.
 
Előfordulhat természetesen az az eset, amikor a felszámolónak - a szerződéskötés sürgős, váratlan kényszerére tekintettel - már nincs lehetősége időben értesíteni a választmányt. Ebben az esetben - de csakis ebben az esetben - a javaslat lehetőséget ad rövidebb értesítési határidő megállapítására is. Itt is érvényes az a szabály, hogy csak a választmány rendelkezik ezekkel  a joggal, és nem az összes hitelező, hiszen ha a felszámolónak minden szerződéses ügylet kapcsán a hitelezők mindegyikével konzultálnia kellene, ez a felszámolás folyamatának elakadásához vezethetne.

14. §-hoz

A javaslat a szerződések megtámadhatósága tekintetében  az eddigieknél jóval szélesebb lehetőségeket biztosít a felszámoló illetve a hitelezők számára. Kimondja ugyanis, hogy az adósnak  mindazok az ingyenesen vagy feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött szerződései megtámadhatók, amelyeket  a felszámolási eljárás megindítását megelőző 180. napot követően kötöttek. A jelenlegi szabályozással ellentétben tehát már a felszámolási kérelem bírósághoz történő  benyújtását megelőző fél évben kötött szerződéseket is meg lehet támadni.  

15. §-hoz

A jelenleg hatályos törvény nem szól arról, hogy az adós gazdálkodó szervezet nevében ki gyakorolhatja  az egyezségkötés  jogát. A felszámoló - akinél a cégjegyzési jog van - nyilvánvalóan nem, hiszen egyezségkötési jogát a törvény egyértelműen kizárja. 

A javaslat ezért kimondja, hogy ezt a jogkört a 8. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi szervezetek gyakorolják, képviselőiken keresztül. Azért képviselőiken keresztül, mert a felszámoló nem tud pl. egy közgyűléssel folyamatosan kapcsolatot tartani, ezt a testületet az egyezségkötéshez szükséges információkkal ellátni, hiszen  a javaslat arra is kötelezi a felszámolót, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy  kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és ha igen, hova sorolta be.

16. §-hoz

A javaslat részletesen szabályozza  azoknak a hitelezőknek a helyzetét, akik az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkeznek. Kimondja, hogy a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni és azt csak a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve természetesen, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Ha a bíróság döntése értelmében a hitelező követelése alaptalan volt, úgy ezt a vagyonhányadot a csoporton belüli hitelezők között kell felosztani követeléseik arányában.

17.§-hoz

A felszámolók egy része akkor is továbbműködteti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet, ha az veszteséget termel, illetve a tevékenység leállítása kisebb veszteséggel járna, mint a továbbműködtetés.  Ennek elkerülése érdekében mondja ki a törvényjavaslat, hogy az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához a felszámolónak a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül be kell szereznie a választmány hozzájárulását. 

Tekintettel arra, hogy az egyébként indokolt gazdasági tevékenység később veszteségessé válhat, a javaslat kimondja azt is, hogy a választmány hozzájárulása csak egy évre szól. Amennyiben a felszámoló tovább kívánja folytatni a tevékenységet, ehhez  újra be kell szereznie a hitelezői választmány hozzájárulását. 

Ez a jog a hitelezőket azonban csak akkor illeti meg, ha választmányt alakítanak. Nem lehet ugyanis a felszámolót arra kényszeríteni, hogy adott esetben több száz, vagy több ezer hitelezővel kelljen egyezkednie a továbbműködtetés kérdésében. 

A javaslat - mint már korábban említettük - a követelések nyilvántartásba vételének feltételeként előírja, hogy a hitelező követelése 1%-át, de legalább 1000 és legfeljebb 100 ezer forintot a bíróság  Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja.

A javaslat azonban  azok számára, akik követeléssel rendelkeznek, de nem kívánják azt a felszámolás során érvényesíteni, (vagyis nem kívánják a nyilvántartásba vételi díjat befizetni), lehetővé teszi, hogy a felszámolótól, ha az a bejelentett követelést elismeri,  kérje a társasági adó alapjának csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot. Hangsúlyozni kell, hogy bár a jogosult ebben az esetben is bejelenti követelését a felszámolónak, azt nem a nyilvántartásba vétel céljából teszi, hanem a nyilatkozat kiadása érdekében. Ebből következik, hogy nem is tekinthető hitelezőnek és nem is rendelkezik a hitelezőt megillető jogokkal (választmányalakítás, választmányban való részvétel, egyezségkötés joga, stb. ). A  nyilatkozat kiadásának további feltétele, hogy a szóban forgó követelést a jogosult ne engedményezze a felszámolás kezdő időpontját követően.
 
18-19. §-hoz

A  javaslat gyökeresen átalakítja a felszámolási vagyon értékesítésének szabályait. Szakítva a meglehetősen liberális szabályokkal, melyek csak a nyilvános értékesítés kötelezettségét írják elő, kötelezővé teszi a pályázatot vagy az árverést az adós vagyonának értékesítése esetében. 

A  javaslat mind az ingó, mind az ingatlan vagyon tekintetében előírja, hogy azok csak pályázat vagy árverés keretében értékesíthetők. A javaslat csak a fontos garanciális szabályokat rögzíti mindkét értékesítési forma esetében, így azt, hogy a felszámoló és annak tulajdonosa valamint vezető tisztségviselője továbbá ezek közeli hozzátartozója tulajdonjogot nem szerezhet. Egyébként a felszámolóra bízza, hogy milyen konkrét feltételek mellett értékesíti a vagyont.

A javaslat lehetővé teszi a felek számára, hogy ha a felszámoló indokolatlanul mellőzi a pályázatot vagy az árverést illetve a közjegyző igénybevételét, az értékesítéstől számított 30 napon belül a megkötött adásvételi szerződést keresettel megtámadják. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, tehát a felek e határidő elmulasztása esetén nem indíthatnak pert a fenti okokból kifolyólag. Ez természetesen  nem jelenti azt, hogy amennyiben a Ptk-ban foglalt megtámadási okok fennállnak, az ott meghatározott általános szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által kötött adásvételi szerződést.

Fontos előírása a javaslatnak, hogy egységesen a Cégközlönyben rendeli megjelentetni az értékesítési felhívásokat, ami azzal az előnnyel jár, hogy a felszámolás keretében vásárolni kívánóknak csak a hivatalos lapot kell megvenniük, és ebben a teljes értékesíteni tervezett vagyonkínálatot megtalálják.

20. §-hoz

A javaslat szerint a felszámoló már a közbenső mérleg elfogadásakor hozzájuthatna a felszámolói díj egy részéhez. A bíróság a közbenső mérleget jóváhagyó végzésben rendelkezne arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át - az elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, feltéve, hogy a fenti összeg a számlán rendelkezésre áll, vagyis azt a hitelezők ténylegesen befizették. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a bíróság a végzés meghozatala előtt tájékozódjon a számlán lévő összeg nagyságáról a Gazdasági Hivatalnál.

21-22. §-hoz

A felszámolási eljárások időbeli elhúzódásának egyik legfontosabb oka az adós ellen folyó perek elhúzódása. Számos esetben akkor sem  lehet befejezni a felszámolást, ha a felszámoló rendelkezésére álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a felszámolás alatt álló cég elleni pernyertessége esetén sem kaphatna semmit a hitelező, hiszen a kielégítési sorrendben elfoglalt helye ezt  kizárja. 

A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése csak akkor nem kötelező, ha az adós ellen folyó per megnyerése esetén a hitelező számára - figyelembe véve a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét - legalább a részbeni kielégítés lehetősége adott. A felszámoló ugyanis ekkor már nagy pontossággal meg tudja állapítani, hogy melyik a kielégítési sorrendnek az a csoportja, ahol  a minimális kielégítésre sincs esély. Amennyiben a hitelező egy ilyen csoportba tartozik, a felszámolást lefolytató bíróság érdeksérelem nélkül lezárhatja a felszámolást, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a per - az egyik fél jogutód nélküli megszűnése miatt - maga is megszűnik.
 
23-24.§-hoz

A javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a felszámoló felelőssége csak arra a vagyoni körre terjed ki, amely a felszámolás kezdő időpontjában az adós vagyona illetve később azzá válik. Tekintettel arra, hogy a felszámoló csak a felszámolás kezdő időpontjától rendelkezik az adós vagyonával, logikus, hogy felelőssége is csak ettől az időponttól álljon fenn.
A felszámolás befejezésekor előfordulhat, hogy az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található. Mivel a törvény a zálogjog megszűnését a vagyontárgy értékesítéséhez köti, nyilvánvaló, hogy ezeknek a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztása esetén - amely  nem értékesítés -külön rendelkezni kell a zálogjog megszűnéséről, amelynek időpontja a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésének napja.

25-26.§-hoz

A javaslat teljesen új alapokra helyezi a felszámolók díjazásának szabályozását. Szakítva azzal a jelenlegi rendszerrel, amely semmiféle biztosítékot nem nyújt arra az esetre, ha a felszámolási vagyon nem elég még a felszámolók díjazására sem, számos olyan biztosítékot épít be a szabályozásba, amely garanciát jelent arra, hogy felszámolók hozzájussanak az őket megillető díjhoz. 

A törvény arra kötelezi a hitelezőt, hogy mielőtt követelését bejelenti a felszámolónak, követelése 1 %-át, de legalább 1000 és legfeljebb 100 ezer forintot fizessen be a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára. A számla számát a bíróság tenné közzé a felszámolást elrendelő végzésben, együtt azzal a hitelezőknek szóló felhívással, hogy követelésüket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. 

Minden megyei bíróság Gazdasági Hivatala csak egy elkülönített számlát nyitna. A hitelezőknek azonban - amikor befizetnek a számlára - ezt a bírósági ügyszámra hivatkozással kellene megtenniük s így a Gazdasági Hivatal is ügyszámonként elkülönítve kezelné a befizetett összegeket. Ily módon lehetővé válna, hogy minden hitelező annak az adósnak a felszámolási költségeit előlegezze meg, amellyel szemben a követelése fennáll.

A javaslat kimondja, hogy ha a felszámoló díja eléri az 5 %-ot, akkor annak egyötödét, illetve a működtetésért járó 2 %-os díj felét be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára (továbbiakban díjkiegészítési számla). Ugyanezt kell tenni - ha a ténylegesen megállapított díj nem éri el az 5 %-os mértéket illetve a 2 %-ot - a 4%-on illetve az 1%-on felüli résszel. 

A zárómérleg elfogadásakor a bíróság által megállapított díjat, vagyis az 5%-ot, illetve a 2%-ot, elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számláról kell finanszírozni. Ha ez az összeg nem fedezi a díjat, akkor lehet beállítani a felszámoló még fennálló díjkövetelését felszámolási költségként, vagyis ráterhelni a csődvagyonra. Amennyiben ez az összeg sem lenne elég, akkor lépne be a már említett díjkiegészítési számla, amelyet az országban központilag, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelnének, és amelyből a felszámoló a ténylegesen kifizetendő díjának és a 4 %-nak a különbözetét kapná meg. Azért csak a ténylegesen megállapítható díj és a 4 % különbözetét, mert a 4 % feletti részt egyébként is be kellene fizetni  a  díjkiegészítési számlára. 

Fölösleges lenne ezért kifizetni a felszámolónak a 4 %, illetve az 1 % feletti összeget, majd arra kötelezni, hogy fizesse azt be a díjkiegészítési számlára. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ha felszámolónak kifizetendő díj meghaladja a 4 %-ot, illetve az 1 %-ot, a bíróság elrendeli, hogy az e szint feletti részt az elkülönített számláról, illetve az adós számlájáról a díjkiegészítési számlára utalják át. 

Előfordulhat, hogy a hitelezők által az elkülönített számlára befizetett pénz meghaladja a felszámolónak járó 5 %-os illetve 2%-os  mértéket. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az 5 % illetve 2% feletti részt befizetéseik arányában visszafizeti a hitelezőknek. 

27-29.§-hoz

A javaslat kimondja, hogy az adós felszámolásba be nem vonható vagyontárgyait a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni, a zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Tekintettel arra, hogy az állam felelősséggel tartozik ezen vagyontárgyak értékének erejéig azon hitelezők követeléseinek kielégítéséért, akiket az adós vagyonából nem tudtak kielégíteni, célszerű lehetővé tenni - elkerülendő ezeknek a vagyontárgyaknak a drámai értékvesztését -, hogy az állam már a zárómérleg jóváhagyását megelőzően megtérítse ennek a vagyonnak az értékét az adós számára, amelyet követően a felszámolónak azonnal át kell adnia ezeket a vagyontárgyakat a KVI-nek. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás során nyilvánvalóvá válik, hogy az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések mértéke  meg fogja haladni  ezeknek a vagyontárgyaknak az értékesítés esetén várható ellenértékét.


30-32. §-hoz

A Cstv. hatályos szövege nem tisztázza egyértelműen a felszámolási eljárás és a végelszámolás egymáshoz fűződő viszonyát. Számos esetben előfordult, hogy már folyó felszámolási eljárások esetén határoztak végelszámolás megindításáról. A javaslat egyértelműen rögzíti a felszámolási eljárás primátusát a végelszámolással szemben. Kimondja, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően az adós részéről jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.

További rendelkezés, hogy ha a végelszámolás megindulását követően kezdeményezik a felszámolási eljárást és a felszámolást a bíróság elrendeli, a cégbíróság köteles a végelszámolási eljárást megszüntetni.

A javaslat - figyelemmel az eljárások gyorsításának szándékára - előírja, hogy a végelszámoló a végelszámolás közzétételét követő egy év elteltével adjon tájékoztatást a  cégbíróságnak és a hitelezőknek arról, hogy miért nem került sor a végelszámolás befejezésére, illetve az mikorra várható.

33-36.§-hoz

A javaslat - bizonyos kivételekkel - megszünteti azt a visszás helyzetet, hogy a Cstv. hatályba lépése óta indult eljárások kétfajta szabályozás szerint folynak, ami abból adódik, hogy az 1993. szeptember 2-n hatályba lépett módosítás csak a hatályba lépés után indult eljárásokra vonatkozott. Ez sok zavarhoz és bizonytalansághoz vezetett a jogalkalmazás során.

A módosítás az eljárások egységesítése érdekében fő szabályként kimondja, hogy a javaslat hatálybalépését követően - az 1992. január 1. után indult felszámolási eljárásokban - a Cstv-nek e javaslattal módosított rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

Ez nem jelent visszamenőleges hatályú szabályozást, hiszen ha a korábban hatályos törvényi rendelkezés szerinti intézkedés megtörtént, annak érvényességét a módosítás sem kívánja vitássá tenni. Ez azt jelenti, hogy ha a korábbi rendelkezések alapján pl. már értékesítettek valamilyen vagyontárgyat a felszámolás során, akkor ez a jogügylet nem válik érvénytelenné és nem kell az új szabályok szerint megismételni az értékesítést. Ennek ellenére átmeneti szabályok megállapítására is szükség van, hiszen a fenti rendelkezés nem jelent minden esetben egyértelmű iránymutatást a jogalkalmazó számára a már folyó eljárások tekintetében."
