"országgyűlési képviselő
Képviselői ónálló indítvány


1996. évi........ törvény
az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról

1.§
Az állatenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban Átv.) 2. §-a a
következő b) ponttal egészül ki:
\"2. § A törvény hatálya kiterjed
a)	a szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, mái, hal,
gazdasági célú, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére;
b)	az a) pontban felsorolt állatok körébe nem tartozó minden egyéb állat gazdasági
haszonszerzés céljából - külön jogszabályban meghatározott módon - történő tenyésztésére;
2. §
Az Átv 2. § b) pontjának jelölése értelemszerűen c) - re változik, tartalma pedig az
alábbiak szerint módosul:
c)	[b)] valamennyi] - az a Vb) pontban megjelölt - állat [gazdasági célú]
tenyésztésével, tenyészállat és szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával és felhasználá-
sával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságra.\"
3.§
Az Átv. 49. § (1) bekezdésének a) pontja a következő 17. alponttal egészül ki:
(\"Felhatalmazást kap
a) a földműve lésügyi miniszter, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes
szabályokat, így különösen)
11.	a 2. § pontjában meghatározott állatok tenyésztési törzskönyvezési szabályait
(rendeletben határozza meg.\")
4.§
Az Átv. 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3)	A jellemzően kedvtelési céllal tartott állatok esetéből külön logszabály a törvény
előírásaitól eltérést engedélyezhet.
5.§
Ez a törvény a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba.

Indokolás

A javasolt módosítást az Országgyűlés által a közrend és ezen belül a személy- és
vagyonbiztonság védelmét szolgáló, az állatviadalok tilalmáról és a veszelyes ebek tartásáról a
közelmúltban elfogadott törvény, valamint az állatvédelemről szoló, készülő törvény
végrehajtásának feltételrendszere indokolja.
A törvény a veszélyes ebekkel szembeni védekezést az állam feladataként hatarozza meg,
megfogalmazza a hatóságok feladatait és eljárási rendjét, megfelelő törvényi kereteket biztosít
a tilalmat megszegőkkel szembeni eljárásra, és lehetőséget teremt a Kormánynak arra, hogy
további fajtákat minősítsen veszélyessé. Valamennyi állatviadalt megtilt, ugyanakkor az
állatvédelmi törvény feltehetően egyéb veszélyes állatokról is szól, amelyeket kedvtelésből
lehet tartani
Indokolt, hogy az állami feladat végrehajtásának biztosítása, a hatósági feladatok ellátása, az
ellenőrzés és felügyelet szempontjából is megtaláljuk azt a jogallamisag követelményeinek

megfelelő törvényi keretet, amely ezen az elsősorban korlátozó, kötelezést tartalmazó törvényi
rendelkezésen kívül a működést, a tevékenység hitelesítését, a megfelelő kontrollt biztosítja. Ez
a törvény az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, melynek hatályát indokolt
kiterjeszteni minden - gazdasági haszonszerzés céljából történő - állat tenyésztésére.
Az állattenyésztésről szóló törvény célja ugyanis, hogy szabályozásával védje a hazai
tenyésztést, a tenyésztőket Rögzítse az állattenyésztők tevékenységi körének főbb szabályait,
valamint az állami feladatokat, az ágazatban tevékenységet folytatók együttműködési
szabályait. Hatálya alá tartozik szektorsemlegesen azok köre, akik gazdasági céllal állatfajok,
fajták, hibridek tenyésztésével, előállításával, forgalmazásával felhasználásával foglalkoznak.
Meghatározza a tenyésztés szervezeti hátterét, melyben az állattenyésztés hierarchiájában a
miniszternek irányító szerepe van, amellyel biztosítani tudja a hazai tenyésztői munka aktív
bekapcsolódását a nemzetközi együttműködésbe is. Meghatározza a tenyésztés hatósági
feladatait ellátó, a törvény végrehajtásáért felelős szervezetet, annak feladatait és hatáskörét.
A törvény szerint a tenyésztésszervezés további szervezetei az elismert tenyésztő szervezetek.
Tevékenységük meghatározott körben történhet, illetve ehhez szerezhetnek jogokat
meghatározott feltételek megléte esetén (fajfenntartás, törzskönyvezés, stb.).
Az elismert tenyésztő egyesületek, illetve szövetségek a tenyésztési program végrehajtása során
a szelekció meghatározásával és a tenyészállatok genetikai értékének emelésével
befolyásolhatják az adott fajta termelési színvonalát, a tenyésztésben résztvevő állatállomány
minőségét. Ezek a szervezetek hitelesített nyilvántartásokat vezetnek, melyekkel az állatok
származását, tenyésztését igazolni lehet és kell
Mindezek a törvényben szabályozott működési feltételek és lehetőségek hozzájárulnak ahhoz,
hogy Magyarországon is kialakuljon a megfelelő ebtenyésztési kultúra, ami végső soron az
ebek által történő veszélyeztetettség megszűnéséhez vezet Ez egyszersmind lehetőséget
nyújtana arra is, hogy az egyesületi tevékenységet össze lehessen kapcsolni a köztestületeknek
minősülő kamarai tevékenységgel Ezáltal a szakmai kör a civilszerveződésektől a hatóságokig
bezárólag biztosítaná az e körbe tartozó ügyek szakszerű elbírálását.
Végezetül:
a hatályos állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény csak a gazdasági haszonallatok
tenyésztési szabályaira teljed ld. A Kormány EU jogharmonizációs programjában szerepel a
gazdasági haszonszerzés céljából tenyésztett állatok tenyésztési szabályairól szóló 91/174 EEC
Council Directive harmonizálása is.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozási törekvés és az ebtörzskönyvezés területén kialakult
helyzet indokolttá teszi az állattenyésztési törvény hatályának kiterjesztését a törvényben fel
nem sorolt egyéb állatok, gazdasági haszonszerzés céljából történő tenyésztésére is. Ez biztosít
lehetőséget az ebek és egyéb állatok törzskönyvezése jogi kereteinek kialakítására.
Budapest, 1996. november hó 08. nap

Dr! Lövey László Gábor
országgyűlési képviselő
MSZP"
