"Magyar Köztársaság Kormánya



T/3514.
Törvényjavaslat

1996. évi .... törvény
az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról 


		Az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, valamint a külön biztosok jogállásának megfelelő rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:


1.§

		Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6.§ (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi i)-u) pontok jelölése j)-v)-re változik:
		(6.§ (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

		\"i) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok,\"


2.§

		A külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésének (Diplomata útlevélre jogosultak) a) pontja kiegészül \"az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok\" szöveggel.



3.§

		A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 1. pontjának f) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
		(1. hivatalos személy:)

		\"f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok,\"


4.§

		Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.




I N D O K O L Á S

az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben
egyes törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz


		1995. június 30-án az Országgyűlés megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát és az adatvédelmi biztost.

		Az országgyűlési biztos intézménye korábban ismeretlen volt a magyar közjogban. Az országgyűlési biztosok feladata az alkotmányos jogok védelme. A választásuk óta eltelt egy év alatt több mint hétezer beadvány érkezett a biztosokhoz és számos esetben pedig hivatalból kellett eljárást kezdeményezniük. Ez is jelzi, hogy az országgyűlési biztos intézménye beilleszkedett demokratikus jogállamunk intézményrendszerébe.

		A biztosok tevékenységének egyéves tapasztalata felvetett néhány olyan az országgyűlési biztosok jogállásával kapcsolatos problémát, amelyet alkotmányos szerepük megfelelő ellátása érdekében rendezni szükséges.

		Jelenleg az országgyűlési biztosoknak nincs titokminősítési jogkörük. A négy biztos az Alkotmány és a rájuk vonatkozó törvények felhatalmazása alapján számos esetben folytat vizsgálatot olyan ügyben, amelynek adatai az államtitokkör vagy a szolgálati titokkör feladatkörébe tartoznak. Ezért az országgyűlési biztosokat minősítési jogkörrel szükséges felruházni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény vonatkozó szakaszának megfelelő módosításával.



		Az országgyűlési biztosok nem szerepelnek a diplomata útlevélre alanyi jogon jogosultak között és így jelenleg diplomata útlevelet, csak mint az Országgyűlés elnökének megbízottai kaphatnak. A közjogi helyzetnek ez a megoldás nem felel meg és ezért a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény vonatkozó szakaszát is módosítani szükséges.

		A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. §-ának f) pontja hivatalos személynek minősíti az állampolgári és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. A szöveg nem tartalmazza az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét, illetve az adatvédelmi biztost. Tekintettel arra, hogy az országgyűlési biztosok egyenrangú helyet foglalnak el a közjogi rendszerben a taxatív felsorolás megfelelő módosítása szükséges.



                                                            Ç   ü   v â   r Â   n Ż   i ľ  e ś  a 
  ] Ë  Y ě  U č  Q á  M Ň  J     "
