"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA











T/3524.


TÖRVÉNYJAVASLAT

A  P O L G Á R I  S Z O L G Á L A T R Ó L








Előadó: Kiss Péter
munkaügyi miniszter







Budapest, 1996. november





1996. évi .... törvény


a polgári szolgálatról



A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/H. §-ának (2) bekezdése szerint a katonai szolgálat teljesítését lelkiismereti okból nem vállaló magyar állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján polgári szolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - szem előtt tartva, hogy a polgári szolgálat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 70. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szolgálati kötelezettség teljesítésének a katonai szolgálattal egyenértékű formája, és a nemzet számára hasznos munkavégzést jelent - a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 120. §-ára is figyelemmel a következő törvényt alkotja.



Általános rendelkezések

1. §.

	A polgári szolgálati viszony az állam és a polgári szolgálatra engedélyt kapott állampolgár (a továbbiakban: polgári szolgálatra jogosult) között létrejött olyan jogviszony, amely a polgári szolgálat engedélyezéséről szóló államigazgatási határozat jogerőre emelkedésének napjától a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátás napjáig tart.


2. §

	A polgári szolgálatra jogosultat a polgári szolgálat teljesítése alatt

	a) jogaira és kötelezettségeire vonatkozó oktatás, 
	
	b) jogainak és méltányos érdekeinek védelme,

	c) e törvényben meghatározott illetmény és más juttatás,

	d) külön jogszabályban meghatározott egészségügyi és orvosi ellátás, valamint e törvény és külön jogszabály szerinti jóléti (szociális) gondoskodás, továbbá

	e) halála esetén kegyeleti gondoskodás 

illeti meg.

3. §.

(1) A polgári szolgálatra jogosultat a következő kötelezettségek terhelik:

a) megjelenési kötelezettség,

b) bejelentési kötelezettség, továbbá

c) - az e törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - szolgálati (az oktatásban történő részvételi, valamint munkavégzési) kötelezettség.

(2) A megjelenési kötelezettség alapján a polgári szolgálatra jogosultnak a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) által megjelölt helyen (ideértve az orvosi vizsgálatot is) és idôben meg kell jelennie. Azt, aki az e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a munkaügyi központ határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.


(3) A polgári szolgálatra jogosult a lakóhelye vagy a foglalkoztatási helye szerint illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni a polgári szolgálati kötelezettségét érintő, 54. §-ban meghatározott adatainak megváltozását.


(4) A polgári szolgálatra jogosult a szolgálati kötelezettség keretében köteles a munkaügyi központ által a részére szervezett oktatásban résztvenni, valamint e törvény szabályai szerint a kijelölt foglalkoztatónál munkát végezni.



4. §

(1) A polgári szolgálat időtartama - a (2) - (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a sorkatonai szolgálat időtartamának másfélszerese.

(2) A sorkatonai szolgálatot nem teljesített polgári szolgálatra jogosultnak a tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálata időtartama négy hónap.

(3) A polgári szolgálat idejébe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít.

5. §

(1) A polgári szolgálatot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a)-f) pontja alá nem tartozó, belföldi székhelyű szervezetnél (a továbbiakban: foglalkoztató) belföldön kell teljesíteni.
(2) A polgári szolgálat nem teljesíthető 

a) a köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél,
b) fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél,
c) bíróságnál,
d) ügyészségnél,
e) ügyvédi irodánál,
f) közjegyzőnél,
g) pártnál, valamint párt által létrehozott szervezetnél, valamint az
h) egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ában meghatározott egyéni vállalkozásnál.

(3) A magyar jog alapján engedélyezett polgári szolgálat külföldön, valamint külföldi állam joga alapján engedélyezett polgári szolgálat a Magyar Köztársaság területén államközi szerződés alapján teljesíthető.

(4) A magyar jog alapján engedélyezett polgári szolgálat külföldön történő teljesítésére akkor kerülhet sor, ha azt a polgári szolgálatra jogosult önként vállalja.

(5) A polgári szolgálatot teljesítô az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vállalkozási tevékenységének keretében nem foglalkoztatható.

6. §

A polgári szolgálatot a következő tevékenységek körébe tartozó munkavégzéssel kell teljesíteni:
a) egészségügyi és szociális,
b) gyermek- és ifjúságvédelmi,
c) kultúrális, művelődési, oktatási,
d) természet- és környezetvédelmi,
e) vízgazdálkodási.

A polgári szolgálat megkezdése

7. §.

(1) A sorkatonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálatot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -  legkorábban a 18. életév betöltését követôen, legkésôbb annak az évnek a december 31. napjáig kell megkezdeni, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 25. életévét betölti.

(2) A polgári szolgálatra jogosultat, - ha az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésében akadályozott - az (1) bekezdésben meghatározott életkor betöltésétôl függetlenül, az akadály megszűnésétôl számított két éven belül, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott életkor figyelembevételével kell felhívni a polgári szolgálat teljesítésére, ha

a)  katonai illetôleg polgári szolgálathalasztásban részesült,
b) a  polgári szolgálatát félbeszakították, valamint
c) a 23. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(3)  Nincs helye az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésére történô felhívásnak annak az évnek a december 31. napja után, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti.

(4) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott polgári szolgálat teljesítésére 40. életéve betöltéséig lehet és kell felhívni, ha felhívására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidôn belül, az e törvényben meghatározott bejelentési, tájékoztatási, megjelenési kötelezettségének elmulasztása miatt nem kerülhetett sor.

(5) A tartalékos katonai szolgálat helyett engedélyezett polgári szolgálat legkésôbb annak az évnek a december 31. napjáig kezdhetô meg, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 45. életévét betölti.

8. §.

A polgári szolgálat a polgári szolgálatra jogosultnak a munkaügyi központ által szervezett oktatáson történô megjelenésével kezdôdik.


9. §

(1) A polgári szolgálat idôtartamába nem számít be az az idôtartam, amelyre a szolgálatot félbeszakították, valamint az igazolatlan távollét.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál az igazolatlan távollétek időtartamát össze kell számítani. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A kiszámítás szempontjából egy munkanap annyi órából áll, amennyi a polgári szolgálatot teljesítő napi munkaidejének megfelel.


A polgári szolgálat megkezdésének elhalasztása

10. §.

(1) A polgári szolgálat teljesítésének megkezdését  betegség, átmeneti fogyatékosság, családfenntartás kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetôleg fontos közérdekbôl vagy jogos személyi érdekbôl  lehet elhalasztani.

(2) A polgári szolgálat elhalasztására irányuló kérelem a szolgálat megkezdéséig nyújtható be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtása a 22. § (2) bekezdésében meghatározott felhívás teljesítése alól nem mentesít.

Egészségi szolgálathalasztás

11. §.

(1) A polgári szolgálat megkezdését azt idôlegesen gátló betegség vagy átmeneti fogyatékosság esetén a felgyógyulásig, illetôleg a fogyatékosság megszűnéséig el kell halasztani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségi szolgálathalasztásnak kérelemre van helye.
12. §.
(1) Az egészségi szolgálathalasztás iránti kérelmet a 22. §. (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központhoz kell benyújtani, s ahhoz csatolni kell az egészségi állapotot  igazoló iratokat.
(2) A polgári szolgálatra jogosult betegségérôl kiállított orvosi igazolás a szolgálathalasztás alapjául akkor fogadható el, ha azt szakrendelô intézet vagy kórház szakorvosa - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - három hónapnál nem régebben állította ki.
(3) A három hónapnál régebbi orvosi igazolás akkor fogadható el, ha a fennálló betegség jellegénél fogva nem változott, vagy olyan korábbi gyógykezelést vagy műtét elvégzését bizonyít, amelynek következménye a vizsgálat idôpontjában is megítélhetô.
(4) A kérelem alapján szükség esetén el kell rendelni a polgári szolgálatra jogosult ellenôrzô egészségügyi vizsgálatát.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi vizsgálatot a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye szerinti egészségügyi intézmény végzi a betegek beutalásának szakmai rendjérôl szóló jogszabály szerint.

13. §.
(1) Az egészségi szolgálathalasztást legfeljebb egy évre lehet engedélyezni. Ez idôtartam letelte után a szolgálathalasztás - az ellenôrzô orvosi vizsgálat eredményétôl függôen - újabb egy évre meghosszabbítható.
(2) Ha a polgári szolgálatra jogosult az állapota miatt, a meghosszabbított szolgálathalasztás eltelte után sem kezdheti meg a szolgálat teljesítését, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ elrendeli a polgári szolgálatra való alkalmasságának vizsgálatát.
(3) A polgári szolgálatra jogosult nem alkalmas a polgári szolgálat teljesítésére és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani, ha munkaképességét egészségromlás, illetôleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás nem várható.
Családfenntartói szolgálathalasztás
14. §.
(1) Családfenntartói kötelezettség miatt a szolgálat megkezdésének elhalasztását engedélyezni kell, 
a) ha a polgári szolgálatra jogosult a vele közös háztartásban élô beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenesági rokonát, kiskorú testvérét, feleségét, élettársát egyedül tartja el, és
b) a rászorulónak eltartásra kötelezhetô más hozzátartozója nincs, illetve, az ápolást vagy gondozást más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi szociális intézmény nem teljeskörű ellátásban látja el, és
c) az a) és b) pontban felsorolt körülményekre tekintettel a polgári szolgálat teljesítése a hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a polgári szolgálatra jogosult, vagy az eltartásra és gondozásra, ápolásra szoruló hozzátartozó nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzô által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az ápolásra szoruló hozzátartozó esetében annak egészségi állapotáról szóló, a lakóhelye szerinti egészségügyi intézmény által kiállított orvosi igazolást.
(3) A családfenntartói igazolás iránti kérelmet a jegyzôhöz kell benyújtani. A családfenntartói kötelezettség fennállásáról a jegyzô környezettanulmány és - ápolásra szoruló hozzátartozó esetén - orvosi igazolás alapján határoz. A környezettanulmány elkészítésének megakadályozása esetén a családfenntartói igazolás kiadását meg kell tagadni.
(4) A családfenntartói szolgálathalasztást az alapjául szolgáló ok fennállásától függôen hat hónaptól két évig tartó idôtartamra lehet engedélyezni.
(5) A családfenntartói szolgálathalasztás az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén több alkalommal engedélyezhetô.
(6) A polgári szolgálatra történô felhívás lehetôségének utolsó évében a munkaügyi központ a családfenntartói ok alaposságát megvizsgálja. Indokolt esetben megkeresi a jegyzôt a családfenntartói igazolásról szóló határozat felülvizsgálata, illetôleg új határozat meghozatalához szükséges környezettanulmány elkészítése céljából.

Tanulmányi szolgálathalasztás
15. §.
(1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a polgári szolgálatra jogosultnak, aki
a) állami vagy állam által elismert nem állami felsôoktatási intézményben alapképzésben, akkreditált felsőfokú szakképzésben vesz részt,
b) gimnázium, szakközépiskola nappali tagozatán vagy szakmunkásképzô iskolában, szakiskolában, speciális szakiskolában tanul,
feltéve, ha az oktatási intézmény a tanulmányok folytatását, vagy azok egy éven belüli megkezdését igazolja.
(2) Tanulmányi szolgálathalasztást lehet engedélyezni a felsôfokú nappali tagozatú szakirányú továbbképzésben, doktori és a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzésben, valamint munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló bármely képzésben résztvevô polgári szolgálatra jogosultnak, ha számára a szolgálat teljesítése aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna, és a halasztás nem veszélyezteti a szolgálat késôbbi teljesítését.
(3) A szakközépiskolában, vagy szakmunkásképzô iskolában, szakiskolában, speciális szakiskolában szerzett képesítésen felül további szaktudás megszerzésére irányuló képzésre akkor adható tanulmányi szolgálathalasztás, ha a polgári szolgálatra jogosult a meglévô szakképzettsége alapján - a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ igazolása szerint-  elhelyezkedni nem tud.
(4) Külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányok továbbfolytatásához akkor kell szolgálathalasztást engedélyezni, ha a polgári szolgálatra jogosult csatolja a Művelôdési és Közoktatási Minisztérium nyilatkozatát arról, hogy a külföldön befejezett felsôfokú tanulmányokat tanusító oklevél Magyarországon elismerhetô.
(5) A tanulmányi szolgálathalasztást a tanulmányok várható befejezésének idôpontjáig kell engedélyezni, és azt ha a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre szükség esetén meg kell hosszabbítani. Nem engedélyezhetô azonban szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június 30. napját követô idôre, amikor a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követô idôre, amikor a 25. életévét betöltötte.

16. §.
(1) A tanulmányi szolgálathalasztás a polgári szolgálatra jogosultat  csak olyan idôtartamban illeti meg, amely az általa választott egy felsôfokú képesítés megszerzéséhez szükséges.
(2) Ha a polgári szolgálatra jogosult az (1) bekezdés szerinti tanulmányait az elôírt idôben nem tudja befejezni, részére két alkalommal és esetenként legfeljebb egy évi idôtartamra további szolgálathalasztást lehet engedélyezni. A szolgálathalasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás okát és nyilatkozni kell arról, hogy felsôfokú tanulmányait be kívánja fejezni.
(3) Az oktatási intézmény köteles lehetôséget biztosítani a szolgálathalasztás indokainak ellenôrzésére, és a nyilvántartás adatainak egyeztetésére.
Közérdekű szolgálathalasztás
17. §.
(1) Fontos közérdekbôl a polgári szolgálat teljesítését el lehet halasztani, ha az arra jogosult a halasztást kért idôszakban az állami vagy társadalmi életben, a  nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedôen fontos tevékenységet folytat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott  szolgálathalasztás az indoknak megfelelô legrövidebb idôtartamra, legfeljebb azonban 2 évre engedélyezhetô. Az engedély az indok fennállása esetén évenként meghosszabbítható, legfeljebb azonban annak az évnek a június 30. napjáig, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti. 
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálathalasztás iránti kérelmet a jogosult  terjesztheti elô. A kérelemhez csatolni kell a közérdeket megállapító országos hatáskörű szerv vezetőjének igazolását, valamint a közérdeket bizonyító okiratot.

 A személyi érdekű szolgálathalasztás
18. §.
(1) Méltányos személyi érdekbôl - a polgári szolgálatra jogosult kérelmére - kivételes okból engedélyezni lehet a polgári szolgálat elhalasztását. A kérelem alapjául szolgáló okot igazolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálathalasztás legfeljebb két évre engedélyezhetô, és annak az évnek a június 30. napjáig szólhat, amelyben a polgári szolgálatra jogosult a 30. életévét betölti.


A polgári szolgálat elhalasztásával kapcsolatos eljárás

19. §

(1) A polgári szolgálat elhalasztásának engedélyezésére a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ jogosult. A határozat ellen a  Munkaügyi Minisztériumhoz lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A polgári szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a 22. § (2) bekezdésében meghatározott felhívás teljesítésére, illetôleg a polgári szolgálat teljesítésére általában nincs halasztó hatálya, a felhívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerôs határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevélben a fél a polgári szolgálat teljesítésének elhalasztását, illetve a polgári szolgálat teljesítésének félbeszakítását kérheti. 

20. §

(1) Ha a szolgálathalasztás oka megszűnt, azt a kérelmezônek a megszűnést követô nyolc napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie az azt engedélyezô munkaügyi központnál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ a szolgálathalasztást megszüntetheti, és a polgári szolgálatra jogosultat felhívja a polgári szolgálat teljesítésére, ha tudomására jut, hogy a halasztás oka már nem áll fenn, illetve ha a családfenntartási okból engedélyezett szolgálathalasztás esetén a polgári szolgálatra jogosult a családfenntartói kötelezettségét nem teljesíti.

A polgári szolgálat teljesítésének helye

21. §.

(1) Azok a szervezetek, amelyek  polgári szolgálatot teljesítô személy foglalkoztatását vállalják, és az 5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, kérhetik a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba történô felvételüket. A kérelemnek tartalmaznia kell a szervezetnek polgári szolgálatot teljesítô személyek foglalkoztatására irányuló egyértelmű nyilatkozatát, a foglalkoztatni kívánt polgári szolgálatot teljesítô személyek számát, a foglalkoztatásukra kijelölt, 6. § szerinti munkakörök, a részükre biztosított ellátás megjelölését, továbbá azt, hogy kéri-e az 56. § (3) bekezdésében meghatározott költségek megtérítését. A kérelem egyaránt benyújtható a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, és a Munkaügyi Minisztériumhoz.

(2) Azokat a szervezeteket, amelyek jelentkeztek polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására, és megfelelnek az e törvény által előírt feltételeknek, a Munkaügyi Minisztérium veszi nyilvántartásba. A szervezetet - kérelmére - törölni kell a nyilvántartásból.

(3) A Munkaügyi Minisztérium értesíti a munkaügyi központokat a (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szervezetekről (a továbbiakban: foglalkoztató).

(4) A foglalkoztató csak abban az esetben tagadhatja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, ha nincs nála olyan betölthetô munkakör, amelynek ellátására az alkalmas.

(5) Ha a foglalkoztató a (4) bekezdésben meghatározott ok nélkül tagadja meg a polgári szolgálat teljesítésére jogosult foglalkoztatását, illetôleg az e törvényben foglaltaknak megfelelô foglalkoztatást nem biztosítja, a Munkaügyi Minisztérium törölheti a nyilvántartásból. 


22. §.

(1) A polgári szolgálat teljesítését engedélyezô szerv e döntésérôl írásban értesíti a polgári szolgálatra jogosult lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központot, a Munkaügyi Minisztériumot, valamint a megyei (Budapest Fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot.

(2) A polgári szolgálatra jogosultat az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ hívja fel a polgári szolgálat teljesítésére és - a 21. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartás alapján - foglalkoztatót jelöl ki számára. Foglalkoztatóként kivételes méltánylást érdemlô esetben jelölhetô ki az a szervezet, amellyel a polgári szolgálat teljesítésére jogosult az engedély kiadását közvetlenül megelôzôen munkaviszonyban, (közalkalmazotti jogviszonyban) állt.

(3) A polgári szolgálatra jogosult részére foglalkoztatóként  nem jelölhető ki olyan szervezet, amelyet a polgári szolgálatra jogosult - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [a továbbiakban: Mt.] 139. § (2) bekezdése szerinti - közeli hozzátartozója [a továbbiakban: közeli hozzátartozó] egészben vagy részben  alapított, vagy amelynél a foglalkoztatóra irányadó jogszabály szerinti vezető tisztséget vagy munkakört tölt be, illetőleg vezetői megbízást lát el.

(4) A polgári szolgálatra jogosult - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - megjelölheti, hogy a polgári szolgálatot mely foglalkoztatónál kívánja letölteni. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha egészségi, családi állapota, szakképzettsége, szociális helyzete vagy egyéb méltányolható körülményei különösen indokolttá teszik.


23. §.


(1) A polgári szolgálat teljesítésére az erre jogosultat úgy kell felhívni, hogy a szolgálat teljesítését az engedély megadásától számított egy éven belül megkezdhesse.

(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ - ha a szolgálat teljesítésének helye nem az illetékességi területén van - a foglalkoztató kijelölése érdekében megkeresi a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központot. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott felhívást - legalább harminc nappal korábban - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központ adja ki.


(3) A felhívásnak tartalmaznia kell a polgári szolgálat megkezdésének idejét és helyét, a foglalkoztató, valamint a polgári szolgálat alatt ellátandó munkakör megjelölését,  a szolgálat megkezdésére,  a szolgálat megtagadásának büntetôjogi következményére történô figyelmeztetést.

(4) A polgári szolgálat teljesítésére jogosult nem hívható fel  polgári szolgálat teljesítésére, és a polgári szolgálati viszonyból el kell bocsátani, ha 

a) legalább három gyermeke van, vagy
b) legalább két gyermeke van, és a polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem benyújtását megelôzôen legalább 6 hónap katonai szolgálatot teljesített, továbbá
c) a 7. § (1), vagy (3), vagy (5) bekezdésében meghatározott életkort betöltötte.

(5) A polgári szolgálat teljesítésére nem hívható fel a polgári szolgálati viszony szünetelése miatt az,

a) aki öt évet elérô vagy azt meghaladó idôtartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetô eljárás alatt áll, vagy elôzetes letartóztatásban van, továbbá, aki szabadságvesztés büntetését tölti,
b) akit országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselôjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetôleg mandátuma, megbizatása fennállásáig,
c) aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, illetve az Artistaképző Intézetben művészeti diplomát, vagy ezzel egyenértékű diplomát szerzett, és művészi hivatását gyakorolja, továbbá
d) a hivatását gyakorló lelkész.

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában gyermek a polgári szolgálatra jogosult saját háztartásában élô, 18 éven aluli vérszerinti, örökbefogadott, mostoha gyermeke, továbbá olyan nevelt gyermeke, akit az engedélyezés elôtt már legalább egy éve a saját háztartásában tart el.

A polgári szolgálat teljesítése

24. §.
(1) A polgári szolgálat oktatásból, valamint azt követô munkavégzésbôl áll. A polgári szolgálat teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a polgári szolgálatra jogosult a munkát az oktatás befejezését követô napon megkezdhesse.

(2) A polgári szolgálat keretében történô munkavégzésre, - az e törvényben meghatározott eltéréssel - a foglalkoztató szervre vonatkozó munkajogi és munkavédelmi  szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója alatt a foglalkoztató vezetôjét, illetve az általa erre kijelölt, a foglalkoztató  alkalmazásában álló személyt kell érteni.

(3) A foglalkoztató köteles a székhelye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni, ha a polgári szolgálatot teljesítôt folyamatosan nem tudja munkával ellátni.

(4) A polgári szolgálatot teljesítô a polgári szolgálat ideje alatt munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (a továbbiakban: munkaviszony), valamint más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

(5) A polgári szolgálatot teljesítô a szolgálati kötelezettség alól a következô esetekben mentesül:

a) amíg jogszabályban előírt állampolgári kötelezettségét teljesíti,

b) elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén vagy az oktatás helyén megjelenni,

c) kötelezô orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött idôre, 
d) ha egészségi állapota miatt nem tudja szolgálati kötelezettségét teljesíteni, valamint

e) a 26-28. §-ban meghatározott esetekben.

(6) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítôt másik foglalkoztatóhoz nem rendelheti ki.

(7) A polgári szolgálatot teljesítő kérheti, hogy a munkaügyi központ másik foglalkoztatót jelöljön ki számára. Kérelmét abban az esetben kell figyelembe venni, ha egészségi, családi állapota, szociális helyzete, szakképzettsége vagy egyéb méltányolható körülményei indokolttá teszik.

(8) A foglalkoztató megszűnése esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben polgári szolgálatot teljesítő részére - ideiglenesen vagy véglegesen - másik foglalkoztatót kell kijelölni. Ennek során azonban a 22. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.


A polgári szolgálatot teljesítô munkaideje és szabadsága

25. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítô munkáját az általa ellátott munkakörre megállapított teljes munkaidôben és munkarendben végzi.

(2) A polgári szolgálatot teljesítô által végzett rendkívüli munka, valamint ennek ellenértéke tekintetében a 26. §-ban foglalt eltérésekkel a foglalkoztatóra hatályos munkajogi szabályokat kell alkalmazni.





26. §.

A polgári szolgálatot teljesítô részére az általa végzett túlmunka ellenértékeként a túlmunkával egyezô idôtartamú szabadidô jár. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a polgári szolgálatot teljesítô a készenlét vagy ügyelet idôtartama alatt, illetôleg pihenônapon, vagy munkaszüneti napon munkát végzett.

27. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítôt a polgári szolgálat minden hónapja után egy munkanap szabadság illeti meg.

(2) A polgári szolgálatot teljesítô példamutató magatartásáért,  kiemelkedô munkateljesítményéért évenként legfeljebb tíz munkanap jutalomszabadságban részesíthetô. A jutalomszabadság legkorábban a polgári szolgálat teljesítésének hat  hónapja elteltével adható.

(3) A szabadságot és a jutalomszabadságot a munkajogi szabályok szerint kell kiadni.

28. §.

(1) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítô részére - kérelmére - az alábbi esetekben alkalmanként legalább két munkanap rendkívüli szabadságot köteles engedélyezni:

a) a közeli hozzátartozó [Mt. 139. § (2) bekezdés] súlyos betegsége vagy halála esetén,

b) a szolgálatot teljesítô családját ért elemi csapás esetén,

c) a szolgálatot teljesítô gyermekének születésekor,

d) a szolgálatot teljesítô, valamint közeli hozzátartozójának /Mt. 139. § (2) bekezdés/ házasságkötésekor.

(2) Rendkívüli szabadság adható, az (1) bekezdésben nem említett egyéb, különösen indokolt esetben. Ez a szolgálat alatt legfeljebb 15 munkanap lehet.

(3) A rendkívüli szabadság alapjául szolgáló körülményt igazolni kell.

29. §.

Ha a lakóhely és a foglalkoztatás helye közötti utazás ideje a hat órát meghaladja, a 27-28. §-okban meghatározott szabadság idôtartamába a lakóhely és a foglalkoztatás helye közötti utazás napja nem számít be.


A polgári szolgálatot teljesítôt megilletô illetmény


30. §.


(1) A polgári szolgálatot teljesítônek a rendfokozat nélküli sorkatonáéval megegyezô összegű havi illetmény jár, amit havonta egy összegben, a foglalkoztatónál meghatározott bérfizetési napon kell kifizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetmény levonással nem terhelhető.

(3) A foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítô részére tartósan kiemelkedô munkájáért jutalmat állapíthat meg. Ennek összege a szolgálat alatt nem haladhatja meg a sorkatonai szolgálat helyett vállalt, polgári szolgálat esetében a havi illetmény összegének tizenötszörösét, a tartalékos katonai szolgálat helyett vállalt  polgári szolgálat esetében a havi illetmény összegének hatszorosát.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti juttatások személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minôsülnek. 

A polgári szolgálatot teljesítô elhelyezése

31. §.

A polgári szolgálatot teljesítôt - kérelmére - díjtalan elhelyezés, vagy a foglalkoztatóval történô megállapodás alapján lakhatási hozzájárulás illeti meg, amelynek biztosítása a foglalkoztató feladata.


A polgári szolgálatot teljesítôt megilletô egyéb juttatások

32. §.

(1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyezôdésével vagy elhasználódásával jár, a foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítônek munkaruhát köteles biztosítani.

(2) A polgári szolgálatot teljesítôt saját ruhájának használatáért havi térítés illeti meg, amelynek mértéke a közalkalmazottak \"A\" fizetési osztálya elsô fizetési fokozatának megfelelô illetmény húsz százaléka, amelyet a havi illetménnyel együtt kell kifizetni.


33. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítô részére kérelmének megfelelően a foglalkoztató napi háromszori díjtalan étkezést  vagy a (3) bekezdés szerinti költségtérítést köteles biztosítani.

(2) Éjszakai munka esetén, valamint ha az egy napon végzett túlmunka idôtartama a négy órát eléri, a foglalkoztató legalább további egy díjtalan étkezést vagy annak megfelelő költségtérítést köteles biztosítani.

(3) A polgári szolgálatot teljesítôt szabadságának idejére, valamint a heti pihenônapon és munkaszüneti napon a sorkatonákra mindenkor érvényes alap élelmezési pénznormával azonos költségtérítés illeti meg. Ennek mértékérôl a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti természetbeni étkeztetést legalább a foglalkoztató szervvel munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állók étkeztetésénél (személyzeti étkeztetésénél) alkalmazott élelmezés  nyersanyag-minimumok szerint kell  biztosítani.


34. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítôt a szolgálat teljesítésével összefüggô megjelenési kötelezettségének teljesítése esetén - ide értve a szolgálat megkezdése céljából a foglalkoztató székhelyére, illetőleg a képzés helyére való utazást is - utazási költségtérítés illeti meg.

(2) A szolgálat megkezdése elôtti utazási költségeket a 22. § (1) bekezdésében meghatározott  munkaügyi központ, a szolgálat megkezdése utáni utazási költségeket pedig a foglalkoztató fedezi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségtérítésen kívül - a sorkatonáéval megegyezôen - a foglalkoztató köteles megtéríteni a nôtlen polgári szolgálatot teljesítô számára évi 6, a nôs polgári szolgálatot teljesítô számára pedig évi 24 alkalommal a foglalkoztató székhelye és a polgári szolgálatot teljesítô tényleges lakóhelyére történô helyközi utazás költségét.

(4) Ha a polgári szolgálatot teljesítô a lakóhelyérôl vagy tartózkodási helyérôl a foglalkoztatóhoz közforgalmú közlekedési eszközzel jár be, a havi utazási bérlet árát részére  a foglalkoztató megtéríti.

(5) A polgári szolgálatot teljesítő helyi utazása ingyenes.

35. §

(1) A polgári szolgálatra jogosult a polgári szolgálatra történő felhívása esetén egyszeri szolgálati segélyre jogosult, amelyet a szolgálat megkezdése előtt a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ folyósít.

(2) A szolgálati segélyre megfelelően alkalmazni kell a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 143. §-ának (2) és (3) bekezdését, valamint 144. §-ának (1) bekezdését.

(3) A szolgálati segélyből - a gyermektartási díj kivételével - semmiféle tartozás nem vonható le. 


36. §

(1) A polgári szolgálatot teljesítő a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátása esetén - szociális helyzete, egészségi állapota, végzett munkája figyelembevételével - egyszeri pénzjuttatásban (elbocsátási segély) részesíthető.
(2) Az elbocsátási segély összege a polgári szolgálatot teljesítő havi illetményének másfélszeresétől az ötszöröséig terjedhet.

(3) Az elbocsátási segély levonással nem terhelhető.



37. §

A polgári szolgálat teljesítésének ideje alatt, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésével összefüggő baleset vagy betegség következtében a polgári szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt, továbbá az elbocsátás után egy éven belül elhúnyt polgári szolgálatra jogosult eltemettetéséhez a munkaügyi központ a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint hozzájárul,  feltéve, hogy a foglalkoztató anyagi felelőssége nem állapítható meg.

38. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítô esetében megfelelôen alkalmazni kell a Hvt. 136-141. §-át, 142. §-ának (2) bekezdését, 145-160. §-át, 167., 169. §-át, 172. §-ának (6) bekezdését, 174., 178. §-át,  181-187. §-át.

(2) A polgári szolgálatot teljesítôt a társadalombiztosítási ellátások szempontjából honvédelmi kötelezettséget teljesítô személynek kell tekinteni. 

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál állományilletékes parancsnok alatt a foglalkoztató szerv vezetőjét, a hadkiegészítô parancsnokság alatt a munkaügyi központot, a katonai egészségügyi felülvizsgáló bizottság alatt a munkaügyi központ által kijelölt egészségügyi intézetet, a Honvédelmi Minisztérium alatt a Munkaügyi Minisztériumot kell érteni. 

(4) A polgári szolgálatot teljesítôt megilleti mindaz a kedvezmény, amelyet a sorkatonai szolgálatot teljesítô személy részére külön jogszabály meghatároz.
A polgári szolgálat félbeszakítása  
39. §.
(1) Félbe kell szakítani a polgári szolgálatát annak a személynek,

a) akinek a polgári szolgálat teljesítését idôlegesen gátló betegségét, valamint átmeneti egészségi fogyatékosságát a polgári szolgálat teljesítése alatt állapították meg, a betegség, illetôleg a fogyatékosság   megszűnéséig,
b) akinek családfenntartói kötelezettsége [14. § (1) bekezdés] a polgári szolgálat megkezdését követôen következett be, e kötelezettsége fennállásáig,
c) akinek elôzetes letartóztatását rendelték el, az eljáró szerv javaslatára azonnal, a büntetô eljárás jogerôs befejezéséig,
d) akit felsôoktatási intézmény nappali tagozatára hallgatónak vettek fel, tanulmányai befejezéséig,
e) akit jogerôsen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, szabadulásáig,
f) akit országgyűlési, vagy helyi önkormányzati  képviselôjelöltként, polgármesterjelöltként, társadalombiztosítási vagy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége,  illetôleg mandátuma megszűnésének idôpontját követô 30 napig.
(2) A polgári szolgálatot az (1) bekezdés a)-d) pontja esetén az erre okot adó körülmény megállapítását követôen azonnal, az e) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az f) pont esetén a bejelentéstôl számított 8 napon belül kell félbeszakítani.
(3) A félbeszakítás kérelemre, illetőleg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a foglalkoztató, vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ kezdeményezésére  történik. A kérelemhez csatolni kell a félbeszakítás okát bizonyító okiratot.
(4) A polgári szolgálatnak az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történô félbeszakítása esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelôen alkalmazni kell.
(5) A polgári szolgálat félbeszakításával kapcsolatos eljárásra a 19-20. §-ban foglaltakat megfelelôen alkalmazni kell.


A fegyelmi felelôsség

40. §.

(1) A polgári szolgálattal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegôvel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,
b) a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása,
c) áthelyezés más munkakörbe,
d) áthelyezés más foglalkoztatóhoz.

(2) A fegyelmi jogkört a foglalkoztató vezetôje gyakorolja. Áthelyezés más foglalkoztatóhoz, valamint a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása  fegyelmi büntetést azonban - a foglalkoztató vezetôjének javaslatára - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központ szabja ki.

41. §.

Annak a polgári szolgálatot teljesítőnek a polgári szolgálata időtartamát, aki a szolgálat teljesítését igazolatlanul elmulasztja - fegyelmi büntetésként - annyiszor három munkanappal kell meghosszabbítani, ahány munkanapnak az igazolatlan távollét időtartama megfelel.


42. §

(1) Áthelyezés történhet a munkaügyi központ illetékességi területén kívüli foglalkoztatóhoz is.

(2) Az áthelyezés más munkakörbe vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés határozott idôre, vagy a szolgálat további tartamára szabható ki.

(3) Áthelyezés más munkakörbe, vagy más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónapra felfüggeszthetô.

(4) Ha a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje eredményesen eltelt, úgy kell tekinteni, mintha a polgári szolgálatot teljesítô fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idô alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerôs büntetés kiszabására került sor, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.


43. §.

(1) Az áthelyezés más munkakörbe fegyelmi büntetéssel sújtott polgári szolgálatot teljesítő hat hónapig, az áthelyezés más foglalkoztatóhoz fegyelmi büntetéssel sújtott  polgári szolgálatot teljesítő pedig egy évig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ez idô alatt jutalomban, jutalomszabadságban nem részesíthetô. Ez a szabály nem érinti a fegyelmi büntetés kiszabása elôtt megállapított kedvezményeket.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a polgári szolgálatot teljesítôt jó munkája és példamutató magatartása alapján az (1) bekezdésben meghatározott határidô lejárta elôtt mentesítheti a fegyelmi büntetés hatálya alól.


44. §.

(1) A fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozatban szabja ki. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségnek a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomására jutásától egy, elkövetésétôl pedig hat hónap már eltelt.


(2) A fegyelmi eljárás során biztosítani kell, hogy a polgári szolgálatot teljesítô védekezését elôterjeszthesse, továbbá fel kell deríteni a javára és terhére szolgáló körülményeket. A fegyelmi jogkör gyakorlójának a polgári szolgálatot teljesítôt személyesen meg kell hallgatnia.


(3) A fegyelmi eljárás során a polgári szolgálatot teljesítôvel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetôséget kell részére biztosítani, hogy észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, valamint az ügy iratait megtekinthesse. A polgári szolgálatot teljesítô védekezésérôl és a lefolytatott bizonyításról jegyzôkönyvet kell felvenni.


45. §.


(1) A fegyelmi eljárást  - kivéve, ha az ügyben büntetô vagy szabálysértési eljárás folyik - a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni.

(2) A fegyelmi eljárás lefolytatását, illetôleg a büntetés kiszabását nem akadályozza, ha az elkövetô alapos ok nélkül a szóbeli meghallgatáson nem jelenik meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidôn belül nem terjeszti elô.

(3) A fegyelmi határozatot az eljárás befejezésétôl számított nyolc napon belül közölni kell.


46. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítô a határozat közlésétôl számított nyolc napon belül - a fegyelmi jogkört gyakorló útján - a munkaügyi központhoz,  ha pedig a határozatot a munkaügyi központ hozta, a Munkaügyi Minisztériumhoz kérelmet nyújthat be a határozat felülvizsgálata érdekében.

(2) A kérelmet és a fegyelmi iratokat három napon belül fel kell terjeszteni, és azt tizenöt napon belül kell elbírálni.


47.  §.

(1) A kérelmet elbíráló szerv a fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy - ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem deritette fel a fegyelmi büntetés alapjául szolgáló körülményeket - a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és a fegyelmi jogkör gyakorlóját új eljárás lefolytatására utasítja.

(2) A határozat megváltoztatása esetén a fegyelmi büntetés nem súlyosbítható.

(3) A döntésrôl a polgári szolgálatot teljesítôt és a fegyelmi jogkör gyakorlóját nyolc napon belül határozattal kell értesíteni. 


48. §.

(1) Fegyelmi büntetést a jogerôs határozat alapján lehet végrehajtani.

(2) A fegyelmi büntetés végrehajtása a szolgálati viszony megszűnése után nem folytatható.

(3) A fegyelmi büntetéseket a fegyelmi jogkör gyakorlója nyilvántartja.

Anyagi felelôsség

49. §.
A polgári szolgálatot teljesítô és a foglalkoztató a polgári szolgálat keretében egymásnak okozott kárért való anyagi felelôsségére az Mt. -  munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelôsségére vonatkozó - szabályait kell alkalmazni azzal, hogy átlagkereseten a polgári szolgálatot teljesítônek a 30. § (1) bekezdésben meghatározott illetményét kell érteni, továbbá a polgári szolgálatot teljesítô kártérítésre kötelezése a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hatáskörébe tartozik.

Elbocsátás a polgári szolgálatból
50. §.

(1) A polgári szolgálatot teljesítôt a polgári szolgálat idôtartamának letöltése után, valamint a (3) bekezdésben és a 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a polgári szolgálatból el kell bocsátani. Erről a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ hoz határozatot.
(2) A polgári szolgálatot teljesítô számára a polgári szolgálat teljesítését a szolgálatból történô elbocsátáskor a 40. § (2) bekezdésében meghatározott  munkaügyi központ írásban igazolja.
(3) A polgári szolgálatot teljesítôt, az (1) bekezdésben meghatározott idôponttól eltérôen a következô idôpontokban  kell elbocsátani: 
a) ha második gyermeke a polgári szolgálat alatt született, és 6 hónap szolgálatot már teljesített a gyermek születésekor, ez utóbbi feltétel hiányában a polgári szolgálat 6. hónapjának elteltével,
b) ha  megszületett a harmadik gyermeke, a letöltött szolgálati idôtôl függetlenül azonnal, továbbá
c) ha a polgári szolgálatra való alkalmatlanságát állapították meg, azonnal.
(4) A 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ a polgári szolgálat befejezési idôpontjától legalább harminc nappal korábban értesíti a foglalkoztatót, a polgári szolgálatot teljesítôt és annak munkáltatóját.


A polgári szolgálattal összefüggô viták

51. §.

(1) A foglalkoztató és a polgári szolgálatot teljesítô között, a polgári szolgálattal összefüggô jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos vitát az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ bírálja el. Az eljárás  kérelem alapján indul.

(2) Nem nyújtható be kérelem olyan intézkedéssel szemben, amelyet a foglalkoztató mérlegelési jogkörében hozott, kivéve annak jogszerűsége tekintetében.

(3) A polgári szolgálattal kapcsolatos igény elévülésére az Mt. szabályai az irányadók. 



52. §

(1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos ügyben folytatott eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályait e törvény szabályainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)  A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos ügyekben hozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az államigazgatási határozatot  megváltoztathatja.

(3) Illetékmentes az e törvény, valamint a  végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás, továbbá az ilyen eljáráshoz szükséges irat.

A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatok
53. §
A polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatokat a Munkaügyi Minisztérium és a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ látja el.

54. §

(1) A  polgári szolgálatra jogosultról a 22. § (1) bekezdésében, valamint a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ a polgári szolgálati viszony fennállása alatt a következő adatokat tartja nyilván:
a) név,
b) anyja  neve,
c) születési hely, év, hó, nap
d) TAJ szám,
e) családi állapota,
f) gyermekeinek száma,
g) lakóhely vagy tartózkodási hely,
h) telefonszám,
i) szakképzettsége,
j) foglalkozása,
k) a polgári szolgálatot engedélyező határozat száma,
l) teljesített-e katonai szolgálatot, a szolgálat teljesítésének kezdő és befejező időpontja.
(2) A munkaügyi központ az (1) bekezdésében meghatározott adatokat a munkaügyi központok, a Munkaügyi Minisztérium, a foglalkoztató, a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság, továbbá a polgári szolgálatra jogosult orvosi vizsgálatát végző szerv részére továbbíthatja.

55.  §
(1) A polgári szolgálat teljesítését a személyi igazolványt kiegészítő, melléklet szerinti adatlap igazolja.
(2)  Az adatlapokat a 40. § (2) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ állítja ki, és adja át a polgári szolgálatot teljesítőnek.


 56. §
A Munkaügyi Minisztérium évente tájékoztatja a Honvédelmi Minisztériumot a polgári szolgálattal kapcsolatos tapasztalatairól.

57. §.
(1) A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályok megtartását a Munkaügyi Minisztérium,  valamint a 22. § (1) bekezdésében meghatározott munkaügyi központ ellenôrzi. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi központ ellenôrzi
a) a polgári szolgálatot teljesítô ellátásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését,
b) a polgári szolgálat teljesítésének jogszerűségét, valamint
c) a foglalkoztatótól kapott tájékoztatás alapján, a polgári szolgálat megkezdésének elmulasztása, vagy szolgálati kötelezettség súlyos megsértése esetén értesíti az illetékes ügyészséget.

(3) A Munkaügyi Minisztérium felügyeli a munkaügyi központoknak a polgári szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása során végzett tevékenységét.

(4) A Munkaügyi Minisztérium ellenôrzi a polgári szolgálatra vonatkozó jogszabályok betartását.

A polgári szolgálatot teljesítôkkel kapcsolatos költségek elszámolása
58.  §
(1) A polgári szolgálatot teljesítôvel kapcsolatban felmerülô kiadásokat [30-36. §] azok jellegének megfelelôen a munkaügyi központra, a Munkaügyi Minisztériumra, illetôleg a foglalkoztató szervre vonatkozó számviteli és gazdálkodási jogszabályok alapján kell elszámolni.

(2) A polgári szolgálatot teljesítôkkel kapcsolatban felmerülô költségeket - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a foglalkoztató szerv viseli.

(3) A foglalkoztató kérelmére - meg kell téríteni a 30. § (1) bekezdésében, a 32. § (2) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében  meghatározott költségeket.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kérelmet a 40. § (2) bekezdésében meghatározott  munkaügyi központhoz kell benyújtani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kérelem teljesítésének, valamint a polgári szolgálatot teljesítônek a szolgálat teljesítésével összefüggésben, a szolgálat megkezdése elôtt felmerült utazási költségeinek, valamint a 34-37. §-ban foglaltaknak a munkaügyi központokat terhelő kiadásait a Munkaügyi Minisztérium fejezeti kezelésű elôirányzatai között, elkülönítetten kell megtervezni és biztosítani. 

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott, a megyékben felmerülô költségtérítéseket a Munkaügyi Minisztérium a munkaügyi központok részére közvetlenül biztosítja.
59. §.
(1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - arra a polgári szolgálatra jogosultra kell alkalmazni, aki a polgári szolgálatot a hatálybalépését követően kezdi meg. 
(2) A  törvény 2. §-ának b) - d) pontját, 3. §-át, 4. §-ának (3) bekezdését, 9. §-át, 19. §-át, 20. §-át 30. §-át 31-34. §-át 36-39. §-át, 49-56. §-át a hatálybalépését megelőzően a megkezdett polgári szolgálatra is alkalmazni kell.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hvt. 118. §-a, 119. §ának (1) bekezdése, a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII. 7.) MT rendelet, valamint a módosításáról rendelkezô 155/1993. (XI.21.) Korm. rendelet és a polgári szolgálatról szóló 75/1989. (VII. 7.) MT rendelet végrehajtásával összefüggő - egyes felügyeleti és nyilvántartási szabályokról rendelkező 6/1990 (III. 23.) ÁBMH rendelkezés.
(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a polgálati szolgálat alatti oktatásra, a szolgálati, és az elbocsátási segélyre, a lakhatási hozzájárulásra, a polgári szolgálatot teljesítő eltemettetéséhez történő hozzájárulásra vonatkozó  részletes szabályokat.

60. §
(1) A Hvt. 115. §-a (2) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
\"(2) A kérelmet a hadkiegészítô parancsnokhoz vagy a megyei (fôvárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetôleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell.\"

(2) A Hvt. 116. §-a (1) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
\"(1) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a megyei (fôvárosi) közigazgatási hivatal vezetôje bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.\"

(3) A Hvt. 116. §-a (3) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
\"(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.\"

(4) A Hvt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A polgári szolgálatra e törvény rendelkezéseit a polgári szolgálatról szóló  külön  törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.\"


I N D O K O L Á S

a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


	Európa legtöbb országához hasonlóan a Magyar Köztársaság is biztosítja a katonai szolgálatot lelkiismereti okból nem vállaló hadkötelesek számára polgári szolgálat teljesítését.
	
	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/H.-ának (2) bekezdése szerint az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.
	A polgári szolgálat nem katonai szolgálati forma, legfontosabb ismérve a \"civil\" jelleg. Ez azt jelenti, hogy a polgári szolgálatra jogosult személy az Alkotmányban megfogalmazott honvédelmi kötelezettségét a katonaságtól független, \"civil\" szervezetnél, \"civil\" irányítás alatt, \"civil\" munkavégzéssel teljesíti.

	A magyar jogi szabályozás 1989. óta ad lehetőséget a honvédelmi kötelezettségnek polgári szolgálat útján való teljesítésére. A polgári szolgálat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról, valamint a szolgálat időtartamáról jelenleg a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezik. A polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos szabályokat a polgári szolgálatról szóló 75/1989.(VII.7.) MT rendelet, továbbá a végrehajtásával összefüggő egyes felügyeleti és nyilvántartási szabályokról rendelkező 6/1990.(III.23.) ÁBMH rendelkezés, tehát nem törvényi szintű jogszabályok tartalmazzák.

	A honvédelmi kötelezettség alkotmányos kötelezettség. Indokolt tehát, hogy teljesítésének valamennyi szolgálati formájáról törvény rendelkezzen. A katonai szolgálat tekintetében ez megvalósult, hiszen az arra vonatkozó szabályokat a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény tartalmazza. Szükséges ezért, hogy a polgári szolgálatra vonatkozó szabályokat is törvény rendezze.

	A Javaslat - az engedélyezés kivételével - átfogóan szabályozza a polgári szolgálattal kapcsolatos valamennyi kérdést. Rendelkezései nem csupán a polgári szolgálat tényleges teljesítésének időszakát érintik, hanem az azt megelőző - az engedélyezéstől a teljesítés megkezdéséig terjedő - időszakot is, valamint a polgári szolgálat elhalasztásának és félbeszakításának időtartamát. A Javaslat egyrészt törvényi szintre emelve átveszi a hatályos szabályozásnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján továbbra is fenntarthatók, másrészt hozzáigazítja a jogintézményt a jogszabályi környezet időközben bekövetkezett változásaihoz. A Javaslatban - a hatályos szabályozással megegyezően - a honvédelmi kötelezettség teljesítéséből következő szolgálati és a munkaviszony sajátosságait is tükröző kettős jelleg  érvényesül.

	 A Javaslat tartalmazza a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény módosítását.
































Részletes indokolás

1.  -hoz

	A Javaslat abból indul ki, hogy a polgári szolgálat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a katonai szolgálattal egyenértékű formája. Ebből következően a polgári szolgálatra engedélyt kapott állampolgár nem csupán jogosult a polgári szolgálat teljesítésére, hanem kötelezettségei is vannak, mint bármely hadköteles állampolgárnak. Ezt a Javaslat úgy fogalmazza meg, hogy a polgári szolgálatra jogosult az állammal polgári szolgálati viszonyban áll. A Javaslat egyúttal meghatározza a polgári szolgálati viszony fennállásának időtartamát is, amely a polgári szolgálat engedélyezéséről szóló államigazgatási határozat jogerőre emelkedésének napjától, a polgári szolgálati viszonyból történő elbocsátás napjáig tart. 

	Ez azért szükséges, mert a polgári szolgálatra engedélyt kapott személy bizonyos kötelezettségeket (pl. tájékoztatási, megjelenési kötelezettség) nemcsak a polgári szolgálat teljesítése alatt, hanem a polgári szolgálat engedélyezése és megkezdése közötti időszakban, továbbá a polgári  szolgálat elhalasztásának illetőleg félbeszakításának időtartama alatt is köteles teljesíteni.

2-3.  -hoz

	A Javaslat felsorolja a polgári szolgálatra jogosult személyt a polgári szolgálat teljesítése alatt megillető jogosultságokat.E jogok biztosítása az állami szervek számára egyúttal kötelezettségeket is jelent. Ezért e jogok a polgári szolgálatra jogosult személyt abban az esetben illetik meg, ha a polgári szolgálatot ténylegesen teljesíti. 

	A Javaslat az állami szervek kötelezettségeként írja elő a polgári szolgálatra jogosult személyeknek - a polgári szolgálattal kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó - oktatását. Közvetve azt is megfogalmazza, hogy ez az oktatás a polgári szolgálat része, tehát annak időtartamába beszámít.

	A Javaslat általában sorolja fel a polgári szolgálatra jogosult személy kötelezettségeit, amelyeket a polgári szolgálati viszony időtartama alatt kell teljesítenie. Megteremti a jogi lehetőséget a megjelenési kötelezettségét elmulasztó polgári szolgálatra jogosult személy rendőrségi elővezetésére.

	Figyelemmel arra, hogy a polgári szolgálat időtartamába az oktatás időtartama beszámít, a polgári szolgálatra jogosult szolgálati kötelezettsége az oktatáson történő részvételi, valamint a munkavégzési kötelezettségből tevődik össze.

4.  -hoz

	A Javaslatnak a polgári szolgálat időtartamára vonatkozó általános szabálya tartalmilag megegyezik a hatályos szabályozással. A polgári szolgálat időtartama jelenleg 18 hónap, amely a sorkatonai szolgálat időtartalma másfélszeresének felel meg. Annak érdekében, hogy a katonai szolgálat időtartamának változása esetén törvénymódosításra ne legyen szükség, a Javaslat a polgári szolgálat időtartamát a sorkatonai szolgálat időtartamának másfélszeresében határozza meg. Ez a rendelkezés megfelel  az Európa Parlamentnek a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásáról és az alternatív katonai szolgálatról szóló határozatának.

	A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 115. .(3) bekezdése szerint polgári szolgálatot nemcsak a sorkatonai, hanem a tartalékos katonai szolgálat helyett is lehet teljesíteni. Méltánytalan lenne azonban a sorkatonai szolgálatot teljesített polgári szolgálatra jogosult személy polgári szolgálatának időtartamát a törvény az általános szabályok szerint határozná meg. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a polgári szolgálat idejébe a letöltött katonai szolgálat időtartama beszámít. A hadköteleseknek egy igen kis hányada azonban úgy köteles tartalékos katonai szolgálat teljesítésére, hogy nem teljesített sorkatonai szolgálatot. Ugyanakkor ezeknek az állampolgároknak is lehetőségük van arra, hogy a tartalékos és póttartalékos katonai szolgálat helyett polgári szolgálatot teljesítsenek. Ezért a Javaslat e személyi kör számára is meghatározza a polgári szolgálat időtartamát.


5.  -hoz

	A Javaslat meghatározza azt a szervezeti  kört, amelynél a polgári szolgálatot teljesítő személynek a munkát kell végeznie. A polgári szolgálat céljával összférhetetlen lenne, hogy a polgári szolgálatot teljesítő személyt a foglalkoztató gazdasági haszonszerzés elérése érdekében foglalkoztassa. Ezért a Javaslat a foglalkoztatói körből kizárja azokat a szervezeteket, amelyek elsődlegesen gazdasági haszonszerzés elérése érdekében működnek. Ha pedig a foglalkoztató - kisegítő jelleggel - vállalkozói tevékenységet is folytat, a Javaslat megtiltja a polgári szolgálatot teljesítőnek e tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

	 A polgári szolgálat \"civil\" jellegével összeférhetetlen minden katonai, rendvédelmi jellegű munkavégzés, ugyanakkor a politikától is mentesnek kell lennie. Ezért a Javaslat szerint a polgári szolgálatot teljesítő foglalkoztatása kizárt olyan szervezeteknél, amelyek hivatásos állományú személyek irányítása alatt állnak, továbbá az államigazgatási szerveknél, pártnál, valamint párt által létrehozott szervezetnél.

	A Javaslat szerint a szolgálatot fő szabályként belföldi székhelyű szervezetnél, belföldön kellteljesíteni. A Javaslat - közelítve az európai normákhoz - erre vonatkozó államközi szerződés alapján - lehetővé teszi a magyar jog alapján engedélyezett polgári szolgálat külföldön, valamint külföldi állam joga alapján engedélyezett polgári szolgálat Magyarországon történő teljesítését. A külföldön történő teljesítésre azonban szigorúan önkéntesség alapján kerülhet sor. Az erről szóló államközi egyezményben kell rendezni a polgári szolgálat ily módon történő teljesítésének részletes feltételeit.

6.  -hoz

	A Javaslat a hatályos szabályozásnál részletesebben rendelkezik arról, hogy a polgári szolgálatot milyen jellegű munkával kell teljesíteni. A tevékenységek meghatározásánál abból indul ki, hogy a polgári szolgálat tartalmát olyan tevékenységnek kell képeznie, amelynek ellátása során a szolgálat humanitárius jellege kifejezésre juthat.

7.  -hoz

	 A Javaslat a katonai szolgálatra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban határozza meg azokat az életkori határokat, amelyek között a polgári szolgálatot meg kell illetőleg meg lehet kezdeni. 

	Úgyszintén a katonákra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban magasabban határozza meg az életkor felső határát azonban az esetekben, ha a polgári szolgálat teljesítésére a polgári szolgálatra jogosult részéről felmerült mulasztás miatt nem kerülhetett sor.





8-9.  -hoz

	A Javaslat meghatározza a polgári szolgálat kezdő napját, valamint rendelkezik azokról az időtartamokról, amelyek a polgári szolgálat időtartamába nem számítanak be.

10-20.  -hoz

	A Javaslat a polgári szolgálat megkezdése elhalasztásának eseteit a katonai szolgálatra vonatkozó rendelkezésekkel megegyezően szabályozza. A Javaslat szabályai az elhalasztás eljárása tekintetében térnek el a katonai szolgálatra vonatkozó rendelkezésektől. Ez az eltérés azonban a két szolgálati forma közötti különbözőségből adódik. Ezek a következők:

	a) A hatályos szabályozás szerint a polgári szolgálatra jogosult katonai szolgálatra való alkalmasságának a vizsgálatát kell elrendelni, ha az állapota miatt a meghosszabbított egészségügyi szolgálathalasztást követően sem kezdheti meg a szolgálat teljesítését. 

	A Javaslat abból indul ki, hogy a polgári szolgálat hadkötelezettségi, de nem katonai típusú szolgálat. Az ebből fakadó követelmények helyes értelmezés mellett kizárják a polgári szolgálat egészségügyi vagy bármely más szemponttól megvalósuló katonai vonalra történő visszacsatolását. Ezért a Javaslat - a hatályos szabályozással ellentétben - az egészségügyi szolgálathalasztás idejének leteltét követően nem a katonai szolgálatra, hanem a polgári szolgálatra való alkalmasságot tartja szem előtt.

	b) A Javaslat szerint a polgári szolgálat elhalasztását valamennyi esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélyezi. Ennek az a magyarázata, hogy a polgári szolgálat lebonyolításával kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatot a munkaügyi központok látják el. Indokolt tehát, hogy a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos döntési hatáskörrel is ők rendelkezzenek.

21.  -hoz

	A hatályos szabályozás szerint polgári szolgálatot teljesítő személyt csak olyan szervezet foglalkoztathat, amely az erre a célra rendszeresített nyilvántartásban szerepel. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezet foglalkoztasson polgári szolgálatot teljesítő személyt, továbbá  ez a szabály elősegíti a foglalkoztatók ellenőrzésének hatékonyságát. A Javaslat átveszi a hatályos szabályozásnak ezt a megoldását azzal a kiegészítéssel, hogy részletesebben szabályozza a nyilvántartásra vonatkozó kérelem tartalmát.

22-23.  -hoz

	A Javaslat részletesen rendelkezik a polgári szolgálatot teljesítő számára foglalkoztató kijelöléséről, valamint a polgári szolgálatra jogosultnak a szolgálat teljesítésére történő felhívásáról. A szolgálat teljesítésével történő visszaélés elkerülése érdekében a Javaslat csak  kivételes méltánylást érdemlő esetben teszi lehetővé a polgári szolgálat teljesítését olyan szervezetnél, amellyel a polgári szolgálatra jogosult az engedély kiadását megelőzően munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) állt. A felsorolás a közszolgálati jogviszonyt, a bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyt, továbbá a hivatásos szolgálati viszonyt azért nem tartalmazza, mert az ezekről rendelkező törvények hatálya alá tartozó szerveknél a javaslat 5.-a általában kizárja a polgári szolgálat teljesítését.

	A Javaslat új szabályként rendelkezik a foglalkoztatás összeférhetetlenségéről is. A Javaslat rendelkezései arra irányulnak, hogy a polgári szolgálat teljesítése valódi, a nemzet számára hasznos munkavégzéssel történjen. E cél megvalósulása érdekében a Javaslat kizárja a polgári szolgálatra jogosult számára olyan foglalkoztató kijelölését, amelynél közeli hozzátartozója irányító szerepet tölt be.

	A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a polgári szolgálatra jogosultat nem lehet felhívni a polgári szolgálat teljesítésére. Ezek az esetek két csoportra oszthatók:

	A polgári szolgálatra jogosult véglegesen mentesül a polgári szolgálat teljesítése alól három illetőleg - a törvényben meghatározott feltétel fennállásakor - két gyermek esetén, továbbá ha betöltötte a polgári szolgálat teljesítésének felső korhatárát.

	A feltételek másik csoportja esetében a polgári szolgálatot teljesítő csak a törvényben meghatározott feltétel fennállásának időtartama alatt nem hívható fel a polgári szolgálat teljesítésére. A törvényi akadály megszűnését követően a polgári szolgálatra jogosultat fel kell  hívni a polgári szolgálat teljesítésére.

	E §-ban meghatározott okok abban különböznek a szolgálat elhalasztásának okaitól, hogy fennállásuk esetén a hatóság hivatalból intézkedik.


24.  -hoz

	A Javaslatnak a polgári szolgálat teljesítésével kapcsolatos rendelkezései nagy részben megegyeznek a hatályos szabályozással. A polgári szolgálat alatti munkavégzés beilleszkedik a foglalkoztató szerv általános munkavégzési rendjébe, ezért a Javaslat - néhány a szolgálat jellegéből fakadó eltéréssel - a polgári szolgálat keretében történő munkavégzésre a foglalkoztató szervre irányadó munkajogi és munkavédelmi szabályok alkalmazását írja elő.

	A katonai szolgálat és a polgári szolgálat azonos megítéléséből következik a Javaslatnak az a szabálya, amely kizárja a polgári szolgálatot teljesítő személy számára munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, továbbá más munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését. A munkajogi szabályozáshoz hasonlóan határozza meg a Javaslat azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a polgári szolgálatot teljesítő személy mentesül a szolgálati kötelezettség alól. 

	 A hatályos szabályozáshoz képest új rendelkezés a Javaslatban, amely meghatározott esetekben új foglalkoztató kijelölését írja elő a polgári szolgálatot teljesítő személy számára.

25-29.  -hoz

	A polgári szolgálatot teljesítő foglalkoztatása teljes munkaidőben történik. A Javaslat nem teszi lehetővé a polgári szolgálatot teljesítő részmunkaidőben történő foglalkoztatását.

	A Javaslatban az a szabályozási elv érvényesül, hogy a katonai és a polgári szolgálatot teljesítők megközelítőleg azonos pénzbeli juttatásban részesüljenek. Ezért a Javaslat kizárja a polgári szolgálatot teljesítő által végzett rendkívüli munka ellenértékének pénzben történő kifizetését.

	A polgári szolgálatot teljesítő részére járó szabadság mértéke arányosan megegyezik a sorkatonai szolgálatot teljesítő részére járó szabadság mértékével. A polgári szolgálatot teljesítő részére adható jutalomszabadságot, valamint részére rendkívüli szabadság engedélyezését a Javaslat a szolgálat eltérő jellegének figyelembevételével szabályozza. A polgári szolgálat hosszabb időtartamából adódóan magasabban határozza meg a polgári szolgálatot teljesítő részére adható jutalomszabadság mértékét, továbbá szélesebb körben határozza meg azokat az okokat, amelyek fenállása esetén a polgári szolgálatot teljesítő személy részére rendkívüli szabadságot kell engedélyezni. A szolgálat alatt engedélyezhető rendkívüli szabadság időtartama megegyezik a sorkatonák részére engedélyezhető rendkívüli szabadság időtartamával.

30-34.  -hoz

	A Javaslat a polgári szolgálatot teljesítő részére járó illetményt a sorkatona részére járó illetmény összegével azonos mértékben határozza meg. Ez az összeg egyaránt irányadó azokra, akik a sorkatonai szolgálat helyett és azokra, akik a tartalékos katonai szolgálat helyett teljesítenek polgári szolgálatot.

	A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő személyt jutalomban részesítse. Meghatározza azonban a szolgálat egész időtartama alatt adható jutalom felső határát, amely a tartalékos katonai szolgálat helyett vállalt polgári szolgálat esetében - figyelemmel a szolgálat rövidebb időtartamára - értelemszerűen kevesebb.

	A Javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - figyelembe veszi, hogy a katonai szolgálatot teljesítők elhelyezése a szolgálat időtartama alatt biztosított. Ezért - amennyiben arra a polgári szolgálatot teljesítő személy igényt tart - a foglalkoztató kötelezettségeként írja elő részére díjtalan elhelyezés, vagy lakhatási hozzájárulás biztosítását.

	A Javaslat - a hatályos szabályozással megegyezően - a polgári szolgálatot teljesítő személy részére ruházati költségtérítést ír elő. Ennek alapja az a megfontolás, hogy a katonai szolgálat teljesítése alatt a katonák ruházata biztosított. A hatályos szabályozás a ruházati költségtérítést havi 500 Ft-ban állapítja meg. Ez az összeg hét év óta nem változott. A költségtérítés értékállóságának biztosítása érdekében a Javaslat szerint annak mértéke a közalkalmazottak \"A\" fizetési osztálya első fizetési fokozatának megfelelő illetmény húsz százaléka. 

	A polgári szolgálat és a katonai szolgálat egyenértékűsége megnyilvánul a Javaslatnak polgári szolgálatot teljesítő étkezésének biztosítására, valamint a részére járó utiköltségtérítés fizetésére vonatkozó szabályaiban is. A Javaslat figyelembe veszi, hogy a foglalkoztató nem minden esetben tudja megoldani a polgári szolgálatot teljesítő személy természetbeni étkeztetését, ezért lehetővé teszi számára, hogy ahelyett költségtérítést fizessen.

	A Javaslat a polgári szolgálatot teljesítő utazási költségének megtérítését a katonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezésekkel megegyezően szabályozza.

35-36. §-hoz

A Javaslat bevezeti a polgári szolgálatot teljesítő személyek részére járó szolgálati segélyt, valamint a szolgálat befejezésekor adható elbocsátási segélyt. E két juttatás a sorkatonai szolgálatot teljesítők bevonulási, illetőleg leszerelési segélyének felel meg. Ezért az odaítélésük feltételei, valamint összegük is azonos az előbbi juttatások feltételeivel, valamint összegével.

37. §-hoz

A hatályos szabályozás nem rendelkezik az állami szervek kötelezettségéről a polgári szolgálatot teljesítő halála esetén. A gyakorlatban a munkaügyi központok az eltemettetéshez hozzájárultak. Ezt a honvédelmi törvény 135. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés tette lehetővé, miszerint  az érdekvédelem szabályai kiterjednek a polgári szolgálati kötelezettségüket teljesítő személyekre. A Javaslat pótolja a hatályos szabályozásnak e hiányosságát és a polgári szolgálatot teljesítő személy eltemettetéséről a katonákra vonatkozó szabályokkal azonos módon rendelkezik.

38. §-hoz

A polgári szolgálat és a katonai szolgálat közös vonása, hogy mindkettő a honvédelmi kötelezettség részét képező szolgálati kötelezettség egy-egy formája. Ezért a honvédelmi törvénynek azokat a szabályait, amelyek értelemszerűen a polgári szolgálatot teljesítőkre is vonatkoznak, a Javaslat nem ismétli meg, hanem alkalmazásuk előírása mellett csak felsorolja. Így a Javaslat szerint a polgári szolgálatot teljesítő személyekre is alkalmazni kell a honvédelmi törvény következő szabályait:
a) a hadkötelesek számára fizetés nélküli szabadság engedélyezése [136. §],
b) a csökkent munkaképességűek védelme [137. §],
c) a katonai szolgálat alatt a bérleti jogviszony fenntartása [138. §],
d) a hadkötelesek illetményföld és egyéb kedvezményei [139. §],
e) a sorkötelesek ellátásra és gondozásra szoruló hozzátartozóiról való szociális gondoskodás [140. §],
f) a megjelenési kötelezettség teljesítése miatt kiesett munkaidőre járó térítés [141. §],
g) a katonai szolgálatot teljesítők utazási kedvezményei [142. § (2) bekezdés],
h) a családi segélyre vonatkozó szabályok [145-160. §],
i) a táppénz és a táppénzpótló segélyre vonatkozó szabályok [167. §],
j) az üzemi balesetekre és foglalkozási megbetegedésekre irányadó társadalombiztosítási szabályok alkalmazása [172. § (6) bekezdés],
k) a baleseti táppénzre, a hozzátartozói baleseti nyugellátásra vonatkozó szabályok [174. §, 178. §],
l) a rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások megállapításával, továbbá ezeknek az ellátásoknak és a baleseti ellátások folyósításával kapcsolatos szabályok [181-187. §].

A gyakorlat nem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy más jogszabályoknak a katonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozó rendelkezését a polgári szolgálatot teljesítő személyekre alkalmazni kell-e vagy sem. A Javaslat ezt a bizonytalanságot kívánja kiküszöbölni azzal a szabályával, amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő személy a társadalombiztosítási ellátások szempontjából honvédelmi kötelezettséget teljesítő személynek számít. Ezen túlmenően megilleti őt mind az a kedvezmény, amelyet külön jogszabály a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy részére meghatároz.

39. §

A Javaslat a polgári szolgálat félbeszakítását általában ugyanazokból az okokból írja elő, mint amelyeket a honvédelmi törvény a katonai szolgálat félbeszakításának okaiként meghatároz. A két szolgálati forma különbözősége miatt a Javaslat a polgári szolgálat félbeszakítását írja elő a polgári szolgálatot teljesítő személy előzetes letartóztatása esetén, továbbá nemcsak az egy évet meghaladó, hanem bármilyen időtartamú végrehajtandó szabadságvesztésre történő elítélése esetén.

Természetesen a polgári szolgálatra jogosultat a szolgálat félbeszakításának időtartama alatt bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben a félbeszakítás oka megszűnt. A munkaügyi központ pedig ilyen esetben felhívja a polgári szolgálatra jogosultat a polgári szolgálat teljesítésére.

40-48. §-hoz

A Javaslatnak a polgári szolgálatot teljesítő személy fegyelmi felelősségével kapcsolatos szabályai jórészt megegyeznek a hatályos szabályozással. A hatályos szabályozáshoz képest lényeges változás, hogy a Javaslat módosítja a polgári szolgálatot teljesítőkkel szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket. A gyakorlati tapasztalatok alapján a \"soron kívüli szolgálatra beosztás\" fegyelmi büntetést egy várhatóan hatékonyabb fegyelmi büntetés, \"a polgári szolgálat időtartamának meghosszabbítása\" váltaná fel. Ez a büntetés azokkal a polgári szolgálatot teljesítő személyekkel szemben lenne kiszabható, akik a szolgálat teljesítését igazolatlanul elmulasztják.

49. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a polgári szolgálat teljesítése polgári munkahelyen történik, a Javaslat a polgári szolgálatot teljesítő és a foglalkoztató anyagi felelőssége tekintetében fő szabályként a Munka Törvénykönyve - munkavállaló és munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó - szabályainak alkalmazását rendeli el. A polgári szolgálatot teljesítőnek nincsen átlagkeresete, ezért azon a Javaslat szerint a polgári szolgálatot teljesítő illetményét kell érteni. A Munka Törvénykönyve szabályaival ellentétben a foglalkoztató a polgári szolgálatot teljesítő személyt nem kötelezheti kártérítés megfizetésére, illetőleg az erre vonatkozó igényét közvetlenül nem érvényesítheti bíróság előtt. A Javaslat szerint a polgári szolgálatot teljesítő személy kártérítésre kötelezése a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ feladata.

50. §-hoz

A Javaslat meghatározza a megyei (fővárosi) muinkaügyi központoknak a polgári szolgálatot teljesítőnek a polgári szolgálatból történő elbocsátásával kapcsolatos feladatait. A hatályos szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a polgári szolgálatot teljesítő személyt mely időpontban kell a polgári szolgálatból elbocsátani. A Javaslat az időpontok részletes meghatározásával ezt a hiányt pótolja.

51-52. §-hoz

A Javaslatnak a polgári szolgálatot teljesítő és a foglalkoztató közötti vita elbírálására vonatkozó rendelkezése megegyezik a hatályos szabályozással. A Javaslat  a hatályos szabályozással megegyezően abból indul ki, hogy a polgári szolgálat nemcsak munkavégzés, hanem egyben szolgálat is. Ez utóbbi jellege  megkívánja, hogy a vita eldöntésére a bíróságot megelőzően egy másik szerv is kísérletet tegyen. A jelenleg is érvényesülő gyakorlattal megegyezően a polgári szolgálat teljesítéséval kapcsolatos ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazását írja elő, a Javaslat szabályainak figyelembevételével.


53-57. §-hoz

A Javaslat felsorolja azokat a szerveket, amelyek az államnak a polgári szolgálattal kapcsolatos igazgatási feladatait ellátják.

A polgári szolgálat magyarországi bevezetését követően az adatvédelmi szabályokban bekövetkezett változásnak megfelelően a Javaslatban törvényi szabályozást nyer, hogy a polgári szolgálatra jogosult személyről mely adatok tarthatók nyilván, és azok milyen szervek részére továbbíthatók. Úgyszintén adatvédelmi okokból rendezi a Javaslat a polgári szolgálat teljesítését igazoló adatlap kiállítását és tartalmát. A Javaslat a hatályos szabályozásnál részletesebben rendelkezik a polgári szolgálat teljesítését ellenőrző szervek feladatairól.

58. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a polgári szolgálattal kapcsolatban felmerülő kiadások pénzügyi lebonyolításáról. Meghatározza, hogy a felmerült költségeket mely szervek viselik. A hatályos szabályozás a polgári szolgálatot teljesítő illetménye, ruházati költségtérítése, valamint utazási költségének megtérítését a foglalkoztatók közül csak az állami, és az egyházi intézmények, valamint a társadalmi szervezetek számára írja elő. A Javaslat megfelelő számú foglalkoztató biztosítása érdekében valamennyi foglalkoztató számára biztosítja e költségek megtérítését.

59-60. §-hoz

A Javaslat annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás alkalmazására való felkészüléshez elegendő idő álljon rendelkezésre, a hatálybalépésének napjaként a kihirdetését követő 90. napot jelöli meg. A Javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya. Szabályait általában azokra a polgári szolgálatra jogosultakra kell alkalmazni, akik a polgári szolgálat teljesítését a hatálybalépést követően kezdik meg. A polgári szolgálat teljesítésének vannak azonban olyan vonatkozásai, amelyekben a régi és az új szabályozás egyidejű alkakmazása nem célszerű. Ezért az egységes gyakorlat biztosítása érdekében egyes rendelkezéseinek alkalmazását a hatálybalépését megelőzően megkezdett polgári szolgálatra is alkalmazni rendeli. Ezek túlnyomórészt eljárási szabályok, és alkalmazásuk a polgári szolgálatot teljesítőkre nem jelentenek hátrányt.

A Javaslat módosítani kívánja a honvédelemről szóló 1993. évi CX.. törvényt. A módosítás eredményeként a polgári szolgálat iránt benyújtott kérelmeket nem a települési önkormányzat jegyzője, hanem a megyei közigazgatási hivatal vezetője bírálná el. Erre azért van szükség, mert a polgári szolgálat engedélyezése nem önkormányzati, hanem állami feladat, továbbá ezzel a megoldással az engedélyezés gyakorlatának egységessége jobban biztosítható. Ez utóbbi cél további elősegítése érdekében a Javaslat kiegészíti a honvédelmi törvény szabályait a lelkiismereti ok fogalmával, amelyet az Alkotmánybíróság 46/1994. (X.21.) AB határozat indokolásában foglaltak szerint határoz meg. E szerint  lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel."
