"1ż













T/3546. számú 
törvényjavaslat

a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 
27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról











Előadó: Kovács László
külügyminiszter


1996. november

											Melléklet



1996. évi .... törvény 
A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke
  2. pontjában foglaltak végrehajtásáról 


A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjának értelmében a faji, vallási, vagy más fasiszta rendszabályok által érintettek magyarországi szervezetei számára kell visszajuttatni a személyektől elvett azt a vagyont, amelyért örökös nem jelentkezett, és a szervezetek az érintett közösségek, illetőleg életben maradt tagjai támogatására kell, hogy e vagyont fordítsák. 

A Békeszerződés végrehajtása az Országgyűlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány keretében történik, amelynek egyik eleme a túlélő, rászorult idősek részére életjáradék juttatása. Ennek jogi feltételei megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 


1. §

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X. 30.) OGY határozatban foglalt célra 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon. 

(2)	A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) bocsátja ki, amelyen fel kell tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használható fel. A kárpótlási jegy címletét illetően az 1991. évi XXV. törvény 6. § (1) bekezdés g.) pontját nem kell alkalmazni. 

(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott címletértékű kárpótlási jegyet a teljes összegű átváltásáig az OKKH őrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítésére a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. 


2. §

(1)	A kárpótlási jegy annak az állandó jelleggel (életvitelszerűen) Magyarországon élő, magyar állampolgárnak javára váltható át életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető. 

(2)	E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) melléklete alapján az igénybejelentéskor betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani.

(3)	A kárpótlási jegy életjáradékként  e törvény szerint történő felhasználása során az Étv. 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) és (3) bekezdését, továbbá 10. §-át kell alkalmazni. 

(4)	E törvény szerinti életjáradék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni. 

(5)	Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott kárpótlási jegy összege terhére és összességében annak mértékéig a 89/1996. (X. 30.) OGY határozat alapján létrehozott közalapítvány - erre feljogosított szerve útján - jogosult. 
	
	A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatározott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának eljárási rendjét szabályozza. 

(6)	Az (1) bekezdés szerinti jogosultat -  a közalapítvány döntését követő hónap 1. napjától - havonta forintban fizetendő, élete végéig megillető életjáradékban kell részesíteni. 


3. §

(1)	A közalapítvány életjáradékot megállapító döntésében rendelkezik az életjáradék induló összegéről és az átváltott kárpótlási jegy címletértékéről. 

(2)	Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a  Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (a továbbiakban: NYUFIG) és az OKKH-nak.  

(3)	A közalapítvány által megállapított életjáradékot a NYUFIG  folyósítja. 

(4)	Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjéről az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF)  megállapodást köt  a közalapítvánnyal.  

(5)	Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetésben évente tervezni kell, és azt a ONYF részére havonta a Magyar Államkincstárral kötött  külön megállapodás szerint át kell utalni. Az életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés biztosítja. 

(6)	Az ONYF a Magyar Államkincstár által e törvényben meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván, azt egyéb célokra nem használhatja fel. 


4. §

(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 89/1996. (X. 30.) OGY határozat alapján létrehozott közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat keltét követően kell alkalmazni. 

(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3200/1947. ME rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3.§-a azzal, hogy e törvény 2.§-ának hatálya alá tartozó azt a hagyatékot, (vagyontárgyat), amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény hatálybalépését követően szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell a közalapítványnak átadni. 

(3)	A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szűnik meg, meglévő vagyonát a 89/1996. (X. 30.) OGY határozat 1. pontjában említett közalapítványnak kell átadni. Levéltári őrzésre még át nem adott iratanyagát a Magyar Országos Levéltár őrzésébe kell adni.

I N D O K O L Á S    
A
    TÖRVÉNYJAVASLATHOZ


A Párizsi Békeszerződésről szóló  1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában kötelezte Magyarország kormányát, hogy mindazoknak az üldözötteknek a vagyonát, akik a holocaust áldozataként elpusztultak és utánuk örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem történt, át fogja ruházni a magyarországi zsidó szervezetekre. Tekintve, hogy a Békeszerződés hivatkozott cikke a mai napig nem került végrehajtásra, ezért az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.) AB határozatában felhívta az Országgyűlést annak végrehajtására. Ennek alapján az Országgyűlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozatában egyetértett azzal, hogy a Békeszerződés végrehajtása - a zsidó szervezetekkel történt tárgyalások eredményeképp - a Kormány által létrehozandó közalapítvány keretében történjen, melynek egyik eleme a túlélő, rászorult idősek részére életjáradék juttatás, 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy kibocsátásával.

A törvény 1. §-a felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a közalapítványnak juttatandó életjáradékra váltható 4 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet felhasználjon. A kárpótlási jegyet egy példányban 4 milliárd forint címletértékkel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bocsátja ki, és teljes összegű életjáradékra váltásáig őrzi, majd ezt követően a vonatkozó jogszabály szerint elszámolásra és megsemmisítésre kerül.

A törvény 2. §-a rögzíti az életjáradékban részesíthető személyek körét. Eszerint élete végéig járadékot kaphat az állandó jelleggel Magyarországon élő magyar állampolgár, aki az 1947. évi XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthető, amennyiben 1997. január 1. napjával, illetve az ezt követő években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék összegét az életkor függvényében a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény mellékletét képező táblázat alapján kell megállapítani. A járadék emeléséről az éves költségvetési törvény keretében kell dönteni. 

A járadék juttatásáról és a kedvezményezett személyek kiválasztásáról a közalapítvány dönt.

A 3. § eljárási kérdéseket és a lebonyolító szervek kapcsolatrendszerét szabályozza.

A törvény 4. §-a szerint a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről szóló határozat keltét követően kell alkalmazni.  A törvény hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a, mely az örökösök hiányában az államra szállt hagyatékokat egy külön alapnak - Országos Zsidó Helyreállítási Alap - történő átengedéséről rendelkezik, továbbá a törvény végrehajtásáról rendelkező 3200/1947. ME rendelet azzal, hogy az Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szűnik meg, meglévő vagyonát a közalapítványnak kell átadni.

A törvényi rendelkezés indoka, hogy a Párizsi Békeszerződés 27. cikke 2. pontjának közalapítványi formában történő végrehajtásával a Magyarországon lévő hagyatékokra, vagyonra vonatkozó rendelkezés végrehajtásra került, az 1946. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete ugyanezen tartalmú szabályait hatályon kívül kell helyezni azzal, hogy azt a hagyatékot (vagyontárgyat), amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény hatálybalépését követően szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell a közalapítványnak átadni. Ezzel megvalósul az az igény, hogy minden ilyen esetben a törvényhozásnak kell rendelkeznie a közalapítvány javára. 

A javasolt kárpótlási jegy kibocsátásából következő életjáradék kifizetés az első évben várhatóan 1,2 milliárd forint, ami az 1997. évi költségvetési törvényjavaslatban előirányzásra került. 




------------------------------------------------Ç


Ä



<
<
<
<
<
<
<
<
<

ÓF­
<
<


<
<

<
<




ÓF­
<
-



"
