"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/3553. számú

 T Ö R V É N Y J A V A S L A T

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
módosításáról







                                                                               Előadó: Keleti György
             honvédelmi miniszter







1996. december






1997. évi ..... törvény

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról


1. §

	A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 5.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő  rendelkezés lép:

	\"(1) Hadiözvegy a szolgálat következtében  meghalt  személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a  hadirokkantként  hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a  házasságot  a  hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt  éltek,  vagy  házasságukból  gyermek született.\"

2.§

	A Hdt. 8.§-a (3) bekezdés a) pontjának második  mondatában a \"hadiözvegy\" szövegrész helyébe  az  \"özvegy\"  szövegrész lép.

3.§

	(1) A Hdt. 10.§-ának (1) bekezdése helyébe  a  következő rendelkezés lép:

	\"(1) Az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított  pénzellátását 1945. december 31.-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás  iránti  kérelmét politikai okból elutasították, az  elmaradt  pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult.\"

4.§

	A Hdt. 11.§-a (4) bekezdésének első  mondata  helyébe  a következő rendelkezés lép:

	\"(4) A járadékban részesülő hadirokkantat a saját  háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota  miatt  ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs  intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a  4.§-ban  meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából  helyezték  az említett intézmények valamelyikébe.\"

5.§

	A Hdt. 17.§-a (2) bekezdésében a \"hadigondozott\" szövegrész helyébe a \"hadirokkant\" szövegrész lép.


6.§

 	A Hdt. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált,  fel  nem vett és el nem évült járadék, továbbá egyösszegű térítés felvétele tekintetében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.\"


7.§

	(1) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

	\"... és az OOSZI szakvéleményében megjelölt  gyógyászati segédeszköz, valamint a  hadieredetű  fogyatkozás  megnevezéséről;\"

	(2) A Hdt. 26.§-a (2) bekezdés c) és a (3)  bekezdés  c) pontjában a \"hadigondozási\" szövegrész helyébe a \"hadigondozotti\" szövegrész lép.


8.§

	Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is  alkalmazni kell.




I N D O K O L Á S

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
módosítására készített törvényjavaslathoz


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	A hadigondozásról szóló 1994. évi  XLV.  törvény  (Hdt.) 1994. szeptember 1-jén lépett  hatályba.  Az  alkalmazás  során napvilágra kerültek szövegezési pontatlanságok, ellentmondások, amelyek az egyes szövegrészek újrafogalmazását indokolják. A fő problémát a 10.§ (1) bekezdésében szereplő 1949-es dátum  okozza. Az egyösszegű térítést ugyanis csak az a  személy  kaphatja meg, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított  pénzellátását ezen időpont után politikai okból megvonták. Ez a szabály indokolatlanul megfosztotta a  hadigondozottak  egy  részét  az egyösszegű térítéstől, ezért  a  dátum  módosítása  feltétlenül szükséges. Az egyösszegű térítés juttatásának egyéb  feltételei változatlanok maradnak.

	A 10.§ változtatása folytán megnövekszik  az  egyösszegű térítésben részesülők száma, ez jelentős  többletkiadást  okoz, amelynek fedezete a Hadigondozottak Közalapítványánál rendelkezésre áll. Az egyéb módosítások, szövegpontosítások nem  járnak többletköltség-igénnyel.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.§-hoz

	A Hdt.5.§ (1) bekezdése a hadiözvegy fogalmát  határozza meg. A végrehajtás során az érintettek tömegesen, a jogalkalmazó hatóságok pedig esetenként rosszul  értelmezték  és  ezáltal helytelenül alkalmazták a szabályt.  A  javaslat  részletesebb, jobban érthető szöveggel kívánja rögzíteni a hadiözvegy  fogalmát. A változás nem biztosít többletjogokat.


A 2.§.-hoz

	A Hdt. 8.§ (3) bekezdésének  a)  pontja  a  \"feléledési\" szabályt rögzíti. Eszerint hadiözveggyé válhat az az özvegy is, aki az előző házastársa hadieredetű halála  után  kötött  újabb házassága folytán veszítette el hadiözvegyi  jogosultságát.  Ha ez a személy az újabb házasságában is  megözvegyül,  a  korábbi hadiözvegyi jogosultságára tekintettel most ismét  hadiözveggyé válhat.

	A gyakorlatban olyan özvegyek is kérik a feléledési szabály alkalmazását, akik  első  házastársuk  hadieredetű  halála után nem lettek hadiözveggyé nyilvánítva  és  újabb  házasságot kötöttek. Ha megözvegyültek az újabb házasságban, jogszerű számukra a feléledési szabály alkalmazásával a hadiözvegyi  jogállást biztosítani, mivel a hadiözvegyi jogosultságuk az  elhunyt házastárs hadieredetű halálára tekintettel  fennállott.  A  különbség abban mutatkozik, hogy ez utóbbiak, a korabeli hatóságtól nem kérték a hadiözvegyi státus megállapítását.

	A módosítás néhány fővel növelné a hadiözvegyek  számát, ez érzékelhető többletkihatást nem okoz.


A 3.§-hoz

	A Hdt. 10.§ (1) bekezdésében leírt  1949.  január  1-jei időpont indokolatlan megkülönböztetést okoz az azonos jogosultságú személyek között.  Akinek  a  pénzellátását  ezen  időpont előtt vonták el, vagy az ezen időpont után került megállapításra, nem részesülhet az egyösszegű térítésben, ezért indokolt az 1949-es dátum módosítása.

	A javaslat az 1945. december 31.-e után történt pénzellátás  megvonás,  vagy  szüneteltetés   esetére   biztosítja   az egyösszegű térítést. Az 1949-es dátum helyett az 1945. december 31.-ét célszerű megjelölni, mivel a  hadigondozottak  hátrányos megkülönböztetése, a pénzellátások megvonása, illetve a  feltételek politikai  indíttatású  törvényellenes  kiterjesztése  az 1946-os évben kezdődött.

A 4.§-hoz

	A javaslat hiányt pótol, mivel a  Hdt.  nem  tartalmazza azt a kézenfekvő feltételt, hogy a nevelési pótlék csak a saját háztartásában nevelt, illetve egészségügyi ok miatt  intézetben elhelyezett gyermek után illeti meg a hadirokkantat.  A  végrehajtás során ebből jogviták támadtak, ezért fontos az  új  rendelkezés beiktatása.

Az 5.§-hoz

	A javaslat itt is szövegpontosítást tartalmaz. A Hdt.  a \"hadigondozott\" kifejezést alkalmazza helytelenül, mivel az (1) bekezdés szerint kizárólag a hadirokkantat illetik meg a felsorolt kedvezmények. Ezért a hadigondozott helyett a  hadirokkant kifejezés használata szükséges.


A 6.§-hoz

	A Hdt. 20.§ (2) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést  az egyösszegű térítés örökölhetőségével kapcsolatban.  A  javaslat szövege arra az esetre vonatkozik, ha a  Polgármesteri  Hivatal által államigazgatási határozatban megállapított egyösszegű térítés folyósítása előtt a jogosult meghal. Ekkor az  egyösszegű térítést a polgári jog és a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény szabályai szerint az örökös részére kell  kifizetni. A részletes szabályokat a hadigondozási  törvény  végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII.31.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza.


A 7.§-hoz

	A javaslat két helyen módosítja a Hdt. 26.§-át.

	Az (1) bekezdés a közigazgatási határozat tartalmi  elemévé teszi a gyógyászati segédeszköz és a hadieredetű fogyatkozás megnevezését. Ez azért szükséges, mert a gyógyászati  segédeszközöket kiszolgáltató szervezet (Hadirokkant Iroda) csak  a határozatból értesül arról hivatalosan, hogy  milyen  segédeszközt kell biztosítania a hadirokkant részére.

	A (2) bekezdés szövegpontosítást tartalmaz.


A 8.§-hoz

	A javaslat csak úgy alkalmazható, ha a végrehajtás  megkezdése előtt megtörténik a közigazgatási szervek felkészítése, és a végrehajtásról rendelkező 113/1994. (VIII.31.) Korm.  rendelet módosítása is. Mivel a javaslat rendelkezéseit  a  folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,  ez  az  állampolgárok számára kedvezőbb eljárási feltételeket biztosít."
