﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/3570. számú 

t ö r v é n y j a v a s l a t

a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről





Előadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter










Budapest, 1996. december





Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A HATÁRŐRIZET ALAPJAI

1. §

A határőrizet célja: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének biztosítása érdekében az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása, illetőleg megszakítása.

2. §

Az államhatár őrzése és védelme a fegyveres erők feladata. Az Alkotmányban a fegyveres erőkre meghatározott rendelkezés szerint a Határőrség alapvető kötelessége a haza katonai védelme, ugyanakkor rendészeti feladatkörében látja el az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. 

A Magyar Köztársaság államhatára

3. §

(1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják.

(2) A Magyar Köztársaság államhatárát, határvonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik.

(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát képezik. 

(4) A határvonalra és a határjelek elhelyezésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok (határleírások, határtérképek és mérési vázlatok) tartalmazzák.

Értelmező rendelkezések

4. §

E törvény alkalmazásában

1.	Államhatár rendjének védelme: a Magyar Köztársaság Határőrségének (a továbbiakban: Határőrség) a zavartalan határmenti viszonyok megőrzésére irányuló szolgálati tevékenysége, amelyet az államhatár őrzésével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával és a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok végrehajtásával valósít meg.

2.	Államhatár őrzése: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének biztosítására a Határőrség által a határterületen folytatott állandó szolgálati tevékenység.

3.	Határátkelőhely: a közúti-, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő (kikötőhely) - ideiglenes határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban a személyek, a járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik.

4.	Határfigyelőztetés: A Határőrségnek a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerében jelzések elhelyezése, mely alapján a Határőrség a határforgalom ellenőrzése során olyan bírói engedélyhez nem kötött rejtett tevékenységet végez, amely a bűnüldöző hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, járművek, útiokmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére irányul.

5.	Határforgalom ellenőrzés: a Határőrségnek e törvényben és más jogszabályok alapján a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott olyan szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére - ide nem értve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben meghatározott vámellenőrzést, - jogszerű átléptetésére, továbbá a határ jogellenes átlépésének és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekmények megakadályozására irányul.

6.	Határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban szereplő (körözött) személyek, járművek, útlevelek, más okmányok és tárgyak határon történő felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység.

7.	Határrend: rendezett határmenti viszony, amelynek fenntartása - nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján - a szomszédos államokat egymással szemben megillető jogok és kötelezettségek kölcsönös tiszteletben tartásán alapszik.

8.	Határterület: a határvonaltól számított, általában 20 kilométeren belüli területsáv, amelyet a határterületen belül fekvő települések felsorolásával jogszabály határoz meg, továbbá a  nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedő, menetközbeni határforgalom ellenőrzésre kijelölt jármű.

9.	Határút: a határ közvetlen közelében olyan út, amelynek tengelye a határvonallal megegyezik vagy azzal párhuzamos.

10.	Határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyet az államhatár keresztez vagy amelyen a határvonal halad. A tavaknak és a határt alkotó folyóknak a határvonaltól a magyar partig terjedő része teljes szélességében határvíznek minősül.

11.	Konfliktushelyzet: a szomszéd állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét.

12.	Menekültügyi veszély: a szomszéd állam területéről emberek tömeges (50-100 fő felett) menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét.

13.	Részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedő átlépés tilalma (szüneteltetése).

14.	Teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken személyek, járművek és szállítmányok átléptetésének teljes szüneteltetése.

15.	Válsághelyzet: a Magyar Köztársaság és valamely szomszédos ország között a katonai, biztonsági egyensúly megbomlása, illetőleg ennek egyidejű és tartós kihatása a két ország viszonyára.

A határőrizet fenntartását biztosító szabályok

5. §

(1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - műtárgy nem létesíthető. 

(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az ingatlan birtokosa köteles tűrni a Határőrség törvényben meghatározott, valamint nemzetközi szerződésben előírt feladatainak teljesítését. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határőrség a polgári jog fokozott felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.

6. §

(1) A szomszéd állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkák csak nemzetközi szerződés alapján végezhetők.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményeket és műtárgyakat nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.

(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tűzoltás, műszaki mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határőrséget utólag haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával egyidejűleg a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen intézkedik a munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek költségei a kérelmezőt terhelik, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

7. §

A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerződés, ennek hiányában jogszabály állapítja meg.

8. §

A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.

9. §

Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezéséről, tartásáról annak visszaadásáig - az állategészségügyi előírásokra és a vámjogszabályokra is figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

10. §

A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi jármű a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

11. §

(1) A magyar vasútállomások között, de a szomszéd állam területén levő vasútvonalon az államhatár átlépésére, a közlekedésre (peage forgalom) nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint lehet fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

12. §

A Határőrségnek be kell jelenteni:

	a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot, tervezett időpontja előtt legalább 3 munkanappal;

	b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtéren rendezett éleslövészetet 3 munkanappal korábban;

	c) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli légi járművel végzett növényvédelmi munkát, megkezdése előtt legalább 24 órával.

Az államhatár átlépésének feltételei

13. §

(1) Az államhatárt a nemzetközi szerződésekben, valamint külön törvényekben meghatározott feltételekkel a 14. §-ban meghatározott kivétellel, a forgalom számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen, a Határőrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenőrzése mellett lehet átlépni.

(2) Menetrend szerint közlekedő autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy útiokmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzése menetközben is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedő járművön a szolgáltatást végző kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenőrzés.

(3) A légi járművön utazók útiokmányának és az átlépés egyéb feltételének ellenőrzését a légi járműnek az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani. E rendelkezéstől - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - nemzetközi szerződés alapján lehet eltérni.

14. §

Kérelemre a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együtt ideiglenes határátkelőhely működését engedélyezheti. A Határőrség részére a határátkelőhely működtetéséből adódó többletköltségekre a vámjogról, a vámeljárásról,  valamint  a   vámigazgatásról  szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (10) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

15. §

(1) A határátkelőhely rendjének fenntartásáért a Határőrség a felelős.

(2) A határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.




16. §

(1) A határátkelőhely ingatlan tulajdonosának, bérlőjének vagy kezelőjének kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához szükséges tárgyi feltételeket.

(2) A járművek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltető vagy a fuvarozó köteles közreműködni.

(3) A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor és a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek menetrendjének megállapításához figyelembe kell venni - a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség által meghatározott - a határátlépés feltételeinek ellenőrzéséhez szükséges időt.

17. §

(1) A légi jármű az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépő pontokon - a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések és jogszabályok megtartásával lépheti át.

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi forgalomban közlekedő - polgári és állami légi járművek, utasaik, valamint személyzetük határforgalmi és vámellenőrzés alá tartoznak.

(3) A nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívüli le-, illetőleg felszállásának engedélyezése előtt a repülőtér üzemeltetője előzetesen beszerzi a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség hozzájárulását.

(4) A kényszerleszállást végrehajtó - nemzetközi forgalomban közlekedő vagy külföldi - légi jármű parancsnoka köteles a Határőrséget vagy a Magyar Köztársaság Rendőrségét (a továbbiakban: Rendőrség) vagy a Vám- és Pénzügyőrséget haladéktalanul értesíteni. E tényről a szervek tájékoztatják egymást. Továbbhaladáshoz a Határőrség, valamint  a Vám- és Pénzügyőrség együttes engedélye szükséges.

(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely felelős személye értesíti a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.



Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. §

Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve járművek és szállítmányok áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

	a) vízi, vasúti vagy légi járművel történő átutazás esetén, amennyiben az utas a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség által kijelölt tranzitterületet, illetőleg a járművet nem hagyja el;

	b) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a mentésben résztvevők és a menekülő lakosság határátlépésekor a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében említett átlépése esetén;

	c) a Határőrségnél menekültként való elismerését, illetőleg ideiglenes menedéket kérő személynél;

	d) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi szerződés alapján történő átadása vagy átvétele, átszállítása esetén.

Határátkelőhely megnyitása, megszüntetése,
működésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása

19. §

(1) Új határátkelőhely megnyitására a Kormány által kötött nemzetközi szerződés alapján kerülhet sor.

(2) A határátkelőhely megszüntetésére, a működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerződéssel összhangban, a Kormány döntése alapján a belügyminiszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik.

20. §

(1) Fertőző betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más közegészségügyi érdekből a belügyminiszter - a népjóléti miniszter kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi előírások megtartásához kötheti.

(2) Fertőző állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának megakadályozása érdekében, illetőleg annak bekövetkezése esetén a határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állategészségügyi korlátozásokkal, a földművelésügyi miniszter kezdeményezése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekből, valamint a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben - rendkívül indokolt esetben és meghatározott időtartamra - a Kormány teljes, a belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.

(4) A belügyminiszter a határzár elrendeléséről, annak okairól az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatja, illetőleg annak tényét nyilvánosságra hozza.


II. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az államhatár védelme

21. §

(1) A Határőrség az országot ért fegyveres támadás esetén - az ország fegyveres védelmének tervében (a továbbiakban: védelmi terv) számára előírt feladatok végrehajtásával - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel történő megvédésében.

(2) A Kormány intézkedésének megfelelően a Határőrség válsághelyzetben:

	a) a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltségek részére rendkívüli (megerősített) szolgálatot vezet be;

	b) a veszélyeztetett határszakaszra határőr erőket és ideiglenes irányító szerveket csoportosít át, illetőleg alkalmaz;

	c) az államhatár rendjének védelmét - a váratlan támadás elhárítása érdekében a rendkívüli állapot kihirdetéséig - önállóan, illetőleg a Magyar Honvédséggel együttműködve látja el;

	d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.

(3) A Határőrség végrehajtja a Magyar Köztársaság légi határát átrepülő légi járművek, illetőleg az államhatár közvetlen közelében folyó repülések vizuális megfigyelését és a nem a kijelölt (bejelentett) légi folyosón (útvonalon) történő repülések esetén tájékoztatja a Magyar Honvédség légvédelmi feladatokat ellátó szervezetét.

(4) A Határőrség végrehajtja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 22. §-ában számára előírt feladatokat.

(5) A Határőrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetőleg a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közreműködik:

	a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok ellátásában;

	b) a helyszín biztosításában;

	c) objektumok őrzésében;

	d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények kitelepítésében;

	e) a következmények felszámolásában;

	f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a szomszéd állam területéről menekülők átléptetésében, illetőleg  a mentő erők felvezetésében;

	g) a szomszéd állam területéről az államhatáron átmenekülő személyek összegyűjtésében, elsődleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal történő ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi javaik őrzésében.

(6) A Határőrség térítés ellenében speciális szakértelmet és műszaki eszközöket igénylő feladatot hajthat végre.




A Határőrség bűnüldözési feladatai, rendészeti tevékenysége

22. §

(1) A Határőrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatokat:

	a) elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket;

	b) nyomozóhatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntető ügyekben.

(2) A Határőrség rendészeti tevékenysége során ellátja a következő feladatokat:

	a) őrzi az államhatárt, megakadályozza az államhatár jogellenes átlépését, gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról;

	b) más hatóságokkal együttműködve ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat, biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;

	c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatait;

	d) eleget tesz a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, gondoskodik a határnyiladék tisztántartásáról;

	e) elhárítja az államhatár rendje, a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos cselekményeket;

	f) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

	g) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl felderíti az államhatár rendjét veszélyeztető fegyveres cselekményeket, illetőleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezőket;

	h) jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként működik közre;

	i) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;

	j) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban meghatározott jogköröket;

	k) gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek védelmi és rendészeti feladatai ellátásához szükségesek.

A Határőrség szervezete

23. §

(1) A Határőrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.

(2) A Határőrség központi szerve a Határőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).

(3) A Határőrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen alárendeltségében működő igazgatóságok és tanintézetek.

(4) A Határőrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.

(5) A Határőrség helyi szervei az igazgatóságok szervezetében lévő határőrizeti, illetőleg határforgalmi kirendeltségek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a (3) és (5) bekezdésben nem említett határőr szervezet is létrehozható, melynek jogállását törvény, illetőleg az alapító rendelkezés állapítja meg.







A Határőrség irányítása

24. §

(1) A Határőrséget az Alkotmányban és a Hvt-ben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a belügyminiszter irányítja.

(2) A belügyminiszter a Kormánynak a Határőrség feladatainak végrehajtásáért felelős szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.   

(3) A belügyminiszter a határőrizeti tevékenység szakmai irányítása körében 

	a) előterjeszti a Kormány részére a Határőrség költségvetésére, fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket, beszámolókat, valamint előterjeszti a Határőrség sorkatonai és tartalékos hadköteles állományának létszámát;

	b) előkészíti a Határőrség tevékenységével, működésével és                                                                                            feladataival kapcsolatos nemzetközi szerződések, törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteit; 

	c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a Határőrség működését;

	d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére;

	e) a Határőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) javaslatára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt a Határőrség jogi személyiségű szervezetének [23. § (4) bekezdése] létesítéséről vagy megszüntetéséről, illetőleg a sorállománnyal betöltött szolgálati beosztások hivatásos vagy szerződéses határőri szolgálati beosztásokká, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörökké átminősítéséről;

	f) elvégzi a Határőrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítő eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.

25. §

(1) A belügyminiszter  a Határőrség működésének irányítása keretében

	a) a Kormány döntései végrehajtására a Határőrség részére feladatot határozhat meg és a határőrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat;

	b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a munkáltatói jogokat;

	c) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezéséről és mozgósításáról;

	d) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;

	e) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határőrség Szervezeti és Működési Szabályzatát;

	f) felelős a Határőrség törvényes működéséért, a jogellenes gyakorlat megelőzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz, melynek keretében rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását, jogszabálysértő feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség helyreállítására, a jogszabálysértő intézkedések megsemmisítésére vagy megváltoztatja a jogszabálysértő belső rendelkezéseket, elbírálja az országos parancsnokság (országos parancsnok) által az első fokú eljárásban hozott határozat elleni fellebbezéseket;

	g) kijelöli a Határőrség által őrzendő objektumokat;

	h) felügyeli a Határőrség költségvetési gazdálkodását, az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határőrség fejlesztési tervét;

	i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat;

	j) kinevezi - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek (határügyi főmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok, stb.) vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit;

	k) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló válság-, konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

	l) a Kormány felhatalmazása alapján válság-, konfliktushelyzet és menekültügyi veszély esetén intézkedik a határőr erők ideiglenes átcsoportosítására.

(2) A belügyminiszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörében egyedi utasítást a Határőrség részére csak az országos parancsnok útján adhat.

(3) A belügyminiszter a Határőrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét érintő utasítást nem adhat.

Az országos parancsnok

26. §

(1) A Határőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Határőrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok felelős a Határőrség katonai, védelmi felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti feladatainak ellátásáért, a fegyelmi helyzetéért, továbbá működésének minden oldalú biztosításáért, a költségvetési gazdálkodás törvényességéért.

27. §

(1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a területi szervek működését, valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.

(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében

	a) részt vesz az ország fegyveres védelmi tervének kidolgozásában, annak a Határőrségre vonatkozó részét előterjeszti a belügyminiszterhez;

	b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a Határőrség működését, feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei megalkotására;

	c) jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjeszti az államhatár rendjének fenntartását szolgáló válság-, konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

	d) szabályozza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának rendjét;

	e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határőrség állományának kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges vagyontárgyak igénybevételét, előkészíti a válság-, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülő állomány elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételét szolgáló megállapodásokat;

	f) kidolgozza az állomány felkészítésének, kiképzésének rendjét és biztosítja annak végrehajtását;

	g) kidolgozza és a belügyminiszterhez felterjeszti a Határőrség létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére, felszerelésére vonatkozó terveket és jóváhagyás után gondoskodik azok végrehajtásáról;

	h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről;

	i) irányítja a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok végrehajtását;

	j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határőrséget;

	k) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket, javaslatot tesz a belügyminiszternek helyettesei kinevezésére és felmentésére;

	l) irányítja a Határőrség éves költségvetésének elkészítését, gondoskodik az éves költségvetési előirányzatok jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló jelentést;

	m) megszervezi és vezeti a Határőrség működésének anyagi-technikai, műszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő szolgálati és munkakörülményeiről;

	n) a Határőrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti feladatok, valamint a működéssel összefüggő funkcionális feladatok végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására - kötelező intézkedéseket és parancsokat adhat;

	o) gondoskodik a Határőrségnél az állam- és szolgálati titok védelméről;

	p) menekültügyi veszély esetén, illetőleg a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése, a határrend fenntartása érdekében határőr erőket, eszközöket ideiglenesen átcsoportosíthat.

III. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

28. §

A Határőrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő határőrökből, igénybevételre tervezett tartalékos hadkötelesekből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat.

29. §

E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:

	a) a hivatásos állományú;

	b) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények Határőrség által beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban készül a hivatásos határőr pályára;

	c) a szerződéses állományú;

	d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határőr szolgálatot tejesítő [a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határőr].


A határőr állomány kiegészítése

30. §

(1) A határőr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.

(2) A határőr állomány kiegészítése a hivatásos és a szerződéses szolgálatra önként jelentkezők, illetőleg hadkötelesek behívása útján történhet.

31. §

(1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan időre, a szerződéses szolgálati viszony határozott időre létesül.

(2) A  szerződéses határőr meghatározott beosztást tölt be és ennek megfelelő rendfokozatot érhet el.

32. §

(1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a Határőrség hivatásos vagy szerződéses állományából elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek képezik.

33. §

A határőr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott - alkalmasságát a folyamatban lévő büntetőeljárásra, a büntetett előéletre, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre és a pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenőrizni kell, valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenőrizhető.

34. §

A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő határőr ügydöntő hatósági jogkört nem gyakorolhat.


35. §

A határőr erők kötelékben:

	a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének a), b), c), e), f) és i) pontjaiban;

	b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (2) bekezdésének c), e) és i) pontjaiban foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.

36. §

A Határőrség állományában tényleges szolgálatot teljesítők jogaira, kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló és a szakképzésről szóló külön törvények állapítják meg.


IV. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE

37. §

(1) A Határőrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során  együttműködik a Magyar Honvédséggel, a Rendőrséggel, a Vám- és Pénzügyőrséggel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a polgári védelmi szervekkel, a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel, valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival,  a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel.

(2) Az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, a határrend fenntartása, továbbá a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során a Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján együttműködik más államok határrendészeti szerveivel.




38. §

A Határőrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi szerveinek létesítéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett helyi önkormányzat képviselő testületének véleményét.

39. §

(1) Az igazgatóságok vezetői évente tájékoztatják a határterületi önkormányzatok megyei (fővárosi) közgyűlését a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról.

(2) A Határőrség helyi szervének vezetője felkérésre tájékoztatja az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő testületét a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról.

(3) A Határőrség területi szervének vezetője az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjét, a megyei (fővárosi) közgyűlés elnökét (főpolgármesterét), a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányt, a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokot; helyi szervének vezetője a települési önkormányzat polgármesterét, illetőleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja:

	a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;

	b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;

	c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;

	d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;

	e) a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti értékek károsításáról.



(4) A Határőrség területi szervének vezetője haladéktalanul tájékoztatja:

	a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes szervének vezetőjét;

	b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;

	c) a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és Pénzügyőrség illetékes területi vámszervének parancsnokát;

	d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi szervet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetői a Határőrség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a Határőrség tevékenységét érintő - tényekről és körülményekről.

V. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, 
ILLETÉKESSÉGE, HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

Hatósági jogkörök 

40. §

(1) A Határőrség - amennyiben feladatainak ellátásához szükséges - a határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a települési önkormányzat jegyzője útján történő értesítése mellett meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a Határőrség az illetékes rendőrkapitányság és a települési önkormányzat polgármesterének, valamint az érintett közlekedési szakhatóság értesítése mellett nemzetközi szerződés alapján a szomszéd állam illetékes szervével egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja.

(3) A Határőrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló műtárgyakat, műszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai eszközöket telepíthet.

41. §

A Határőrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes szerveivel, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel egyetértésben, nemzetközi szerződés alapján engedélyezi:

	a) szomszéd vagy harmadik állam vízi járművének a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe;

	b) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét part  a szomszéd állam területe.

Szakhatósági hatáskör

42. §

(1) A Határőrség szakhatósági hozzájárulása szükséges:

	a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtér létesítéséhez;

	b) határvízen és annak partján kikötőhely vagy egyéb építmény létesítéséhez, fürdőhely kijelöléséhez és fenntartásához;

	c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a határvonaltól számított száz méteren belül a bányaműveléshez, a kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.

(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági hozzájárulást igénylő tevékenységet a Határőrség megtilthatja, ha a bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.

Eljárás bűncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43. §

(1) A Határőrség a határterületen köteles a tudomására jutott megkezdett bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni és az illetékes hatóságnak átadni.

(2) A Határőrség halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosítására külföldre szökés [Btk. 343. §-ának (3) bekezdése], nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §) alapos gyanúja esetén jogosult.


44. §

(1) A Határőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogása, illetőleg jogellenes határátlépésének megakadályozása, bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű, tárgy vagy okmány határon való átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozóhatóság megkeresésére - a 43. § (2) bekezdése és a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (4) bekezdése szerinti bűncselekmények esetén saját hatáskörben is - határkörözést foganatosíthat.

(2) A Határőrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint  a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a Vám- és Pénzügyőrség megkeresésére határfigyelőztetést végezhet.


45. §

(1) A Határőrség a határterületen elkövetett szabálysértések (különösen a közrendre, a közbiztonságra, illetve a határ rendjére veszélyt jelentő cselekmények) esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, a tényállás és a bizonyítékok rögzítésére, valamint a feljelentés megtételére.

(2) A Határőrség a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések elkövetése esetén jogosult az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövető előállítására.

(3) A határőr törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot alkalmazhat: a külföldiek rendészetével, a tiltott határátlépéssel, az útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés, valamint a közúti határátkelőhelyen elkövetett közlekedési szabálysértés elkövetőjével szemben.




Idegenrendészeti hatáskör

46. §

(1) A Határőrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben meghatározott hatáskörében végzi.

(2) A  Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását.

47. §

(1) A Határőrség meghallgatja azt a külföldit, aki a Határőrségnél menekültként való elismerésére, illetőleg ideiglenes menedékben részesítésére irányuló nyilatkozatot terjeszt elő.

(2) A Határőrség az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot előterjesztő külföldit - nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a külön rendelkezésekben előírt azonnali intézkedések megtétele után az intézkedő határőrizeti szervhez legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja vagy kíséri.

(3) Ha a menekültügyi hatóság döntése alapján a személy menekültkénti elismerésére vagy ideiglenes védelemben részesítésére nincs mód, a Határőrség az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint szükséges intézkedést foganatosítja.

A Határőrség illetékessége

48. §

A Határőrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási) szabályok megtartásának ellenőrzésében.

49. §

(1) A Határőrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.

(2) A Határőrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek illetékességi területét külön jogszabály állapítja meg.


50. §

(1) A Határőrség a 22. § (1), illetve (2) bekezdésének c), d) e), i), j) és k) pontjaiban meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.

(2) A Határőrség a határforgalom ellenőrzését nemzetközi szerződés alapján más állam területén is végezheti. Nemzetközi szerződés alapján más állam hatóságai a Magyar Köztársaság területén is végezhetnek határforgalom ellenőrzést.


A Határőrség hatósági fórumrendszere

51. §

A Határőrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltség, másodfokon az igazgatóság jár el.


52. §

Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - első fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, a 12. §-ban, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység gyakorlásához, engedélyezi a 10. §-ban meghatározott tevékenységet, valamint az államhatáron áttévedt személyeknek a közös államhatáron történő átadás-átvételét.


53. §

(1) Az országos parancsnokság másodfokon bírája el az igazgatóságok első fokú közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(2) Az  országos   parancsnokság jár el első fokon a 14. §-ban, valamint a 17. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a belügyminiszter jogosult.


VI. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK,
TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

54. §

A Határőrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.  törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek során a Rendőrség alatt Határőrséget, rendőr alatt határőrt, feladatokon a Határőrség e törvényben előírt feladatait kell érteni.

Intézkedések

55. §

Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörében irányadók a Határőrségre is.

56. §

(1) A határőr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

	a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés) alkalmazására a Határőrség csak a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43. §-ának (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén jogosult;

	b) a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43. §-ának (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén a határőrt az Rtv. 39. §-ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek minősülő egyéb helyen) a)-c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;

	c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármű elszállítása, kerékbilincs alkalmazása) a Határőrség csak közúti határátkelőhelyen foganatosíthatja;

	d) nem jogosult a határőr az Rtv. 34. §-ában (elővezetés), 35. §-ában (bűnmegelőzési   ellenőrzés),   38.  §-ában   (közbiztonsági őrizet), 41. §-ában (műszeres - poligráfos - ellenőrzés), 46. §-ában meghatározott (személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására, illetve intézkedés foganatosítására;

	e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos- és póttartalékos állományú határőr járőrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában (igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenőrzés), 31. §-ában (ruházat, csomag,   jármű   átvizsgálása),   32.  §-ában (felvilágosítás kérés) és a 33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott intézkedéseket foganatosítja;

	f) a határőr - feladatkörére tekintettel - bűncselekmény észlelése esetén a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A Határőrség működése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitűzést nem alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem folytat.


Kényszerítő eszközök


57. §

A határőr által alkalmazható kényszerítő eszközökre és alkalmazásuk módjára az Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:

	a) a határőr csak a belügyminiszter által a Határőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat;

	b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határőrség csak a határterületen alkalmazhatja;

	c) nem alkalmazható határőr csapaterő az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott esetben.









Lőfegyverhasználat

58. §

(1) A határőrt a lőfegyverhasználati jog az Rtv. lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezései szerint illeti meg az alábbi eltérésekkel:

	a) saját elhatározásból vagy parancsra, csapaterő alkalmazása során csak parancsra;

	b) az élet és testi épség ellen irányuló bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;

	c) konfliktushelyzetben a fegyveres, felfegyverzett csoportok elfogása, lefegyverzése érdekében;

	d) nemzetközi szerződés alapján más állam területén határforgalom- ellenőrző szolgálatban csak a nemzetközi szerződés szerint.

(2) Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha azt nemzetközi szerződés tiltja.

(3) Mind a lőfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a használat jogszerűségének kivizsgálására.


Titkos információgyűjtés

59. §

(1) A Határőrség e törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatainak végrehajtása  érdekében  -  az Rtv. VII. fejezet 63. §, 64. § [a 64. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata és a (3) bekezdése kivételével],  66-68. §-aiban meghatározott rendelkezések szerint - titkos információgyűjtést folytathat.

(2) A Határőrség az (1) bekezdésben írt információgyűjtést csak akkor alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők be.


Jogorvoslat

60. §

(1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetőleg kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján eljárás (büntető, szabálysértési, stb.) indul - az adott eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Határőrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az igazgatóság vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján határozattal dönt.


VII. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG ADATKEZELÉSE

Általános szabályok

61. §

(1) A Határőrség az e törvényben meghatározott bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében személyes adatot kezel.

(2) A Határőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekből a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.

(3) A bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokhoz kapcsolódó személyes adatokat elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.

(4) A Határőrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.

(5) A Határőrség személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési, igazságügyi, hatőrizeti szervek, illetve nemzetközi szervezetek részére nemzetközi szerződés alapján továbbíthat.


62. §

(1) A Határőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési és idegenrendészeti feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhet adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű alapnyilvántartásból, a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásokból. Ezen adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint szolgáltatott adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelőséggel.

63. §

A Határőrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A Határőrség adatnyilvántartási rendszerei

64. §

A Határőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi, államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban meghatározott adatkezelési rendszereket működtet.

65. §

(1) A határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az elrendelő által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa (adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármű és útiokmány határfigyelőztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és útiokmány határkörözések adatait; személy, gépjármű és útiokmány határfigyelőztetés vonatkozásában az elrendeléstől számított 180 napig, illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és útiokmány határkörözések adatait az elrendelő által meghatározott ideig vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűnéséig.

(2) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett, beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét (családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét, nemét, állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja, az érintett személyleírása, arcfényképe, illetve az elrendelő szervezet további megjegyzése.

(3) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjárműre vonatkozó adatokat: a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjármű felségjelzését, a gépjármű forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az adattári szám alapján kezeli az elrendelő szervezet kódját és az elrendelő szervezet további megjegyzését.

(4) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és határkörözött útiokmánnyal kapcsolatos adatokat: a határfigyelőztetett és határkörözött útiokmány tulajdonosának állampolgárságát, az útiokmány sorszámát vagy sorozatszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés lejártának dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja és az elrendelő szervezet további megjegyzése.

66. §

(1) A Határőrség a más szervek által felvett és a Határőrségnek feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármű és útiokmány határfigyelőztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.

(2) A Határőrség által elrendelt személy, gépjármű és útiokmány határfigyelőztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határőrségi nyomozó hatóság vezetőjének engedélyével teljesíthető.

(3) A Határőrség által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatás teljesíthető a Vám- és Pénzügyőrségnek, az idegenrendészeti hatóságnak, az igazságszolgáltatási és bűnüldöző szerveknek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi hatóságnak, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére.

67. §

(1) A Határőrség központi szerve illetékességi területére kiterjedően a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazásának nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 5 évig kezeli a következő adatokat: a vízumkötelezett külföldi személy beutazásának helye, ideje, módja, a beutazó külföldi személy neve (családi és utónév), születési helye, ideje, neme, állampolgársága, útiokmányának száma és vízumszáma, illetve amennyiben a beutazás gépjárművel történik, a gépjármű forgalmi rendszáma.

(2) A Határőrség a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazási nyilvántartásából az igazságszolgáltatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági szervek, illetve a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.

68. §

(1) A Határőrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetők nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 2 évig, illetve a határrendsértéssel okozott jelentősebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a következő adatokat: az elkövető személy neve (családi és utónév), születési ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett jogellenes cselekmény minősítése, viszonylata, időpontja, iránya, a jogellenes cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.

(2) A Határőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendőrség, a nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.

69. §

(1) A Határőrség a határforgalom ellenőrzést végző helyi szerveinél saját illetékességi területre kiterjedően a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben - az ellenőrzést támogató számítástechnikai rendszer alkalmazásának időpontjában - a felvételtől számított 90 napig kezeli az ellenőrzött személyekre vonatkozó következő adatokat: a Magyar Köztársaság területére történő beutazás helyét, idejét, módját, a beutazó személy nevét (családi és utónév), születési helyét, idejét, nemét állampolgárságát, útiokmány számát, illetve amennyiben a beutazás gépjárművel történik, a gépjármű forgalmi rendszámát.

(2) A Határőrség a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartásából adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági és menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.

70. §

(1) A Határőrség központi, területi és helyi szerveinél az illetékességi területükre kiterjedően kezelik az idegenrendészeti törvény  52-59. §-aiban meghatározott adatokat, az ott meghatározott ideig.

(2) A Határőrség az idegenrendészeti eljárása során felvett adatokból csak az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott szerveknek és hatóságoknak szolgáltathat adatot.

71. §

(1) A Határőrség területi és helyi szervei az illetékességi területükre kiterjedően a felelősségre vonástól számított 2 évig kezelik a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősségre vont személy személyazonosító adatait (családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.

(2) A Határőrség a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági és az igazságszolgáltatási szerveknek.





72. §

(1) A Határőrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítő parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a bevonulás időtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben folyamatban lévő hátrányos  jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra, személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy leszereléséig.

(2) A Határőrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes egészségügyi intézményeknek.

73. §

(1) A Határőrség területi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben az e törvényben meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyes adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggő adatokat; az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított 2 évig.

(2) A Határőrség a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartásból adatot szolgáltathat a rendőrségnek.

74. §

(1) A Határőrség területi szervei saját illetékességi területükre vonatkozóan a menekültügyi hatóság jogerős döntését követő 1 évig kezelik a menekültek és az ideiglenes menedéket kérő személyek adatait ( nevét, születési helyét, idejét, útiokmányának számát, lakóhelyét) és a Magyar Köztársaság területére érkezés időpontját, továbbá a menekülést kiváltó okot, körülményt.

(2) A Határőrség a menekültek és az ideiglenes menedéket kérők nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi hatóságnak.

75. §

(1) A Határőrség központi, területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 1 évig kezelik az engedéllyel beléptetett személy adatait  (családi és utónevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát), továbbá a beléptetés helyére, idejére, az engedélyezés okára, amennyiben rendelkezik útiokmánnyal az útiokmányának számára vonatkozó adatokat.

(2) A Határőrség az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szerveknek.

76. §

(1) A Határőrségi helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszerében az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1 évig
kezelik a nem határátlépési célból érkező személy adatait (családi és utónevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is,  állampolgárságát, állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a határátkelőhelyre történő belépés célját.

(2) A Határőrség a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszeréből a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Vám- és Pénzügyőrségnek szolgáltathat adatot.

77. §

(1) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatai ellátása érdekében a központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek megfelelően kezeli:

	a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a büntetés elévüléséig;

	b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén - a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;

	c) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéséig;

	d) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;

	e) súlyos bűncselekmény esetén vagy, ha a bűncselekmény

	1. nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható;
	2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetőleg fegyveres elkövetéssel valósul meg, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

	f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

	g) az államhatár ellen irányuló szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

	h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

	i) a titkos információgyűjtés adatait - ha büntetőeljárás nem indul - a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig;

	j) a titkos információgyűjtésben a Határőrséggel együttműködő személyek és szervezetek adatait, az együttműködés megszűnésétől számított 5 évig;

	k) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során a bűncselekmény és szabálysértés megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított 2 évig.

(2) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatának ellátása érdekében különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban felsoroltak esetén kezelhet.

(3) A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési adatkezelő szerve az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

78. §

(1) A Határőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos parancsnok által feljogosított személyek és a Határőrség működését ellenőrző szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, továbbá - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában felsorolt iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek

	a) a bíróság,
	b) az ügyészség,
	c) a rendőrség,
	d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
	e) a Külügyminisztérium,
	f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
	g) a Vám- és Pénzügyőrség,
	h) a nyomozó hatóságok,
	i) az APEH.

79. §

(1) A Határőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A Határőrség a 75. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bűnüldözési célból továbbíthatja a Belügyminisztérium illetékes szervéhez.

(3) A Határőrség jelen törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében más adatkezelő szervvel bűnüldözési adatkezelési rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét bűnüldözési feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, illetve az összekapcsolás során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével, illetve a jogerős bírói ítéletet követően azonnal törölni kell.

80. §

A belügyminiszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határőr igazgatóságok igazgatói és a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekből megtagadhatja.

81. §

(1) A Határőrség a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-, gépjármű- és tárgykörözési munkája során, illetőleg nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A jelzésben a határőrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelő szerv a Határőrség megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő határőrségi szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(4) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről a Határőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

(5) A Határőrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

VIII. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. §

(1) Az együttműködők részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi ellenszolgáltatást nyújtó határőrségi szerv teljesíti.

(2) A Határőrség által az együttműködő magánszemélyek részére az (1) bekezdés alapján kifizetett összegből a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott legmagasabb mértékű adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.

Felhatalmazó rendelkezések

83. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

	a) a határterülethez tartozó településeket;

	b) az ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának szabályait;

	c) a belügyminiszter Határőrséggel kapcsolatos irányítói jogkörét;

	d) határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott tartózkodás, távozás rendjét.




(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

	a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a horgászat rendjét;

	b) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron törtnő átléptetésének rendjét;

	c) a határterületnek minősülő repülőtereket, kikötőket (kikötőhelyeket), vasútállomásokat és pályaudvarokat;

	d) a menetközbeni ellenőrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;

	e) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren közlekedő légi járművek határforgalmi ellenőrzésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

	a) a Határőrség szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat;

	b) a Határőrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területét;

	c) a Határőrség adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.

Módosuló jogszabályok

84. §

(1) A  szabálysértésekről  szóló  1968.  I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) A Határőrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövető és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetők előállítására.\"

(2) Az Sztv. 116/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megtehet.\"

(3) Az Sztv. 116/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megteheti.\"

85. §

(1) A büntető eljárásról szóló  1973.  évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt adóra nézve követik el (Btk. 310. §),  csempészet  és  vámorgazdaság  (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §),  magánokirat-hamisítás  (Btk. 276. §)  és  bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és pénzügyőrség végzi.\"

(2) A Be. 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6)-ra változik:

\"(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés (Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjel-rongálás (Btk. 220. §)   és   útiokmány    tekintetében    elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határőrség is nyomozóhatóságként jár el, ha a bűncselekmény gyanúját a Határőrség észleli.

(5) Külön törvény rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.\"




Hatálybalépés

86. §

Ez a törvény a kihirdetése napját követő hatodik hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

	a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 9. §-a;

	b) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1990. évi LI. törvény;

	c) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;

	d) a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM rendelet;

	e) a nyugati és déli határsáv megszüntetéséről szóló 87/1989. (VII. 31.) MT rendelet;

	f) a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 3. § (3) bekezdésében a \"... rendőrség, vagy a Határőrség szervei, illetőleg ...\" szövegrész.




I n d o k o l á s 


a határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslathoz



ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


l. A jelenlegi szabályozás elégtelensége

Az államhatárral, annak rendjével kapcsolatos társadalmi viszonyok törvényi szabályozása kiemelkedő jelentőséggel bír a belső jogrend és a nemzetközi viszonyok szempontjából. Jelenleg azonban csupán alacsony szintű jogszabály (minisztertanácsi rendelet) határozza meg az államhatárral, annak őrizetével, rendjével és a határátlépéssel kapcsolatos társadalmi viszonyokat.

A Határőrség a korábbi elvárásoknak megfelelően alapvetően katonai módszerekkel látta el feladatát, szigorú centralizáció és a titkosság magas foka jellemezte tevékenységét.  Legfontosabb feladata az ország illegális elhagyásának megakadályozása volt, ami kiterjedt a többi volt szocialista ország polgárai  nyugatra szökésének megakadályozására is.

A hazánkban lezajlott társadalmi, politikai, gazdasági változások, az ezekkel együttjáró jogszabály módosulások  új típusú, döntően rendészeti tevékenységet ellátó, hatékony szervezet kialakítását igényelték. A rendszerváltozással párhuzamosan megsokszorozódott a nyugat-európai országokba irányuló illegális migráció, hazánk ennek tranzit-útvonalába esik. Ezt mutatja az is, hogy a Határőrség a '80-as évek végéig évente 1500-2000 illegális határátlépővel foglalkozott. Ez a szám a '90-es években 25-30000-re növekedett.

Döntően befolyásolta a Határőrség helyzetét, szervezete fejlesztésének irányát a délszláv háború. Illúzióvá vált az a korábbi elképzelés, hogy a Határőrség 1995. év végére hivatásos és közalkalmazotti állománnyal rendvédelmi szervvé alakul, teljesen feladva a katonai szervezetét.

A honvédelmi törvény megalkotása kapcsán módosított Alkotmány megerősítette, hogy a Határőrség a fegyveres erők része marad, tehát katonai védelmi feladatai is vannak. Az alkotmányos működés biztosítása érdekében felsorolta  rendészeti feladatait is.  

Ugyanakkor  - bár egyes rendészeti feladatok (idegenrendészet)  törvényi szabályozást kaptak - a Határőrség tevékenységét érintő átfogó rendészeti feladat- és hatásköri szabályozás továbbra is váratott magára, illetve jelenleg is alacsonyabb szinten,  szétszórtan lelhető csak fel. 

A nemzetközi szerződésekből fakadó követelmények, az európai integrációhoz történő csatlakozás perspektívája, továbbá a demokratikus jogállam működésének elvei  mind azt diktálják, hogy törvényi szinten, átfogó módon  valósuljon meg a Határőrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása. Ezáltal megvalósul az EU jogszabályaihoz való közeledés, illetőleg azokkal megteremthető az összhang.

Ezen túl Magyarország, amint technikailag lehetséges, csatlakozni kíván a Schengeni Egyezményhez is. Hazánk szorgalmazza az egyezmény-rendszerrel való együttműködés intézményes kereteinek mielőbbi kialakítását, s a gyakorlati kooperáció megkezdését, már Magyarország Európai Uniós tagságát megelőzően is. A csatlakozáshoz szükséges technikai és egyéb feltételek megteremtése érdekében már több éve folyik a határforgalom-ellenőrzési rendszer átalakítása, amely kiterjed a határellenőrzés valamennyi folyamatára, a személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetőségek határai közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai és nemzetközi együttműködés kiszélesítésére.

A határellenőrzési rendszer átalakításának iránya, amely a vonatkozó EU-normák figyelembevételével történik, gyakorlatilag alapjaiban megfelel a Schengeni Egyezmény-rendszer elvárásának is.

Magyarország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás szervezeti, intézményi, jogharmonizációs feltételeinek biztosítása a teljes jogú tagság elérésének időpontjában megfelelő szintű legyen.

2. A Határőrség feladata, hatásköre

A törvényjavaslat szerint - igazodva a Határőrségnek az  Alkotmányban meghatározott kettős jogállásához - a Határőrség továbbra is katonai védelmi és határrendészeti feladatokat hajt végre.

E kettős funkciójának megfelelően tartalmazza a  javaslat a Határőrség katonai védelmi, valamint a rendészeti feladatait, a hozzájuk kapcsolódó hatásköri és illetékességi szabályokat, részletesen felsorolja a Határőrség intézkedési jogkörét, a kényszerintézkedéseket,  illetve alkalmazásuk feltételeit. 

A törvény közérthető módon fogalmazza meg az államhatárral kapcsolatos szabályokat, a demokratikus jogállam Határőrségének működési feltételeit és rendjét,  biztosítani kívánja a határrendészeti igazgatási tevékenység törvényességi feltételeit.

A Határőrségnek, mint a fegyveres erők részének a feladatait a honvédelemről szóló törvény részletesen felsorolja,  a javaslat pedig nevesíti a katonai védelem ellátásából adódó  konkrét feladatokat, intézkedési jogköröket, a más szervekkel történő együttműködésből adódó tennivalókat.

A Határőrség rendészeti hatáskörében végzi az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozását, az államhatáron áthaladó személyek, járművek, szállítmányok ellenőrzését, az államhatár rendjének fenntartását. A javaslat ebben a körben garanciákat kíván teremteni az emberi jogok maradéktalan érvényesülésére, az élet- és vagyonbiztonság megóvására, az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények és szabálysértések megelőzésére,  felderítésére.

3. A Határőrség szervezete,  irányítása és vezetése

A javaslat - tekintettel arra, hogy \"kétharmados\" törvényről van szó - a Határőrség szervezeti felépítésének csak a központi, területi és helyi szerveit határozza meg. A kettős jogállásból és a folyamatosan változó körülmények miatt felhatalmazást ad a javaslat arra, hogy a későbbiekben  az alapstruktúrát nem érintő, itt nem nevesített határőr szervezet is létrehozható legyen. Ezen szervezetek jogállását az alapító okirat határozza meg. A javaslat szerint a Határőrség központi és területi szervei jogi személyek. 

A fegyveres erők irányításával foglalkozó alkotmánybírósági határozatra is tekintettel  világosan  el kell különíteni a Határőrség irányításának és vezetésének rendjét. 

A javaslat szerint a belügyminiszter irányítási jogkörét elsősorban  a jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközei révén gyakorolja, egyedi utasítást csak az országos parancsnok útján adhat. Az irányítási jogkör átfogja  az államigazgatási, a költségvetési, illetve a szervezetirányítási  jogosítványokat. 

A Határőrséget a javaslat szerint  a belügyminiszteri irányítás keretei között az országos parancsnok önálló felelősséggel vezeti. Jogköre átfogja a szervezet valamennyi rendeltetésszerű tevékenységét, ezért a javaslat kimerítő részletességgel sorolja fel irányítási és vezetési jogköreinek tartalmát.

4. A Határőrség személyi állománya

Az elmúlt évek  védelmi és határrendészeti szempontból kedvezőtlen tapasztalatai (a térség stabilitásának hiánya, az illegális migráció tömeges jelentkezése) alapján,  a hatékony feladatvégrehajtás érdekében    a javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi időszakban még szükség van a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sorállomány alkalmazására. 

A javaslat  ugyanakkor tételesen rögzíti azokat a feladatokat, melyeket a sorállomány végrehajthat, kimondja továbbá, hogy ez az állománykategória hatósági  ügydöntő feladatot nem láthat el.   

A rendkívül megnövekedett rendészeti feladatok a hivatásos és a sorállomány mellett szükségessé teszik a polgári - köztisztviselőkből és közalkalmazottakból álló - állomány alkalmazását.

A korszerű és igen költséges fegyverzetek és más technikai eszközök, berendezések kezelése olyan magas szintű szakmai követelményeket támaszt, amely elengedhetetlenné teszi ezen a területen a jövőben a szerződéses és hivatásos határőrök alkalmazását.



RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. FEJEZET

A HATÁRŐRIZET ALAPJAI 

1. §-hoz

A törvény által szabályozni kívánt célt foglalja össze. 

2. §-hoz 

A Javaslat az Alkotmánynak megfelelően fogalmazza meg a Határőrség jogállását és kettős - katonai és rendészeti - rendeltetését. 


 A Magyar Köztársaság államhatára

3. §-hoz

A törvényjavaslat deklarálja az államhatárnak a nemzetközi jogban általánosan elfogadott fogalmát. A védett jogtárgy jelentőségének megfelelően kimondja, hogy a Magyar Köztársaság államhatárát  csak az országgyűlés által megkötött nemzetközi szerződés alapján lehet megváltoztatni. Meghatározza, hogy a határvonalat a terepen határjelek jelölik, rendelkezik ezek karbantartásának és a rájuk vonatkozó földmérési adatok nyilvántartásának rendjéről.


 Értelmező rendelkezések

4. §-hoz

A törvényjavaslat számos speciális, a köznapi életben ritkán használt  kifejezést  tartalmaz. A törvény közérthetősége végett indokolt ezen - a nemzetközi jogban, illetve más államok határrendészeti szerveinél is általánosan elfogadott - szakkifejezések definiálása.


A határőrizet fenntartását biztosító szabályok

 5-12. §-hoz

A Magyar Köztársaságnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy  államhatára mentén kiegyensúlyozott, feszültségmentes viszonyok uralkodjanak. A szomszédos országok közötti rendezett viszonyok egyik kiemelkedő jelentőségű összetevőjét az államhatár rendje képezi, amelyet nemzetközi szerződések és belső jogszabályok határoznak meg. A Javaslat kimondja: az államhatár rendjére vonatkozó szabályokat mindenki köteles megtartani.  

A határrend megtartásának elengedhetetlen feltétele, hogy az államhatár láthatósága biztosított legyen. Erre szolgálnak a határjelek és a határnyiladék, amelyben nemzetközi szerződésben meghatározottakon kívül műtárgy nem létesíthető. 

Rendelkezik a határmenti ingatlan tulajdonosát, bérlőjét vagy használóját terhelő - az államhatár őrizetét, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott állami feladatok végrehajtását biztosító - tűrési kötelezettségről.  Ugyanakkor meghatározza az okozott kár megtérítésének szabályait.

Figyelemmel a szomszédos országokkal kötött kétoldalú nemzetközi szerződésekre, a Javaslat meghatározott határmenti vagy az államhatárt érintő munkálatok végzését, építmények, műtárgyak létesítését, karbantartását vagy megszüntetését nemzetközi megállapodáshoz köti.
Az államhatár rendjének biztosítását szolgálja a határvonaltól számított száz méteren belüli területsávban a bányaművelés, kutatás, mérés, vízügyi és építési munkálatok határőrségi szakhatósági hozzájáruláshoz kötése, mert azoknak közvetlen ráhatásai lehetnek a szomszédos állam területére. Kivétel ez alól, ha a beavatkozást közveszély elhárítása, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ez esetben is szükséges azonban, hogy a Határőrség utólag tudomást szerezzen a tevékenységről.

Amennyiben a munkák végzésekor az államhatár határátkelőhelyen kívüli átlépése is szükséges, a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen intézkedik annak végrehajtására. Az ilyen átléptetések a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség rendes működéséhez tervezetteken túli költségkihatással járnak, indokolt azoknak a kérelmezőre való áthárítása.

A 9. § rendelkezik az államhatáron átkóborolt háziállatok elhelyezéséről, tartásáról akként, hogy az a jelenlegi helyzetnek megfelelően a települési önkormányzat jegyzőjének feladata. A korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezése folytán ugyanis e feladat szabályozatlan maradna. 

Az államhatár rendje szerves részeként határozza meg a javaslat az átmenő forgalomnak  és a határközeli vadászatnak a legfontosabb keretszabályait.

A törvényjavaslat a peage forgalom  szabályait nemzetközi szerződés hatáskörébe utalja.

A határközeli vadászat  bejelentéshez kötése egyrészt az államhatáron való átlövés, meghatározott körülmények között (délszláv helyzet) a félreértések, nemzetközi bonyodalmak megelőzését, másrészt a szolgálatot teljesítő határőr járőrök életének és testi épségének védelmét szolgálja.

Ugyanezen okból indokolt a határtól számított tíz kilométeren belül a lőtér létesítésének a Határőrség szakhatósági hozzájárulásához és az ott tartott  lövészet időpontjának bejelentéséhez kötése. A légi járművel végzett növényvédelem előzetes bejelentéshez kötésének célja egyrészt a légtérsértések megelőzése, másrészt a másik állam területén a mezőgazdasági kultúrákban a károkozás megakadályozása.  


Az államhatár átlépésének feltételei

 13-14. §- hoz

Az utazás szabadságának alapvető emberi jogként történt elismerése, az idegenforgalom és a kereskedelmi szállítási tevékenység bővülése az államhatár átlépésének, a határforgalom ellenőrzésének törvényi szintű szabályozását igényli. A javaslat meghatározza, hogy az államhatárt milyen feltételek mellett és hol lehet átlépni azzal, hogy nemzetközi szerződés, jogszabály vagy viszonosság alapján ettől el lehet térni.  

A megfelelő feltételek megléte esetén lehetővé teszi autóbuszon, vonaton vagy hajón a határforgalom menetközbeni ellenőrzését, ami a járművek határon való állásidejének csökkentése szempontjából bír jelentőséggel. 

A Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen engedélyezi ideiglenes határátkelőhely működését, illetve határterületen vagy határátkelőhelyen kívüli határátlépést. A határterületen kívüli belépésre légi úton kerülhet sor, amikor az ország mélységében landol a légi jármű.

A 14. § (2) bekezdése a vámszervek jogosultságait nem korlátozza, csak technikai lehetőséget biztosít a nem menetrend szerint közlekedő járművek kérésre történő ellenőrzésére. A vámszerv a feladatait a Határőrséggel azonos helyen és időben, de attól eltérően is végrehajthatja.

15. §-hoz

E rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a határátkelőhely rendjének fenntartásáért felelős Határőrség engedélye nélkül - nem határátlépési célzattal - a határátkelőhely területére belépni nem lehet, illetve a határforgalmat egyéb tevékenység ott nem akadályozhatja. A tevékenység rendjét kormányrendeletben kell szabályozni.

16-17. §-hoz 

Rögzíti a Javaslat az utas és a fuvarozó kötelezettségeit a határátlépéskor, valamint a határátkelőhelyekre való be- és kilépés kereteit.

A magántulajdoni viszonyok kiteljesedése, a magánvállalkozások számának növekedése már most is produkált olyan helyzetet, hogy a nem közúti határátkelőhely nem állami tulajdonban van. Ilyenkor a tulajdonosnak, bérlőnek vagy kezelőnek elő kell írni a határforgalom ellenőrzés feltételei biztosításának kötelezettségét. A vasúti-, vízi- és légiközlekedésben különjárat indításánál, továbbá a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek menetrendjének megállapításánál  figyelemmel kell lenni a határforgalom ellenőrzésének idő- és személyzeti igényeire, ezért szükséges a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség véleményének figyelembevétele.

Ennek oka, hogy a vasúti, légi és vízi forgalomban közlekedő nemzetközi járművek és azok utasainak ellenőrzését a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség a járművek indulását megelőzően, a jármű megérkezését követően, illetve az államhatáron való tartózkodás ideje alatt hajtja végre. Az ellenőrzés időtartama alapvetően függ az utasok létszámától, a jármű tartózkodási idejétől, illetve attól, hogy mennyi utassal szemben kell valamilyen eljárást foganatosítani.

A menetrendben jelenleg biztosított állásidők számos esetben nem bizonyulnak elegendőnek az ellenőrzési feladatok végrehajtásához, ebből adódóan a tartózkodási idő túllépését ilyen esetekben az ellenőrző hatóságok hibájának róják fel.

Amennyiben a menetrend összeállítása során a hatóságoknak nem lesz lehetőségük arra, hogy a tartózkodási idők megállapításakor érdekeiket érvényesíthessék, azt érdemben befolyásolhassák, ellentmondás alakulhat ki az ellenőrzési idő és az ellenőrzésre vezényelhető létszám között. A Határőség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség véleményének figyelmen kívül hagyása oda vezetne, hogy a közlekedési vállalatok továbbra is kizárólag saját érdekeiket szem előtt tartva, egyoldalúan határozzák meg a tartózkodási időket, az újonnan forgalomba helyezendő járművek tartózkodási számát.

A felvetett egyeztetési jogosultság - az egyetértési jogosultság helyett - a mindenkori előírt ellenőrzési technológia, a technikai felszereltség állapota, az ellenőrzést végrehajtók számának kötött volta miatt nem biztosítja a kötelező ellenőrzési rend érvényesítésének lehetőségét.

A légijárművek számára az államhatár átlépésének szabályait nemzetközi szerződés és jogszabály rögzíti, így a törvényjavaslat csupán hivatkozik erre. Fontos biztonsági érdeke a Magyar Köztársaságnak, hogy - a nemzetközi forgalomban közlekedő - a területére leszálló, vagy onnan felszálló polgári és katonai légi járművek, illetőleg a rajtuk utazók ellenőrzése biztosított legyen. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a le-, illetőleg felszállás határterületen kívül történik.   A határterületen kívüli le- és felszállás engedélyhez kötését az ellenőrzés lehetőségének megteremtése indokolja, csakúgy, mint a kényszerleszállás esetén az értesítési kötelezettséget.


Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. §-hoz

A Javaslat e §-a az ellenőrzési kötelezettségek alóli mentességek eseteit sorolja föl. Ebbe a csoportba tartoznak azok az esetek, amikor az átutazó quasi nem lép magyar felségterületre: az engedéllyel munkavégzés céljából határátkelőhelyeken kívüli átlépéseknél, a peage forgalomban közlekedőknél, a menekülteknél vagy ideiglenes védelmet kérőknél, illetve elemi csapás stb. esetén a mentésben résztvevőknél és a menekülő lakosságnál.

Határátkelőhely megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása

19-20. §-hoz

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint (40/1974. (XI.1.) MT. r.) határátkelőhely megnyitására, megszüntetésére vagy működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerződés alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel  és más érdekelt miniszterekkel egyetértésben jogosult. A tervezet a vámtörvénnyel összhangban ezt a jogosultságot a Kormány hatáskörébe utalja, mivel nemzetközi szerződés kötésére a kormány jogosult.  Ezt a megoldást veszi át a Javaslat is azzal, hogy  a különböző humán- vagy állat- (növény) betegségek, járványok továbbterjedésének megakadályozása végett bevezetésre kerülő korlátozások elrendelésére is a belügyminisztert - természetesen az érintett miniszterekkel egyetértésben - hatalmazza fel.

Rendelkezik a Javaslat a teljes és részleges határzár elrendelésének jogosultságáról is, amelyekre rendkívüli körülmények között kerülhet sor. Elrendeléséről az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell. 




 II. FEJEZET

 A HATÁRŐRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA  
VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az államhatár védelme 

 21. §-hoz

A honvédelemről szóló 1994. évi CX. törvénnyel összefüggésben módosított Alkotmány 40/A. § (1) bekezdése a Határőrség részére a feladatokat figyelembe véve kettős funkciót határoz meg.

A Javaslat 21. §-a ugyancsak az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésén alapul: a Határőrségnek, mint a fegyveres erők részének feladata a haza katonai védelme. Erre háború, vagy más fegyveres konfliktus esetén kerülhet sor, míg békeidőben az e védelmi feladat ellátására való felkészülést kell végrehajtani.

Figyelemmel arra, hogy a honvédelmi törvény és  a kapcsolódó jogszabályok a haza katonai védelmével összefüggő feladatokat a Magyar Honvédség feladataival összhangban a Határőrség számára is meghatározzák, ezeket a törvényjavaslat nevesíti. 

A Határőrség számára a javaslat 21. §-ának (5) bekezdésében nevesítetten szerepelteti azokat a kiemelt feladatokat, amelyeket közveszély, illetőleg a polgári védelemről szóló törvény által meghatározott veszélyhelyzetben végeznie kell. Ebben a megfogalmazásban a közveszély alatt a Btk. 259. §-a szerinti közveszély okozás bűntette törvényi tényállása szerinti helyzetet kell érteni.

A Határőrség bűnmegelőzési feladatai, 
rendészeti tevékenysége

22. §-hoz

A 22. § (1) bekezdése rögzíti a Határőrség bűnüldözési feladatait. A Javaslat 22. § (2) bekezdése a Határőrség békeidőszaki alapvető feladatáról, az államhatár rendjének védelméről szól. Ebből adódó rendészeti tevékenysége napi feladat, ezért a Javaslat azokat taglalja és részletezi. E § tulajdonképpen az Alkotmányban meghatározott feladatok kibontása. 

A 22. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a szállítmányok ellenőrzését a Határőrség más hatóságokkal együttműködve végzi. Ez a rendelkezés nem érinti a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben a vámszervek kizárólagos határkörébe utalt vámellenőrzést. A Határőrség csak a szállítmányok határőrizeti szempontból való ellenőrzését végezheti, együttműködési kötelezettség mellett.

A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény számos feladatot és hozzá kapcsolódó hatáskört biztosít a Határőrség számára. 

Az államhatárral és a Határőrség tevékenységével összefüggően számos nemzetközi szerződésünk van, amelyek végrehajtása a Határőrség feladata. Ezeket a 22. § d) pontja rögzíti.

Az államhatár felmérését és megjelölését, a határjelek felújítását a hatályos jogi szabályozás [12/1969. (III.11.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott 4/1980. (I.25) MÉM rendelet] a Földművelésügyi Minisztérium alárendeltségében működő Földmérési és Távérzékelési Intézet hatáskörébe utalja. Tekintettel azonban arra, hogy az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályok kivétel nélkül a belügyminisztert bízzák meg a végrehajtásról való gondoskodással, célszerű e tevékenység irányítását a Határőrség, felügyeletét pedig a belügyminiszter kompetenciájába utalni.

A határesemények kivizsgálására és rendezésére viszonylatonként különböző elnevezésű szervek (határmegbízottak, vegyesbizottságok) működnek. Tevékenységük irányítása és felügyelete szintén határőrségi feladat.

Az előzőekben már említett határnyiladék tisztításáról a 40/1974. (XI.1.) Mt. rendelet 6. § (2) bekezdése szerint \"az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.\" E jogszabály megjelenése előtt e feladatot a Határőrség végezte. Az elmúlt több mint húsz év tapasztalatai azt igazolták, hogy téves döntés volt e munkák végzését az önkormányzatok feladataivá tenni. Igazán sohasem érezték magukénak; számos mulasztás, probléma merült fel ez ügyben. A javaslat e feladatot - amely szorosan összefügg az államhatárral, a Határőrség alaptevékenységével - ismét a Határőrséghez telepíti, természetesen  költségvetési fedezet átcsoportosításával együtt.

A Határőrség azon túl, hogy őrzi saját objektumait, végzi a belügyminiszter által kijelölt egyéb épületek és létesítmények őrzését is.

A Javaslat 22. § f) pontja már összefügg bizonyos értelemben a katonai feladattal, mert fegyveres fellépést feltételez, de nem az ország szuverenitása, területi épsége ellen idegen hatalom által indított támadásról van szó, hanem bűncselekmény elkövetése vagy provokatív céllal történő fegyveres betörésről, terrorcselekményről, amely az államhatár rendjét közvetlenül veszélyezteti.  A délszláv térségben a polgárháború során ilyenre már volt példa. Ehhez hasonlóan meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a menekültügyi veszély esetén is.

Az államhatárral összefüggésben elkövetett - a Javaslatban felsorolt - bűncselekmények üldözése, a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése, megszüntetése fontos társadalmi érdek, ezért nyomozati hatáskör biztosítása szükséges  a Határőrség számára, ha a bűncselekmény alapos gyanúját határőrségi intézkedés során állapították meg. Jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban való közreműködés, engedélyek kiadása, kötelezettségek megállapítása az államhatár rendjének fenntartását szolgálja.  

A Határőrségnek az Alkotmányban is említett rendészeti feladatai ellátásához, az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények felderítéséhez - különös tekintettel az ember-, fegyver-, lőszer-, robbanóanyag, kábítószer-csempészetre - meghatározott információkra, jelzésekre van szüksége. Az említett bűncselekmények elkövetői szigorúan rejtett eszközökkel és módszerekkel tevékenykednek, az ellenük való küzdelem is csak hasonló módszerekkel lehet eredményes. 






A Határőrség szervezete

23. §-hoz

A Javaslat megnevezi a Határőrség szervezeti egységeit és kimondja, hogy ettől eltérő elnevezésű határőr szerv is létrehozható, melynek jogállását az alapító határozza meg. Amennyiben az új szervezetet hatósági jogkörrel kívánja felruházni, akkor a hatályos szabályok szerint ezt csak jogszabályban teheti meg.

A javaslat kimondja, hogy a Határőrség központi és területi szervei jogi személyek. 

A Határőrség irányítása

 24-25. §-hoz

A Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Határőrséget, a belügyminiszternek nemzetközi szerződés és belső jogszabály előkészítő feladatai vannak, rendeletet és normatív rendelkezést adhat ki. Felügyeli és ellenőrzi a Határőrség tevékenységét.

Nemzetközi kapcsolatot tart fenn, összehangolja a honvédelmi miniszterrel a sorállománnyal kapcsolatos kérdéseket, a haditechnikai eszközök, anyagok gyártását, beszerzését, elvégzi a Határőrségnél a fegyverzeti, a felszerelési és a kényszerítő eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését. 

Irányítói jogkörében - meghatározott korlátok között - utasítást adhat ki, gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, meghatározza a Határőrség szervezeti kereteit és állománytábláját. Ez utóbbi fölött a költségvetés útján az Országgyűlés meghatározó kontrollt gyakorol. 
Kormánydöntés alapján intézkedik a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésére, mozgósítására. A Határőrség működtetése során meghatározza a szervezési és személyügyi hatásköröket, kijelöli az őrzendő objektumokat, rendszeresíti a fegyverzetet és a kényszerítő eszközöket. Jóváhagyja a válság-, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket.

A Kormány felhatalmazása alapján intézkedik a határőr erők átcsoportosítására.

Nagyon fontos törvényességi garancia, hogy a belügyminiszter egyedi ügyekben az ügy érdemére nézve nem adhat utasítást.

A belügyminiszter felügyeleti jogkörében felelős a Határőrség törvényes működéséért. 

Az országos parancsnok

26-27. §-hoz

Kimondja, hogy az országos parancsnok a teljes személyi állomány szolgálati elöljárója, gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek e szervezet törvényes működéséhez szükségesek és viseli az ezekkel járó felelősséget. Vezetési jogosítványainak egyetlen korlátja, hogy egyedi ügyekben - amennyiben a hatáskör nem hozzá van telepítve - az ügy érdemére nézve utasítást nem adhat. 

Részt vesz a védelmi terv kidolgozásában és a Határőrségre vonatkozó részét előterjeszti a belügyminiszternek. Javaslatot tesz jogszabályalkotásra, előterjeszti és válság-, a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket. Szabályozza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának rendjét. Megteszi a szükséges intézkedéseket a Határőrség folyamatos működésének békekörülmények közötti biztosítására, illetőleg tervezi és szükség esetén gondoskodik a minősített időszaki feladatok határőrségi végrehajtásáról. 


 III. FEJEZET

 A HATÁRŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

 28-29. §-hoz

A 2046/1989. sz. MT határozat egy tisztán hivatásos határrendészeti szervezet létrehozását tűzte célul, amit azonban több ok miatt csak hosszabb távon lehet megvalósítani. Egy ideig számolni kell még a sorállomány alkalmazásának szükségességével, még akkor is, ha távlatilag a Határőrség tisztán a hivatásos állománnyal történő szolgálatellátást tartaná ideálisnak. A sorkatonai szolgálat időtartamának csökkentése, a bonyolultabb technikai eszközök kezelésére történő kiképzés időigényessége azt eredményezi, hogy a sorkatonák csak szolgálati idejük utolsó szakaszában, rövid ideig képesek ezek hatékony alkalmazására. E drága eszközök megóvása, a mindig harckész állomány biztosítása érdekében merült fel a szerződéses határőrök alkalmazásának igénye. Alkalmazási területük a számítástechnika kiszolgálásánál, a határvadász századoknál alkalmazott bonyolultabb technika (páncélozott harcjárművek, a páncéltörő eszközök) kezelésénél kívánatos.

A Határőrség középtávú fejlesztésére kidolgozott elgondolás már a tisztán hivatásos állományra történő átállás feltételeit is tartalmazza.

A határőr állomány kiegészítése

30-36. §-hoz

A javaslat kimondja, hogy a határőr önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesít szolgálatot. Részletezi a szolgálati viszony keletkezését, megszűnését, említést tesz a hallgatói jogviszonyról is. 
A javaslat lehetővé teszi a sorállomány alkalmazását is, de a német minta szerint ez csak lehetőség egy olyan helyzetben, amikor a hivatásos állomány nem elegendő. 

A szolgálatra való alkalmasság vizsgálatának lehetőségét a határőrrel szemben támasztott magasabb követelmények indokolják. 

Az állománykategóriák közötti átminősítésre szolgálati érdekből; a Határőrség szervezetének a változó feladatokhoz való alakítása miatt kerülhet sor.

Törvényességi garanciaként korlátozza a javaslat, hogy a sor- és tartalékos állomány milyen feladatot láthat el. Ezek nélkülözhetetlenek a Határőrség rendeltetésszerű működéséhez. Pontosan meghatározza, hogy ezen állománykategória határterületen kívül milyen feladatok végrehajtására alkalmazható, kizárva ebből mindennemű, az Alkotmányban nem nevesített feladatot, belső rendfenntartó funkciót. Tételesen felsorolja a javaslat a határőr alegységek kötelékben történő alkalmazásának lehetséges eseteit.

 IV. FEJEZET

 A HATÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE 


37-39. §-hoz


A törvényjavaslat keretjelleggel szabályozza a Határőrség együttműködését, amelynek más jogszabályok és rendelkezések, valamint együttműködési megállapodások adják meg a tartalmát. A Magyar Honvédséggel való együttműködés kereteit a Hvt., részleteit a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes rendeletei és utasításai, a Magyar Honvédség parancsnokának és a Határőrség országos parancsnokának együttműködési megállapodása és együttes intézkedései, a vezérkari főnök és az országos parancsnok helyettesei, a Hadműveleti Főcsoportfőnökség és a Határőrség Országos Parancsnokság illetékes főosztályai közötti napi együttműködés fejezi ki.

A Rendőrséggel, a Vám- és Pénzügyőrséggel, a menekültügyi, a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó és más állami szervekkel való együttműködést az e szervek közötti hatásköri szabályokat rendező jogszabályok, közös intézkedések és együttműködési megállapodások rögzítik.

A Határőrség minden szomszédos országgal nemzetközi szerződésen alapuló, több területre kiterjedő (határrend, határőrizet, határforgalom ellenőrzés, határmegjelölés, karbantartás stb.) széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.

A demokratikus jogállami működés fontos garanciája, hogy a területi és helyi szervek létesítéséhez, határátkelőhely nyitásához, megszüntetéséhez, illetve azon a forgalom jellegének megváltoztatásához vagy szüneteltetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselő testületének véleményét.  A helyi érdekek érvényesítésének fontos eleme, hogy az ott élőknek legyen beleszólásuk sorsuk alakításába. 

Rendkívül fontos rendelkezése a Javaslatnak a Határőrség területi szerve vezetőjének évenkénti, valamint a meghatározott rendkívüli eseményekről való soron kívüli tájékoztatási kötelezettsége. Mindezek a határterületen élő lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgálják, az ott élőknek  a közrendről és a közbiztonságról alkotott véleményét befolyásolják. Ezen túl az államhatárral kapcsolatos események és jogsértő cselekmények jelentős hatást gyakorolnak a közbiztonságra, a közrendre,  a közlekedési, illetőleg a munkakörülményekre, ezért a Javaslatban felsorolt szerveket mindenképpen szükséges tájékoztatni.

A Javaslat a Határőrség helyi szervének vezetője számára felkérésre  lehetőséget biztosít, hogy tájékoztatást adjon tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő testületének.

Az együttműködés kölcsönösségét biztosítja a Javaslat akkor, amikor az egyes szervek vezetői részéről is tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg a feladatkörükben tudomásukra jutott, a Határőrség tevékenységét érintő tényekről és körülményekről.


V. FEJEZET

A HATÁRŐRSÉG  RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE,
  HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

40-41. §-hoz

A Javaslat a Határőrségnek az Alkotmányban és az e törvényben meghatározott feladatai eredményes teljesítéséhez szükséges rendészeti hatásköröket és hatósági jogköröket tartalmazza.

Az államhatár rendjének védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a Határőrség a határterületen, de különösen az államhatár mentén korlátozásokat vezethessen be, illetve tartson fenn. Szakhatósági jogköre kiterjedjen arra, hogy hozzájárulását adja vagy kifogást emeljen határközeli műszaki berendezések, építmények létesítése kapcsán.

Azok a feladatok, amelyek eredményes végrehajtása érdekében korlátozásokat vezethet be a Határőrség, egyrészt pontosan megfogalmazásra kerültek a törvényben, másrészt a bejelentési és tájékoztatási kötelezettség is megfelelő garanciát jelent, hogy a Határőrség csak a szükséges esetekben és a megfelelő mértékben éljen a számára biztosított lehetőségekkel.

A határutakon való közlekedés korlátozása vagy tilalma hasonló érvekkel indokolható.

Az illegális migráció megakadályozása, az államhatárnak a törvényjavaslat elején deklarált sérthetetlensége érdekében a Határőrség részéről szükséges és elengedhetetlen műtárgyakat, műszaki berendezéseket és technikai eszközöket telepíteni az államhatár mentén, a határterületen. 

Szakhatósági hatáskör

42. §-hoz

A Határőrség határterületi jogosultságai a Magyar Köztársaság érdekeit szolgálják, olyan állampolgári jogokat korlátozó lehetőségek, amelyeket minden szuverén állam biztosít a függetlensége, területi épsége védelme érdekében. Ezek közé tartoznak mindazok az ellenőrzési és szakhatósági jogok, amelyet e törvény tartalmaz. 

Eljárás bűncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43-45. §-hoz

A Határőrség a közrend és közbiztonság stabilitásához az államhatáron átható bűnözés felderítésével, megelőzésével és megszakításával tud hozzájárulni. Alkotmányos feladatai teljesítése érdekében feltétlenül indokolt - a már korábbi jogi szabályozásban is szereplő - korlátozott nyomozóhatósági hatáskörök biztosítása, ha a bűncselekmény gyanújának megállapítására alkalmas tényeket határőrségi intézkedés során állapították meg. E jogosultság a törvényjavaslatban meghatározott bűncselekmények esetében a halaszthatatlan nyomozási cselekményekre, a nyomozóhatóság megbízása alapján más nyomozási cselekményekre terjed ki, továbbá a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén a teljes nyomozás lefolytatására vonatkozik. Figyelemmel a specifikumokra is az eljárás lefolytatása a büntetőeljárás szabályai szerint történik.

Az államhatárral összefüggő bűncselekmények elkövetőivel szemben a törvényjavaslatban meghatározott korlátozások mellett a Határőrség a határterületen kívül is jogosult az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személyek elfogására és előállítására. Mindezen szabályok törvénybe iktatását az illegális migrációt szervező embercsempész csoportok tevékenysége visszaszorítására irányuló törekvés indokolja. 

A határkörözés és a határfigyelőztetés a potenciális bűnözők felderítésének, a bűncselekmények elkövetőinek  speciális eszközei. A határkörözés nyílt eszköz, amely a már elkövetett bűncselekmény tettesének, eszközének, tárgyának felderítése érdekében alkalmazható. A szokványos rendőrségi körözéstől annyiban tér el, hogy lényegesen szűkebb körre  terjed ki, szükségtelen minden, a rendőrségi körözésben meglévő adatot a határon is megjeleníteni, mert a hatalmas adathalmaz ellenőrzése a forgalom lassításával járna. Ebben a körözési rendszerben elsősorban azok az adatok szerepelnek, amelyeknek nemzetközi összefüggései vannak, illetve az elkövető külföldre távozása, külföldi elkövető magyarországi megjelenése várható, valamint a bűncselekmény tárgya határon történő átvitelének veszélye áll fenn. 

A határfigyelőztetés ezzel szemben titkos eszköz, úgy kell végezni, hogy az adott személy ne szerezzen tudomást arról, hogy vele kapcsolatban bármiféle intézkedés, jelentés stb. történt.

E tevékenység során a Határőrség személyes és különleges adatokat kezel. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXVI. törvény az adatvédelmi biztos jogosítványai útján megfelelő garanciát biztosít arra, hogy ezt a bűnüldözési eszközt ne lehessen politikai célokra használni. 

Alapvető társadalmi érdek, hogy a szolgálatot teljesítő határőr mint hivatalos személy intézkedjen a működési területen észlelt szabálysértés észlelésekor. Ezért célszerű megfelelő jogosítványokat biztosítani a cselekmény megszakítására, a körülmények tisztázására, az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, a visszatartásra, az elkövető  előállítására, valamint a szabálysértési feljelentés megtételére.

A szabálysértések tárgyi súlya, társadalomra való veszélyessége nem minden esetben éri el azt a szintet, hogy indokolt lenne az elkövető ellen szabálysértési feljelentést tenni, ezzel is fokozva az amúgy is túlterhelt szabálysértési hatóságok leterheltségét. A Határőrség a jelenlegi jogi szabályozás szerint egyetlen esetben rendelkezik helyszíni bírságolási jogosultsággal, mégpedig az úgynevezett túltartózkodás esetében. A törvényjavaslat e jogosultságot szélesíteni kívánja.

A közúti határátkelőhelyek  a közúti hálózat részei, így  a Határőrséget, mint a határátkelőhelyek rendjéért felelős szervet intézkedési jogokkal kell felruházni. Ezért a Javaslat az itt elkövetett közlekedési szabálysértés esetében helyszíni bírságolási jogot kíván biztosítani számára.

Idegenrendészeti hatáskör 

46-47. §-hoz

A hazánk területére jogellenesen belépett  külföldiek, valamint a menedékjogot vagy ideiglenes védelmet kérők között a nemzetbiztonságra, valamint az ország biztonságára veszélyt jelentő személyek is előfordulhatnak.  Ezen személyek kiszűrése, a magyarországi menedék vagy ideiglenes védelem biztosításának jogszerűsége szükségessé teszi meghallgatásukat, adataiknak nyilvántartásokban, adattárakban történő ellenőrzését.

A feltételek fennállása esetén a Határőrség a meghallgatott személyeket a legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja vagy kíséri. 

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a menekültügyi hatóság döntése alapján  nincs mód a kérelmező menekültkénti elismerésére, vagy ideiglenes védelemben részesítésére. Ilyenkor lehetőséget biztosítana a törvényjavaslat a személy visszairányítására,  illetve az ország elhagyására való kötelezésre. Ez alól kivételt jelentenek az idegenrendészeti törvény 32. §-a alá tartozók, amely összhangban van a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv 33. cikkével, amely a \"non refoulement\" elv néven ismert.



A Határőrség illetékessége

48-50. §-hoz

Az emberi környezet védelme egyre sürgetőbb feladat úgy hazai mint nemzetközi vonatkozásban. Függetlenül attól, hogy a Határőrség nem környezetvédelmi szervezet, nem kívánja magát kivonni a feladat végrehajtásából, részt kíván venni a környezet- és természetvédelmi, valamint vízi közlekedési (hajózási) jogszabályok megtartásának ellenőrzésében. 

Fontos  törvényességi   garanciákat   tartalmaz  a   törvényjavaslat ezen része.  Kimondja,   hogy   a   Határőrség   a   hatáskörébe  utalt feladatok   ellátására   a   határterületen    illetékes. Taxatíve felsorolja - visszautalással -, mely feladatok ellátására illetékes a határterületen kívül is. E feladatok természetüknél fogva nem köthetők a határterülethez (bűnüldözési, nyomozóhatósági, nemzetközi szerződésből származó, idegenrendészeti, információ gyűjtési; elemi csapás, objektumvédelmi és katonai védelmi feladatok).

Nemzetközi szerződéseinkkel összhangban a javaslat rögzíti, hogy a Határőrség határforgalmi ellenőrzési szervei más államok területén, illetőleg más államok ilyen hatóságai magyar területen is tevékenykedhetnek. 



A Határőrség hatósági fórumrendszere 

51-53. §-hoz

A Javaslat az első és másodfokú hatósági jogköröket telepíti. A részletes szabályokat a belügyminiszter állapítja meg. 






VI. Fejezet

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK, 
TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS 

54. §-hoz

A Határőrség rendészeti tevékenysége a főbb jellemzőket tekintve megegyezik a rendőrségével, ezért a Javaslat a rendőrségi törvényre való utalásokat tartalmazza. Vannak azonban lényeges eltérések és ezért a Javaslat kiemeli azokat a szabályokat, amelyeket a Határőrség nem, vagy eltérően alkalmazhat. 


Intézkedések 

55-56. §-hoz

A Javaslat kiemeli, hogy az Rtv. IV-IX. fejezetében foglaltak irányadóak a Határőrségre, az e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörének alkalmazása során. Az egyik legszigorúbb korlát, hogy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközt nem alkalmazhat.
A Javaslat a továbbiakban a sor- és a tartalékos állomány alkalmazására vonatkozó szabályokat taglalja.

A Javaslat meghatározza, hogy az Rtv. V. fejezetének mely részei vonatkoznak a határőrre, milyen területi korlátozások vannak és mely intézkedések foganatosítására nem jogosult a határőr.

Kényszerítő eszközök

57. §-hoz

A Javaslat a Rendőrségről szóló törvényhez képest az eltéréseket tartalmazza, amelyek többsége korlátozó, illetőleg a határőri szolgálat speciális feladataiból adódóan változik.



Lőfegyverhasználat

58. §-hoz

A Javaslat itt is visszautal az Rtv-re és csak a korlátozásokat, eltéréseket tartalmazza.

Titkos információgyűjtés

59. §-hoz

A Javaslat  az Rtv-ben foglalt szabályokra hivatkozik és tartalmazza a Határőrség feladataiból adódó eltérésekre és a szükséges korlátozásokra való utasításokat.

 Jogorvoslat

60. §-hoz 

E § a hatályos jogszabályokra való hivatkozást tartalmazza. Lényeges eleme, hogy rendezi a határőr intézkedés  vagy annak elmulasztása miatt benyújtott fellebbezések, panaszok elbírálásának lehetőségét és módját.


VII. fejezet

A HATÁRŐRSÉG ADATKEZELÉSE

61-81. §-hoz 

Az Rtv. a 98. §-ában a IV-IX. fejezet hatályát kiterjeszti a Határőrségre is, ezért az Rtv. említett fejezeteiben szabályozott kérdések esetében csak az eltérésekre tért ki a Javaslat. A Határőrség és a Rendőrség adatkezelése viszont csak egy bizonyos sávban fedi egymást, ezért e fejezet nem hivatkozik közvetlenül az Rtv-re, hanem a határőrségi sajátosságoknak megfelelően - a rendőrségi adatkezeléshez képest szűkítetten  - tartalmazza a szükséges szabályozást. Bizonyos tekintetben (pl. határforgalmi adatkezelés) viszont tágabb, mint a rendőrségi adatkezelés, de nem érinti a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit.


 VIII. Fejezet


VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. §-hoz.

A Javaslat e §-ban rendelkezik az együttműködők díjazása esetén a személyi jövedelemadó rendezésének szabályairól.



Felhatalmazó rendelkezések

83. §-hoz

A Kormány felhatalmazása a javaslat szerint a végrehajtás és  a törvényben nem rendezett kérdések szabályozására vonatkozik. 

A belügyminiszter felhatalmazása - az érintett miniszterekkel egyetértésben, illetőleg önállóan -  a törvényjavaslat szerint több fontos részlet és a végrehajtás elősegítését, valamint az egységes értelmezést igénylő kérdés rendeleti szabályozására terjed ki. 


Módosuló jogszabályok

84-85. §

A törvényjavaslatból következik, hogy a Határőrség szabálysértési előzetes intézkedési jogosultságának és helyszíni bírságolási jogköre  törvényességének biztosítása érdekében ki kell egészíteni a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 44. §-át.

A törvényjavaslat feljogosítja a Határőrséget, hogy meghatározott bűncselekmények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket, amelyek a bűncselekmények eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az elkövetővel szembeni jogi felelősség érvényesítéséhez szükségesek, továbbá egyes bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény gyanúját a határőrségi intézkedés során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a hatáskör, illetve az eljárási szabályok összhangban vannak a büntetőeljárásról szóló törvénnyel és érvényesíti a Határőrség helyzetéből és feladatából eredő specifikumokat, ugyanakkor a Határőrség nyomozóhatósági jogkörének bővítése indokolja a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosítását.
