"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3657. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t


az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről




								Előadó:

									Dr. Kökény  Mihály
									népjóléti miniszter








Budapest, 1997. január





1997. évi ........ törvény

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről



Az Országgyűlés - felismerve azt, hogy az egészségügyi adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges, továbbá, hogy ezeket az adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni - a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet 

Általános és értelmező rendelkezések

1. §

E törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit.

2. §

E törvény hatálya kiterjed:

a)	minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv),
b)	minden, az egészségügyi ellátóhálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybevevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges (a továbbiakban: érintett), valamint
c)	az e törvény előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra.





3. §

E törvény alkalmazásában:

a)	egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére és szexuális szokásaira, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás), ha annak kezelése a 4. § szerinti célból történik;
b)	személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;
c)	gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szintentartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő-ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;
d)	orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;
e)	egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
f)	kezelést végző orvos: az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos;
g)	betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;


h)	az egészségügyi ellátóhálózaton belül intézményvezető: az egészségügyi intézmény szakmai vezetője, a személyi jog jogosultja vagy a gyógyszertár vezetésével megbízott gyógyszerész, magángyakorlat esetén a magánorvos, magántevékenység esetén a magántevékenységet végző személy, egészségügyi vállalkozás esetén a vállalkozás szakmai vezetésével megbízott személy;
i)	adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetője;
j)	közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs.



II. fejezet
Az adatkezelés célja
4. §

(1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

a)	az egészség megőrzésének, fenntartásának előmozdítása,
b)	a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése,
c)	az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
d)	a közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele.


(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:

a)	egészségügyi szakember-képzés,
b)	orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
c)	statisztikai vizsgálat,
d)	tudományos kutatás,
e)	az egészségügyi ellátóhálózat keretében nyújtott szolgáltatásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
f)	az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése,
g)	a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
h)	bűnüldözés és bűnmegelőzés,
i)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló külön törvényben meghatározott feladatok ellátása,
j)	közigazgatási eljárás,
k)	szabálysértési eljárás,
l)	ügyészségi eljárás büntető- vagy polgári jogi, illetve közigazgatási jogi ügyben,
m)	bírósági eljárásban,
n)	az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,
o)	a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,
p)	közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,
q)	a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
r)	munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.

(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi és személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

Az egészségügyi ellátóhálózat szerveinek adatkezelése5. §
(1) Az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - jogosult

a)	a betegellátó,
b)	az intézményvezető,
c)	az adatvédelmi felelős, valamint
d)	az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős által megbízott személy.

(2) Az egészségügyi és személyazonosító adatot - az e törvényben előírt feltételek fennállása esetén -

a)	az intézmény vezetője,
b)	a kezelést végző orvos,
c)	a keresőképesség elbírálása során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző főorvosa,
d)	a 22. § (2) bekezdése esetén, illetve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő-ellátások felhasználásának a társadalombiztosítás szervei által történő ellenőrzése során a gyógyszerész, valamint az ellenőrzéssel megbízott orvos,
e)	a tisztiorvos, valamint
f)	a 15. § (1) bekezdése esetén a betegellátótovábbíthat.
(3) A közegészségügyi-járványügyi érdekből történő adatkezelés esetén az érintett kezelést végző orvosa, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban: városi intézet), illetve megyei (fővárosi) intézetei keretében dolgozó tisztiorvos, valamint a közegészségügyi felügyelő jogosult az egészségügyi és személyazonosító adatot az érintettel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba kerülő személyektől is fölvenni és kezelni.

6. §
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok védelmét véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

A gyógykezelés céljából történő adatkezelés
7. §

(1) Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az orvosi titkot köteles megtartani.





(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

a)	az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
b)	az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

(3) Az érintett (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerheti, az orvosi dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját költségére - másolatot kaphat.

(4) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.


8. §

A betegellátót - az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi orvosszakértő kivételével - a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.


9. §

(1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy - a kötelezően felveendő adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdés szerinti célból.
(2) Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.





10. § 
(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.
(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet - a 13. §-ban foglaltak kivételével - az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségére vonatkozó egészségügyi adatokat.

(4) Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.

11. §

(1) A kezelést végző orvos - amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg - az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokat továbbítja az érintett választott háziorvosának.
(2) A háziorvos az érintettet - kérelmére - tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról.
12. §
(1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása - a 13. §-ban foglalt kivételekkel - önkéntes.
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, az egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.
(3) Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.

13. §
Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni:
a)	ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved,
b)	ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
c)	heveny mérgezés (véletlen, szándékos, foglalkozási, kriminális) esetén,
d)	ha valószínűsíthető, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,
e)	ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,
f)	ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
g)	ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.
14. §
(1) A gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett hozzájárul, kivéve

a)	a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogva tartott személy esetében kerül sor és erre eljárási érdekből van szükség, továbbá
b)	a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadság-elvonással járó büntetését tölti.




(2) Az érintett hozzájárulása nélkül is jelen lehet a 17. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl az,

a)	aki az érintettet az adott betegség miatt gyógykezelte,
b)	akinek erre az intézményvezető vagy az adatvédelemért felelős  személy kivételesen indokolt esetben engedélyt adott,

kivéve, ha ez ellen az érintett kifejezetten tiltakozott.


Közegészségügyi, járványügyi célból történő adatkezelés
15. §

(1) A betegellátó haladéktalanul továbbítja az ÁNTSZ - az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes - városi intézetének az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha
 a)	az 1. számú mellékletben szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl,
b)	a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül föl,
c)	az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja.

(2) Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az ÁNTSZ - az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes - városi intézetének.
(3) Az ÁNTSZ városi intézete az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott egészségügyi, illetve személyazonosító adatot - a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele céljából - átadja az ÁNTSZ illetékes egyéb szerveinek.
(4) Amennyiben a betegellátó a (2) bekezdés alapján ad át egészségügyi adatot az ÁNTSZ városi intézetének, az intézet megkeresésére a betegellátó a személyazonosító adatokat is átadja.

(5) A hatáskörükbe tartozó feladataik ellátása érdekében az ÁNTSZ szerveinek megkeresésére az egészségügyi ellátóhálózat szervei tájékoztatást adnak az egészségügyi és személyazonosító adatokról.

(6) A tüdőgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bőr- és nemibeteg ellátás intézményei az 1. számú mellékletben szereplő nemi betegségek előfordulása esetén a 4. § (1) bekezdése szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi- és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet.

(7) A 4. számú mellékletben szereplő valamely anyag által okozott mérgezés előfordulása esetén a betegellátó továbbítja az egészségügyi adatokat az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat részére.

(8) Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, a betegellátó haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:

a)	anthrax (lépfene),
b)	brucellosis,
c)	lyssa (veszettség),
d)	lyssa fertőzésre gyanús sérülés,
e)	malleus (takonykór),
f)	trichinellosis,
g)	tuberkulozis,
h)	tularaemia.

16. §

Amennyiben az érintett újszülött az 5. számú melléklet szerinti valamely betegségben szenved, a 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a betegellátó az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint törvényes képviselője nevét és lakcímét továbbítja a \"Johan Béla\" Országos Közegészségügyi Intézet által vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.


Egészségügyi szakember-képzés
17. §
(1) Az egészségügyi szakember-képzés céljából (4. § (2) bekezdés a) pont) - a betegellátó és a (2) bekezdés kivételével - az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója.
(2) Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményeiben az érintett (törvényes képviselője) (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet (törvényes képviselőjét) fekvőbeteg intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően, az egészségügyi ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.


Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések

18. §

A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból daganatos eredetű betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a Nemzeti Rákregiszternek. A Nemzeti Rákregisztert az Országos Onkológiai Intézet vezeti.

19. §

(1) A 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti célból a Népjóléti Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön - kezelhetik az érintett TAJ számát és egészségügyi adatait, továbbá személyazonosító adatai közül minden olyan adatot, amely önmagában nem teszi lehetővé az érintett személyének azonosítását (pl. nem, életkor, postai irányítószám).

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az ÁNTSZ intézetei továbbítják az (1) bekezdés szerinti szervek részére.


Statisztikai célú adatkezelés20. §
(1) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célra (4. § (2) bek. c) pont) - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhető.
(2) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett hozzájárulásával adható át.

      (3) Élve születés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni.

Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés21. §
(1) Tudományos kutatás (4. § (2) bek. d) pont) céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év.

A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése
22. §
(1) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervei, valamint ezek igazgatási szervei (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási igazgatási szervek) részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben
a)	arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség és az az egészségi állapot alapján történik, valamint
b)	az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt.
(2) Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója kezelheti.

(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.

Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüliszerv megkeresésére23. §
(1) A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek:
  a)	büntető és polgári ügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő,
b)	szabálysértési eljárás során a szabálysértést lefolytató szervek, 
c)	hadköteles személy esetén az illetékes jegyző, a hadkiegészítő parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,
	d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról 		szóló törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében.

(2) Bűnüldözési, bűnmegelőzési célból a rendőrség, az ügyészség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok jogosultak ellenőrizni a kábítószert, illetve pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerek forgalmát.


24. §
(1) Az érintettnek első ízben történő orvosi ellátásakor a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait, ha a sérülés feltehetően hivatalból üldözendő bűncselekmény vagy közlekedési baleset következménye, illetve ha a gyógykezelés során hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja merül föl. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem szükséges.

25. §
Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.







26. §
Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs szükség a hozzájárulásra a 13. § és a 23. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetekben azzal, hogy polgári peres eljárás során a harmadik személyt érintő - szexuális úton terjedő fertőző betegségre vonatkozó - egészségügyi adat nem adható ki.

27. §
A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.


Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása
28. §
(1) Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint az azok továbbításáról készített feljegyzést nyilván kell tartani.
(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét.
(3) A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett - a gyógykezelés vagy a közegészségügy-járványügy szempontjából jelentős - egészségügyi adatokról, valamint a saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi.


29. §

(1) A betegellátó nyilvántartja

a)	azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket,
b)	a védőoltásra kötelezett személyeket,
c)	azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védőoltásban részesített személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat elkülönítetten kell nyilvántartani.
(4) A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja nyilván annak - általa ismert - valamennyi egészségügyi adatát.
(5) A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről.
30. §

(1) Az egészségügyi dokumentációt - a (4) bekezdés kivételével - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt - a (2) bekezdés kivételével - a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
(2) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.

(3) Az egészségügyi ellátóhálózat jogutód nélkül megszűnő intézménye esetén - a (4) bekezdés kivételével - 

a)	a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (2) bekezdés szerinti levéltárnak, 
b)	az egyéb egészségügyi dokumentációt az ÁNTSZ - a megszűnő egészségügyi intézmény székhelye szerint területileg illetékes - városi intézetének
kell átadni. 
(4) Amennyiben az egészségügyi ellátóhálózat intézménye jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el, az egészségügyi dokumentációt e szerv részére kell átadni.

(5) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak.
(6) A gyógyszertár a vényeket - a kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vények kivételével - 3 évig őrzi meg. A kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vényeket 5 évig kell megőrizni. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.
31. §
(1) Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot - az adatfelvételt követően - törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
(2) A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az adatkezelő hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt adatok fizikai védelme, illetve az e törvényben előírt adatközlési kötelezettség szükségessé teszi. A hiteles másolat adattartalmára vonatkozóan a 6. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

32. §
(1) Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.
(2) Az intézményvezető tevékenysége során
a)	gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,
b)	ellenőrzi az adatkezeléssel megbízott személyek adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,
c)	kezdeményezi az adatvédelem területén kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,
d)	biztosítja az adatkezeléssel foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,
e)	tudományos kutatás esetén (21. § (1) bek.) engedélyezi az orvosi dokumentációba való betekintést,
f)	kijelöli az adatvédelmi felelőst (felelősöket),
g)	ellenőrzi az adatvédelmi felelős (felelősök) tevékenységét,
h)	gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről,
i)	dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről.
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjai szerinti tevékenységet az adatvédelmi felelős is elláthatja.
(4) A szervezeti egységenként 20 főnél több adatkezelőt foglalkoztató munkáltató esetén az intézményvezető - szervezeti egységenként - adatvédelmi felelőst jelöl ki. Adatvédelmi felelősnek

a	)	szakorvos szakképesítéssel rendelkező orvos, vagy 
b)	legalább 2 év joggyakorlattal rendelkező jogi egyetemi végzettségű személy, vagy
c)	felsőfokú végzettségű, az egészségügyi adatkezelésben legalább 2 év gyakorlatot szerzett személy 
jelölhető ki.


III. fejezetAdatkezelés az egészségügyi ellátóhálózaton kívül
33. §
(1) Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény, illetve szerv vagy személy (a továbbiakban: nem egészségügyi intézmény) a feladatai ellátásához szükséges mértékben a 4. § szerinti célból kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot.
(2) Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi intézmény kezelheti az érintettnek minden olyan egészségügyi és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, gondozás szempontjából szükséges.
(3) A nem egészségügyi intézmény adatkezelésére - a 34-35. §-ban foglalt eltérésekkel - a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.

34. §
(1) Nem egészségügyi intézmény esetén - a betegellátón kívül - adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet.
(2) Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl

a)	az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel, iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet) elvégzése esetén a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja,
b)	hadköteles személy esetén a katonai egészségügyi alkalmasság (2. számú melléklet) megállapítását végző bizottság tagja, illetve a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.

35. §
A nem egészségügyi intézményben az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben.


IV. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
36. §
Az egészségügyi ellátóhálózat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a 4. § (1) bekezdés szerinti célból személyazonosító adatokat kérhet.

37. §
(1) Amennyiben e törvény másként nem rendelkezik, az egészségügyi adatok kezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, továbbá a TAJ szám kezelésére vonatkozóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Külföldre történő adattovábbítás esetén is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségügyi és személyazonosító adatok csak akkor továbbíthatók, ha a 6. § előírásai külföldön is biztosíthatók.
(3) E törvény előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is.
38. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 7. hónap 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló - többször módosított - 1972. évi II. törvény 77. §-a, a 78. § (2)-(3) bekezdése, valamint 90/A.-90/B. §-a hatályukat vesztik. 

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter
a)	az egészségügyi adatok kezelésének, a 24. § szerinti kötelező adattovábbítás részletes technikai előírásainak, a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének meghatározására,
b)	az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségek, 
c)	a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási betegségek,
d)	a halál tényének és okának 
        bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására,
e)	a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó szabályok, az alkalmazandó nyomtatványok - e törvény keretei közötti - adattartalmának meghatározására.

(3) A betegellátó e törvény hatályba lépésétől számított két éven keresztül az 1. számú mellékletben szereplő fertőző betegségek előfordulása esetén az egészségügyi adatokat - személyazonosító adatok nélkül - továbbítja a \"Johan Béla\" Országos Közegészségügyi Intézetnek is.































1. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez


Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az ÁNTSZ részére történő kötelező adattovábbítás esetén


Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések


 1. 	acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)
 2. 	ancylostomiasis, uncinariasis
 3. 	anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertőzés
 4. 	brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz
 5. 	campylobacteriosis, campylobacter okozta bélhurut
 6. 	chancroid, ulcus molle
 7. 	cholera (kolera)
 8. 	congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rózsahimlő 	megbetegedés)
 9. 	condyloma acuminatum
10. 	diphtheria (torokgyík)
11. 	dysenteria (vérhas), shigellosis
12. 	dyspepsia coli
13. 	egyéb E. coli által okozott megbetegedések
14. 	echinococcosis, hydatidosis
15. 	encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)
16. 	enteritis infectiosa
17. 	ételfertőzés
18. 	ételmérgezés
19. 	febris flava (sárgaláz)
20. 	febris recurrens (visszatérő láz)
21. 	gonorrhoea (kankó)
22. 	granuloma inguinale
23.	hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás)
24. 	herpes genitalis
25. 	keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötő- és szaruhártya gyulladás)
26. 	legionellosis
27. 	lepra
28. 	leptospirosis
29. 	listeriosis
30. 	Lyme-kór
31. 	lymphogranuloma inguinale
32. 	lyssa (veszettség)
33. 	lyssa fertőzésre gyanús sérülés
34. 	malária
35. 	malleus (takonykór)
36. 	meningitis purulenta (fertőző agyhártyagyulladás)
37. 	meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)
38. 	mononucleosis infectiosa, mirigyláz, monocyta angina, Pfeiffer betegség
39. 	morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis
40. 	oedema malignum (gázgangréna)
41. 	ornithosis (papagájláz)
42. 	paratyphus 
43. 	parotitis epidemica (mumpsz)
44. 	pertussis (szamárköhögés)
45. 	pestis
46. 	poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)
47. 	Q-láz
48. 	rubeola (rózsahimlő)
49. 	salmonellosis
50. 	scarlatina (vörheny)
51.	schistosomiasis (bilharziasis)
52.	staphylococcosis	
53. 	strongyloidosis
54. 	syphilis (vérbaj)
55. 	szexuális úton terjedő, chlamydiák által okozott egyéb betegségek
56. 	taeniasis
57. 	tetanus (merevgörcs)
58.	toxoplasmosis
59.	trachoma (kivéve: trachoma következményei)
60. 	trichinellosis
61. 	tuberkulozis
62. 	tularaemia
63. 	typhus abdominalis (hastífusz)
64. 	typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)
65. 	urethritis nongonococcica
66. 	varicella (bárányhimlő)
67. 	vírusos haemorrhagias lázak
68. 	yersiniosis
69. 	halálos kimenetelű nosocomialis sepsis
70. 	járványos méretű nosocomialis fertőzések*
71. 	halálos kimenetelű nosocomialis sepsis
72. 	járványos méretű nosocomialis fertőzések*
73. 	korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző 	megbetegedés**

	* A tekintetben, hogy a nosocomialis fertőzések mikor tekinthetők járványos 	   méretűnek, az országos tisztifőorvos állásfoglalása az irányadó.

	** A tekintetben, hogy mely betegség tartozik ide, a népjóléti miniszter 	 	   állásfoglalása az irányadó.







2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez

	Szűrő- és alkalmassági vizsgálatok az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás esetén



1.	Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, 	időszakos, soronkívüli, záró).

2.	Szűrővizsgálatok - beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is - a 	foglalkozással összefüggő megbetegedések felderítésére.

3.	A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok.

4.	A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.

5.	A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.

6.	Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.
























3. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez


Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke


A. Fizikai kóroki tényezők

1.	Zaj okozta halláskárosodások
2.	Helyileg ható vibráció okozta betegség
3.	Egésztest-vibráció okozta betegségek
4.	Túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek
5.	Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
6.	Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)
7.	Elektroophthalmia
8.	Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényezők okozta megbetegedések


B. Kémiai kóroki tényezők

1.	Ólom és vegyületei által okozott megbetegedések
2.	Kadmium és vegyületei által okozott megbetegedések
3.	Foszfor és vegyületei által okozott megbetegedések
4.	Higany és vegyületei által okozott megbetegedések
5.	Arzén és vegyületei által okozott megbetegedések
6.	Mangán és vegyületei által okozott megbetegedések
7.	Berillium és vegyületei által okozott megbetegedések
8.	Króm és vegyületei által okozott megbetegedések
9.	Vanádium és vegyületei által okozott megbetegedések
10.	Nikkel és vegyületei által okozott megbetegedések
11.	Kobalt és vegyületei által okozott megbetegedések
12.	Alumínium és vegyületei által okozott megbetegedések
13.	Benzol által okozott megbetegedések
14.	Toluol által okozott megbetegedések
15.	Xilol által okozott megbetegedések
16.	Egyéb benzol homológ által okozott megbetegedések
17.	Benzol és homológjainak nitro, amino és halogén származékai által okozott megbetegedések
18. 	Triklór-etilén által okozott megbetegedések
19.	Tetraklór-etilén által okozott megbetegedések
20.	Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott megbetegedések
21.	Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott megbetegedések
22.	Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott megbetegedések
23.	Alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott megbetegedések
24.	Dioxán (dietilén-oxid) által okozott megbetegedések
25.	Húgyutak rosszindulatú daganatos megbetegedései aromás aminok hatására (pl. 4-amino-bifenil, benzidin és származékai, naftilaminok)
26.	Sztirol által okozott megbetegedések
27.	Aromás dinitroszármazékok (dinitro-fenol, dinitro-krezol, stb.) által okozott megbetegedések
28.	Szerves foszforsavészterek, karbamát inszekticidek által okozott megbetegedések
29.	Egyéb növényvédőszerek (rovar és rágcsálóírtó-, faanyagvédő szerek) által okozott megbetegedések
30.	Szén-monoxid által okozott megbetegedések
31.	Kén-hidrogén által okozott megbetegedések
32.	Hidrogén-cianid által okozott megbetegedések
33.	Ammónia által okozott megbetegedések
34.	Fenol által okozott megbetegedések
35.	Formaldehid által okozott megbetegedések
36.	Dimetil-formamid által okozott megbetegedések
37.	Foszgén által okozott megbetegedések
38.	Kén-dioxid által okozott megbetegedések
39.	Kénsav által okozott megbetegedések
40.	Klór által okozott megbetegedések
41.	Nitrózus gázok által okozott megbetegedések
42.	Fluoridok által okozott (idült csont és ízületi) megbetegedések
43.	Vinilklorid okozta megbetegedések
44.	Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
45.	Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
46.	Vegyi anyagok által okozott egyéb bőr (pl. olajakne) és nyálkahártya megbetegedések
47.	A bőr rákos megbetegedéseit okozó - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén, vagy az MSZ 21461-1:88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő anyagok
48.	Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, az MSZ 21461-1:88 szabvány Függelékének 3. pontjában szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei
49.	Szilikózis
50.	Azbesztózis
51.	Talkózis
52.	Keményfém által okozott tüdőfibrózisok
53.	Sziderózis
54.	Egyéb pneumokoniózisok
55.	Foglalkozási asztma és rinitisz
56.	Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag által okozott megbetegedés


C. Biológiai kóroki tényezők

1.	Brucellózis
2.	Ornitózis
3.	Kullancs-enkefalitisz
4.	Antrax
5.	Leptospirózis
6.	Q-láz
7.	Tularémia
8.	Borreliózis (Lyme-kór)
9.	Trichofitiázis
10.	Egyéb zoonózisok
11.	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek 
12.	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
13.	Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett
14.	Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek (pl. amoebiasis, malária)
15.	Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
16.	Gombák okozta bőrbetegségek
17.	Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
18.	Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedések


D. Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők

1.	Csontok, ízületek, izmok, inak betegségei túlzott, illetve egyoldalú igénybevétel következtében
2.	Térdízületi meniszkusz sérülése
3.	Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
4.	Fokozott megterhelés - igénybevétel okozta megbetegedések
5.	Optimálisnál kisebb megterhelés okozta megbetegedések
6.	Pszichoszociális kóroki tényezők okozta megbetegedések
7.	Ergonómiai kóroki tényezők okozta megbetegedések
8.	A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb megbetegedések





















4. számú melléklet az 1997. évi ...
törvényhez

Biológiai mintában vizsgált anyagok


 1.	Anilin
 2.	Arzén
 3.	Benzol
 4.	Dimetil-formamid
 5.	Etilbenzol
 6-	Fenol
 7.	Fluorid vegyületek
 8.	Higany
 9.	Kadmium
10.	Kobalt
11.	Króm
12.	n-Hexán
13.	Nikkel
14.	Nitro-benzol
15.	Ólom
16.	Szelén
17.	Szerves foszforsav-észterek
18.	Szénmonoxid
19.	Sztirol
20.	Toluol
21.	Triklór-etilén
22.	Xilol


















I N D O K O L Á S


Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S



	A számítástechnika fejlődése következtében az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon robbanásszerűen megnövekedett az információk áramlása. A nagyfokú információ-áramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az egyén, mind az egyes szervezetek tekintetében. Fokozott mértékben igaz ez az un. szenzitív adatoknál, mint pl. a vallásra, a büntetett előéletre vonatkozó információk, és ide tartoznak - a talán legérzékenyebbnek tekinthető - az egészségi állapotra vonatkozó adatok is. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében személyes adatot kezelni csak törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása alapján lehet.
	Mindezek alapján a törvényjavaslat célja, hogy megfelelő jogforrási szinten, kellő részletességgel szabályozza az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó előírásokat.
	Az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan mindeddig nem készült átfogó szabályozás Magyarországon. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmaz ugyan néhány előírást az orvosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok továbbításával kapcsolatban, azonban egyrészt e rendelkezések az adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben felelnek meg az európai normáknak.
	A Javaslat az Európa Tanácsnak az egészségügyi adatok kezelése tárgyában elkészített ajánlásával van összhangban.
	A Javaslat kiegészítő jellegű norma, ugyanis a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez kapcsolódik, rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az előbbi törvény nem szabályozza a kérdést, vagy eltérő szabályok megalkotása volt indokolt.
	A Javaslat a már vázolt kettős célt - az információáramlás veszélyeinek elhárítását és a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásaival való harmonizáció megteremtését - kívánja megvalósítani úgy, hogy meghatározza az egészségügyi adatok, illetve az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének feltételeit.
	A Javaslat elsődlegesen az egészségügyi ellátóhálózat adatkezelését szabályozza. Az olyan, nem egészségügyi szervek esetén, amelyek egészségügyi adatot kezelnek, fő szabályként az egészségügyi adatkezelési előírások az irányadók, de törvény ettől való eltérést lehetővé tehet. 



	A Javaslat az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben. Ugyanakkor az egészségügy működését is megkönnyíti azon vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intézményhez való fordulás egyben felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen célból, milyen adatokat lehet gyűjteni, szabályozza az adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szükséges esetben tör át a kötelező jelleg (pl.: fertőző betegségek esetén, egyes szűrő és alkalmassági vizsgálatok elvégzésekor).
	Fontos elem, hogy az adatokat csak a Javaslatban meghatározott célból, illetve körben lehet továbbítani, összekapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdekében, illetve nem a Javaslatban szereplő esetekben történő adattovábbítás esetén csak személyazonosításra alkalmatlan módon lehet az adatokat összekapcsolni. A Javaslat az egészségügyi ellátóhálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfelelő adatok eddig szinte korlátlan továbbítását. 




R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S


Az 1. §-hoz

	A Javaslat célja az egészségügyi adatkezelés során szükségessé váló egészségügyi és személyazonosító adatok kezelési feltételeinek meghatározása.

A 2. §-hoz

	A Javaslat hatálya a Magyar Köztársaság területén kiterjed minden egészségügyi tevékenységet végző szervre és személyre - függetlenül attól, hogy milyen formában végzi azt - és az összes olyan egyéb intézményre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel, továbbá az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülő érintett személyre (személyi hatály). A Javaslat tárgyi hatálya az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adat.


A 3. §-hoz

	E § a rendelkezések egységes értelmezése és végrehajtása érdekében meghatározza a Javaslat alkalmazásában használt fogalmakat.


A 4. §-hoz

	A 4. § tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek érdekében kezelni lehet egészségügyi és személyazonosító adatot. Az (1) bekezdés az egészségügyi ellátóhálózat, a (2) bekezdés az egyéb szervek és személyek olyan adatkezelési céljait tartalmazza, amelyek indokolják és lehetővé teszik az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelését. A taxatív felsorolás azt jelenti, hogy az itt nem szereplő célból egészségügyi adatot kezelni csak oly módon lehet, hogy az érintett személyazonossága ne legyen megállapítható. Ha az érintett vagy törvényes képviselője az eltérő adatkezelési célhoz írásban hozzájárul, eltérő célból is kezelhetők, személyazonosító adattal ellátva az egészségügyi adatok.

	Garanciális szabályt tartalmaz a (4) bekezdés, amely mind az egészségügyi ellátóhálózaton belüli, mind az azon kívüli adatkezelésnél kimondja, hogy csak az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges adat kezelése megengedett.

Az 5. §-hoz

	Az (1) bekezdés kimondja, hogy - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az egészségügyi és személyazonosító adatot a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, továbbá ez utóbbi kettő által megbízott személy kezelheti, nyilvántarthatja, számítógépes adatfeldolgozást végezhet stb. A (2) bekezdés értelmében az egészségügyi és a személyazonosító adatokat az intézményvezető, a kezelést végző orvos, a tisztiorvos, illetve közegészségügyi-járványügyi célból az előbbieken kívül a gyógykezelésben közreműködő betegellátó továbbíthatja. A gyógyszerfelhasználás társadalombiztosítás általi ellenőrzésekor a gyógyszerész, illetve a keresőképesség elbírálása során, továbbá a gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdő ellátások felhasználásának társadalombiztosítási ellenőrzésekor az ellenőrzéssel megbízott orvos is továbbíthat adatot. 
	A Javaslat a (3) bekezdésben külön szabályozza, hogy a közegészségügyi-járványügyi célból történő adatkezelés során ki jogosult az érintettől és a vele kapcsolatban álló személyektől adatot felvenni. Erre az ÁNTSZ intézeteiben dolgozó tisztiorvosnak és a közegészségügyi felügyelőnek van lehetősége. 

A 6-8. §-okhoz

	Az érintettek személyiségi jogait védi az a rendelkezés, hogy az adatkezelés során mindvégig biztosítani kell az adatok védelmét és meg kell akadályozni, hogy azok megsemmisüljenek, nyilvánosságra kerüljenek, azokat megváltoztassák, vagy arra jogosulatlan személy az adatokhoz hozzáférjen. 

	Minden adatkezelőre vonatkozik a titoktartási kötelezettség, tehát a működése során tudomására jutott információkat senkivel nem közölheti. Ez alól kivétel, ha maga az érintett felhatalmazta az adatok közlésére, vagy az adat törvényi előírás alapján továbbítandó. 
	Nem kizárólag adatkezelési, hanem lényeges betegjogi kérdés is, hogy az érintett a rá vonatkozó adatkezeléssel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, kérelmére fel kell világosítani egészségügyi adatairól, továbbá a teljes orvosi dokumentációt is megkaphatja másolatban.
	A titoktartás alóli mentességnek egy sajátos esetét határozza meg a Javaslat akkor, amikor az érintett halála esetén - a törvényes képviselő és a közeli hozzátartozó megismerheti a halál okával összefüggő, vagy összefüggésbe hozható egészségügyi adatokat. Ez a rendelkezés azt a régóta fennálló problémát hivatott megoldani, amikor az egészségügyi intézmény - a személyes adatok védelmére történő hivatkozással - nem tájékoztatja megfelelően a hozzátartókat a halálozással kapcsolatban. E szabály számos bírósági eljárásnak veheti elejét. 
	A betegellátó titoktartási kötelezettsége nem csak az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli személyekkel és szervekkel szemben áll fenn, hanem az olyan egyéb betegellátókkal szemben is, akik az érintett gyógykezelésében, az orvosi vizsgálatban, műtétben nem működtek közre. A Javaslat azonban kivételt enged meg ezen rendelkezés alól. Így a betegellátót nem köti a titoktartás az egyéb betegellátóval szemben az érintett gyógykezelése érdekében szükséges konzílium kérése, továbbá az igazságügyi orvosszakértő és az érintett háziorvosa tekintetében.


A 9. §-hoz

	A Javaslat szerint a kezelést végző orvos vagy a tisztiorvos dönti el a szakmai szempontok mérlegelésével, hogy milyen egészségügyi adatokra van szükség a gyógykezeléshez, illetve közegészségügyi-járványügyi célból. A gyógykezelésben közreműködő egyéb személyek ezért a kezelőorvos utasításának megfelelően, továbbá betegellátó feladataik ellátásához szükséges körben vehetnek fel egészségügyi adatot. 


A 10. §-hoz

	Az adatkezelés egyik legfontosabb és legérzékenyebbnek tekinthető eleme az adattovábbítás, ezért a Javaslat részletesen szabályozza, hogy mikor és milyen adatokat lehet továbbítani. A 8. § rendelkezéseivel összhangban a beteg gyógykezelése céljából, illetve közegészségügyi-járványügyi érdekből az egészségügyi és személyazonosító adatok összekapcsolhatók. Az összekapcsolás azonban csak olyan mértékig és addig az időpontig történhet meg, ameddig arra a fenti érdekekből feltétlenül szükséges. Az ilyen adattovábbítások esetén minden olyan - az érintett betegségével kapcsolatos adat - közölhető, amelyre a gyógykezelés céljából van szükség.
	A kötelező adattovábbítások kivételével (13. §) a betegnek joga van azonban írásban megtiltani a gyógykezelés érdekében történő adatközlést. A kötelező adattovábbításoknál a társadalom érdeke kívánja meg, hogy az érintett személy kifejezett tiltása ellenére is az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatokat átadják. 
	A fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó adatokat csak az érintett hozzájárulásával lehet továbbítani. 
	Sürgős szükség esetén, tehát ha az érintett személy életét, testi épségét veszélyeztető, vagy maradandó, súlyos fogyatékosságot eredményezhető helyzet áll fenn, a kezelést végző orvos az érintett hozzájárulása hiányában is továbbíthat minden olyan adatot, amely megítélése szerint fontos a gyógykezelés érdekében. 

A 11. §-hoz

	A Javaslat abból az elvből indul ki, hogy a beteg választott háziorvosa tudjon meg minden információt betegéről, ezért a kezelést végző orvos az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokat továbbítja a háziorvosnak is. Ez a szabály egyben azt is jelenti, hogy a háziorvos az összes - rendelkezésére álló - egészségügyi adatról tájékoztatja az érintettet, ha ezt kéri.


A 12. §-hoz

	A Javaslat egyik alapelve, hogy - néhány, a társadalom érdekét szolgáló kivétellel - az adatszolgáltatás önkéntes. Az önkéntesség egyben azt is jelenti, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult. Az egészségügyi szolgáltatások önkéntes igénybevétele, valamint sürgős szükség esetén, vagy ha az érintett belátási képességének hiánya következtében nincs olyan állapotban, hogy adatai felett rendelkezni tudjon, a Javaslat az önkéntességet vélelmezi és megadottnak tekinti az adatkezeléshez való hozzájárulást.


A 13. §-hoz

	Bizonyos esetekben a társadalom érdeke megelőzi az egyéni érdeket. Ezért a Javaslat néhány kiemelt esetben kötelezővé teszi az adatszolgáltatást és nem kívánja meg az érintett személynek az adatkezeléshez történő hozzájárulását. 
	A kötelező adatközlés alól nincs kivétel, de ezzel összefüggésben az 1. számú melléklet megteremti a lehetőségét az anonim AIDS, illetve HIV szűrésnek. Ez a megoldás harmonizál az Európa Unió gyakorlatával, amely vagy az anonim szűrési gyakorlatot követi - ez esetben kóddal jelölik a mintát és a személyazonosító adatok átadására nem kerül sor -, vagy titkos szűrés van, amikor csak a vizsgálatban közreműködő személy tud a megvizsgált személy kilétéről, illetve a vizsgálat eredményéről, de az adatok harmadik személlyel nem közölhetők. Hátránya, hogy a fertőzött személy kiléte ismeretének hiányában nem kezdhető meg a megbetegedett gyógykezelése.


A 14. §-hoz

	Az egészségügyi adatok védelme felöleli azt is, hogy az érintett személy gyógykezelése során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül ki lehet jelen. A Javaslat értelmében az érintett hozzájárulásával bárki, hozzájárulása nélkül csak a rendőrség hivatásos állományú tagja, illetve a büntetés-végrehajtási szervezettel szolgálati viszonyban álló személy. Nem kell az érintett hozzájárulása továbbá akkor, ha olyan személy van jelen, aki az érintettet a fennálló betegsége miatt korábban gyógykezelte, illetve akinek az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős engedélyt adott, ha erre alapos indok van (pl. tudományos kutatás vagy igen ritka betegség előfordulása). Ez utóbbi esetekben azonban az érintett tiltakozása esetén e személyek sem lehetnek jelen a gyógykezelés alatt.


A 15. §-hoz

	A szükséges közegészségügyi és járványügyi intézkedések megtétele céljából a Javaslat értelmében a betegellátó az adatfelvételt követően azonnal értesíti és továbbítja az egészségügyi adatokat az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének, ha a Javaslat 1. sz. melléklete szerinti fertőző betegséget, vagy a 3. sz. melléklet szerinti foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű megbetegedést észlel, illetve azok gyanúja merül fel. Az adatokat akkor is továbbítani kell, ha az érintett személy a Javaslat 4. sz. mellékletében felsorolt kémiai vagy egyéb anyaggal foglalkozik és azok koncentrációja a szervezetében a megengedett határértéket meghaladja.
	Ha olyan fertőző betegség fordul elő, amely nem szerepel a Javaslat mellékletében, a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat továbbítja. 
	Az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete bármely ÁNTSZ szervet tájékoztathat, illetve részére adatokat átadhat, ha erre a közegészségügyi és járványügyi intézkedések megtétele érdekében van szükség. 
	A közegészségügy és járványügy érdekében arra is lehetőség van, hogy az ÁNTSZ bármely szervének kérelmére az egészségügyi ellátóhálózat tájékoztassa a megkereső szervet az érintett egészségügyi és személyazonosító adatairól.
	Tekintettel arra, hogy sem a tüdőgondozó intézetek, sem a bőr- és nemibeteg ellátás intézményei nem az ÁNTSZ keretén belül működnek, járványügyi intézkedések megtétele érdekében indokolt, hogy ezek az intézmények is rendelkezzenek megfelelő adattal. Hasonlóan, a veszélyes anyagok okozta mérgezés során szükséges tájékoztatni az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatot annak érdekében, hogy a további mérgezések megakadályozása érdekében a szükséges lépéseket megtehesse.
	Bizonyos, állatról emberre terjedő fertőző betegségeknél az állategészségügyi állomást is tájékoztatni kell, hogy - járványügyi érdekből - a fertőzést okozó állat ügyében az állategészségügyi állomás intézkedni tudjon.


A 16. §-hoz

	Az eredményes gyógykezelés, illetve a további megbetegedések megakadályozása érdekében rendkívül fontos, hogy az újszülött-kori, veleszületett rendellenességek minél előbb bejelentésre kerüljenek. Az Országos Közegészségügyi Intézet - mint WHO Együttműködési Központ - több évtizede vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását.


A 17. §-hoz

	Az érintett személyiségi jogait védi a Javaslat azon előírása, hogy az érintett vagy törvényes képviselője hozzájárulását be kell szerezni ahhoz, hogy egészségügyi szakember-képzés céljából a gyógykezelés során jelen legyenek a képzésben résztvevő személyek. E szabály alól kivételt képeznek azok az intézmények, amelyek jellegüknél fogva részesei az egészségügyi szakember-képzésnek (pl. egyetemi klinikák). Ebben az esetben nincs szükség az érintett személy hozzájárulására, de legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell őt arról, hogy a gyógykezelés során esetleg jelen lesznek a kezelőorvos(ok)on, betegellátó(k)on kívül egyéb - az (1) bekezdésben meghatározott - személyek is. 


A 18-19. §-okhoz

	A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a halálozási okok közül vezető helyen álló daganatos eredetű megbetegedések elleni hatékonyabb küzdelem érdekében a Nemzeti Rákregiszter rendelkezzen a szükséges adatokkal. A megelőzés érdekében szükség van az érintett személyazonosító adatainak ismeretére is (munkahelyi, környezeti ártalmak vizsgálata, szűrővizsgálatok hatékonyságának értékelése).
	A pontos epidemiológiai, statisztikai vizsgálatok elvégzéséhez, a pénzügyi tervezéshez elengedhetetlen az egészségügyi adatok és a TAJ szám ismerete. Ezen adatok önmagukban az érintett személyazonosságát nem állapítják meg, de a precizitást nagy mértékben segítik az által, hogy vizsgálhatóvá válik a megbetegedések, az orvoshoz fordulások gyakorisága és tudni lehet, hogy egy beteg vette-e igénybe az adott kezelést többször vagy az adat több, különböző megbetegedést takar. 


A 20. §-hoz

	A Javaslat értelmében fő szabályként statisztikai célból csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhető egészségügyi adat. Az élve születésről és a halálozásról azonban személyazonosító adatokkal ellátottan továbbíthatók az egészségügyi adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére.


A 21. §-hoz

	A Javaslat szerint egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó iratokba - tudományos kutatás céljából - csak az intézményvezető, vagy az adatvédelmi felelős engedélyével lehet betekinteni. Az engedély azonban nem jogosítja fel annak birtokosát arra, hogy tudományos publikációban, közleményben oly módon szerepeltessen egészségügyi adatokat, hogy az érintett személyazonosságát meg lehessen állapítani. Az iratokba történő betekintésről minden esetben nyilvántartást kell vezetni és regisztrálni kell, hogy ki, mikor és milyen célból fért hozzá az egészségügyi és személyazonosító adatokhoz.

A 22. §-hoz

	A társadalombiztosítás szerveinek adatkezelésekor a Javaslat különbséget tesz aszerint, hogy milyen célból történik az adatkezelés. Az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása esetén az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok központi és területi szerveinek továbbíthatók egészségügyi és személyazonosító adatok, amennyiben az ellátás megállapítása, illetve folyósítása az érintett egészségi állapota alapján történik. A társadalombiztosítási igazgatási szervek abban az esetben is megismerhetik az érintett adatait, ha a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatás nyújtása, illetve az igénybevétel ellenőrzése érdekében van azokra szükség.
	A Javaslat szerint a társadalombiztosítás szerveinek kizárólag azok a dolgozói kezelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatot, akik az ellátások megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, valamint jogorvoslati tevékenységgel vannak megbízva. Garanciális szabály, hogy a társadalombiztosítás által lefolytatott ellenőrzés során csak orvos vagy gyógyszerész képzettségű személy ismerheti meg az összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatokat.

A 23-24. §-okhoz

	A Javaslat értelmében az egészségügyi ellátóhálózat köteles átadni az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat, ha azokra büntető és polgári ügyben a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak vagy az igazságügyi orvosszakértőnek van szüksége, továbbá ha az érintett személy hadköteles és az adatokat a jegyző, a hadkiegészítő parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság kéri. Kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is jogosultak adatot kapni.
	A Javaslat lehetővé teszi, hogy bűnüldözési célból a rendőrség és az ügyészség ellenőrizze a kábítószert vagy mérgező, illetve pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerek forgalmát. Ezekben az esetekben a kezelőorvos és a gyógyszerész köteles átadni az érintett személyazonosító adatait az ellenőrző szervnek.
	A Javaslat a kezelőorvos részére bejelentési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor hivatalból üldözendő bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy ha a sérülés feltehetően bűncselekmény, illetve közlekedési baleset következménye.


A 25. §-hoz

	Amennyiben az egészségügyi és személyazonosító adatra államigazgatási eljárás lefolytatásához van szükség, vagy azokat az érintett intézményi elhelyezése, gondozása céljából kívánják kezelni, az adatok akkor továbbíthatók, ha azokra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.


A 26. §-hoz

	A Javaslat védi mindazon személyeket, akik az egészségügyi ellátóhálózattal nem kerültek kapcsolatba, de az érintett egészségügyi adatai velük is összefüggésbe hozhatók. Fő szabályként ilyen esetekben ezen személyek írásbeli hozzájárulását be kell szerezni az adattovábbításhoz. Nem kell hozzájárulás, ha az adatszolgáltatás kötelező, vagy ha az adattovábbításra a 13. §-ban és a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben kerül sor. Ez utóbbi eset alól kivétel a polgári peres eljárás (pl. válóper), amikor harmadik személyt érint a szexuális úton terjedő fertőző betegségre vonatkozó adat.
A 27. §-hoz

	Bármely célból és bárhova továbbíthatók azok az egészségügyi adatok, amelyek alkalmatlanok az érintett személy azonosítására. 







A 28-29. §-okhoz

	A Javaslat szerint az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait nyilván kell tartani. A nyilvántartás bármely módon és bármely eszközzel megoldható, amely megfelelően biztosítja az adatok védelmét az illetéktelen hozzáféréssel, megváltoztatással, megsemmisüléssel vagy törléssel szemben.
	A kezelőorvos és a tisztiorvos külön nyilvántartást vezet azokról a személyekről, akikről bebizonyosodott, hogy a Javaslat 1. sz. melléklete szerinti fertőző betegségben szenvednek, vagy nagy valószínűséggel megkapták e betegségek valamelyikét. Ilyen esetben a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, ellenőrzésre, zárlatra kötelezett személyeket is nyilván kell tartani.
	A kezelőorvos nyilvántartást vezet továbbá a védőoltásra kötelezett érintettekről és a kábítószer-élvező, gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, illetve egyéb függőséget okozó anyagot használó személyekről is. 
	A választott háziorvos - összhangban a 11. §-al - nyilvántartja a hozzá bejelentkezett személyeknek az általa ismert összes egészségügyi adatát.
	A Javaslat szerint a gyógyszerész külön nyilvántartást vezet azokról a személyekről, akik orvosi rendelvényre kábítószert vesznek igénybe.


A 30. §-hoz

	A Javaslat az adatfelvételtől számított 30 éves kötelező nyilvántartási időtartamot ír elő, ezt követően - az alábbiak kivételével - az adatokat meg kell semmisíteni. Tekintettel arra, hogy a zárójelentés mintegy összefoglalója az érintett egészségi állapotának, az elvégzett beavatkozásoknak, gyógykezelésnek, viszont terjedelme nem nagy, a Javaslat értelmében 50 évig kell azt megőrizni.
	Amennyiben az érintett gyógykezelése érdekében vagy tudományos kutatás céljából szükséges az adatok további nyilvántartása, az intézményvezető döntése alapján erre lehetőség van. Ha az intézményvezető úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartásra nincs szükség, de annak tudományos jelentősége van, az adatokat át kell adni az illetékes levéltárnak.
	A Javaslat speciális szabályt állapít meg a receptekre vonatkozóan, amelyeket 3 évig kell megőrizni, kivéve a kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerekre vonatkozó vényeket, amelyek őrzési ideje 5 év.


A 31. §-hoz

	A Javaslat szerint - az esetleges későbbi felelősségre vonás vagy peres eljárás érdekében - a hibás egészségügyi adatot nem lehet törölni, hanem oly módon kell azt kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.



A 32. §-hoz

	Az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, előírásszerű kezelésükért, a nyilvántartás megőrzéséért az intézmény vezetője felel. Tevékenysége során gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról, illetve betartatásáról, megbízza a betegellátó személyeken kívüli, egyéb - adatkezeléssel foglalkozó - személyeket, kijelöli az adatvédelmi felelőst. 
	A Javaslat új intézményt vezet be az adatvédelmi felelős személyében, aki az intézmény vezetőjét segíti az adatvédelemmel kapcsolatos tevékenységében. Minden olyan szervezeti egységbe, ahol egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésével foglalkoznak és több, mint 20 fő adatkezelőt alkalmaznak, adatvédelmi felelőst kell kijelölni.


A 33. §-hoz

	A nem egészségügyi intézmények a Javaslat 4. §-ában meghatározott célokból kezelhetnek egészségügyi adatot.
	Az érintett elhelyezésére, gondozására szolgáló (pl. szociális otthon, diákotthon) intézmény kezelheti az egészségügyi és személyazonosító adatokat.

A 34. §-hoz

	A nem egészségügyi intézményekre vonatkozó előírás, hogy a betegellátó és az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott személyen kívül csak a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot. 
	A Javaslat külön szabályt állapít meg az egészségügyi adat felvételével kapcsolatban és lehetővé teszi, hogy a betegellátó személyen kívül a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja, illetve a katonai egészségügyi alkalmasság megállapítását végző bizottság tagja is felvegyen egészségügyi adatot.

A 35. §-hoz

	A Javaslat a nem egészségügyi intézmények adatkezeléssel foglalkozó személyeinek is előírja az orvosi titok megtartását. 

A 36. §-hoz

	A Javaslat lehetővé teszi az egészségügyi ellátóhálózat szerveinek, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból feladataik ellátása érdekében személyazonosító adatokat kérjenek.



A 37. §-hoz


	A Javaslat kapcsolódik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvényhez, valamint a TAJ szám használata tekintetében a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvényhez. Amennyiben a Javaslat másként nem rendelkezik, e törvények előírásait kell alkalmazni.
	Külföldre csak akkor lehet egészségügyi és személyazonosító adatot továbbítani, ha külföldön is megfelelően biztosítható az adatok védelme.

A 38. §-hoz

	A 38. § a Javaslat végrehajtásához szükséges rendeletek kiadására ad felhatalmazást a népjóléti miniszter részére."
