"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

         


T/3846.  számú
törvényjavaslat


Előadó:	Kovács László
		külügyminiszter

						



Budapest, 1997. február





TÖRVÉNYJAVASLAT


a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség  jogainak védelméről Eszéken,
1995. április 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről




1. §	Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről Eszéken, 1995. április 5-én aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló diplomáciai jegyzékváltás 1996. április 22-én megtörtént, az Egyezmény ugyanezen a napon hatályba lépett.)

2. § 	Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
:

                                        „EGYEZMÉNY

      a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar

  Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő

                       magyar kisebbség jogainak védelméről

  A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő

Felek)

  kiindulva abból a tényből, hogy a Magyar Köztársaságban és a Horvát

Köztársaságban élő horvát, illetve magyar kisebbség (a továbbiakban:

kisebbségek) léte és kultúrája gazdagítja a két ország kulturális értékeit,

  attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Köztársaságban élő horvát

kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség számára

legmagasabb szintű jogi védelmet, valamint nemzeti identitásuk megőrzését

és fejlesztését biztosítsák, továbbá attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy a

kisebbségek integrációja csakis etnikai közösségi jellemzőik megőrzésével

lehetséges, s ennek fontos eleme az identitásukat érintő különböző szintű

döntésekben való hatékony részvétel,

  tekintetbe véve a Budapesten, 1992. december 16-án, a Magyar Köztársaság

és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttműködésről

aláírt szerződés kisebbségek jogait szabályozó rendelkezéseit, szem előtt

tartva a magyar-ukrán-horvát-szlovén kisebbségvédelmi Nyilatkozatban

foglaltak megvalósulását,

  az     emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról,                       valamint a

kisebbségvédelemről szóló nemzetközi dokumentumokban foglalt elvekből

kiindulva, különös tekintettel az alábbiakra:

  


  - az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes

Nyilatkozata, a Népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló

Egyezmény, az Oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről

szóló Egyezmény, a Faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról

szóló Nemzetközi Egyezmény, a Polgári és politikai jogok nemzetközi

Egyezségokmánya, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi

Egyezségokmánya, a Gyermek jogairól szóló Egyezmény, az ENSZ Közgyűlés

Valláson vagy hiten alapuló megkülönböztetés és az intolerancia minden

formájának felszámolásáról szóló Nyilatkozata, valamint a Nemzeti vagy

etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló

Nyilatkozata,

  - az EBEÉ folyamat keretében született nyilatkozatok, állásfoglalások és

ajánlások, különös tekintettel az 1990. évi koppenhágai emberi dimenzióról

szóló konferencia záródokumentuma, valamint az 1991. évi genfi szakértői

értekezlet jelentése,

  - az Európa Tanács keretében született Egyezmény az emberi és

állampolgári szabadságjogok biztosításáról, a Regionális vagy kisebbségi

nyelvek európai chartája, illetve a kisebbségek védelméről szóló európai

Keretegyezmény, továbbá az ET Parlamenti Közgyűlésének ajánlásai, különös

tekintettel az 1201 (1993) számú ajánlásra,

  - valamint a Közép-Európai Kezdeményezés kisebbségvédelmi okmánya,

  megállapítva, hogy általában a kisebbségek jogainak előmozdítása és

védelme hozzájárul azon államok politikai és társadalmi stabilitásához,

amelyekben élnek,

  hangsúlyozva, hogy a kisebbségek jogainak folyamatos szavatolása és

érvényesítése - mint a társadalmi fejlődés szerves része, a demokratikus

jogállam keretein belül - hozzájárul a népek és az államok közötti barátság és

együttműködés elmélyítéséhez, valamint a nemzetközi biztonság erősítéséhez,

  megerősítve a magyar kisebbség azon jogát, hogy visszatérjen

Horvátországnak azokra a megszállt területeire, amelyekről 1991-ben elűzték,

mivel az a jelen Egyezmény által biztosított kisebbségi jogvédelem

megvalósulásának egyik előfeltétele,

a következőkben állapodtak meg:

                                          1. Cikk

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a kultúra, a nyelv, a

vallás és a magyar, illetve horvát identitás megőrzését. Ennek érdekében a

kétoldalú gazdasági együttműködés, a regionális fejlesztés, a kisebbségi

képviselet, az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás, a kiadói és

tudományos-kutatási tevékenység, a jogalkotás, valamint a közművelődés

egyéb területein olyan megfelelő intézkedéseket és mechanizmusokat hoznak

létre és valósítanak meg, amelyek elősegítik a kisebbségek sokoldalú

fejlődését.

                                          2. Cikk


  A Szerződő Felek teljes támogatásukról biztosítják a kisebbségek nyelvén

oktató meglévő óvodák, általános- és középiskolák, illetve felsőoktatási

intézmények megfelelő szerveződését, valamint új oktatási intézmények

létrehozását. A Felek a kisebbségi szervezetek szülők igényén alapuló

kezdeményezésének megfelelő szinten és formában támogatják az oktatási

intézmények munkáját, amely formák lehetnek:

  a) teljes oktatási folyamat a kisebbség nyelvén,

  b) kétnyelvű oktatási folyamat,

  c) a kisebbség nyelvének és kultúrájának kiegészítő, fakultatív jellegű

oktatása.

  A Felek fokozottan támogatják ezen oktatási intézményekben a kisebbségek

soraiból kikerülő, megfelelő képzettségű pedagógusok alkalmazását, s csak

kivételesen térnek el ettől, de abban az esetben is a kisebbségi nyelv tökéletes

ismeretének kötelezettségét írják elő.

  A Felek ösztönzik a tapasztalatcserét a kisebbségi iskolaüggyel foglalkozó

szakértők találkozói útján mindkét országban, továbbá az anyanyelvű

tankönyvek cseréjét. Ugyancsak ösztönzik a tanulók, tanítók és tanárok,

valamint oktatási segédeszközök cseréjét, szakmai továbbképző tanfolyamok

szervezését a kisebbségi oktatók számára mindkét országban, állami és

alapítványi ösztöndíjak kölcsönös odaítélését a kisebbségek iskoláztatása és

szakmai továbbképzése céljából, különös tekintettel a tanárokra és

hittantanárokra.

  Mindkét Fél ösztönzi a többségi nép iskoláiban a kisebbség és anyanemzete

nyelvének, kultúrájának és történelmének oktatását.

                                          3. Cikk

  A Szerződő Felek megkülönböztetett figyelemmel fogják kísérni

Magyarország horvátok lakta vidékein, illetve Horvátország magyarok lakta

vidékein a kisebbségek kulturális, oktatási és vallási szükségleteinek

kielégítését. Szorgalmazzák kulturális és oktatási központok megalapítását,

valamint más intézmények, alapítványok működését, a meglévő intézmények

és szervezetek működésének biztosítását Magyarország horvátok, és

Horvátország magyarok lakta vidékein, országaik belső jogrendjével

összhangban.

  E célból különösen támogatják az ilyen alapítványok, társadalmi szervezetek

részére könyvek, folyóiratok, kép- és hanghordozók nem kereskedelmi jellegű,

vám- és illetékmentes küldését, a kisebbségek saját kiadói tevékenységét,

hivatásos és amatőr művészegyüttesek vendégszereplését, valamint minden

olyan kulturális és művészeti rendezvény megszervezését, amely a két

országban élő kisebbség kultúrájának és identitásának gazdagítását szolgálja.

  Együttműködnek a kisebbségek történelméhez is kapcsolódó műemlékek

védelmében, illetve támogatják a kisebbségek ilyen irányú tevékenységét.

                                          4. Cikk

  A Szerződő Felek a kisebbségek tagjai számára a magán- és közéletben

biztosítják az anyanyelv, valamint az eredeti vezeték- és utónevek szabad

használatát és anyakönyveztetését.


  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a kisebbségek által lakott

területeken biztosítják mindkét nyelv megfelelő használatát, különösképpen a

földrajzi nevek és nyilvános feliratok vonatkozásában, a helyi önkormányzatok

szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a közigazgatásban és az

igazságszolgáltatásban, valamint egyéb közintézményekben, összhangban

országaik belső jogrendjével.

                                          5. Cikk

  A Szerződő Felek elismerik a két kisebbség jogát az anyanyelvükön való

tájékozódásra a sajtó, a rádió és a tv útján. A Felek országaik belső

jogrendjével összhangban:

  - lehetővé teszik az anyanyelvű rendszeres rádió- és televízió adások

sugárzását megfelelő műsoridővel,

  - ösztönzik az anyaországi rádió- és tv-műsorok átvételét és sugárzását,

  - támogatják a kisebbségek saját információs tevékenységét.

                                          6. Cikk

  A Szerződő Felek tiszteletben tartják a kisebbségek azon jogát, hogy

vallásukat anyanyelvükön gyakorolják, és támogatják az egyházak ilyen irányú

erőfeszítéseit. Ebből a célból a magyar és a horvát hatóságok engedélyezik

papok kölcsönös küldését és fogadását a területükön működő kisebbségi

egyházi közösségek részére.

                                          7. Cikk

  A Szerződő Felek támogatják a kisebbségek jogainak, múltjának és jelen

helyzetének tudományos kutatását és tanulmányozását. Ebből a célból

támogatják a kisebbségek részvételét e kutatásokban, a Felek és a

kisebbségek tudományos intézményeinek létrehozását, működését és

együttműködését,          valamint    lehetővé     teszik    a    Felek     területén      a

kisebbségkutatást.

                                          8. Cikk

  A Szerződő Felek kisebbségeik érdekében támogatják a határon átnyúló

együttműködés minden formáját, különös tekintettel a gazdasági és

kereskedelmi együttműködésre, és törekszenek hasznosítani ezen területen is

a kisebbségek közvetítő szerepét.

  A Felek kötelezik magukat, hogy gazdasági fejlesztési terveikben figyelembe

veszik a kisebbségek sajátos érdekeit, beleértve a háború által sújtott,

magyarlakta horvátországi területek újjáépítését, és a kisebbségek által lakott

területeken biztosítják a gazdasági és társadalmi fejlődést, amely lehetővé

teszi a kisebbségek társadalmi és gazdasági egyenjogúságát.

  A Felek olyan gazdaságfejlesztési intézkedéseket támogatnak, amelyek

kiküszöbölik a kisebbségek elvándorlásának okait és a lakosság etnikai

összetételének bármilyen formában történő megváltoztatását.

                                          9. Cikk

  A Szerződő Felek, összhangban országaik belső jogrendjével, biztosítják:


  - a kisebbségek megfelelő részvételét a kisebbségek jogaira és helyzetére

vonatkozó helyi, regionális és országos szintű döntések esetén,

  - az anyagi és egyéb feltételeket a kisebbségi szervezetek képviselőinek a

magyar, illetve a horvát képviselő-testületekben való munkavégzéséhez és az

azokba való megválasztásukhoz.

  A Felek kötelezik magukat, hogy az állam, valamint a helyi önkormányzat

közigazgatási és területi szervezeteit, valamint választókörzeteit nem alakítják

át azzal a szándékkal, hogy az a kisebbségek számára hátrányokat okozzon.

  A Magyar Köztársaság megerősíti, hogy biztosítja az anyagi feltételeket a

magyarországi         horvátok       önkormányzatai      létrejöttéhez,     s    hatékony

működtetéséhez a törvény által előírt keretek között és határidőn belül.

  A Horvát Köztársaság megerősíti, hogy a belső jogrenddel összhangban

biztosítja a magyar kisebbség jogát a kulturális autonómiára, továbbá elősegíti

szabad szerveződését és társulását nemzeti és kulturális identitásának

megőrzése érdekében.

                                          10. Cikk

  A Szerződő Felek törekszenek a nemzetközi közösség segítségével lehetővé

tenni a menekültek és elűzöttek, köztük a magyar kisebbséghez tartozók

szabad és önkéntes visszatérését lakóhelyeikre a Horvát Köztársaság jelenleg

megszállt területein, abból a célból, hogy helyreálljon az 1991 előtti etnikai

állapot.

                                          11. Cikk

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a sokoldalú, szabad és

közvetlen kapcsolatok lehetőségét a velük azonos nyelvet beszélő és kultúrát

valló nemzettel és annak állami és közintézményeivel. Ebből a célból, a

lehetőségek keretein belül, újabb határátkelőket nyitnak, gondoskodnak a

közlekedési összeköttetésekről, s támogatják a kulturális és gazdasági

kapcsolatok fejlesztését, valamint a szakembercserét.

  A Felek kormányzatai, szervezetei, állampolgárai a szerződésben megjelölt

célok megvalósulása érdekében támogatást nyújthatnak a másik Fél területén

élő kisebbség szervezeteinek, azok pedig jogosultak a támogatás elfogadására.

                                          12. Cikk

  A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Egyezményből eredő

kötelezettségeiket a kölcsönös megállapodások és együttműködési programok

megkötésekor figyelembe veszik.

  A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek szervezetei képviselőinek

közreműködését azon szerződések kötésekor, amelyek jelen Egyezményből

adódóan közvetlenül a helyzetükre és jogaikra vonatkoznak.

                                          13. Cikk

  A Szerződő Felek a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek

megvalósításához megfelelő anyagi és egyéb támogatást biztosítanak.

                                          14. Cikk


  A jelen Egyezmény egyetlen pontja sem értelmezhető vagy hajtható végre

úgy, hogy ezzel a már eddig is biztosított és gyakorolt jogok szintje

csökkenjen.

                                          15. Cikk

  Jelen Egyezménynek egyetlen rendelkezése sem értelmezhető vagy hajtható

végre úgy, hogy bármely Szerződő Fél területi integritását veszélyeztetné vagy

sértené.

                                          16. Cikk

  A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi Vegyesbizottságot hoznak

létre, amely figyelemmel kíséri jelen Egyezmény rendelkezéseinek

megvalósítását. A bizottságba mindkét Fél Kormánya megfelelő számú tagot

delegál. A bizottság kisebbségi tagjait a kisebbségek szervezeteinek

javaslatára nevezik ki.

  A kormányközi Vegyesbizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer

ülésezik, felváltva Magyarországon, illetve Horvátországban.

  A kormányközi Vegyesbizottság feladatai a következők:

  - megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,

  - értékeli a jelen Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,

  - ajánlásokat készít elő és fogad el kormányaik számára az Egyezmény

megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.

  A Vegyesbizottság határozatait a két Fél egyetértésével fogadja el.

                                          17. Cikk

  Jelen Egyezmény az arról szóló utolsó értesítés napján lép hatályba,

amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton közlik egymással, hogy jelen

Egyezmény hatálybalépéséhez az országaikban megkövetelt alkotmányos

eljárásnak eleget tettek.

  Az Egyezmény az aláírást követően ideiglenesen alkalmazásra kerül.

                                          18. Cikk

  Jelen Egyezmény hatálybalépésének napjától öt évig marad hatályban. Ha a

Szerződő Felek egyike sem mondja fel írásban az Egyezményt legalább hat

hónappal a lejárta előtt, akkor az Egyezmény további ötéves időszakokra

hallgatólagosan meghosszabbodik.

  Készült Eszéken, az 1995. év április hónap 5. napján két eredeti példányban,

magyar és horvát nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles.

                                        (Aláírások)”


3. §	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. április 22-től kell alkalmazni.






INDOKOLÁS


	Eszéken, 1995. április 5-én került aláírásra a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezmény.

	Az Országgyűlés 1996. március 19-i megerősítő határozatát, valamint a diplomáciai jegyzékváltást követően az Egyezmény 1996. április 22-én hatályba lépett.

	 A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.


	"
