"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA







T/3863. SZÁMÚ


T Ö R V É N Y J A V A S L A T


a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról









Előadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter




Budapest, 1997. március


1997. évi ....... törvény
a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 53/A. §-sal egészül ki:
\"53/A. §
Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő vélelmezett költséghányada 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék.\"
2. §
A Szja tv.  a következő 78/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
\"Nyilatkozatok
78/A. §
(1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:
a)	a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;
b)	arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása;
c)	arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;
d)	arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint.
(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére  ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.
(3) A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet előírása szerint. A kifizető ebben az esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának feltüntetésével szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak.
(4) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 250 ezer forintot meghaladó, de 1 millió 500 ezer forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, az őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő előírásokról szóló kormányrendeletben meghatározott nyomtatvány (a továbbiakban: bevallási nyilatkozat) aláírásával - az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal) és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti. A gépjármű használattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.
(5) A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan választják.
(6) A (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén az a mezőgazdasági kistermelő, aki az adókötelezettségének adóbevallással tesz eleget, az adóbevallásában, aki pedig a munkáltatójának ad adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot - akkor, ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag a munkáltatójától származik -, ennek a nyilatkozatnak a kiegészítéseként tehet a (4) bekezdés rendelkezéseiben foglalt módon és feltételekkel nyilatkozatot.
(7) A (4)-(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgató a hallgatói munkadíjkedvezményt akkor veheti igénybe, ha nyilatkozatot ad a felsőoktatási intézménynek, hogy a hallgatói munkadíjkedvezmény az általa fizetett tandíj kedvezményét csökkenti, és ez esetben a felsőoktatási intézmény a tandíj kedvezményére jogosító igazolást olyan záradékkal adja ki, hogy a tandíj kedvezményét csökkenteni kell a hallgatói munkadíjkedvezménnyel. E nyilatkozat alapján a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkadíjkedvezményt figyelembe veszi az adóelőleglevonásnál.\"
3. §
A Szja tv. a következő 78/B. §-sal és alcímmel egészül ki:
\"Üzemanyagár
78/B. §
Ahol e törvény valamely rendelkezése üzemanyagárat említ, azon a gépjármű forgalmi rendszámára, és a kifizető, illetőleg a magánszemély nevére kiállított, az útnyilvántartás szerinti időszakban, illetőleg a gépjármű-használat időszakában keletkezett számla (számlák) szerint igazolt (elszámolt) üzemanyag forintban számított ellenértékének és ugyanazon számlában (számlákban) feltüntetett literben meghatározott üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni. Eseti belföldi kiküldetési rendelvény alapján történő kiküldetés alkalmával, számla hiányában az 1997. évben literenként 151 forint benzin ár és 132 forint gázolaj ár vehető figyelembe.\"
4. §
A Szja tv 6. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
5. §
Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
\"19. mezőgazdasági tevékenység: a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, továbbá nem rendelkezik nyílt árusítású bolttal, üzlettel, pavilonnal, illetve a kereskedelmi jellegű forgalmazásra alkalmas más, állandó vagy ideiglenes elárusító hellyel, ide nem értve a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek előzőek szerinti eseti jellegű értékesítését, ha az abból származó előző évi tényleges, valamint a tárgyévi várható bevétel nem éri el az adóalany adott évi összes bevételének az ötven százalékát, legfeljebb azonban 100 000 forintot.\"
6. §
(1) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
7. §
(1) 	Ez a törvény a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - 1997. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) 	A Szja tv-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. §-a (1)-(3) és (8) bekezdésében, 3. §-ával megállapított 78/B. §-ában, továbbá az e § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket - figyelemmel a (14) bekezdés rendelkezéseire is - a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.
(3) A Szja tv. 3. §-a 18. pontjának bc) alpontja,  a Szja tv. 53. §-ának (5) bekezdése és a Szja tv. 2. számú mellékletének III. része hatályát veszti.
(4) A Szja tv. 3. §-ának 19. pontjában a \"3 millió\" szövegrész helyébe a \"4 millió\" szövegrész lép.
(5) A Szja tv. 22. § (6) bekezdésében az \"átállási\" szövegrész helyébe a \"kistermelői\" szövegrész lép.
(6) A Szja tv. 37. § (4) bekezdésének b) pontja a \", továbbá, ha az így elhelyezett összeget utóbb a magánszemély felveszi, arra a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.\" szövegrésszel egészül ki.
(7) A Szja tv. 39. §-a (3) bekezdésében a \"- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének - a 20 százaléka,\" szövegrész helyébe a \"- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összege kétszeresének - a (4) bekezdés rendelkezése szerint kiszámított adója (hallgatói munkadíjkedvezmény), a hallgatónak a tandíjkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozata alapján, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és\" szövegrész lép.
(8) A Szja tv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
\"(4) A hallgatói munkadíjkedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját a (3) bekezdésben említett  díjjal együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.\"
(9) A Szja tv. 52. §-ának (5) bekezdésében a \"3 millió\" szövegrész helyett a \"4 millió\" szövegrész lép.
(10) A Szja tv. 53. §-ának (1) bekezdésében a \"mezőgazdasági kistermelőnek\" szövegrész elmarad.
(11) A Szja tv. 2. számú melléklet I. rész 6. pontjának zárójelben lévő szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép: \"(nem kell azonban a bevételt növelni, ha a magánszemély a saját célra történő felhasználás, illetőleg átengedés szokásos piaci értéken számított összegét is bevételnek tekintve, annak arányában a bevételével szemben elszámolt költségeket csökkenti);
(12) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki az őstermelői igazolványát e törvény hatálybalépése előtt váltotta ki, annak visszaadása mellett, kérheti új igazolvány kiállítását a Szja tv-nek az e törvénnyel módosított vonatkozó rendelkezései szerint.
(13) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki e törvény hatályba lépése előtt az őstermelői igazolvány kiváltására nem volt jogosult, és emiatt a bevételéből adóelőleget vontak le, kérheti a Szja tv azon rendelkezésének alkalmazását, amely a tévesen levont adóelőleg helyesbítésére vonatkozik.
(14) A Szja tv-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseit, valamint az e § (7) és (8) bekezdésében megállapított rendelkezéseket csak a hatályba lépést követően megkötött munkavégzési szerződésekre kell alkalmazni, a korábban megkötött szerződésekre az akkor hatályos szabályok vonatkoznak.
(15) Azt az adóalanyt, aki (amely) e törvény hatályba lépésétől kezdődően az áfa-törvény rendelkezései szerint mezőgazdasági tevékenységet végez, az áfa-törvény XIII. fejezetében szabályozott különleges jogállás (a továbbiakban: különleges jogállás) 1997. január 1. napjától illeti meg, feltéve, hogy e törvény hatályba lépését megelőzően az adóhatóságnál nem tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz.
(16) Az a (15) bekezdés szerinti tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) e törvény hatályba lépését megelőzően az adóhatóságnál tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz, az áfa-törvény 57. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően dönthet úgy, hogy e törvény hatályba lépését követő második hónap első napjától a különleges jogállást választja, feltéve, hogy azt az adóhatóságnak legkésőbb e törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül bejelenti.
(17) Az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglaltaktól eltérően, az 1997. évben a mezőgazdasági kistermelő az átalányadózás választását az őstermelői igazolvány kiállításakor a választott adózási módnak az őstermelői igazolványba történt bejegyzésével is bejelentheti.

1. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez
\"6. számú melléklet
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényhez
a mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről
1.	Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
a)	a saját gazdaságban történő termelés, ha a termékek a következők:
-	gabonafélék és hüvelyesek 
(METJ 91-1),
-	ipari növények 
(METJ 91-2),
kivéve a hínár (METJ 91-23-29),
-	burgonya 
(METJ 91-3),
-	szálas, lédús- és tartósított takarmányok
(METJ 91-4),
-	zöldségfélék
(METJ 92-1),
-	gyümölcsök 
(METJ 92-2),
kivéve a déligyümölcsök (METJ 92-25),
-	szőlő
(METJ 92-31, 32),
-	virágok és dísznövények
(METJ 92-4),
kivéve a virág- és dísznövénytermelés egyéb termékei (METJ 92-47),
feltéve, hogy az értékesítésükből származó bevétel az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével  összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta - az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások,
-	erdei magok, csemeték, erdősítés
(METJ 94-1),
azzal, hogy az erdősítést a mezőgazdasági őstermelő a saját tulajdonú erdejében végzi;
b)	a  saját gazdaságban történő állattenyésztés, ha a tenyésztett állatok a következők:
-	szarvasmarha és tenyésztésének termékei
(METJ 93-1),
-	sertés és tenyésztésének termékei
(METJ 93-2),
kivéve a vírussüldő (METJ 93-22-01-4),
a szérumsertés  (METJ 93-22-01-5),
-	juh és tenyésztésének termékei 
(METJ 93-3),
-	ló és tenyésztésének termékei 
(METJ 93-4),
kivéve a sportló (METJ 93-42-01),
a versenyló (METJ 93-42-02),
a szérumló ( METJ  93-42-05),
-	baromfi és tenyésztésének termékei
(METJ 93-5),
kivéve a gyógyászati tenyésztojás, baktérium tenyészetek céljára (METJ 93-56-06-3),
-	halászati termékek
(METJ 93-6),
-	vadgazdálkodási termékek (METJ 93-7),
kivéve az élővad (METJ 93-71),
a lőtt, elpusztított vad és szőrmés apróvad nyers bőre (METJ 93-72),
-	egyéb állatok és termékeik
(METJ 93-8),
kivéve a kutya (METJ 93-82-01),
a macska  (METJ 93-82-02),
a laboratóriumi állatok  (METJ 93-85),
a dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86),
-	állattenyésztési melléktermékek
(METJ 93-9),
kivéve a hullatott agancs (METJ 93-91-07),
 az agyar (METJ 93-91-08),
a trófea (METJ 93-91-09),
feltéve, hogy a melléktermék saját gazdaságban folytatott állattenyésztésből keletkezik;
c)	a terület felett rendelkezési jogot gyakorló hozzájárulásával
-	erdei melléktermékek
(METJ 94-39) gyűjtése;
d)	a saját gazdaságban történő olyan termékelőállítás, amely az a)-c) pont rendelkezéseinek megfelelő (a saját gazdaságban előállított) termék felhasználásával történik akkor, ha a termékfeldolgozás eredménye
-	tejipari termék
(ITJ 82),
-	befőtt
(ITJ 83-11),
-	püré és dzsem 
(ITJ 83-12),
-	íz 
(ITJ 83-13),
-	szárított, aszalt, porított és cukrozott gyümölcs
 (ITJ 83-14),
-	folyékony gyümölcs 
(ITJ 83-15),
-	gyümölcsszörp és -sűrítmény
 (ITJ 83-16),
-	szárított és porított főzelék- és zöldségféle
(ITJ 83-23),
-	zöldség alapú ivólé
(ITJ 83-26),
-	paradicsom ivólé 
(ITJ 83-35),
-	savanyúság
 (ITJ 83-4),
-	tartósított fél- és előtermék gyümölcs alapanyagból 
(ITJ 83-71, 72),
-	tartósított fél- és előtermék zöldség alapanyagból 
(ITJ 83-73, 74, 76),
-	tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, negyedelt, felezett, magozott, illetve csumázott gyümölcs, zöldség, burgonya 
(ITJ 89-81-ből);
e)	a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített
-	szőlőmust, sűrített szőlőmust 
(ITJ 88-31-1, 2),
-	félkész szőlőbor bortermelési célokra
(ITJ 88-31-3),
-	hordós szőlőbor 
(ITJ 88-31-41-1, 2, 3),
feltéve, hogy az e) pontban felsorolt termékek értékesítéséből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg, ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével  összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta  - az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.
2.	A közös őstermelői tevékenységre  vonatkozó szabályok a következők.

a)	A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek.
b)	A közös igazolványban a többi együttes nyilatkozatot adó családtag azonosító adatait is - egybehangzó hozzájárulásuk alapján - fel kell tüntetni.
c)	A tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a családtagok számával történő elosztásával állapítja meg, azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Az előzőektől eltérően a gépjármű használatával összefüggő költségeket a közös őstermelői  tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a névére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak azét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
d)	A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok - a c) pont rendelkezését is figyelembe véve - külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek.\"

2. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez
Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:/

\"6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve:

-	a széfügyletet (SZJ 103900), valamint 
-	a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig;\"


3. számú melléklet az 1997. évi ... törvényhez
Az áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezés lép
\"I. rész: A mezőgazdasági tevékenység keretében értékesíthető termékek köre és a kompenzációs felár mértéke



Sorszám


M e g n e v e z é s
A kompenzációs felár mértéke a felvásárlási ár %-ában (AM)

1.

Növénytermelési termékek:

Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1) 
Ipari növények (METJ 91-2)
Burgonya (METJ 91-3)
Szálas, lédús- és tartósított takarmányok (METJ 91-4)

Zöldségfélék (METJ 92-1)

Gyümölcsök (METJ 92-2)
    Kivéve: Déligyümölcsök (METJ 92-25)

Szőlő (METJ 92-31, 32)




12
12
12
12

12

12


12

2.






















3.

Élő állatok, állati termékek:

Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1)
Sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2)
Juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3)
Ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4)
    Kivéve: Sportló (METJ 93-42-01)
                 Versenyló (METJ 93-42-02)
Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5)
Halászati termékek (METJ 93-6)
Vadgazdálkodási termékek (METJ 93-7)
    Kivéve: Élővad (METJ 93-71)
                 Lőtt, elpusztított vad és szőrmés apróvad
                 nyers bőre (METJ 93-72)
Egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8)
    Kivéve: Kutya (METJ 93-82-01)
                 Macska (METJ 93-82-02)
                 Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
                 Dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
Állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9)
    Kivéve: Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
                 Agyar (METJ 93-91-08)
                 Trófea (METJ 93-91-09)
Erdei magok, csemeték, erdősítés (METJ 94-1) 


7
7
7
7


7
7
7



7




7



7

4.























A kizárólag saját előállítású mezőgazdasági  termékek   feldolgozásából származó élelmiszeripari termékek:

Tejipari termékek (ITJ 82)
Befőtt (ITJ 83-11)
Püré és dzsem (ITJ 83-12)
Ízek (ITJ 83-13)
Szárított, aszalt, porított és cukrozott gyümölcs               (ITJ 83-14)
Folyékony gyümölcs (ITJ 83-15)
Gyümölcsszörp és-sűrítmény (ITJ 83-16)
Szárított és porított főzelék és zöldségféle (ITJ 83-23)
Zöldség alapú ivólé (ITJ 83-26)
Paradicsom ivólé (ITJ 83-35)
Savanyúság (ITJ 83-4)
Tartósított fél- és előtermékek gyümölcs alapanyagból 
(ITJ 83-71,72)
Tartósított fél- és előtermékek zöldség alapanyagból
(ITJ 83-73, 74, 76)
Szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1, 2)
Félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88-31-3)
Hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1, 2, 3)
Tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, negyedelt, felezett, magozott, illetve csumázott gyümölcs, zöldség, burgonya (ITJ 89-81-ből)




7
12
12

12
12
12
12
12
12
12

12

12
12
12
12
  

12\"

INDOKOLÁS
a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes
adótörvények módosításáról

Általános indokolás
A mezőgazdaságban folytatott egyéni és családi gazdálkodás sajátosságait figyelembe véve, indokolt az őstermelői igazolvány bevezetésével összefüggő adózási szabályok olyan kiigazítása, amely nem sérti a gazdaság különböző területei közötti arányos közteherviselésnek a társadalom által elvárt követelményét, illeszkedik a szabályozás alapelveihez és a mezőgazdasági termelők körében sem okoz indokolatlanul előnyös vagy hátrányos megkülönböztetéseket.
A Javaslat szerint az őstermelői igazolvány kiváltásánál nem kell részletes adatot szolgáltatni a termelés feltételeiről. Elegendő nyilatkozni arról, hogy az év során értékesített termék előállításához a termelő rendelkezik saját gazdasággal. Az igazolvány betétlapjára az értékesítés bizonylata alapján az őstermelő is beírhatja a bevételeit. A termelés helyén együtt dolgozó, együtt lakó őstermelő családtagok választható módon közös igazolványt is válthatnak együttes nyilatkozattal és adatközléssel, továbbá a bevételek és költségek egyenlő megosztásának kötelezettségével.
A Javaslat szerint az őstermelői termékkör bővül a saját termelésű alapanyagból előállított élelmiszertermékekkel, továbbá a bortermeléssel évi 4 millió forint árbevételig, a virág és dísznövénytermeléssel évi 250 ezer forint árbevételig. Ezekre a termékekre bevételhatártól függetlenül kiterjed az általános forgalmi adó rendszerében a kompenzációs felár alkalmazási lehetősége is.
A mezőgazdasági kistermelés árbevételi határa megemelkedik, az átalányadózást választók számára a vélelmezett jövedelemhányadok csökkennek. A kistermelők jelentős részének egyszerűsödik az adóbevallása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A mezőgazdaságban kialakult jövedelmezőségi viszonyok indokolják az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnél a vélelmezett jövedelemhányadok mérséklését. A Javaslat szerint a növénytermelésből és -feldolgozásból származó bevétel 15 százaléka, az állattenyésztésből és állati termék előállításból származó bevétel 6 százaléka számít jövedelemnek. Ez a jövedelem nem része az összevont adóalapnak, ennek megfelelően az adója évi 200 ezer forintig 12,5 százalék, az ezt meghaladó jövedelem egészére 25 százalék.
a 2. §-hoz
Az őstermelői igazolvány tulajdonosa számos kedvezményben részesül, amely kedvezmények a törvény célja szerint azt a személyt illetik meg, aki saját gazdaságában, saját munkaerejére támaszkodva folytatja a mezőgazdasági termelést. Ezért kell nyilatkozni az igazolvány kiváltásakor arról, hogy rendelkezik a termeléshez szükséges saját, vagy bérelt földdel, saját, vagy bérelt termelő eszközökkel, illetve munkaerővel.
A közös gazdaságban dolgozó családtagok együttes nyilatkozatuk alapján közös igazolványt is válthatnak, ha ezt a módot számukra előnyösebbnek ítélik meg. Ennek kis gazdaság esetén adminisztrációt csökkentő jelentősége van, nagy gazdaságnál azonban érdemesebb lehet külön-külön igazolvány alapján termelni, hiszen az egyidőben különböző helyszíneken történő értékesítést egy igazolvánnyal nem, vagy nehézkesen lehet csak lebonyolítani.
Az őstermelői igazolványban a kifizető helyett maga az őstermelő is bejegyezheti bevételeit az értékesítésről kiállított bizonylatok szerint. A kifizető az adóazonosító jelet és az őstermelői igazolvány számát feltüntetve, ekkor is szolgáltat adatot az ilyen kifizetésekről az adóhatóságnak.
Szintén az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az a rendelkezés, hogy az 1 millió 500 ezer forint alatti bevétellel, és ennek 20 százalékáról költségszámlával rendelkező őstermelőnek nem kell adóbevallást adnia - ha nincs egyéb jövedelme -, elegendő egy bevallási nyilatkozatot kitöltenie, amelyben csak a bevételét közli, és azt, hogy jövedelme nincs, továbbá, hogy az említett számlákkal rendelkezik. Más adóköteles jövedelem esetén az adóbevallásban, illetőleg a munkáltatói elszámolásban lehet az előzőek szerint arról nyilatkozni, hogy az őstermelői tevékenységből nem származott jövedelme. A rendelkezés választható, figyelemmel arra, hogy akinek az adóbevallás adása előnyösebb, azt számára lehetővé kell tenni. 
a 3. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozata szerint április 1-jétől megszűnik az APEH azon felhatalmazása, hogy a Magyar Közlönyben közzétegye a gépjárművek költségelszámolásához és az üzemanyag többlet-fogyasztás miatti természetbeni juttatás megállapításához alkalmazandó üzemanyagárakat. A személyi jövedelemadóban az üzemanyag-felhasználást a normarendelet (60/1992. Kormányrendelet) alapján kell számolni (az üzemanyag-megtakarításra tekintettel kifizetett összeg meghatározásánál, a gépjármű üzemanyag többlet-fogyasztás miatti természetbeni juttatásnál, a saját gépjármű hivatali, üzleti használatánál), ezért a Javaslat szerint április 1-jétől a személyi jövedelemadóban üzemanyagköltséget a kiállított számlák alapján kiszámított átlagárral kell meghatározni. Olyan esetekre, amikor nem áll rendelkezésre számla, a Javaslat fix üzemanyagárat határoz meg.
a 4. §-hoz
A Szja törvény Javaslat szerinti új 6. sz. mellékletében megadott őstermelői tevékenységi kör felöleli a saját gazdaságban folytatott mezőgazdasági termelést és az abból megvalósuló elsődleges élelmiszer-feldolgozást. Ezen tevékenységekből együttesen származó legfeljebb évi 4 millió forint árbevétel esetén az őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A Javaslat rendelkezik a közös őstermelői igazolvány kiváltásának és használatának feltételeiről is.
az 5. §-hoz
Az általános forgalmi adózás rendszerében a kompenzációs felár alkalmazása esetére a Javaslat pontosítja a mezőgazdasági tevékenység fogalmát. Egyértelművé teszi, hogy nem minősül kereskedelmi tevékenységnek az eseti jellegű árusítás, ha az abból származó előző évi tényleges, valamint a tárgyévi várható bevétel nem éri el az adóalany adott évi összes bevételének az 50 százalékát, legfeljebb 100 000 forintot.
a 6. §-hoz
A Javaslat egyrészt a pénzügyi lízing fogalmát helyezi azonos alapra az időközben elfogadott hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben használt fogalommal, másrészt azonos megítélés alá vonja a pénzügyi lízinget azokkal az ügyletekkel, ahol a termékértékesítés   közbeiktatott pénzintézet hitelnyújtásával valósul meg.
A Javaslat a mezőgazdasági tevékenység keretében értékesíthető, kompenzációs felár alá vont termékkört bővíti egyes élelmiszertermékekkel, ha azokat a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a saját gazdaságában termelt mezőgazdasági termékekből maga állítja elő.
a 7. §-hoz
A Javaslat a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit 1997. január 1. napjára visszamenőlegesen kell alkalmazni, a hallgatói díjkedvezményről szóló  rendlkezéseket, az eljárási szabályokat és az üzemanyagár megállapításáról szóló szabályt kivéve. Ezeket a törvény hatályba lépése napjától kell alkalmazni.
A Javaslat szerint a mezőgazdasági kistermelőket megillető 40 százalékos \"átállási költségátalány\" elnevezése \"kistermelői költségátalány\" elnevezésre változik.
A lakáscélú betétek lakástakarékpénztárba történő áthelyezését követő betétfelvétel esetére indokolt rendelkezni az igénybe vett adókedvezmény sorsáról.
A tandíj és a hallgatói munkavégzés kedvezményét indokolt a megváltozott jogszabályi környezethez igazítani.
A megváltozott kistermelői bevételhatár miatt módosítja a Javaslat a kistermelő átalányadózására vonatkozó korlátot.
A Javaslat visszamenőleges hatálya miatt átmeneti rendelkezés gondoskodik az őstermelői igazolvány új rendelkezéseknek megfelelő cseréjéről, valamint a levont adóelőleg visszafizetéséről.
Az áfa-törvényt módosító szabályok visszamenőleges hatályú alkalmazása az általános forgalmi adózásban úgy érvényesül, hogy a lehető legkisebb adminisztrációs teendőt okozza az érintetteknek. Minden adóalany, aki a Javaslat értelmében 1997. január 1-jétől kezdődően ismételten jogosult a kompenzációs felárra, az adóhatósági nyilvántartásban automatikusan visszakerül az ekként regisztrált körbe. Ha azonban  a  mezőgazdasági terméket felvásárlók felé értékesítő termelő 1997. január 1-jétől már átjelentkezett az alanyi adómentes körbe, vagy más módon állapítja meg adókötelezettségét, a Javaslat hatályba lépése után külön bejelentéssel részesülhet a kompenzációs felárban.
A Javaslat az adózás rendjéről szóló törvény bejelentkezési szabályait kiegészíti azzal, hogy az 1997-ben őstermelői igazolványt kiváltók az átalányadózás választását az általános - adóbevallásban történő - rendelkezéstől eltérően, az igazolvány kiváltásakor is bejelenthetik.

---------------------Ç"
