"
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










T/ 3925.  számú


T Ö R V É N Y J A V A S L A T 



a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 
módosításáról










						Előadó: 	Dr.Lotz Károly
								közlekedési, hírközlési
								és vízügyi miniszter






Budapest, 1997.   február 


1997. évi ...... törvény

a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény
módosításáról


A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Tt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

1. §

A Tt. 2. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"/2/ Saját célú és külön célú távközlő hálózat telekhatáron túlterjedően is létesíthető - a törvény 19. §-ának /4/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően - abban az esetben, ha azt a felhasználók zárt körének kiszolgálására használják.\"

2. §

A Tt. 3. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § új /3/ bekezdéssel egészül ki:

	\"/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást - hatósági szolgáltatási engedély alapján - bárki nyújthat.

	/3/ Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési hatóságnak bejelenteni.\"

3. §

/1/ A Tt. 5. §-a /1/ bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(/1/ A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós szerződéseknek - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazniuk kell:)

\"e)	a miniszternek azt a jogát, hogy a szerződést honvédelmi, közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetőleg fogyasztói érdekből, továbbá a fejlesztési követelményekre és az időközben vállalt nemzetközi kötelezettségekre figyelemmel időszakonként felülvizsgálhatja és - a szerződésben meghatározott feltételekkel - módosíthatja;\"
 
/2/ A Tt. 5. §-a /4/ bekezdésének a) pontja  helyébe a következő rendelkezés lép:

	(/4/ A távközlési szervezet a 3. § /1/ bekezdésében foglalt tevékenységeken kívül)
	\"a)	a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési
			szolgáltatást;\"
	(végezhet).

4. §

A Tt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"/1/ A közcélú távközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából hálózatok összekapcsolására kap szerződéskötési ajánlatot.

	/2/ Kábeles műsorelosztási szolgáltatás nyújtása céljából tett szerződéskötési ajánlat esetében a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi. I. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

	/3/ A hálózati szerződést írásba kell foglalni. A hálózati szerződésben a hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevőnek rendelkeznie kell 
	a)  a hálózati szerződés céljáról,
	b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyéről (a teljesítés helyéről), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja  meg, továbbá 
	c) a távközlő hálózatok forgalmi és műszaki együttműködésének feltételeiről.

	/4/ A közcélú távközlő hálózatok egymással, illetőleg más távközlő hálózatokkal történő összekapcsolásának, továbbá a különféle távközlő hálózatok összekapcsolásának  feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.\" 


5. §

A Tt. 8. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/2/ A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót - a /3/ bekezdésben foglalt kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli.\"


6. §

A Tt. 9. §-ának /2/ és /3/ bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"/2/ A távközlési szervezet az általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzatát - szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal - köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Főfelügyelet részére. A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül  határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról. 

	/3/ A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért felszámítható díjait az előfizetők részére hozzáférhető módon köteles közzétenni.\"

7. §

A Tt. 15. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/2/ A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a miniszter rendeletben
	állapítja meg.\"

8. § 

A Tt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"16. § Az ország területén a különféle távközlő hálózatoknak - a 2. § /1/ bekezdésében említett hálózatok kivételével -  egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük akként, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök, stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak.\"

9. §

A Tt. 17. §-ának /1/-/2/ bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"/1/ A 16. §-ban meghatározott távközlő hálózatok együttműködésének biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvető műszaki terveket. 

	/2/ A műszaki tervek bevezetése és alkalmazása előtt a miniszter a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság véleményét is kikéri.\"

	10. §

A Tt. 19. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
		
	\"Hatósági eljárások\"

11. §

A Tt. 19. §-ának /4/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	
	\"/4/ A távközlési  építmények (összeköttetések) létesítése, üzembe helyezése, átalakítása, megszüntetése, egyes távközlő hálózatok technikai összekapcsolása, továbbá a közcélú távközlő hálózatokra közvetlenül vagy közvetett módon rákapcsolt végberendezések típusa, illetőleg a hálózati és előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok műszaki jellemzői hatósági engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint díját - ez utóbbit 	a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a miniszter rendeletben állapítja meg.\"

12. §

A Tt. új 19/A. §-sal egészül ki:

	\"19/A. § /1/ Távközlési célra anyagot, berendezést, eszközt csak a megfelelőség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlő hálózatba  betervezni, beépíteni és üzembe helyezni. 
	
	/2/ A megfelelőség igazolásának eljárását, a tanúsító szervezetek felhatalmazását, a gyártó öntanúsításának feltételeit, valamint a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

	/3/ A /2/ bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlő berendezések forgalombahozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a hatóság engedélyezi.\"

	13. §

A Tt. 20. §-ának /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és ezzel egyidejűleg a jelenlegi /2/ és /3/ bekezdés számozása /3/ és /4/ bekezdésre változik:

	\"/1/ A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

	/2/ A kábeles műsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a koncessziós szerződés alapján működő távközlési szervezetnek.\"


14. §

A Tt. 21. §-ának /1/ és /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\" /1/ A különcélú vezetékes távközlő hálózat megszüntetését (elbontását) a tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.

	/2/ A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel összefüggően milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt, vagy más hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges előzetesen beszerezni.\"


15. §

A Tt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/1/ Az engedély nélkül létesített hálózat létesítőjét, illetőleg a szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját vagy üzemeltetőjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabása mellett - kötelezheti 
	
	a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy
	b)  a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére.

	/2/ A hatóság folyamatosan ellenőrzi
	a)  a távközlési szervezet koncessziós szerződésben vállalt kötelezettsé-
	geinek teljesítését,
	b)  az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,
	c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban             meghatározottak  szerinti működésének megfelelőségét, továbbá,
	d) azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelőség-igazolásokat - jogszabályban meghatározott esetekben - a kötelezettek beszerezték-e.

	/3/ Ha a kötelezett
	a) a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerződés felmondását,
	 b) a /2/ bekezdés b/ és c/ pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, illetőleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a tevékenység végzését megtilthatja,
	c) a /2/ bekezdés d/ pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság jogosult a beruházást, az eszköz megrendelését, betervezését,  beépítését, üzembe helyezését, illetőleg használatát megtiltani.\"

16. §

A Tt. 26. §-ának /3/-/5/ bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § új /6/ bekezdéssel egészül ki: 

	\"/3/ Az /1/ bekezdés b) pontjában foglalt esetben a közcélú szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet.

	/4/ Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog 
	- különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekből -abban az esetben, ha a létesítés műszaki és gazdasági indokok alapján másként ésszerűen nem oldható meg. A koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési követelményeket is figyelembe véve a használati jog jogosultját szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződés nem jön létre, azt a közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének kérelmére határozattal létrehozhatja.

	/5/ Az /1/ bekezdésben megjelölt közcélú távközlési szolgáltató képviselőjét el kell látni a személye azonosítására és feladata igazolására szolgáló okmánnyal. 

	/6/ A közcélú távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek távközlési célú igénybevételére.\"


17. §

A Tt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"31. § A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények más sajátos építményfajtákkal (nyomvonalas létesítményekkel, közművekkel) történő megközelítésének, illetőleg keresztezésének szabályait a miniszter rendelettel kihirdetett nemzeti szabványban állapítja meg.\"


18. §

/1/ A Tt. 32. §-ának /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/1/ Mindazokat a távközlésre vonatkozó - személyes adatnak nem minősülő - közérdekű adatokat, amelyek koncessziós pályázat előkészítéséhez, távközlési tevékenységet végző szolgáltató létrehozásához, távközlő hálózatok tervezéséhez, a szolgáltatáshoz szükséges szerződések megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a felek zavartalan együttműködésének  kialakításához, illetőleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelős az általa szolgáltatott adatok tartalmának a helyességéért.\"

/2/ A Tt. 32. §-ának /5/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/5/ A távközlési szervezet koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.\"



19. §

/1/ A Tt. 33. §-a /1/ bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés új l) ponttal egészül ki:

	(33. § /1/ E törvény alkalmazásában állami feladat:)
\"j) a közcélú távközlő hálózatok nemzeti számozásának és címzéseinek 
kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzet-
közi egyeztetéseket;
k) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működtetése;
l)  a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki 
Minősítő Bizottság működésének támogatása.\"

/2/ A Tt. 33. §-a /2/ bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/2/ Az állami feladatok ellátásánál biztosítani kell a fogyasztók, a vállalkozók, az önkormányzatok érdekképviseletei számára a véleménynyilvánítás lehetőségét,  elsősorban  a Távközlési Érdekegyeztető Fórum útján.\"

20. § 

A Tt. 35. §-a /1/ bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(/1/ A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében) 
	\"d) kijelöli a távközlő gerinchálózat struktúráját (csomópontjait), a primer
	körzeteket;\"


21. §

A Tt. 40. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"/2/ A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a közcélú távbeszélő szolgáltatás belépési díjának megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó feltételeket és a belépési díj mértékét.\"

22. §

A Tt. mellékletének 1-30. pontjai helyébe e törvény melléklete lép.

23. §
/1/ E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; egyidejűleg
a) a Tt. 2. §-ának /1/  bekezdéséből az \"és zártláncú\" szövegrész,
b) a Tt. 6. §-a,
c) a Tt. 13. §-a /1/ bekezdésének második mondata,
d) a Tt. 23. §-ának /2/  és /3/ bekezdése,
e) a Tt. 28. §-ának /2/ bekezdéséből az \"(OÉSZ 4. számú melléklet 67. pont)\" szövegrész,

f) a Tt. 38. §-a

hatályát veszti. 


/2/ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a koncesszióról szóló - többször módosított - 1991. évi XVI. törvény 1. §-a /1/ bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

/3/ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény 13. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"/2/ A postai szolgáltató általános szerződési feltételeit (a továbbiakban: üzletszabályzat) szolgáltatása megkezdését megelőzően legalább 45 nappal jóváhagyás céljából köteles megküldeni a Hírközlési Főfelügyelet részére.  A Hírközlési Főfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat jóváhagyásáról.\"

/4/  Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások főcímű táblázatában
a)	a 406-22-01-ből a \"Koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja (előfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)\" szövegrész helyébe 1998. január 1-jei hatállyal a \"Koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja, továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja\" szövegrész lép, továbbá
b)	a 406-31-ből \"A közszolgálati rádió és televízió műsorsugárzás díja\" szövegrész helyébe 1997. július 1-jei hatállyal \"A rádió és televízió műsorszórás díja\" szövegrész lép.

/5/ Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló,  Brüsszelben,  1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
 a.)	a Tanács 73/23/EEC (1973.04.29) irányelve a tagállamok bizonyos feszültséghatárok közötti működésre tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó szabályozásának összehangolásáról;
 b.)	a Tanács 84/549/EEC (1984.11.12) ajánlása a harmonizáció megvalósításáról a távközlés terén; 
 c.)	a Tanács 84/550/EEC (1984.11.12)  ajánlása a közösségi  közcélú  távközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerződések hozzáférhetővé tételének első fázisáról; 
d.)		a Tanács 86/361/EEC (1986.07.24) irányelve a távközlési végberendezések típusengedélye kölcsönös elismerésének kezdeti szakaszáról;
f.)		a Tanács 86/659/EEC (1986.12.22) ajánlása az integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN ) koordinált bevezetéséről az Európai Közösségben; 
g.)		a Tanács 87/95/EEC (1986.12.22) határozata a szabványosításról az információs technológiák és a távközlés területén;
h.)		a Tanács 89/336/EEC (1989.04.29) irányelve a tagállamoknak az elektromos összeférhetőségről rendelkező szabályozásának összehangolásáról;
i.) 		a Tanács 90/387/EEC (1990.06.28)  irányelve a nyílt hálózati hozzáférésre vonatkozó keret elfogadásáról; 
j.) 		a Tanács  91/263/EEC (1991.04.29) irányelve a tagállamok törvényeinek közelítéséről, a távközlési végberendezések kölcsönös elismeréséről, beleértve a  megfelelőséget  is; 
k.) 	a Tanács 91/C233/02 (1991.09.06) irányelve az EK versenyszabályainak alkalmazásáról a távközlésben; 
l.) 		a Tanács  92/C8/01 (1992.01.14)  határozata a műholdas távközlési szolgáltatások és berendezések közös piacának fejlesztéséről; 
m.) 	a Tanács  92/44/EEC (1992.06.05) irányelve a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról a bérelt vonalak esetében; 
n.) 	a Tanács  92/C158/01 (1992.06.05)  határozata az integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN) Európa-méretű távközlési infrastruktúraként való kifejlesztéséről a Közösségben 1993-ban és az ezt követő időszakban; 
o.) 	a Tanács  92/382/EEC (1992.06.05)  ajánlása a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról a közcélú csomagkapcsolt adatszolgáltatás céljára; 
 p.) 	a Tanács  92/383/EEC (1992.06.05)  ajánlása a nyílt hálózati hozzáférés alkalmazásáról az ISDN -nél; 
q.) 	a Bizottság SEC(92)1050 final (1992.07.15)  közleménye a költségorientált árakról és az árszerkezet kiigazításáról és a  távközlési díjakról a Közösségben;
r.) 		a Tanács  COM(92)254 (1992.07.15) irányelve a távközlési  szolgáltatások nyújtásához szükséges  engedélyek és más nemzeti jóváhagyások kölcsönös elismeréséről, beleértve a Közösségi Távközlési Engedély létrehozását, valamint a Közösségi Távközlési Bizottság (CTC) megalapítását; 
s.) 		a Tanács COM(92)247 final (1992.08.27) irányelve a nyílt hálózati hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a közcélú távközlés tekintetében;
t.)		a Tanács 93/465/EEC (1993.08.30) irányelve a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazható modulokról és a műszaki  összehangolási irányelvekben alkalmazható CE megfelelőségi megjelenés feltüntetésének és alkalmazásának szabályairól.



Melléklet az 1997. évi ..................törvényhez


\"E törvény alkalmazásában 
a távközlésre vonatkozó fogalmak


1. Alapvető műszaki tervek 
Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közcélú távközlő hálózat struktúráját,  műszaki és használhatósági jellemzőit, a hálózattal összekapcsolt más hálózatok és az előbbire rákapcsolt berendezések zavarmentes együttműködéséhez szükséges jelzési, forgalomirányítási, számozási és szinkronizálási követelményeit. 

2. Az ország egységes távközlő hálózata
A különféle távközlő hálózatok olyan együttműködni képes együttese, amelyben -  üzembiztonsági vagy egyéb okok folytán - a szükségessé váló összekapcsolás és rákapcsolás az alapvető műszaki tervekben és kötelező szabványokban foglaltak  megtartásával,  vagy ezek hatálybalépéséig   a szolgáltatók megállapodásainak  megfelelő  berendezések alkalmazásával biztosítható.

3. Bérelt vonal
A belföldi-belföldi vagy külföldi-belföldi szolgáltatás-hozzáférési pontokat összekötő áramkörszakaszok  együttese átlátszó átviteli kapacitással,  amely magában foglalja az átviteli utakat, a szolgáltatás-hozzáférési  pontokat, valamint a vizsgáló hozzáférési pontokat, de nem  tartalmaz a felhasználó által vezérelhető kapcsoló berendezést. (A szolgáltató alkalmazhat a bérelt vonali összeköttetésben általa vezérelt kapcsoló berendezést.) 

4. Csomópont
Átviteli utak kapcsolódási pontja, az összekapcsolás és rákapcsolás feltételeivel együtt, az alapvető műszaki terveknek és a szabványoknak megfelelően.

5. Közcélú bérelt vonali szolgáltatás
Olyan távközlési szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a felhasználó által megjelölt szolgáltatás-hozzáférési pontok között a felhasználó által igényelt szabványos összekötő áramkört, vagy virtuális áramkör szakaszokat díj ellenében távközlési tevékenység végzése céljából más (pl. a felhasználó vagy a felhasználó által meghatározott harmadik személyek vagy ezek csoportja) részére kizárólagos használatra átengedi. Az áramkör szakaszok lehetnek nyomvonalas távközlési összeköttetések, földi rádiótávközlő csatornák, műholdas rádió összeköttetések és ezek tetszőleges kombinációi.


6. Közcélú mobil rádiótelefon hálózat
Földfelszíni rádiótávközlő hálózaton létesített közcélú távbeszélő hálózat, amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevők között lehetővé teszi hangfrekvenciás jelek átvitelét többek között
- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása útján, továbbá
- legalább 2400 bit/s sebességű adatátvitelt.
A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges.

7. Közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás
A közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást a szolgáltató 
- beszédcélú elektromágneses jelek átvitelével,
- nagy térben szabadon mozgó felhasználó számára nyújtja közcélú mobil rádiótelefon hálózaton. 
A jelátvitel történhet hálózatba kapcsolt mozgó állomások, illetőleg mozgó állomás és a helyhez kötött távbeszélő szolgáltatás igénybe vevője között.


8. Közcélú távbeszélő hálózat
Olyan távközlő hálózat, amely az állandó helyű szolgáltatás-hozzáférési pontok között lehetővé teszi 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás jelek átvitelét többek között 
- távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása,
- legalább 2400 bit/s sebességű modemes adatátvitel (ITU-T \"T\" és \"V\" sorozatú ajánlásai) 
útján.
A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges. 

9. Közcélú távbeszélő szolgáltatás
Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszélő hálózat szolgáltatás-hozzáférési pontjain keresztül - díj ellenében - igénybe vehető. Tartalmazza a helyi, a belföldi- távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének, továbbításának és fogadásának, a segélykérő hívásoknak, a kezelői szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az előfizetői névsornak (telefonkönyv) és a nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetőséget. 

10. Közcélú távközlési szolgáltatás
Koncessziós szerződés vagy szolgáltatási engedély alapján távközlési szolgáltatók által nyilvánosan meghirdetett, általános szerződési feltételek  (üzletszabályzat, vállalkozási feltételek) alapján szerződéskötési kötelezettség mellett, díj ellenében végzett jelátvitelt vagy hozzáférést biztosító távközlési  tevékenység.

11. Különcélú távközlő hálózat
Zárt felhasználói csoportot alkotó igénybevevők által használt távközlő hálózat, amelyen elsődlegesen azok belső távközlési forgalma bonyolódik. 

12. Műsorelosztás
A műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától  elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak, ha a tevékenység a telekhatáron belüli vezetékrendszeren valósul meg (pl. társasházban).

13. Műsorszétosztás
A műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása  rádió, és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

14. Műsorszórás
Földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési eljárás  megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt  hangok, képek vagy egyéb természetű adások továbbítására.

15. Országos műsor szórása
Olyan műsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább fele lakik.

16. Összekapcsolás
Különféle hálózatok között létrehozott olyan együttműködés, valamint az azokhoz történő fizikai, illetőleg logikai csatlakozás, amely együttműködés feltételeire vonatkozóan kötött hálózati szerződés alapján lehetővé válik, hogy a szolgáltatók igénybevevői,  előfizetői között információcsere jöhessen létre.

17. Primer körzet
A közcélú távbeszélő hálózat azon részegysége, amelyen belül két szolgáltatás-hozzáférési pont közötti kapcsolat létesítése érdekében az előfizetői szerződés keretében nyújtott szolgáltatáshoz nem szükséges a gerinchálózat igénybevétele.


18. Rákapcsolás
A távközlő hálózathoz távközlő eszközök csatlakoztatása előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontokon, előfizetői szolgáltatás, bérelt vonali szolgáltatás igénybevétele vagy más (távközlési vagy informatikai) szolgáltatás nyújtása céljából.


19. Saját célú hálózat
Olyan távközlő hálózat, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját távközlési igényeinek kielégítésére használ. 


20. Személyhívó szolgáltatás
Rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek közvetítését teszi lehetővé, változó helyű előfizetők számára, amelyet a közcélú távközlő hálózat végberendezéseiről lehet kezdeményezni. Az országos személyhívó szolgáltatás az ország  lakosságának legalább 50%-át látja el. Helyi személyhívó szolgáltatásnak minősül, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb 100 ezer lakos, vagy egy városon belül legfeljebb 500 ezer lakos él.


21. Szolgáltatás-hozzáférési pont
Minden olyan - a hozzáférés műszaki jellemzőivel meghatározott - fizikai kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlő hálózat részét képezi, és lehetővé teszi a távközlő hálózaton való információcserét.

	a.) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont
	A közcélú távközlő hálózat azon pontja, amely más hálózattal             	 	való összekapcsolására szolgál.

	b) Előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont
	A közcélú távközlő hálózat azon pontja, amely előfizetői berende-
	zések vagy más előfizetői szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő
	berendezések rákapcsolására szolgál.

22. Táviratszolgáltatás
A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd
a) postai szolgáltató közreműködésével,
b) távbeszélőn vagy más távközlési úton,
kézbesíti.


23. Távközlés
Tevékenység, melynek során bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény villamos vagy optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszereket megvalósító különféle távközlő hálózatokon (közcélú, zártcélú, különcélú, saját célú távközlő hálózatokon), illetőleg ezek kombinációján eljut egy vagy több igénybe vevőhöz, felhasználóhoz.

24. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal  jellegű építmények és egyéb műtárgyak, együtt: távközlési építmények
Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják
	a) a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző, stb - műtárgyakat,
	b) azok nyomvonalát (az elméleti tengelyt a térszinten függőleges vetítéssel meghatározó elméleti vonalat), valamint
	c) a tartozékokat, tartószerkezeteket, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.

25. Távközlési szolgáltatás
A távközlési szolgáltatások közé tartoznak a díj ellenében végzett távközlési forgalmi (másképp átviteli, a továbbiakban forgalmi) szolgáltatások és a távközlőhálózat hozzáférési (a továbbiakban hozzáférési) szolgáltatások.

A  forgalmi szolgáltatás a felhasználó által meghatározott, a szolgáltatásra jellemző fajtájú (jelzés, hang, írás, álló- vagy mozgókép, digitális adójel, beszéd, analóg vagy digitális elektromos beszédjel, műsor vagy más jel) és a szolgáltatás igénybevevőjének kezdeményezésére, a szolgáltatásra jellemző módon elektromos vagy elektromágneses jelekként, a felhasználó által meghatározott helyek között, a tartalom megváltozása nélkül történő átvitele, a szolgáltatás nemétől függő kívülálló felek általi vétel és közlés, a szolgáltatás nemétől függő módon történő kizárásával.

Hálózati hozzáférési szolgáltatás, amely meghatározott időtartamra, meghatározott feltételek melletti hozzáférést (forgalmi szolgáltatás igénybevételének lehetősége) biztosít távközlő hálózathoz vagy annak részéhez a felhasználó vagy annak meghatalmazottja részére.


26. Távközlési szolgáltató
Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely (aki) távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult, szolgáltatást nyújt más (szolgáltató, igénybe vevő, előfizető) részére.


27.Távközlő gerinchálózat
A közcélú távközlő hálózat olyan megkülönböztetett része, amely bármely távközlési jel továbbítására alkalmas, hozzá közvetlenül előfizetők nem csatlakoznak,  hanem a csomópontban meghatározott jelátviteli sebességgel történő hozzáférést biztosít hálózati szerződéssel az igénybe vevőnek. A gerinchálózat alapvető műszaki tervekben (a struktúratervben)  meghatározott, a primer körzetek kapcsoló központjainál lévő hálózati szolgáltatás-hozzáférési pontokig terjed.


28. Távközlő hálózat
Távközlést megvalósító eszközök  és szoftverek összessége, melyek lehetővé teszik a hozzáférési pontok közötti közlések továbbítását és irányítását, beleértve a valós vagy virtuális összeköttetések egységes módon történő felépítését, fenntartását, módosítását és bontását.


29. Távközlő végberendezés
Berendezés, amelynek rendeltetése a közcélú távközlő hálózatra való kapcsolódás
	a) közvetlenül, az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési ponton keresztül, illetőleg
	b) az előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontra  közvetlenül vagy közvetve rákapcsolt közcélú távközlő hálózattal való együttműködés céljából 

információk kibocsátása, feldolgozása, vagy fogadása érdekében. A rákapcsolás történhet vezetékes, rádiótávközlő, optikai vagy egyéb elektromágneses úton.


30. Telekhatár
A távközlő eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében telekhatárnak minősül az adott ingatlant más földrészletektől elválasztó határvonal, illetőleg a 2. § tekintetében  telepszerű többszintes beépítésnél (sorházas vagy több épületből álló telepnél) ¦ a lakóút vagy a telep mellett elhaladó közút határa.

31. Természeti (korlátozott)  erőforrások
A rádiótávközlő eszközök működtetéséhez szükséges frekvenciatartomány, illetőleg a távközlési szolgáltatás nyújtásához felhasználható szám és címtartomány.

32. Zártcélú hálózat
Kormányzati, nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi érdekeket szolgáló  rendeltetésük szerint elkülönült  távközlő hálózatok és berendezések együttese, amelyek kizárólagosan a speciális igények kielégítését,  az e célra létrehozott szervezet  és technika működését szolgálják.\" 


Általános  indokolás

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 1993. július 1-jén lépett hatályba. 

A Tt. hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy alapvető rendelkezései helytállóak, hiszen alkalmasak voltak ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon a többszereplős távközlési piac, hogy alkalmazásukkal sikeresen lebonyolítsák a szektor privatizációját, ugyanakkor elősegítsék a távközlési infrastruktúra nagyarányú fejlesztését. 

A társadalmi-gazdasági változások, a Tt. hatályba lépése óta megszületett törvények hatása, illetőleg az EU csatlakozás előkészítésének szükségszerűsége megköveteli, hogy a Tt-ben már most kisebb, pontosító, előre mutató és harmonizáló módosításokat végezzünk. Ezek keretében kell megoldani a törvény hatályba lépése óta eltelt időszakban felmerült jogalkalmazási problémákat, amelyek főként a terminológiák pontosításával érhetők el. Eleget tehetünk a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) rendelkezései folytán szükségessé váló egyes szabályozási kérdések rendezésének. Feloldhatjuk az időközben hatályba lépett, illetőleg módosult törvények (pl. a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági törvény, a koncesszióról szóló törvény) és a Tt. összhangját veszélyeztető vagy hiányos rendelkezések előidézte ellentmondásokat. 

A törvényjavaslat elfogadásával a törvény eddigi alkalmazása során észlelt problémák megszüntethetők, illetőleg a szabályozatlan kérdések kezelhetővé válnak. 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Tt. 2. §-ának /2/ bekezdése a médiatörvénnyel összhangban megszünteti a szövegből a \"zártláncú\" fogalmat, amelyet a szabályozásban a kábeles műsorleosztás váltott fel.

A 2.-3. §-okhoz

A közcélú távközlési szolgáltatások körének tisztázását szolgálja a Tt. 3. §-a  /2/ bekezdésének módosítása, amely nyilvánvalóvá teszi (és ezzel a korábbi nem teljesen egyértelmű szöveget javítja), hogy a közcélú távközlési szolgáltatások koncessziós körbe sorolt szolgáltatásokra és egyéb közcélú távközlési szolgáltatásokra oszthatók. 

A koncessziós körbe tartozó közcélú távközlési szolgáltatások - a későbbiek folyamán az EU igényeinek megfelelően - univerzális szolgáltatásokká válhatnak (az azokra jellemző valamennyi feltétellel), míg az egyéb közcélú szolgáltatásoknál (amelyek a távközlési szolgáltatások közül mindig alapszolgáltatások) lehetőség marad a bárki általi,  engedély alapján történő tevékenység végzésére, a szerződéskötési kötelezettség fenntartására és a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérésére. Az egyéb (nem közcélú) szolgáltatások nyújtását a liberalizációs törekvéseknek megfelelően a törvény nem utalja a hatósági engedélyezés körébe. 

A távközlési szolgáltatások (mind a koncesszióköteles és egyéb közcélú szolgáltatások, mind a liberalizált körbe tartozó távközlési szolgáltatások) tételesen megjelennek a Szolgáltatások Jegyzékében, amelyek a törvényelőkészítéssel párhuzamosan és azonos elvek szerint  1997. január 1-jétől módosultak.

A miniszter egyoldalú szerződésmódosítási joga a jövőre nézve kibővül, a törvény elsősorban a közérdeket (a nemzet- és közbiztonságot) szolgálja.

A  4. §-hoz

A hálózati szerződésekre vonatkozó módosítás a közcélú szolgáltatók szerződéskötési kötelezettségét mondja ki abban az esetben, ha a szolgáltatók közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából kapnak szerződéskötési ajánlatot. A szabályozásból egyértelműen kitűnik, hogy a különféle rendeltetési céllal létesített távközlő hálózatokon - műszaki megfelelőségük esetében és ha azt jogszabály lehetővé teszi - nyújthatnak közcélú távközlési szolgáltatást (pl. különcélú hálózaton lehet közcélú adatátviteli szolgáltatást hatósági engedély alapján nyújtani).  A közcélú szolgáltatókat csak jogszabályban meghatározott esetben nem terheli szerződéskötési kötelezettség. A kábeles műsorelosztási szolgáltatás nyújtása céljából tett szerződéskötési ajánlat esetében azonban a  médiatörvényben foglalt feltételek szerinti megállapodásnak kell megszületnie. 

A Tt. 7. §-a  helyébe lépő új 7. §  /3/ bekezdése rögzíti a hálózati szerződés főbb tartalmi elemeit, amelyek teljesítése  nélkül a felek érvényes hálózati szerződést nem köthetnek.

Az 5. §-hoz

A közcélú távközlési szolgáltatás (ide értve a koncesszióköteles távközlési szolgáltatásokat és az egyéb közcélú körbe tartozó távközlési szolgáltatásokat) nyújtóit szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződéskötési kötelezettség biztosítja, hogy az adott szolgáltatáshoz bárki hozzájuthasson.

A  6. §-hoz

A távközlési szervezet (a koncessziós szolgáltató) általános szerződési feltételeit a szolgáltatás jellegére tekintettel ellenőrizni kell. A Hírközlési Főfelügyelet államigazgatási eljárás keretében hagyja jóvá az üzletszabályzatot, amelyhez szakhatóságként közreműködik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Amennyiben az üzletszabályzat a továbbiakban is ellentétes volna az  előfizetők érdekeivel, a keresetindítás joga - más jogszabályokban foglaltakkal azonos módon - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget illeti meg. 

A 7. §-hoz

A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit - tekintettel a tevékenység csekély üzleti jelentőségére és a szolgáltatók szerződéskötési kötelezettségére - miniszteri rendelet tartalmazza.

A 8. §-hoz

A 16. § új szövege érdemi változtatást nem tartalmaz, csupán a Tt. hatályos szövegének pontosítását végzi el. 


A 9.-10. §-okhoz

A §-ok pontosító szöveget tartalmaznak.

A 11.-12. §-okhoz

A Tt. 19. §-át módosító rendelkezések rögzítik az 1993-ban létrejött egységes hírközlési hatóság tevékenységének megalapozását szolgáló - a miniszter által kibocsátandó -  jogszabályok megalkotására szóló felhatalmazást. A 19/A. § más ágazati törvényekhez hasonlóan az időközben hatályba lépett - a laboratóriumok, a tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló - 1995. évi XXIX. törvény távközlésre vonatkozó speciális rendelkezéseit tartalmazza. Ez a megoldás a távközlési piacra, a kutatás-fejlesztésre és a hatósági ellenőrzésre is hatással lesz. A rendelkezés szükségképpen átmeneti jellegű, a hatóság szerepe mindaddig meghatározó marad, ameddig az akkreditációs rendszer kiépítése tart. 

A  13. §-hoz

A 20. § /1/ bekezdésének módosítása szövegpontosítást, illetőleg a kábeles műsorelosztási szolgáltatás - mint távközlési szolgáltatás - médiatörvénnyel összhangban álló engedélyezésének előírását tartalmazza. 

A 14.-15. §-okhoz

A §-ok  felsorolják a hatóság által az engedélyezési eljárás során vizsgálandó feltételeket, rögzítik  az ellenőrzés folyamatában kiemelendő  tárgyköröket, és tartalmazzák a szabályszegések alapján alkalmazható szankciókat. 

A 16. §-hoz

 A Tt. 26. §-ának módosítása és kiegészítése - más infrastruktúrába tartozó eszközrendszerek létesítésénél elismert és jogszabályban rögzített - vezetékjog engedélyezésének lehetőségét mondja ki. 

A /4/ bekezdés a  \"szűk keresztmetszetű\" közterületeken, közutakon más szolgáltatók által már megszerzett használati jogon való további használati jog alapításának lehetőségét teremti meg. A rendelkezés a tulajdonjog (használati jog) korlátozását  megállapodás és kártalanítás mellett, vagy más címen fizetett díj ellenében engedi meg és csak kivételes esetekben (műszakilag másként nem oldható meg a hálózat létesítése) teszi lehetővé, hogy a hatóság a felek jogügyleteibe beavatkozzék. A rendelkezés kiemelten kezeli a kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekeket.  

A 17. §-hoz

A nyomvonal jellegű távközlési létesítmények megközelítéséhez és keresztezéséhez elegendő - a szabványosításról szóló új törvénynek megfelelően - kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványok megalkotása.

A 18. §-hoz

A távközlésre vonatkozó közérdekű adatok szolgáltatásának biztosítását segítik elő a § új rendelkezései.

A 19. §-hoz 

A § az állami feladatok időközbeni módosulásához igazodó pontosításokat végzi el, illetőleg a törvény alapján létrejött tanácsadó és érdekképviseleti szervezetek egyes állami feladatokban történő közreműködése feltételeinek biztosítását rendezi.

A 20. §-hoz

A § pontosító szöveget tartalmaz.

A 21. §-hoz

A közcélú távbeszélő szolgáltatás belépési díjának megállapítására  vonatkozó egyértelmű felhatalmazást tartalmazza a § új szövegű rendelkezése.

A 22. §-hoz

A jogalkalmazás megkönnyítése és a törvény egyszerűbb áttekintése érdekében a törvény mellékletét a javaslat egységes szerkezetben módosítja. A mellékletben találhatók olyan pontok is, amelyek azonosak a hatályos Tt. mellékletének pontjaival.

A 23. §-hoz

A záró rendelkezések az időközben hatályba lépett törvényekhez igazodó korrekciókat tartalmazzák.
A koncesszióról szóló törvény módosítása megoldja  a médiatörvény hatályba lépése óta fennálló jelentős jogalkalmazási gondot, nevezetesen azt,  hogy mi- lyen eljárásban és miként hasznosíthatóak a műsorszolgáltatási pályázatokhoz rendelt frekvenciák. A rendelkezés egyértelmű működést biztosít a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvénynek, amely alapján nyilvánvalóvá válik, hogy  minden típusú távközlési szolgáltatáshoz vagy távközlés útján vagy azzal összefüggésben végzett tevékenységhez szükséges  frekvencia kizárólagosan  hatósági frekvenciakijelölés (államigazgatási  engedély) alapján használható.

A postáról szóló törvényt az egységes hírközlési hatóságnak az üzletszabályzatok felülvizsgálata tekintetében folytatható azonos eljárása miatt módosítja a javaslat.

Az ártörvény módosításával a jövőben a koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatások közül a távbeszélő szolgáltatás díjának jogszabályban történő megállapítása marad a miniszter árhatósági jogkörében.

A műsorszórás díja  a médiatörvényhez igazodóan  szintén  teljeskörűen szabályozott  lesz. 

A javaslat záró rendelkezései körében felsorolt EU irányelvek és határozatok egy része már a hatályos törvényben is megvalósult, a teljes lista azonban megtalálható a javaslat szerint  módosuló Tt-ben.
"
