"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/4018. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával
összefüggő egyes törvények módosításáról






               			 Előadó:

						     Dr. Kökény Mihály
								népjóléti miniszter










Budapest, 1997. március 






1997. évi ... törvény 

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról



	Az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának megújítása érdekében - az önkormányzati igazgatás  tapasztalatait is figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:


1. § 

	A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"4. § A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról.\"


2. § 

	Az Öit. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"5. § A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat.\"

3. §

	Az Öit. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"6. § A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék és a Kormány látja el.\"



4. §

	Az Öit. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 36 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 20 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 16 fő. 

	(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 36 biztosítási képviselőből áll, közülük 18 fő a biztosítási ellátásra jogosultak, 18 fő a munkáltatók biztosítási képviselője.\"

	(3) A biztosítási önkormányzat közgyűlésének megbízatása az alakuló üléstől számított négy évig tart. A közgyűlés alakuló ülését az Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának soros elnöke együttesen hívja össze és nyitja meg.\" 


5. § 

	Az Öit. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"A biztosítási képviselő

	8. § (1) A biztosítási képviselőket a biztosítási ellátásra jogosultak képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek, a munkáltatók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek delegálják. A nyugdíjasok képviselői közül 2 főt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége, 2 főt pedig a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál. 

	(2) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő; köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban működő nyugdíjbiztosító pénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója. A biztosítási képviselő nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának.

	(3) A biztosítási képviselők megbízólevelét a delegáló szervezet - az alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint - állítja ki. 

	(4) A mandátumok vizsgálatára az ÉT 6 tagú eseti mandátumvizsgáló bizottságot hoz létre, melyben az ÉT tárgyalócsoportjait két-két fő képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselő mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselő megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belső szabályzatának) megfelelő módon történt, továbbá a biztosítási képviselőt illetően nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok.

	(5) A delegáló szerv alapszabályával (belső szabályzatával) ellentétes megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság - határidő tűzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselő megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

	(6) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek alakuló üléséig tart. A mandátumvizsgáló bizottság működésére egyebekben az ÉT alapszabályának az eseti bizottságokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

	(7) A biztosítási képviselő megbízatását személyesen teljesíti. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyűlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat. 
	
	(8) A közgyűlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok elnökeinek és tagjainak - szabályzatban, az önkormányzat működési költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

	(9) A biztosítási képviselő megbízatása megszűnik:
	a)	a közgyűlés megbízatása lejártával,
	b)	a biztosítási képviselő halálával,
	c)	lemondással,
	d)	visszahívással,
	e)	összeférhetetlenség megállapításával,
	f)	a közgyűlés feloszlatásával.
 
	(10) A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyűlés dönt. 

	(11) Ha a biztosítási képviselő megbízatása az (9) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a biztosítási képviselőt delegáló szervezet jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új biztosítási képviselőt kijelölni. Az új biztosítási képviselő mandátumának érvényességét a közgyűlés állapítja meg.

	(12) A közgyűlés megbízatásának lejártától vagy a közgyűlés feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új biztosítási képviselőket delegálnak.

	(13) A biztosítási képviselő - ide értve az 1993-ban megválasztott biztosítási képviselőket is - a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba két egymást követő alkalommal delegálható.

	(14) A közgyűlés megbízatásának lejártától az új közgyűlés alakuló üléséig terjedő időtartamra a működő biztosítási önkormányzatok választott szervei folytatják működésüket.

	(15) Ha az új biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek alakuló ülésére a (12) bekezdésben meghatározott határidőig nem kerül sor, ezt követően az alakuló ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el.\"

6. §

	(1) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének a)-c), e), j), és p)-s) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közgyűlés]
	\"a)	megalkotja alapszabályát, illetőleg egyéb szabályzatait;
	b)	a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat 	elnökét és alelnökét;
	c)	dönt a 8. § (7)-(8) bekezdésében meghatározott költségtérítésről, valamint tiszteletdíjakról;\" 

	\"e)	kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket;\"

	\"j)	külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási alapba tartozó vagyon felett;\"

	\"p)	központi hivatali szerve vezetője útján irányítja hivatali szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban meghatározott módon beszámoltatja a főigazgatót, de az igazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;
	r)	jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és működési szabályzatát;
	s)	gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettesei (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével - határozatlan időre - kinevezi és felmenti a főigazgatót és annak helyetteseit;\"

	(2) Az Öit. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:	
	\"(2) A törvényjavaslat előterjesztője a biztosítási önkormányzatnak a törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyűlés előtt. Ha a Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért egyet, a véleményeltérésről és annak indokairól írásban tájékoztatja a biztosítási önkormányzatot.\"


7. §

	(1) Az Öit. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A közgyűlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnök, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyűlés összehívását. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.

	(2) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselői, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, továbbá a főigazgató. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg.\"

	(2) Az Öit. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
	\"(5) A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést.\"


	(3) Az Öit. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont) tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyűlés ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat.\"


8. § 

	Az Öit. 11.§-át megelőző alcím és a 11-12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A felügyelő bizottság 

	11. § (1) A felügyelő bizottság 9 főből áll, melynek 3 tagját az ÉT munkavállalói oldala, 3 tagját az ÉT munkaadói oldala, további 3 tagját az ÉT kormányzati oldala jelöli ki.

	(2) Az ÉT oldalai az ÉT alapszabályában, illetőleg az oldalak ügyrendjére vonatkozó szabályok szerint döntenek az általuk jelölendő tagokról. A felügyelő biztottság tagjaira a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottságba nem delegálható, akit a közgyűlésbe biztosítási képviselőként delegáltak. A felügyelő bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a delegálás határidejére egyebekben a biztosítási képviselők delegálására vonatkozó szabályok irányadók.  

	(3) A felügyelő bizottság megbízatása a közgyűlés megbízatásáig tart. A felügyelő bizottság alakuló ülését a közgyűlés alakuló ülésével egyidőben kell összehívni. Az alakuló ülés összehívására és megnyitására egyebekben az alakuló közgyűlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felügyelő bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a felügyelő bizottság soros elnökét. 

	(4) A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
	a)	a felügyelő bizottság megbízatása lejártával,
	b)	a tag halálával,
	c)	lemondással,
	d)	visszahívással,
	e)	összeférhetetlenség megállapításával,
	f)	a felügyelő bizottság feloszlatásával.

	(5) A felügyelő bizottság tagját a tagot delegáló oldal hívhatja vissza. A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyűlés - kétharmados szótöbbséggel -, továbbá az ÉT bármelyik oldala. 

	(6) A felügyelő bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelő bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a felügyelő bizottság dönt. 

	(7) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a tagot delegáló ÉT oldal jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új tagot kijelölni. Az új tag mandátumának érvényességét a felügyelő bizottság állapítja meg.

	(8) A felügyelő bizottság megbízatásának lejártától vagy a felügyelő bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosult oldalak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új felügyelő bizottsági tagokat delegálnak.

	(9) A felügyelő bizottság tagja a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálható. 

	(10) A felügyelő bizottság tagjai havonta a köztiszviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a felügyelő bizottság működésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat működési költségvetéséből kell fedezni.

	12. § (1) A felügyelő bizottság tagjai sorából költségvetési évenként soros elnököt választ olymódon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói, a munkáltatói, illetőleg a kormányzati oldal által delegált képviselőkből kerüljön ki. 

	(2) A felügyelő bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése. 

	(3) A gazdálkodási, illetőleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyűlési határozatok megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelő bizottság felszólítja a jogellenesen működő szervet a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő döntés visszavonására. 

	(4) Ha a jogsértést nem a közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést nem állítja helyre, a felügyelő bizottság kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

	(5) A közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén, - ha a közgyűlés a felügyelő bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a felügyelő bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23.§-ban meghatározott, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél. 

	(6) A felügyelő bizottság működését részletesen a felügyelő bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét - a biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyűlés hagyja jóvá.\"

9. §

	Az Öit. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"13. § (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat. 

	(2) A közgyűlés tagjaiból állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok részt vesznek a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában. 

	(3) A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály rendelkezik.\" 
10. § 

	Az Öit. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"14. § A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, feladataikat, működésük rendjét az alapszabály határozza meg.\"


11. §

	Az Öit. 15. §-a (4) bekezdésének a-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi d) ponttal egészül ki:

[A központi hivatali szerv]

	\"a) a közgyűlés munkaterve és határozatai szerint előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; e feladatkörében a közgyűlés határozatai alapján az önkormányzat elnöke utasítást adhat a főigazgatónak;
	b) irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;
	c) végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban és a biztosítási önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;\"

	\"d) irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.\"


12. §

	Az Öit. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"18. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.  

	(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak.

	(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\"


13. §

	Az Öit. 21. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Országgyűlés felügyeleti jogkörében]

	\"a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a felügyelő bizottság ügyrendjét;\"

	\"d) súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat közgyűlését, illetőleg a felügyelő bizottságot.\"

14. §

	Az Öit. 22. §-ának  b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Állami Számvevőszék]

	\"b) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatását. \"


15. §

	(1) Az Öit. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a biztosítási önkormányzat szabályzatait.

	(2) A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közreműködésével - ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak, egyéb szabályzatoknak, továbbá ellenőrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási feladatok ellátását.

	(3) A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A biztosítási önkormányzatok véleményükről és a megtett intézkedésekről a felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.

	(4) Jogszabályba ütköző vagy alapszabály- (egyéb szabályzat-) ellenes működés, mulasztás, illetőleg döntés esetén - határidő tűzésével - a Kormány felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértő szervet a jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértő döntés esetén a döntés végrehajtását felfüggesztheti.\"


	(2) Az Öit. 23. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (10)-(13) bekezdésre módosul:

	\"(5) A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről, a Kormány
	a) kezdeményezi a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát vagy a törvénysértő mulasztás bírósági megállapítását;
	b) egyéb szerv jogszabálysértő vagy alapszabály- (egyéb szabályzat-) ellenes működése (döntése) esetén elrendeli a közgyűlés összehívását.

	(6) A közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően 8 nappal, a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok kezelését és a vagyongazdálkodást érintő kérdésekben a pénzügyminiszternek is.

	(7) A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.

	(8) A Kormány

	a) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését;
	b) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatására.

	(9) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel az (1)-(8) bekezdés szerinti jogkörén túl a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenőrzési jogosítványokat gyakorol.\"

16. § 

	(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben 

	a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése,
	b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 
- törvényben meghatározott keretek között - dönt. Az Alap kezelője döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az Alap kezelését ténylegesen végző igazgatási szervére átruházhatja. A biztosítási önkormányzatok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartoznak a 10. § (7)-(8) bekezdésében szabályozott jogkörök. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése dönt az E. Alap kezelése körében a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belüli - külön törvényben szabályozott - átcsoportosításról.\"

	(2) Az At. 11.§-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

	\"(3) A biztosítási önkormányzatok közgyűlése az átruházott, illetőleg egyéb, az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az igazgatási szerv jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására általános szabályokat állapíthat meg. Így különösen a biztosítási önkormányzatok közgyűlése határozza meg: 

	a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a csődeljárásban a tartozásokról való lemondásnak, illetőleg az engedményezésnek az elveit;
	b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának elveit;
	c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a méltányosság gyakorlásának elveit;
	d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.
Az a) és b) pontba tartozó kérdésekben a biztosítási önkormányzatok közgyűlései közös döntést hoznak. Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.\"



Átmeneti rendelkezések

17. §


	(1) A törvény kihirdetését követő 30 napon belül az e törvény 5. §-ával módosított Öit. 8. § (1) bekezdésében, illetőleg a 8. §-sal megállapított Öit. 11. § (1) bekezdésében meghatározott delegálásra jogosult szervezetek kiállítják a biztosítási képviselők és a felügyelő bizottságok tagjainak megbízólevelét.

	(2) Az új biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek, valamint felügyelő bizottságainak alakuló ülését a jelenlegi biztosítási képviselők mandátumának lejártát követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

	(3) Az új közgyűlés alakuló üléséig terjedő időtartamra a jelenleg működő biztosítási önkormányzatok választott szervei tovább folytatják működésüket.

	(4) Az alakuló közgyűlést a jelenleg hatályos alapszabály megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, kivéve az ülés összehívására, megnyitására, a mandátumok vizsgálatára, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztására vonatkozó rendelkezéseket.

	(5) Az új biztosítási önkormányzatok a megalakulást követő 60 napon belül kötelesek az új alapszabályt, a felügyelő bizottságok pedig az ügyrendet elfogadni és azokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

	(6) Az új biztosítási önkormányzatok megalakulása nem érinti a hivatali szervek vezetőinek és egyéb közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottainak jogviszonyát.

	(7) Ha a biztosítási önkormányzatok alakuló közgyűlésére a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem kerül sor, az e törvény 5. §-ával módosított Öit. 8. § (15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


18. §

	(1) E törvény - az 1., 6-7. és a 13-16. §-ok kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

	(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öit. 27.-33. §-a, továbbá a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló 1993. évi XII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (III.26.) BM, 6/1993. (III.26.) BM rendeletek.

	(3) A törvény 1., 6.-7. és a 13.-16. §-ai az Öit. e törvény 5. §-ával megállapított 8. §-a alapján létrejött biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló ülése napján lépnek hatályba.

	(4) A (3) bekezdés szerinti időpontban az Öit. 21.§ (3) bekezdésének utolsó mondata, az At. 11. §-ának (7) és (13) bekezdése a hatályát veszti, az At. 11.§ (12) bekezdésében az \"E.Alap\" szövegrész helyébe az \"E. Alap kezelője\" szövegrész lép. 












Általános indokolás

	A társadalombiztosítási önkormányzatok testületeiben 1997. júniusában lejár a négy éve megválasztott, illetőleg delegált biztosítási képviselők mandátuma. A biztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló törvény egyszeri alkalomra vonatkozott, így tehát nem alkalmazható az új képviselők megválasztására. Mindez napirendre tűzi a testületek megújításának kérdését.
	Ugyanakkor a négy év tapasztalatai is indokolttá teszik a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásában egyes kérdések újragondolását. A társadalombiztosítás két ágában felhalmozódott finanszírozási problémák, a biztosítási önkormányzatok működésében mutatkozó hiányosságok, a kompetenciák elhatárolásának pontatlanságai és a jogi szabályozásnak a működés során jelentkező egyéb hiányai változtatásokat igényelnek.
	A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Öit.) az Országgyűlés 1991. decemberében fogadta el. Az Öit. tényleges alkalmazására azonban csak a biztosítási képviselôk megválasztása után, a biztosítási önkormányzatok megalakulását követôen, 1993. májusától került sor. 
A törvényalkotói szándék szerint a társadalombiztosítás területén olyan igazgatási rendszert kívántak megteremteni, mely a társadalombiztosítás ügyeiben teret nyit a járulékfizetők önkormányzatának, de egyben kifejezi az állami szerepvállalást a kötelező társadalombiztosítás működtetésében. Ennek lettek szervezeti formái a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágban a biztosítási önkormányzatok. 
	A biztosítási önkormányzatok közjogi jellegű testületi szervek, melyek választott testületeiben a járulékfizetők képviselői kapnak helyet, e választott szervek irányítják a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás igazgatási szerveit, de a biztosítási önkormányzatok az Országgyűlés és a Kormány felügyelete alatt állnak. A kialakított feladat- és hatásköri szabályozás szerint a társadalombiztosítás területén az alapvető döntési jogkörök, melyek a társadalombiztosításra vonatkozó jogalkotásban jelennek meg, az állam legfelsőbb szerveit illetik meg, míg a végrehajtásért, az igazgatás megszervezéséért a biztosítási önkormányzatok felelősek.
	A társadalombiztosítási önkormányzatok a munkavállalói testületi tagok 1993. évi megválasztása után nagy társadalmi támogatottsággal és bizalommal kezdték meg működésüket. 
Tevékenységük pozitív oldalának tekinthető, hogy irányításuk alatt fejeződött be - lényegében zökkenőmentesen - az igazgatási apparátus és az alapok szétválasztásának folyamata. 
	Az egészségbiztosítás területén kialakultak az egészségbiztosító és a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények új típusú finanszírozási kapcsolatai, az ehhez tartozó szerződéskötési, elszámolási, adatszolgáltatási rendszerek legfontosabb elemeivel.
	Az utóbbi években azonban mind az ellátórendszerben, mind az alapok pénzügyi egyensúlyában súlyos problémák jelentkeztek, melyek legérzékelhetőbb jele az alapok évről-évre halmozódó hiánya volt. 
	A problémák okai részben makrogazdasági folyamatokban, részben a jogi szabályozás elégtelenségében, illetőleg hiányaiban, részben a biztosítási önkormányzatok és szerveik működésének belső ellentmondásaiban - ez különösen az egészségbiztosítási önkormányzatra érvényes - keresendők. 

	A problémák felhalmozódását elősegítette az is, hogy nem működött megfelelően és hatékonyan a társadalombiztosítási önkormányzatok és szerveik feletti kormányzati ellenőrzés sem.
	Mindezekből kiindulva a Javaslat részben a biztosítási önkormányzatok testületi szerveinek megújítására tartalmaz új szabályokat, részben a testületi szervek szerepének növelése érdekében egyszerűbb, de a demokratikus belső működést elősegítő önkormányzati szervezetet szabályoz. A Javaslat további célja az, hogy a felügyelő bizottság átalakításával, valamint a biztosítási önkormányzatok kormányzati ellenőrzésének eljárási szabályaival növelje a belső és külső ellenőrzés hatékonyságát.



Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

	Az Öit. az általános rendelkezések között összefoglalóan szól a biztosítási önkormányzatok feladat- és hatásköréről, belső szervezetük alapvonásairól, valamint jogállásuk meghatározó elemeiről. Ezen alapvető szabályok közé tartozik az is, hogy az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A belső szervezet változásával - azaz a Javaslat szerint a kisebb létszámú közgyűlés gyakoribb üléseivel és ezzel is összefüggésben az elnökség megszüntetésével - nincs szükség a feladat- és hatáskörök átruházására utaló általános felhatalmazás kimondására. A Javaslat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a testületi döntések érvényesítése a biztosítási önkormányzat elnökének feladata. 


A 2. §-hoz

	A biztosítási önkormányzatok hivatali szervei a biztosítási ágba tartozó ellátások megállapításával, folyósításával, valamint a járulékok beszedésével, behajtásával, a járulékfizetés ellenőrzésével államigazgatási hatósági feladatokat látnak el, melyben a Kormány szabályozási jogát erősíteni szükséges. Hasonlóképpen fontos a Kormány szabályozási joga azokban az ügyfajtákban, ahol a hivatali szervek nem a biztosítási alapokból fedezett szociális ellátásokkal összefüggő igazgatási feladatokat végeznek.


A 3. §-hoz

	A Javaslat e §-a pótolja az Öit. eredeti szövegének hiányosságait: már az elvi jellegű rendelkezések között utal a biztosítási önkormányzatok feletti állami felügyelet törvényességi jellegére, továbbá a felügyeletet gyakorló szervek között feltünteti az Állami Számvevőszéket is. 


A 4. §-hoz

	A Javaslat a biztosítási önkormányzatok testületi működésének elősegítése érdekében a biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek létszámát a jelenlegi 60 főről 36-36 főre csökkenti. A létszámcsökkentés azonban nem érinti a biztosítottak, illetőleg a munkáltatók képviselőinek korábban kialakult arányait. 
	A Javaslat a jelenlegi helyzethez képest pontosan meghatározza a biztosítási önkormányzatok megbízatásának időtartamát és az alakuló közgyűlés összehívásának módját.  


Az 5. §-hoz

	A Javaslat új alcím alatt a jelenlegihez képest részletesebben rendelkezik a biztosítási képviselőkről. 
	A Javaslat a biztosítási képviselők kiválasztására a jövőben egységesen, mind a biztosítottak, mind a járulékfizető munkáltatók körében a delegálást vezeti be. A társadalombiztosítás önkormányzati vezetéssel működő szervezeteiben nemzetközileg általánosan elfogadott megoldás a testületi tagok delegálása. A biztosítási önkormányzatban képviselettel rendelkező munkavállalói és munkaadói szervezetek egyöntetű állásfoglalása volt, hogy a biztosítási képviselők mindkét érdekkörben azonos módon nyerjék el megbízatásukat, és e szervezetek többsége egyetértett a delegálás módszerével. A Javaslat a közgyűlés összetételében fenntartja a korábban kialakult elvet, mely szerint a testületekben a járulékfizető munkavállalók és a munkaadók érdekeit kifejező biztosítási képviselőknek kell helyet kapni. Ezen elvhez rendezi hozzá a delegálás szabályait, figyelembe véve a társadalmi érdekegyeztetésben az elmúlt négy évben megszilárdult szervezeti kereteket. Ennek alapján rendelkezik úgy, hogy a biztosítási képviselőket az Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói és munkaadói szövetségek delegálják. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban továbbra is helyet kapnak a nyugdíjasok képviselői is. A delegálási jogot itt is a legnagyobb országos reprezentativitással rendelkező szervezetek számára biztosítja a Javaslat. 

	A Javaslat a delegálás elvének megfelelően részletezi a mandátum megszerzésének, megvizsgálásának szabályait.

	A biztosítási képviselôkre vonatkozó szabályok között lényegesen kibôvültek a képviselôk összeférhetetlenségérôl szóló rendelkezések és a Javaslat megállapítja az összeférhetetlenség vizsgálatára vonatkozó hatásköri szabályokat is. 
	A Javaslat pontosítja a biztosítási képviselôk megbízatásának megszűnésérôl szóló szabályokat. Fontos új szabály, hogy a biztosítási képviselôk legfeljebb két periódusban tölthetik be ezt a tisztséget. Ez a korlátozás a közgyűlési tagság mellett vonatkozik a felügyelô bizottsági tagságra is. 
	A Javaslat a delegálás elvét figyelembe véve új szabályokat tartalmaz a biztosítási önkormányzatok megbízatásának megszűnése esetére, meghatározva a delegálási határidôket, az átmeneti idôszakra vonatkozó működési szabályokat, valamint a társadalombiztosítási rendszer működôképességének megôrzése érdekében rendelkezik arról is, ha az új testületek a megújításra nyitva álló határidôn belül nem tudják megkezdeni működésüket.

A 6. §-hoz

	A Javaslat e §-ában szereplô módosítások a közgyűlés egyes hatásköreit érintik. 
	A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közgyűlés - az alapszabályon kívül - egyéb szabályzatokat is alkothat. E szabályzatok szükségességét az elmúlt négy év működési tapasztalatai jelezték, de ezekre a jelenlegi szabályozás nem ad egyértelmű felhatalmazást. 
A belsô szervezetet érintô hatáskörök módosítását a Javaslatnak a biztosítási önkormányzatok új szervezeti struktúrájára vonatkozó szabályai teszik szükségessé. 
	A jelenlegi szabályozás mindkét biztosítási ágban kötelezôvé teszi a helyi-területi testületek kialakítását. A Javaslat e szervezeti kérdésben a jelenleginél nagyobb önállóságot ad az önkormányzatoknak. 
	A Javaslat - a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan - nem részletezi a biztosítási önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás körébe tartozó jogait, de utal arra, hogy ezeket törvényi szinten kell szabályozni. 
A testületek és az igazgatási szervezetek viszonyában a Javaslat pontosítja a jelenlegi szöveget, továbbá kiemeli, hogy a központi hivatali szerv szervezeti és működési szabályzatát a közgyűlés hagyja jóvá. 
	Az Öit. 9.§-ának jelenlegi (2) bekezdése a közgyűlés kizárólagos hatásköreit sorolja fel. Az új szervezeti struktúrában, a közgyűlés gyakoribb ülései esetén nincs szükség a két ülés között általános helyettesítô szervre. A biztosítási önkormányzaton belül az összes döntési jogkör a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés számára a központi hivatal, valamint a bizottságok, tagozatok készítik elô a döntéseket. Így nem szükséges a kizárólagos hatáskörök meghatározása. Ehelyett a  (2) bekezdés új szövege fontos garanciális szabályokat tartalmaz a biztosítási önkormányzatok és a Kormány viszonyában. E szabályok a biztosítási önkormányzatoknak a jogalkotásban való közreműködéséhez kapcsolódnak. Részben általánossá teszik azt a szabályt, ami a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére, zárszámadására vonatkozó törvényeknél már megjelent: a törvényjavaslat elôterjesztésekor az elôterjesztô köteles bemutatni a biztosítási önkormányzatok véleményét is az Országgyűlésnek, részben indokolási kötelezettséget írnak elô a Kormány számára, ha a rendeletalkotásban nem veszi figyelembe a biztosítási önkormányzatok véleményét. 


A 7. §-hoz

	A közgyűlés működésének új szabályai között a leglényegesebb változás, hogy a közgyűlés gyakrabban, legalább kéthavonta ülésezik, ami lehetôvé teszi a testületi munka és döntéshozatal szerepének növekedését. 

	Hiányzó szabályt pótol az a rendelkezés, mely a testületi döntésbôl kizárja azt a képviselôt, aki személyesen érdekelt a döntés tárgyát képező ügyben. 


A 8. §-hoz

	Az Öit. eredeti 11. §-a az elnökségrôl rendelkezik, a 12. § pedig a felügyelô bizottság összetételét és feladatait szabályozza. 
	A Javaslat szerinti új szervezeti struktúrában nincs a két közgyűlés között általános helyettesítô szerv, az elnökség tehát megszűnik. Ugyanakkor a felügyelô bizottság összetétele és funkciója is lényegesen megváltozik. A felügyelô bizottság alapvetô rendeltetése a törvényes működés garantálása a biztosítási önkormányzat szervezetén belül, beleértve a közgyűlés törvényes működésének kontrollját is. Ebbôl kiindulva a felügyelô bizottság sem létrejöttében, sem összetételében, sem működésében nem függhet a közgyűléstôl. A Javaslat szerint a felügyelô bizottság 9 tagját az Érdekegyeztetô Tanács oldalai közvetlenül delegálják, egyharmados arányban. Eszerint a munkavállalók és a munkaadók oldalai mellett a Kormány is delegál tagokat a felügyelô bizottságba. A kormányzati delegálás kifejezi a Kormány felelôsségét a biztosítási önkormányzatok működésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelésének törvényességéért. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Kormány által delegált tagok nem a Kormány tagjai, hanem olyan személyek, akik a Kormány számára megfelelô garanciát jelentenek a felügyelô bizottság feladatainak teljesítésében. 
	A felügyelô bizottság tagjainak delegálására, összeférhetetlenségére, megbízatásuk megszűnésére, tiszteletdíjára vonatkozó szabályok hasonlóak a biztosítási képviselôkrôl szóló rendelkezésekhez, de a felügyelô bizottsági tagok közvetlen delegálása miatt ezek külön rendezése szükséges. 
	A felügyelô bizottságnak a közgyűléstôl és a delegáló oldalaktól való függetlenségét biztosítja, hogy a felügyelô bizottság ügyrendjét az Országgyűlés hagyja jóvá. 

A 9. §-hoz

	A biztosítási önkormányzatok új szervezeti felépítésében várhatóan megnövekszik a bizottságok szerepe is. A Javaslat kiemeli a bizottságok döntéselôkészítô tevékenységét. 


A 10. §-hoz

	A helyi-területi testületek létrehozása - ahogy ez már a közgyűlés hatáskörénél szerepelt - a  Javaslat szerint önkormányzatok döntésétôl függ. Ez lehetôvé teszi, hogy a biztosítási önkormányzatok a biztosítási ág feladataihoz igazodóan rendelkezhessenek a helyi-területi testületekrôl.  

A 11. §-hoz

	A Javaslat pontosítja és kiegészíti a biztosítási önkormányzatok által irányított igazgatási szervezetre, és ezen belül is a központi hivatalra vonatkozó szabályokat. 
	A központi hivatal feladatkörében továbbra is lényeges feladatcsoport a testületi döntések szakmai elôkészítése és a testületi működés technikai feltételeinek biztosítása. A Javaslat ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy e feladatok tekintetében a központi hivatal a testületnek alárendelten működik. Ezt fejezi ki a biztosítási önkormányzat elnökének közvetlen utasítási joga a főigazgatóval szemben. 
	A központi hivatalnak a biztosítottaknak járó ellátásokkal, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos igazgatási feladatait jogszabályok írják elô. Az igazgatási munka folyamatos irányítása egyszemélyi vezetést igényel. E feladatkörökben a biztosítási önkormányzat testületei a főigazgató útján irányíthatják az igazgatási tevékenységet. 
	A központi hivatali szerv feladatkörében új szabályként megjelenik azon igazgatási feladatok irányítása is, melyeket az igazgatási szervek külön jogszabály alapján, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatban végeznek. Ilyen feladatokat a biztosítási önkormányzatok igazgatási szervei jelenleg is ellátnak, de ennek szabályozása hiányzott az Öit-bôl. 


A 12. §-hoz

	A központi hivatalokon kívüli igazgatási szervek jogi személyiségéről eddig alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezett.
	Az igazgatási szervezetben dolgozók közszolgálati jogviszonyának kimondása az Öit. hatályba lépése óta bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelô fogalmakat vezeti át az Öit. szövegén. 


A 13-14. §-hoz

	A biztosítási önkormányzatok feletti felügyelet körében az Országgyűlés jogköre kiegészül a felügyelô bizottság ügyrendjének jóváhagyásával.  
	Az Országgyűlés és az Állami Számvevôszék jogosítványainak módosított szövege egyebekben a biztosítási önkormányzatok belsô szervezetének változását képezi le.



A 15. §-hoz

	A biztosítási önkormányzatok feletti kormányzati felügyelet törvényi szabályozása nem változtatja meg érdemben a mostanra kialakult helyzetet. Az ellenôrzés általános szabályait az Öit. tartalmazza, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezeléséhez kapcsolódó ellenôrzési jogokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérôl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény ( a továbbiakban: At.). Az Öit. új rendelkezései határidôket és eljárási szabályokat iktatnak be az ellenôrzés folyamatába. Új jogosítvány az, hogy a Kormány - törvény felhatalmazása alapján - jóváhagyja a biztosítási önkormányzatok által alkotott egyes szabályzatokat, valamint a súlyosan jogsértônek ítélt döntés végrehajtását felfüggesztheti. 
	A szabályzatok a biztosítási önkormányzatok és szerveik működését érintik azokban az általános szabályozást igénylő kérdésekben, amelyeket nem lehet vagy nem szükséges az alapszabályban rendezni. E szabályzatok némelyike meghatározó lehet a biztosítási ág, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szempontjából. Ilyen pl. az önkormányzatok vagyongazdálkodási szabályzata. E nagyjelentőségű szabályzatok előzetes törvényességi kontrolljára ad lehetőséget, ha törvény felhatalmazza a Kormányt a szabályzat jóváhagyására. A törvényi felhatalmazás pedig egyben korlátozza is a Kormány előzetes jóváhagyási jogkörét.
	A jogsértő döntésekkel szembeni kormányzati jogokat tekintve nem változott azonban az, hogy a törvénysértés megtörténtét bíróság állapítja meg. A per során pedig a bíróság bármikor megszüntetheti a felfüggesztésrôl hozott döntést. 


A 16. §-hoz

	A Javaslat az Öit. módosítása mellett, azzal összefüggésben módosításokat tartalmaz az At. néhány rendelkezésére is. E módosítások célja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében a közgyűlés és az igazgatási szervezet hatáskörének pontosabb elhatárolása. A Javaslat az alapok kezelése tekintetében is megerôsíti, hogy az alapok kezelôje a közgyűlés. Ugyanakkor a kezelés operatív feladatai miatt lehetôvé teszi a hatáskör-átruházást az igazgatási szervezetre. A Javaslat azonban a közgyűlés kizárólagos hatáskörévé teszi a költségvetéseken belüli - törvényben a biztosítási önkormányzat számára megengedett - év közbeni átcsoportosításokat. 
A Javaslat azáltal is hangsúlyozza a közgyűlés stratégiai szerepét, hogy az alapok kezeléséhez tartozó egyes kérdésekben általános szabályok megalkotására jogosítja fel a testületeket. 

A 17. §-hoz

	A Javaslat rendelkezik a jelenleg működô önkormányzatok megbízatásának lejárta utáni, az új önkormányzatok megalakítására vonatkozó átmeneti szabályokról. 


A 18. §-hoz

	A törvény kihirdetésekor lépnek hatályba a közgyűlés létszámára, a biztosítási képviselôkre, a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó, illetôleg a szövegpontosító vagy az Öit. hiányait pótló szabályok és az átmeneti rendelkezések. Az új szervezeti struktúrával összefüggô szabályok az új közgyűlések alakuló üléseinek napján lépnek hatályba. 






1997. évi ... törvény 
a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról






	Az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának megújítása érdekében, - az önkormányzati igazgatás  tapasztalatait is figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:


1.§ 

	A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"4.§ A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról.\"


2.§ 

	Az Öit. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"5.§ A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat. \"



3.§

	Az Öit. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"6.§ A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék és a Kormány látja el.\"


4.§

	Az Öit. 7. § - a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 36 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 20 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 16 fő. 

	(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 36 biztosítási képviselőből áll, amelyből 18 fő a biztosítási ellátásra jogosultak, 18 fő a munkáltatók biztosítási képviselője.\"

	(3) A biztosítási önkormányzat közgyűlésének megbízatása az alakuló üléstől számított négy évig tart. A közgyűlés alakuló ülését az Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának soros elnöke együttesen hívja össze és nyitja meg.\" 


5.§ 

	Az Öit. a 8.§-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a 8. § -a helyébe a következő rendelkezés lép: 


\"A biztosítási képviselő

	8.§ (1) A biztosítási képviselőket a biztosítási ellátásra jogosultak képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek, a munkáltatók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek delegálják. A nyugdíjasok képviselői közül 2 főt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége, 2 főt pedig a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál. 

	(2) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő; a köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban működő nyugdíjbiztosító pénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgató tanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója. A biztosítási képviselő nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának.

	(3) A biztosítási képviselők megbízólevelét a delegáló szervezet - az alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint - állítja ki. 

	(4) A mandátumok vizsgálatára az ÉT 6 tagú eseti mandátumvizsgáló bizottságot hoz létre, melyben az ÉT tárgyalócsoportjait két-két fő képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselő mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselő megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belső szabályzatának) megfelelő módon történt, továbbá a biztosítási képviselőt illetően nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok.

	(5) A delegáló szerv alapszabályával (belső szabályzatával) ellentétes megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság - határidő tűzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselő megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

	(6) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek alakuló üléséig tart. A mandátumvizsgáló bizottság működésére egyebekben az ÉT alapszabályának az eseti bizottságokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

	(7) A biztosítási képviselő megbízatását személyesen teljesíti. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyűlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat. 

	(8) A közgyűlés az elnöknek, alelnöknek, a tagozatok, bizottságok elnökeinek és tagjainak - szabályzatban, az önkormányzat működési költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

	(9) A biztosítási képviselő megbízatása megszűnik:
	a) a közgyűlés megbízatása lejártával,
	b) a biztosítási képviselő halálával,
	c) lemondással,
	d) visszahívással,
	e) összeférhetetlenség megállapításával,
	f) a közgyűlés feloszlatásával.
 
	(10) A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyűlés dönt. 

	(11) Ha a biztosítási képviselő megbízatása az (9) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a biztosítási képviselőt delegáló szervezet jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új biztosítási képviselőt kijelölni. Az új biztosítási képviselő mandátumának érvényességét a közgyűlés állapítja meg.

	(12) A közgyűlés megbízatásának lejártától vagy a közgyűlés feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új biztosítási képviselőket delegálnak.

	(13) A biztosítási képviselő - ide értve az 1993-ban megválasztott biztosítási képviselőket is - a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba két egymást követő alkalommal delegálható.

	(14) A közgyűlés megbízatásának lejártától az új közgyűlés alakuló üléséig terjedő időtartamra a működő biztosítási önkormányzatok választott szervei folytatják működésüket.

	(15) Ha az új biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek alakuló ülésére a (12) bekezdésben meghatározott határidőig nem kerül sor, ezt követően az alakuló ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el.\"


6.§

	(1) Az Öit. 9.§ (1) bekezdés a)-c), e), j), és p)-s) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közgyűlés]

	\"a) megalkotja alapszabályát, illetőleg egyéb szabályzatait;
	b) a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat elnökét és alelnökét;
	c) dönt a 8. § (7)-(8) bekezdésében meghatározott költségtérítésről, valamint tiszteletdíjakról;\" 

	\"e) kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket;\"

	\"j) külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási alapba tartozó vagyon felett;\"

	\"p) központi hivatali szerve vezetője útján irányítja hivatali szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban meghatározott módon beszámoltatja a főigazgatót, de az igazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;
	r) jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és működési szabályzatát;
	s) gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettesei (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével - határozatlan időre - kinevezi és felmenti a főigazgatót és annak helyetteseit;\"

	(2) Az Öit. 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) A törvényjavaslat előterjesztője a biztosítási önkormányzatnak a törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyűlés előtt. Ha a Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért egyet, a véleményeltérésről és annak indokairól írásban tájékoztatja a biztosítási önkormányzatot.\"


7.§

	(1) Az Öit. 10.§ (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A közgyűlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnök, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyűlés összehívását. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.

	(2) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselői, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, továbbá a főigazgató. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg.\"


	(2) Az Öit. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(5) A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést.\"


	(3) Az Öit. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	\"(6) A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont) tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyűlés ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat.\"


8.§ 

	Az Öit. 11.§-át megelőző alcím és a 11-12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A felügyelő bizottság 

	11.§ (1) A felügyelő bizottság 9 főből áll, melynek 3 tagját az ÉT munkavállalói oldala, 3 tagját az ÉT munkaadói oldala, további 3 tagját az ÉT kormányzati oldala jelöli ki.

	(2) Az ÉT oldalai az ÉT alapszabályában, illetőleg az oldalak ügyrendjére vonatkozó szabályok szerint döntenek az általuk jelölendő tagokról. A felügyelő biztottság tagjaira a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottságba nem delegálható, akit a közgyűlésbe biztosítási képviselőként delegáltak. A felügyelő bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a delegálás határidejére egyebekben a biztosítási képviselők delegálására vonatkozó szabályok irányadók.  

	(3) A felügyelő bizottság megbízatása a közgyűlés megbízatásáig tart. A felügyelő bizottság alakuló ülését a közgyűlés alakuló ülésével egyidőben kell összehívni. Az alakuló ülés összehívására és megnyitására egyebekben az alakuló közgyűlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felügyelő bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint a felügyelő bizottság soros elnökét. 

	(4) A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
	a) a felügyelő bizottság megbízatása lejártával,
	b) a tag halálával,
	c) lemondással,
	d) visszahívással,
	e) összeférhetetlenség megállapításával,
	f) a felügyelő bizottság feloszlatásával.

	(5) A felügyelő bizottság tagját a tagot delegáló oldal hívhatja vissza. A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyűlés - kétharmados szótöbbséggel -, továbbá az ÉT bármelyik oldala. 

	(6) A felügyelő bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelő bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a felügyelő bizottság dönt. 

	(7) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a tagot delegáló ÉT oldal jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új tagot kijelölni. Az új tag mandátumának érvényességét a felügyelő bizottság állapítja meg.

	(8) A felügyelő bizottság megbízatásának lejártától vagy a felügyelő bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosult oldalak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új felügyelő bizottsági tagokat delegálnak.

	(9) A felügyelő bizottság tagja a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálható. 

	(10) A felügyelő bizottság tagjai havonta a köztiszviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a felügyelő bizottság működésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat működési költségvetéséből kell fedezni.

	12.§ (1) A felügyelő bizottság tagjai sorából költségvetési évenként soros elnököt választ olymódon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói, a munkáltatói, illetőleg a kormányzati oldal által delegált képviselőkből kerüljön ki. 

	(2) A felügyelő bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése. 

	(3) A gazdálkodási, illetőleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyűlési határozatok megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelő bizottság felszólítja a jogellenesen működő szervet a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő döntés visszavonására. 

	(4) Ha a jogsértést nem a közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést nem állítja helyre, a felügyelő bizottság kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

	(5) A közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén, - ha a közgyűlés a felügyelő bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a felügyelő bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23.§-ban meghatározott, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél. 

	(6) A felügyelő bizottság működését részletesen a felügyelő bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét - a biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyűlés hagyja jóvá.\"

9.§

	Az Öit. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"13.§ (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat. 

	(2) A közgyűlés tagjaiból állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok részt vesznek a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában. 

	(3) A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály rendelkezik.\" 


10. § 

	Az Öit. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"14. § A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, feladataikat, működésük rendjét az alapszabály határozza meg.\"


11.§

	Az Öit. 15. § (4) bekezdés a-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi d) ponttal egészül ki:

{A központi hivatali szerv}
	\"a) a közgyűlés munkaterve és határozatai szerint előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; e feladatkörében a közgyűlés határozatai alapján az önkormányzat elnöke utasítást adhat a főigazgatónak;
	b) irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;
	c) végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban és a biztosítási önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;\"

	\"d) irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.\"



12.§


	Az Öit. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"18.§ (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.  

	(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak.

	(3) A főigazgató és a főigazgató helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.\"



13. §


	Az Öit. 21.§ (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

{Az Országgyűlés felügyeleti jogkörében}


	\"a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a felügyelő bizottság ügyrendjét;\"

	\"d) súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat közgyűlését, illetőleg a felügyelő bizottságot.\"





14.§


	Az Öit. 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

{Az Állami Számvevőszék}


	\"b) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatását. \"



15.§

	(1) Az Öit. 23. §-a (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a biztosítási önkormányzat szabályzatait.

	(2) A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közreműködésével - ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak, egyéb szabályzatoknak, továbbá ellenőrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási feladatok ellátását.

	(3) A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A biztosítási önkormányzatok véleményükről és a megtett intézkedésekről a felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.

	(4) Jogszabályba ütköző vagy alapszabály (egyéb szabályzat) ellenes működés, mulasztás, illetőleg döntés esetén - határidő tűzésével - a Kormány felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértő szervet a jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértő döntés esetén a döntés végrehajtását felfüggesztheti.\"


	(2) Az Öit. 23. §-a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (10)-(13) bekezdésre módosul:

	\"(5) A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről a Kormány
	a) kezdeményezi a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát vagy a törvénysértő mulasztás bírósági megállapítását;
	b) egyéb szerv jogszabálysértő vagy alapszabály- (egyéb szabályzat) ellenes működése (döntése) esetén elrendeli a közgyűlés összehívását.

	(6) A közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően 8 nappal, a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok kezelését és a vagyongazdálkodást érintő kérdésekben a pénzügyminiszternek is.

	(7) A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert a (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.

	(8) A Kormány
	a) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését;
	b) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatására.

	(9) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel. az (1)-(8) bekezdés szerinti jogkörén túl, a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenőrzési jogosítványokat gyakorolja.\"


16.§ 

	(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben 
	a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése,
	b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 
- törvényben meghatározott keretek között - dönt. Az Alap kezelője döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az Alap kezelését ténylegesen végző igazgatási szervére átruházhatja. A biztosítási önkormányzatok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartoznak a 10.§ (7)-(8) bekezdésében szabályozott jogkörök. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése dönt az E. Alap kezelése körében a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belüli - külön törvényben szabályozott - átcsoportosításról.\"

	(2) Az At. 11.§-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

	\"(3) A biztosítási önkormányzatok közgyűlése az átruházott, illetőleg egyéb, az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az igazgatási szerv jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására általános szabályokat állapíthat meg. Így különösen a biztosítási önkormányzatok közgyűlése határozza meg: 
	a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a csődeljárásban a tartozásokról való lemondásnak, illetőleg az engedményezésnek az elveit;
	b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának elveit;
	c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a méltányosság gyakorlásának elveit;
	d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.
Az a) és b) pontba tartozó kérdésekben a biztosítási önkormányzatok közgyűlései közös döntést hoznak. Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.\"


Átmeneti rendelkezések

17. §


	(1) A törvény kihirdetését követő 30 napon belül az e törvény 5. §-ával módosított Öit. 8. § (1) bekezdésében, illetőleg a 8. §-al megállapított Öit. 11. § (1) bekezdésében meghatározott delegálásra jogosult szervezetek kiállítják a biztosítási képviselők és a felügyelő bizottságok tagjainak megbízólevelét.

	(2) Az új biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek, valamint felügyelő bizottságainak alakuló ülését a jelenlegi biztosítási képviselők mandátumának lejártát követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

	(3) Az új közgyűlés alakuló üléséig terjedő időtartamra a jelenleg működő biztosítási önkormányzatok választott szervei tovább folytatják működésüket.

	(4) Az alakuló közgyűlést a jelenleg hatályos alapszabály megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, kivéve az ülés összehívására, megnyitására, a mandátumok vizsgálatára, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztására vonatkozó rendelkezéseket.

	(5) Az új biztosítási önkormányzatok a megalakulást követő 60 napon belül kötelesek az új alapszabályt, a felügyelő bizottságok pedig az ügyrendet elfogadni és azokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

	(6) Az új biztosítási önkormányzatok megalakulása nem érinti a hivatali szervek vezetőinek és egyéb közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottainak jogviszonyát.

	(7) Ha a biztosítási önkormányzatok alakuló közgyűlésére a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem kerül sor, az e törvény 5. §-ával módosított Öit. 8. § (15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


18. §

	(1) E törvény - az 1., 6.-7. és a 13.-16. §-ok kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

	(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öit. 27.-33. §-a, továbbá a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló 1993. évi XII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (III.26.) BM, 6/1993. (III.26.) BM rendeletek.

	(3) A törvény 1., 6.-7. és a 13.-16. §-ai az Öit. e törvény 5. §-ával megállapított 8. §-a alapján létrejött biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló ülése napján lépnek hatályba.

	(4) A (3) bekezdés szerinti időpontban az Öit. 21.§ (3) bekezdésének utolsó mondata, az At. 11. §-ának (7) és (13) bekezdése a hatályát veszti, az At. 11.§ (12) bekezdésében az \"E.Alap\" szövegrész helyébe az \"E. Alap kezelője\" szövegrész lép. 




Általános indokolás



A társadalombiztosítási önkormányzatok testületeiben 1997. júniusában lejár a négy éve megválasztott, illetőleg delegált biztosítási képviselők mandátuma. A biztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló törvény egyszeri alkalomra vonatkozott, így tehát nem alkalmazható az új képviselők megválasztására. Mindez napirendre tűzi a testületek megújításának kérdését.
Ugyanakkor a négy év tapasztalatai is indokolttá teszik a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásában egyes kérdések újragondolását. A társadalombiztosítás két ágában felhalmozódott finanszírozási problémák, a biztosítási önkormányzatok működésében mutatkozó hiányosságok, a kompetenciák elhatárolásának pontatlanságai és a jogi szabályozásnak a működés során jelentkező egyéb hiányai változtatásokat igényelnek.
A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Öit.) az Országgyűlés 1991. decemberében fogadta el. Az Öit. tényleges alkalmazására azonban csak a biztosítási képviselôk megválasztása után, a biztosítási önkormányzatok megalakulását követôen, 1993. májusától került sor. 
A törvényalkotói szándék szerint a társadalombiztosítás területén olyan igazgatási rendszert kívántak megteremteni, mely a társadalombiztosítás ügyeiben teret nyit a járulékfizetők önkormányzatának, de egyben kifejezi az állami szerepvállalást a kötelező társadalombiztosítás működtetésében. Ennek lettek szervezeti formái a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágban a biztosítási önkormányzatok. 
A biztosítási önkormányzatok közjogi jellegű testületi szervek, melyek választott testületeiben a járulékfizetők képviselői kapnak helyet, e választott szervek irányítják a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás igazgatási szerveit, de a biztosítási önkormányzatok az Országgyűlés és a Kormány felügyelete alatt állnak. A kialakított feladat- és hatásköri szabályozás szerint a társadalombiztosítás területén az alapvető döntési jogkörök, melyek a társadalombiztosításra vonatkozó jogalkotásban jelennek meg, az állam legfelsőbb szerveit illetik meg, míg a végrehajtásért, az igazgatás megszervezéséért a biztosítási önkormányzatok felelősek.
A társadalombiztosítási önkormányzatok a munkavállalói testületi tagok 1993. évi megválasztása után nagy társadalmi támogatottsággal és bizalommal kezdték meg működésüket. 
Tevékenységük pozitív oldalának tekinthető, hogy irányításuk alatt fejeződött be - lényegében zökkenőmentesen - az igazgatási apparátus és az alapok szétválasztásának folyamata. 
Az egészségbiztosítás területén kialakultak az egészségbiztosító és a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények új típusú finanszírozási kapcsolatai, az ehhez tartozó szerződéskötési, elszámolási, adatszolgáltatási rendszerek legfontosabb elemeivel.
Az utóbbi években azonban mind az ellátórendszerben, mind az alapok pénzügyi egyensúlyában súlyos problémák jelentkeztek, melyek legérzékelhetőbb jele az alapok évről-évre halmozódó hiánya volt. 
A problémák okai részben makrogazdasági folyamatokban, részben a jogi szabályozás elégtelenségében, illetőleg hiányaiban, részben a biztosítási önkormányzatok és szerveik működésének belső ellentmondásaiban - ez különösen az egészségbiztosítási önkormányzatra érvényes - keresendők. 

A problémák felhalmozódását elősegítette az is, hogy nem működött megfelelően és hatékonyan a társadalombiztosítási önkormányzatok és szerveik feletti kormányzati ellenőrzés sem.

Mindezekből kiindulva a Javaslat részben a biztosítási önkormányzatok testületi szerveinek megújítására tartalmaz új szabályokat, részben a testületi szervek szerepének növelése érdekében egyszerűbb, de a demokratikus belső működést elősegítő önkormányzati szervezetet szabályoz. A Javaslat további célja az, hogy a felügyelő bizottság átalakításával, valamint a biztosítási önkormányzatok kormányzati ellenőrzésének eljárási szabályaival növelje a belső és külső ellenőrzés hatékonyságát.




Részletes indokolás


Az 1.§-hoz


Az Öit. az általános rendelkezések között összefoglalóan szól a biztosítási önkormányzatok feladat- és hatásköréről, belső szervezetük alapvonásairól, valamint jogállásuk meghatározó elemeiről. Ezen alapvető szabályok közé tartozik az is, hogy az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A belső szervezet változásával - azaz a Javaslat szerint a kisebb létszámú közgyűlés gyakoribb üléseivel és ezzel is összefüggésben az elnökség megszüntetésével - nincs szükség a feladat- és hatáskörök átruházására utaló általános felhatalmazás kimondására. A Javaslat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a testületi döntések érvényesítése a biztosítási önkormányzat elnökének feladata. 


A 2.§-hoz


A biztosítási önkormányzatok hivatali szervei a biztosítási ágba tartozó ellátások megállapításával, folyósításával, valamint a járulékok beszedésével, behajtásával, a járulékfizetés ellenőrzésével államigazgatási hatósági feladatokat látnak el, melyben a Kormány szabályozási jogát erősíteni szükséges. Hasonlóképpen fontos a Kormány szabályozási joga azokban az ügyfajtákban, ahol a hivatali szervek nem a biztosítási alapokból fedezett szociális ellátásokkal összefüggő igazgatási feladatokat végeznek.


A 3. §-hoz


A Javaslat e §-a pótolja az Öit. eredeti szövegének hiányosságait: már az elvi jellegű rendelkezések között utal a biztosítási önkormányzatok feletti állami felügyelet törvényességi jellegére, továbbá a felügyeletet gyakorló szervek között feltünteti az Állami Számvevőszéket is. 


A 4. §-hoz


A Javaslat a biztosítási önkormányzatok testületi működésének elősegítése érdekében a biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek létszámát a jelenlegi 60 főről 36-36 főre csökkenti. A létszámcsökkentés azonban nem érinti a biztosítottak , illetőleg a munkáltatók képviselőinek korábban kialakult arányait. 
A Javaslat a jelenlegi helyzethez képest pontosan meghatározza a biztosítási önkormányzatok megbízatásának időtartamát és az alakuló közgyűlés összehívásának módját.  


Az 5. §-hoz


A Javaslat új alcím alatt a jelenlegihez képest részletesebben rendelkezik a biztosítási képviselőkről. 
A Javaslat a biztosítási képviselők kiválasztására a jövőben egységesen, mind a biztosítottak, mind a járulékfizető munkáltatók körében a delegálást vezeti be. A társadalombiztosítás önkormányzati vezetéssel működő szervezeteiben nemzetközileg általánosan elfogadott megoldás a testületi tagok delegálása. A biztosítási önkormányzatban képviselettel rendelkező munkavállalói és munkaadói szervezetek egyöntetű állásfoglalása volt, hogy a biztosítási képviselők mindkét érdekkörben azonos módon nyerjék el megbízatásukat, és e szervezetek többsége egyetértett a delegálás módszerével. A Javaslat a közgyűlés összetételében fenntartja a korábban kialakult elvet, mely szerint a testületekben a járulékfizető munkavállalók és a munkaadók érdekeit kifejező biztosítási képviselőknek kell helyet kapni. Ezen elvhez rendezi hozzá a delegálás szabályait, figyelembe véve a társadalmi érdekegyeztetésben az elmúlt négy évben megszilárdult szervezeti kereteket. Ennek alapján rendelkezik úgy, hogy a biztosítási képviselőket az Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói és munkaadói szövetségek delegálják. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban továbbra is helyet kapnak a nyugdíjasok képviselői is. A delegálási jogot itt is a legnagyobb országos reprezentativitással rendelkező szervezetek számára biztosítja a Javaslat. 

A Javaslat a delegálás elvének megfelelően részletezi a mandátum megszerzésének, megvizsgálásának szabályait.

A biztosítási képviselôkre vonatkozó szabályok között lényegesen kibôvültek a képviselôk összeférhetetlenségérôl szóló rendelkezések és a Javaslat megállapítja az összeférhetetlenség vizsgálatára vonatkozó hatásköri szabályokat is. 

A Javaslat pontosítja a biztosítási képviselôk megbízatásának megszűnésérôl szóló szabályokat. Fontos új szabály, hogy a biztosítási képviselôk legfeljebb két periódusban tölthetik be ezt a tisztséget. Ez a korlátozás a közgyűlési tagság mellett vonatkozik a felügyelô bizottsági tagságra is. 

A Javaslat a delegálás elvét figyelembe véve új szabályokat tartalmaz a biztosítási önkormányzatok megbízatásának megszűnése esetére, meghatározva a delegálási határidôket, az átmeneti idôszakra vonatkozó működési szabályokat, valamint a társadalombiztosítási rendszer működôképességének megôrzése érdekében rendelkezik arról is, ha az új testületek a megújításra nyitva álló határidôn belül nem tudják megkezdeni működésüket.


A 6. §-hoz


A Javaslat e §-ában szereplô módosítások a közgyűlés egyes hatásköreit érintik. 
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közgyűlés - az alapszabályon kívül - egyéb szabályzatokat is alkothat. E szabályzatok szükségességét az elmúlt négy év működési tapasztalatai jelezték, de ezekre a jelenlegi szabályozás nem ad egyértelmű felhatalmazást. 
A belsô szervezetet érintô hatáskörök módosítását a Javaslatnak a biztosítási önkormányzatok új szervezeti struktúrájára vonatkozó szabályai teszik szükségessé. 
A jelenlegi szabályozás mindkét biztosítási ágban kötelezôvé teszi a helyi-területi testületek kialakítását. A Javaslat e szervezeti kérdésben a jelenleginél nagyobb önállóságot ad az önkormányzatoknak. 
A Javaslat - a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan - nem részletezi a biztosítási önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás körébe tartozó jogait, de utal arra, hogy ezeket törvényi szinten kell szabályozni . 
A testületek és az igazgatási szervezetek viszonyában a Javaslat pontosítja a jelenlegi szöveget, továbbá kiemeli, hogy a központi hivatali szerv szervezeti és működési szabályzatát a közgyűlés hagyja jóvá. 
Az Öit. 9.§-ának jelenlegi (2) bekezdése a közgyűlés kizárólagos hatásköreit sorolja fel. Az új szervezeti struktúrában, a közgyűlés gyakoribb ülései esetén nincs szükség a két ülés között általános helyettesítô szervre. A biztosítási önkormányzaton belül az összes döntési jogkör a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés számára a központi hivatal, valamint a bizottságok, tagozatok készítik elô a döntéseket. Így nem szükséges a kizárólagos hatáskörök meghatározása. Ehelyett a  (2) bekezdés új szövege fontos garanciális szabályokat tartalmaz a biztosítási önkormányzatok és a Kormány viszonyában. E szabályok a biztosítási önkormányzatoknak a jogalkotásban való közreműködéséhez kapcsolódnak. Részben általánossá teszik azt a szabályt, ami a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére, zárszámadására vonatkozó törvényeknél már megjelent: a törvényjavaslat elôterjesztésekor az elôterjesztô köteles bemutatni a biztosítási önkormányzatok véleményét is az Országgyűlésnek, részben indokolási kötelezettséget írnak elô a Kormány számára, ha a rendeletalkotásban nem veszi figyelembe a biztosítási önkormányzatok véleményét. 


A 7. §-hoz


A közgyűlés működésének új szabályai között a leglényegesebb változás, hogy a közgyűlés gyakrabban, legalább kéthavonta ülésezik, ami lehetôvé teszi a testületi munka és döntéshozatal szerepének növekedését. 

Hiányzó szabályt pótol az a rendelkezés, mely a testületi döntésbôl kizárja azt a képviselôt, aki személyesen érdekelt a döntés tárgyát képező ügyben. 


A 8.§-hoz


Az Öit. eredeti 11. §-a az elnökségrôl rendelkezik, a 12. § pedig a felügyelô bizottság összetételét és feladatait szabályozza. 
A Javaslat szerinti új szervezeti struktúrában nincs a két közgyűlés között általános helyettesítô szerv, az elnökség tehát megszűnik. Ugyanakkor a felügyelô bizottság összetétele és funkciója is lényegesen megváltozik. A felügyelô bizottság alapvetô rendeltetése a törvényes működés garantálása a biztosítási önkormányzat szervezetén belül, beleértve a közgyűlés törvényes működésének kontrollját is. Ebbôl kiindulva a felügyelô bizottság sem létrejöttében, sem összetételében, sem működésében nem függhet a közgyűléstôl. A Javaslat szerint a felügyelô bizottság 9 tagját az Érdekegyeztetô Tanács oldalai közvetlenül delegálják, egyharmados arányban. Eszerint a munkavállalók és a munkaadók oldalai mellett a Kormány is delegál tagokat a felügyelô bizottságba. A kormányzati delegálás kifejezi a Kormány felelôsségét a biztosítási önkormányzatok működésének, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelésének törvényességéért. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Kormány által delegált tagok nem a Kormány tagjai, hanem olyan személyek, akik a Kormány számára megfelelô garanciát jelentenek a felügyelô bizottság feladatainak teljesítésében. 
A felügyelô bizottság tagjainak delegálására, összeférhetetlenségére, megbízatásuk megszűnésére, tiszteletdíjára vonatkozó szabályok hasonlóak a biztosítási képviselôkrôl szóló rendelkezésekhez, de a felügyelô bizottsági tagok közvetlen delegálása miatt ezek külön rendezése szükséges. 
A felügyelô bizottságnak a közgyűléstôl és a delegáló oldalaktól való függetlenségét biztosítja, hogy a felügyelô bizottság ügyrendjét az Országgyűlés hagyja jóvá. 


A 9. §-hoz


A biztosítási önkormányzatok új szervezeti felépítésében várhatóan megnövekszik a bizottságok szerepe is. A Javaslat kiemeli a bizottságok döntéselôkészítô tevékenységét. 


A 10. §


A helyi-területi testületek létrehozása - ahogy ez már a közgyűlés hatáskörénél szerepelt - a  Javaslat szerint önkormányzatok döntésétôl függ. Ez lehetôvé teszi, hogy a biztosítási önkormányzatok a biztosítási ág feladataihoz igazodóan rendelkezhessenek a helyi-területi testületekrôl.  


A 11.§-hoz


A Javaslat pontosítja és kiegészíti a biztosítási önkormányzatok által irányított igazgatási szervezetre, és ezen belül is a központi hivatalra vonatkozó szabályokat. 
A központi hivatal feladatkörében továbbra is lényeges feladatcsoport a testületi döntések szakmai elôkészítése és a testületi működés technikai feltételeinek biztosítása. A Javaslat ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy e feladatok tekintetében a központi hivatal a testületnek alárendelten működik. Ezt fejezi ki a biztosítási önkormányzat elnökének közvetlen utasítási joga a főigazgatóval szemben. 
A központi hivatalnak a biztosítottaknak járó ellátásokkal valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos igazgatási feladatait jogszabályok írják elô. Az igazgatási munka folyamatos irányítása egyszemélyi vezetést igényel. E feladatkörökben a biztosítási önkormányzat testületei a főigazgató útján irányíthatják az igazgatási tevékenységet. 
A központi hivatali szerv feladatkörében új szabályként megjelenik azon igazgatási feladatok irányítása is, melyeket az igazgatási szervek külön jogszabály alapján, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatban végeznek. Ilyen feladatokat a biztosítási önkormányzatok igazgatási szervei jelenleg is ellátnak, de ennek szabályozása hiányzott az Öit-bôl. 






A 12.§-hoz


A központi hivatalokon kívüli igazgatási szervek jogi személyiségéről eddig alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezett.
Az igazgatási szervezetben dolgozók közszolgálati jogviszonyának kimondása az Öit. hatályba lépése óta bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelô fogalmakat vezeti át az Öit. szövegén. 


A 13-14 §-hoz


A biztosítási önkormányzatok feletti felügyelet körében az Országgyűlés jogköre kiegészül a felügyelô bizottság ügyrendjének jóváhagyásával.  
Az Országgyűlés és az Állami Számvevôszék jogosítványainak módosított szövege egyebekben a biztosítási önkormányzatok belsô szervezetének változását képezi le.


A 15. §-hoz


A biztosítási önkormányzatok feletti kormányzati felügyelet törvényi szabályozása nem változtatja meg érdemben a mostanra kialakult helyzetet. Az ellenôrzés általános szabályait az Öit. tartalmazza, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezeléséhez kapcsolódó ellenôrzési jogokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérôl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény ( a továbbiakban: At.). Az Öit új rendelkezései határidôket és eljárási szabályokat iktatnak be az ellenôrzés folyamatába. Új jogosítvány az, hogy a Kormány - törvény felhatalmazása alapján - jóváhagyja a biztosítási önkormányzatok által alkotott egyes szabályzatokat, valamint a súlyosan jogsértônek ítélt döntés végrehajtását felfüggesztheti. 
A szabályzatok a biztosítási önkormányzatok és szerveik működését érintik azokban az általános szabályozást igénylő kérdésekben, amelyeket nem lehet vagy nem szükséges az alapszabályban rendezni. E szabályzatok némelyike meghatározó lehet a biztosítási ág, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szempontjából. Ilyen pl. az önkormányzatok vagyongazdálkodási szabályzata. E nagyjelentőségű szabályzatok előzetes törvényességi kontrolljára ad lehetőséget, ha törvény felhatalmazza a Kormányt a szabályzat jóváhagyására. A törvényi felhatalmazás pedig egyben korlátozza is a Kormány előzetes jóváhagyási jogkörét.
A jogsértő döntésekkel szembeni kormányzati jogokat tekintve
nem változott azonban az, hogy a törvénysértés megtörténtét bíróság állapítja meg. A per során pedig a bíróság bármikor megszüntetheti a felfüggesztésrôl hozott döntést. 


A 16. §-hoz


A Javaslat az Öit. módosítása mellett, azzal összefüggésben módosításokat tartalmaz az At. néhány rendelkezésére is. E módosítások célja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésében a közgyűlés és az igazgatási szervezet hatáskörének pontosabb elhatárolása. A Javaslat az alapok kezelése tekintetében is megerôsíti, hogy az alapok kezelôje a közgyűlés. Ugyanakkor a kezelés operatív feladatai miatt lehetôvé teszi a hatáskör-átruházást az igazgatási szervezetre. A Javaslat azonban a közgyűlés kizárólagos hatáskörévé teszi a költségvetéseken belüli - törvényben a biztosítási önkormányzat számára megengedett - év közbeni átcsoportosításokat. 
A Javaslat azáltal is hangsúlyozza a közgyűlés stratégiai szerepét, hogy az alapok kezeléséhez tartozó egyes kérdésekben általános szabályok megalkotására jogosítja fel a testületeket. 


A 17. §-hoz


A Javaslat rendelkezik a jelenleg működô önkormányzatok megbízatásának lejárta utáni, az új önkormányzatok megalakítására vonatkozó átmeneti szabályokról. 





A 18. §-hoz


A Javaslat hatályba lépése két lépésben történik. Elfogadás esetén a törvény kihirdetésekor lépnek hatályba a közgyűlés létszámára, a biztosítási képviselôkre, a felügyelő bizottság tagjaira vonatkozó, illetôleg a szövegpontosító vagy az Öit. hiányait pótló szabályok és az átmeneti rendelkezések. Az új szervezeti struktúrával összefüggô szabályok az új közgyűlések alakuló üléseinek napján lépnek hatályba. "
