"1ż
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
	KORMÁNYA







T/4057. számú

t  ö  r  v  é  n  y  j  a  v  a  s  l  a  t


a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi  IV. törvény
módosításáról










Előadó: Dr. Vastagh Pál

 Budapest, 1997.március 


1997. évi  ...   törvény


a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 
módosításáról


1.§


	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

	\"(3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.\"


2.§ 

	
	A Btk. 47/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"47/A.§ (1) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott időtartamot kitöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

	(2) A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság az ítéletében tizenöt és huszonöt év között; ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek a büntethetősége nem évül el, húsz és harminc év között határozza meg.

	(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet szabadságvesztésre ítélik, a kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a (2) bekezdés keretei között elhalaszthatja. 

	(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, nincs helye feltételes szabadságra bocsátásának, amíg a kiszabott szabadságvesztés tartama el nem telik, akkor sem, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja meghaladja a (2) bekezdésben írt kereteket. 

	(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.\"


3.§


	A Btk. 49.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"49.§ (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. 

	(2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.\"

	(3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. 

	(4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg.\"


4.§


	A Btk. 56.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: 

	\"(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja.\" 


5.§


	A Btk. 62.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szövegének  jelölése (1) bekezdésre változik: 

	\"(2) A vagyonelkobzás az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén kötelező, ha a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, és a bűnszervezet tagjakénti elkövetés a bűncselekmény minősítő körülménye.\" 


6.§


	A Btk. a következő 87/A.§-szal egészül ki, és a jelenlegi 87/A.§ jelölése 87/B.§-ra változik:

	\"87/A.§ (1) A büntetés a 87.§ (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető, ha 

	a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945.(V.1.) 	ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II.5.) ME rendelet 11. 	és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;

	b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények  (XI. fejezet);

	c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei (166.§ (2) bekezdés a)-h) 	pontjai);

	d) az emberrablás (175/A.§ (1)-(4) bek.), terrorcselekmény (261.§ (1)-(2) 	bek.), légijármű hatalomba kerítése (262.§ (1)-(2) bek.); 

	e) a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban 	minősülő esetei (321.§ (3)-(4) bek.,  355.§ (5) bekezdés a) pont);

	f) a zendülés súlyosabban minősülő esetében halál szándékos 	okozásának elkövetése (352.§ (3) bekezdés b) pont) miatt szabják ki; 

	g) a szándékos gazdasági bűncselekményt (XVII. fejezet) vagy a 	szándékos vagyon elleni bűncselekményt (XVIII. fejezet) kétszáz millió 	forintot meghaladó értékre, kárra, vagyoni hátrányra, mértékre követik el, 	illetve az  adó-, járulék bevétel csökkenése a kétszáz millió forintot 	meghaladja.




	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményeknél kísérlet és bűnsegély esetén a büntetési tételnél enyhébb főbüntetést a 87.§ (1)-(2) bekezdése alapján lehet kiszabni.

	(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha olyan szándékos gazdasági bűncselekmények és szándékos vagyon elleni bűncselekmények miatt szabnak ki halmazati büntetést, amelyeknél az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték, az adó-, a járulék bevétel csökkenés együttes összege meghaladja a kétszáz millió forintot.\" 


7.§ 


	A Btk. 109.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Fiatalkorúval szemben vagyonelkobzás nem alkalmazható.\"


8.§


	A Btk. a következő 113.§-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: 

\"A közérdekű munka

	113.§ Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte.\"


9.§


	A Btk. 137.§-a a következő új 7. ponttal egészül ki, az ezt követő 7-14. pont jelölése 8-15.-re változik:

	\"7. bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan - munkamegosztáson alapuló - bűnszövetség, amelynek célja  a rendszeres haszonszerzés.\"


10.§


	A Btk. a következő 138/A.§-sal egészül ki: 

	\"138/A.§  E törvény alkalmazásában

	a) nagyobb érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés az ötszázezer forintot meghaladó összeg, 
	b) jelentős érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés  a kétmillió forintot meghaladó összeg,
	c) különösen nagy érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés  a hatmillió forintot meghaladó összeg.\" 


11.§


	A Btk. 166.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\" 


12.§


	A Btk. 169.§-ának (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást\"

13.§


	(1) A Btk. 170.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
	
	\"(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\" 

	(2) A Btk. 170.§-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. 

	(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el.\"

14.§


	A Btk. 171.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	(A büntetés)

	\"b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény 	halált,\" 

	(okoz.)


15.§


	A Btk. 176.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"176.§ (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


16.§


	A Btk. 177/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"177/A.§ Az az adatkezelő, aki 

	a) jogosulatlanul, vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel;



	b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz;

	c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét 	nem teljesíti;

	d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol;

	e) kezelt személyes adatot meghamisít;

	f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, 

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


17.§


	A  Btk. 177/B.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


18.§


	A Btk. 187.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	(A büntetés)

	\"b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény 	halált,\" 

	(okoz.)


19.§ 


	A Btk. 193.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával követik el. 

	(3) A büntetés egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását 

	a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében, 
	b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el.\"


20.§


	A Btk. 195.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


21.§


	A Btk. a következő 195/A.§-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: 


\"Tiltott pornográf felvételek készítése 

	195/A.§ (1) Aki kiskorú személyről  video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket forgalmaz, ezzel kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mások előtt pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet.

	(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

	(4) Az (1)-(2) bekezdés vonatkozásában pornográf képfelvétel, illetve pornográf jellegű műsor a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás.\" 


22.§


	A Btk. 197.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"197.§ (1) Aki nőt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nő védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha 

	a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, 

	b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy 	gyógykezelése alatt áll,

	c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen 	közösülnek. 

	(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.\"


23.§


	A Btk. 198.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"198.§ (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha 

	a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, 

	b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy 	gyógykezelése alatt áll,

	c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen 	fajtalankodnak. 

	(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.\"


24.§


	A Btk. 200.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"200.§ (1) Aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy  védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha 

	a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, 

	b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy 	gyógykezelése alatt áll,

	c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen 	fajtalankodnak. 

	(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.\"


25.§


	A Btk. 208.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"208.§ Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


26.§


	A Btk. 218.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a szakasz a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: 

	\"218.§ (1) Aki tiltott határátlépéshez (217.§) vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Aki a Magyar Köztársaság államhatárának engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

	(4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követi el.\"



27.§


	(1) A Btk. 230.§-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A 229.§ rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt)

	\"a) posta végrehajtó- vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, 	közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó 	szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy,\"

	(ellen követi el.)


	(2) A Btk. 230.§-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A 229.§ rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt)

	\"g) állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltói 	feladatot ellátó tagja

	ellen követi el.\"


28.§


	A Btk. 263.§-a  helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"263.§ (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszervezet tagjaként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


29.§


	A Btk. 263/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"263/A.§ (1) Aki

	a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy 	forgalomba hoz, 
	b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy 	kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, 

	c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem 	rendelkezőnek átadja, 

	bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

	(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszervezet tagjaként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


30.§


	A Btk. a következő 263/C.§-sal és az azt megelőző alcímmel  egészül ki: 

\"Bűnszervezet létrehozása 

	263/C.§ (1) Aki emberölés (166.§ (1)-(2) bek.), testi sértés (170.§ (1)-(5) bek.), kényszerítés (174.§), személyi szabadság megsértése (175.§), emberrablás (175/A.§ (1)-(4) bek.), terrorcselekmény (261.§ (1)-(2) bek.), kábítószerrel visszaélés (282.§), rablás (321.§), zsarolás (323.§) elkövetésére bűnszervezetet hoz létre, vagy ilyen szervezetet irányít, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

	(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűnszervezet tagja vagy ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


31.§


	A Btk. 270/A.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


32.§


	A Btk. 272.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"272.§ Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos előírásokat súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


33.§


	A Btk. 273.§-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


34.§


	(1) A Btk. 282.§-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"b) bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából\"

	(követik el.) 


	(2) A Btk. 282.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(6) Aki az (1) bekezdésben írt kábítószerrel való visszaélést csekély mennyiségre követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"

35.§


	A Btk. 292.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik: 

	\"(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"


36.§


	A Btk. 298/D.§-a és alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység

	298/D.§ Aki pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet  törvényben előírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"	


37.§


	A Btk. a következő 298/E.§-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki,  a jelenlegi 298/E.§ jelölése 298/F.§-ra változik: 

\"Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység 

	298/E.§ Aki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


38.§


	A Btk. 301.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.\"

39.§


	A Btk. 302.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"302.§ A 301.§ (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el.\"


40.§


	A Btk. 303.§-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"a) üzletszerűen vagy bűnszervezet tagjaként\"


41.§



	A Btk. 309.§ (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

	\"c) bűnszervezet tagjaként\"

	(követik el.)


42.§


	A Btk. 310.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"310.§ (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 

	(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege nagyobb mértékben csökken. 

	(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege jelentős mértékben csökken.

	(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha 

	a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási 	járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék 	bevételének összege különösen nagy mértékben csökken, 

	b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik 	el.

	(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.\"


43.§


	A Btk. 312.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt 

	a) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű 	vámárura,

	b) bűnszervezet tagjaként

követik el.\"


44.§


	A Btk. 316.§-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: 

	\"c) a lopást bűnszervezet tagjaként\" 

	(követik el.) 


45.§


	A Btk. 318.§-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: 

	\"c) a csalást bűnszervezet tagjaként\"

	(követik el.)


46.§


	A Btk. 321.§-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: 

	\"c) bűnszervezet tagjaként\"

	(követik el.)


47.§


	A Btk. 323.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.\"


48.§


	A Btk. 324.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás 

	a) jelentős kárt okoz,

	b) muzeális tárgyat vagy műemléket semmisít meg, 

	c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.\"


49.§ 


	A Btk. 326.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	\"(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot 

	a) különösen nagy értékre, 

	b) bűnszervezet tagjaként

követik el.\" 


50.§


	E törvény a kihirdetését követő második hónap tizenötödik napján lép hatályba. Ezzel egyidőben a Btk. 315.§ (2) bekezdése, az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 61.§ (3) bekezdése, az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 27.§-a  és 27/A.§-a hatályát veszti. 


I N D O K O L Á S

I.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 


	A törvényjavaslat a szankciórendszer felülvizsgálatát tűzte ki célul. Ez lényegében két terület vizsgálatát, illetve átalakítását jelenti: egyrészt az 1993 óta bekövetkezett többszöri módosítások, amelyek a Btk. egy-egy részterületét érintették (gazdasági bűncselekmények, a feketegazdasággal összefüggő bűnözés, illetve a fiatalkorúak, gyermekek védelme) óhatatlanul aránytalanságokat keletkeztethettek a módosításokkal nem érintett bűncselekmények büntetési tételeivel összevetve. Ezért a módosítás egyrészt a megfelelő arányok visszaállítását célozza, vagyis hogy az egyes büntetési tételek a cselekmény társadalomra veszélyességének a mértékét tükrözzék. 

	A felülvizsgálat másrészt a Btk. büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálatára terjed ki, itt az alapvető célkitűzés a differenciáltabb büntetéskiszabási gyakorlat törvényi feltételeinek a megteremtése. Erre pedig azért van szükség, mert 

	a) Magyarországon még a közép-kelet európai országokkal összevetve is igen magas a szabadságvesztésüket töltők aránya. Feltételezhető, hogy a szabadságelvonással nem járó szankciók törvényi szabályainak jobbításával emelkedhetne azoknak a száma, akikkel szemben szabadságelvonással nem járó szankciók hatásosan alkalmazhatók lennének. Ha nem akarjuk a szabadságvesztés büntetésüket töltők számának jelentős emelését - ami igen sokba kerül a társadalomnak -, a szigorító rendelkezésekkel egyidejűleg ki kell alakítani a jelenleginél hatékonyabban működő alternatív (szabadságelvonással nem járó) szankciókat.

	b) Ugyanakkor megfigyelhető, hogy egyes súlyos bűncselekményeknél esetenként indokolatlanul enyhe a büntetéskiszabási gyakorlat, ezért a törvényjavaslat másik célja, hogy gondoskodjék arról: ilyen ítéletek ne szülessenek. 

	Az elmúlt hét évben a törvények és az Alkotmánybíróság határozatai huszonkét esetben változtattak a Büntető Törvénykönyv rendelkezésein. A módosítások kilenc törvényi tényállást helyeztek hatályon kívül, újrafogalmaztak tizennyolc régi és beiktattak negyvenegy új tényállást. Ezen túlmenően több bűncselekmény büntetési tétele is megváltozott. A büntetési tételek módosításai (amelyek minden esetben a büntetés szigorítását jelentették) kifejezésre juttatták, hogy az új társadalmi-politikai viszonyok között a személyi szabadság, az emberi méltóság és a becsület kiemelkedő értékek, valamint azt, hogy szigorúbban ítélendő meg a tett, ha az áldozat kiskorú. Ugyanakkor egyes bűncselekmények hatályon kívül helyezésével igyekezett a törvényhozó a büntetőjogi beavatkozást ésszerű korlátok közé szorítani, de ezzel egyidőben az új bűnözési formák kialakulása, a bűnözés nemzetközivé válása egyes területeken a büntetőjogi fenyegetés kiterjesztését is maga után vonta. 


	A már említett rendelkezésekkel párhuzamosan enyhültek a többszörös és különös visszaesőkre vonatkozó speciális rendelkezések, megszűnt a Btk. 87.§-ában szabályozott ún. enyhítő rendelkezés kivételessége. Az 1993. évi XVII. törvény hatálybalépése utáni ítélkezési gyakorlat elemzése azt mutatta, hogy ez utóbbi rendelkezés következtében a kiemelkedő tárgyi súlyú - különösen az élet elleni és más súlyos erőszakos bűncselekmények tekintetében - enyhült az ítélkezési gyakorlat. A súlyosabb büntetés kiszabásának azonban ezekben az esetekben sem lenne törvényi akadálya. A törvényi büntetési tétel és a büntetéskiszabási gyakorlat viszonyát elemezve egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságok ítéleteik döntő részében a törvényi büntetési tétel középmértéke alatti, általában a minimum körüli sávban szóródó büntetéseket szabnak ki. Ebből következik, hogy amennyiben a jogalkotó a bíróságokat a szigorúbb ítélkezési gyakorlat irányába kívánja befolyásolni, akkor ezt elsősorban a törvényi büntetési tétel minimumának emelésével, illetve az enyhítő szakasz alkalmazhatóságára vonatkozó szabályok módosításával érheti el. A büntetési tétel maximumának gyakorlati jelentősége csaknem elhanyagolható. Ezt jól érzékelteti a rablás miatt kiszabott büntetések vizsgálata. 1985-ben rablás miatt 1100 főt ítéltek el: az enyhítő rendelkezés alkalmazásával a törvényi büntetési tétel minimuma alatti büntetés kiszabására 30,6 %-ban, a két év és a középmérték közötti büntetés kiszabására 57,3 %-ban és a középmérték és a maximális nyolc év közötti büntetés kiszabására mindössze 11,4 %-ban került sor. A nyolc évnél súlyosabb büntetések aránya (annak ellenére, hogy a minősített esetet megvalósítók és a halmazati bűnelkövetők aránya 51,3 % volt és itt a kiszabható büntetés maximuma tizenkét év lett volna) mindössze 0,8 % volt. 

	A szabadságvesztés jelenlegi tizenöt, halmazati vagy összbüntetés esetén a húsz évi felső határa megfelelő és alkalmas eszköznek látszik a Btk. 37.§-ában  megfogalmazott büntetési célok elérésére.

	A fenti indokok alapján a javaslat nem szigorítja a büntetések generális minimumát és maximumát, egyes kiemelkedően súlyos bűncselekményeknél az enyhítő rendelkezések alkalmazásának korlátozásával kívánja elérni a büntetéskiszabási gyakorlat szigorodását. Az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéseknél megtartja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a tizenöt-huszonöt év közötti meghatározását, kivéve azokat a legsúlyosabb élet elleni bűncselekményeket, ahol a büntethetőség nem évül el: ebben az esetben a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját húsz és harminc év között határozhatja meg. (Ez lényegében azt a kört öleli fel, ahol a mai ítélkezési gyakorlatban életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására sor kerül.) 

	A Büntető Törvénykönyv Különös Részében az egyes bűncselekményeknél meghatározott büntetési tételek felső határának emelésére csak ott kerül sor, ahol a javaslat új, súlyosabban minősítő körülményeket iktat be, az alsó határ emelésére pedig az arányosítás érdekében az élet elleni és a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában ott, ahol az öt éves büntetési tételnél a hatályos rendelkezések nem tartalmaznak alsó határt (testi sértés minősített esetei, foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés, halálos közúti baleset okozása, családi állás megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése, stb.). 

	Az időközben bekövetkezett törvénymódosításokra, az új bűnelkövetési formákra reagál a javaslat a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység bűncselekménnyé nyilvánításával, a rossz minőségű termék forgalomba hozatala előkészületének büntetendővé nyilvánításával, a gyermekpornográfia önálló büntetőjogi üldözhetőségének a megteremtésével. 

	Fontos rendelkezései még a javaslatnak a szervezett bűnözéshez kapcsolódó rendelkezések, valamint az erőszakos szexuális bűncselekményeknél a tizenkét év alatti életkor minősítő körülményként való értékelése és az, hogy a javaslat szerint a házassági életközösségen belüli szexuális erőszak is büntethető lenne. 


II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS 


Az 1.§-hoz


	A javaslat 1.§-a szélesíti a határozott tartamú szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét: amennyiben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztést szab ki a bíróság, rendelkezhet akként, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra már a büntetés felének végrehajtása után sor kerülhet. Az elítélt többszörös visszaeső volta olyan körülmény, amely nem egyeztethető össze a feltételes szabadságra bocsátás ilyen nagy mérvű kedvezményével, ezért nem alkalmazható e rendelkezés a többszörös visszaeső esetében. 


A 2.§-hoz


	A javaslat 2.§-a az életfogytig tartó szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját módosítja. A legsúlyosabb élet elleni bűncselekményeknél - amelyeknek a büntethetősége nem évül el - felemeli a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének időpontját: a bíróság húsz és harminc év között határozhatja meg. A hatályos rendelkezések szerinti tizenöt-huszonöt év közötti feltételes szabadságra bocsátás lehetősége is megmarad, pl. az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűntetteknél. 


A 3.§-hoz

	1. A szabadságelvonással nem járó szankciók közül más országok büntetéskiszabásában is egyre nagyobb figyelmet kap a közérdekű munka vagy az ehhez hasonló jogintézmény. Magyarországon igen ritkán alkalmazzák ezt a büntetési nemet, ennek oka a közismert gyakorlati nehézségeken felül (nemigen áll rendelkezésre megfelelő természetű és mennyiségű munkahely), vélhetően az is, hogy a bíróságok nem szívesen alkalmaznak olyan jogkövetkezményt, amelynek a mikénti végrehajtása az ítélet meghozatalakor nem határozható meg. A javaslat ez utóbbi gondon kíván segíteni, amikor előírja, hogy a bíróság az ítéletében határozza meg, milyen természetű munkát köteles végezni a közérdekű munkára ítélt, és a munka természetének meghatározásakor figyelemmel kell lenni az elítélt egészségi állapotára és képzettségére is. 

	2. A hatályos rendelkezések (a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. /továbbiakban Bvtvr./ 61.§ (2) bekezdése) szerint egy napi közérdekű munkának számít a legalább négy órai, de a legfeljebb nyolc órai munkavégzés is. Ez azt eredményezheti, hogy az azonos tartamban kiszabott büntetés egyes esetekben kétszer annyi munkavégzéssel teljesíthető. A bíróság által azonos tartamban kiszabott közérdekű munkának a végrehajtás során is azonos idejű munkavégzésben kell megvalósulnia. Ezért a javaslat meghatározza, hogy hány óra felel meg egy napi munkavégzésnek. Ugyanakkor nem kívánja korlátozni azt, hogy a munka jellege vagy a munkahely igénye alapján ennél többet vagy kevesebbet teljesítsen egy nap az elítélt. Ezért a Bvtvr. rendelkezésein nem változtat. 


A 4.§-hoz 


	A Btk. hatályos rendelkezése (315.§ (2) bek.) a gazdasági bűncselekmények elkövetőinél szélesíti ki a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából a foglalkozás fogalmát. A javaslat ezt minden bűncselekményre kiterjeszti, ezért a foglalkozástól eltiltás általános szabályai között helyezi el az értelmező rendelkezést. 


Az 5.§-hoz 


	A javaslat értelmező rendelkezést tartalmaz a bűnszervezetre és a bűnszervezet tagjakénti elkövetéshez mind a Btk. Általános Részében, mind a Különös Részében jogkövetkezményeket fűz. A javaslat 5.§-a - az általános feltételek fennállása esetén - kötelezővé teszi a vagyonelkobzást, ha a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, feltéve, hogy ez a bűncselekmény minősítő körülménye. 


A 6.§-hoz 


	A javaslat 6.§-a egyes kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeknél csak különös méltánylást érdemlő esetben teszi lehetővé, hogy a bíróság a Különös Részben meghatározott büntetési tételnél enyhébb főbüntetést szabjon ki. A javaslat ilyen bűncselekményeknek tekinti azokat a bűntetteket, amelyek büntethetősége nem évül el, az e körön kívül eső emberrablás,  terrorcselekmény, légijármű hatalomba kerítése bűncselekményét, továbbá  a rablás súlyosabban minősülő eseteit, valamint a szándékosan elkövetett gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket akkor, ha az elkövetési érték, kár, stb. a kétszáz millió forintot meghaladja. 


A 7- 8.§-hoz 


	A hatályos rendelkezések szerint fiatalkorúval szemben közérdekű munka nem szabható ki. Mivel a Btk. fiatalkorúnak azt tekinti, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, ez a rendelkezés akkor sem engedi meg a közérdekű munka alkalmazását, ha a bírói döntés idején a fiatalkorú már betöltötte a tizennyolcadik életévét. Ez indokolatlanul szűkíti az ilyenkor alkalmazható szankciók körét, ezért a javaslat a tizennyolcadik életévét betöltött fiatalkorúnál lehetővé teszi a közérdekű munka kiszabását. 

A 9. §-hoz 


	A javaslat 9.§-a értelmező rendelkezést tartalmaz a bűnszervezetre. A bűnszervezet tartalmi ismérveinek három elemét - a bűnelkövetés folyamatosságát, a szervezet strukturáltságát, a profitszerzést - emeli ki. A kriminológia ezen túlmenően több ismérvet is felsorol (a szervezet módszerei között szerepel a félelemkeltés, az, hogy beépül a legális gazdaságba, hogy konspirált szervezet, tagjai nem ismerik egymást és a szervezet működését illetően hallgatásra kötelezettek, céljaik eléréséhez felhasználják a konspirációt). A javaslat azonban - más államok megoldásához hasonlóan - nem jeleníti meg a Btk.-ban valamennyi ismérvet. Abból indul ki, hogy valamennyi bűnszervezet egyben bűnszövetség is, olyan bűnszövetség, amely nem néhány bűncselekmény elkövetésére jön létre, hanem mintegy bűnöző vállalkozásként folyamatosan folytatja ezt a tevékenységet, tagjai között - előre meghatározott - munkamegosztás van, és tevékenységük célja a minél nagyobb haszon elérése. 


A 10.§-hoz 


 	A hatályos rendelkezésekben az 1979. évi 5. tvr. (Btké.) tartalmazza az egyes bűncselekmények törvényi tényállásában szereplő érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés összegét. Ez - különösen az egyébként is eléggé kazuisztikus szabályozást tartalmazó vagyon elleni bűncselekményeknél - áttekinthetetlenné teszi a szabályozást. A javaslat egységesíti a rendelkezéseket, azonos fogalom mellé - minden bűncselekményre nézve - azonos összeget rendel. Emellett kismértékben emeli az összeghatárokat is. 


A 11., 12., 13., 14., 18., 19., 20., 33., 47.§-hoz 


	A büntetési rendszer arányosítása érdekében elsősorban az öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények kategóriáját kellett felülvizsgálni. A személy elleni bűncselekményeknél sokszor hiányzik az alsó határ meghatározása, míg a vagyon elleni bűncselekményeknél ez egy év. Ezt az ellentmondást a javaslat úgy oldja fel, hogy ahol az arányosítás megkívánja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli. 


A 15., 16., 17., 25., 31., 32., 35., 38., §-hoz 

	A hatályos rendelkezések szerint a közérdekű munka nem mindenütt szerepel alternatív büntetési nemként két évig terjedő szabadságvesztés és pénzbüntetés mellett. A javaslat a rövid tartamú szabadságvesztések kiszabásának csökkentése érdekében az ilyen büntetési tétellel fenyegetett vétségeknél beiktatja a közérdekű munka főbüntetést is. 


A 21.§-hoz 


	A javaslat az 1991.évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól szóló Egyezménnyel összhangban önálló bűncselekményként rendeli büntetni azt, aki kiskorú személyről pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket forgalmaz, azzal kereskedik. 

	A javaslat hasonlóan büntetni rendeli azt, aki mások előtt pornográf jellegű műsorban kiskorú személyt szerepeltet, vagy aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Végül a (4) bekezdés értelmező rendelkezést tartalmaz a pornográfia fogalmára. A pornográfia, hasonlóan a fajtalansághoz, súlyosan szeméremsértő cselekmény és a nemi vágy felkeltését célozza. Ugyanakkor meghatározó jellemzője a nyíltság, és - ellentétben a fajtalansággal - sokszor nem a fajtalanság elkövetője nemi vágyának felkeltését célozza, továbbá az ábrázolandó magatartás partner közreműködése nélkül is megvalósítható. 

	A javaslat nem értékeli súlyosabban minősítő körülménynek a sértett 14 év alatti korát, a védekezésre képtelen állapot kihasználását, illetve az esetleg alkalmazott erőszakot. Ezek a körülmények - az egyéb feltételek fennállása esetén - az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, illetve a megrontás megállapítását alapozhatják meg. 


A 22., 23., 24.§-hoz


	A javaslat az erőszakos nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, erőszakos természet elleni fajtalanság) szigorúbban rendeli büntetni a cselekményt, ha a sértett tizenkettedik életévét be nem töltött személy. 

	A nemi erőszakot büntetni rendeli mind a házassági életközösségen kívül, mind azon belül. A házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet előidéző módon gyakorolja. Az, hogy ez a cselekmény csak magánindítványra üldözendő, biztosítja azt, hogy a hatóság a házastársak intim szférájába csak akkor avatkozik be, ha ez a kapcsolat az egyik fél számára elfogadhatatlan. 


A 26. §-hoz

	Az embercsempészés bűncselekménye esetében a javaslat büntetendővé nyilvánítja az előkészületet. Az államnak a határforgalom rendjéhez fűződő érdeke egyaránt fontos mind az állam belső biztonsága, mind a más államokkal való együttműködés szempontjából, a javaslat a jövőben erre nézve hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Ezen kívül a javaslat súlyosabban minősítő körülményként határozza meg a bűnszervezet tagjakénti elkövetést. 


A 27. §-hoz


	A javaslat a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekménye esetében a gazdasági életben bekövetkezett szervezeti változásoknak megfelelően, valamint a tűzoltói feladatok ellátására létrejött új típusú szervezeti egységekre tekintettel megváltoztatja a közfeladatot ellátó személyek felsorolását.


A  28., 29., 34., 40., 41., 43., 44., 45., 46. és 49.§-hoz 


	A javaslat a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésnél, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélésnél, a kábítószerrel visszaélésnél, a pénzmosásnál, a devizabűncselekménynél, a csempészet és vámorgazdaságnál, a lopásnál, a csalásnál, a rablásnál, az orgazdaságnál súlyosabban minősítő körülményként vezeti be a bűnszervezet tagjakénti elkövetést. 


A 30.§-hoz


	A javaslat 30.§-a bűncselekménnyé nyilvánítja - meghatározott bűncselekmények tekintetében - a bűnszervezet létrehozását, irányítását, és az ilyen szervezetben betöltött tagságot is. A bűnszervezet fogalmát a Btk. 137.§-ának új 8. pontja határozza meg, a javaslat 30.§-a pedig tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyre a bűnszervezet létrehozásának irányulnia kell. Ez szűkebb kör, mint amikor a bűnszervezet tagjakénti elkövetés minősítő körülményt képez. 


A 36 - 37.§-hoz


	A javaslat bűncselekménnyé nyilvánítja az engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és az engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységet. Mindkét bűncselekmény elkövethető a kiegészítő szolgáltatási tevékenységekre is. A pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésének engedélyhez kötöttségét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény írja elő, míg a befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységről az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezik. 


A 42.§-hoz 


	A javaslat az adócsalás büntetési tételeit összhangba hozza a vagyon elleni bűncselekmények büntetési tételeivel, valamint súlyosabban minősítő körülményként határozza meg a bűnszervezet tagjakénti elkövetést. 


A 48.§-hoz


	A javaslat súlyosabban minősítő körülményként határozza meg, ha a rongálást  robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. A robbanóanyag vagy robbantószer engedély nélküli készítése, megszerzése, tartása vagy tartásra nem jogosult személynek átadása már önmagában bűncselekményt valósít meg (Btk. 263.§), ami jelzi ezen eszközök társadalomra veszélyességét. Ha a rongáláshoz robbanóanyagot vagy robbantószert használnak fel, a felhasznált eszköz  társadalomra veszélyessége indokolja, hogy ez a bűncselekmény  tényállásában mint súlyosabban minősítő körülmény jelenjék meg.


Az 50. §-hoz


	A javaslat szerint a törvény hatályba lépésével a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősülő esetek felsorolására, a közérdekű munkára, valamint az érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó- járulék bevétel csökkenés összeghatárának megállapítására vonatkozó egyes büntetőjogi rendelkezések hatályukat vesztik.  


III. 


	A törvényjavaslatnak előre prognosztizálható költségkihatása nincs. Plussz költségek felmerülése a büntetés-végrehajtási intézetek részéről jöhetne szóba. A szabadságvesztés büntetésüket töltők aránya azonban  - figyelemmel a tervezet kettős céljára - nem fog lényegesen emelkedni a módosítás hatálybalépése után sem. A javaslat azon rendelkezése, amely három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabásánál lehetőséget ad - bírói rendelkezés alapján - a feltételes szabadságra bocsátásra, valamint a közérdekű munka újraszabályozása és alkalmazásai körének kiterjesztése a kis- és közepes tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetőinél csökkenteni fogja a szabadságvesztés büntetés kiszabását, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben töltött időt. Ez tehát kompenzálhatja azt, hogy egyes bűncselekményeknél a tervezet feltételhez köti az enyhítő rendelkezés alkalmazását, és ezzel a büntetéskiszabás szigorítása irányába hat. Ez olyan nagy tárgyi súlyú bűncselekményekre vonatkozik, amelyeknek aránya az összbűnözésen belül igen csekély. Így van ez az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is. Az emberölés - életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható - minősített eseteinek az összes bűncselekményhez viszonyított aránya 0,03 %.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------Ç"
