"Magyar Köztársaság Kormánya




T/4101. sz


Törvényjavaslat

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 
1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó 
egyes törvények módosításáról




Előadó:
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter




Budapest, 1997. március



1997. évi ...... törvény

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó 
egyes törvények módosításáról


Az Országgyűlés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. §

(1) A Tv. 1. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"1.	szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minőségében - e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;\"

(2) A Tv. 1. §-ának 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b)	vámhatóság: a vámhatóság hatósági jogkörrel rendelkező szervei. Hatósági  jogkörrel   rendelkező    szervek: a  vámszervezet   vezetője,    a     vámszervezet  központi, területi szerve, a  számlavezető,   valamint    a járőrszolgálati vámszerv, a vámhivatal, a  vámhivatali kirendeltség,  a   nyomozó-, a    szabálysértési    hivatal  és a Vámáruraktár.\"

(3) A Tv. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"5.	vámút: olyan  földrajzi  pont   vagy   terület,    amelyen    vámárut/árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül szabad a vámhatáron át szállítani;\"

(4) A Tv. 1. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"15.	vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is -mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve a törvény rendelkezései alapján nem tekinthető belföldi forgalom számára vámkezeltnek, vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra, hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt. Vámárunak kell tekinteni az olyan árut is, amelyet külföldi rendeltetéssel közvámraktárba betároltak, ha a vonatkozó külkereskedelmi ügylet megvalósult és a külföldi a beraktározott árut - külföldre szállítás nélkül, új külkereskedelmi szerződés alapján - belföldi szervezetnek aktív feldolgozásra átadja.\"

(5) A Tv. 1. §-ának 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"20.	lízing: a vámáru átadása olyan szerződés alapján, amely az áru határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről rendelkezik azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.\"

(6) A Tv. 1. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"21.	vámteher: 

a)	a vám, a termékimportot terhelő általános forgalmi adó és fogyasztási adó (a továbbiakban együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon alapuló kötelező befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni; 

b)	a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a kivitelre kerülő adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi adók, a közvámraktárba beraktározott áru után visszaigényelt (levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és az igénybevett állami támogatás, továbbá a termelési célból importált adózatlan jövedéki termék után a fogyasztási adó és az azt terhelő általános forgalmi adó.\"

(7) A Tv. 1. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"23.	vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)	a természetes személy, illetőleg szervezetnél a kérelem szerinti szakág vezetője büntetlen előéletű, valamint
	
b)	a szervezetnek tizenkét hónapon belül nem volt vámhatóságnál nyilvántartott vám- és egyéb tartozása, valamint állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, társadalombiztosítási szervnél nyilvántartott tartozása, továbbá nincs felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A felsorolt feltételek meglétét évente kell igazolni az illetékes vámszervnél.\"

(8) A Tv. 1. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"24.	zöld folyosó: határátkelőhelyen kijelölt azon terület, ahol a beutazó ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa behozni kívánt vámáruk mentesek a vámteher alól, illetve nem esnek behozatali korlátozás alá.\"

(9) A Tv. 1. §-ának 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"25.	állandó vámfelügyelet: az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni vámellenőrzés, vámkezelés, amely munkanaponként a nyolc órát folyamatos vámkezeléssel eléri és erre havonta legalább tizenöt munkanapon van igény;\"

(10) A Tv. 1. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"32.	elszámolási határidő: a visszaviteli határidő lejártát követő ötödik munkanapig, illetőleg a visszahozatali határidő lejártát követő harmincadik napig tart, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy kivitt, illetőleg aktív vagy passzív feldolgozásban vámkezelt vámáru vagy áru jóváírását kell kérni;\"

(11) A Tv. 1. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"34.	vámhiány: a jogszabály szerint fizetendő és az annál kisebb összegben tévesen közölt, illetve közölni elmulasztott vámteher különbözete, ha a téves közlés, illetve a közlés elmulasztása nem abból keletkezett, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló helyes adatokat helytelenül értelmezte.\"

(12) A Tv. 1. §-a a következő 35. ponttal egészül ki:

\"35.	a nemzetközi szerződéshez kapcsolódó kedvezményes (preferenciális) elbánás: a 13. § (4) bekezdés, a 18. §, a 20. § (1) bekezdés, a 68. § (1) bekezdés, a 73. § (3) bekezdés, a 92. § (1) bekezdés, a 103. § (1) bekezdés, a 128. § (1) bekezdés, a 132. § (1) bekezdés, a 137. § (1) bekezdés, és a 147. § (1) és (3) bekezdés alkalmazásában  a   páneurópai    kumulációs rendszerhez csatlakozó, - Magyarországgal kedvezményes piacrajutási feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi szerződéses kapcsolatban álló - országokba történő kivitel esetén az exportőr részéről igényelt származásigazolási okmány kiadásának feltételeként a vonatkozó megállapodások származási előírásaiban rögzített vámfizetési kötelezettség vállalása, aminek eredményeként az exportpiacon igénybe vehető a megállapodásban biztosított vám- és egyéb piacrajutási kedvezmény.\"

2. §

(1) A Tv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A törvény hatálya kiterjed

a)	a vámhatáron átszállított, áthozott, átvitt minden vámárura/árura, az ezekkel kapcsolatos eljárásra, az azt szállító szervezetre, természetes személyre egyaránt;
	
b)	a  vámteherre, valamint az azzal kapcsolatos minden eljárásra, ideértve különösen a vámteher kivetését, kiszabását, nyilvántartását, beszedését, helyesbítését, visszatérítését, végrehajtását, utólagos ellenőrzését, a vámteherre részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezését, valamint - ha e törvény lehetővé teszi - elengedését és mérséklését is, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.\"

(2) A Tv. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

\"(5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a vámigazgatási eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"

3. §

A Tv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A nemzetközi személyszállítást végző 

a)	magyar vízi jármű fedélzetére - az első hazai kikötőbe érkezés előtt, illetve a hazai kikötő elhagyása után -, valamint 
	
b)	a magyar repülőgépek fedélzetére - az első hazai repülőtérre érkezés előtt, illetve a hazai repülőtér elhagyása után -, 
	
	a tranzitterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.\"

4. §

A Tv. 5. §-ának (2) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

\"Érvényesíteni kell továbbá a hamisított, illetve a bitorlással előállított áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása tárgyában külön jogszabályban meghatározott előírásokat is.\"

5. §

(1) A Tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c)	a közvámraktárba beraktározott olyan áruk továbbításánál, amelyek után a vámterhet visszatérítették, illetőleg a forgalmi adókat visszaigényelték vagy állami támogatást vettek igénybe;\"

(2) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

\"A c) és f) pont alkalmazása esetén az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény alapján továbbított árura az Egyezményben szabályozott biztosíték nyújt fedezetet. Az e) pont alkalmazása alapján nyújtandó vámbiztosíték összegébe be kell számítani a jövedéki törvény szerint bankgaranciában adott jövedéki biztosítékot.\"

(3) A Tv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A vámárukkal/árukkal kapcsolatos tevékenység engedélyezéséhez vámbiztosítékot (tevékenységi garanciát) kell nyújtani az e törvényben meghatározott esetekben és formában. A vámszabadterület, a magánvámraktár üzemeltetője és a halasztott vámfizetésre jogosult a központi vámszervtől kérheti, hogy az általa nyújtandó vámbiztosíték összegének megállapításakor a vámteher alapjának számításánál, a több engedély alapján vámeljárás alá vont azonos vámáru/áru vámterhét csak egy alkalommal, a legmagasabb mértékű garancia megállapításánál vegyék figyelembe, ha a vámbiztosíték ilyen módon történő megállapításához a kérelmező az általa vezetett nyilvántartáson alapuló, ellenőrizhető adatokat szolgáltat. Az adatszolgáltatás tartalmát e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.\"

(4) A Tv. 7. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A vámbiztosíték - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az annak nyújtására kötelezett választása szerint készpénz, belföldi székhelyű bank által vállalt vagy felülgarantált külföldi bankgarancia, fedezetigazolás, továbbá a vámhatóság által feljogosított, magyarországi székhellyel rendelkező szervezet készfizető kezességvállalása lehet. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége - ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik - nem keletkezhet.\"

(5) A Tv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) A vámhatóság kezességvállalási engedélyt szakmai szövetségeknek, gazdasági érdekképviseleteknek, továbbá annak adhat, aki üzletszerűen foglalkozik nemzetközi szállítmányozással vagy vámközvetítéssel és belföldi székhelyű hitelintézet vagy belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált külföldi bank vagy hitelintézet garanciát vállal a kezességvállalásból keletkező vámteher fizetési kötelezettség teljesítéséért.\"

(6) A Tv. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének időtartama alatt a bankgarancia összegétől függően az alábbiakra jogosítja fel az engedélyest:

a)	ha a bankgarancia összege százezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen ötszázezer forint összegű vámteherre vállalhat készfizető kezességet;
	
b)	ha a bankgarancia összege ötszázezer forint, az engedélyes egy meghatározott vámhivatalnál azonos időben összesen kettő és félmillió forint összegű vámteherre vállalhat készfizető kezességet;
	
c)	ha a bankgarancia összege egymillió ötszázezer forint, az engedélyes egy területi parancsnokság felügyelete alá tartozó vámhivataloknál azonos időben összesen tízmillió forint összegű vámteherre vállalhat készfizető kezességet;
	
d)	ha a bankgarancia összege legalább húszmillió forint, az engedélyes bármely vámhivatalnál vállalhat készfizető kezességet összeghatárra tekintet nélkül;
	
e)	a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk/áruk vámterhének megfizetésére kizárólag az e bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített bankgarancia fedezetén belül vállalható kezesség.\"

(7) A Tv. 7. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a meglévő (8) bekezdés (9)-re módosul:

\"(8) Amennyiben a kezességvállaló az engedélyben meghatározott feltételeket megszegi, a vámhatóság az engedélyt visszavonja. Ilyen esetben kezességvállalásra jogosító engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is - csak az engedély visszavonását követő két év elteltével adható.\"

6. §

(1) A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés kiegészül egy új d) ponttal, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d) és e) pont megjelölése e) és f) pontra változik:

\"b)	az átviteli rendeltetésű vámáru esetén, valamint belföldi rendeltetésű gyűjtőáru továbbításánál 15 %-os vámtétel, míg a fogyasztási adóról szóló törvény és a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher összegében, a nem kereskedelmi forgalomban egységesen 15 %-os vámtétel, míg a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher összegében,

c)	a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint a vámáru forgalomba kerülése esetén fizetendő vámteher összegében,
	
d)	a 7. § (1) bekezdésének c) pontja esetén a visszatérített vámteher, a visszaigényelt (levont) forgalmi adó és az igénybevett állami támogatás összegében,\"

(2) A Tv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A vámraktár és a vámszabadterület üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásához vámbiztosítékként előírt bankgarancia vagy fedezetigazolás mértékét a tárolni kívánt vagy tárolt vámárut/árut terhelő éves vámteher négy százalékában kell meghatározni, tízezer forintra kerekítve. A bankgarancia vagy fedezetigazolás összege egymillió forintnál kevesebb nem lehet. A nyújtott vámbiztosíték összegét negyedévenként felül kell vizsgálni és 10 %-ot meghaladó eltérés esetén azt - az egymillió forint értékhatáron felül - a tényleges forgalomhoz kell igazítani. Az éves vámteher megállapításánál a vámot - a jövedéki termékek kivételével - a vámtarifának a vámbiztosíték meghatározását megelőző évben megállapított súlyozott átlagával, az egyéb vámterheket pedig az azokat megállapító jogszabályok rendelkezései szerinti mértékben kell figyelembe venni.\"


7. §

A Tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"9. § Mentes a vámteher biztosítása alól vagy biztosítottnak tekintendő:

a)	valamennyi eljárásban 

1.	a nemzetközi szerződés alapján a vámbiztosíték alól mentesített vámáru;

2.	a központi költségvetési szervek részére a központi kincstári finanszírozás keretében érkező vámáru;
	
3.	a nemzetközi szállítást végző külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály, felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és tartozékai, valamint a külföldi által hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott külföldi rendszámú gépjármű;

4.	az a vámáru, amely után a fizetendő vámtehernek megfelelő összeget - a 7.§ (3) bekezdésében írtak szerint vagy a vámhatóságnál - előre letétbe helyezték és ezt megfelelően igazolták;

5.	a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk kivételével az aktív feldolgozás céljából érkező vámáru (anyag, valamint továbbfeldolgozáshoz szükséges munkaeszközök, minták és mintadarabok) - árutovábbítás esetén akkor, ha ennek ténye a határvámhivatalnál dokumentálható -;

6.	jogszabály rendelkezése alapján a bíróság vagy más hatóság birtokába adott vámáru;

7.	a vámhatóság által engedélyezett vámraktárba beraktározott vámáru;

b)	az árutovábbítási eljárásban az a) pontban felsoroltakon túl 
	
1. a vasúti, postai, hajózási- és légi forgalomban szállított vámáru, ideértve a külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármüvet (fuvareszközt) és szállítótartályt, ameddig a fuvarozó birtokában van;

2. a nemzetközi vámokmány fedezetével szállított vámáru/áru.\"

8. §

A Tv. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szűnik meg, ha a vámárut/árut külföldre vagy vámszabadterületre kiszállították, belföldi forgalom számára vámkezelték, - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - arra az esedékessé váló vámterhet megfizették, vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették, közvámraktárba beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta, illetve amennyiben a 29. §-ban előirányzott vámérték felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem megalapozottságát támasztja alá, továbbá ha a kiviteli célból szállított adózatlan jövedéki terméket a jövedéki üzembe visszaszállítják és készletre veszik.\"

9. §

A Tv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A 15. §-ban hivatkozott vámpótlék vagy ezzel azonos hatású fizetési kötelezettség megállapítása esetén ezeket a vámtarifa vámtételei, valamint a (3) bekezdésben meghatározott vámtétel mellett kell a vámkiszabásnál alkalmazni.\"

10. §

(1) A Tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámáru után vámterhet kell fizetni. A vámfizetési kötelezettség a vámteher megfizetésének kötelezettségét jelenti.\"

(2) A Tv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

\"(4) Amennyiben az exportőr nemzetközi szerződés alapján biztosított piacrajutási kedvezmények igénybevételéhez szükséges származási igazolás kiadását kérelmezi, az igazolás kiadásának feltétele a nemzetközi szerződés származási szabályaiban előírt vámfizetési kötelezettség teljesítése.\"

11. §

A Tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"18. § A vámáru vagy kivitelre kerülő áru származásának származási okmánnyal történő igazolása a származáshoz kötött kedvezményes elbánás igénye esetén kötelező. A kivitelre kerülő áruk esetében a nemzetközi szerződés alapján származási igazoláshoz kötött kedvezményes elbánáshoz az exportőr részéről igényelt származási igazolás kiadásának feltételeként azonban érvényesíteni kell a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket.\"

12. §

(1) A Tv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. Amennyiben a vám kiszabására a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának céljából kerül sor, a vám alapjául az exportáruba beépített import vámáru vámterületre történő bekerülésekor megállapított (bevallott) vámértéket kell figyelembe venni.\"

(2) A Tv. 20. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) - (7) bekezdés számozása (5) - (8) bekezdésre módosul és ezen (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az ipari vámszabadterületről belföldre szállított vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól, hogy a vámáruban belföldi eredetű áru értéke is szerepel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen esetben a belföldi forgalom számára való vámkezelésnél a 153. § (1) - (2) bekezdéseinek rendelkezéseit is alkalmazni kell.\"

\"(8) Nem szükséges vámértékbevallást csatolni:

a)	ha a vámáru vámértéke nem éri el küldeményenként az egymillió forintot és a vámérték meghatározása a 21. § rendelkezései szerint történt;
	
b)	az árutovábbítási eljárásban;
	
c)	vámraktárban való raktározáskor;
	
d)	a kiviteli ellenőrzés, a passzív feldolgozás és az ideiglenes kivitel esetén;
	
e)	minden olyan - az a) - d) pontban nem említett - esetben, amikor a vámkezeléshez számla benyújtása nem kötelező.

Ez esetekben úgy kell eljárni, mintha a vámkezelést kérő a vámérték bevallást csatolta volna.\"

(3) A Tv. 20. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

(9) A vámhatóság a (7) bekezdés a) pontjában és a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatár alatti értékű vámáru esetében is kérheti a vámérték bevallást, ha az a vámérték megállapításához szükséges.\"

13. §

A Tv. 21. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b)	a 25. §, valamint a 26. § rendelkezései szerint meghatározott azonos vagy hasonló áruk vámértékét;\"

14. §

A Tv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem adtak el az értékelendő áruk importjának időpontjában, illetőleg megközelítőleg azonos időpontban, akkor a vámérték az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően azon az egységáron alapul, amelyen az importált árukat vagy az azonos vagy hasonló importált árukat Magyarországon az értékelendő áru importját követő legkorábbi időpontban, de legkésőbb kilencven napon belül, változatlan állapotban eladták.\"

15. §

A Tv. 32. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"A nem kereskedelmi forgalomban beérkező vámáru után fizetendő vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi ára.\"

16. §

A Tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"35. § A beléptetés a jelentkezési, az árubemutatási, továbbá a nem természetes személy által lebonyolított kereskedelmi forgalomban az árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal általi elfogadásából, a behozatal feltételeinek megállapításából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból, valamint a további vámkezelés iránti kérelem elfogadásából áll.\"

17. §

A Tv. 44. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Az átmeneti megőrzés időtartama legfeljebb harminc nap lehet. Ha azonban az átmeneti megőrzésre hatósági engedély hiánya miatt került sor és az engedély megszerzése iránt a kérelmet a belépést, - végre nem hajtható vámkezelés esetében az árunyilatkozat visszaadását vagy visszautasítását - követő két munkanapon belül benyújtották és ezt a tényt a vámhivatalnál a 30 napos határidőn belül igazolták, akkor a határidő legfeljebb a hatósági engedély kiadását követő 10. munkanapon jár le.\"

18. §

A Tv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
 \"(1) Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmat tiltó vagy korlátozó egyéb jogszabályok - ideértve a vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeket is - rendelkezéseit a vámkezelés során érvényesíteni kell. Az áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetve behozataláról szóló jogszabály rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni az olyan vámáruk/áruk vámkezelésénél, amelyek nem tartoznak a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. tv. hatálya alá.\"

19. §

A Tv. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Az írásbeli árunyilatkozatok fajtáit, alaki és tartalmi követelményeit, valamint az Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) gyártásának feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Alkalmazási és kitöltési szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.\"

20. §

A Tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"53. § (1) A vámáruról és áruról - amennyiben e törvény vagy nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik - az EV kitöltésével és a vámhivatalnál történő benyújtásával kell árunyilatkozatot adni. A külön engedéllyel rendelkezők a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez, valamint a kiviteli ellenőrzéshez szükséges árunyilatkozatot összevont formában is benyújthatják.

(2) Összevont árunyilatkozat adását a vámhivatal annak engedélyezheti, aki/amely szerv:

a)	vámszempontból megbízható és
	
b)	tömegáru vagy azonos áruk nagytömegű behozatala esetén halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik vagy
	
c)	tömegárut vagy azonos nagytömegű árut kíván kivinni.

Nem engedélyezhető összevont árunyilatkozat adása a jövedéki törvény hatálya alá tartozó és a külön jogszabály szerint fokozott ellenőrzést igénylő termékekre, továbbá olyan vámárura/árura, amelynek behozatalát vagy kivitelét jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti.\"

21. §

(1) A Tv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A vámkezelés céljából benyújtott írásbeli árunyilatkozatot a vámhatóság az átvételkor köteles ellenőrizni és ha az az előírásnak megfelel, elfogadni.\"

(2) A Tv. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) Az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi és a vámkezelést kérővel egyidejűleg közli, hogy a vámkezelést mikor és milyen módon fogja megkezdeni. Amennyiben a vámkezelés feltételei fennállnak, a vámhatóság a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadásának napján, - de  legkésőbb az elfogadástól számított három munkanapon belül - köteles elvégezni. Gyorsan romló áruk és adminisztratív vámkezelés esetén, továbbá a vámszervezet központi szerve által kiadott általános engedély alapján a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadása napján kell elvégezni.\"

22. §

A Tv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az árutovábbításkor a vámhivatal - a vámkezelést kérő kérelmét is figyelembe véve - meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és a vámáru bemutatási határidejét, amelyen belül a vámáru/áru további vámkezelését, illetve kiléptetését kell kérni.\"

23. §

A Tv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A vasúti, a hajózási és a postaforgalomban fuvarozott vámáru, valamint a külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott) jármű (fuvareszköz) és szállítótartály továbbítására - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel fenntartása mellett - e törvény végrehajtási rendelete egyszerűsített szabályokat határozhat meg.\"

24. §

A Tv. 65. §-ának felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Mentesek a raktárdíj fizetési kötelezettség alól a kizárólag vámhivatal által üzemeltetett vámraktárban raktározott alábbi vámáruk/áruk:\"

25. §

A Tv. 67. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"e) a kérelmező a tevékenységéhez vámbiztosítékkal rendelkezik,

f) a kérelmező a raktárépületre vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik.\"

26. §

A Tv. 68. §-a (1) bekezdésének első mondata után a következő mondattal egészül ki:

\"Az egyszerűsített eljárásban üzemeltetett magánvámraktár esetén - amennyiben a beraktározás a vámáru exporttermékbe történő beépítése céljából történik - a készáru külföldre történő kiviteli vámkezelésénél az áru kedvezményes származásának igazolási kérelme esetén, a származási előírások tekintetében érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt feltételeket is.\"

27.§

A Tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

\"71. § (1) A beraktározónak a 66-70. §-okban meghatározott vámárura vonatkozó jogai és kötelezettségei értelemszerűen vonatkoznak a közvámraktárba beraktározott árura is. 

(2) A közvámraktárba beraktározott áru esetében a beraktározó jogai és kötelezettségei az áru igazolt külföldi tulajdonosára is vonatkoznak.

(3) A vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá, ha a raktárengedélyes az előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a vámjogszabályban foglalt rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsértette. Az ilyen raktárengedélyes vagy üzemeltető részére két éven belül újabb létesítési engedély nem adható.\"

28. §

(1) A Tv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az aktív feldolgozás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vámteher kiszabásából, az azonosság biztosításából, valamint a visszaviteli határidő megállapításából, az elszámolás feltételeinek megállapításából és jóváírásából, jövedéki termék esetében a belföldi forgalomba kerülés esetére fizetendő vámterhek biztosításából áll.\"

(2) A Tv. 73. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukkal a visszaviteli határidő lejártát követő ötödik munkanapig kell elszámolni. Elszámolás alatt - a 90. § (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a vámáru külföldre történő kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározásának vagy belföldi forgalom számára, illetve újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben a vámáru újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történő vámkezelésével kérik az elszámolást, akkor a módosított bérmunka szerződés vagy az új eljárásra vonatkozó szerződés bemutatása szükséges. A vámáru külföldre történő kiszállítása melletti elszámolásnál - amennyiben a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolását kérik - érvényt kell szerezni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek is.\"

29. §

A Tv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"74. § (1) Az aktív feldolgozásban történő vámkezelést a vámhivatal akkor engedélyezi, ha

a)	a feldolgozásra kerülő vámáru behozatalát az IKIM engedélyezte vagy az engedélyt - külön jogszabály rendelkezése szerint - megadottnak kell tekinteni,
	
b)	ahhoz az illetékes környezetvédelmi hatóság jogerős előzetes engedélyével hozzájárult,
	
c)	a kérelmező a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szervezet,
	
d)	a kérelmező vámszempontból megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg.\"

30. §

A Tv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Ideiglenes  behozatalban   kell  vámkezelni azt a vámárut, amely a külföldi - ideértve a 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott személyt is - tulajdonjogának fenntartása mellett, ideiglenes használat, bemutatás vagy kipróbálás céljából, visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt.\"

31. §

A Tv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az ideiglenes behozatal vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidő megállapításából, a vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendő vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll. A vámárut/árut fuvarozó szállítóeszközök ideiglenes behozatalára és használati feltételeire, továbbá a külföldi által hat hónapot meg nem haladó belföldi tartózkodás idejére, ideiglenes használatra behozott gépjármű vámkezelésére vonatkozó eltérő szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg.\"

32. §

(1) A Tv. 77. §-ának (1) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c) - h) pontok jelölése d) - i)-re változik:

\"c) a bérleti szerződés vagy megállapodás alapján behozott, külföldi tulajdonában lévő és külföldön besorolt (lajstromozott), vámáru/áru szállítására szolgáló valamint a nemzetközi utasforgalmat bonyolító jármű (fuvareszköz) és szállítótartály, a felszerelési, berendezési tárgyaival együtt (ideértve a lökésmérő készülékeket is). Az említett járművek javítására és szokásos karbantartására szolgáló felszerelési, berendezési tárgyakat akkor is ideiglenes behozatalban kell vámkezelni, ha azokat nem a járművel, hanem előre vagy utána szállítják.\"

(2) A Tv. 77. §-a (1) bekezdésének - az (1) bekezdés szerinti módosítás miatti - új i) pontja a következő mondattal és a bekezdés a következő új j) ponttal egészül ki:

\"Amennyiben külföldi állampolgár kérelmére a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján személygépkocsit vámmentesen vámkezeltek, a vámmentes vámkezeléstől számított három éven belül e pont alapján részére személygépkocsi nem vámkezelhető;

j) a nemzetközi fuvarozást végző légi jármű külföldön történő meghibásodása esetén a hazatérés idejére kölcsönkapott alkatrész.\"

(3) A Tv. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján történő vámkezelés esetében az ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára a kiszabott és az általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó összegével csökkentett vámteher két  százalékát  kell  megfizetni - kivéve a (3) bekezdésben foglalt eseteket -, ha a vámáruval a visszaviteli határidőn belül annak  külföldre történő visszaszállításával, közvámraktárba kivitel céljából történő beraktározásával, vagy ismételt ideiglenes behozatalban történő vámkezelésének igazolásával   számoltak el. Az így fizetendő összeg a kiszabott vám, vámkezelési díj és statisztikai illeték,  továbbá a 15. § alapján kiszabott vámteher összegét nem haladhatja meg.\"

33. §

A Tv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a vámhivatal köteles  kiadni, ha az eljárás lefolytatása során jogszabálysértő cselekmény elkövetését 
nem állapított meg és a kiszabott vámterhet megfizették vagy arra vámbiztosítékot nyújtottak, (ideértve az e törvény alapján biztosítottnak  tekintett   eseteket    is)  illetve annak   megfizetésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - halasztott vámfizetési jogosultságot, illetőleg fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek.\"

34. §

A Tv. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A magyar honosságú szállítóeszköz fuvarozási tevékenység végzése céljából történő ideiglenes kiviteli vámkezelése külön árunyilatkozat benyújtása nélkül kérhető.\"

35. §

(1) A Tv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A vámszabadterület létesítésére a vámszervezet központi szerve az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, valamint a Földművelésügyi Minisztériummal, illetve az általuk kijelölt szervekkel egyetértésben ad engedélyt.\"

(2) A Tv. 90. §-ának (6) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

\"Nem szükséges felmentés ahhoz, hogy az ipari vámszabadterületre betárolt vámáru megmunkálásának egyes fázisait belföldi alvállalkozó végezze el. Ilyen esetben az aktív feldolgozás azonban csak a vámáru külföldre történő - ideértve a vámszabadterületet is - kiszállításával számolható el.\"

36. §

(1) A Tv. 92. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

\"A kedvezményes elbánásra jogosító származási bizonyítvány kiállításának igénye esetén azonban érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségekben vállalt feltételeket is.\"

(2) A Tv. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) A vámszabadterületre a feldolgozás (továbbfeldolgozás) céljából kiszállított árut a kiviteli eljárásra előírt rendelkezések szerint kell vámkezelni.\"



37. §

A Tv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Vámmentes - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a külföldi szerződő fél vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül a részére gyártott, az exportáruba beépítésre kerülő anyag, alkatrész, továbbá az exportáru csomagolására, adjusztálására beküldött anyag, amennyiben a belföldi forgalom számára vámkezelendő vámáru arányban áll a kivitelre kerülő árumennyiséggel. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a külföldivel kötött szerződést.\"

38. §

A Tv. 109. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

\"(7) Vámmentesen vámkezelhetők azok a vámáruk is, amelyeket zártkörű diplomata boltban, a (3) bekezdésben meghatározott személyek részére hoznak forgalomba. A diplomatabolt köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a vevőköre ellenőrizhető. A diplomataboltba betárolt vámáruk más célra csak a vámteher megfizetése után használhatók fel.\"

39. §

A Tv. 110. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Vámmentes útiholminak minősülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező utasok, fuvarozó vállalati alkalmazottak által a külföldi utazások időtartamára, személyes használatra vagy hivatásuk gyakorlására magukkal vitt és visszahozott vagy külföldi tartózkodásuk során - a tartós fogyasztási cikk kivételével - ilyen célra vásárolt használati tárgyak.\"

40. §

A Tv. 111. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(7) Vámmentesek a katonai temetők létrehozásához, fenntartásához, felújításához, áthelyezéséhez, valamint megszüntetéséhez szükséges, ellenszolgáltatás nélkül küldött anyagok.\"

41. §

(1) A Tv. 113. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a)	 beköltözésük előtt legalább hat hónapon keresztül tulajdonukban voltak és
	
b)	 mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg.\" 

A Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó - tanulmányokat folytató, dolgozó - külföldi állampolgár esetében a két évet meghaladó külföldi tartózkodást az ideiglenes tartózkodásának megkezdése előtti időpontban kell vizsgálni. Kérelmükre személygépkocsi vámmentesen mindaddig nem vámkezelhető, amíg részükre a vámhivatal ideiglenes behozatalban vámkezelt személygépkocsit tart nyilván.\"

(2) A Tv. 113. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Az (1) - (3) bekezdés alapján gépjármű csak vezetői engedéllyel rendelkező személy (családtag) esetében vámkezelhető. Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen vámmentesen behozott személygépkocsi három éven belül csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után idegeníthető el. Az (1) - (3) bekezdés alapján vámmentes vámkezelés az első vámkezeléstől számított egy éven belül kérhető.\"

(3) A Tv. 113. §-a (9) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(9) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek által a (6), (11) és (12) bekezdésben foglalt előírások figyelembe vételével behozott személygépkocsi:\"



42. §

A Tv. 116. §-ának (1) - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"116. § (1) Vámmentesek a vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően behozott

a)	oktatási és tudományos műszerek és készülékek, valamint az
	
b)	oktatási, kulturális jellegű vizuális és auditív anyagok, könyvek, dokumentumok, újságok, folyóiratok, műalkotások, műtárgyak, valamint a vakok számára készült dombornyomású kiadványok és azok, a vakok részére készült tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az őket segélyező szervezetek részére érkeznek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vámmentességi jogcím alapja a műszerek és készülékek felhasználási célja.

(3) Amennyiben a nemzetközi megállapodás a vámmentes vámkezelést csak az illetékes hatóság által kijelölt szervezetek részére biztosítja, a kijelölést a szakminisztériumok véleményének kikérése után a vámszervezet központi szerve végzi. A kijelölés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.\"

43. §

A Tv. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) Vámmentesek a törzskönyvezési értékelés vagy az engedélyezett tudományos  vizsgálat   céljából  ellenszolgáltatás nélkül beérkező humán- és állatgyógyászati, továbbá növényvédelmi célú készítmények küldeményei.\"

44. §

A Tv. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Vámmentes az ellenszolgáltatás nélkül érkező könyv, folyóirat, zenemű, levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó,  fuvarozó és utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi díjszabás és menetrendkönyv, továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkező külföldi autópályán felhasználásra kerülő matrica.\"

45. §

A Tv. 125. §-ának (2) bekezdése új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) - f) pont megjelölése d) - g) pontra változik:

\"c) a megbízó, akinek a számlájára a megbízott a vámkezelést kéri,\"

46. §

A Tv. 126. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően, vámmentesen, kedvezményesen vagy az előírásoknak megfelelően más módon vámkezelt, továbbá a vámjogszabályoknak megfelelően behozott vámárut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy a jogszabály rendelkezésétől eltérően elidegenít, megtart, használ, felhasznál, megsemmisít, bérbe, használatba, lízingbe ad vagy ezek megvalósításában közreműködik.\"

47. §

A Tv. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A vámteher vagy a vámbiztosíték megállapítása és beszedése szempontjából az (1) bekezdés szerinti lényeges körülmények a vámáru jellege, értéke, mennyisége, származása, vámtarifaszáma és vámtétele, a vámfizetésre kötelezett hivatalos azonosító száma, valamint minden olyan körülmény, amely a vámterhek fizetését, a vámmentességet vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadását befolyásolja.\"



48. §

A Tv. 128. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

\"Vámterhet kell kiszabni továbbá a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának igénye esetén, a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt előírások szerint.\"

49. §

A Tv. 131. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3) Az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után  kiszabott vámteher - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a belföldi forgalomba hozatal napján vagy legkésőbb a visszaviteli határidő lejártát követő napon esedékes, feltéve, ha azzal nem számoltak el.\"

50. §

(1) A Tv. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az esedékes vámterhet - a (2) és (5) bekezdésekben, a 133. §-ban foglaltak, valamint a központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás terhére érkező vámáruk kivételével - a vámáru kiadása előtt, a közlést követő öt munkanapon belül kell a vámfizetésre kötelezettnek a fizetés jogcímeinek megfelelően elkülönített bevételi számlára megfizetni (azonnali vámfizetés). A kincstári finanszírozás terhére a központi költségvetési szervek részére vámkezelt vámáruk vámterhének megfizetésénél a kincstári elszámolások szabályozására vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A vámfizetésre kötelezett a határozat kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül köteles igazolni a vámhatóságnál a vámteher megfizetésére vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál tett intézkedését. A kedvezményes elbánásra jogosító származási igazolás kiadásának feltételeként kiszabott vámteher megfizetése a származási igazolás kiadása előtt a vámteher megfizetésére vonatkozó általános szabályok szerint történik azzal az eltéréssel, hogy a származási bizonyítvány kiadásához halasztott vámfizetés esetén is szükséges a vámteher fizetés megtörténtének igazolása.\"

(2) A Tv. 132. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az esedékességtől számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott vámfizetés). A halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a kérelmező

a)	vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy alkalommal - kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést;
	
b)	számláját vezető pénzintézet a kiszabásra kerülő vámteher megfizetésére legalább a megelőző tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 200 millió forint összegű, jövedéki termék esetében három hónapra eső átlagának erejéig, legfeljebb 400 millió forint összegű garanciát vállal;
	
c)	vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan az a) pont szerinti egyéb feltételekkel, de 

1.	a kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a 10 millió forintot és
	
2.	az 1. alpontban megállapított vámterhe után a b) pontban meghatározott bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes, ezt követően az a) és b) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a kérelmező részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély azonos kérelmező részére csak egyszer adható;

d)	valamint rendelkezik a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését igazoló, három hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben a kérelmezőt külön jogszabály szerint be kell jegyezni a cégnyilvántartásba.\"

(3) A Tv. 132. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Jövedéki  termékek   esetében    csak    meghatározott termékekre vagy termékkörre adható ki halasztott vámfizetési engedély úgy, hogy az (5) bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített feltételeknek az engedélyben foglalt termékkörre is teljesülnie kell.\"

(4) A Tv. 132. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(8) Ha a vámfizetésre kötelezettnek a halasztott vámfizetési engedély kiadása után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül nem keletkezik vámtartozása, az (5) bekezdés b) pontjában előírt bankgarancia mértékét az átlagos évi vámteher 4 %-ában, jövedéki termék esetében 12 %-ában kell megállapítani.\"

(5) A Tv. 132. §-a a következő új (13) bekezdéssel egészül ki:

\"(13) A központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás terhére történt vámkezelés esetén a vámteher megfizetésének igazolására a vámkezelés és a kincstári teljesítésről szóló igazolás együttesen szolgál.\"

51. §

(1) A Tv. 137. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével - a vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles visszatéríteni, ha:\"

(2) A Tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) a befizetésre a vámhatóság hivatalból történő intézkedése miatt került sor és a vám esedékessége napjától számított három hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy az aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban kezelt vámáruval az e törvény 73. §-ában foglalt elszámolási feltételeknek a visszaviteli határidő lejártáig eleget tett.\"

(3) A Tv. 137. §-ának (1) bekezdés d) pontja 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"3. a  belföldi  forgalom  számára   vámkezelt  árut  az  exportált   termékbe igazoltan beépítette, illetve annak előállításához felhasználta és az exportáru külföldre való kiszállítása megtörtént. A visszatérítés további feltétele, hogy a vámfizetésre kötelezett az importárut terhelő vám- és adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, illetve az exportőr belföldi szállítójától vámmal és egyéb költséggel terhelt import eredetű árut szerzett be és ezt számlával igazolja.\"

(4) A Tv. 137. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) - (5) bekezdések számozása (3) - (6) bekezdésekre módosul:

\"(2) A vámhatóság a vámfizetésre kötelezett vagy exportőr számára e § alapján visszatéríthető vámterhet a kérelmező vámteher tartozása vagy az állami adóhatóság és társadalombiztosítási szerv  vámhatósági megkeresésében közölt tartozásai összegéig visszatarthatja. A visszatartásról a vámhatóság a kérelmezőt határozattal értesíti. A vámhatóság a visszatartott összegből nyolc napon belül utalja át a megfelelő összeget a megkereső szervnek a kérelmezővel szemben fennálló követelésének fedezetére.\"

(5) A Tv. 137. §-ának - a (4) bekezdés szerinti módosítás miatti - új (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(4) E § rendelkezésének alkalmazása szempontjából a külföldre történő kiszállítás fogalmával egy tekintet alá esik, ha az árut a jogszabály előírásainak megfelelően, igazoltan tranzitterületre vagy közvámraktárba, illetve feldolgozási céllal vámszabadterületre beszállították.\"

52. §

(1) A Tv. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az e törvényben meghatározott:

a)	jelentkezési, árubejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási,
	
b)	az átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre és a vámkezelésre vonatkozó,
	
c)	más, a vámhatóság által végzett ellenőrzési  eljárás feltételeinek biztosítására jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése, az ellenőrzés akadályozása, továbbá
	
d)	a vámszabadterülettel és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése 

esetén az eljáró vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.\" 

(2) A Tv. 141. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

\"(9) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámteher megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.\"

53. §

(1) A Tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) az engedélyezett fizetési halasztás, illetve részletfizetés idejére, valamint, ha a feltételtől függő vámmentesség vagy vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel feloldása érdekében utólag megfizetik, a jegybanki alapkamat 365-öd részét\"

(2) A Tv. 142. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) A kamatot a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a határidő lejártát követő naptól a teljesítés napjáig, egyéb esetekben a vámteher közlésének napjától az engedélyezett határidő napjáig terjedő időszakra kell felszámítani. Amennyiben a kamatfizetési kötelezettség azért keletkezik, mert a vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel feloldása érdekében utólag megfizetik, a kamatszámítás kezdő időpontja a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napján kezdődik. A kamat alapja a vámteher vagy a vámteher különbözete.\"

54. §

A Tv. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a vámkezelés költségeinek megtérítése céljából - a vámmal együtt - a (2) bekezdésben és e törvény végrehajtási rendeletében megállapított mértékű vámkezelési díjat kell fizetni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.\"

55. §

(1) A Tv. 144. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"c) ha az utóellenőrzés megszakítása miatt költség merül fel;\"

(2) A Tv. 144. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyeken, valamint az állandó jelleggel megnyitott határátkelőhelyeken a nyitvatartási idő meghosszabbításával végzett vámszolgálatért - a ténylegesen felmerült költségek figyelembevételével - a vámhatóság és a határnyitást kérő megállapodása szerinti díjat kell fizetni.\"

56. §

A Tv. 145. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c) pont megjelölés d) pontra módosul:

\"c) elfogadott exportőri minősítés iránti kérelmek elbírálása;\"




57. §

(1) A Tv. 146. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"b) az ügyfél által benyújtott, a vámkezeléssel, az engedélyezéssel kapcsolatos egyéb kérelmekről,\" 

(2) A Tv. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az árutovábbítás, a raktározás, a kiviteli ellenőrzés, valamint az ideiglenes kivitel és passzív feldolgozás esetén a vámkezelésnek a vámhatóság által történt igazolása határozatnak minősül.\"

58. §

A Tv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"147. § (1) Az első fokú határozat azonnal - fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajtható:

a)	- ha nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik - a vámfizetési kötelezettség megállapításánál; 

b)	az árunyilatkozat visszautasításánál; 

c)	a vámáru/áru közvetlen vámfelügyelet alá vételénél;

d)	jogszabályban meghatározott kötelező határidők meghosszabbítására irányuló kérelmek elutasításakor.

(2) A vámteherről szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet, vámkedvezményt, vámvisszatérítést megállapító határozat - a (4) bekezdés kivételével - csak egy ízben, a 139. §-ban meghatározott elévülési határidőn belül módosítható, illetve vonható vissza. 

(3) A határozatban rögzített határidőn belül az ügyfél kérelmére visszavonható a vámfizetésről szóló határozat abban az esetben is, ha annak kiadására a kedvezményes származás igazolás kiadása miatt kerül sor.

(4) A vámhivatalnak a saját határozata módosítására tett intézkedése nem zárja ki a határozat  ismételt módosítását, ha a vámfizetésre kötelezettnél tartott utólagos ellenőrzés megállapítása szerint a módosított határozat jogsértő. Ilyen esetben a határozatnak az utólagos ellenőrzés megállapításai szerinti módosítása megengedett, amely ellen jogorvoslattal lehet élni.

(5) A vámügyekben hozott, bíróság által el nem bírált jogsértő határozat a felettes szerv felügyeleti intézkedése keretében a 139. §-ban meghatározott elévülési határidőn belül megváltoztatható, megsemmisíthető, továbbá az ügyben új eljárás lefolytatása rendelhető el.

(6) A 128.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján kiszabott vámterhet a vámfizetésre kötelezett az előírt határidőn belül akkor is köteles megfizetni, ha a határozat ellen jogorvoslattal él. A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság megteheti a határozatban foglaltak végrehajtására a szükséges intézkedéseket. El kell tekinteni a határozat végrehajtásától, ha a benyújtott fellebbezés adatai alapján a határozatot várhatóan módosítani szükséges.

(7) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és ennek következtében a vámfizetésre kötelezettnek visszafizetési igénye keletkezik, a vámhatóság a visszafizetendő összeg után a befizetés napjától a 142. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű kamatot köteles fizetni. A vámteher helyesbítése és a vámvisszatérítés esetén a kamatfizetési kötelezettségre a 136. § és a 137. §-okban foglaltak az irányadók.\"

59. §

A Tv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A vámtartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó vámhatóság, illetve az általa külön megállapodás alapján megbízott adóhatóság - a jogerős vagy a 147. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott, azonnal végrehajtható okirat alapján - a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.\"

60. §

(1) A Tv. 155. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"a) személyes és egyéb személyre, továbbá szervezetekre vonatkozó egyedileg azonosítható adatokat megkeresés alapján adó-, vám- és devizahatósági eljáráshoz a Pénzügyminisztériumnak, devizahatósági feladatai ellátásához a Magyar Nemzeti Banknak, folyamatban lévő eljárásban, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából bíróság, ügyészség és bűnüldöző szervek számára, nemzetbiztonsági védelmi célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Irodának, adóellenőrzési célra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, továbbá hagyatéki eljáráshoz a közjegyzőnek;\"

61. §

A Tv. 161. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkező lép:

\"A vámhatóság által végzett utólagos ellenőrzés a vámfizetésre kötelezett szervezet  vámellenőrzés  alá eső külkereskedelmi tevékenységére irányuló teljes körű felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vámfizetésre kötelezett, illetőleg az, akit a vámtörvény vagy egyéb jogszabály alapján a vámigazgatási eljárásban kötelezettségek terhelnek, azoknak eleget tett-e.\"

62. §

A Tv. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(2) Az ellenőrzött

a)	az (1) bekezdésben említett iratokat, adathordozókat köteles a vámhatóság rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,
	
b)	az ellenőrzést végző személy kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.\"

63. §

A Tv. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"203. § (1) A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerűen végző egyéni vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerűen végző jogi és/vagy természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (a továbbiakban együtt: vámügynök).

(2) A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi  vámszerv  engedélye  (működési engedély) alapján kezdheti  meg és folytathatja, feltéve, hogy  rendelkezik   a    tevékenység    végzéséhez szükséges      szakképesítéssel,       egyéni    vállalkozói     igazolvánnyal    vagy - társaság esetén - cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem régebbi keltű, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja.\"

64. §

A Tv. 204. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"d) a  létesítendő   vámügynökség    vezetője (ügyvezető igazgatója) vagy - több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág vezetője vámszakértői engedéllyel vagy vámügyintézői képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig vámkezelői képesítéssel rendelkeznek;\"

65. §

A Tv. 207. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"207. § Nem jogosult vámügyekben eljárni a vámügynökség azon alkalmazottja, akit e tevékenységével kapcsolatban vámjogszabályba ütköző cselekmény ismételt elkövetése miatt szabálysértési hatóság vagy bíróság jogerősen elmarasztalt.\"

66. §

A Tv. 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közreműködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén - külön engedéllyel - a megbízója javára:

a)	kezességvállalási nyilatkozatot adhat,
	
b)	székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet üzemeltethet, valamint
	
c)	halasztott vámfizetési engedélyt kérhet.\"

67. §

(1) A Tv. 212. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

\"k) az állandó, illetve ideiglenes jelleggel megnyitásra kerülő közúti határátkelőhelyek létesítésével kapcsolatos eljárási rendet.\"

68. §

A Tv. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"2. Az e törvény végrehajtási rendeletében rögzített értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámáruk/áruk - a 3. pontban említett kivétellel - csak akkor vámkezelhetők, ha azokra az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a kiviteléről és behozataláról, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységi engedélyezésről szóló jogszabályok nem tartalmaznak korlátozó feltételeket, továbbá, ha azok forgalmára mennyiségi korlátozást tartalmazó egyéb előírások nincsenek hatályban. Az ilyen jogcímen vámkezelt vámárukra a kereskedelmi forgalomban érvényes vámterheket kell kiszabni. Az e pont alapján természetes személy részére vámkezelt vámáruk mennyisége sem haladhatja meg az 1. pontban, illetve e törvény egyéb rendelkezéseiben rögzített mennyiségi keretet.\"

Átmeneti és záró rendelkezések

69. §

(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 1997. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 70. §-ának  (4) bekezdése 1997. június 1-jén lép hatályba.

(3) Azon, 1997. július 1-jét megelőzően vámkezelt vámáruk tekintetében, amelyek e törvény hatálybalépését követően vámkezelt export termékbe épülnek(tek) be, az exportőr választása szerint 

a)	változatlanul igénybe vehetők a törvényben biztosított vámkedvezmények vagy
	
b)	amennyiben az exportőr a szerződéses alapon biztosított és a kedvezményes származás igazolásához kötött export piacrajutási kedvezményt kívánja igénybe venni, a származási bizonyítvány kiadásának feltételeként vállalnia kell a nemzetközi szerződésben előírt vámfizetési kötelezettség teljesítését, e törvény 1. §-a (12) bekezdésében hivatkozott rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

(4) A Tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján a vámügynöki tevékenységre nyújtott bankgaranciát a vámhatóságnak e törvény hatályba lépésének napjával fel kell szabadítani. A vámügynök a folyamatban lévő kezességvállalásaira köteles új bankgaranciát nyújtani.

(5) A Tv. 113. §-a (5) bekezdésében meghatározott személyek által 1997. december 31-e előtt a \"Vámáru nyilvántartási könyv\" felhasználásával behozott vámárukat legkésőbb végleges hazatelepülésük alkalmával, az 1997. december 31-ig érvényes szabályok szerint kell a belföldi forgalom számára vámmentesen vámkezelni. 1998. január 1-től a \"Vámáru nyilvántartási könyv\" csak az azt megelőzően behozott, említett vámkezelésnél használható fel, azzal újabb vámáruk behozatalára nincs lehetőség.  

(6) A Tv. 113. § (5) - (6) bekezdésében meghatározott vámmentességet 1998. április 1-jéig történő végleges hazatérés esetében alkalmazni kell az olyan külszolgálatosra is, aki a külszolgálatot 1996. január 1-je és április 1-je között kezdte meg. 1998. április 1-jétől vámmentes vámkezelésre az érdekeltek csak a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján jogosultak.

(7) E tv. 42. §-ával megállapított, a Tv. 116. §-ának (1) - (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévő vámkezeléseknél a Tv. hatályba lépésére - 1996. április 1-jére - visszamenőlegesen kell érvényesíteni. E rendelkezés alkalmazásában folyamatban lévő vámkezelésnek kell tekinteni a még le nem zárt vámkezeléseket, valamint a Tv. hatályba lépése óta a Tv. 45. §-a (5) bekezdése alkalmazásával feltételtől függően vámkezelt és vámfelügyelet alatt álló vámáruk vámmentességi jogosultságát.  

(8) A vámhatóság az e törvény hatályba lépése előtt kiadott, a vámszempontból  megbízhatóság   vizsgálatát is igénylő engedélyeket az 1. § (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként a már kiadott engedély vagy változatlan tartalommal és ideig érvényben marad vagy a feltételeknek meg nem felelő engedély  esetében   az új feltételeket az engedélyesnek 1997. december 31-ig kell teljesítenie. Ennek hiányában az engedély 1998. január 1-jével érvényét veszti.

(9) A Tv. 137. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában a vámhatóság számára biztosított vámteher visszatartási jog a 137. §-ban biztosított elévülési határidők figyelembevételével érvényesíthető.

(10) E  törvény  hatályba lépésével egyidejűleg a Tv. 8. § (4) bekezdése, a 21. § (4) bekezdésének c) pontja, a 125. § (2) bekezdés b) pontjának 2. alpontja, a 125. § (4) bekezdése, a 132. § (7) bekezdése, a 145. § (1) bekezdése, valamint a 204. § (1) bekezdésének c) pontja hatályát veszti.


70. §

(1) A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 9. §-a (6) bekezdésének a) pontja, a (7) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá kiegészül a következő új (16) bekezdéssel.

\"a) a tárgyévet megelőző éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó éves összegének egy tizenketted részét elérő, illetve kezdő vállalkozás esetén a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított várható fizetendő nettó fogyasztási adó egy hónapra eső átlagának megfelelő összegre szóló bankgarancia,  illetve - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdése szerint kincstári körbe tartozó gazdálkodó szervezetek esetében - a kincstári számlán rendelkezésre álló, (16) bekezdés szerinti fedezetbiztosítás, vagy\"

\"(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezőnek jövedéki biztosítékként 

a)	dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fűszerpaprika-őrlemény termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,
	
b)	kőolajtermékekkel és egyéb kőolajszármazékkal folytatott tevékenység esetén 80 millió forint értéket elérő forgalomképes, per- és tehermentes saját ingatlantulajdon vagy azonos értékben bankgarancia, illetve fedezetbiztosítás igazolásával kell rendelkeznie.\"

\" (9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia belföldi székhelyű pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban foglaltak szerint megállapított és jogerős határozattal kivetett jövedéki bírság felmerülése, illetve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetére - az e §. (6) bekezdése a) pontjában, illetve a (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthető biztosítéknyújtás lehet.\"

\"(16) A (6) bekezdés a) pontjában szereplő fedezetbiztosításként a jövedéki biztosítékra az e törvény szerint előírt összegnek a kincstári körbe tartozó kérelmezőnek a kincstár által vezetett fedezetbiztosítási számláján történő elkülönítése fogadható el, ha a kérelmező a fedezetbiztosítási számla felett csak az országos parancsnoksággal együttesen rendelkezhet.\"

(2) Az  államtitokról   és   szolgálati    titokról   szóló 1995. évi LXV. tv. (a továbbiakban: titokvédelmi törvény) mellékletét képező államtitokköri jegyzék \"Különös adatfajták\" fejezetében a \"Pénzügyminisztérium\" cím a 137. pontot követően a következő pontokkal egészül ki:

\"137/a. A vám- és pénzügyőrségnél a büntetőeljárás megindítása előtt a felderítés során keletkezett információk a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásig.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/b. A vám- és pénzügyőrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden konkrét adat, a büntetőeljárásban történő esetleges felhasználásáig, valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/c. A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/d. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/e. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a rendőrségről  szóló   1994. évi XXXIV. törvény 64. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fedővállalkozások jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/f. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és  jelentések, melyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.\"

(3) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 37. és 40. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a 37. § után a 37/A. §-sal:

\"37. § (1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság ipari vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést szerezhet. Egyesülés vámszabadterületen nem alapítható.

(2) Vámszabadterületi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés szerzésére és a társaság működésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel - ez a törvény és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A vámszabadterület technikai elhatárolásának, a vámszabadterületen létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a vámszabadterületen lebonyolódó személy és áruforgalom szabályait a vámjogra és a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

37/A. § (1) A vámszabadterületi társaság a vámszervezet központi szervének a vámszabadterület létesítését engedélyező határozata jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles létrejöttét nyilvántartásbavétel céljából a devizahatóságnak bejelenteni.

(2) Amennyiben a Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyű, kizárólag külföldi vagy külföldi részvétellel működő társaság a vámszervezet központi szervétől székhelyén ipari vámszabadterület létesítésére engedélyt kap vagy a székhelyét ipari vámszabadterületre teszi át, ezzel vámszabadterületi társaságnak minősül és ezt a tényt nyilvántartásbavétel céljából köteles nyolc napon belül bejelenteni a devizahatóságnak.

40. § (1) Vámszabadterületi társaságoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és működését tervezik, vámszabadterületté nyilvánították.

(2) A vámszabadterület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerős határozat csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot, valamint a devizahatóságot nyolc napon belül.\"

(4) Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.\"

71. §

E törvény 68. §-a (4) bekezdésének hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 236. §-a.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 66. §-a (2) bekezdésének b) pontja az e törvény 68. §-a (4) bekezdésének hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti.

72. §

(1) Ahol a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény bankot vagy pénzintézetet említ, az alatt hitelintézetet kell érteni.

(2) Ahol a Tv. Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot (IKM) említ, helyette az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot (IKIM) kell érteni. 


I N D O K O L Á S

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó 
egyes törvények módosításához



Általános indokolás

A  vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv) módosítást az Európai Unióval (a továbbiakban: EU) vállalt jogharmonizációs kötelezettség fokozatos végrehajtása, a múlt év áprilisában hatályba lépett törvény alkalmazásának segítése, időszerűségét az EU-val - és egymással is - szabadkereskedelmi szerződéses kapcsolatot létrehozó országok közötti szorosabb kereskedelmi és integrációs együttműködés megalapozását biztosító egységes származási szabályok  alkalmazásának 1997. július 1-től  vállalandó kötelezettsége indokolja. A szerződő felek közötti kereskedelemben a partner országokból  származó árukra igénybe vehető vám-, és egyéb piacrajutási kedvezmények  származási feltételeit az EU-val, az EFTA-val és a visegrádi országokkal (CEFTA) eddig aláírt, törvényi szinten kihirdetett társulási, illetve szabadkereskedelmi megállapodásaink részét képező származási jegyzőkönyvek tartalmazzák. 
A piacrajutási kedvezmények bővítése céljából az EU, EFTA, CEFTA és a balti országok, valamint Románia és Bulgária részéről is elfogadott, illetve elhatározott származási szabályharmonizációt biztosító új származási jegyzőkönyveket kormányrendeletek hirdetik ki. Az új származási szabályok  alapján lehetővé válik, hogy  - a szerződéses térségbe történő export esetén - az egységes rendszerhez csatlakozó országokból származó és az exporttermékbe beépült anyagokat és félkésztermékeket  is - a piacrajutási kedvezmények igénybevételét biztosító  ún. \"származó hányadként\" igazolhassák az exportőr országok. A származó anyagok értéke tehát növelhető a szerződő felektől származó importhányad értékével, amennyiben a késztermék a kedvezményes térség piacán értékesül. A szerződéses országokból származó termékhányadok származóként  történő beszámíthatósága az ún. pán-európai kumuláció. 
    
A pán-európai kumuláció alkalmazásával változnak a származás igazolásának feltételei is, amennyiben az integrációs térségen kívüli országokból származó vámárukra a továbbiakban csak korlátozottan érvényesíthetők a Vtv által  az exportba beépült vámárukra biztosított vámjogi kedvezmények és  mentességek, ha az exportőr a kedvezményes származás igazolásához kötött szerződéses piacrajutási kedvezményekkel élni kíván.  Így az 1997. július 1-től magyar részről is alkalmazandó új nemzetközi kötelezettségvállalásban  rögzített feltételek  végrehajtásának biztosítása céljából szükségessé vált a Vtv exportösztönző rendelkezéseinek módosítása. A  mellékelt törvényjavaslat ennek érdekében érinti a vámszabadterületi szabályozást, az aktív feldolgozás jogcímén alkalmazható vámteher fizetés alóli mentesítést, a magánvámraktár igénybevétele esetén az exportba beépülő vámárukra kiszabott vámteher felfüggesztésének lehetőségét,  a külföldi fél részéről küldött és az általa megrendelt exporttermékbe  beépülő import anyagra és alkatrészre biztosított vámmentes jogcím alkalmazását, valamint az exportteljesítés igazolásához kötött vámvisszatérítési lehetőség igénybevételét. 
Eszerint, illetve a nemzetközi kötelezettségvállalásban rögzítetteknek megfelelően  1998. december 31-ig  a  vámtörvényi vámmentességi, illetve vámkedvezmény jogcímek csak     az 5 %-os vámszint fölötti vámtételek tekintetében - textiltermékeknél 10 % fölött - érvényesíthetők, ha az exportőr a szerződéses partnerek piacán igénybe kívánja venni a származás igazolásához kötött piacrajutási kedvezményt, 1999-től pedig a teljes vámot meg kell fizetni a szóbanforgó esetekben.  

A törvényjavaslat az említett szabályok alkalmazását biztosító rendelkezések mellett  az EU Vámkódexével vállalt harmonizáció megvalósítását szolgáló előírásokat is tartalmaz, továbbá olyan rendelkezéseket, amelyek a vámtörvény hatálybalépése óta ismertté vált értelmezési problémák megoldását segítik, különös tekintettel a gazdálkodás feltételeinek  javítására. 
Tartalmaz a tervezet olyan módosítási javaslatokat is, amelyek a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést biztosítják a Vtv  gyakorlati alkalmazása során e téren szerzett tapasztalatok ismeretében. 

Részletes indokolás 

  1-2. §-ok 

A törvény értelmező rendelkezéseinek módosítása, amely - többek között - a törvény hatálybalépése óta a vámszervezetnél megvalósult hatósági funkcióváltozást, és a vámáru fogalomban a közvámraktárba kiviteli céllal betárolt belföldi áru bérmunkaszerződés keretében történő visszahozatalának biztosíthatósága céljából szükséges módosítást tartalmazza. A lízing definíciót a hazai törvényhozásban bekövetkezett időközbeni változások miatt kell a Vtv-ben szerepeltetni. A vámteher fogalom bővítését a vámbiztosíték alapjának pontosabb meghatározása teszi szükségessé. A vámszempontból megbízható fogalom újraszabályozását (szigorítását) az e feltételhez kötött vámjogi kedvezményekkel történő visszaélések tapasztalatai indokolják. A kockázatot csökkentendő került be a feltételek közé a vámtartozás mentesség mellé az évente igazolandó adó- és TB tartozás alóli mentesség, valamint a cég működőképességét bizonyító körülmény igazolása. 
A nemzetközi szerződéshez kapcsolódó kedvezményes elbánás fogalmának meghatározását a pán-európai kumulációs rendszerhez történő csatlakozás feltételeit megteremtő módosító javaslatok egyértelmű alkalmazásának biztosítása teszi szükségessé.    
Az egyéb rendelkezések pontosító célú és szerkesztési javaslatokat tartalmaznak, amelyek érdemben nem változtatják a hatályos előírásokat, így a 2. § (2) bekezdéseként javasolt rendelkezés is - amely a vámigazgatási eljárás és az államigazgatási eljárás szabályainak egymásra épülését rögzíti -  a hatályos Vtv vonatkozó előírásának értelemszerű átrendezését szolgálja.   

3-4 . §-ok

A Vtv 3. §-ának módosítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a MALÉV járatok fedélzetén ismét zavartalanul  biztosítható legyen a légiutasok fedélzeti kiszolgálása, ideértve a devizáért történő értékesítés lehetőségét is.  

A hamisított és kalóztermékek nemzetközi forgalmának korlátozására érvényes  nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtásának EU-konform vámtörvényi megalapozása céljából - az áruforgalom szabadsága érvényesítésének elvét  megőrizve - nevesített  hivatkozás történik arra, hogy a továbbiakban a vámeljárásban érvényesíteni szükséges a jelenleg előkészítés alatt álló külön jogszabályban a hamisított áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében előírt korlátozó rendelkezéseket is.  

5. § 

A közvámraktárba export céllal betárolt áruk továbbítására is vámbiztosítéknyújtási kötelezettséget szükséges előírni  annak érdekében, hogy az áruk raktárból történő kivitele esetén a vámhatárig fedezhető legyen a beraktározást követően visszatérített közterhek és igénybevett állami támogatások  összege arra az esetre, ha az áru a külföldre történő kiszállítás helyett belföldi forgalomba kerülne. 
Emellett a múlt év júliusától bevezetett tranzitgarancia és a vámtörvényben szabályozott vámbiztosítéknyújtási garanciák gazdálkodók érdekeit figyelembe vevő összhangjának megteremtésére is tartalmaz javaslatokat a rendelkezés, valamint a javaslatban  meghatározott esetben a jövedéki garanciát is beszámíthatóvá teszi a vámbiztosítékba. 
 
A gazdálkodók likviditási problémáit mérlegelve a javaslatban pontosan meghatározott feltételek megléte esetén  - amennyiben az adott vámáru, vagy áru vámterhét  több vámjogi kedvezmény biztosításánál is figyelembe kellene venni - lehetővé válik a vámbiztosítékok halmozódásának kiküszöbölése. Ennek alkalmazását és ellenőrzését biztosítandó a javaslat a kérelmező által nyújtandó feltételeket is rögzíti.  
A külföldi bankgarancia elfogadásának feltételeként - és az MNB-vel e kérdésben folytatott többszöri egyeztetés eredményeként - rögzítésre kerül, hogy vámbiztosítékként csak a belföldi bank (hitelintézet) által felülgarantált külföldi bankgaranciát fogadhatja el a vámhatóság.
A vámbiztosítékokkal foglalkozó rendelkezések kezességvállalási feltételei az egyértelmű alkalmazás és egységes végrehajtás biztosítása céljából kerülnek pontosításra (ld. 5. § (6) bekezdését). Ugyanakkor a kezességvállalási tevékenység garanciális feltételeit erősítendő, kiegészül a szabályozás egy olyan rendelkezéssel, amely a feltételek megszegése esetén lehetővé teszi az engedély visszavonását és ilyen esetben két éves moratórium alkalmazását annak ismételt megszerzésére. 

6-7. §-ok

A vámbiztosíték mértékét szabályozó 6. §-ban foglalt  javaslatok az egyes jogcímeken nyújtandó vámbiztosíték feltételeket pontosítják, valamint a közvámraktárba beraktározott áruk vámhatárig történő árutovábbításánál igényelhető vámbiztosíték tartalmát szabályozzák. Pontosításra kerül továbbá a vámraktár és a vámszabadterület üzemeltetéséhez  kért tevékenységi garancia feltételrendszere is, aminek célja, hogy a nyújtott  fedezet vámhatósági ellenőrzését is megfelelőbben biztosítsa.       

A vámbiztosíték mentesség szabályait (7. §) azok egyértelműbb alkalmazási feltételeit biztosítandó  javasolja a tervezet a hatályos  előírások áttekinthetőbb szerkezetbe foglalását. Új jogcímként fogalmazza meg a javaslat a külföldi lajstromjelű szállítóeszközök vámbiztosítéknyújtás mentességét.

8-9. §-ok 

A vámbiztosíték felszabadítását szabályozó rendelkezés (8. §) a vámbiztosítékok gyorsabb elszámolásának elősegítése céljából a hatályos előírást egészíti ki azzal a jogcímmel, amikor a vámbiztosíték indokoltsága a vámteher megfizetése miatt szűnik meg.   

A vámkezelésnél alkalmazott vámtételek szabályait a 9. §. pontosítja.  

10-12. §-ok 

E rendelkezések közül a pán-európai kumulációs rendszer alkalmazása céljából 1997. júliustól bevezetésre kerülő szabályok végrehajtási feltételeinek biztosítását szolgáló módosításoknak van kiemelt jelentősége. A javaslatban  utalás történik arra, hogy az új szabályok szerint az exportőrnek a Vtv-ben továbbra is biztosított vámkedvezményektől függetlenül vámfizetési kötelezettsége keletkezik, amennyiben a nemzetközi szerződés alapján igénybe vehető kedvezmények érvényesítéséhez a származás igazolását kéri (ld. 10. § (2) bekezdése). 
A  kiadásra kerülő származási  bizonyítványok  megszerzésének feltételeként utalás történik arra is, hogy export esetén a vonatkozó nemzetközi szerződés tartalmazhat a származás igazolás feltételeire vonatkozó előírásokat, amit kötelező érvényesíteni  (11. §).

A 12. § (1) bekezdésében pedig szabályozásra kerül, hogy amennyiben az új származási szabályok szerinti származás igazolás kiadásának feltételeként megfizetendő vámteherkivetésre  kerül sor, a vám kiszabásánál   az exportba beépült vámáru tekintetében  annak a vámterületre történt korábbi beérkezéskori vámértékét kell figyelembe venni. 

A 12. §-ban rögzített egyéb rendelkezések részben pontosító jellegűek, részben a vámérték felülvizsgálat segítése céljából felhatalmazást adnak a vámhatóságnak arra, hogy a konkrét körülményektől függően döntsön a vámérték bevallás megköveteléséről, amennyiben a bevallott vámérték tekintetében kételye támad.  

13-15. §-ok 

E §-ok döntően ugyancsak a vámérték felülvizsgálat végrehajtását könnyítő pontosításokat  tartalmaznak. 

16-17. §-ok

E rendelkezések a vámhatáron történő ügyféli kötelezettségek, valamint az átmeneti őrzés igénybevételével kapcsolatos előírások pontosítását szolgálják.  

18. §

Az államhatáron át bonyolódó forgalomra vonatkozó tiltó és korlátozó jogszabályok hatályát nem sértve, kiegészül a rendelkezés egy olyan feltétel rögzítésével, aminek alapján egyértelművé válik a Vtv-ben biztosított jogok és kedvezmények érvényesíthetősége, amennyiben az adott forgalom nem tartozik a külkereskedelmi törvény hatálya alá.    

19-20. §-ok 

A bizalmi elv érvényesítése céljából a 20. §-ban újraszabályozott összevont árunyilatkozatadás feltételei a gyakorlati tapasztalatok alapján szigorodnak. Az egyszerűsített bevallást  ugyanis csak a ténylegesen  megbízható ügyfelek   számára szabad biztosítani. Ezért javasolja például a tervezet, hogy a továbbiakban csak a vámszempontból megbízható ügyfelek kapjanak erre lehetőséget, míg a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vagy egyéb szempontból fokozott ellenőrzést igénylő áruk vámkezelésénél az árunyilatkozatadás egyszerűsített módja nem alkalmazható.  

21. §

A vámkezelés céljából benyújtott vámárunyilatkozat alapján a vámhatóság nem minden esetben tudja előre megállapítani azt, hogy a vámkezelést mikorra tudja elvégezni. Ezt ugyanis  az árunyilatkozatból meg nem állapítható egyéb körülmények is befolyásolhatják. Ezért a hatályos törvényi szöveg értelemszerű módosítása szükséges, ugyanakkor az ügyfelek érdekében  rögzíti a módosítás a vámhatóság azon kötelezettségét is, hogy az árunyilatkozat átvételekor köteles azt ellenőrizni. Tartalmaz továbbá a módosítás felhatalmazást az országos parancsnokság részére  annak érdekében, hogy kérelemre,  a körülmények mérlegelésével,  általános engedélyt adhasson a Vtv-ben nem rögzített esetekben is a vámkezelések soronkívüli, illetve a vámárunyilatkozat benyújtásának napján történő  lebonyolítására is. Az engedélyezés feltételei a vámtörvény végrehajtási rendeletében kerülnek szabályozásra.

22-25. §-ok 

Általában  pontosító javaslatok.
A 23. § a külföldi tulajdonban lévő és külföldi lastromjellel ellátott fuvareszközökre is lehetővé teszi az árutovábbításkor az egyszerűsített eljárást a végrehajtási rendeletben szabályozott részletek szerint.  

26. § 

A pán-európai kumulációs rendszer alkalmazását biztosító módosítási javaslat, amely biztosítja, hogy a magánvámraktárnál eddig alkalmazható vámteherfizetés alóli mentesítés július 1-jét követően a nemzetközi kötelezettségben vállalt vámteherfizetési feltétel érvényesítési lehetőségével módosuljon, ha az exportőr az új származási szabályok szerinti igazolást kér.

27. §  

E rendelkezésben javasolt módosítás az EU vonatkozó előírásaival összhangban lehetővé teszi, hogy a közvámraktárba  árut beraktározó jogai és kötelezettségei megegyezzenek a vámárut beraktározóéval, továbbá arról  is rendelkezik, hogy a beraktározói jogok és kötelezettségek átszállhassanak az áru igazolt külföldi tulajdonosára is. Ez utóbbi rendelkezésnek azért van jelentősége, hogy lehetővé váljék az új tulajdonos rendelkezési jogosultsága az áru felett.     

28-31. §-ok 

E rendelkezések egyik célja, hogy mind az aktív feldolgozás esetében, mind az ideiglenes behozatali vámkezelésnél egyértelművé tegyék, hogy a vámterheket a vámáru esetleges belföldi forgalomba kerülésének esetére 100 %-ban kell biztosítani függetlenül attól, hogy a vonatkozó törvényi előírások szerint az adott vámeljárás milyen vámteherfizetési kötelezettség alá esik.  Ennek alapján a továbbiakban egyértelművé válik, hogy  a forgalmi adók fedezetét is biztosítani kell (ld. 28. § (1) bekezdését és a 31. §-t). 

A hazai  foglalkoztatási érdekek figyelembe vételével a módosító rendelkezések azt is biztosítják, hogy a közvámraktárba export céllal betárolt árukat a külföldi vevő rendelkezésének megfelelően a vele kötött bérmunkaszerződés alapján az aktív feldolgozás szabályainak alkalmazásával vissza lehessen hozni a közvámraktárból. A vámtörvény hatálybalépésével ugyanis - többek között - a vámszabadterületi raktározás helyett bevezetett vámraktározási intézmény nem tette lehetővé ezt, ami azt eredményezte, hogy a külföldi fél által megvásárolt magyar árut  ki kellett léptetni az országból ahhoz, hogy azt bérmunkavégzés céljából újra behozhassák.  Ez a szállítás miatti költségnövekedésen túl azzal a veszéllyel is járt, hogy például Szlovákiával  kell versenyezni az exportált magyar termékre köthető bérmunka vállalási üzlet megszerzéséért.    

A 28. § (2) bekezdésében rögzített javaslat  pontosítja továbbá  a bérmunka elszámolás feltételeit is, ami a biztonságosabb hatósági ellenőrzést szolgálja, másrészt biztosítja a nemzetközi kötelezettség érvényesíthetőségét is a bérmunka, illetve aktív feldolgozás esetén a jelenlegi szabályozás alapján élvezett vámteherfizetés alóli mentesség helyett,  amennyiben az exportőr a pán-európai kumulációs  szabályok szerinti származás igazolását kéri. 

A 29. §  az aktív feldolgozásban történő vámkezelés feltételeit szabályozza újra, tekintettel arra, hogy a Vtv elfogadását követően végrehajtási problémát okozott az engedélyezésben résztvevő hatóságok eltérő törvényértelmezése a feladat végrehajtása tekintetében. Az új rendelkezés lényegében megőrzi az EU konform szabályozást és pontosítja az érintett hatóságok feladatait.  

32. § 

E rendelkezésben  rögzített javaslat célja - a vonatkozó nemzetközi gyakorlattal összhangban -, hogy a külföldi lajstromozású fuvarozó eszközök és szállítótartályok ideiglenes behozatali szabályozásának feltételeit egyértelművé tegye, eszerint az ilyen fuvareszközök ideiglenes behozatala vámmentes jogcímen történhet. 
A Magyarországon tartózkodó külföldiek számára azonos időszakra csak egyféle jogcímen teszi lehetővé a személygépkocsi vámkezelést, mégpedig vagy a vonatkozó jogcímen történő vámmentesség alkalmazásával a  belföldi forgalom számára történő vámkezeléssel, vagy ideiglenes behozatali jogcímen, amihez 6 hónapon túli időtartam esetén vámbiztosítéknyújtás szükséges.  

Kibővíti a javaslat az ideiglenes behozatali jogcímek körét a nemzetközi légifuvarozást végző légijárművek külföldi meghibásodása esetén  a hazatérés idejére kölcsönkapott alkatrész vámáruk vámkezelésével, ami megfelel a vonatkozó nemzetközi gyakorlatnak. 

Egyértelművé teszi továbbá a módosítás, hogy az ideiglenes behozatali jogcímen élvezhető kedvezményes vámfizetés arra az esetre nem alkalmazható, ha a vámáruval való elszámolás a belföldi forgalom számára történő vámkezeléssel történik.  

33-34. §-ok 

A vámtörvény megszigorította a vámáru kiadásának feltételeit, aminek következtében nem volt lehetséges a vámáru kiadása a törvényben szabályozott vámbiztosítéknyújtás mellett. Ez az azonnali vámfizetési móddal vámkezelt vámáruknál okoz problémát, mert a vámteher megfizetése előtt a  szállítmányozó raktárából nem adható ki a vámáru. A javaslat a gondot megoldja. 
A 34. § pontosítja, hogy csak a fuvarozási tevékenység végzése céljából történő ideiglenes kivitel esetén mentesül  a szállítóeszköz az árunyilatkozat benyújtási kötelezettség alól.  

35-36. §-ok 

E rendelkezések részben a gazdálkodók érdekeit (35. § (2) bekezdése), részben az ellenőrzés biztonságosabb feltételeit szolgálják ( a 36. § (2) bekezdése). 
 
A 35. § (2) bekezdésében rögzített javaslat célja a vámszabadterület és a belterület között egyre bonyolultabbá váló gazdasági együttműködési kapcsolatok pontosabb szabályozása, különös tekintettel a vámszabadterület kedvezőbb vámjogi helyzetére és az egyes törvények ezzel kapcsolatos eltérő rendelkezéseire  is. 

A 36. § (1) bekezdéseként javasolt rendelkezés utal arra, hogy amennyiben a vámszabadterületen gyártott exporttermék kivitelénél a pán-európai szabályok alkalmazásával kérik a származás igazolását, érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségekben vállalt feltételeket is, ami gyakorlatilag vámfizetési kötelezettség vállalását jelenti.  

37.§

Az e §-ban rögzített feltételek a pán-európai kumuláció alkalmazásával ugyancsak módosulnak, miután az új nemzetközi kötelezettségvállalás  érvényesítése korlátozza az eddig igénybe vehető vámtörvényi vámmentességi jogcímet, amikor az exportőr a külföldi vevő által térítés nélkül beküldött anyagot, alkatrészt épít be az export-termékbe.

38-44. §-ok 

E rendelkezések a Vtv vámmentességi jogcímeit pontosító javaslatokat  tartalmaznak. Így többek között a vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján a Magyarországon dolgozó diplomaták számára zártkörű diplomata boltban történő vásárlás esetén biztosított vámmentességet  beiktatja a Vtv-be is, a fuvarozó vállalati alkalmazottak által a szolgálatteljesítés alkalmával behozott útiholmikra vonatkozó egyenlő elbánást is megteremti, továbbá a katonai temetőkkel kapcsolatos vámmentességi jogcím tartalmát az időközben felmerült, nemzetközi gyakorlattal összhangban álló igények szerint módosítja.     

A hazatelepülőknek,  bevándorlóknak, hosszabb időtartamra Magyarországon letelepülőknek vagy itt tartózkodóknak biztosított vámmentességi feltételeket pontosító javaslat kiküszöböli a hatályos Vtv szabályozás értelmezési gondot felvető megfogalmazását és a Vhr-ből átvett rendelkezéssel egyértelművé teszi a számukra  vámkezelhető személygépkocsira alkalmazható vámmentességi feltételeket, 1 éves időtartamra behatárolja továbbá e  kedvezményezett kör számára a vámmentes vámkezelés lehetőségét. 

A Lake Successi Egyezmény alapján vámmentes oktatási és tudományos készülékek és műszerek vámkezelési feltételeinek újraszabályozását az e jogcím gyakorlati alkalmazása során ismertté vált végrehajtási problémák elkerülése indokolja (ld. 42. §-t). Ezzel a módosítással kiiktatásra kerül a törvényi feltételek közül a a vámáruk tudományos egyenértékűségének igazolási kötelezettsége és a hasonló termékek hazai gyártása hiányának igazolása. Így ezeket a körülményeket a kedvezmény  igénybevételére kijelölt felsőfokú oktatási és kutatási intézmények vezetőjének nyilatkozata szerinti tényleges hasznosítás vizsgálata igazolhatja, a hazai termelés védelmét pedig a közbeszerzési pályázatok révén történő beszerzés dokumentálása helyettesíti. 

A szaktárca javaslatára a törzskönyvezési céllal behozott növényvédelmi célú készítmények is megkapják a vámmentességi jogcímet, továbbá a külföldi autópályán felhasználásra kerülő matricákkal kapcsolatos  vámmentességi kérelemnek  is helyt ad a javaslat, miután azoknak nincs hazai forgalmi értékük és a kedvezmény beilleszthető a vonatkozó vámmentességi jogcímbe is. 

45-47. §-ok 

A vámfizetésre kötelezett meghatározása a törvény egyik alapvető anyagi szabályt rögzítő §-a. Ezért is szükséges pontosítani a vonatkozó szabályozást. A javaslat a vámterhek biztonságosabb megtérülése céljából - az egyetemlegesség elvét érvényesítve - vámfizetésre kötelezetté nyilvánítja a megbízót  is, akinek a számlájára  a megbízott a vámkezelést kéri.  

A rendelkezési jog korlátozásával vagy a feltételtől függő vámkedvezmény alkalmazásával történő  vámkezelés garanciális feltételeit erősítendő, az ilyen árukra előírt elidegenítési korlátozást szükséges kiegészíteni  a bérbe-, használatba-  és lízingbe adási korlátozás előírásával is (ld: 46. §-t). 

A 47. §-ban javasolt módosítás a visszaélés esetén alkalmazandó szankció megalapozása érdekében a vámbiztosíték  megállapítás szempontjából is lényeges körülménynek tekinti a jelenleg a vámteher megállapításánál felsorolt feltételeket. 

48. §

A javaslat az 1997. júliustól alkalmazásra kerülő új származási szabályok alapján történő vámteher kiszabás  lehetőségére és  módjára utal, ami a magyar gyakorlatban is megteremti az áruk exportjánál történő vámkiszabást. 




49. §

Pontosító szabályozási javaslat az aktív feldolgozás esetén bizonyos esetekben kiszabható vámteherrel kapcsolatban felmerült értelmezési problémák kezelésére.
 
50. § 

A vámteher megfizetését szabályozó törvényi rendelkezések pontosítását szolgáló javaslatok célja többirányú. 
Egyrészt  biztosítják a kincstári elszámolási  szabályozás és a vámteher fizetési kötelezettség közötti egyértelmű törvényi kapcsolat megteremtését (ld: az (1) és az (5) bekezdéseket), másrészt egyértelművé teszik, hogy az új származási szabályok alapján igényelt származási igazolás esetén az exportőr  kérelmére kiszabott vámteher megfizetésének igazolása mindkét vámteher fizetési módnál szükséges a származási bizonyítvány megszerzéséhez. 

A halasztott vámfizetés feltételeinek szigorítására vonatkozó javaslat (ld: a (2) bekezdést) a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépést biztosítja.  Ezen belül különösen a vámszempontból megbízható feltétel előírása lényeges előrelépést alapozhat meg, miután ez a vámtörvényi fogalom megköveteli az  ügyfél büntetlen előéletét is a vámfizetési kedvezmény megszerzéséhez. A cégjegyzékbe történő bejegyzés igazolása ugyancsak növeli a vámbeszedés biztonságát. 

51.§ 

A vámvisszatérítési szabályok módosítására  vonatkozó javaslatok  elsősorban a pán-európai kumuláció alkalmazásának lehetőségét,  valamint a visszatérítés feltételeit pontosító előírásokat tartalmaznak a visszaélések lehetőségének csökkentése céljából.  
Kiegészül a § továbbá egy új (2) bekezdéssel, amely az adóeljárási szabályokkal összhangban a vámhatóság számára is megadja a lehetőséget a visszatérítendő vámterhek visszatartására, ha a kérelmezőnek vámtehertartozása van, továbbá ha a vámhatóság erre vonatkozó megkeresést kap az adóhatóságtól vagy a társadalombiztosítási szervtől a nála nyilvántartott közterhek megtérítése érdekében.

52. §

A vámigazgatási bírságra vonatkozó új jogcím megfogalmazását tartalmazó javaslat  célja a növekvő szerepet  játszó vámhatósági utólagos  ellenőrzés akadályoztatásának szankcionálása. 

53. §

A kamatfizetési kötelezettség módosítását tartalmazó javaslat a  kamatszámítás kezdő időpontját határozza meg azokra az esetekre, amikor egy korábban élvezett feltételes  vámkedvezmény  feltételének feloldása miatt kell a kamatot felszámítani.

54. §

A rendelkezés a nemzetközi szerződések (WTO és szabadkereskedelmi megállapodások) alapján idén januártól megszűnt vámon kívüli fizetési kötelezettségre utal, így a továbbiakban a vámkezelési díj és a statisztikai illeték csak a nem WTO országokból származó importnál merül fel. 

55-56. §-ok 

A javaslatok közül a határátkelőhelyeken végzett túlórai szolgálatért felszámítható költségtérítési lehetőség emelhető ki, aminek a megnövekedett nemzetközi forgalom szabta működtetési költség  igények miatt van jelentősége. 

57-58. §-ok 

A vámigazgatási eljárás egyéb államigazgatási eljárásoktól eltérő különös szabályait tartalmazó rendelkezéseinek módosítási javaslata, amely 

- pontosítja a határozathozatali szabályokat (57. §); és 
- a jogorvoslati előírásokat áttekinthetőbb rendszerbe foglalja (58. §).
 
E szabályok  közül kiemelendő az új származási szabályok alkalmazásával kiszabott vámteherről szóló elsőfokú határozat kivétele az azonnali végrehajtási kötelezettség alól, valamint az ilyen kötelezettséget tartalmazó határozat ügyfél kérelmére történő  visszavonhatóságának szabályozása, amivel megakadályozható az e jogcímhez  kapcsolódó kintlévőségállomány képződés (lásd: a javaslat 58. §-ában foglalt Tv. 147. § (1) bekezdés a) pontját és (3) bekezdését.)

A határozathozatalra vonatkozó egyéb rendelkezésekben foglalt javaslatok célja a határozatok módosítási és visszavonási eseteinek pontosítása, ami az eljárás során szükséges  korrekciók elvégzésének lehetőségét biztosítja.
 
A jogbiztonság növelését szolgálja a vámhatóság  kamatfizetési kötelezettségének megerősítése, ha határozata jogszabályt sértett és e címen visszafizetési kötelezettsége keletkezik (lásd: 58. §-ában foglalt Tv. 147. § (7) bekezdését). 

59-60. §-ok

A végrehajtási eljárás hatékonyságának növelése céljából a módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a vámhatóság együttműködési megállapodást köthessen az adóhatósággal a vámterhek behajtására. Ezzel mód nyílik a hatóságok erőinek ésszerűbb koncentrálására (lásd 59. §-t).

A vámadatbázisban meglévő adatok ellenőrzési célra történő felhasználásának  biztosítását szolgáló módosítás az APEH, ÁSZ és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda részére (lásd az 60. §-t).

61-62. §-ok

A vámhatósági tevékenységen belül szükségszerűen növekvő szerepet játszó utóellenőrzés feltételeire vonatkozó javaslatok pontosabban behatárolják a vámhatósági ellenőrök illetékességét (61. §), és az ellenőrökkel azonos módon szabályozzák újra az ellenőrzött kötelező együttműködését az ellenőrzés lefolytatásában, illetve feltételeinek biztosításában (62. §), ami megalapozza az ennek megsértése miatt kiszabható vámigazgatási bírság kiszabás lehetőségét is. 

63-66. §-ok 

A vámügynöki tevékenységre vonatkozó szabályok módosítását a törvény bevezetése óta ismertté vált gyakorlati  problémák kezelésének igénye teszi indokolttá. Így például a gazdasági társaságok tevékenységi feltételeit szabályozó törvénymódosítási szándékkal összhangban kerül szabályozásra a vámügynöki tevékenységi engedély kiadásának feltétele is a cégbírósági bejegyzési igazolás tekintetében (63. § (2) bekezdés). 

Egyértelművé teszi a sok vitát kiváltó garancianyújtási kötelezettségek  alkalmazását is (ld: 66. §-t), és egyidejűleg törli a vámügynöki tevékenységi engedély kiváltásához szükséges 2 %-os bankgarancianyújtási kötelezettséget. Következésképpen a vámügynök(ség) által végzett egyes tevékenységekhez előírt garanciafeltételeket külön-külön  kell teljesíteni. 
Az új szabályozás elfogadásával a vámügynöki tevékenység szakmai  végzettség igazolásával, vámbiztosítéknyújtási feltétellel és szervezet esetén cégbejegyzés igazolásával folytatható. 

68. §

A törvény 1. számú mellékletének 2. pontjában  szabályozott nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó előírások újraszabályozásával a természetes személyek számára   - e minőségükben - a jelenlegi előírások szerint lehetővé tett kereskedelmi mennyiségnek  minősülő vámkezelési lehetőségét célszerű korlátozni a feketegazdaság feltételezhető áruforrásainak szűkítése céljából. 

69-71.  §-ok

Az átmeneti rendelkezések egyik legfontosabb előírása a pán-európai kumuláció július 1-jei hatálybalépésével érintett átmeneti szabályok megfogalmazása (69. § (3) bekezdés). Eszerint  egyértelmű, hogy a július 1-je előtt importált és a július 1-jét követően bonyolított exportba beépülő vámáruk tekintetében az exportőr döntése az irányadó abban, hogy változatlanul élni kíván-e a vámtörvényi vámkedvezmények igénybevételével, vagy a pán-európai kumulációs szabályok alkalmazásával (vámfizetés vállalásával) kéri az export-piacrajutási kedvezményt biztosító származás igazolását a vámhatóságtól. 

Tartalmaz a rendelkezés a gazdálkodók (vámügynökök) által a hatályos Vtv. alapján megkövetelt 2 %-os tevékenységi garancia azonnali felszabadítására vonatkozó garanciális előírást is (69. § (4) bekezdés). Az oktatási és tudományos eszközök vámmentességi jogcíme feltételeinek változását olyan folyamatban lévő ügyekre is kiterjeszti az átmeneti rendelkezés hatálya, amely készülékek és műszerek  a vámtörvény szerint feltételes  vámmentességgel kerültek vámkezelésre (lásd a 69. § (7) bekezdését). Ezzel a törvénymódosítás segítené a vámhatóság által végzett vámfelügyeleti ellenőrzés során feltárt problémák megoldását.    Kiemelendő továbbá a  jövedéki törvényi módosításra vonatkozó javaslat  a vámbiztosíték és a jövedéki biztosíték összhangba hozatalára, a kincstári finanszírozási rendben tevékenykedők jövedéki biztosítékának különös szabályozására (lásd a 70. § (1) bekezdést), valamint a titokvédelmi rendelkezések, amit  az erre vonatkozó törvényi szabályozási kötelezettség  indokol.
 
A 70. § (3) bekezdésében foglaltak a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény vámszabadterületi társaságokra vonatkozó előírásainak az időközben bekövetkezett jogszabály-módosulások miatti hiányosságait hivatottak pótolni, valamint összhangot kívánnak teremteni a vámszabadterületi és a vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményekkel rendelkező társaságokra vonatkozó különböző jogszabályok között. A befektetési törvény korábbi szabályozása kizárólag arról rendelkezett, hogy a vámszabadterületi társaság a vám-, a deviza és a külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül. A módosítás rögzíti, hogy az újonnan alakult, valamint az áttérő társaságok a vámszervezet központi szervének határozata jogerőre emelkedésétől válnak külföldivé, illetve a vámszabadterület létesítésére kiadott engedély visszavonása vagy lejárta napjával veszti el külföldiségét az említett jogszabályok tekintetében. A korábbi szabályozás nem tartalmazta, hogy egy társaság a cégjegyzékben vámszabadterületi társaságként kerüljön bejegyzésre, továbbá, hogy a vámszervezet központi szervének azon határozatát, mely a társaság székhelye szerinti ingatlan vámszabadterületté nyilvánításáról szól, csatolni kell a cégbejegyzés iránti kérelemhez. Hasonló módon a vámszabadterület létesítésére adott engedély visszavonását vagy lejártát a társaság, a határozat megküldésével köteles bejelenteni a cégbíróságon, hogy az a vámszabadterületi státusz törléséről intézkedjen.

A számviteli törvény 1996. évi módosításával összhangban a vámszabadterületi társaságok esetében is lehetőséget ad az ún. áttérésre, azaz bejegyzett belföldi társaság vámszabadterületivé, illetve vámszabadterületi társaság vám-, deviza- és külkereskedelmi jogszabályok alkalmazása szempontjából belföldivé való átalakulására. A devizahatóságnak történő bejelentési kötelezettség előírása a devizakülföldi társaságok egységes nyilvántartása érdekében szükséges.

A 70.  §  (4) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, az államigazgatási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ae) 3. §-ának (6) bekezdése került módosításra. A módosításokra azért van szükség, mert az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben is alkalmazni kell az Ae szabályait, azonban az atomenergiáról szóló törvény módosítása során megfogalmazott Ae-t módosító rendelkezésből kimaradt az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló törvényre történő hivatkozás. Ezt pótolja a törvényjavaslatban felvett rendelkezés, figyelemmel arra is, hogy a már hivatkozott atomenergiáról szóló törvénymódosítás 1997. június 1-jén lép hatályba (lásd: 70. § (4) és 71. §).


                                            Ç   ü   v ë   r Ž   n ¦   j Ă   e ¦   a k  ] {  Y ü  U -  Q ¦  M Ű  I   A$ @ @ A @ A  A A  @ A  @"
