"1ż









T/4102. számú
törvényjavaslat

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a 
könyvvizsgálói tevékenységről






							Előadó: 
							Dr. Medgyessy Péter
							pénzügyminiszter



1997. március hó






1997. évi  .........törvény
a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és 
a könyvvizsgálói tevékenységről




A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről  tárgyszerű   információkat hozzanak  nyilvánosságra. Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg. 

Az Országgyűlés elismeri a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé teszi, hogy tagjai a maguk által választott testületek és  tisztségviselők útján - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket, és így hozzájáruljanak a  nemzetgazdaság fejlődéséhez.

Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:


I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A törvény alkalmazási köre
1. §

(1)Ezt a  törvényt a Magyar Köztársaság területén könyvvizsgálói tevékenységet végző természetes személyekre (a továbbiakban: könyvvizsgáló), a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaságokra (a továbbiakban: könyvvizsgálói társaság), és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára kell alkalmazni.

(2)Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi  I. törvény alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethető az Európai Közösségek Tanácsának a számviteli bizonylatok kötelező ellenőrzésével megbízott személyek működésének engedélyezéséről szóló 84/253/EGK irányelvével.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara
2. §

(1)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamara /a továbbiakban: kamara/ a könyvvizsgálók önkormányzattal rendelkező köztestülete. 

(2)	A kamara országos szervezet, amely feladatainak ellátására  helyi szervezeteket hoz létre.

(3) A kamara jogosult arra, hogy  a Magyar Köztársaság címerét a kamara épületein, helyiségeiben elhelyezze, valamint hivatalos iratain és bélyegzőin feltüntesse.

A kamara feladata
3. §

A kamara a tagok  képviseletében:

a)	véleményezi azokat a törvényeket és más  jogszabályokat, amelyek a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a kamara feladatait és működését közvetlenül érintik,

b)	közvetlen kapcsolatot tart fenn az Országos Számviteli Bizottsággal, a számviteli szakemberek, az adótanácsadók szakmai szervezeteivel,

c)	kialakítja, folyamatosan kiegészíti, módosítja  és közreadja a nemzeti könyvvizsgálati módszertani elveket és szabályokat (a továbbiakban:  standardokat), figyelemmel kíséri azok megtartását,  gondoskodik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhangjukról,

d) szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak  munkájuk ellátásához, szakmai kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elősegíti, hogy a tagok munkájukat e törvényben és más jogszabályokban előírt módon végezzék, a  könyvvizsgálattal összefüggő   kérdésekben véleményt nyilvánít és ad közre,

 e)	közreműködik az okleveles könyvvizsgálói képesítésben, segíti a könyvvizsgálójelölteket a szakmai gyakorlat megszerzésében,

f)	részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel,

g)	megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: 	alapszabály),

h)	vezeti a tagok és a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartását, biztosítja, hogy a  nyilvántartást az érdekeltek megtekinthessék, és arról egyébként is tájékozódhassanak,

i)	kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a megtartásukat,

j)	figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenységét;  ha hiányosságot vagy az etikai szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik az etikai  szabályzatnak megfelelően, és határozatát nyilvánosságra hozza,

k)	a tagok érdekeit érintő intézkedésekről, a szabályok változásairól, a szakmai állásfoglalásokról, a könyvvizsgálók tevékenységéről folyamatosan tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen  a tagok rendelkezésére bocsátja.


II. FEJEZET
A kamarai tagság
A tagsági viszony keletkezése
4. §

Azt a személyt (a továbbiakban: kérelmező), aki az 5.§-ban meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni  a kamara tagjai közé. A feltételek meglétét a kamara felvételi bizottsága ellenőrzi. 


5. §

A kamara tagja lehet az  a  természetes 	személy, aki:

a)	e törvény szerinti, illetve e törvény hatálybalépése előtt a 70. § szerint megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik,
b)	büntetlen előéletű, 
c)	Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván 	folytatni,
d)	munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) - a 6. § (1) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem áll, illetőleg munkaviszonyát a kamarai tagsági viszony keletkezésével megszünteti,   

e)	kamarai taggal, a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján, illetőleg a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál könyvvizsgáló mellett munkaviszonyban, a 30.§ (1) bekezdése szerinti tagsági viszonyban végzett hároméves szakmai gyakorlatot [a 26. § (2) bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói  tevékenységben  való közreműködést] igazolt, 

f)	az alapszabályban meghatározott könyvvizsgálói felelősségbiztosítással  rendelkezik a felvételkor és utána folyamatosan,

g)	az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek  ismeri el, valamint

h)	az alapszabályban meghatározott módon vállalja  a kamarai tagdíj megfizetését.

6. §

(1)	Az 5. § d)  pontjában előírt követelménytől el lehet  tekinteni, ha a kérelmezőnél a  munkaadó munkaköri feladatként jelölte meg a könyvvizsgálói tevékenység végzését, és írásban  nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag  a feladatát függetlenségének  csorbítása nélkül el  tudja látni, valamint, hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói tevékenységét.

(2)	A felvételi bizottság elutasítja annak a könyvvizsgálónak a felvételi kérelmét, aki úgy végzett könyvvizsgálói tevékenységet, hogy nem volt kamarai tag, vagy nem rendelkezett e törvény hatálybalépése előtt  hatályban volt rendelkezések szerinti  könyvvizsgálói engedéllyel.

7. §

(1)	A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában  a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz és határozatát a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő  15 napon belül írásban közli.

(2)	A tagfelvétel elutasítását az 5. § szerinti feltételek hiányára, illetőleg  a 8. §-ban foglaltakra hivatkozással meg  kell indokolni.

(3)	A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül  a kamara elnökségéhez (a továbbiakban: elnökség) fellebbezhet.

(4)	Az elnökség a fellebbezés kérdésében   60 napon belül határoz és  határozatát a  meghozatalát követő 15 napon belül a kérelmezővel írásban közli.

(5)	Az elnökségnek a fellebbezést elutasító határozata ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított  30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.


8. §

(1)	A felvételi bizottság elutasítja annak a tagsági 	kérelmét, 
a)	aki a közügyektől vagy  a könyvvizsgálói tevékenységtől eltiltó jogerős bírósági  ítélet hatálya alatt áll,

	b)	akit  a kamarából  korábban kizártak,

	c)	akit a kamarai tagdíj nem fizetése miatt a 			kamara tagjai közül töröltek,

	d)	aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró 			gondnokság alatt áll,

	e)	aki e  törvényben megengedett tevékenységen 			kívül más   gazdasági  tevékenységet  folytat.

(2)	Ha az (1) bekezdés a), d), vagy  e) pontjában foglalt körülmény  a kamarai tagság ideje alatt következett be, a kamarai tagság a 16. § szerint megszűnik.
 
 9. §

(1)	A kamarából kizárt tag a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedése után 3 év elteltével kérheti a kamarai tagok közé felvételét.

(2)	A kamara tagjai közül a tagdíj nem fizetése miatt törölt személy a tagdíjhátralék megfizetését    követő 1 év elteltével  kérheti a tagok közé felvételét.
(3)	A 6. § (2) bekezdése szerint elutasított könyvvizsgáló az elutasító határozat jogerőre emelkedése  után 4 év elteltével kérheti a tagok közé felvételét.

(4)	E §-ban foglalt esetekben a  kérelmezőt  a tagok közé fel kell venni, ha megfelel az 5.§-ban meghatározott feltételeknek.

10. §

(1)	A kamara a tagjai közé felvett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. A nyilvántartásba vett könyvvizsgáló jogosult a \"bejegyzett könyvvizsgáló\" címet használni. 

(2)	A kamarai tagnak a könyvvizsgálói igazolvány átvétele előtt a következő szövegű esküt kell a kamara elnöke előtt letennie és  aláírásával megerősítenie:
\"Én ........ esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem, és e tevékenységem során tudomásomra jutott állami, hivatali és üzleti titkot megőrzöm.\"

A kamarai tag jogai és kötelességei
11. §

(1)	A kamara tagjának joga, hogy
	a)	könyvvizsgálói tevékenységet végezzen,
	b)	igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,
	c)	tanácskozási és szavazati joggal részt 				vegyen a helyi szervezet ülésein,
	d)	részt vegyen a küldöttek megválasztásában,
	e)	küldöttnek, tisztségviselőnek, a bizottságok 			tagjának válasszák.

(2)	A kamara tagja a tagságból eredő jogait e törvénynek, valamint a kamarai alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatnak megfelelően gyakorolja.

12. §

(1)	A kamara tagja köteles a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb tevékenységet lelkiismeretesen, esküjének megfelelően, a jogszabályok és szakmai előírások alapján, körültekintően végezni, köteles a könyvvizsgálat során  az adott helyzetben általában    elvárható gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni.

(2)	A kamara tagjának kötelessége, hogy
	a)	megtartsa a kamara alapszabályában és más 				önkormányzati szabályzataiban foglaltakat,
	b)	jelentse 30 napon belül, ha az 5. §-ban 				felsorolt feltételekben változás következett be,
	c)	részt vegyen a kamara által a tagok, illetőleg a 		tagsági viszonyt szüneteltetők részére 				szervezett rendszeres szakmai továbbképzésben,
	d)	megfizesse a tagdíjat.

(3)	A kamarai tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott,  a megbízással összefüggő  információkat és adatokat megőrizni. Ezeket az adatokat sem saját, sem ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. A kamarai tag felelős azoknak  a személyeknek a  titoktartásáért, akik általa bármilyen módon  az e körbe tartozó adatok birtokába jutottak.

(4)	A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt megbízójának a szerződésben vállalt határidő lejárta előtt legalább 30  nappal - ha az akadályozó körülmény később keletkezett, ennek bekövetkeztétől számított  3 munkanapon belül - köteles bejelenteni.

(5)	Ha a kamarai tag a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tett eleget, és feladatát a szerződésben rögzített határidőben nem teljesítette, a megbízó a könyvvizsgálói tevékenységre adott megbízástól elállhat, a könyvvizsgáló bejelentési kötelezettsége elmulasztásából származó kárának megtérítését pedig - amennyiben az a kamarai tagnak felróható okra  vezethető vissza - a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint érvényesítheti. 

A tagsági viszony szünetelése
13. §
	A kamarai tagság szünetel:


a) 	a tag kérelmére,
b) 	a tag országgyűlési képviselői,  társadalom-biztosítási önkormányzati képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt,
c)	ha a tag  közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, szolgálati viszonyt, vagy  nem könyvvizsgálói tevékenységet végző vállalkozásnál, gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt létesített, a 6. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével.

14. §

(1)	A kamarai tagság szünetelésének időtartamára a könyvvizsgálói igazolványt be kell vonni.

(2)	A kamarai tagság szünetelését és ezzel a választott tisztségről való lemondást az elnökséghez be kell jelenteni a 13. § b) és c) pontja esetén a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztétől  számított 30 napon belül.

(3)	A kamarai tagság szünetelése okának megszűnésével a kamarai tagság az elnökséghez benyújtott  bejelentés  alapján visszaáll.



15. § 

A kamarai tagság szünetelése alatt a kamarai tag:

a) nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, nem szavazhat és nem választható,
b)	tanácskozási joggal részt vehet a kamara helyi szervezeteinek és egyéb szerveinek tevékenységében, 
c)	köteles részt venni a  kamarai tagokra előírt    továbbképzésben, és  köteles tagdíjat fizetni.

A tagsági viszony megszűnése
16. §

A kamarai tagság megszűnik:

a)	a tag kilépésével,
b)	a tag kizárásával,
c)	a tagnak a közügyektől vagy a könyvvizsgálói 		foglalkozástól a bíróság 	jogerős ítéletével 	történő eltiltásával,
d)	a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt a 	kamara tagjai közül történő törléssel,
e)	ha a tagot a bíróság jogerősen  a 	cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró 			gondnokság alá helyezte.

17. §

(1)	A kamarai tagság megszűnését - a 16. § b) és d) pontjának  kivételével - a kamarai tag köteles  írásban közölni az elnökséggel. Az elnökség gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való törléséről és igazolványának  visszavonásáról.

(2)	A kamarai tagság megszűnése után  a tag nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet  a bejelentés napjától,  illetőleg a tagsági viszony megszűnését kimondó  határozat jogerőre emelkedésének  napjától.

Bejegyzett könyvvizsgálói társaság
18.§

A kamara a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult - a 19. §-ban meghatározott  feltételeknek megfelelő - társaságokat nyilvántartásba veszi, és a bejegyzésről igazolást ad.

19. §

Könyvvizsgálói társaság (1. §) keretében könyvvizsgálói tevékenység abban az esetben folytatható, ha 

a)	gazdasági társaság vagy szövetkezet cégbíróságon bejegyzett, illetőleg  cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében csak a 26. és 27. § szerinti tevékenységet jelölték meg, 

b)	kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat,  

c)	a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetőleg  a bejegyzéshez szükséges  feltételeknek a tulajdonos országában  megfelelő könyvvizsgálói  társaságok rendelkeznek, 

d)	vezető tisztségviselői között többségben vannak  azok  a kamarai tagok, akiknek a kamarai tagsága nem szünetel.

20. §

(1)	A könyvvizsgálói társaság a kamara felvételi bizottságától kérheti - a feltételek teljesülését igazoló okirat bemutatásával - a könyvvizsgálói tevékenységre való jogosultság elismerését. A feltételek meglétét a felvételi bizottság ellenőrzi.

(2)	A felvételi bizottság a kérelem benyújtását követő 60 napon belül  köteles  a bejegyzés tárgyában  határozatot hozni és azt a kérelmezővel a határozat meghozatalát követő  15 napon belül írásban közölni.

(3)	A bejegyzés elutasítását - a 19. § szerinti feltételek hiányára hivatkozással -  írásban meg  kell indokolni. 
	
(4)	Az elutasító határozat ellen a 7. § (3) - (5) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.  

21. §

Amennyiben a  külföldön  bejegyzett könyvvizsgáló  vagy könyvvizsgálói társaság kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerződés nem rendezi, a viszonossági gyakorlatot   a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben - a kamara véleményének kikérése után  - tájékoztatóban közzéteszi. 
22. §

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság jogosult:

a)	könyvvizsgálói tevékenységet folytatni a 19. §-ban 	foglaltak figyelembe vételével,

b)	tanácskozási joggal részt venni a székhelye 	szerint illetékes helyi szervezet ülésein,

c)	részt venni a kamara által a tagok részére szervezett rendszeres továbbképzésben.

23. §

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság köteles:

a)	a nyilvántartásba vételért és a nyilvántartás vezetéséért éves hozzájárulást fizetni,
b)	30 napon belül a kamarához bejelenteni, ha a 19. §-ban előírt feltételekben változás következett be,
c)	kettős könyvvitelt vezetni és annak előírásai szerint készített éves beszámolóját nyilvánosságra hozni.

24. §

(1)	A bejegyzett könyvvizsgálói társaság által fizetendő éves hozzájárulást a kamara küldött-gyűlése határozza meg. Az éves hozzájárulás összege  nem lehet nagyobb a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapítható tagdíjnál.

(2)	A bejegyzett könyvvizsgálói társaságot a  nyilvántartásból törölni kell, ha

	a)	nem felel meg a 19. §-ban meghatározott 	feltételeknek,
	b) 	nem teljesítette a 23. §-ban meghatározott  	kötelezettségét, vagy 
	c)	a társaságot a cégbíróságon nem jegyezték be, 	illetőleg a cégnyilvántartásból törölték.

(3)	A  könyvvizsgálói társaságok bejegyzésének és törlésének eljárási szabályait a kamara   külön szabályzatban határozza meg.

(4)	A nyilvántartásból való törlést kimondó elnökségi  határozat ellen a könyvvizsgálói  társaság a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságnál keresettel élhet.

A kamarai tagság és  a bejegyzett könyvvizsgálói társaság nyilvánossága
25. §

(1)	A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a kamarai tagoknak  és a bejegyzett  könyvvizsgálói társaságoknak, a könyvvizsgálói társaság keretében könyvvizsgálói tevékenységet végző kamarai tagoknak, továbbá a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek  nevét és címét.

(2)	A kamara	köteles: 

a)	évenként a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben   közzétenni a kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok nevét és címét,

     b)	 biztosítani, hogy az (1) bekezdés szerinti 	           	adatokról a kamaránál bárki tájékoztatást 		kapjon.

III. FEJEZET
Könyvvizsgálói tevékenység
Alapvető szabályok 
26. §

(1)	Könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a  kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.

(2)	E törvény alkalmazásában könyvvizsgálói tevékenység:

a)	a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felül-vizsgálata, szabályszerűségének, megbízható-ságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon  a  gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,

b)	a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési,záradékolási feladatok ellátása,

	c) a könyvvizsgálók  más törvényben meghatározott  	   feladatának elvégzése.

27. §

A  kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgáló által ellátható - a 26. § (2) bekezdése  alá nem tartozó - tevékenységek:

a)  a gazdálkodó szervezetek működésének átvilágítása, értékelése,

b)	a gazdálkodó szervezetek alapításával, átala-kulásával, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai,  szervezési szakér-tői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi  könyvszakértői tevékenységet is,

c)  számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizs-
	gálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,

d)	egyszeres és kettős könyvvezetés.

28. §

A kamarai tag a 26. § (2)bekezdésében  és a 27. §-ban felsoroltakon túlmenően kizárólag 
a)	tudományos, művészeti, irodalmi vagy 	sporttevékenységet végezhet, 
b)	igazgatósági, felügyelő bizottsági  tisztséget tölthet be (nem vállalhatja el ezt a tisztséget olyan  gazdasági  társaságnál,  szövetkezetnél,  ahol saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vagy  vele egy könyvvizsgálói társaságban lévő könyvvizsgáló a törvény szerinti könyvvizsgálói, vagy a 27. § szerinti tevékenységet végez), 
c)	vezető tisztségviselői megbízást vállalhat el  bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál.

Függetlenség
29. §

(1)	A kamarai tag - annak érdekében, hogy szakmai függetlenségét megőrizze - nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását. 

(2)	A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek készítésekor független szakértőként köteles eljárni. A kamarai tag könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást.

(3)	A kamarai tagot könyvvizsgálói tevékenysége során, véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója - kivéve a bejegyzett könyvvizsgálói társaság szakmai vezetését, figyelemmel a 30. § (3) bekezdésében foglaltakra is  - nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja.

(4)	A független véleményalkotást veszélyezteti,ha
 a)	a megbízó a  kamarai tag  közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) vagy élettársa,
 b) a kamarai tagnak a megbízóval - a könyvvizsgálói    megbízáson kívüli -  üzleti, érdekeltségi kapcsolata áll fenn,
 c)	a kamarai tag vagy a könyvvizsgálói  társaság más tagja a megbízó könyveinek vezetésében maga is tevékenyen részt vett.

30. §

(1)	A kamarai tag csak a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál állhat munkaviszonyban, a 6. § (1) bekezdésében  szabályozott eset kivételével.

(2)	A kamarai tag nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha az a közeli hozzátartozói vagy üzleti kapcsolatból adódóan összeférhetetlen, vagy a tag bármely egyéb oknál fogva elfogult.

(3)	A bejegyzett könyvvizsgálói társaság olyan tulajdonosai, vezető tisztségviselői, akik nem kamarai tagok vagy nem könyvvizsgálók, nem kapcsolódhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy az csorbítsa annak a kamarai tagnak a függetlenségét, aki a társaság nevében végzi a könyvvizsgálói tevékenységet, aláírja a könyvvizsgálói jelentést, a vagyonértékelést, a szakmai véleményt és a könyvvizsgálói záradékot.

Okleveles könyvvizsgálói képesítés

31. §

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés  megszerzésének feltétele, hogy a könyvvizsgálójelölt:

a) olyan egyetemen vagy főiskolán szerzett végzettséggel rendelkezzék, ahol a pénzügyi, a számviteli-elemzési és az ellenőrzési ismeretekből vizsgát tett,
b)		legalább hároméves számviteli, pénzügyi,  	ellenőrzési gyakorlatot igazoljon,

c)	büntetlen előéletű legyen,

d)	a mérlegképes könyvelői képesítést már 				megszerezte.

32. §

(1)	Az okleveles könyvvizsgálói képesítést a jelölt - ha a 31. § szerinti feltételek meglétét igazolta - az e törvény szerinti szóbeli és írásbeli vizsgák sikeres letételével szerezheti meg.

(2)	Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a könyvvizsgálójelöltnek a Mellékletben meghatározott témakörökről kell számot adnia.

(3)	Amennyiben a külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerződés nem rendezi, a viszonossági gyakorlatot  a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben - a kamara véleményének  kikérése után - tájékoztatóban közzéteszi. Az Európai Unió irányelveinek  megfelelő képesítéssel rendelkezőknél a Magyarországon végzett könyvvizsgálói gyakorlattól el lehet tekinteni, a vizsgákon pedig a magyar jogszabályi sajátosságokat kell számon kérni.

33. §

(1)	Az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének irányítására, a törvényben foglaltak érvényesülésének elősegítésére, a vizsgaszabályzatban  foglaltak megtartásának ellenőrzésére 9 fős Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságot (a továbbiakban: képesítő bizottság) kell létrehozni.

(2)	A képesítő bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait 5 évre a pénzügyminiszter nevezi ki a kamara által javasolt  könyvvizsgálói képesítésű szakemberek közül.

(3)	A képesítő bizottság  a feladatát, működésének rendjét működési   szabályzatban határozza meg.

34.§

(1)	A törvény Mellékletében meghatározott vizsgakövetelmények  témaköreinek  részletezését, az írásbeli és a szóbeli vizsgák rendjét, a részletes vizsgakövetelményeket, a szakmai vizsgáztatás sajátosságait a képesítő bizottság  vizsgaszabályzatban állapítja meg és teszi közzé. 


	A vizsgaszabályzat közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

(2)	Az okleveles könyvvizsgálói képesítés szóbeli vizsgáit vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke, és egy vagy több vizsgáztató.

(3)	A vizsgabizottságok elnökeit és  a vizsgáztatókat a pénzügyminiszter nevezi ki 5 évre a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a kamara által javasolt, könyvvizsgálói képesítésű szakemberek közül. A könyvvizsgálói képesítés  követelményétől csak a jogi, a pénzügyi és a vezetői ismeretek vizsgáinak vizsgáztatóinál lehet eltekinteni.

(4)	A vizsgákat sikeresen letett jelölt részére a  képesítő bizottság az állam által elismert   könyvvizsgálói oklevelet  állít ki.

(5)	Az okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsga-szervezési feladatait a kamara végzi.





IV. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A kamara alapszabálya
35. §

A kamara alapszabályában (röviden: alapszabály) meg kell határozni:

a)	a kamara szervezetére és szerveinek működésére, a helyi szervezetek, szakmai tagozatok (ideértve az igazságügyi könyvszakértői tagozatot is) létesítésére, működésére vonatkozó, a törvényben nem rögzített  szabályokat,
b)	a küldöttek és tisztségviselők  jelölésére, választására és visszahívására vonatkozó szabályokat,
c)	a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybe- 	vételének feltételeit;
d)	mindazt, amiben a törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

A kamara helyi szervezetei
36.§

(1)	A kamara a fővárosban és a megyékben önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteket 
	hoz létre, amelyekben a főváros, a megye illetékességi területén székhellyel, lakóhellyel  rendelkező kamarai tagok vesznek részt.

(2)	A helyi szervezet nevének ki kell fejeznie a kamarához való tartozást  és azt, hogy a szervezet milyen illetékességi területen működik.

(3)	Azonos szakterületen könyvvizsgálói tevékenységet végző tagok az alapszabályban meghatározott módon  a helyi szervezeten belül szakmai tagozatot létesíthetnek.

37.§

(1)	A helyi szervezetek vezetőit a tagok 5 évre választják meg. Megválasztásuk és visszahívásuk az alapszabályban meghatározott módon történik.

(2)	A tagok és a helyi szervezetek közvetlen kapcsolatát, továbbá a helyi szervezetek feladatát, jogait és kötelezettségeit az alapszabályban kell meghatározni.

Küldöttgyűlés
38.§
(1)	A kamara legfőbb szerve a helyi szervezetekhez tartozó tagok által választott küldöttekből álló küldöttgyűlés.

(2)	A küldöttgyűlés küldötteit 5 évre a tagok helyi szervezetenként választják meg.

(3)	A küldöttek számát, a választás és a visszahívás módját a törvény rendelkezéseinek  figyelembevételével az alapszabály határozza meg.

39. §

A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	a kamara alapszabályának, választási szabályzatának, etikai szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása, elfogadása és módosítása,
	
     b)	annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a kamara tevékenységéről, illetőleg a kamara bizottságai a bizottságok tevékenységéről számolnak be,

	c)	a kamara éves költségvetésének (pénzügyi 			tervének) és éves beszámolójának elfogadása,

d)	a kamara elnökségének, a kamara elnökének, alelnökeinek, a törvényben és az alapszabályban meghatározott bizottságok tagjainak, a fegyelmi megbízottnak a  megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

	e)	a tagdíjak és  a hozzájárulások összegének 			megállapítása.

40. §

(1)	A kamara küldöttgyűlését a kamara elnöke évenként legalább egyszer köteles összehívni.

(2)	A kamara elnöke vagy elnöksége küldöttgyűlést -  szükség szerint - bármikor összehívhat. A küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15 napon belül a küldöttgyűlést össze kell hívni.

(3)	A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több, mint a fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent küldöttek többségének szavazata szükséges. Az alapszabály megállapításához és módosításához a küldöttgyűlésen megjelent küldöttek kétharmadának elfogadó szavazata szükséges.

(4)	A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a  későbbi időpontra, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

(5)	A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a törvényességi felügyeletet ellátó miniszterhez
	15 napon belül fel kell terjeszteni.

Elnökség
41.§

(1)	A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú, de legfeljebb 15 főből álló, 5 évre megválasztott  testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagjai: a kamara elnöke, alelnöke(i)és a fegyelmi megbízott.  Az elnökség üléseire meg kell  hívni azoknak a bizottságoknak az elnökeit, amelyeknek a feladatköréhez tartozó kérdésről tárgyal az elnökség.

(2)	Az elnökség tagjai tisztségükről az elnöknek küldött írásbeli bejelentéssel lemondhatnak.

42. §

(1)	Az elnökség feladata a kamara működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban az alapszabálynak és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően. 

(2)	Az elnökség kizárólagos feladata:
a)	a küldöttgyűlés előkészítése, napirendjének meghatározása, valamint határozatai végrehajtásának megszervezése,

	b)	előterjesztés készítése a küldöttgyűlés 			hatáskörébe tartozó szabályzatokról,

	c)	a nemzeti könyvvizsgálati standardok elfo-			gadása,

	d)	a könyvvizsgálók továbbképzésével 	kapcso-			latos feladatok meghatározása,

e)	másodfokon döntés a törvény vagy az alapszabály szerint az elnökség hatáskörébe utalt kérdésekben,

f)	beszámolás a tevékenységéről a küldött-gyűlésnek,

	g)	kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel.

43. §

(1	Az elnökséget a kamara elnöke legalább negyedévenként köteles összehívni.

(2)	Az elnökségi ülés akkor  határozatképes, ha az ülésen a szavazásra jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok kétharmadának, de legalább 6 tagnak a szavazata szükséges.

A kamara tisztségviselői
44. §

(1)	A kamara tisztségviselői:
	a)	az elnök,
	b)	az egy vagy több alelnök,
	c)	a fegyelmi megbízott,
	d)	a  49. § (1) bekezdése szerint választott
		bizottságok elnökei. 

(2)	Közeli hozzátartozók és élettársak együtt nem lehetnek tisztségviselők.

(3)	Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

45. §

(1)	A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő
	a)	lemondásával,
	b)	visszahívásával,
    c)	kamarai tagságának megszűnésével vagy 		
		szünetelésével, valamint
	d)	megbízása idejének lejártával.

(2)	A tisztségviselő visszahívását a küldöttek egyötöd része kezdeményezheti. A visszahívásról a küldöttgyűlés dönt a kezdeményezést követő 60 napon belül.

Elnök
46. §

(1)	A kamara élén a küldöttgyűlés által a kamara tagjai közül 5 évre megválasztott elnök áll.

(2)	Az elnök:
	a)	ellátja a kamara törvényes képviseletét,
	b)	irányítja az elnökség működését, gondoskodik 		a határozatok végrehajtásáról,
	c)	ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a 			törvény vagy az alapszabály az elnök feladat-
		körébe utal,
	d)	gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető 		igazgató felett.

Alelnök
47. §

(1)	A küldöttgyűlés 5 évre egy vagy több alelnököt 	választ.

(2)	Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt alelnök helyettesíti.

(3)	Az alelnökök feladatkörét részletesen az alap-	szabályban kell meghatározni.

Ügyvezető igazgató
48. §

(1)	Az ügyvezető igazgató feladata a kamara hivatali szervezetének irányítása, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlása.

(2)	Az ügyvezető igazgató a kamara alkalmazottja, alkalmazásának részletes feltételeit, továbbá feladatait az alapszabályban kell megállapítani.

A kamara bizottságai
49.§

(1)	A küldöttgyűlés 5 évre megválasztja 
	a)	az etikai bizottságot,
	b)	az ellenőrző bizottságot,
	c)	az oktatási bizottságot,
	d)	a szakértői bizottságot,
	e)	a felvételi bizottságot.

(2)	A kamara a feladatainak hatékonyabb ellátására az alapszabályban meghatározott módon további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. E bizottságok működésének szabályait az alapszabályban kell megállapítani.
	
50. §

(1)	A küldöttgyűlés az etikai, az ellenőrző, az oktatási  és a felvételi bizottságba 5-5 tagot, a szakértői bizottságba 7 tagot választ. A küldöttgyűlés a bizottságokba - bizottságonként - további 2 póttagot választhat.

 (2)	Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának:
	a)	az elnökség tagja,
	b)	a kamara ügyintéző szervezetében 	dolgozó,	a 		kamarával munkaviszonyban 	álló személy,
	c)	az a), b) pontokban említett személyek 				közeli hozzátartozója	 és élettársa.

51. §

(1)	A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend szerint működnek. A bizottsági tagok maguk közül a működés időtartamára elnököt választanak.

(2)		A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a 	bizottság tagjainak többsége jelen van. 

(3)		Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4)		A bizottságok működésük szabályait a törvény és az 	alapszabály keretei között maguk állapítják meg. 	Az etikai  bizottság  működésének  törvényben 	nem 	szabályozott előírásait az alapszabály 	állapítja meg. 

(5)		A bizottságok évenként a küldöttgyűlésnek 	kötelesek tevékenységükről beszámolni.

52. §
(1)	Az etikai bizottság feladata az etikai szabályok megtartásának  ellenőrzése, a kamarai tagokkal szemben az etikai vizsgálat lefolytatása és az etikai ügyben az elsőfokú határozat meghozatala.

(2)	Az etikai bizottság őrködik az etikai szabályok megtartásán, továbbá azon, hogy a kamara tagjai tevékenységük során a könyvvizsgálókhoz méltó magatartást tanúsítsanak az ügyfelekkel és egymással szemben.

(3)	Nem lehet az  etikai bizottság tagja,	aki ellen etikai vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a kamarai tag felelősségét megállapították, az etikai bizottsági tagsága  megszűnik.

(4)	Nem járhat el az adott etikai  ügyben,

	a)	aki az eljárás alá vont tag hozzátartozója,
	b)	aki az eljárást kezdeményezte,
	c)	akinek a tanúkénti,  szakértőnkénti 				meghallgatása az eljárásban szükségessé 			válhat,	 
	d)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb 		okból nem várható.

53. §

(1)	Az ellenőrző bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatoknak.

(2)	Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől, tagjaitól és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges.

(3)	A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetéséről (pénzügyi tervéről) és éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(4)	Ha az ellenőrző bizottság megállapítja, hogy a  kamara valamely szervének vagy tisztségviselőjének tevékenysége, működése, továbbá az általuk elkészített  jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel  meg a jogszabályoknak, a  kamarai alapszabálynak vagy az egyéb  önkormányzati szabályzatoknak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.

 (5)	Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezheti a küldöttgyűlés összehívását. 

(6)	Az ellenőrző bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében  utasítás nem adható.

54. §

(1)	Az oktatási bizottság feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos tevékenység szervezése és irányítása, közreműködés a törvény rendelkezései szerint a könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatainak ellátásában.

(2)	A könyvvizsgálói minősítést adó vizsgabizottságokban közreműködő kamarai tagokra az oktatási bizottság tesz javaslatot.


55. §

A szakértői bizottság feladata:

a)	a tagok képviseletében a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározó törvények és más  jogszabályok véleményezése,

b)	a nemzeti könyvvizsgálati standardok elkészítésének és folyamatos karbantartásának figyelemmel kísérése, szakmai kiadványok megjelentetésének kezdeményezése,

c)	a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, a gyakorlatban való alkalmazásuknak, érvényesülésüknek figyelemmel kísérése,

d)	az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati, könyvvizsgálói szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, állásfoglalás kialakítása és közreadása,

e)	a könyvvizsgálók  tevékenységéről rendszeres értékelés készítése és az értékelés összesített adatainak nyilvánosságra hozása.


56. §

A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és elbírálása.

A kamara bevételei és ráfordításai
57. §

(1)	A kamara bevételei:
	a)	a tagdíj, ideértve a tagsági viszony 				szünetelésének  idejére fizetett tagdíjat is,

	b)	a könyvvizsgálói társaságok hozzájárulási 			díja,

	c)	a kamara által nyújtott szakmai 					szolgáltatásoknak az alapszabály szerint 			meghatározott díja,

	d)	az egyéb bevételek.

(2)	A tagdíjat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás összegét  az elnökség javaslatára  a küldöttgyűlés határozza meg. A tagdíj és a hozzájárulás összegének megállapításánál a törvényben és az alapszabályban meghatározott szempontokat figyelembe kell venni.

58. §

A kamara ráfordításai a következők:

	a)	a működés költségei,

	b)	a kamara által nyújtott szakmai 			
		szolgáltatások költségei,

	c)	a szakmai szervezeteknek fizetett 			
		tagdíjak, hozzájárulások,

	d)	az egyéb költségek és ráfordítások.

V. FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség
59. §

(1)	Etikai vétséget követ el az   a kamarai tag, aki 

	a) a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából        	eredő 	kötelezettségét megszegi, 

	b)	az etikai szabályzat előírásaival ellentétes 	magatartást tanúsít, vagy

   c)	a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a  jogszabályok szerint végzi.

(2)	Az etikai vétségre az etikai bizottság az érintett kamarai tag figyelmét írásban felhívja.

(3)	Az etikai vétség kivizsgálásánál, megállapításánál az etikai eljárás szabályait kell alkalmazni.


Etikai eljárás
60. §

(1)	Az etikai eljárásban a kamarát a küldöttgyűlés által a kamarai tagok közül 5 évre választott fegyelmi megbízott képviseli.

(2)	A fegyelmi megbízott javaslatára az etikai eljárást - a tag értesítésével - a kamara elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és időpontjának közlésével.

(3)	Nem indítható etikai eljárás: 
a)	olyan etikai vétség miatt, amelynek 	elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá 
b)	ha az etikai vétségnek a kamara elnöksége 	tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, 	és a tag ellen nem indult büntetőeljárás.

(4)	A büntetőeljárás alatt indult etikai eljárást - a jogerős ítélet meghozataláig - a kamara elnöke felfüggesztheti.

61. §

(1)	Az etikai eljárást - a fegyelmi megbízott közreműködésével - az etikai bizottság folytatja le. Az etikai tárgyaláson az érintett tagon kívül jogi képviselője is részt vehet.

(2)	Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a védekezését írásban az etikai tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb  az etikai tárgyaláson terjesztheti elő,  az etikai eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról - saját költségén - másolatot készíthet.

Etikai büntetések
62. §

(1)	Az etikai büntetések a következők:
	a)	írásbeli megrovás,
	b)	pénzbírság,
	c)	kizárás a kamarából.

(2)	A pénzbírság összege a bűntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet. A pénzbírság elkülönített felhasználásáról az alapszabályban kell rendelkezni.

(3)	Etikai büntetés csak etikai tárgyaláson hozható. Etikai büntetést csak az etikai bizottság, másodfokon a kamara elnöksége hozhat.

Jogorvoslatok
63. §

(1)	Az etikai bizottság által lefolytatott etikai tárgyaláson hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az etikai eljárás alá vont kamarai tag vagy jogi képviselője, illetőleg  a fegyelmi megbízott - az elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

(2)	A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján vagy a 61. §-ban foglaltak figyelembevételével, a kamarai tag (a jogi képviselő) és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül.

(3)	Az elnökség:

	a)	az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést 	helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy 	megváltoztatja,

	b)	az etikai bizottságot új eljárásra utasítja, 	vagy 

	c)	írásbeli figyelmeztetéssel az etikai eljárást 	megszünteti.

(4)	A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében  a kamara elnöke 8 napon belül kézbesítteti az etikai bizottságnak és a felelősségre vont kamarai tagnak.

(5)	A (3) bekezdés szerinti etikai büntetést tartalmazó elnökségi határozat ellen - a kézbesítésétől számított 60 napon belül - a kamarai tag keresettel fordulhat a bírósághoz.

(6)	A kizárás etikai büntetés esetén - a bíróság jogerős ítéletéig - a kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálatot, jogai és kötelezettségei a tagsági viszony szünetelésére vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.

(7)	Az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat tartalmazza.



VI. FEJEZET

A kamara feletti  törvényességi felügyelet
A  törvényességi felügyelet általános szabályai

64. §


(1)	A kamara felett a  törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2)	A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály, a kamara egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jog-szabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3)	A törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye.

65. §

(1)	Ha a miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.

(2)	Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a miniszter  a bírósághoz fordul. A bíróság

	a)	megsemmisítheti a kamara testületi szervének 		jogsértő    határozatát,   és új határozat 			hozatalát rendelheti el,

   b)	felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára - felügyelő biztost rendelhet ki.

(3)	A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a  bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó  felfüggesztést megszünteti.

(4)	Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.

(5)	A felügyelő biztos  a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.

(6)	A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését 	a bíróság állapítja meg.

66. §

A kamara azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatait - a határozatokat a meghozataluktól, a szabályzatokat  az elfogadásuktól számított 15 napon belül - köteles megküldeni a miniszternek.

Kamarai  határozat bírósági felülvizsgálata
67. §

(1)	A kamarai tag keresettel kérheti a bíróságtól a kamara testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy egyéb önkormányzati szabályzatába ütközik.



(2)	Perindítás előtt a sérelmet szenvedett kamarai tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. 

(3)	Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő 30 napon belül köteles állást foglalni.

(4)	A pert a kamarai tagnak a kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5)	A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén  igazolásnak nincs helye.

(6)	A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.



VII. FEJEZET
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
68.§

(1)	Ez a törvény  a kihirdetését követő 30. napon      	lép hatályba.

(2)	E törvény  hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § korábbi szövegének számozása (1) bekezdésre változik: 
	\"(2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre.\"
 
(3)	E törvény hatálybalépését követő kilencedik hónap első napján hatályát veszti

	a)	a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 	(a  továbbiakban: Szt.) 94. §-ának d) pontja,

     b)	a könyvvizsgálat rendjéről szóló 46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet, továbbá az azt módosító 188/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet és 125/1995. (IX.18.) Korm. rendelet.

(4)	E  törvény hatálybalépését  követő kilencedik hónap első napján  az Szt. 73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(3)	A könyvvizsgálattal, az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves beszá-moló felülvizsgálatával a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja bízható meg.\"

Átmeneti rendelkezések
69. §

(1)	A törvény hatálybalépését  követő 45 napon belül a miniszter  21 tagú előkészítő bizottságot hoz létre,  amely a kamara megalakulásáig működik.

(2)	Az előkészítő bizottságba a tagokat a miniszter jelöli ki oly módon, hogy abban a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezetének választmánya által kijelölt 14 tag mellett a nem tag, de a törvény hatálybalépése előtt  hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálók is részt vegyenek, továbbá  abban a fővárosban és a megyékben tevékenykedő könyvvizsgálók  arányosan képviselve legyenek.

(3)	Az előkészítő bizottság a tagjai közül  a bizottsági munka irányítására és képviseletére elnököt választ.

(4)	Az előkészítő bizottság feladata:

	a)	a  kamara ideiglenes alapszabályának és 			választási szabályzatának elkészítése,

	b)	az ideiglenes felvételi bizottság 					kijelölése,

	c)	a helyi szervezetekben a küldöttek megválasz-		tásának az előkészítése, a választás 				lebonyolítása,

	d)	az   alakuló  küldöttgyűlés előkészítése, 			összehívása.

(5)	Az előkészítő bizottság tevékenysége az alakuló küldöttgyűlésen az alapszabály elfogadásával befejeződik. Az előkészítő bizottság elnöke a küldöttgyűlést és a megválasztott tisztségviselőket az előkészítő bizottság tevékenységéről köteles tájékoztatni, az előkészítés során keletkezett iratokat, ideiglenes szabályokat, nyilvántartásokat a megválasztott elnökség rendelkezésére bocsátani.


70. §

A törvény hatálybalépése előtt megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés, továbbá a  törvény hatálybalépése előtt hatályban volt rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett képesítés megfelel a törvény 31-34. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítésnek.

71. §

(1)	Az ideiglenes felvételi bizottság a törvényben előírt feltételeknek - a 73. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megfelelő könyvvizsgálókat ideiglenes nyilvántartásba veszi.  Ennek eljárási szabályait - a felvételi feltételek figyelembevételével - az előkészítő bizottság határozza meg.  

(2)	A törvény hatálybalépését követő 4 hónapon belül  ideiglenesen meg kell alakítani a fővárosban, illetőleg az adott megyében székhellyel, lakóhellyel rendelkező - ideiglenes nyilvántartásba vett - kamarai tag könyvvizsgálókból a kamara helyi szervezeteit, további 2 hónapon  belül össze kell hívni az alakuló küldöttgyűlést.

(3)	Az alakuló küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása a helyi szervezetekben történik oly módon,  hogy 300 főig 30 tagonként (a 30 főt meghaladó töredék-taglétszámra is) 1 főt, a 300 tagot meghaladó taglétszámból 60 tagonként 1 főt választanak.

(4)	Az alakuló küldöttgyűlésnek kell először döntenie a törvény szerint a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5)	A kamara akkor tekinthető megalakultnak, ha az alakuló küldöttgyűlés az alapszabályt elfogadta, a kamara elnökségét, a kamara tisztségviselőit megválasztotta, és a megalakulás időpontját a Cégközlönyben közzétették.

72. §

(1)	A 46/1992. (III.13.) Korm. rendelet alapján a könyvvizsgáló, illetőleg a könyvvizsgálói társaság részére kiadott könyvvizsgálói engedély a könyvvizsgálói igazolványon, illetőleg a könyvvizsgálói engedélyen feltüntetett határnapig érvényes, ha a könyvvizsgáló, illetőleg a könyvvizsgálói társaság a kormányrendeletben az engedély megadásakor előírt feltételeknek megfelel (a továbbiakban: érvényes  könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló, illetőleg  könyvvizsgálói társaság).

(2)	Az a könyvvizsgáló, aki a törvény hatálybalépésekor érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezik, engedélyének érvényességi ideje azonban 2001. december 31-e előtt lejár, és megfelel a módosított 46/1992. (III. 13.) Korm.rendelet 5. §-ában előírt  feltételeknek, a kamara megalakulását követő 30 napon belül kérheti a könyvvizsgálói engedély érvényességi idejének meghosszabbítását 2001. december 31-ig a könyvvizsgálói engedély megújítására vonatkozó előírások szerint.

(3)	A kamaránál a 18. § szerint nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság  a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján nem tartozik az említett törvény  hatálya alá, gazdasági kamarai tagsága a könyvvizsgálói  nyilvántartásba vétel naptári évének utolsó napjára szóló hatállyal megszűnik. 

73. §

(1)	A törvény hatálybalépését követő 2 hónapon belül a könyvvizsgálói tevékenységet végző, érvényes  könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező  könyvvizsgáló e tevékenységét csak akkor folytathatja, ha   felvételét kéri a kamarába.

(2)	Az 5. § a-c) és e-h)pontjában előírt feltételeknek a felvételkor, a d) pontban előírt 
	feltételeknek legkésőbb 2001. december 31-ig meg kell  felelni.

(3)	Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, de a 13. §  b) és c) pontja alapján könyvvizsgálói tevékenységet nem végző könyvvizsgáló kérheti felvételét a kamarába azzal, hogy a felvételt követően kéri a tagsági viszonynak a 13. § szerinti szünetelését is.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása előtt a  kamara ideiglenes alapszabályát és ideiglenes választási szabályzatát a kérelmező  rendelkezésére kell bocsátani.

(5)	Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező és könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálói társaság az alakuló küldöttgyűlést követő 3 hónapon belül kérheti a könyvvizsgálói tevékenységre való jogosultságának  elismerését. Az érvényes  könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálói társaságnál a 19. §-ban előírt feltételeket  csak a 72. § (1) bekezdése szerint érvényes könyvvizsgálói engedély lejárata napjától kell megkövetelni.  

74. §

(1)	A törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezete és helyi szervezetei vagyonukat adó- és  illetékmentesen - ingyenesen - átruházhatják a kamarára.

(2)	A kamara jogosult a könyvvizsgálók egyesületi formában működő társadalmi szervezete nemzetközi kapcsolatainak folytatására, a nemzetközi szervezetekben betöltött tagság átvállalására.





INDOKOLÁS
a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


.	A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről objektív információkat hozzanak nyilvánosságra. A könyvvizsgálati kötelezettséget a törvények abban az esetben írják elő, ha az ellenőrzött, a felülvizsgált számviteli adatokat közzé kell tenni, hogy  azokat  bárki  megismerhesse, - ha arra szüksége van - hozzáférhessen.

A közzétételre kerülő információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza meg. Ezért a könyvvizsgálat célja a jogszabályok előírásai szerint készített, a számvitelben rögzített  adatokat tartalmazó beszámolók, vagyonértékelések, vagyonmérlegek felülvizsgálatával annak megállapítása, hogy azok megfelelnek-e a törvényi előírásoknak, és megbízható, valós képet adnak-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.

A könyvvizsgálói tevékenységet végzők, a könyvvizsgálók a törvényben meghatározott követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha célirányos szervezeti keretek között - szakmai kamara tagjaiként - tevékenykednek. Ma is van a könyvvizsgálóknak szervezete, azonban az  egyesületként működik. Indokolt, hogy törvény szabályozza a könyvvizsgálói működést, annak szervezeti kereteit.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara), mint szakmai kamara:

a)	a tagsághoz, a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátására jön létre,  csak az végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, aki tagja a kamarának, folyamatosan részt vesz a kamara által szervezett rendszeres továbbképzésben; a kamarában a  tagok a maguk által választott testületek, tisztségviselők útján önállóan intézik szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviselik szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket,

b)	kötelező kamarai tagság mellett őrködhet a könyvvizsgálói függetlenség felett, mert a könyvvizsgálói tevékenység olyan bizalmi viszonyt testesít meg, ahol a könyvvizsgáló számára a megbízást az a vállalkozás vagy annak a tulajdonosa adja, amelynél az éves beszámoló, a vagyonértékelés, a vagyonmérleg felülvizsgálatát, ellenőrzését el kell végezni, amelyet minősíteni kell, a közzétételre kerülő információkat viszont nemcsak a tulajdonosok, de az üzleti partnerek, a hatóságok, a befektetni szándékozók   is hasznosítják, ezért meg kell követelni a szakmai függetlenséget, és ellenőrizni kell azt; a bizalmi viszonyból eredő etikai kötelezettségek a szakmai kamara keretei között hatékonyabban érvényre juttathatók,

c)	nem érdekképviseleti szervezet, alapvetően - az önszerveződés adta lehetőségekkel élve - a tagok szakmai ismereteinek naprakészségét, a könyvvizsgálat nemzetközi gyakorlatnak megfelelő végzését, a könyvvizsgálói függetlenség következetes érvényesülését kell biztosítania, 

d)	létrehozása nem jár a közkiadások növelésével, mivel a működés gazdasági feltételeit a tagok maguk teremtik meg.

.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tvékenységről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a Pénzügyminisztérium  állami feladatot ad át a kamarának. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító engedélyt a pénzügyminiszter adja ki, ha a kormányrendeletben előírt feltételeknek az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező természetes személy megfelelt. Ezt a könyvvizsgálói engedélyt - a működés feltételei meglétének ellenőrzése céljából - ötévenként kérelemre meg kell újítani. Az egyesületi formában működő, a könyvvizsgálókat tömörítő társadalmi szervezet -  a pénzügyminiszter megbízásából - jelenleg csupán névjegyzéket vezet a könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező természetes és jogi személyekről.

	Az Európai Közösségek Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) 84/253/EGK irányelve szerint a könyvvizsgálat végzésére szóló működési engedélyt az egyes tagállamok hatóságai adják ki azoknak, akik megfelelő szakmai alkalmassági vizsgát tettek. Ezeket a feladatokat törvényi felhatalmazással át lehet adni. A Javaslat szerint az önkormányzattal rendelkező szakmai köztestület, a kamara feladata lesz a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezése, a könyvvizsgálók nyilvántartása azzal, hogy könyvvizsgálatot csak kamarai tag végezhet. Igy a kamarába történő felvétel egyidejűleg a könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító engedélyt is jelent, azaz a kamarai tagságon túlmenően nem kell külön engedély a könyvvizsgálói tevékenység folytatásához. Folyamatos tagság mellett nincs szükség az engedély megújítására, mert  a kamara folyamatosan biztosítja, hogy a könyvvizsgáló - mint a kamara tagja - magas színvonalú és naprakész elméleti ismeretekkel és ezen ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozó képességgel rendelkezzen.

	A hatósági feladatok közé tartoznak a könyvvizsgálók képesítésével kapcsolatos teendők. Ez jelenleg a szakképzési törvény hatálya alá tartozik azzal, hogy a képesítési követelmények meghatározása a pénzügyminiszter feladata. A  hivatkozott  irányelv  szerint könyvvizsgálói működési engedély csak annak adható, aki az irányelvben rögzített követelményeknek megfelelő - állami vagy államilag elismert - szakmai alkalmassági vizsgát tett. A könyvvizsgálói képesítés magyar hagyományait és a közösségi irányelvek követelményeit is figyelembe véve indokolt, hogy az okleveles könyvvizsgálói képesítésre vonatkozó legfontosabb előírások a törvénybe kerüljenek, hangsúlyozva mind a képzésben, mind a vizsgáztatásban a szakmai kamara szerepét.

	A közzétételre kerülő információkat akkor tekintik megbízhatónak, hitelesnek, ha annak a törvényben meghatározott tartalmát független könyvvizsgáló igazolta. A könyvvizsgálói tevékenység minősítésénél  lényeges ismérv a könyvvizsgáló szakmai függetlensége. Külön indokolt szabályozni azokat a sajátosságokat, amelyek a könyvvizsgáló szakmai függetlenségét - az összeférhetetlenség általános kritériumain túlmenően - biztosítják. Egyik ilyen követelmény az, hogy a kamarai tag  mint könyvvizsgáló  csak  könyvvizsgálói tevékenységet végző társasággal  állhat munkaviszonyban. Más esetben - ha a Javaslatban rögzített szigorú követelmények nem teljesülnek - egyrészt a munkaviszony korlátozhatja magát a könyvvizsgálói tevékenységet, másrészt a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek  akadályozhatják a függetlenség követelményének érvényre jutását. A szakmai munka minőségét is ronthatja, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot nem főállásban végzi.

	Tekintettel azonban a magyarországi sajátosságokra, a főállásban végzett könyvvizsgálói tevékenység csak fokozatosan érhető el.Ezért  a Javaslat átmeneti időszak megjelölésével lehetőséget ad arra, hogy másodállásban vagy mellékfoglalkozásként is lehessen könyvvizsgálatot végezni az érvényes könyvvizsgálói engedélyek birtokában  2001. december 31-ig (az átmeneti időszak végéig).

	Ha a független könyvvizsgálói tevékenység előírt  feltételei nem állnak fenn, vagy egyéb körülmény kizárja a  könyvvizsgálói tevékenység folytatását, a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a könyvvizsgáló a  kamarai tagságot szüneteltesse. A tagságát szüneteltető kamarai tagnak a kamarai tagság  szünetelése alatt is részt kell vennie a kamara életében, a továbbképzésben, biztosítva ismeretei naprakészségét és azt, hogy ha a szünetelés oka már nem áll fenn, ismét  könyvvizsgálói tevékenységet végezhessen.

	A könyvvizsgálók a számviteli dokumentumok kötelező ellenőrzésével megbízott személyek, az Európai Unióval kapcsolatos jogharmonizáció során is a számvitel keretében kérik számon az ezen a téren elért eredményeket.  Igy a  kamara törvényességi  felügyelete   is indokolt, hogy oda tartozzon,  ahová a számvitel törvényi szabályozása tartozik, azaz a pénzügyminiszterhez.

.	A törvénnyel szabályozott Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem az egyesületi formában működő, a magyar könyvvizsgálókat jelenleg  tömörítő társadalmi szervezet   átalakulásával jön létre. Ezért  fontosak  a Javaslatnak a kamara megalakulását előkészítő átmeneti rendelkezései. A kamara megalakulásának előkészítésére a pénzügyminiszter előkészítő bizottságot hoz létre, amelyben az egyesületi formában működő szervezet   képviselteti magát. Az előkészítő bizottság feladatát, a határidőket a Javaslat tartalmazza.

	Az előkészítő bizottságnak ideiglenes felvételi bizottságot kell kijelölnie. Ez a bizottság a Javaslatban  előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálókat nyilvántartásba veszi (a jelenlegi egyesületi tagok nem lesznek automatikusan tagjai a kamarának). Az így nyilvántartásba vett tagok választhatók meg az alakuló küldöttgyűlés küldötteinek, ők választják meg a küldötteket. Rendelkezni kell arról is, hogy ez a választás első ízben   milyen módon, milyen  feltételekkel történjen.

	A Javaslat rendelkezik arról, hogy akik könyvvizsgálói tevékenységet végeznek, azoknak kérniük kell  felvételüket a kamarába. A munkaviszonnyal kapcsolatos  követelményt legkésőbb 2001. december 31-ig kell teljesíteni. Azok, akik 

	érvényes  könyvvizsgálói engedéllyel rendelkeznek, de nem végeznek könyvvizsgálói tevékenységet, kérhetik a kamarába való felvételüket azzal, hogy egyidejűleg kérik a tagság szüneteltetését is. Ezzel biztosítható a későbbi könyvvizsgálói tevékenység végzésének feltétele.

Részletes indokolás
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény alkalmazási köre
Az 1. §-hoz

A törvényt a könyvvizsgálói tevékenységet végző természetes személyekre (a továbbiakban: könyvvizsgálókra), a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a továbbiakban: kamara) kell alkalmazni. Alkalmazni kell  továbbá azokra a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult, a kamara által  nyilvántartásba vett társaságokra (a továbbiakban: könyvvizsgálói társaság) is, amelyeknél a kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara
A 2. §-hoz

A Magyar Könyvvizsgálói  Kamara a könyvvizsgálói tevékenységet végző természetes személyek, a könyvvizsgálók önkormányzattal rendelkező  köztestülete.

A kamara  országos szervezet, de feladatainak ellátása érdekében helyi szervezeteket (fővárosi, megyei  helyi szervezetet) hoz létre. A helyi szervezetek jogilag nem önállóak.
A kamara feladata
A 3. §-hoz

A köztestületként működő kamara legfontosabb feladatait tartalmazza ez a rendelkezés. A tagok képviseletében a kamara  többek között:

-	véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit,

-	közvetlenül kapcsolatot tart azokkal a belföldi és külföldi szervezetekkel, amelyek a számvitel és a könyvvizsgálat módszertanát, gyakorlatát szabályozzák, kialakítják,

-	kialakítja, közreadja és folyamatosan kiegészíti, módosítja  a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlatát meghatározó nemzeti könyvvizsgálati standardokat,

-	szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak szakmai munkájuk ellátásához azért, hogy a könyvvizsgálók magas színvonalú és naprakész elméleti ismeretekkel és az ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozó képességgel rendelkezzenek,

-	közreműködik a könyvvizsgálók képesítésében.

A könyvvizsgálók és megbízóik közötti bizalmi viszonyra tekintettel a kamara:

-	nyilvántartást vezet a kamarai tagokról, a könyvvizsgálói társaságokról,

-	kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenysége mellett az etikai szabályok megtartását, 

-	él a törvényben és az alapszabályban biztosított fegyelmezési lehetőségekkel.

A kamara azzal, hogy ellátja a tagok szakmai képviseletét, a könyvvizsgálói tevékenység végzésének olyan feltételeit teremti meg, amelyek hozzájárulhatnak a könyvvizsgálók erkölcsi-anyagi megbecsüléséhez is.

II. FEJEZET
A KAMARAI TAGSÁG

A tagsági viszony keletkezése
A 4-10. §-hoz


A könyvvizsgálói tevékenység végzésének az a feltétele, hogy az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező könyvvizsgáló a kamara tagja legyen.

A kamarai tagságot kérelmezni kell. A kamara tagjai közé a Javaslatban szabályozott feltételeknek megfelelő könyvvizsgálót fel kell venni. A tagfelvételi feltételek között  szerepel az, hogy a kérelmező munkaviszonyban legfeljebb   a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál állhat, illetve csak  olyan munkaviszonyban,  közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban,  szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony)  állhat, amelynél a munkaadó munkaköri feladatként jelölte meg a könyvvizsgálói tevékenység végzését, és az ehhez szükséges feltételeket írásban biztosítja, nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag könyvvizsgálói feladatát személyes függetlenségének csorbítása nélkül el tudja  látni, és hogy nem akadályozza a független könyvvizsgálói tevékenységet.  A tagfelvételnek feltétele az is, hogy a kérelmező a könyvvizsgálathoz kapcsolódó - esetleg felmerülő -  kártérítések fedezetére megfelelő könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezzék  már a felvételkor és utána folyamatosan. 

A tagfelvételi követelmények közé tartozik, hogy  a kérelmezőnek - munkaviszonyban, könyvvizsgálói társasággal való tagsági viszonyban -  hároméves könyvvizsgálói szakmai gyakorlata legyen, amelyet kamarai tagnak, bejegyzett könyvvizsgálónak kell igazolnia. Ez az előírás azért került be a tagfelvételi követelmények közé, mert a könyvvizsgálói képesítés megszerzésének nem feltétele a kamarai taggal, bejegyzett könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján végzett három éves szakmai gyakorlat igazolása. A hivatkozott   irányelv  szerint is legalább hároméves - könyvvizsgáló melletti - gyakorlati képzés szükséges.

Mindenképpen szankcionálni kell azt a könyvvizsgálót, aki úgy végzett könyvvizsgálói tevékenységet, hogy nem volt 
kamarai tag, nem rendelkezett érvényes könyvvizsgálói engedéllyel.  A Javaslat szerint ez a szankció a könyvvizsgáló felvételi kérelmének elutasítása legalább 4 évre.

A Javaslat a tagfelvétellel kapcsolatosan rögzíti a határidőket, az írásbeli közlést, a fellebbezési lehetőséget.

Az előírt feltételeknek megfelelő nem magyar állampolgár is tagja lehet a kamarának. Ez következik abból, hogy a kamara tagja lehet bármilyen nemzetiségű természetes személy, vagy mert teljesítette  az előírt feltételeket, vagy mert nemzetközi szerződés, illetőleg viszonossági gyakorlat alapján a könyvvizsgálók kölcsönös elismerése megtörtént. 

A Javaslat szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a kérelmező nem lehet a kamara tagja, amikor tehát a felvételi bizottság elutasítja a kérelmet.  Az általános tilalmi szabályok (a közügyektől, a könyvvizsgálati tevékenységtől eltiltó jogerős bírósági ítélet, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság) mellett vannak olyanok, amelyek alól bizonyos idő elteltével a kérelmezőt mentesíteni lehet. Ilyenek a kizárás vagy a tagdíj nem fizetése.

A kamara a tagjai közé felvett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, a könyvvizsgálói esküt követően arcképes igazolvánnyal látja el. A kamarai nyilvántartásba vett könyvvizsgáló a szakmai tevékenysége során a \"bejegyzett könyvvizsgáló\" címet jogosult használni.

A kamarai tag jogai és kötelességei
A 11. és 12. §-hoz

A Javaslat részletesen taglalja a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. A könyvvizsgálattal szemben támasztott követelmények indokolják a tételes előírást.

A kamarai tagnak joga az, hogy könyvvizsgálói tevékenységet folytasson. A kamarai tag egyéb jogai  abból következnek, hogy a kamara olyan szakmai önkormányzat, amelynek keretében  a tagok a maguk által választott testületek, tisztségviselők útján önállóan intézik szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviselik szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket.

A kamarai tag legfontosabb kötelessége a Javaslatban meghatározott könyvvizsgálói tevékenység lelkiismeretes, esküjének megfelelő végzése, azaz a könyvvizsgáló  az adott helyzetben általában    elvárható gondossággal és  legjobb tudása szerint köteles eljárni. A kötelességek között ezért  kiemelt jelentősége van annak, hogy a kamarai  tag  köteles részt venni a kamara által a tagok részére szervezett, az alapszabályban meghatározott továbbképzésben.

A Javaslat részletesen tartalmazza a titoktartási kötelezettséget azzal, hogy az nemcsak a könyvvizsgálót, de közvetve  a kamarai tag munkatársait is terheli. 

A Javaslat intézkedik arról, hogy a kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység határidőre történő elvégzését akadályozó körülményt köteles megbízójának bejelenteni. A megbízó az ennek elmulasztásából származó kár  megtérítését kérheti, és a megbízástól elállhat. Ezzel az előírással biztosítható, hogy a könyvvizsgálói tevékenységet határidőre elvégezzék úgy, hogy a megbízó érdekei ne sérüljenek, és hogy a megbízás tárgyát képező beszámoló adatai időben a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. 

A tagsági viszony szünetelése
A 13-15. §-hoz 

A kamarai tagság szünetelésének lehetővé tételével a kamarai tag igénybe veheti  a kamara szolgáltatásait akkor is, ha képviselői, polgármesteri megbízatása, munkaviszonya mellett a könyvvizsgálói tevékenységet nem gyakorolhatja. A kamarai tagság szünetelése nem jelenti a kamarai tagság megszűnését. Ezért a kamarai tag  a szünetelés alatt is részt vehet a kamara helyi szervezeteinek - alapszabályban meghatározott - munkájában tanácskozási joggal, továbbá köteles részt venni a továbbképzésben, köteles tagdíjat fizetni, bár könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet, nem szavazhat és nem választható.

Ez a biztosíték arra, hogy a kamarai tagság szünetelési okának megszűnésével a teljes jogú kamarai tagság, azaz a könyvvizsgálói tevékenység végzésének lehetősége visszaállhasson.

Formai követelmény a nyilvántartások pontos vezetése érdekében az, hogy a kamarai tagság szünetelését és  a kamarai tagság ismételt visszaállítását a tag köteles bejelenteni a kamarához.

A tagsági viszony megszűnése
A 16. és 17. §-hoz

A kamarai tagság megszűnik a tag kilépésével,  kizárásával, a bíróság jogerős ítélete alapján   a közügyektől, a foglalkozástól  történő eltiltással, a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel, a tagok közül történő törléssel. A tagság megszűnését kiváltó okokról a kamarának közvetlenül van információja (az etikai bizottság vagy az elnökség határozata révén), más esetekben pedig a megszűnés okát a kamarai tagnak kell az elnökséggel írásban közölnie.

A kamarai tagság megszűnésével a könyvvizsgáló nevét törölni kell a kamara nyilvántartásából, és ezzel a könyvvizsgálói tevékenység végzésére szóló jogosultság is érvényét veszti, tehát a most már nem kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet.

Ezen rendelkezés összhangban van a szakmai önkormányzat és a tagok közötti kapcsolat követelményeivel.

Bejegyzett  könyvvizsgálói társaság
A 18-24.§-hoz

1.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának mint szakmai kamarának a tagjai csak természetes személyek lehetnek. Ez  nem zárja ki, hogy gazdálkodó szervezetek ne kapjanak könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosultságot. Ennek feltételeit a hivatkozott  irányelv  tartalmazza, amelyet a könyvvizsgálat rendjéről szóló, jelenleg hatályos  kormányrendelet már átvett, és a Javaslat is - néhány kiegészítéssel - tartalmaz.

	Könyvvizsgálói társaság (gazdasági társaság, szövetkezet)  is folytathat  könyvvizsgálói tevékenységet,  ha a társaság megfelel a Javaslat szerinti feltételeknek, és a  társaságot a kamara nyilvántartásba vette, a bejegyzésről  igazolást adott.

A könyvvizsgálói társaságkénti történő bejegyzésnek 	a feltételei:

-	a társaság tevékenységi körébe tartozónak csak a Javaslat szerinti könyvvizsgálói tevékenységet, és emellett - esetleg - a kamarai tag által ellátható más tevékenységet jelöltek meg, 

-	kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli dokumentumokat,
	
-	a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetőleg a Javaslat szerint  bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek,

-	a társaság vezető tisztségviselői között többségben a kamarai tagok vannak.

	E feltételeknek megfelelő társaságban biztosítható egyrészt a könyvvizsgálói függetlenség, mert  a tulajdonosok, a vezetők is érdekeltek a könyvvizsgálói tevékenységben, másrészt a társaság keretei között - a munkamegosztás révén - hatékonyabb lehet a könyvvizsgálói munka.

	A Javaslat szerint a könyvvizsgálói társaságnak kérnie kell - a feltételek  teljesülését igazoló okiratok bemutatásával - felvételét. A Javaslat tartalmazza a kérelem elbírálására rendelkezésre álló időt, a fellebbezés lehetőségét.

2.	A Javaslat elismeri annak szükségességét, hogy nemzetközi  szerződés vagy viszonossági gyakorlat alapján a külföldi könyvvizsgálók, illetőleg  a  külföldön  bejegyzett könyvvizsgálói társaságok Magyarországon  is végezzenek könyvvizsgálói tevékenységet, alapítsanak könyvvizsgálói társaságot, ha ugyanezeket a   jogosítványokat az érintett idegen államban  a magyar könyvvizsgálók, illetőleg a Javaslat szerint  bejegyzett könyvvizsgálói társaságok is megkapják. A Javaslat támogatja a könyvvizsgálók, a könyvvizsgálói társaságok kölcsönös elismerését, mert az  biztosítja a külföldiek magyarországi, a magyarok külföldi munkavállalásának, a könyvvizsgálói hivatás szabad gyakorlásának egyik fontos feltételét.   

3.	A Javaslat tartalmazza a bejegyzett könyvvizsgálói társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet meghaladó jogosítványait, azt, hogy részt vehet tanácskozási joggal a helyi szervezet ülésein, a kamara által a tagok részére szervezett rendszeres továbbképzésben, továbbá kötelezettségeit, vagyis  hogy nyilvántartásba vételi díjat,  éves hozzájárulást fizet, jelenti a bejegyzés feltételeiben bekövetkezett változást, és a kettős könyvvitel előírásai szerinti éves beszámolóját nyilvánosságra hozza.

	A Javaslat előírásokat tartalmaz a bejegyzett könyvvizsgálói társaságnak a nyilvántartásból való törlésére, ha nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy ha nem teljesíti kötelezettségét.

	A Javaslat tehát megteremti annak lehetőségét, hogy a kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenységet társaság keretében is végezhesse. A  társaság ugyan nem kamarai tag, de benne alapvetően a Javaslat szerinti tevékenységet végeznek, az ott előírt feltételekkel, és hasznosítják a társaságban rejlő előnyöket mind a szerződéskötés, mind a munkavégzés során.

A kamarati tagság, a bejegyzett könyvvizsgálói társaság nyilvánossága
A 25. §-hoz

	A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozásokról minél több adat kerüljön nyilvánosságra, közzétételre. A számviteli törvény a hatálya alá tartozó szervezeteket a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetükre vonatkozó információk nyilvánosságra hozására, közzétételére kötelezi. Egyértelmű, hogy a számviteli dokumentumok kötelező ellenőrzésével megbízott személyekre, a számviteli törvény szerint az éves beszámolót a közzététel előtt felülvizsgáló könyvvizsgálókra vonatkozóan is elő kell írni a nyilvánosságot.

	A Javaslat a hivatkozott  irányelvvel  összhangban határozza meg a nyilvánosság rendelkezésére bocsátandó adatokat azzal, hogy

-	a kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok nevét és címét évenként közzé kell tenni a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, 
	
-	a könyvvizsgálói társaságok azon kamarai tagjainak a neve és címe, akik a könyvvizsgálói társaság keretében a könyvvizsgálói tevékenységet végzik, továbbá a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek a neve és címe pedig a kamaránál álljon rendelkezésre, hogy azokról bárki bármikor tájékoztatást kaphasson.

III. FEJEZET
KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉG
Alapvető szabályok
A 26-28. §-hoz

A Javaslat szerint könyvvizsgálói tevékenységet csak az végezhet, aki a kamarának tagja, illetőleg, amely bejegyzett könyvvizsgálói társaság. Indokolt meghatározni, hogy a törvény alkalmazásában mit tekint a törvényalkotó könyvvizsgálói tevékenységnek. A Javaslat általánosít, és ezzel a hivatkozott  irányelvben  megfogalmazottnál szélesebb körre értelmezi a könyvvizsgálói tevékenységet: ez  nemcsak a társaságok, hanem a számviteli törvény hatálya alá tartozó valamennyi gazdálkodó szervezet éves és konszolidált beszámolójának felülvizsgálatára vonatkozik, továbbá beletartozik az alapítás, az átalakulás, a megszűnés értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatainak vagy más törvényben könyvvizsgálói feladatként meghatározott tevékenységnek  az elvégzése is.

A kamarai tag által ellátható tevékenységek felsorolásával a Javaslat meghatározza a könyvvizsgálói tevékenység mellett végezhető - un. rokon - tevékenységeket is. E tevékenységek végzésének szakmai feltételei adottak, a könyvvizsgálót a képesítés, illetőleg  a szakmai továbbképzés során ezekre felkészítették. Ezek a tevékenységek jól kiegészíthetik a könyvvizsgálói tevékenységet.

Nincs akadálya annak sem, hogy a kamarai tag tudományos, művészeti, irodalmi vagy sporttevékenységet is végezzen, vagy a függetlenség követelményeinek teljesülése mellett igazgatósági, felügyelő bizottsági, könyvvizsgálói társaságnál vezető tisztségviselői megbízást vállaljon. 

Függetlenség
A 29. és 30. §-hoz

A Javaslat meghatározza a könyvvizsgálói függetlenség külön követelményeit. A hivatkozott   irányelv szerint  a könyvvizsgálói működési engedélyt csak olyan személynek lehet megadni, aki jó hírben áll, és nem végez olyan tevékenységet, amely az adott állam joga szerint összeegyeztethetetlen a könyvvizsgálattal.

Követelmény tehát a szakmai függetlenség megőrzése. Tilos olyan tevékenységet végezni, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását. Ez általában akkor áll fenn, ha az a tevékenység a könyvvizsgálattal összeférhetetlen (hozzátartozói vagy üzleti kapcsolat miatt), vagy a kamarai tag bármely egyéb oknál fogva elfogult.

A könyvvizsgálót könyvvizsgálati tevékenysége körében megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja. Ezzel függ össze az a rendelkezés, hogy  mikor és hol állhat munkaviszonyban a kamarai tag; külön is meghatározásra került az: milyen tevékenységet végezhet a kamarai tag a könyvvizsgálat mellett.

A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során, jelentései készítésekor független szakértőként köteles eljárni. Ezért könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független véleményalkotást.

A könyvvizsgálói függetlenség biztosításának külön szabályát tartalmazza a Javaslat a könyvvizsgálói társaságok vonatkozásában, mert előírja, hogy a nem könyvvizsgáló tulajdonosok, vezető tisztségviselők nem 
avatkozhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy csorbítsák a könyvvizsgáló függetlenségét.

Okleveles könyvvizsgálói képesítés
A 31-34. §-hoz

E §-ok az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel kapcsolatos követelményeket tartalmazzák.

A Tanács említett irányelve részletesen foglalkozik a képesítés követelményeivel. Ezeknek és az okleveles könyvvizsgálói képesítés - külföldön is elismert - magyar gyakorlatának tapasztalatai alapján határozza meg a Javaslat a követelményeket.

A képesítés megszerzésének feltételei:

-	szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség (az irányelv szerint középiskolai érettségi, szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség esetén vizsgák alóli felmentéssel),
	
-	mérlegképes könyvelői képesítés,
	
-	hároméves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat igazolása (az irányelv ez utóbbi kettőt nem írja elő).

Okleveles könyvvizsgálói képesítést az a feltételekkel rendelkező jelölt kaphat, aki sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tesz a Javaslat szerinti ismeretekből (az irányelv szerint a főiskolai végzettség színvonalát elérő állami vagy államilag elismert szakmai alkalmassági vizsga a követelmény).

A számonkérésre kerülő témaköröket a  Javaslat Melléklete tartalmazza, és az, illetőleg  a feltételként előírt szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség magában foglalja az irányelvben az elméleti ismeretekre vonatkozó vizsgák szakterületeit, bár nem szó szerint ismerteti azokat.

A Javaslat szerint az írásbeli és a szóbeli vizsgák rendjét, a részletes vizsgakövetelményeket, a szakmai  vizsgáztatás  sajátosságait  a  kamara javaslatára a pénzügyminiszter által kinevezett Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottság vizsgaszabályzatban állapítja meg és teszi közzé. A vizsgaszabályzat közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

Ha a jelölt a vizsgaszabályzatban előírt vizsgákat sikeresen letette, részére a vizsgabizottság  - az állam által is elismert - könyvvizsgálói oklevelet állít ki. Ez 



az  oklevél önmagában még   nem elegendő a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez. Az Európai Unió követelményeinek való megfelelés indokolja, hogy a kamarai tagság kérelmezése előtt az okleveles könyvvizsgáló szerezze meg a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges hároméves könyvvizsgálói gyakorlatot is.

A Javaslat szabályozza a külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés kölcsönös elismerésének feltételeit is. A Javaslat támogatja a könyvvizsgálói képesítés kölcsönös elismerését, mert ez hozzájárulhat a könyvvizsgálói hivatás szabad gyakorlásához.

A vizsgabizottságokra, a vizsgaszervezésre vonatkozó alapelveket is rögzíti a Javaslat.

A Javaslat szerint az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének irányítására, a törvényben foglaltak megvalósításának elősegítésére létre kell hozni az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottságot. A  képesítő bizottság a vizsgaszabályzat kialakításával, az  azokban foglaltak betartásának ellenőrzésével biztosítja a magas szintű okleveles könyvvizsgálói képesítést, és ezen túlmenően ellát közvetlen irányítási és koordináló feladatokat is.




IV. FEJEZET
A KAMARA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
A kamara alapszabálya
A 35. §-hoz

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara köztestület. Tagjai az  önkormányzati jogokat  az alapszabályban rögzített módon, a Javaslatban foglaltak figyelembevételével gyakorolják.

Az alapszabályban rögzítendők a Javaslat szerint:

-	a helyi szervezetek, szakmai tagozatok létesítésének, működésének szabályai,
	
-	a küldöttekre, a tisztségviselőkre vonatkozó jelölési, választási, visszahívási szabályok (az alakuló küldöttgyűlés küldötteinek megválasztására a Javaslat tartalmaz előírást),

-	a kamara által nyújtott - a könyvvizsgálói tevékenységhez nélkülözhetetlen - szolgáltatások igénybevételének feltételei.

A kamara helyi szervezetei
A 36. és 37. §-hoz

Amíg a helyi (területi) szervezetek létrehozása feltétele az országos szervezet működésének (azokat ideiglenesen már az előkészítés során meg kell szervezni), addig a szakmai tagozatok  a már működő kamara helyi szervezetein belül   alakulhatnak meg az azonos szakmai területen tevékenykedő könyvvizsgálók munkájának összehangolására.

A Javaslat szerint  a helyi szervezetek vezetőit 5 évre kell  megválasztani. Az önkormányzati jogok érvényre jutása érdekében a további szabályozás  az alapszabály körébe tartozik.   Ezek közül kiemelkedik a kamarai tagok és a helyi szervezetek közvetlen kapcsolata.

Küldöttgyűlés
A 38-40. §-hoz

A kamara legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely  a helyi szervezetekhez tartozó tagok által 5 évre választott küldöttekből áll. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó - általános és sajátos - feladatokat a Javaslat meghatározza. Ezek közül kiemelendő: az etikai szabályzat (kódex) megalkotása és elfogadása, a tagdíjak, a hozzájárulások összegének megállapítása.

A küldöttgyűlést évenként legalább egyszer össze kell hívni (ezért a  kamara elnöke felelős). Tartalmazza a Javaslat a küldöttgyűlés határozatképességének követelményeit, a határozatképtelenség, továbbá a törvénysértés esetén teendőket is. A részletszabályokat az alapszabálynak kell tartalmaznia.

Elnökség
A 41-43. §-hoz

Az 5 évre megválasztott elnökség irányítja a kamara működését a küldöttgyűlések közötti időszakban. Indokolt, 

hogy a Javaslat szabályozza  az elnökség - mint testületi szerv - tagjainak számát, és hogy hivatalból kik  tagjai az elnökségnek. Fontos, hogy az elnökségi tagokon kívül  kiknek a részvétele kötelező  az elnökségi üléseken. 

Az elnökség kizárólagos feladatai közé tartozik: a nemzeti könyvvizsgálati standardok elfogadása, kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel, továbbá a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

Indokolt, hogy az elnökség legalább negyedévenként összeüljön. A határozatképesség és a határozat érvényességének szabályait is tartalmazza a Javaslat.


A kamara tisztségviselői
A 44. és 45. §-hoz

A Javaslat szerint a kamara tisztségviselői: a kamarai tagok közül 5 évre megválasztott elnök, az egy vagy több  alelnök és a választott bizottságok elnökei. Tisztségviselő a fegyelmi megbízott is, megválasztásának feltétele, hogy   kamarai tag legyen. 

Nem lehet tisztségviselő az, akinél az összeférhetetlenségnek a  Javaslat, illetőleg az  alapszabály szerinti esete áll fenn.  A tisztségviselői megbízatás megszűnésének, visszahívásának előírásait is tartalmazza a Javaslat.

Elnök
A 46. §-hoz

Az elnök látja el a kamara törvényes képviseletét, irányítja az elnökség működését és munkáltatói jogot gyakorol az ügyvezető igazgató felett. 

Alelnök
A 47. §-hoz

Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök helyettesíti.

Ügyvezető igazgató
A 48. §-hoz

Nem tartozik a kamara tisztségviselői közé az ügyvezető igazgató, akinek a feladata a kamara hivatali szervezetének irányítása, az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlása. Az ügyvezető igazgatónak fontos szerepe van a kamarára háruló szervezési, nyilvántartási feladatok ellátásában azon a téren,  hogy a kamara tisztségviselőit feladataik ellátásában, azok végrehajtása során segítse. Ezért részletes feladatait az alapszabályban kell rögzíteni.

A kamara bizottságai
A 49-56. §-oz

A Javaslat az etikai, az ellenőrző, az oktatási, a szakértői és  a felvételi bizottság feladataira tartalmaz - esetenként részletes - előírásokat. Ezek a bizottságok azok, amelyek a kamarára háruló feladatok ellátásában, elvégzésében meghatározóak. Az alapszabályban meghatározott módon a kamara a  feladatainak  hatékonyabb ellátására további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat  létre.

A bizottságok működésének feltétele, hogy kellő számú tag végezzen bennük  munkát. Ezért a Javaslat előírja a bizottságok taglétszámát azzal, hogy további 2 póttag is választható arra az esetre, ha valamelyik  tag kilép a bizottságból, vagy nem vehet részt a bizottsági munkában.

Külön kiemelésre kerül, hogy ki nem választható az ellenőrző bizottságba, illetőleg  ki nem vehet részt az adott ügyben eljáró etikai  bizottságban, továbbá ki nem lehet tagja az etikai bizottságnak.

A bizottságok testületi szervként, saját ügyrendjük szerint működnek, maguk közül választott elnök irányításával. A Javaslat megállapítja  a határozatképesség feltételeit, továbbá előírja,  hogy a bizottságok évenként kötelesek beszámolni a küldöttgyűlésnek.

A kamara legfontosabb  bizottsága az etikai   bizottság. Feladata, hogy  őrködjön  az etikai szabályok,  az etikai kódexben foglaltak megtartásán, feladata továbbá  a kamarai tagokkal szembeni etikai vizsgálat lefolytatása, az elsőfokú határozat meghozatala.

Az ellenőrző bizottság feladata a kamara tevékenységének, gazdálkodásának vizsgálata, hogy az megfelel-e a 


jogszabályokban, az alapszabályban és más önkormányzati szabályzatban előírtaknak. Az ellenőrző bizottság feladatainak  ellátásához rendelkezésre álló eszközöket is tartalmazza a Javaslat.

Az oktatási bizottság legfontosabb feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos teendők szervezése és irányítása, közreműködés a könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési feladatainak ellátásában.

Kiemelt szerepe van a szakértői bizottságnak. Ez egyrészt a könyvvizsgálók működésének, tevékenységének feltételeit meghatározó törvények és más jogszabályok véleményezésében, másrészt a nemzetközi könyvvizsgálati standardok figyelemmel kísérésében, ehhez kapcsolódóan a nemzeti könyvvizsgálati standardok, szakmai kiadványok elkészítésében, megjelentetésében, azok folyamatos kiegészítésében, módosításában és nem utolsósorban az egységes szakmai szemlélet alakítása érdekében a könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások kialakításában és közreadásában nyilvánul meg. 

A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és elbírálása, és ennek alapján a felvétel foganatosítása, illetőleg  a kérelmező felvételi kérelmének  elutasítása.


A kamara bevételei és ráfordításai
Az 57. és 58. §-hoz

A Javaslat szabályozza a kamara bevételeit és ráfordításait. A küldöttgyűlés köteles meghatározni a tagdíjat és  a könyvvizsgálói társaságok hozzájárulási díját. Fontos bevétel  a kamara által nyújtott szolgáltatások díja, amely mögött ott  vannak  a nyújtott szakmai szolgáltatások költségei. A kamarára háruló feladatokból következően a szakmai szolgáltatásokat a kamarai tagok érdekében nyújtják, azokon indokolt a részvétel, ezért a nyújtott szakmai szolgáltatás költségeivel összhangban kell a bevételeket megállapítani.

V. FEJEZET
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség
Az 59. §-hoz

A Javaslat e §-ban határozza meg az etikai vétség  kritériumait.

Etikai eljárás
A 60. és 61. §-hoz

Részletesen taglalja az etikai eljárás szabályait a Javaslat. Az etikai eljárást a fegyelmi megbízott javaslatára a kamara elnöke rendeli el írásban, az elévülési idők, illetve a büntetőeljárás figyelembe vételével.
Az  etikai  eljárást az etikai  bizottság folytatja le a fegyelmi megbízott közreműködésével, az érintett kamarai tagnak, továbbá esetleg  képviselőjének  részvételével, a rendelkezésre álló iratok bemutatásával.

Etikai büntetések
A 62. §-hoz

Az etikai  büntetés (amely csak  etikai  tárgyaláson hozható) a következő lehet: írásbeli megrovás, pénzbírság, kizárás a kamarából. A pénzbírság felső határát rögzíti a Javaslat.

Jogorvoslatok 
A 63. §-hoz

Az etikai bizottság határozata  megfellebbezhető az elnökségnél. A  javaslat megállapítja a fellebbezés benyújtásának, határidejének szabályait, az elnökség döntési lehetőségeit. Az elnökség döntése ellen - az előírt határidőig - bírósághoz lehet keresettel fordulni. A bíróság jogerős ítéletéig az etikai    határozat nem emelkedik jogerőre, de kizárás  etikai  büntetés esetén a kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálatot.

VI. FEJEZET
A KAMARA FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
A törvényességi felügyelet általános szabályai
A 64-66. §-hoz

A kamara feletti  törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter látja el. Ez következik egyrészt abból, 

hogy a pénzügyminiszter ad át a kamarának állami feladatokat, másrészt abból, hogy a könyvvizsgáló a számviteli dokumentumokat ellenőrzi, továbbá  a képzéssel kapcsolatos követelmények közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges, és  a számvitel irányítása is a pénzügyminiszterhez tartozik.

A törvényességi felügyeletből adódó - a Javaslatban rögzített -  ellenőrzési feladatok ellátása során tapasztalt törvénysértés esetén a miniszter  a kamara elnökének felszólításán túlmenően a törvényesség helyreállítása érdekében  bírósághoz fordulhat. A bíróság megsemmisítheti a jogsértő határozatot, felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek  működését,  súlyosabb  esetben felügyelő biztost is kirendelhet.


Kamarai határozat bírósági felülvizsgálata
A 67. §-hoz


A kamarai tag is kérheti a bíróságtól a kamara testületei által hozott határozat felülvizsgálatát. A perindítás előtt azonban az ellenőrző bizottság állásfoglalását is ki kell kérni.

A kamara törvényes működését tehát  egyrészt garantálja a Javaslat szerinti törvényességi  felügyelet,  másrészt az, hogy a kamarai tag is kezdeményezheti a jogsértő határozat bírósági felülvizsgálatát. 
VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés
A 68. §-hoz


A törvény a kihirdetését követő 30. napon  lép hatályba.

A kamara megalakulása az átmeneti rendelkezések szerint 6 hónapot vesz igénybe. Ezért a Javaslat szerint a törvény hatálybalépését  követő kilencedik hónap első napján a könyvvizsgálat rendjét szabályozó kormányrendelet, továbbá a számviteli törvény erre vonatkozó felhatalmazása   hatályát veszti, és egyidejűleg módosul a számviteli törvénynek  az a  rendelkezése, amely azt szabályozza, hogy ki bízható meg a könyvvizsgálattal. Mindezt  az indokolja, hogy a kamara megalakulásáig is el kell látni a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feladatát.

Átmeneti rendelkezések
A 69-74.§-hoz

A miniszter a Javaslatban előírt személyek köréből előkészítő bizottságot hoz létre, amelynek feladata:

-	a kamara ideiglenes alapszabályának és választási 	szabályzatának elkészítése,
-	az ideiglenes felvételi bizottság kijelölése,
-	a helyi szervezetekben a küldöttek megválasztásának 	előkészítése, a választás lebonyolítása,
-	az alakuló küldöttgyűlés előkészítése, összehívása.

Az előkészítő bizottság szükségességét az indokolja, hogy az újonnan létrejövő kamara nem jogutódja a könyvvizsgálók  egyesületi formában működő  társadalmi szervezetének,  nem  annak   az átalakulásával jön létre.

Az előkészítő bizottság a  feladatát a kamara létrejöttével, az alakuló küldöttgyűlésen az alapszabály elfogadásával  teljesíti, tevékenysége ezzel megszűnik.

Az ideiglenes felvételi bizottság a Javaslatban előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálókat ideiglenes  nyilvántartásba veszi.

Az így felvett könyvvizsgálókból az előkészítő bizottságnak létre kell hoznia a kamara helyi szervezeteit, hogy ott megválasszák az alakuló küldöttgyűlés küldötteit a Javaslatban előírt arányban.

Fontos a törvényben rögzíteni, hogy a törvény hatályba- lépése előtt megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés, továbbá   a már folyamatban lévő okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett képesítés is megfelel a törvény szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítésnek.

Azok a könyvvizsgálók, akik a Javaslat szerinti könyvvizsgálói tevékenységet a törvény  hatályba- lépésekor ténylegesen végzik, és hatályos könyvvizsgálói engedéllyel rendelkeznek, könyvvizsgálóként a továbbiakban csak úgy tevékenykedhetnek, ha  felvételüket kérik a kamarába, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálói tevékenységet főállásban (vállalkozóként) vagy mellékfoglalkozásban, másodállásban látják el. Enélkül nem teljesül az a követelmény, hogy könyvvizsgálói tevékenységet csak kamarai tag végezhet.

Ha a törvény hatálybalépésekor a könyvvizsgálói tevékenységet végző a Javaslat szerint nem megengedett munkaviszonyban van,  az új  követelményeknek legkésőbb 2001. december 31-ig köteles megfelelni.

Azok, akik érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkeznek, de nem végeznek könyvvizsgálói tevékenységet, kérhetik felvételüket a kamarába azzal, hogy egyidejűleg a kamarai tagság szünetelését is kérik. Ezzel biztosítható, hogy a törvénnyel létrejövő kamarában részt vegyenek a továbbképzésben, bekapcsolódjanak a kamara szakmai munkájába. Igy  a későbbiek során nem lesz akadálya annak, hogy a kamarai tagság szünetelése okának megszűnésekor a könyvvizsgálói tevékenységbe aktívan bekapcsolódjanak.

Indokolt a Javaslatban rögzíteni azt, hogy a  magyar könyvvizsgálók  egyesületi formában működő társadalmi szervezete a  vagyonát adó- és illetékmentesen - ingyenesen - átruházhatja a törvénnyel  létrejövő kamarára, továbbá, hogy a köztestületi kamara folytathatja, átvállalhatja azokat a nemzetközi kapcsolatokat, tagsági kötelezettségeket, amelyeket az egyesület a korábbiakban  megszerzett.

Melléklet 

az 1997. évi ..... törvényhez

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés
vizsgakövetelményeinek témakörei


Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a könyvvizsgálójelöltnek - az Európai Közösségek  Tanácsának 84/253/EGK (8) irányelvében megjelölt elméleti ismereteket is magában foglaló - következő témakörökről kell számot adnia:

1.	A gazdálkodással összefüggő hazai és nemzetközi jogi ismeretek, azok jogalkalmazói gyakorlata, az alkalmazott joggal kapcsolatos jogalkotói és bírósági állásfoglalások.

2.	A nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek, azok makro- és mikroszintű szabályozottságának rendszere, kapcsolata, összefüggései.

3.	Vezetési, irányítási módszerek, a vezetési folyamat alkotóelemei, a problémamegoldás és döntéshozatal korszerű módszerei. Vezetői információs rendszerek.

4.	Hazai és nemzetközi számviteli és elemzési ismeretek, azok elmélete, módszertana és gyakorlata, a nemzetközi számviteli standardok adaptálása. Bármilyen számviteli beszámoló összeállítása, elemzése, az erre vonatkozó szabályozások indokoltsága. A vezetés és a számvitel kapcsolatrendszere.   A  vagyonértékelés 
	módszerei. Nem szabályozott számviteli kérdésekben megalapozott szakmai vélemény kialakítása.

5.	A számviteli munka különböző környezeti adottságai mellett a számviteli rendszer kialakítása, átszervezése, illetve minősítése, az azokhoz szükséges felmérés, helyzetelemzés és szervezési javaslat elkészítése, az adatfeldolgozás technikai eszközrendszerének meghatározása, az adaptációs munkák elvégzése, a rendszer bevezetése, működtetése, ellenőrzése.

6.	Makro- és mikroszintű ellenőrzés, az ellenőrzés módszertani alapjai. Adóellenőrzés. Könyvvizsgálat. Könyvvizsgálati módszerek, technikák, eszközök a számviteli adatokra épülő beszámolók, a vagyonmérlegek megbízhatóságának, valódiságának ellenőrzésére, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzésére, a teljesítmények és tevékenységek vizsgálatára.



ˇ


i
tF
Y
e
Oy

Ś
lŽ
í-
-
ź¦

"
