"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/4120. számú
törvényjavaslat


a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban,
1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló  Szerződés kihirdetéséről 

Előadó:


Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1997. április


1997. évi ... törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban,
1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló  Szerződés kihirdetéséről 




1.§ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló  Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítő okiratait Budapesten, 1996. május 15-én kicserélték és a Szerződés ezen a napon hatályba lépett.)  

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
:

  „Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a

           jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

  A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő

Felek)

  abban a meggyőződésben, hogy az Európában, valamint országaikban

bekövetkezett történelmi változások egyedülálló lehetőségeket kínálnak

azoknak a közös feladatoknak a megoldására, amelyek a kétoldalú

kapcsolataiknak a jószomszédság és a baráti együttműködés szellemében

történő fejlesztéséből adódnak,

  erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy a végbemenő integrációs

folyamatok keretében hozzájáruljanak Európa, mint a béke, a biztonság és a

prosperitás kontinense felépítéséhez,

  megerősítve, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, a

demokrácia, a jogállamiság és a humanizmus elveinek tiszteletben tartása és

érvényesítése a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi,

  elismerve, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon Szerződő

Fél társadalmának és államának integráns részét képezik, amelynek területén

élnek, s egyben hozzájárulnak annak élete gazdagításához, valamint az

országaik közötti bizalom, barátság és együttműködés elmélyítéséhez, s

kijelentve, hogy felelősséget éreznek azért, hogy védelemben részesítsék és

előmozdítsák a területükön élő kisebbségek nemzeti vagy etnikai, kulturális,

vallási és nyelvi identitása megőrzését és elmélyítését,

  megerősítve, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, az Európai

Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában, az

Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek az Új Európáról szóló

Párizsi Chartájában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

által elfogadott további dokumentumokban rögzített elvek vezérlik őket,

  abban a meggyőződésben, hogy baráti kapcsolataik és együttműködésük új

alapokon       való      továbbfejlesztése        megfelel        országaik és   nemzeteik

létérdekeinek,

a következőkben állapodtak meg:

  


                                           1. Cikk

  A Szerződő Felek kapcsolataikat a jószomszédság, a bizalom és a baráti

együttműködés szellemében fogják fejleszteni, és párbeszédet folytatnak

minden közös érdeklődésre számot tartó területen.

                                           2. Cikk

  A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más

államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják a nemzetközi jog

általánosan elfogadott elveit és normáit, elsősorban az Egyesült Nemzetek

Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi

Chartában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében

elfogadott más dokumentumokban foglalt elveket.

                                           3. Cikk

  (1) A Szerződő Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival

összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáruk

sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy

egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem

támasztanak.

  (2) A Szerződő Felek kijelentik, hogy kölcsönös kapcsolataikban

tartózkodnak a másik Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen

irányuló erőszak alkalmazásától vagy az azzal való fenyegetéstől, vagy más, az

Egyesült Nemzetek Alapokmányába vagy a nemzetközi jogba ütköző egyéb

cselekedetektől, vagy az ilyen akciók támogatásától, és harmadik fél számára

sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik Fél elleni hasonló cselekmények

elkövetésére felhasználja. A közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag

békés eszközökkel oldják meg.

                                           4. Cikk

  (1) Ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint egy, a nemzetközi

kapcsolatokban kialakult helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és

biztonságot vagy saját biztonsági érdekeit, úgy ez a Fél konzultációt kérhet a

másik Féltől, hogy megvizsgálják, mit tehetnének a feszültség enyhítése vagy

felszámolása érdekében, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában

foglalt, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

keretében alkalmazott elvekkel.

  (2) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat

folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődésre számot tartó

kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és

leszerelésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről. Kétoldalú

kapcsolataikat katonai téren külön megállapodás szabályozza.

                                           5. Cikk

  (1) A Szerződő Felek e Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a közös

érdeklődésre számot tartó minden területen megteremtik az együttműködés

megfelelő kereteit.


  (2) A Szerződő Felek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a törvényhozó és

végrehajtó szervek együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének.

  (3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációt folytatnak

kétoldalú kapcsolataik további fejlesztése és elmélyítése, valamint a

nemzetközi kérdésekre vonatkozó álláspontjaik kölcsönös megismerése

érdekében. Ennek keretében évente legalább egyszer sor kerül a

miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy

alkalommal áttekintik e Szerződés végrehajtását.

  (4) Az egyéb ágazatok közötti együttműködést, ideértve vezetőik rendszeres

találkozóit, az ezen ágazatok közötti megállapodások szabályozzák.

                                           6. Cikk

  A Szerződő Felek megerősítik, hogy az Európai Unióba, az Észak-atlanti

Szerződés Szervezetébe és a Nyugat-Európai Unióba való integrálódásukkal,

továbbá az Európa Tanáccsal és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Szervezettel kapcsolatos érdekeik és törekvéseik azonosak, s kifejezésre

juttatják azon elhatározásukat, hogy ez irányban támogatást nyújtanak

egymásnak.

                                           7. Cikk

  (1) A Szerződő Felek kétoldalú kapcsolataik kibontakoztatása keretében,

valamint az Európai Unióba történő integrálódásuk folyamatában fejleszteni

fogják kölcsönösen előnyös együttműködésüket a gazdaság, mindenekelőtt az

ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a közlekedés és szállítás, a távközlés

és a szolgáltatások területén.

  (2) A Szerződő Felek meg fogják teremteni a gazdasági együttműködés

különböző formái fejlesztésének feltételeit a határ menti területen, a

regionális és helyi szinteken, beleértve a jogi és természetes személyek közötti

együttműködést.

  (3) A Szerződő Felek fontosnak tekintik a magasabb önigazgatási egységek,

a városok és a községek közötti együttműködést, összhangban a számukra

kijelölt hatáskörökkel, valamint a szubszidiaritás elvének alkalmazásával.

                                           8. Cikk

  A Szerződő Felek támogatják az együttműködést a tudomány és a technika

területén. Elősegítik az alap- és az alkalmazott kutatás területén folytatandó

hatékony együttműködéshez szükséges feltételek kialakítását, különös

tekintettel a korszerű technikára és technológiára, s támogatják a két ország

tudósai, a tudományos és kutatóintézetek dolgozói közvetlen kapcsolatait és

közös kezdeményezéseiket.

                                           9. Cikk

  (1) A Szerződő Felek, a természeti környezet iránti gondoskodáshoz és a

jövendő generációk számára elfogadható életfeltételek megőrzéséhez fűződő

érdekeiktől vezérelve, együttműködnek a környezet- és természetvédelemben

abból a célból, hogy megelőzzék és csökkentsék a környezet szennyezését,

különösen azt, amely átterjedhet az államhatáron.


  (2) A Szerződő Felek a vonatkozó megállapodásokkal összhangban,

mindenekelőtt az Európai Unióval és tagállamaival együttműködve fejleszteni

fogják együttműködésüket a környezetvédelem területén, valamint részt

fognak venni az Unió összehangolt nemzetközi stratégiájának és

koncepciójának kialakításában, illetve megvalósításában.

  (3) A Szerződő Felek a környezet védelmének fokozását célzó konkrét

intézkedések elfogadása céljából kormányszintű külön megállapodást kötnek,

amely rendelkezni fog a baleseti kockázatok csökkentésével, a bekövetkezett

balesetek korai jelzése rendszerével, valamint az ezek következményeinek

felszámolásával kapcsolatos együttműködésről.

                                          10. Cikk

  (1) A Szerződő Felek a legkorszerűbb technológia felhasználásával bővítik

együttműködésüket a légi, a vasúti, a közúti, a belvízi, a tengeri, a

csővezetékes, valamint a kombinált fuvarozás, továbbá a postai és távközlési

szolgáltatások infrastruktúrája fejlesztésében.

  (2) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a szárazföldi államoknak joguk van a

tengerhez való kijutáshoz és az ezzel a joggal összefüggő tranzit

szabadságához, és készek e területen más államokkal is együttműködni.

                                          11. Cikk

  A Szerződő Felek, összhangban sokoldalú együttműködésük fejlesztésével,

készek javítani a határok átjárhatóságát, ideértve új határátkelőhelyek

nyitását mindkét Szerződő Fél lehetőségeihez és szükségleteihez képest.

                                          12. Cikk

  (1) A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a kultúra, a tudomány és

az oktatás területén.

  (2) A Szerződő Felek az intézmények, szervezetek, egyesületek, szövetségek,

települések, önkormányzatok, az állampolgárok kezdeményezéséből alapított

csoportok, illetve maguknak az egyéneknek a kölcsönös igényeken és

érdeklődésen alapuló együttműködését tekintik az országaik közötti kulturális,

tudományos és oktatási együttműködés alapvető formájának. A megfelelő

megállapodások és programok alapján támogatják az állami, társadalmi és

magánintézmények, szervezetek, egyesületek és természetes személyek

kölcsönös megismerést és közeledést szolgáló kezdeményezéseit.

  (3) A Szerződő Felek támogatják az oktatási, egyéb művelődési intézmények

és tudományos kutatóintézetek együttműködését, valamint az általános és

középiskolás tanulók, egyetemi és főiskolai hallgatók, a tanárok és a

tudományos dolgozók cseréjét.

  (4) A Szerződő Felek elősegítik a területükön található levéltárakban,

könyvtárakban, múzeumokban és egyéb hasonló jellegű intézményekben folyó

tudományos kutatást, beleértve az ezen intézményekben található anyagokhoz

való hozzájutást.

  (5) A Szerződő Felek megfelelő megállapodások alapján elismerik a másik

Szerződő Fél belső jogszabályainak megfelelően kiállított, iskolai végzettséget

és szakképesítést tanúsító, valamint a tudományos fokozatok elérését igazoló

okmányokat.


  (6) A Szerződő Felek támogatják a másik állam nyelvének oktatását az

iskolákban és a nem oktatási intézményekben egyaránt. E célból kölcsönösen

segítséget nyújtanak a tanárok nyelvi felkészítésében és továbbképzésében.

  (7) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a felsőoktatási intézményeikben

bővítsék a másik Szerződő Fél kultúrája, irodalma és nyelve megismerésének

és a hungarisztika és a szlovakisztika tanulmányozásának a lehetőségeit.

  (8) A Szerződő Felek kölcsönös megállapodás alapján országaikban

biztosítják a feltételeket a másik Szerződő Fél kulturális központjai

tevékenységéhez.

                                          13. Cikk

  (1) A Szerződő Felek törekednek a másik Fél történelmi és kulturális emlékei

és emlékhelyei saját területükön való megőrzésére.

  (2) A kulturális értékek, valamint a levéltári anyagok cseréjét a Szerződő

Felek az illetékes minisztériumok közötti megállapodás alapján végzik.

                                          14. Cikk

  A Szerződő Felek erősítik az országaik eltérő etnikai, vallási, kulturális és

nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. A

Szerződő Felek, összhangban nemzetközi jogi kötelezettségeikkel, saját

területükön minden személynek fajra, bőrszínre, nemre, nyelvre, vallási,

politikai vagy más meggyőződésre, továbbá nemzetiségre vagy társadalmi

eredetre való tekintet nélkül azonos és hatékony jogvédelmet fognak

biztosítani.

                                          15. Cikk

  (1) A Szerződő Felek megerősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme és az

azokhoz tartozó személyek jogainak és szabadságjogainak védelme az emberi

jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen a

nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, ebben az értelemben tehát nem

az államok kizárólagos belügye és a nemzetközi közösség legitim figyelmének

tárgyát is képezi. A Szerződő Felek elismerik, hogy az ezen a területen

folytatott együttműködésük hozzájárul az országaik közötti jószomszédi

kapcsolatok, a kölcsönös megértés, a barátság és bizalom erősítéséhez és

egyúttal a nemzetközi biztonság, a stabilitás és az európai integráció

megszilárdításához.

  (2) A Szerződő Feleket a nemzeti kisebbségek védelme és a hozzájuk tartozó

személyek jogainak védelme területén az alábbi elvek vezérlik:

  a) A nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy egyéni, szabad

választásának ügye, s ebből a választásból számára semmiféle hátrány nem

származhat.

  b) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van a törvény

előtti egyenlőséghez és a törvény általi egyenlő védelemhez. Ebben a

vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló

diszkrimináció tilos.

  c) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van egyénileg vagy

csoportjuk más tagjaival együtt szabadon kinyilvánítani, megőrizni és

fejleszteni saját etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukat, és

megőrizni, illetve fejleszteni kultúrájukat, annak minden vonatkozásában.


  d) Megerősítve saját integrációs politikájuk céljait, a Szerződő Felek

tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni

asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen

személyeket bármilyen cselekménnyel szemben, ami az ilyen asszimilációra

irányul. A Szerződő Felek tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek

megváltoztatnák a népesség számarányát a nemzeti kisebbségekhez tartozó

személyek által lakott területeken, és amelyek korlátozzák ezen személyek

jogait és szabadságjogait, amivel a nemzeti kisebbségek kárára volnának.

  e) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van arra, hogy a

megfelelő törvényes keretekben identitásuk ápolása, fejlesztése és átadása

céljából saját szervezeteket, egyesületeket, ideértve a politikai pártokat,

valamint oktatási, kulturális és vallási intézményeket hozzanak létre és

működtessenek. Ehhez a két Kormány a maga részéről biztosítja a törvényi

feltételeket.

  f) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan

részt venni országos és ahol helyénvaló, regionális szinten azon döntésekben,

amelyek azt a kisebbséget érintik, amelyhez tartoznak, vagy azt a régiót, ahol

élnek, a belső jogrendszerbe nem ütköző módon.

  g) A Magyar Köztársaságban élő szlovák kisebbséghez és a Szlovák

Köztársaságban élő magyar kisebbséghez tartozó személyeknek, egyénileg

vagy csoportjuk tagjaival közösen, joguk van szóban és írásban, a magán- és

közéletben szabadon használni anyanyelvüket. Joguk van továbbá a belső

jogrenddel és a két Szerződő Fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel

megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatokban,

beleértve a közigazgatást, és a bírósági eljárásokban, anyanyelven feltüntetni

azon települések neveit, amelyekben élnek, az utcák és egyéb közterületek

neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információkat, bejegyezni

és használni kereszt- és vezetékneveiket ezen a nyelven, az állami

nevelési-oktatási rendszer keretén belül adekvát lehetőségre anyanyelvük

oktatására és anyanyelvükön történő oktatásra - a hivatalos nyelv oktatásának

vagy az azon való oktatásnak a sérelme nélkül -, ugyanígy joguk van a

nyilvános      tömegtájékoztatási        eszközökhöz      való     diszkriminációmentes

hozzájutásra és saját tömegtájékoztatási eszközökre. A Szerződő Felek az

általuk vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban megtesznek minden

szükséges jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést a felsorolt jogok

érvényesítése érdekében, amennyiben már ilyen szabályozás nincs a

jogrendjükben.

  h) A jelen bekezdés c) pontjával összhangban megteremtik a szükséges

feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megőrizhessék

tárgyi és építészeti emlékeiket, emlékhelyeiket, amelyek kulturális

örökségüket, történelmüket és hagyományaikat hordozzák.

  (3) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez

tartozó személyekre ugyanazok az állampolgárságukból fakadó jogok és

kötelezettségek vonatkoznak, mint az adott állam más polgáraira.

  (4) A Szerződő Felek


  a) kijelentik, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó

személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása terén az Európa

Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről elfogadott és a Szerződő Felek

által 1995. február 1-jén aláírt Keretegyezményét alkalmazzák - amennyiben

belső jogrendjük már nem rögzít a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira

nézve a Keretegyezményben foglaltaknál kedvezőbb szabályozást -, attól a

dátumtól kezdve, amikor a jelen Szerződést és a fent említett

Keretegyezményt a Szerződő Felek országaiban megerősítették;

  b) az előző a) pontban foglaltakat nem érintve, a Magyar Köztársaságban élő

szlovák kisebbséghez, illetve a Szlovák Köztársaságban élő magyar

kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelme érdekében az alábbi

dokumentumokban rögzített normákat és politikai kötelezettségeket jogi

kötelezettségként alkalmazzák:

  - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval

foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;

  - az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 47/135 számú, a nemzeti vagy etnikai,

vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata;

  - az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201 (1993) számú ajánlása,

tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleértve a nemzeti

kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

  (5) A jelen Cikkből semmit sem szabad úgy értelmezni, mint ami feljogosít

bármi olyan tevékenységre vagy olyan cselekedetre, amely ellentétes a

nemzetközi jog alapvető elveivel és különösen az államok szuverén

egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével.

  (6) A Szerződő Felek kölcsönös együttműködésükben elősegítik egymás

számára, hogy figyelemmel kísérhessék e Cikk tartalmának megvalósulását.

Ezért mérlegelik annak módját, hogy kölcsönös együttműködésük keretében

hogyan cseréljenek a jelen Egyezmény 5. Cikkének (1) bekezdése alapján,

valamint a kölcsönös megértés és bizalom szellemében információkat és

tapasztalatokat a jelen Cikk alkalmazásának kérdéseiben. E célból az általuk

szükségesnek tartott összetételű tagozatokból álló, ajánlási joggal felruházott

kormányközi vegyesbizottságot hoznak létre. A Szerződő Felek a nemzeti

kisebbségek         védelme      terén     vállalt   kötelezettségeik        teljesítésének

ellenőrzésénél az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Szervezet azon szabályai szerint járnak el, amelyek mindkét Szerződő Fél

számára kötelezőek.

                                          16. Cikk

  (1) A Szerződő Felek támogatják a sokoldalú együttműködést az

egészségügy, az egészségügyi higiénia és a gyógyszerkutatás területén,

mindenekelőtt a civilizációs és fertőző betegségek megelőzéséért és

leküzdéséért folytatott küzdelemben.

  (2) A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a társadalombiztosítás és

a szociális gondoskodás területén, és e célból illetékes szerveik megfelelő

megállapodásokat kötnek.

                                          17. Cikk

  (1) A Szerződő Felek a megfelelő megállapodások alapján együttműködnek a

jogi és konzuli kapcsolatok területén, valamint a rendőrségi tevékenységben.


   (2) A Szerződő Felek fejlesztik együttműködésüket a szervezett bűnözés

elleni harcban, különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerekkel történő

visszaélésre, a légi kalózkodásra, valamint a kulturális, a történelmi és a

muzeális tárgyak és értékek törvénytelen kivitelére.

                                          18. Cikk

   A Szerződő Felek fontosnak tartják a tömegtájékoztatási eszközök

együttműködését, és támogatják a szabad információcserét és minden olyan, a

tárgyilagos tájékoztatásra irányuló törekvést, amely elősegíti egymás jobb

megismerését és megértését.

                                          19. Cikk

   A Szerződő Felek támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, a

szakszervezetek, az egyházak, a vallási és egyéb szervezetek, valamint az

ifjúsági, a sport- és az egyéb szövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítését.

                                          20. Cikk

   A jelen Szerződés nem irányul harmadik állam ellen. Nem érinti azokat a

jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek számára más két- és

többoldalú szerződésekből fakadnak.

                                          21. Cikk

   (1) A Szerződő Felek a jelen Szerződés értelmezésével vagy alkalmazásával

kapcsolatos nézeteltérésük esetén a Szerződés 5. Cikkében foglalt

rendelkezések szerint konzultálni fognak egymással.

   (2) Abban az esetben, ha e konzultációk ésszerű időn belül nem vezetnének a

nézeteltérés kiküszöböléséhez, a Szerződő Felek mérlegelni fogják, milyen

más, a nemzetközi jog elveivel és normáival összhangban lévő módon érjék el

azt.

                                          22. Cikk

   (1) A jelen Szerződést 10 éves időszakra kötik. Amennyiben egyik Szerződő

Fél sem mondja fel írásban legalább 1 évvel az adott érvényességi idő letelte

előtt, a Szerződés érvényessége mindig meghosszabbodik a következő 5 éves

időszakra.

   (2) A jelen Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok

kicserélésének napján lép életbe.

   (3) A Szerződő Felek a jelen Szerződést az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

102. Cikke szerint nyilvántartásba vétetik.

   Kelt Párizsban, 1995. március 19-én, két példányban, mindegyik magyar és

szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg azonos érvénnyel bír.

                                        (Aláírások)”

 

3.§ E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1996. május 15-től kell alkalmazni. 




Indokolás

INDOKLÁS A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ


a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között Párizsban,
1995. március 19-én aláírt, a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló  Szerződés kihirdetéséről 




	A Magyar Köztársaság miniszterelnöke és a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke Párizsban, 1995. március 19-én írta alá a két állam között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló Szerződést. 

	Az Országgyűlés 1995. június 22-én erősítette meg a Szerződést. A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten, 1996. május 15-én került sor és ezen a napon a  Szerződés hatályba lépett.

	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. cikkének (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.

	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1996. május 15-től kell alkalmazni."
