"1ż















T/4122. számú
törvényjavaslat






a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló  Szerződés kihirdetéséről 












Előadó:


Kovács László
külügyminiszter










Budapest, 1997. április




1997. évi ...
törvény

a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló  Szerződés kihirdetéséről 




1.§ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló  Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítő okiratait Budapesten, 1996. december 27-én kicserélték és a Szerződés ezen a napon hatályba lépett.)  

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
:

 „Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az

                      együttműködésről és a jószomszédságról

  A Magyar Köztársaság és Románia

  - meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös

tisztelet és az együttműködés megfelel Magyarország és Románia alapvető

érdekeinek,

  - megerősítve az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a demokrácia, a

humanizmus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket és kifejezve azon

meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazdagítása a

szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi,

  - áthatva attól a közös törekvéstől, hogy Európa valamennyi állam és nép

javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes kontinensévé váljon,

és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek,

melyek lehetővé teszik e célok megvalósítását,

  - elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns

részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi

jogok nemzetközi védelmének részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi

együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való

együttműködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és

megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaikban való

erősítéséhez         és    az      európai       és      euro-atlanti       struktúrákba    való

integrálódásukhoz,

  -    megerősítve        elkötelezettségüket,           hogy      az      Egyesült   Nemzetek

Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi

Chartában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

egyéb       dokumentumaiban            foglalt      célok      és    elvek      megvalósításáért

tevékenykednek,

  - meggyőződve arról, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett

visszafordíthatatlan          változások         új       távlatokat        nyitnak   kétoldalú

kapcsolataikban,

a következőkben állapodtak meg:

  


                                          1. Cikk

  (1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: Szerződő Felek)

kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre

alapozzák.

    (2) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban ugyanúgy, mint más

államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült

Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló

Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet más

dokumentumaiban foglalt elveket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan

elfogadott elveit és normáit.

                                          2. Cikk

  (1) A Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az

államok demokratikus és a jog felsőbbségén alapuló közösségévé váljon, és

hozzájárulnak e térség biztonságának megőrzéséhez és megszilárdításához, az

együttműködésen alapuló béke és biztonság garantálásához, az Európai

Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek

megfelelően.

  (2) A Szerződő Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása

érdekében támogatják az európai fegyveres erők és fegyverzetek korlátozását

és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükségleteknek

megfelelő szintig. Támogatják továbbá új bizalomerősítő és biztonságnövelő

intézkedések kidolgozását és arra törekednek, hogy kétoldalú kapcsolataik

keretében is hasonló jellegű lépéseket tegyenek.

                                          3. Cikk

  (1) A Szerződő Felek megerősítik, hogy kölcsönös kapcsolatukban

tartózkodnak a másik Szerződő Fél területi integritása vagy politikai

függetlensége ellen irányuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak

alkalmazásától, valamint bármely más, az Egyesült Nemzetek céljaival és a

Helsinki      Záróokmány         elveivel   összeegyeztethetetlen       cselekedetektől.

Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél

számára sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik Szerződő Fél elleni

hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja.

  (2) A Szerződő Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés

eszközökkel oldják meg.

                                          4. Cikk

  A Szerződő Felek, a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a

Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszteletben

tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik Fél területi integritását.

Úgyszintén megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincsen

és ilyet a jövőben sem támasztanak.

                                          5. Cikk


  (1) A Szerződő Felek e Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a

kölcsönös érdeklődésre számot tartó minden területen megteremtik az

együttműködés megfelelő kereteit.

  (2) A Szerződő Felek e Szerződés végrehajtásában kiemelt helyet

biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttműködésének és

kapcsolatai bővítésének.

  (3) Különböző szinteken rendszeres eszmecseréket folytatnak annak

érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsolataik további fejlesztését és

elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik kölcsönös

megismerését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a

miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy

alkalommal áttekintik e Szerződés végrehajtását.

  (4) A különböző egyéb minisztériumok és központi szervek vezetőinek

rendszeres találkozójáról a közöttük kötendő megállapodások rendelkeznek.

                                          6. Cikk

  (1) A Szerződő Felek támogatják az európai együttműködési mechanizmusok

továbbfejlesztését és következetes alkalmazását annak érdekében, hogy a

térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez és megszilárdításához ezzel

is aktívan hozzájáruljanak.

  (2) Ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet állna elő,

amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, avagy saját

legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerződő Fél javasolhatja a másik

Szerződő Félnek, hogy közösen vizsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a

kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, figyelembe véve az

Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az európai

együttműködés keretében rendelkezésre álló elveket és mechanizmusokat.

  (3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat

folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődésre számot tartó

kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és

leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről,

amelyek olyan dokumentumokon alapulnak, melyeknek mindkét Fél részese.

  (4) A két Szerződő Fél katonai intézményei közötti együttműködés külön

megállapodás alapján valósul meg.

                                          7. Cikk

  (1) A Szerződő Felek bővítik kapcsolataikat és együttműködésüket a

nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szubregionális

szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egymás integrációs erőfeszítéseit az

Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-Európai Unióba.

  (2) A Szerződő Felek, más érdekelt európai országokkal egyetértésben,

együttműködnek          regionális     és   szubregionális      projektek     és    egyéb

együttműködési formák megvalósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari,

mezőgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődésre

számot tartó területeken az azokban részt vevő országok fejlődésének

gyorsítását.       Bátorítják     a   közvetlenül     érdekeltek      részvételét      ezen

együttműködési formák és projektek megvalósításában, összhangban a

Szerződő Felek belső jogszabályaival.


                                          8. Cikk

  (1) A Szerződő Felek a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat és normák

alapján fejlesztik gazdasági együttműködésüket és kölcsönösen előnyös

kereskedelmüket a gazdasági élet minden területén.

  (2) E célból belső jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel

összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen

kapcsolatokat és együttműködést, valamint azon munkálkodnak, hogy előnyös

feltételeket biztosítsanak mindkét Szerződő Fél természetes és jogi személyei

számára, hogy a másik Szerződő Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és

más gazdasági tevékenységet fejthessenek ki.

  (3) A Szerződő Felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös

tőkebefektetéseket, és szavatolják azok védelmét.

  (4) A Szerződő Felek kiemelt figyelmet fordítanak az országos és egymáshoz

kapcsolódó infrastruktúráik, beleértve az energiarendszereik, közlekedési és

távközlési hálózataik összehangolt, a nemzetközi szabványoknak megfelelő

fejlesztésében való együttműködésre.

                                          9. Cikk

  (1) A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös és hatékony

együttműködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös

tekintettel a modern technikára és technológiára.

  (2) A Szerződő Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak

közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos

kutatóintézetek, valamint az ezen a területen működő könyvtárak és más

intézmények együttműködését.

                                         10. Cikk

  (1) A Szerződő Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szinten

együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csökkentése és

kiküszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk                    feltételeinek javítása

érdekében.

  (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenyegető baleset

vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetről és a foganatosított rendkívüli

intézkedésekről a Szerződő Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást.

                                         11. Cikk

  (1) A Szerződő Felek kiterjesztik együttműködésüket egymás között és más

Duna menti államokkal, szem előtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti

államok együttműködését minden közös érdeklődésre számot tartó területen,

továbbá a Duna szennyeződésének megakadályozását, csökkentését és

ellenőrzését.

  (2) A Szerződő Felek együttműködnek továbbá a határvizekkel kapcsolatos, a

két ország közös érdeklődésére számot tartó kérdésekben, azon két- és

többoldalú szerződések alapján, amelyeknek a Szerződő Felek részesei vagy

részesei lesznek.

                                         12. Cikk


  (1) A Szerződő Felek fejlesztik együttműködésüket a kultúra, a tudomány és

az oktatás területén.

  (2) A Szerződő Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a két ország

intézményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai,

továbbá természetes személyei között, és e célból kormányközi és tárcaközi

megállapodásokat és munkaterveket kötnek.

  (3) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést közvetlen

megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más oktatási intézményei

és tudományos kutatóintézetei és -központjai között, valamint tanulók, diákok,

oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a

szakemberek oktatása és továbbképzése terén való együttműködésnek, és

kijelentik, hogy készek annak bővítésére és elmélyítésére.

  (4) A Szerződő Felek bátorítják a közvetlen együttműködést és cserét a

levéltárak, könyvtárak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik

ország kutatói és más személyei részére az ezekben az intézményekben

található forrásanyagok hozzáférhetőségét, az adott országban érvényes belső

rendelkezésekkel összhangban.

  (5) A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két

ország illetékes hatóságai megvizsgálják a diplomák elismerésének kérdését

megfelelő megállapodás megkötése céljából e területen.

  (6) Mindkét Szerződő Fél bátorítja a másik ország nyelvének oktatását az

egyetemeken, iskolákban és más intézményekben, s e célból támogatást

nyújtanak a tanárok képzéséhez és az oktatás megszervezéséhez.

  (7) A Szerződő Felek támogatják kulturális központjaik tevékenységét és

teljes mértékben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket ezen

központok nyújtanak a kölcsönös kulturális cserék fejlesztésére, összhangban

a vonatkozó kétoldalú megállapodással.

  (8) Az ebben a cikkben megállapított célok megvalósítása, valamint a

kétoldalú együttműködés intézményes kereteinek fejlesztése érdekében a

Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány

területére vonatkozó együttműködésről új egyezményt, valamint megfelelő

más megállapodásokat kössenek.

                                         13. Cikk

  (1) A Szerződő Felek együttműködnek kulturális örökségük megőrzése és a

két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében.

  (2) A Szerződő Felek azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön

található azon történelmi és kulturális emlékműveket, emlékhelyeket, írásos és

tárgyi emlékeket, amelyek a másik Szerződő Fél történelmét és kultúráját

idézik fel, és támogatják ezek megőrzését, valamint belső jogszabályaikkal

összhangban megkönnyítik ezek hozzáférhetőségét.

                                         14. Cikk

  A Szerződő Felek elősegítik az országaik eltérő etnikai, vallási, kulturális és

nyelvi eredetű állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. Elítélik

az idegengyűlölet, a faji, etnikai és vallási alapú gyűlölet, diszkrimináció és

előítéletek mindenfajta megnyilvánulását, és hatékony intézkedéseket tesznek

ezek bármiféle megnyilvánulásának megelőzésére.


                                         15. Cikk

  (1) a) A Szerződő Felek vállalják, hogy a területükön élő nemzeti

kisebbségekhez         tartozó      személyek     jogainak     és     kötelezettségeinek

szabályozása során az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről

szóló keretegyezményét alkalmazzák, hacsak belső jogrendjük nem tartalmaz

a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában kedvezőbb

rendelkezéseket.

  b) A fenti bekezdésben foglaltakat nem érintve, a Szerződő Felek, a

magyarországi román kisebbség, valamint a romániai magyar kisebbség

etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme és fejlesztése

céljából jogi kötelezettségként alkalmazzák az ezen személyek jogait

meghatározó előírásokat úgy, ahogy azokat az Egyesült Nemzetek Szervezete,

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács

vonatkozó, a jelen Szerződés mellékletében felsorolt dokumentumai

tartalmazzák.

    (2) A Szerződő Felek ennek megfelelően megerősítik, hogy az előző

bekezdésben említett személyeknek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival

együtt gyakorolva, joguk van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk

szabad kifejezésére, megőrzésére, fejlesztésére. Ennek megfelelően joguk van

saját oktatási, kulturális, vallási intézmények, szervezetek, egyesületek

létrehozásához és fenntartásához, amelyek önkéntes pénzügyi és egyéb

hozzájárulásért,       valamint      köztámogatásért      folyamodhatnak       a     belső

jogszabályokkal összhangban.

  (3) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a romániai magyar és a

magyarországi román kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy

anyanyelvüket szabadon használhassák a magánéletben és a nyilvánosság

előtt, szóban és írásban egyaránt. Megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy

ezek a személyek anyanyelvüket megtanulhassák és megfelelő lehetőségük

legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között

minden szinten és formában, szükségleteiknek megfelelően. A Szerződő Felek

biztosítani fogják azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az anyanyelv

használatát is a helyi közigazgatási és bírói hatóságokkal való

kapcsolataikban, összhangban a belső jogszabályokkal és a két Fél által aláírt

nemzetközi kötelezettségekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték-

és keresztnevüket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalosan el fogják

ismerni. Azon területeken, ahol jelentős számban élnek az illető

kisebbségekhez tartozó személyek, mindkét Fél lehetővé teszi, hogy a

kisebbségek nyelvén is kifüggesztésre kerüljenek a hagyományos helyi

elnevezések, utcanevek és más, a nyilvánosságnak szánt földrajzi feliratok.

  (4) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségekhez tartozó

személyek jogát arra, hogy anyanyelvükön hozzájussanak az információkhoz

és az elektronikus nyomtatott információhordozókhoz, valamint szabadon

cseréljenek és terjesszenek információkat. A Szerződő Felek jogrendszereik

keretei között lehetővé teszik számukra, hogy saját médiumokat hozzanak

létre és működtessenek.


  (5) A Szerződő Felek biztosítani fogják a kisebbségekhez tartozó személyek

számára a jogot, hogy egyénileg vagy pártjaik vagy szervezeteik révén

ténylegesen részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális

életben, és a központi és helyi közhatalmi és közigazgatási szervekbe

beválasztott képviselőik révén az országos vagy helyi érdekű kérdések

megoldásában. Mindkét Szerződő Fél, az ezen személyek nemzeti

önazonossága védelmével és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekre

vonatkozó döntéshozatalban, kikéri e személyek szervezeteinek, politikai

pártjainak vagy szövetségeinek véleményét a törvényben előírt demokratikus

döntéshozatali eljárásnak megfelelően.

  (6) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és

történelmi örökségét, és támogatják erőfeszítéseiket a kisebbségi kultúrát és

történelmet őrző műemlékek, emlékhelyek megőrzésére, valamint megfelelő

intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken az állampolgárok

megismerkedhessenek a magyar, illetve a román kulturális értékekkel.

  (7) A Szerződő Felek tiszteletben tartják, hogy a nemzeti kisebbségekhez

tartozó személyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egymással és a

határokon túl más államok polgáraival, továbbá részt venni nemzeti és

nemzetközi nem kormányzati szervezetek tevékenységében.

  (8) A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az ezen cikkben említett

jogok alkalmazása során bármely, a nemzeti kisebbségekhez tartozó

személynek, csakúgy, mint az illető állam bármely más állampolgárának,

tiszteletben kell tartania a nemzeti törvényeket és mások jogait. Ezen

személyek ugyanazokkal az állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel

rendelkeznek, mint azon ország többi állampolgára, amelyben élnek.

  (9) A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását

célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó

személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és

védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az

ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől,

amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók

lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e

személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi

standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.

  (10) A Szerződő Felek elősegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérjék

az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását. E célból a jelen Szerződés 5.

Cikkében említett rendszeres konzultációk keretében megvizsgálják a nemzeti

kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együttműködésük kérdéseit is, amelyek

e Szerződés alkalmazásából adódnak, és létrehoznak egy kormányközi

szakértői      bizottságot.      Együttműködnek        az   Európai      Biztonsági      és

Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács azon mechanizmusainak

megfelelő működtetésében, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmével

kapcsolatos, ezen szervezetek dokumentumaiban található, általuk vállalt

kötelezettségek teljesítését ellenőrzik.

  (11) A Szerződő Felek együttműködnek a nemzeti kisebbségek védelme

nemzetközi jogi kereteinek továbbfejlesztésében. Egyetértenek abban, hogy a

nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak továbbfejlesztésével

kapcsolatos azon nemzetközi dokumentumok rendelkezéseit, amelyekre nézve

a jövőben kötelezettséget vállalnak, e Szerződés részeként fogják alkalmazni.


  (12) Az ebben a cikkben foglalt kötelezettségvállalások egyike sem

értelmezhető oly módon, hogy feljogosítana az Egyesült Nemzetek

Alapokmányának            céljaival   és     elveivel,    egyéb       nemzetközi        jogi

kötelezettségekkel, vagy a Helsinki Záróokmány és az Európai Bizottsági és

Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartájának rendelkezéseivel ellentétes

bárminemű tevékenység folytatására vagy cselekedet végrehajtására, az

államok területi integritása elvét is beleértve.

                                         16. Cikk

  A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a tömegtájékoztatás

területén. Megkönnyítik az országaik társadalmi, politikai, gazdasági,

kulturális és tudományos életére vonatkozó információk szabad áramlását, és

támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely egymás kölcsönös, tárgyilagos

megismerésére és megértésére, az előítéletek meghaladására irányul.

                                         17. Cikk

  (1) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést az

egészségvédelem és az orvostudományi kutatások területén.

  (2) A Szerződő Felek szorgalmazzák továbbá az együttműködést a

társadalombiztosítás és a szociális védelem területén az egyik Szerződő

Félnek a másik Szerződő Fél területén tartózkodó állampolgárai érdekében, és

megvizsgálják e célból megállapodások kötésének lehetőségét.

                                         18. Cikk

  A Szerződő Felek támogatják a közvetlen kapcsolatok bővítését a politikai

szervezetek, szakszervezetek, egyházak és vallási közösségek, alapítványok, a

női, ifjúsági, sport- és más jellegű szervezetek között.

                                         19. Cikk

  (1) A Szerződő Felek támogatják és elősegítik az állampolgáraik közötti

közvetlen kapcsolatokat.

  (2) A Szerződő Felek bővítik konzuli kapcsolataikat és egyszerűsítik a

határátkelést és a vámvizsgálatot, beleértve új határátkelőhelyek megnyitását

és meglévők bővítését a lehetőségek függvényében, annak érdekében, hogy

megkönnyítsék a személyi és az áruforgalmat. E célból megfelelő

megállapodásokat kötnek.

                                         20. Cikk

  (1) A Szerződő Felek az érvényben lévő szerződésekkel összhangban

kölcsönös jogsegélyben részesítik egymást a polgári jogi, családi jogi és

büntetőjogi ügyekben, és külön megállapodás alapján fejlesztik a rendőri

szerveik közötti együttműködést.

  (2) A Szerződő Felek együttműködnek a szervezett bűnözés megelőzésében

és leküzdésében, különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerek illegális

forgalmára, a légi kalózkodásra, a csempészetre, valamint a kulturális,

történelmi, muzeális javak, értékek illegális forgalmára. Kifejezik továbbá

készségüket arra, hogy ezeken a területeken nemzetközi keretekben is

együttműködjenek.


                                         21. Cikk

  (1) A Szerződő Felek közvetlen konzultációk és tárgyalások útján oldják meg

az ennek a Szerződésnek az értelmezéséből vagy alkalmazásából következő

minden vitájukat. Azt követően, hogy mindkét Szerződő Fél részesévé válik

egy, a viták békés rendezésére vonatkozó nemzetközi többoldalú

szerződésnek, az ebben a cikkben említett azon viták, amelyek ésszerű időn

belül közvetlen konzultációk és tárgyalások útján nem oldhatók meg, a fent

említett nemzetközi többoldalú szerződésben rögzített eljárásoknak

megfelelően kerülnek rendezésre azzal a feltétellel, hogy az ezen többoldalú

szerződésben vállalt kötelezettségek az ilyen jellegű vitákra is vonatkozzanak.

  (2) A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy amikor csak szükséges,

kétoldalú szerződéseikbe olyan előírásokat iktassanak be, amelyek alapján az

ezen szerződések értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a

rendelkezésre álló vitarendezési mechanizmusoknak vetik alá.

                                         22. Cikk

  Ez a Szerződés nem irányul harmadik államok ellen, és nem érinti a

Szerződő Felek valamelyikének más államokkal kötött két- és sokoldalú

szerződéseiből eredő jogait és kötelezettségeit.

                                         23. Cikk

  Ezt a Szerződést tíz évre kötik. Érvényessége ezt követően automatikusan

meghosszabbodik újabb ötéves időszakokra, amennyiben a Szerződő Felek

egyike sem értesíti írásban a másik Szerződő Felet legalább egy évvel a

Szerződés mindenkori érvényességének lejárta előtt felmondási szándékáról.

                                         24. Cikk

  Ezt a Szerződést mindkét Szerződő Fél alkotmányos előírásaival

összhangban meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésének

napján lép hatályba. A Szerződő Felek megállapítják, hogy a Bukarestben,

1972. február 24-én aláírt „Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös

Segítségnyújtási Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista

Köztársaság között” hatályát vesztette.

                                         25. Cikk

  Ez a Szerződés az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságán az

Alapokmány 102. Cikkének megfelelően nyilvántartásba vétetik.

  Készült Temesvárott, az 1996. év szeptember havának 16. napján, két

eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven, mindkét szöveg

egyaránt hiteles.

           A Magyar Köztársaság        Románia nevében

                  nevében

Melléklet


                                                                                                10.Temesvárott, 199

      Azon dokumentumok listája, melyekre a Magyar Köztársaság és

           Románia között a megértésről, az együttműködésről és a

     jószomszédságról szóló Szerződés 15. Cikkének (1) b) bekezdése

                                             vonatkozik

  1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi dimenzióval

foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;

  2. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és

nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló, 1992. december 18-án

kelt Nyilatkozata (47/135. számú határozat);

  3. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) számú ajánlása

az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó, a nemzeti kisebbségek

jogairól szóló kiegészítő jegyzőkönyvről. 1”







3.§ E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1996. december 27-től kell alkalmazni. 







INDOKLÁS
A
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ


a Magyar Köztársaság és Románia között Temesvárott, 1996. szeptember 16-án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló  Szerződés kihirdetéséről 




	A Magyar Köztársaság miniszterelnöke és Románia miniszterelnöke  Temesvárott, 1996. szeptember 16-án írta alá a két állam között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló  Szerződést.

	Az Országgyűlés 1996. december 10-én erősítette meg a Szerződést.  A megerősítő okiratok kicserélésére Budapesten, 1996. december 27-én került sor és ezen a napon a  Szerződés hatályba lépett.

	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. cikkének (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.

	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1996. december 27-től kell alkalmazni. 


-----------------------------------------------------------------------------------------------Ç"
