"1ż
.G.P:\WP\WORD5\PARL.PCX;2\";0,604\";PCX
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/3145.

Képviselői önálló indítvány!


Törvényjavaslat

az Országos Magyar Vadászkamaráról


	Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sport vadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja:


I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § 

	(1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos és sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
	(2) A kamara a feladatait

	a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint
	b) országos szervezete
útján látja el.

	(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

	(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

	(5) Az országos szervezet székhelye Budapest.

	(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

	(7) A \"vadászkamara\" elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt  közfeladat ellátására kizárólag a területi szervezet és az országos szervezet jogosult.

2. § 

	A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:

	a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

	b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

	c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

	d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;
	e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.


II. Fejezet

A KAMARA FELADATAI

3. § 

	A kamara

	a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit, testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredő jogait;

	b) véleményt nyilvánít

		ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályokról,

		bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttműködve a hivatásos vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről,

	c) megalkotja a vadászat rendjének vadász-etikai szabályait;

	d) közreműködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek kialakításában;

	e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;

	f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagjával szemben;

	g) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;
	h) kiállítja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, szolgálati naplóját;

	i) kiállítja - a külön törvényben meghatározottak szerint - a vadászjegyet;

	j) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul vadászókkal szemben;

	k) elősegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;

	l) létesít és fenntart belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat;

	m) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;

	n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.


4. § 

	(1) A kamara tagjairól a területi szervezet által vezetett névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának
	a) családi és utónevét, lakhelyét;
	b) állampolgárságát;
	c) születési helyét és idejét;
	d) vadászjegyének számát;
	e) fegyvertartási engedélyének számát;
	f) esetleges etikai vétségeit;
	g) kitüntetéseit.

	(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza:

	a) a hivatásos vadász  szolgálati helyét;
	b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat;
	c) a vadászati hatóság által végzett ellenőrzések eredményét.

	(3) A Kamara az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokról évente adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak.


III. Fejezet

A KAMARA SZERVEZETE

A területi szervezet

5. § 

	(1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

	(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.


6. § 

	(1) A területi szervezet képviseleti szerve a nyilvántartásba vett tagok összességéből álló területi közgyűlés, amely  ha azt a területi szervezet tagjainak az alapszabályban meghatározott száma indokolja  küldöttgyűlés formájában is megszervezhető.

	(2) A küldöttgyűlésbe  ha az alapszabály másként nem rendelkezik  ötven tagonként kell négy évre egy-egy küldöttet megválasztani a nyilvántartásba vett tagok közül. A küldöttgyűlésre egyebekben a területi közgyűlés szabályait kell alkalmazni.

	(3) A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a nyilvántartásba vett tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén  ha az alapszabály másként nem rendelkezik  a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

	(4) A területi közgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

	(5) A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

	(6) A rendkívüli területi közgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.


7. § 

	(1) A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

	(2) A vezetőségbe tisztségviselőként 

	a) egy elnököt, 
	b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában egy alelnököt, 
	c) egy titkárt,
	d) az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot

	 kell megválasztani.
	
	(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti. 

	(4) A vezetőség határozatképességére  a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével  és határozathozatalának módjára a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

	(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. 

	(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.


8. § 

	A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A területi etikai bizottság elnökét  annak tagjai közül  a területi közgyűlés választja meg.


9. § 

	A 68. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.


Az országos szervezet

10. § 

	(1) Az országos szervezet a kamara

	a) országos képviseleti szervéből,
	b) az elnökségből,
	c) a felügyelő bizottságból,
	d) az országos etikai bizottságból [a b)d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek]

	áll.

	(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.

	(3) Az országos szervezet tisztségviselői:

	a) az elnökség tagjai,
	b) a felügyelő bizottság elnöke,
	c) az országos etikai bizottság elnöke,
	d) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.

	(4) Az elnökség tagjai:

	a) az elnök,
	b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,
	c) a főtitkár, valamint
	d) a területi szervek elnökei.


11. § 

	(1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi közgyűlés által a nyilvántartásba vett minden megkezdett kettőszáz tag után megválasztott küldöttekből (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyűlés (a továbbiakban: küldöttközgyűlés). 

	(2) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

	a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadász-etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,

	b) országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság és a felügyelő bizottság tagjainak a megválasztása,

	c) az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

	d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel  a területi szervezet és az országos szervezet közötti  megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,

	e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.
	(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell érteni.

	(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyűlés ülésein az országos szervezet tisztségviselői - amennyiben nem küldöttek - tanácskozási joggal vesznek részt.

	(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

	(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására - a területi szervek elnökei kivételével -  megválasztja az országos szervezet tisztségviselőit, valamint az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság tagjait.


12. § 

	(1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

	a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

	b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,

	c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,

	d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
	(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

	(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

	(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (3)(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

	(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén  az alapszabályban meghatározott körben  az alelnök képviseli.

	(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.


13. § 

	(1) Az országos etikai bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság annak elnökéből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.

	(2) Az országos etikai bizottság: 

	a) javaslatot tesz a vadász-etikai szabályzatra;
	b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott másodfokú etikai eljárást; 
	c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

	(3) A felügyelő bizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelő bizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

	(4) Az országos etikai bizottság, valamint a felügyelő bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
IV. Fejezet

A KAMARA TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA

14. § 

	(1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül  amennyiben az alapszabály eltérően nem rendelkezik  négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.

	(2) Amennyiben a tisztségviselő választására a megválasztási időtartam lejártát követően kerül sor, a tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselő megválasztásának a napján szűnik meg.

	(3) Ha tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv  az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában  a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt.

	(4) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést  az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában  a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

15. § 

	(1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati-, az erdészeti-, valamint a természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.

	(2) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül - a küldöttközgyűlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve - csak egy tisztséget tölthet be.

	(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

	(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

	(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról  az országos etikai bizottság vagy felügyelő bizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

	(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.


16. § 

	A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő:

	a) halálával,
	b) lemondásával,
	c) kamarai tagságának  felfüggesztésével vagy megszűnésével,
	d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
	e) a választás időtartamának lejártával.




V. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY 

A tagsági viszony keletkezése

17. § 

	(1) E törvény alapján a kamara tagja az a személy, aki rendelkezik érvényes vadászjeggyel.

	(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló, illetőleg tiszteletbeli  tagságot létesíthet.
	(3) Nem állítható ki vadászjegy az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig annak a személynek, akivel szemben \"kizárás\" etikai büntetést alkalmaztak.

	(4) Elutasítható a vadászjegy kiadása iránti kérelme annak a személynek, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági viszony felfüggesztését, illetőleg kizárás etikai büntetést vonna maga után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el. A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának vadászjegy kiadási kérelme csak az illetékes miniszter hozzájárulásával utasítható el.

	(5) Az alapszabály a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól kedvezőbb feltételeket is megállapíthat.

	(6) Az a személy, akinek vadászjegy kiállítási kérelmét nem a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével bírálták el, az erről szóló indokolt írásbeli határozat ellen, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtástól számított kilencven napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

18. § 

	(1) A vadászjegy kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

	a) a kamarai tagsági díjat az alapszabályban meghatározott módon megfizeti,
	b) a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

	E nyilatkozat hiányában a vadászjegy kiállítása megtagadható.
	(2) A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a kérelmezőnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

	(3) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra a 17. § (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A tagsági viszony felfüggesztése

19. § 

	(1) A vezetőség írásban indokolt határozattal  a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel  felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a  tagnak,

	a) aki azt kéri;

	b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

	c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

	d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.
	(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az időtartamra a vadászjegyet, valamint  a hivatásos vadász szolgálati naplóját és jelvényét be kell vonni.

	(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.

	(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati igazolványa, valamint jelvénye.

	(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerős ítéletről az eljáró bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.

A tagsági viszony megszűnése

20. § 

	(1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,

	a) aki meghalt,
	b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,
	c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,
	d) aki jogerősen \"kizárás\" etikai büntetésben részesült,
	e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt nem kapott.

	(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából azt a tagot, akit

	a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

	b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá

	c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

	(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

	(4) A  (2)  bekezdés  alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 17. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

	(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.

	(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére - az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén - a kamara tagjai közé ismét felvehető.

	(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg  amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg vagy a területi közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik  az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.

	(8) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt kamarai tag vadászjegyét, hivatásos vadász szolgálati igazolványát valamint jelvényét be kell vonni.

A tag jogai és kötelezettségei

21. § 

	(1) A tag joga, hogy

	a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyűlésen;
	b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;

	c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;

	d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;
	e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

	f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselője alapszabályt sértő határozatának, intézkedésének felügyelő bizottság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

	g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;

	h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.

	(2) A tagsági viszonyból erdő jogok csak személyesen gyakorolhatók.

	(3) A tag kötelezettsége, hogy

	a) fizesse a kamara által megállapított tagdíjat;

	b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

	c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a vadász-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

	(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott a határozat ellen. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelő bizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.
	(5) A keresetet az országos szervezet felügyelő bizottsága állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

	(6) A (4)(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári Perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

VI. Fejezet

A VADÁSZ-ETIKAI  FELELŐSSÉG  SZABÁLYAI

22. § 

	(1) E törvény alkalmazásában a vadász-etikai szabályok megszegése etikai vétségnek minősül.

	(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

	(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.


23. § 

	(1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi etikai bizottság folytatja le.

	(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

	(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.

	(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

	(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony felfüggesztését vagy megszűnését eredményező határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

24. § 

	(1) A területi etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

	(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.

	(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A harminc napos határidőt az országos etikai bizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.


25. § 

	(1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

	a) megrovás;
	b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;

	c) a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati naplójának, valamint jelvényének legfeljebb hat hónapra történő bevonása;

	d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;

	e) kizárás.

	(2) A b)e) pontok szerinti etikai büntetés a vadász-etikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 19. § (2)(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

	(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható.

	(4) A vadászati-, az erdészeti-, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.


VII. Fejezet

A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE

26. § 

	(1) A kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

	(2) Jogszabálysértés esetén  határidő tűzésével  a miniszter felhívja a kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.

	(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztert.

	(4) Ha a kamara elnöke a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a kamara ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz.

	(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja

	a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el;

	b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv választására jogosult kamarai szerv összehívását;

	c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggesztheti, vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. A kamarai szerv működésének felfüggesztése vagy a felügyelő biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával hosszabbítható meg.

	(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

	(7) Amennyiben a vezetőség a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 20. § (2) bekezdés a), b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság határozatban jogosult a vadászjegy bevonására. A határozat azonnali végrehajtása is elrendelhető.





VIII. Fejezet

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

27. § 

(1) A kamara a működésének költségeit
	
	a) a tagjai által fizetett tagdíjból,
	b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból,
	c) az egyes  a kamara alapszabályával összhangban levő  gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,

fedezi.
	(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy kiállításáért a miniszter által rendeletben megállapított mértékű igazgatási szolgáltatási  díj ötven százaléka.

	(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.


IX. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

28. § 

	E törvény 2939. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt követően a kamarai küldöttek jelölésére és választására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni.

29. §

	(1) E törvény hatálybalépését követő nyolc napon belül a sport és hivatásos vadászok bíróság által nyilvántartásba vett érdekképviseleti szervei vagy azok országos szövetsége a földművelésügyi miniszternél írásban bejelenthetik azon igényüket, hogy részt kívánnak venni a kamara megalakulását előkészítő országos és megyei előkészítő bizottságokban (a továbbiakban együtt: előkészítő bizottság). A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy az érdekképviseleti szervnek hány vadászjeggyel rendelkező tagja van A nyilatkozathoz mellékelni kell az érdekképviseleti szerv bírósági bejegyző végzésének másolatát. Vita esetén a miniszter a tagnyilvántartást,  megtekintheti, és megállapíthatja a szavazati arány alapjául szolgáló taglétszámot. A határidő elmulasztása jogvesztő.

	(2) A földművelésügyi miniszter az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő tizenöt napon belül összehívja az érintett érdekképviseleti szervek képviselőit. Az érdekképviseleti szervek az általuk kialakított eljárási rend szerint legfeljebb tizenöt tagú országos előkészítő bizottságot választanak. Az eljárási rend kialakításáról az érdekképviseleti szervek képviselői az előzetesen jelzett taglétszám alapján számított kétharmados szótöbbséggel határoznak. Érvényes határozat hiányában a szavazást legfeljebb két alkalommal lehet megismételni. Ezt követően az eljárási rendet a földművelésügyi miniszter állapítja meg.

	(3) Az országos előkészítő bizottságban minden olyan érdekképviseleti szervezet, amely az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a miniszternél írásban jelentkezett, legalább egy taggal képviseltetheti magát.

	(4) Az országos előkészítő bizottság:

	a) megválasztja az országos előkészítő bizottság elnökét, 

	b) kijelöli a legfeljebb hét tagú megyei (fővárosi) előkészítő bizottság tagjait,

	c) meghatározza a megyei tagösszeírás módját.

	(5) A megyei (fővárosi) előkészítő bizottság tagjai szótöbbséggel megválasztják a megyei (fővárosi) előkészítő bizottság elnökét.


30.§

	A  megyei előkészítő bizottság összeállítja a területi szervezet tagjegyzék tervezetét. A tagjegyzék tervezetbe csak az a személy vehető fel, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kamara megalakulását követően a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat magára nézve kötelezőnek tekinti. A tagjegyzék-tervezet tartalmazza a vadászjeggyel rendelkező személy nevét, valamint vadászjegyének számát. A tagjegyzék tervezetet a földművelésügyi hivatal vezetője hitelesíti.


31. § 

	(1) A területi szervezet küldöttválasztó közgyűlését (a továbbiakban: közgyűlés) a területi szervezet szerint illetékes vadászati hatóság vezetője  hívja össze. A közgyűlés időpontjáról a vadászati hatóság hirdetőtábláján a meghívó közzétételével - legalább tizenöt napra - hirdetményt tesz közzé. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, időpontjának, a megismételt közgyűlés időpontjának, valamint a napirendjének megjelölését.

	(2) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

	(3) A vadászati hatóság vezetője mindaddig ellátja a közgyűlés levezető elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyűlés meg nem választja a közgyűlés levezető elnökét.


32.§

	(1) A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a vadászati hatóság vezetője által hitelesített tagjegyzék tervezetben feltüntetett személyek több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van.

	(2) A közgyűlés megnyitását megelőzően a jelenlevőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeinek megfelelnek, és vállalják a kamarai tagsági viszonyból eredő kötelezettségeket .

	(3) A közgyűlés

	a) dönt a határozatképességéről,

	b) megválasztja a közgyűlés levezető elnökét,

	c) a küldöttközgyűlés küldötteinek jelölésére háromtagú jelölő-bizottságot választ,

	d) meghatározza a küldöttválasztás időpontját,

	f) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggő, e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben.

	(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyekre a javaslatot a megyei (fővárosi) előkészítő bizottság elnöke teszi meg.

	(5) A közgyűlés levezető elnökének, a jelölőbizottságnak, valamint a küldötteknek a megválasztása titkosan történik.

	(6) Akit tisztségre jelöltek, a választás előtt nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja.


33. § 

	(1) A közgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a határozatképesség számításánál figyelembe vett valamennyi személy jogosult. A tagjegyzék tervezet szerint minden megkezdett kettőszáz tag után egy küldöttet kell választani.

	(2) A közgyűlésen résztvevő személy az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe érvényesen legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.

	(3) Jelölt a tagjegyzék tervezetben szereplő az a személy  lesz, akit a résztvevők legalább tíz százaléka támogat és e személy  a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a  megválasztható jelöltek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követően a betűrend alapján kell megállapítani.

	(4) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és  ha további ajánlást nem kapott  az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.

	(5) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket jelöltlistákba veszi.

	(6) A választás az (5) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma.

34. § 

	Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
35. § 

	(1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.

	(2) Érvénytelen a választás, ha az alakuló közgyűlés határozatképességének megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a fele szavazatot nem adott le.

36. § 

	(1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg kell ismételni.

	(2) Az ismételt választást követően azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ugyanarra a napra az ismételt választás csak akkor írható ki, ha azzal a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a kétharmada egyetértett, egyébként az ismételt választás időpontját a közgyűlés levezető elnöke hirdeti ki.

	(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetőleg az érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.


37. § 

	(1) A területi szervezet tagjegyzék tervezetében szereplő személy egyidejűleg több képviseleti szervbe, illetve küldöttként is megválasztható.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megválasztott személy  nyilatkozik arról, hogy valamennyi megbízatást elfogadja-e. A visszautasítással megüresedő küldötti helyet a választás vagy a megismételt választás során a soron következő legtöbb szavazatszámot elérő jelölttel kell betölteni, illetőleg ismételt választást kell tartani.


38. § 

	(1) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a tisztségekért a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat.

	(2) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges legkisebb szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban.

	(3) Az (1)(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlőség esetén pedig a betűrendben előbb állót kell megválasztottnak tekinteni.


39. §

	(1) Az országos alakuló küldöttközgyűlést ( a továbbiakban: alakuló küldöttközgyűlés) az Országos Előkészítő Bizottság elnöke hívja össze.

	(2) Az alakuló küldöttközgyűlés határozatképes, amennyiben azon a küldöttek több mint a fele jelen van.

	(3) Az alakuló küldöttközgyűlés határoz 

	a) a határozatképességéről;
	b) a levezető elnök személyéről;
	c) a kamara alapszabályának elfogadásáról.

	(4) Az alakuló küldöttközgyűlés levezető elnökének személyére javaslatot bármely küldött tehet. Az alakuló küldöttközgyűlés levezető elnökének a legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni. 

	(5) A kamara alapszabályára a javaslatot az Országos Előkészítő Bizottság elnöke teszi meg.

	(6) Az alakuló küldöttközgyűlésre - az alapszabály elfogadásáig - egyebekben a területi szervezet küldöttválasztó közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kamara alapszabályának elfogadásához a jelenlevők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Az alapszabály elfogadását követően az alakuló küldöttközgyűlés e törvény 11. §-a szerinti küldöttközgyűlésként folytatja tevékenységét.

Záró rendelkezések

40. § 

	(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

	(2) A területi szervek küldöttválasztó közgyűléseit a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül meg kell tartani, a kamarának pedig 1997. szeptember 1. napjáig kell megalakulnia.

	(3) A tagjegyzék tervezetben szereplő személy kamarai tagsági viszonya a kamara megalakulásának napjával keletkezik. Az, a korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjeggyel rendelkező személy, aki a tagjegyzék tervezetben nem szerepel, 1997. december 31-ig kérheti kamarai tagsági viszonyának megállapítását. Ebben az esetben a kamarai tagsági viszony keletkezése napjának 1997. szeptember 1. napját kell tekinteni. 

	(4) A korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjegy 1997. december 31. napjával érvényét veszti.
 
	(5) Az előkészítő bizottság munkájában résztvevő érdekképviseleti szervezetek adó és illetékfizetési kötelezettség nélkül ruházhatják át vagyonuk általuk meghatározott részét a kamarára.

	(6) A törvény 28-39. §-ai 1997. szeptember 1. napjával hatályukat vesztik azzal, hogy a kamara alakulásának megkezdett eljárását e rendelkezések alapján kell befejezni.

	(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy az egyes állami feladatok kamara részére történő átadásával kapcsolatos átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg.


41.§

	1997. szeptember 1-i hatállyal a vad védelméről, a vadgazdálkodásról , valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény ( a továbbiakban :Tv.) :

	a) 50.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(1)	A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara ( a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről önállóan, vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.\"

	b) 50.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(4)	Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a vadászati hatóságnál hivatásos vadászként nyilvántartásba  vették. \"

	c) 51.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(1)	A hivatásos vadász a működési helye szerint illetékes vadászati hatóság előtt a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz, melyről a vadászati hatóság igazolást állít ki. Az eskü letételét követően a kamara a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, részére azonos sorszámú szolgálati igazolványt és jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át.\"

	d) 51.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(2)	A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.\"

	e) 60.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(2)	A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket  kamara a  korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki.\"

	f) 60.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	(3)	A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg. 

	g) 60.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(4)	A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.\"

	f) 61.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(2)	A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt   évente érvényesíteni kell .\"

	g) 66.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(1)	Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A  bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.\"

	h) 66.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(3)	A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot - a miniszterrel egyetértésben -  a kamara  állapítja meg, és gondoskodik annak közzétételéről.\"

	i) 51.§ (4) bekezdése hatályát veszti.

INDOKOLÁS

az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslathoz


Általános indokolás

A vadászat gyakorlásának új rendjével egyidejűleg indokolt új alapokra helyezni mind a sportvadászok, mind pedig a hivatásos vadászok általános szakmai érdekképviseletét, valamint szakmai önkormányzatát. Földtulajdonhoz kötött vadászati jog esetén az állam vadászati igazgatási feladataiban előtérbe kerül az ellenőrzési tevékenység. Társadalmi életünk demokratizmusának pedig egy fontos jellemzője az, hogy különböző szakmák, korábban állam által elvégzett feladatokat szakmai önkormányzat keretében látnak el.

 Az Országos Magyar Vadászkamara megalakításáról rendelkező törvényjavaslat esetében az önkormányzatiság alapját a több mint negyvenezer sportvadász, és a közel háromezer hivatásos vadász biztosítja.

A vadászat gyakorlásának eddig is feltétele volt, hogy a vadász rendelkezzen vadászjeggyel. Ezt korábban az állam adta ki állami vadászjegy formájában. Időközben azonban bebizonyosodott, hogy az állam nem képes olyan igazgatási, ellenőrzési rendszert felállítani, amely minden egyes vadász esetében biztosítaná a vadászat gyakorlásának ellenőrzését. Ezt a munkát a leghatékonyabban az érdekképviseletek tudják ellátni. A javaslat erre való tekintettel az Országos Magyar Vadászkamara számára biztosítaná - államtól átvett feladatként - mind a vadászvizsga lebonyolítását, mind a vadászjegy kiállítását, mind pedig a vadászjegy visszavonását. Ezen intézkedések megtétele szoros kapcsolatban áll a szakmai önkormányzatiság részeként elfogadott vadászetikai szabályokkal.

Tekintettel a magyar jogrend azon sajátosságára, miszerint alkotmányos alapjog az állampolgárok egyesülési joga, ezzel a lehetőséggel a vadászok eddig is éltek. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a vadászati érdekképviseleti szervek számára  - figyelemmel a jogrendben bekövetkezett változásokra is - beszűkültek azok az intézményes lehetőségek, amelyek a szakmai érdekeik érvényesítését hivatottak biztosítani. Ezt egyébként a vadász érdekképviseleti szervek már korábban is felismerték akkor, amikor együttműködésüknek laza szervezeti keretet is adtak.

Az Országos Magyar Vadászkamara megalakulásával felállítható egy olyan szakmai önkormányzat, amely képes az általános szakmai érdekképviselet és önigazgatás ellátására úgy, hogy közben a napjainkban is meglevő egyéb érdekérvényesítési lehetőséget nem korlátozza.  


RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az 1-2.§- hoz:
 
A javaslat értelmében az Országos Magyar Vadászkamara ( a továbbiakban: kamara) olyan köztestület, amely szakmai önkormányzattal rendelkezik, államtól átvett közfeladatokat, valamint általános érdekképviseleti feladatokat is ellát. 

A kamara egységes szervezet, amely országos szervezetre és belső szervezeti egységekre, a megyékben illetve a fővárosban működő területi szervezetekre tagozódik. A  javaslat mind az országos, mind pedig a területi szervezet számára biztosítja a jogi személyiséget, amely egyben alapja a gazdálkodási önállóságnak is.

A javaslat értelmében a kamara alapszabály szerint működik. Annak érdekében, hogy a vadászati önigazgatással kapcsolatos feladatoknak egységes elvek szerint lehessen eleget tenni, a területi szervezetek külön-külön alapszabályt nem készítenek, hanem valamennyi kérdést a kamara egységes alapszabályában kell szabályozni.  





II. Fejezet

A kamara feladatai

A 3-4.§- hoz

A javaslat 3.§-a kamara feladatait foglalja össze, amelyeket két csoportba lehet osztani. Az elsőbe azok a feladatok tartoznak, amelyek a kamara általános érdekképviseleti feladatkörébe tartoznak, a másikba azok amelyek miatt a kamara köztestületi jogosítványokat kapott. Ez utóbbiak közül ki kell emelni a vadászvizsga lebonyolítását, valamint a vadászjegy kiállítását, amelyeket korábban az állam a vadászati hatóságokon keresztül látott el.

A javaslat a személyes adatok törvényi védelmével összhangban szabályozza egyrészt a kamarai tagokról vezetett nyilvántartást, valamint az azokról való, az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére történő adatszolgáltatást. A megfogalmazásból kitűnően az állami szervek csak korlátozottan juthatnak a kamara által vezetett adatokhoz.

III. Fejezet

A kamara szervezete

Az 5- 13.§-hoz

A javaslat értelmében a kamara megyei (fővárosi) alapon szerveződő területi szervezetekből valamint országos szervezetből áll.

A javaslat 5-13. §-ai azokat a részletszabályokat tartalmazzák, amelyek az előzőekben említett szervezetek működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

A javaslat részletesen a területi szervezet belső működését szabályozza, míg az országos szervezetre vonatkozó szabályok esetében utal a területi szervezetek működésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazására. 

A javaslat 11.§-a értelmében a kamara országos képviselet szerve a területi közgyűlés által választott küldöttekből álló küldöttközgyűlés. E megoldás egyben azt is jelenti, hogy a javaslat a számbajöhető kamarai tagok nagy száma miatt a képviseleti elven való működést helyezi előtérbe.

A 11. § (2) bekezdése részletesen felsorolja a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tarozó ügyeket. 

A kamara alapszabálya, valamint a vadász-etikai szabályzatnak a küldöttközgyűlés hatáskörébe való utalása garanciális jelentőségű az egységes szemléletű kamarai működés szempontjából. A kamara területi szervezetei sem külön alapszabályt, sem pedig vadászetikai szabályzatot nem alkotnak.

Az egységes kamarai működés anyagi alapjait az éves költségvetés, valamint az annak részét képező tagsági díj biztosítja. Ezek elfogadásáról a küldöttközgyűlésnek kell gondoskodnia. Tekintettel arra, hogy a küldöttközgyűlésen szavazati joggal csak a területi szervezetek által delegált küldöttek szavazhatnak, e megoldás kellően biztosítja, hogy csak olyan mértékű díjmegosztásra kerüljön sor, amely az egyes szervezetek által ellátott feladatokkal arányos.

A javaslat 12-13.§-ai részletesen szabályozzák az országos szervezet belső tagozódását, azok feladatait, valamint azok képviseleti rendjét.


IV. Fejezet

A kamara tisztségviselőinek választása

A 14.§-hoz

A javaslat értelmében kamarai tisztségre csak kamarai tag választható. Tekintettel arra, hogy a javaslat külön is említést tesz a pártoló-, és a tiszteletbeli tagságról, e személyek nem lehetnek a kamara tisztségviselői.

A kamara tisztségviselőit négy éves időtartamra választják, ami elengedhetetlen előfeltétele a perspektivikus gondolkodású munkavégzésnek.

A tisztségviselőkkel szemben fontos követelmény, hogy büntetlen előéletű személyek legyenek. A javaslat nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a büntetett előélet milyen bűncselekményekre vonatkozzon, ezért e kérdésben a büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a tisztségviselő megválasztását követően válik büntetett előéletűvé, úgy e tisztségéből vissza kell hívni.

Az egyes kamarai szervezetek folyamatos működését hivatott biztosítani az a rendelkezés, miszerint a korábbi kamarai tisztség csak az új tisztségviselő megválasztásával egyidejűleg szűnik meg.

A 15-16. §- hoz

A javaslat 15.§-a  az egyes összeférhetetlenségi eseteket sorolja fel. Ezek olyan garanciális jellegű szabályok, amelyek egy köztestületként működő szervezetnél elengedhetetlenek.

Az összeférhetetlenségi szabályok közül külön is ki kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóságok hatósági feladatait ellátó dolgozói esetében kerültek megfogalmazásra. Kerülni kell ugyanis egy olyan  helyzet kialakulását, ahol a hatósági és a kamarai feladatok szakszerű és pártatlan ellátásáért való felelősség összemosódhat. Erre azért is szükség van, mivel magánemberként vadászó, egyébként kamarai tag hatósági személyek, kamarai vezetőként az őket foglalkoztató hatósággal kerülnének intézményes kapcsolatba. E megoldás összhangban van a közéleti tisztaság általánosan elfogadott elvével is.

A javaslat értelmében az összeférhetetlenségről még a választás előtt nyilatkozni kell. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a választást követően merül fel, úgy az érintettnek azt meg kell szüntetnie. A javaslat nem tesz említést arról, hogy az érintett mily módon tesz ennek eleget, így nem feltétlenül kell a kamarai tisztségről lemondani. Amennyiben az összeférhetetlenséget meghatározott időn belül nem szüntetik meg, úgy arról a választásra jogosult szerv határoz. A javaslat 16.§ d) pontja értelmében az összeférhetetlenség kimondásával a tisztségviselő megbízatása megszűnik.


V. Fejezet

A tagsági viszony

A tagsági viszony keletkezése

A 17-18. § -hoz

A javaslat értelmében a kamarai tagsági viszonyt a törvény keletkezteti azáltal, hogy az érintett személy részére a kamara kiállítja a vadászjegyet. Más megfogalmazásban a vadászjegy kiállítási kérelem automatikusan kamarai tagfelvételi kérelemnek is minősül. A javaslatnak ez a rendelkezése összhangban van azzal a nemzetközi gyakorlattal, hogy a vadászat előfeltétele a vadásztársasági tagság. Figyelemmel azonban a hazai jogrendszernek arra a szabályára, miszerint kötelező tagsági viszonyt csak köztestületek esetében lehet előírni, a javaslat ezzel a megoldással veszi át a nemzetközi gyakorlatot.

A vadászjegy kiállításának részletes szabályait külön törvény tartalmazza. Amennyiben az érintett személy ezeknek a feltételeknek megfelel, a kamara nem mérlegelheti a tagsági viszony létesítését. Ez pl. egy jelentős különbség az egyesület és a köztestület között. Az önkéntes egyesületi szerveződés ugyanis azt is jelentheti, hogy a jelentkezőt az egyesületbe tagként nem veszik fel.

A javaslat egyfajta külön jogi védettséget biztosít a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó személyek számára. Ezt első sorban az indokolja, hogy e szerveket a vadászokkal szemben ellenőrzési és szankcionálási jog illeti meg. E rendelkezés mindenképpen erősíteni kívánja a hatósági személyek szakmai függetlenségét.

A javaslat részletesen szabályozza azt a jogorvoslati rendet, amelyet az érintett személy akkor vehet igénybe, ha vadászjegy kiállítási kérelmét nem a javaslatban foglaltaknak megfelelően bírálták el. Végső soron a bíróság a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a megtámadott határozatot megváltoztatni. 

A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, vagy a kérelmezőnek közeli hozzátartozója. A  vadászjegy kiadási eljárás részének kell tekinteni tágabb értelemben a vadászvizsgán való részvételt is.

A tagsági viszony felfüggesztése

A 19. §-hoz

A javaslat különbséget tesz a tagsági viszony felfüggesztése, illetve megszüntetése között attól függően, hogy az érintettet a bíróság jogerősen milyen súlyú büntetésben részesítette.

A társadalmilag enyhébb súlyú esetekben a vezetőség írásbeli határozattal függeszti fel a tagsági viszonyt, melynek jogkövetkezményeit a 19.§ (2) bekezdése tartalmazza. Ez a rendelkezés összhangban van a javaslat 16.§ c) pontjában foglaltakkal, amely a kamarai tisztségviselő megbízatása megszűnésének egyik eseteként szabályozza a tagsági viszony felfüggesztését.  

A tagsági viszony megszűnése

A 20.§-hoz

A javaslat a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályozásnál különbséget tesz aközött, hogy a kizárásra etikai büntetésként, vagy vezetőségi határozatként került sor. Az első esetben arra csak a javaslatban szabályozott eljárás során, mérlegelési jogkörben kerülhet sor, a (2) bekezdésben szabályozott esetekben viszont a vezetőség nem mérlegelheti a tagsági viszony megszüntetését. Amennyiben a vezetőség a tagsági viszonyt  megszüntető határozatát meghatározott időn belül nem hozza meg, arra a javaslat 26.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint a vadászati hatóság jogosult.

A javaslat a megszűnt tagsági viszony helyreállításának szabályait is tartalmazza. Amennyiben a tagsági viszony megszüntetésére etikai büntetésként került sor, a javaslat szerint az alapszabály vagy a területi közgyűlés kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. Garanciális szabály viszont, hogy a javaslatban szereplő két éves várakozási idő még az alapszabályban sem hosszabbítható meg. 

A tag jogai és kötelezettségei

A 21.§-hoz

A javaslat 21.§-a a kamarai tag jogait és kötelezettségeit foglalja egységbe. Elsőként emeli ki a javaslat a területi közgyűlésen való részvétel jogát, amelyet a tag csak akkor gyakorolhat, ha azt az alapszabály a tagok nagy száma miatt nem küldöttgyűlési formában működteti ( lásd a javaslat 6.§ (1)-(2) bekezdéseit).

A b) pontban foglaltak alapján a tag joga, hogy a törvényben foglalt kivételekkel tisztséget viseljen a kamara bármely szervében. A javaslatnak ebből a megfogalmazásából az következik, hogy csak kamarai tagot lehet tisztségviselőként megválasztani, feltéve, ha vele szemben össze-férhetetlenségi ok nem áll fenn.

A javaslat a kamarai tag jogává teszi, hogy a kamara bármely szerve jogszabálysértő határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze. E jogával a kamarai tag csak akkor élhet, ha előzetesen betartotta a javaslatban is szereplő eljárási rendet, amely azt célozza, hogy a jogsértő állapotot először a kamarai szervezeten belüli intézkedésekkel kell helyreállítani.

A kamara demokratikus elvek szerinti működését segítheti elő a kamara bármely szervének vagy tisztségviselőjének határozata vagy intézkedése ellen a felügyelő bizottságnál eljárás kezdeményezése.

VI. Fejezet

A vadász etikai felelősség szabályai

A 22-25.§-hoz

A javaslat kiemelkedő szerepet szán a vadász-etikai szabályoknak, melynek elfogadását a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja. Amennyiben a vadász ezeket az etikai előírásokat megszegi, végső soron kizárás etikai büntetésben részesülhet, ami hivatásos vadászok esetében azt is jelenti, hogy e foglalkozását nem gyakorolhatja.

A javaslat szerint etikai eljárás nem csak hivatalból, hanem kérelemre is indulhat. Bármely kamarai tag önmaga ellen etikai eljárás lefolytatását kezdeményezheti akár annak megállapítása érdekében is, hogy az általa megjelölt cselekmény nem minősül az etikai szabályok megszegésének. Ezt akár személyes okok is motiválhatják, amelyet a javaslat ebben a formában sem zár ki.

A javaslat részletesen szabályozza az etikai eljárás rendjét, az eljáró szerveket, az etikai büntetéseket, a jogorvoslat rendjét. Amennyiben az illetékes kamarai szerv kizárás etikai büntetést alkalmaz, a határozat a bíróság előtt megtámadható. E lehetőséggel a kamarai tag más etikai büntetés esetén nem élhet, amit a büntetések súlya tesz indokolttá. Kizárás esetén azonban olyan alapvető joggyakorlásról van szó, ami végső soron foglalkozás gyakorlásától való eltiltást is jelenthet.

A javaslat - összhangban több más rendelkezéssel - a vadászati , erdészeti , valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatait ellátó dolgozóival szembeni etikai eljárás megindítását, valamint velük szemben kizárás etikai büntetés alkalmazását csak akkor rendeli el alkalmazni, ha az eljárás megindításához, illetve a kizáráshoz az illetékes miniszter előzetesen hozzájárult. A hatósági feladatokat ellátó dolgozó alatt nem csak a szerv vezetőjét, hanem a közszolgálati jogviszonyban álló  érdemi ügyintézőket is érteni kell.

VII. Fejezet

A kamara állami felügyelete

A 26.§-hoz

A javaslat értelmében a kamara működése felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol, amelyet a földművelésügyi miniszter feladatává tesz. Ezt alapvetően azzal lehet indokolni, hogy a törvényességi ügyek sok esetben  szakmai kérdésekkel is összefüggésbe hozhatók.
A kamara állami felügyeletének sajátos eszköze, a vadászati hatóság számára biztosított az a lehetőség, miszerint ha az illetékes kamarai szerv a törvény általi intézkedési kötelezettségének meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, úgy ezt helyette a vadászati hatóság teszi meg. A vadászai hatóság a tagsági viszony javaslatban meghatározott esetekben történő felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről az államigazgatási eljárás szabályai szerint határoz, és a jogorvoslati rend is ennek megfelelően alakul.


VIII. Fejezet

A kamara gazdálkodása

A 27.§-hoz

A javaslat a kamara gazdálkodását első sorban a tagdíjakra alapozza. Figyelemmel arra, hogy a kamara államtól is vesz át feladatokat, ennek pénzügyi fedezetét a földművelésügyi miniszter által rendeletben megállapított mértékű, a vadászjegy kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjbevétel ötven százaléka biztosítja.

IX. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Átmeneti rendelkezések

A 28. §-hoz:

A javaslat IX. fejezetéből a 29-39. §-ban foglaltakat csak a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. E rendelkezések megfogalmazását az teszi indokolttá, hogy az egyébként alapszabályba tartozó kérdéseket a jogalkotó meghatározza annak érdekében, hogy a kamara törvényes keretek között történő megalakulása biztosítható legyen. Az említett törvényi rendelkezések lényegében a kamara alapszabályát helyettesítik a megalakulás időtartamára. A rendelkezések átmeneti jellegét juttatja kifejezésre a javaslat 40. § (6) bekezdése, amely a kamara megalakulását követő időponttal (1997. szeptember 1.) hatályon kívül helyezi e rendelkezéseket, azzal, hogy a megkezdett eljárást e rendelkezések alapján kell befejezni..
A 29. §-hoz:

A javaslat a kamara megalakulásának előkészítő munkálatainál figyelembe veszi, hogy jelenleg több érintett vadászati érdekképviseleti szerv is működik. A kamara megalakulásakor állami feladatként csak az jelentkezik, hogy a földművelésügyi miniszter olyan fórumot biztosít az érintettek számára, ahol a megalakulással kapcsolatos technikai szervező intézkedéseket meg lehet tenni. 

A kamara megalakulását előkészítő szervező munkában csak azok az érdekképviseletek vehetnek részt, amelyek a javaslatban előírt határidőn belül bejelentkeztek a földművelésügyi miniszternél. E bejelentkezésnek az említetteken túlmenően további következménye, hogy a javaslat 40. § (5) bekezdésében írt vagyonátruházási kedvezmény csak az előkészítő bizottság munkájában érdemben résztvevő érdekképviseleti szervekre terjed ki.

A 30-38. §-hoz:

A javaslat 30-38. §-ai a területi szervezet küldöttválasztó közgyűlésének technikai szabályait foglalják össze. Tekintettel arra, hogy a kamarai tagsági viszony csak 1997. szeptember 1. napjával keletkezik, ezért a javaslat a területi szervezet alakuló közgyűlése esetében még nem tesz említést kamarai tagokról, hanem csak olyan személyekről, akik a korábbi jogszabályok alapján vadászjeggyel rendelkeznek és előzetesen kérték a tagjegyzék tervezetbe való felvételüket. A tagjegyzék tervezetet a földművelésügyi hivatal vezetője hitelesíti. Erre azért van szükség, mert ez a tervezet szolgál alapul az alakuló küldöttválasztó közgyűlés határozatképességének megállapításához. 

Az alakuló küldöttválasztó közgyűlés feladata - mint nevéből is kitűnik - kizárólag csak az országos szervezet küldötteinek megválasztása. Ebből következően az alakuló küldöttválasztó közgyűlésnek további személyi kérdésről még nem kell rendelkeznie, különös tekintettel arra, hogy a területi szervezetek belső tagozódását - ideértve esetleges további bizottságok megalakulását is - a kamara alapszabálya fogja tartalmazni, figyelemmel a javaslat 11. § (2) bekezdésében, valamint 39. §-ában foglaltakra.

Az alakuló küldöttválasztó közgyűlés összehívása, illetve az induláskor a levezető elnöki teendők feladatainak ellátása a vadászati hatóság vezetőinek a feladata. A vadászati hatóság vezetője kizárólag csak technikai jellegű segítségnyújtással működhet közre a megalakuláskor. Azt követően, hogy az alakuló küldöttválasztó közgyűlés levezető elnökét a tagjegyzékben szereplő személyek közül megválasztották, a vadászati hatóság vezetőjének szervezési feladatai egyidejűleg megszűntek. E megoldást támasztja többek között az is alá, hogy az állam csak törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara működése felett, ami viszont kizárja, hogy állami (hatósági) alkalmazásban álló személy lássa el a közgyűlés levezető elnöki feladatait. 


A 39. §-hoz:

A javaslat 39. §-a az országos alakuló küldöttközgyűlés feladatait határozza meg. Ezek közül is ki kell emelni a kamara alapszabályának elfogadását. A kamara alapszabályára a javaslatot az országos előkészítő bizottság elnöke teszi meg. A javaslat 39. § (6) bekezdése értelmében az alapszabály elfogadását követően az alakuló közgyűlés már a javaslat 11. §-a szerinti küldöttközgyűlésként folytatja a tevékenységét, amibe már beletartozik az is, hogy a 11. § (2) bekezdésében írt határozatokat csak az alapszabály elfogadását követően lehet meghozni.


Záró rendelkezések

A 40. §-hoz:

A javaslat hatálybalépésének időpontja, valamint a kamara megalakulásával összefüggő egyes határnapok összhangban vannak a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat hatálybalépésének tervezett időpontjával. E két javaslat egymással összhangban levő hatálybalépési időpontjait az indokolja, hogy számos olyan szakmai és igazgatási jellegű rendelkezés található mindkét javaslatban, amelyeket csak egymással összefüggéseiben lehet értelmezni.

A 41.§-hoz

	A javaslat 41.§-a a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezéseit módosítja aképpen, hogy a kamara az államtól átvett feladatként ellátja a vadászjegy kiadásával, valamint a vadászati vizsgáztatással összefüggő feladatokat.


Budapest, 1996. szeptember 17.






Dr. Házas József
MSZP
Pásztóhy András
MSZP
Dr. Solymosi József
SZDSZ





Mészáros Béla
SZDSZ
Dr. Pálos Miklós
KDNP
Dr. Tóth Tihamér
MDNP


.G.P:\WP\WORD5\PARL.PCX;2\";0,604\";PCX
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/3145.

Képviselői önálló javaslat!

Dr. Gál Zoltán úr részére
az Országgyűlés elnökének

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!


A házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslatot az alábbiak szerint:


Budapest, 1996. szeptember 17.


Ç
(


F


1
-<
M
_
éf
}}
LÉ
÷í
îČ"
