"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4216.



T Ö R V É N Y J A V A S L A T



a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról


Előadó:

dr. Vastagh Pál
igazságügyminiszter




Budapest, 1997. április



1997. évi... számú törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

ELSŐ  RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1.§

		A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2.§

		(1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

		(2) A  bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3.§

		 A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.


4.§

		(1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

		(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5.§

		A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntető- és szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

6.§

		A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7.§

		A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8.§

		 A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.
9.§

		Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10.§

		A bíróság előtt mindenki egyenlő. 

11.§

		(1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

		(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

		(3) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12.§

		(1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. 

		(2) A bírósági eljárásban a nem magyar anyanyelvű személy az anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet használhatja.

13.§

		(1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

		(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

14.§

		(l) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

		(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.

		(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

15.§

		A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

16.§

		(1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

		(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.


M Á S O D I K  R É S Z

A bírósági szervezet

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK

l7.§

		A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: 


a) a Legfelsőbb Bíróság,

b) az ítélőtáblák,

c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),

d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),

e) a munkaügyi bíróság.

18.§

		(1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, illetékességi területének meghatározásáról- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - törvény rendelkezik.

		(2) A közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.


l9.§

		(1) A bíróság illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, de törvény ettől eltérően rendelkezhet.

		(2) A bíróság elnevezése általában a székhelyéhez igazodik.

Helyi és munkaügyi bíróság

20.§

		(1) A helyi bíróság elsőfokon jár el.

		(2) A munkaügyi bíróság elsőfokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben.

		(3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben.

		(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

		(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy,azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

		(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

Megyei bíróság

21.§

		(1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

		(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

		(3) A megyei bíróság jogi személy.

		(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

		(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el. 

22.§

		A helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését, továbbá illetékességi területét a melléklet I. része, a katonai tanácsok illetékességi területét a melléklet II. része tartalmazza. 

Ítélőtábla

23.§

		(1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel ítélőtábla működik.

		(2) Az ítélőtábla
a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi és a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

		(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

		(4) Az ítélőtábla jogi személy.


24.§

		 Az ítélőtáblán tanácsok,valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik.

Legfelsőbb Bíróság

25.§

		(1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

		(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

		(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest.
26.§

		A Legfelsőbb Bíróság

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság és az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

27. §

		 A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok,valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.


III. FEJEZET

AZ ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

Jogegységi eljárás

28.§

		(1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

		(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

29.§

		(1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság, vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

		(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét - a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni.

		(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti  az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.


30.§

		(1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat  biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,

b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

		(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a  Legfelsőbb  Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

31.§

		(1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

		(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

32.§

		(1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

a) ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke, vagy kollégiumvezetője, illetőleg - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá

b) a 30.§ (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

		(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

33.§

		(1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie,hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát. 

		(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

		(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

		(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát \"A Magyar Köztársaság nevében\" hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

		(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

		(6) A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre kiterjedő hatálya nincs.

		(7) A büntetőeljárásról szóló törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

		(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.


A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

34.§

		(1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

		(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

		(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

		(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.


H A R M A D I K  R É S Z

A  B Í R Ó S Á G O K  I G A Z G A T Á S A

IV. FEJEZET

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

35.§

		(1) Az OIT többségében bírákból álló testület, amely a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett.

		(2) Az  OIT jogi személy.

		(3) Az OIT irányítása alatt Hivatal működik.

		(4) Az OIT-nek és az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele

36.§

		(1) Az OIT létszáma 15 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügy-miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

		(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

		(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

		(4) A 9 bíró tag megválasztásával egyidejűleg a küldöttértekezlet 9 póttagot is választ.

		(5) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent, és az OIT zavartalan működése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9-re kell kiegészíteni.

		(6) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

37.§

		(1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén  a jelenlévők többségének szavazatával választják. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése egy, az ítélőtáblák összbírói értekezlete egy-egy küldöttet választ.

		(2) A megyei bíróság összbírói értekezlete a megye bíróságainak engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani.

		(3) A Hivatalba, valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak, őket a Fővárosi Bíróság bírói létszámába kell beszámítani.

		(4) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok  elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb l5 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

		(5) A küldöttek megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

		(6) A küldöttértekezletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb l5 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

		(7) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni.

38.§

		Nem választható az OIT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban (Pp.13.§ (2) bek.) áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével illetve elnökhelyettesével.

39.§

		(1) Az OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

		(2) Az OIT illetőleg a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól.

		(3) Akadályoztatása esetén az igazságügy-minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, az Országos Ügyvédi Kamara elnökét az Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

		(4) Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai

40.§

		Az OIT

a) irányítja és ellenőrzi - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,

b) elkészíti és a Kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatot, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; ha az OIT költségvetési javaslata és a Kormány által benyújtott törvényjavaslat között eltérés van, a Kormány köteles részletesen feltüntetni, hogy mi volt az eredeti javaslat, és mi az eltérés indoka,

c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,

e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályokat,

f) ellátja az ülnökök választásának előkészítésével  kapcsolatos feladatokat,

g) közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését,

h) ellátja a központi oktatási feladatokat,

i) szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat,

j) gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről,

k) irányítja a Hivatal tevékenységét,

l) megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, valamint jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

m) meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit,jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

n) irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,

o) évente egy alkalommal tájékoztatja működéséről az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit,

p) a bíróságok tekintetében ellátja a honvédelemről és a polgári védelemről szóló jogszabályokból eredő központi feladatokat, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok betartását,

q) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és ezek megtartását ellenőrzi,

r) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

41.§

		(1) Az OIT előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről.

		(2) Az OIT kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti:

a)az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét,

b)a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,

c)a kollégiumvezetőt,

d)a Hivatal vezetőjét és helyetteseit.


42.§

		(1) Az OIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének felügyelete során:

a) figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, kivételesen - bármely tagjának javaslatára - elrendelheti a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését, mindezek érdekében vizsgálatokat végez. 

b) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

		(2) Az OIT szükség szerint megvizsgálja az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenységét. 

Az OIT működése

43.§

		(1) Az OIT a határozatait ülésen hozza meg. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő kérdésben más módon is határozhat. Az intézkedések körét és a határozathozatal módját a OIT működési szabályzata állapítja meg.

		(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

		(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

		(4) Az OIT ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - a Hivatal vezetője részt vesz, más meghívott részt vehet.

44.§

		(1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van. 

		(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

45.§

		Az OIT a határozatát  köteles  az érdekeltekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni.

46.§

		 Az OIT a működésének rendjét - a törvény keretei között - maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

47.§

		(1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) képviseli az OIT-t,ideértve a 40.§ g)pontjában meghatározott feladatok ellátását is, 

c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

d) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

e) irányítja a Hivatal vezetőjének tevékenységét.

		(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott elnökhelyettes helyettesíti.


48.§

		Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT igazgatási tevékenységéről.

Az OIT tagjainak jogállása

49.§

		Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

50.§

		(1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

		(2) Az OIT választott bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

51.§

		(1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

		(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

52.§

		(1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) az OIT tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős meg-állapításával,

d) ha a 38.§-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta.

		(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik. 

Az OIT tag jogai és kötelességei

53.§

		(1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OIT működésével kapcsolatos iratokba betekinteni és a Hivatal vezetőjétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

		(2) Az OIT tag köteles az államtitkot és a szolgálati titkot megőrizni.

		(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.


Az OIT póttagja

54.§

		(1) Az OIT póttagja a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

		(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala

55.§

		A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv.

56.§

		(1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat. 

		(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását.
57.§

		(1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

		(2) A Hivatal vezetőjét az OIT pályázat útján nevezi ki. A pályázatot hivatalos lapban közzé kell tenni.

		(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

58.§

		A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az, aki
a) az OIT tagja,

b) nem választható az OIT tagjává, 

c) hozzátartozói kapcsolatban (Pp.13.§ (2) bek.) áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

59.§

		A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszűnésével,

d) ha a 38.§-ban meghatározott feltételek - a fegyelmi eljárás megindítását kivéve - utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

60.§

		(1) A Hivatal vezetője felett - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja.

		(2) A Hivatal vezetője ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

		(3) A Hivatal vezetőjére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

61.§

		(1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

		(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

		(3) A Hivatalba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


V. FEJEZET


BÍRÓSÁGI VEZETŐK 

Közös szabályok

62.§

		(1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

		(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.

63.§

		Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke

64.§

		(1) A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről.

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért.

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.
		(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

65.§

		A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 64. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki. 

Elnökhelyettes

66.§

		Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

67.§

		(1) A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

		(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

		(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

Tanácselnök

68.§

		A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.


Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

69.§

		(1) A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

		(2) A  csoportvezető-helyettes  a csoportvezető távollétében ellátja annak feladatait.
		(3) Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése

70.§

		(1) Bírósági vezetői állást (63.§) csak bíró tölthet be, a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel  - 6 évre szól.

		(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.
71.§

		(1) A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét.

		(2) Az OIT nevezi ki a 41.§ (2) bekezdésében felsorolt bírósági vezetőket. 

		(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

		(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

		(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

		(6) A kinevező beszerzi a érintett bíróság elnökének javaslatát.

72.§

		(1) A bírósági vezetői állást - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - pályázat útján kell betölteni.

		(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

73.§

		(1) Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bírói tanács véleményt nyilvánít.

		(2) A bírói testület javaslata a kinevezőt nem köti.

		(3) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

		(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

		(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre  jogosult a vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.

		(6) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.


A bírósági vezetői tisztség megszűnése

74.§

		A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idő elteltével,

e) a bírói tisztség megszűnésével.

75.§

		(1) A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevező köteles elrendelni.

		(2) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

		(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza meg.

		(4) Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította  meg, a vezetőt  vezetői  tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

		(5) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

76.§

		(1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

		(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

77.§

		(l) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

		(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

		(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt - pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.


VI. FEJEZET

BÍRÓI TESTÜLETEK

78.§

		A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:
a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

79.§

		Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.


80.§

		Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.


81.§

		(1) Az összbírói értekezletet a 17.§ a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.
		(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT kezdeményezte.

82.§

		(1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több, mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos szavazással hozza.

		(2) A jelenlevő bírák kétharmadának szavazata szükséges

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

		(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

83.§

		(1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

		(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.


84.§

		A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kivételével - a 17.§ a)-c)pontjában felsorolt bíróság elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

85.§

		(1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg.

		(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

		(3) Nem választható a bírói tanács tagjává, 

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a 17.§ a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.


86.§

		Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 85.§ (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,

e) a megbízás időtartamának leteltével.

87.§

		(1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint a kétharmada részt vesz.

		(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag felmentéséhez, és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

88.§

		(1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói ta-nács által kijelölt póttag jár el.

		(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

89.§

		(1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

		(2) A tagok több, mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

		(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

		(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

90.§

		(l) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

		(2) Az azonos ügyszakba tartozó ügyek körét a bírósági ügyviteli szabályzat határozza meg.

		(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

		(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, továbbá az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába az ügyszak szerint érintett kollégium tagjai közül kell tagot választani.

		(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.


91.§

		A kollégium

a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a  kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.


N E G Y E D I K  R É S Z

VII.FEJEZET

A bírósági dolgozók

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

92.§

		(1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

		(2) A bírósági titkár ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat.

Bírósági dolgozó

93.§

		A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők, és fizikai alkalmazottak látják el.

94.§

		A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.


VIII.FEJEZET

A bírósági határozatok végrehajtása

95.§

		A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetésvégrehajtási bíró és a hivatásos pártfogó látja el, akik a megyei bíróságon működnek.

96.§

		A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

97.§

		A bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

98.§

		(1) A bíróság szerveként a helyi bíróságon önálló bírósági végrehajtó, a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik. Az önálló és a megyei bírósági végre-hajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.

		(2) A bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

		(3) A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése az állami, gazdálkodó és társadalmi szervezetekre, valamint az állampolgárokra kötelező.



Ö T Ö D I K  R É S Z

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

99.§

		(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1997. október 1-jén lép hatályba.

		(2) A 109. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

100.§

		(1) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését, továbbá a megyei bíróságok összbírói értekezletét össze kell hívni. 

		(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint a megyei bíróságok összbírói értekezlete az első ülésén titkos szavazással megválasztja az OIT bíró tagjainak választásához szükséges küldötteket. A Legfelsőbb Bíróság a 37.§ (1) bekezdésétől eltérően ez alkalommal két küldöttet választ. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztott küldötteket az utolsó összbírói értekezlet napjától számított 15 napon belül összehívja.

		(3) Az OIT-ot a küldöttértekezletet követő 15. napig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül meg kell alakítani, működését 1997. december 1-jén kezdi meg.


101.§

		 A Legfelsőbb Bíróság bírói tanácsát e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell megválasztani.

102.§

		(1) Az OIT működésének megkezdéséig az OIT jogkörét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az igazságügy-miniszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja.

		(2) Az Országos Bírói Tanács az OIT működésének megkezdéséig gyakorolja az 1972. évi IV. törvény 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörét.

103.§

		(1) Az OIT Hivatala e törvény hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül, 1998. február 1-jén kezdi meg működését.

		(2) A Hivatal működésének megkezdéséig a Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.

104.§

		(1) A Hivatal működése megkezdésének napján a minisztérium megszünteti azt a tevékenységet, amely e tör-vény szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik.

		(2) E törvény hatálybalépésekor a minisztériumban a Hivatal feladatkörébe tartozó feladatot ellátó, a minisztériumba beosztott bíró a törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy

a) a minisztériumban beosztott bíróként más munkakörbe kíván e kerülni,
b) a Hivatalba kéri-e beosztását,
c) a minisztériumba történt beosztásának megszüntetését és tényleges bírói szolgálatra beosztását kéri-e.

		(3) A minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés alapján kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.

		(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben a bírónak bíróságra történő beosztásáról úgy kell gondoskodni, hogy a címzetes főtanácsos, főtanácsos, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes és főosztályvezető legalább megyei bírósági, illetőleg fővárosi bírósági bírói beosztásra jogosult.

105.§

		A törvény hatályba lépésekor már határozott időre kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezéstől számított 5 évre szól.

106.§

		Az e törvény hatályba lépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések, és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

107.§

		Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

108.§

		(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, továbbá az e törvény módosításáról szóló 1991. évi LVI. törvény és az 1991. évi LXVII. törvény, a 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, továbbá az 1993. évi XCI. törvény a 10. §-ának az 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító rendelkezése kivételével, valamint a 15. §-ának 1972. évi IV. törvény 80/D., 80/E., 80/F.§-át megállapító rendelkezése kivételével, továbbá e törvény módosításáról szóló 1979. évi 16. számú törvényerejű rendelet,

b) a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 64.§-ának b) pontja,

c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 1-16.§-a,

d) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt, és a polgá-ri perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény 1-5.§-a,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 1. és 2.§-a,

f) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 184.§-ának h) pontja,

g) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba-lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 63.§-a (1) bekezdésének 6. pontja,

h) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203.§-a (3) bekezdésének c) pontja és 213.§-a,

i) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 31.§-ának b) pontja,

j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 309.§-a,

k) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 109.§-a (1) bekezdésének 23. pont-ja,

l) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332.§-ának (3) bekezdése,

m) az egyes állami szervek korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 1.§-a,

n) a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993.(IV.2.)IM rendelet.

		(2) Az 1991. évi LXVII. törvény 10. §-ának az Országos Bírói Tanács jogkörét megállapító rendelkezése 1998. január 1-én veszti hatályát. 

		(3) Az 1993. évi XCI. törvénynek a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító 10. §-ának rendelkezése és a 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító 15. §-ának rendelkezése 1998. június 30-án veszti hatályát.

Módosuló jogszabályok

109.§

		(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 225.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § szövege (1) bekezdésre változik:

		\"(2) Az önálló bírósági végrehajtó a helyi bíró-ságon, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságon a bíróság szerveként működik. Az önálló és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bí-róság eljárásával azonos.\"

		(2) A Vht. 232.§-ának (1) és (2) bekezdésében a \"bíróság mellé\" kifejezés helyébe a \"bíróságra\" szó lép.

		(3) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

		/(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek./ 

		\"c) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala,\".

Indokolás



Melléklet a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslathoz

I. RÉSZ

A Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok illetékességi területe



1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság
	

Budapest V. kerület      
Budapest VI. kerület     
Budapest VII. kerület    
Budapest VIII. kerület   
Budapest IX. kerület     
Budapest X. kerület      
Budapest XIII. kerület  
Budapest XIV. kerület  
Budapest XVI. kerület  
Budapest XVII. kerület 


1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság 


Budapest I. kerület      
Budapest XI. kerület   
Budapest XII. kerület  
Budapest XXII. kerület       


1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság


Budapest II. kerület     
Budapest III. kerület    


1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság


Budapest IV. kerület     
Budapest XV. kerület   


1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság


Budapest XVIII.kerület   
Budapest XIX. kerület

1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság


Budapest XX. kerület     
Budapest XXI. kerület    
Budapest XXIII. kerület


1/7. Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Főváros területe


2. BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Pécs)

2/1. Pécsi Városi Bíróság


Abaliget 
Aranyosgadány    
Bakonya  
Berkesd  
Birján   
Bogád    
Cserkút  
Ellend   
Görcsöny 
Gyód     
Husztót  Keszü    
Kovácsszénája    
Kozármisleny     
Kökény   
Kővágószőlős     
Kővágótőttős    
Lothárd  
Magyarsarlós     
Nagykozár
Orfű     
Pellérd  
Pereked  
Pécs     
Pécsudvard       
Pogány   
Regenye  
Romonya  
Szászvár 
Szemely  
Szilágy  
Szőke    


2/2. Komlói Városi Bíróság


Alsómocsolád     
Apátvarasd       
Ág       
Bakóca   
Baranyajenő      
Baranyaszentgyörgy       
Bikal    
Bodolyabér       
Egyházaskozár    
Erdősmecske      
Felsőegerszeg    
Gerényes 
Gödre    
Hegyhátmaróc     
Hidas    
Hosszúhetény     
Kárász   
Kisbeszterce     
Kishajmás
Kisvaszar
Komló   
Köblény  
Liget    
Lovászhetény     
Magyaregregy     
Magyarhertelend  
Magyarszék       
Martonfa 
Mágocs   
Mánfa    
Máza     
Mecseknádasd     
Mecsekpölöske    
Mekényes 
Meződ    
Mindszentgodisa  
Nagyhajmás       
Nagypall 
Óbánya   
Ófalu    
Oroszló  
Palé     
Pécsvárad     
Sásd     
Szalatnak
Szágy    
Szárász  
Tarrós   
Tékes    
Tormás   
Tófű     
Varga    
Vásárosdombó     
Vázsnok  Vékény   
Zengővárkony     



2/3. Mohácsi Városi Bíróság


                                                            . oldal
Babarc   
Bár      
Belvárdgyula     
Bezedek  
Borjád   
Bóly     
Dunaszekcső      
Erdősmárok       
Erzsébet 
Fazekasboda      
Feked    
Geresdlak
Görcsönydoboka   
Hásságy  
Himesháza
Homorúd  
Ivándárda
Kátoly   
Kékesd   
Kisbudmér
Kisnyárád
Kölked   
Lánycsók 
Lippó    
Liptód   
Majs     
Maráza   
Máriakéménd      
Mohács  
Monyoród 
Nagybudmér       
Nagynyárád       
Olasz    
Palotabozsok     
Pócsa    
Sárok    
Sátorhely
Somberek Szajk    
Szebény  
Szederkény       
Szellő   
Székelyszabar    
Szűr     
Töttös   
Udvar    
Versend  
Véménd   


2/4. Siklósi Városi Bíróság


Adorjás  
Alsószentmárton  
Áta      
Babarcszőlős     
Baksa    
Baranyahídvég    
Beremend 
Besence  
Bisse    
Bogádmindszent   
Bosta    
Csarnóta 
Csányoszró       
Cún      
Diósviszló       
Drávacsehi       
Drávacsepely     
Drávaiványi      
Drávapalkonya    
Drávapiski       
Drávaszabolcs    
Drávaszerdahely  
Drávasztára      
Egerág   
Egyházasharaszti 
Garé     
Gilvánfa 
Gordisa  
Harkány  
Hegyszentmárton  
Hirics   
Illocska 
Ipacsfa  Ivánbattyán      
Kákics   
Kásád    
Kemse    
Kémes    
Kisasszonyfa     
Kisdér   
Kisharsány       
Kisherend
Kisjakabfalva    
Kiskassa 
Kislippó 
Kisszentmárton   
Kistapolca       
Kistótfalu       
Kovácshida       
Kórós    
Lapáncsa 
Lúzsok   
Magyarbóly       
Magyarmecske     
Magyartelek      
Marócsa  
Matty   
Márfa    
Márok    
Nagycsány
Nagyharsány      
Nagytótfalu      
Ócsárd   
Okorág   
Old      
Ózdfalu  
Palkonya 
Páprád   
Peterd   
Pécsdevecser     
Piskó    
Rádfalva 
Sámod    
Sellye   
Siklós   
Siklósbodony     
Siklósnagyfalu   
Sósvertike       
Szalánta 
Szaporca Szava    
Szilvás  
Szőkéd   
Tengeri  
Tésenfa  
Téseny   
Túrony   
Újpetre  
Vajszló  
Vejti    
Villány  
Villánykövesd    
Vokány   
Zaláta

2/5. Szigetvári Városi Bíróság


Almamellék       
Almáskeresztúr   
Basal    
Bánfa    
Bicsérd  
Boda     
Bogdása  
Boldogasszonyfa  
Botykapeterd     
Bükkösd  
Bürüs    
Csebény  
Cserdi   
Csertő   
Csonkamindszent  
Dencsháza
Dinnyeberki      
Drávafok 
Drávakeresztúr   
Endrőc   
Felsőszentmárton 
Gerde    
Gyöngyfa 
Gyöngyösmellék   
Helesfa  
HetvehelyHobol    
Horváthertelend  
Ibafa    
Kacsóta  
Katádfa  
Kétújfalu
Királyegyháza    
Kisdobsza
Kistamási
Magyarlukafa     
Markóc   
Merenye  
Molvány  
Mozsgó   
Nagydobsza       
Nagypeterd       
Nagyváty 
Nemeske  
Nyugotszenterzsébet      
Okorvölgy
Patapoklosi      
Pettend  
Pécsbagota       
Rózsafa  
Somogyapáti      
Somogyhatvan     
Somogyhárságy    
Somogyviszló     
Sumony   
Szabadszentkirály
Szentdénes       
Szentegát
Szentkatalin     
Szentlászló      
Szentlőrinc      
Szigetvár      
Szörény  
Szulimán 
TeklafaluTótszentgyörgy   
Várad    
Vásárosbéc       
Velény   
Zádor    
Zók  

 
2/6. Pécsi Munkaügyi Bíróság

 Baranya Megye


3. BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Kecskemét)

3/1. Kecskeméti Városi Bíróság


Ágasegyháza      
Ballószög
Felsőlajos       
Fülöpháza
Helvécia 
Izsák    
Jakabszállás     
Kecskemét       
Kerekegyháza     
Kunbaracs
Ladánybene       
Lajosmizse       
Lakitelek
Nyárlőrinc       
Orgovány 
Szentkirály      
Tiszakécske     
Városföld





3/2. Bajai Városi Bíróság


Baja     
Bácsalmás   
Bácsbokod
Bácsborsód       
Bácsszentgyörgy  
Bácsszőlős       
Bátmonostor      
Borota   
Csátalja 
Csávoly  
Csikéria 
Dávod    
Dunafalva	
Érsekcsanád      
Felsőszentiván   
Gara     
Hercegszántó     
Katymár  
Kunbaja  
Madaras  
Mátételke
Nagybaracska     
Nemesnádudvar    
Rém      
Sükösd   
Szeremle 
Tataháza 
Vaskút   

3/3. Kalocsai Városi Bíróság


Bátya    
Drágszél 
Dunapataj
Dunaszentbenedek 
Dunatetétlen     
Dusnok   
Érsekhalma       
Fajsz    
Foktő    
Géderlak 
Hajós    
Harta    
Homokmégy
Kalocsa  
Miske    
Ordas    
Öregcsertő       
Solt     
Szakmár  
Újsolt   
Újtelek  
Uszód    


3/4. Kiskőrösi Városi Bíróság


Akasztó  
Bócsa    
Császártöltés    
Csengőd  
Fülöpszállás     
Imrehegy 
Kaskantyú
Kecel   
Kiskőrös      
Páhi     
Soltszentimre    
Soltvadkert 
Tabdi    
Tázlár   


3/5. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság


Bugac    
Bugacpusztaháza  
Fülöpjakab       
Gátér    
Kiskunfélegyháza
Kunszállás       
Pálmonostora     Petőfiszállás    
Tiszaalpár       


3/6. Kiskunhalasi Városi Bíróság


Balotaszállás    
Csólyospálos     
Harkakötöny      
Jánoshalma      
Jászszentlászló  
Kelebia  
Kéleshalom       
Kiskunhalas     
Kiskunmajsa    
Kisszállás       
Kömpöc   
Kunfehértó       
Mélykút  
Móricgát 
Pirtó    
Szank    
Tompa    
Zsana    

3/7. Kunszentmiklósi Városi Bíróság


Apostag  
Dunaegyháza      
Dunavecse
Kunadacs 
Kunpeszér
Kunszentmiklós  
Szabadszállás    
Szalkszentmárton 
Tass    



3/8. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

Bács-Kiskun Megye




4. BÉKÉS MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Gyula)


4/1. Gyulai Városi Bíróság


Elek     
Geszt    
Gyula   
Kétegyháza       
Kötegyán   	
Lőkösháza 
Mezőgyán 
Méhkerék 
Sarkad 
Sarkadkeresztúr  
Újszalonta       


4/2. Battonyai Városi Bíróság


Almáskamarás     
Battonya
Dombegyház       
Dombiratos       Kaszaper 
Kevermes 
Kisdombegyház    
Kunágota 
Magyarbánhegyes  
Magyardombegyház 
Medgyesbodzás    
Medgyesegyháza   
Mezőhegyes      
Mezőkovácsháza      
Nagybánhegyes    
Nagykamarás      
Pusztaottlaka    
Végegyháza       


4/3. Békési Városi Bíróság


Békés   
Bélmegyer
Csárdaszállás    
Kamut    
Köröstarcsa      
Mezőberény       
Murony   
Tarhos   
Vésztő   


4/4. Békéscsabai Városi Bíróság


Békéscsaba      
Csabaszabadi     
Csorvás  
Doboz    
Gerendás 
Kétsoprony       
Kondoros 
Szabadkígyós     
Telekgerendás    
Újkígyós 


4/5. Orosházi Városi Bíróság


Békéssámson      
Csanádapáca      
Gádoros  
Kardoskút
Nagyszénás       
Orosháza
Pusztaföldvár    
Tótkomlós


4/6. Szarvasi Városi Bíróság


Békésszentandrás 
Csabacsűd
Dévaványa
Ecsegfalva       
Gyomaendrőd     
Hunya    
Kardos   
Örménykút
Szarvas  


4/7. Szeghalmi Városi Bíróság


Biharugra
Bucsa    
Füzesgyarmat     
Kertészsziget    
Körösladány      
Körösnagyharsány 
Körösújfalu      
Okány    
Szeghalom       
Zsadány  


4/8. Gyula Munkaügyi Bíróság

Békés Megye


5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Miskolc)

5/1. Miskolci Városi Bíróság


Alsózsolca       
Arnót    
Berzék   
Bőcs     
Bükkaranyos      
Bükkszentkereszt 
Emőd     
Felsőzsolca      
Gesztely 
Girincs  
Harsány  
Hernádkak
Kesznyéten       
Kiscsécs 
Kisgyőr  
Kistokaj 
Kondó    
Köröm    
Mályi    
Miskolc  
Muhi     
Nyékládháza      
Onga     
Ónod     
Parasznya
Radostyán
Répáshuta
Sajóbábony       
Sajóecseg
Sajóhidvég       
Sajókápolna      
Sajókeresztúr    
Sajólád  Sajólászlófalva  
Sajópálfala      
Sajópetri
Sajósenye
Sajóvámos
Szirmabesenyő    
Varbó    


5/2. Encsi Városi Bíróság


Abaújalpár       
Abaújkér 
Abaújvár 
Arka     
Baskó    
Boldogkőújfalu   
Boldogkőváralja  
Encs    
Fancsal  
Fáj      
Fony     
Forró    
Fulókércs
Garadna  
Gönc     
Göncruszka       
Hejce    
Hernádbűd
Hernádcéce       
Hernádnémeti     
Hernádpetri      
Hernádszentandrás
Hernádszurdok    
Hernádvécse      
Hidasnémeti      
Ináncs   
Kéked    
Korlát   
Méra     
Mogyoróska       
Novajidrány      
Pányok   
Pere     
Regéc    
Sima     
Szalaszend       
Szemere  
Telkibánya       
Tornyosnémeti    
Vilmány  
Vizsoly  
Zsujta   


5/3. Kazincbarcikai Városi Bíróság


Abod     
Aggtelek 
Alacska  
Alsószuha
Alsótelekes      
Balajt   
Bánhorváti       
Becskeháza       
Boldva   
Borsodszirák     
Bódvalenke       
Bódvarákó
Bódvaszilas      
Damak    
Debréte  
Dédestapolcsány  
Dövény   
Edelény 
Égerszög 
Felsőkelecsény   
Felsőnyárád      
Felsőtelekes     
Galvács  
Hangács  
Hegymeg  
Hidvégardó       
Imola    
Irota    
Izsófalva
Jákfalva 
Jósvafő  
Kazincbarcika       
Kánó     
Komjáti  
Kurityán 
Lak      
Ládbesenyő       
Martonyi Mályinka 
Meszes   
Múcsony  
Nagybarca
Nyomár   
Ormosbánya       
Perkupa  
Ragály   
Rakaca   
Rakacaszend      
Rudabánya
Rudolftelep      
Sajógalgóc       
Sajóivánka       
Sajókaza 
Sajószentpéter  
Szakácsi 
Szalonna 
Szendrő  
Szendrőlád       
Szin     
Szinpetri
Szögliget
Szőlősardó       
Szuhafő  
Szuhakálló       
Szuhogy  
Tardona  
Teresztenye      
Tomor    
Tornabarakony    
Tornakápolna     
Tornanádaska     
Tornaszentandrás 
Tornaszentjakab  
Trizs    
Vadna    
Varbóc   
Viszló   
Zádorfalva       
Ziliz    
Zubogy   


5/4. Mezőkövesdi Városi Bíróság


Bogács   
Borsodgeszt      
Borsodivánka     
Borsodszentgyörgy
Bükkábrány       Bükkzsérc
Cserépfalu       
Cserépváralja    
Csincse  
Domaháza 
Dubicsány
Egerlövő 
Hangony  
Kács     
Kissikátor       
Mezőkeresztes    
Mezőkövesd      
Mezőnagymihály   
Mezőnyárád       
Négyes   
Putnok  
Sály     
Szentistván      
Szomolya 
Tard     
Tibolddaróc      
Tiszabábolna     
Tiszavalk
Vatta    





5/5. Ózdi Városi Bíróság


Arló     
Bánréve  
Borsodbóta       
Borsodnádasd     
Bükkmogyorósd    
Csernely 
Csokvaomány      
Gömörszőlős      
Hét      
Járdánháza       
Kelemér  
Királd   
Lénárddaróc      
Nekézseny
Ózd     
Sajómercse       
Sajónémeti       
Sajópüspöki      
Sajóvelezd       
Sáta     
Serényfalva      
Uppony   



5/6. Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság


Alsóberecki      
Alsóregmec       
Bodroghalom      
Bodrogolaszi     
Bózsva   
Cigánd   
Dámóc    
Erdőhorváti      
Felsőberecki     
Felsőregmec      
Filkeháza
Füzér    
Füzérkajata      
Füzérkomlós      
Füzérradvány     
Györgytarló      
Háromhuta
Hercegkút
Hollóháza
Karcsa   
Karos    
Kenézlő  
Kishuta  
Kisrozvágy       
Komlóska 
Kovácsvágás      
Lácacséke
Makkoshotyka     
Mikóháza 
Nagyhuta 
Nagyrozvágy      
Nyíri    
Olaszliszka      
Pácin    Pálháza  
Pusztafalu       
Révleányvár      
Ricse    
Sárazsadány      
Sárospatak      
Sátoraljaújhely       
Semjén   
Tiszacsermely    
Tiszakarád       
Tolcsva  
Vajdácska
Vágáshuta
Vámosújfalu      
Vilyvitány       
Viss     
Zalkod   
Zemplénagárd     

5/7. Szerencsi Városi Bíróság



Abaújszántó      
Alsódobsza       
Bekecs   
Bodrogkeresztúr  
Bodrogkisfalud   
Csobaj   
Erdőbénye
Golop    
Legyesbénye      
Mád      
Megyaszó 
Mezőzombor       
Monok    
Prügy    
Rátka    
Sóstófalva       
Szegi    Szegilong
Szerencs
Taktabáj 
Taktaharkány     
Taktakenéz       
Tarcal   
Tállya   
Tiszaladány      
Tiszalúc 
Tiszatardos      
Tokaj    
Újcsanálos 



5/8. Szikszói Városi Bíróság


Abaújlak 
Abaújszolnok     
Alsógagy 
Alsóvadász       
Aszaló   
Baktakék 
Beret    
Büttös   
Csenyéte 
Csobád   
Detek    
Felsődobsza      
Felsőgagy
Felsővadász      
Gadna    
Gagyapáti
Gagybátor
Gagyvendégi      
Halmaj   
Hernádkércs      
Homrogd  
Kány     
Kázsmárk 
Keresztéte       
Kiskinizs
Krasznokvajda    
Kupa     
Léh      
Litka    
Monaj    
Nagykinizs       
Nyésta   
Pamlény  
Perecse  Pusztaradvány    
Rásonysápberencs 
Selyeb   
Szászfa  
Szentistvánbaksa 
Szikszó 



5/9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság


Ároktő   
Gelej    
Hejőbába 
Hejőkeresztúr    
Hejőkürt 
Hejőpapi 
Hejőszalonta     
Igrici   
Mezőcsát
Nagycsécs
Nemesbikk
Oszlár   
Sajóörös 
Sajószöged       
Szakáld  
Tiszadorogma     
Tiszakeszi       
Tiszapalkonya    
Tiszatarján      
Tiszaújváros   


      

. oldal


5/10. Miskolci Munkaügyi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye

6. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szeged)

6/1. Szegedi Városi Bíróság    


Ásotthalom       
Baks     
Balástya 
Bordány  
Csengele 
Deszk    Domaszék 
Dóc      
Forráskút
Kistelek
Kübekháza
Mórahalom  
Ópusztaszer      
Öttömös  
Pusztamérges     
Pusztaszer       
Röszke   
Ruzsa    
Sándorfalva      
Szatymaz 
Szeged  
Tiszasziget      
Újszentiván      
Üllés    
Zákányszék       
Zsombó   


6/2. Csongrádi Városi Bíróság


Csanytelek       
Csongrád 
Felgyő   
Tömörkény


6/3. Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság


Hódmezővásárhely
Mártély  
Mindszent
Székkutas


6/4. Makói Városi Bíróság


Ambrózfalva      
Apátfalva
Csanádalberti    Csanádpalota     Ferencszállás    
Földeák  
Királyhegyes     
Kiszombor
Klárafalva       
Kövegy   
Magyarcsanád     
Makó    
Maroslele
Nagyér   
Nagylak  
Óföldeák 
Pitvaros 



6/5. Szentesi Városi Bíróság


Árpádhalom       
Derekegyház      
Eperjes  
Fábiánsebestyén  
Nagymágocs       
Nagytőke 
Szegvár  
Szentes 


6/6. Szegedi Munkaügyi Bíróság

Csongrád Megye

7. FEJÉR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Székesfehérvár)

7/1. Székesfehérvári Városi Bíróság


Aba      
Bakonycsernye    
Bakonykúti       
Balinka  
Baracska 
Bodajk   
Csákberény       
Csókakő  
Csór     
Csősz    
Enying  
Fehérvárcsurgó   
Füle     
Gárdony       
Gyúró    
Iszkaszentgyörgy Isztimér 
Jenő     
Kajászó  
Kápolnásnyék     
Kincsesbánya     
Kisláng  
Kőszárhegy       
Lepsény  
Lovasberény      
Magyaralmás      
Martonvásár      
Mátyásdomb       
Mezőszentgyörgy  
Moha     
Mór      
Nadap    
Nagyveleg
Nádasdladány     
Pákozd   
Pátka    
Pázmánd  
Polgárdi 
Pusztavám
Sárkeresztes     
Sárkeszi 
Sárszentmihály   
Seregélyes       
Soponya  
Söréd    
Sukoró   
Szabadbattyán    
Székesfehérvár  
Tác      
Tordas   
Úrhida   
Velence  
Vereb    
Zámoly   


7/2. Bicskei Városi Bíróság


Alcsútdoboz      
Bicske   
Bodmér   
Csabdi   
Csákvár  Etyek    
Felcsút  
Gánt     
Mány     
Szár     
Szárliget
Tabajd   
Újbarok  
Vál      
Vértesacsa       
Vértesboglár     


7/3. Dunaújvárosi Városi Bíróság


Adony    
Baracs   
Beloiannisz      
Besnyő   
Dunaújváros      
Előszállás       
Ercsi    
Iváncsa  
Kisapostag       
Kulcs    
Mezőfalva
Nagykarácsony    
Nagyvenyim       
Perkáta  
Pusztaszabolcs   
Rácalmás 
Ráckeresztúr     


7/4. Sárbogárdi Városi Bíróság


Alap     
Alsószentiván    
Cece     
Dég      
Hantos   
Igar     Káloz    
Lajoskomárom     
Mezőkomárom      
Mezőszilas       
Nagylók  
Sárbogárd       
Sáregres 
Sárkeresztúr     
Sárosd   
Sárszentágota    
Szabadegyháza    
Szabadhidvég     
Vajta   


7/5. Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság

Fejér Megye


8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Győr)

8/1. Győri Városi Bíróság


Abda     
Acsalag  
Árpás    
Barbacs  
Bágyogszovát     
Bezi     
Bodonhely
Bogyoszló
Bőny     
Börcs    
Bősárkány
Cakóháza 
Csikvánd 
Csorna   
Dör      
Dunaszeg 
Dunaszentpál     
Egyed    
Enese    
Écs      
Farád    
Fehértó  Felpéc   
Gönyű    
Gyarmat  
Gyömöre  
Győr     
Győrasszonyfa    
Győrladamér      
Győrság  
Győrsövényház    
Győrszemere      
Győrújbarát      
Győrújfalu       
Győrzámoly       
Ikrény   
Jobaháza 
Kajárpéc 
Kisbabot 
Kisbajcs 
Koroncó  
Kóny     
Kunsziget
Maglóca  
Markotabödöge    
Mezőörs  
Mérges   
Mórichida
Nagybajcs
Nagyszentjános   
Nyalka   
Nyúl     
Öttevény 
Pannonhalma      
Páli     
Pásztori 
Pázmándfalu      
Pér      
Potyond  
Ravazd   
Rábacsanak       
Rábacsécsény     
Rábapatona       
Rábapordány      Rábasebes
Rábaszentandrás  
Rábaszentmihály  
Rábaszentmiklós  
Rábatamási       
Rábcakapi
Rétalap  
Sobor    
Sokorópátka      
Sopronnémeti     
Szany    
Szerecseny       
Szil     
Szilsárkány      
Tarjánpuszta     
Táp      
Tápszentmiklós   
Tárnokréti       
Tényő    
Tét      
Töltéstava       
Vág      
Vámosszabadi     
Vének    
Zsebeháza      

 

8/2. Mosonmagyaróvári Városi Bíróság   


Ásványráró       
Bezenye  
Darnózseli       
Dunakiliti       
Dunaremete       
Dunasziget       
Feketeerdő       
Halászi  
Hegyeshalom      
Hédervár 
Jánossomorja     
Kimle    
Kisbodak 
Levél    
Lébény   
Lipót    
Máriakálnok      
Mecsér   
Mosonmagyaróvár  
Mosonszentmiklós 
Mosonszolnok     
Püski    
Rajka    
Újrónafő 
Várbalog 


8/3. Soproni Városi Bíróság


Agyagosszergény  
Ágfalva  
Babót    
Beled    
Cirák    
Csapod   
Csáfordjánosfa   
Csér     
Dénesfa  
Ebergőc  
Edve     
Egyházasfalu     
Fertőboz 
Fertőd   
Fertőendréd      
Fertőhomok       
Fertőrákos       
Fertőszentmiklós 
Fertőszéplak     
Gyalóka  
Gyóró    
Harka    
Hegykő   
Hidegség Himod    
Hövej    
Iván     
Kapuvár
Kisfalud 
Kópháza  
Lövő     
Magyarkeresztúr  
Mihályi  
Nagycenk 
Nagylózs 
Nemeskér 
Osli     
Pereszteg
Petőháza 
Pinnye   
Pusztacsalád     
Rábakecöl
Répceszemere     
Répcevis 
Röjtökmuzsaj     
Sarród   
Sopron  
Sopronhorpács    
Sopronkövesd     
Szakony  
Szárföld 
Újkér    
Und      
Vadosfa  
Vásárosfalu      
Veszkény 
Vitnyéd  
Völcsej  
Zsira    


8/4. Győri Munkaügyi Bíróság

Győr-Moson-Sopron Megye








9. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Debrecen)

9/1. Debreceni Városi Bíróság


Álmosd   
Bagamér  
Balmazújváros   
Bocskaikert      Debrecen
Egyek    
Fülöp    
Hajdúbagos       
Hajdúhadház   
Hajdúsámson      
Hortobágy
Hosszúpályi      
Kokad    
Létavértes       
Mikepércs
Monostorpályi    
Nyíracsád
Nyíradony       
Nyírábrány       
Nyírmártonfalva  
Sáránd   
Téglás  
Tiszacsege       
Újléta   
Újszentmargita   
Vámospércs       


9/2. Berettyóújfalui Városi Bíróság


Ártánd   
Bakonszeg
Bedő     
Berekböszörmény  
Berettyóújfalu  
Biharkeresztes
Bojt     Csökmő   
Darvas   
Derecske
Esztár   
Furta    
Gáborján 
Hencida  
Kismarja 
Komádi   
Konyár   
Körösszakál      
Körösszegapáti   
Magyarhomorog    
Mezőpeterd       
Mezősas  
Nagykereki       
Pocsaj   
Szentpéterszeg   
Tépe     
Told     
Újiráz   
Váncsod  
Vekerd   
Zsáka    


9/3. Hajdúböszörményi Városi Bíróság


Folyás   
Görbeháza
Hajdúböszörmény 
Hajdúdorog       
Hajdúnánás       
Polgár   
Tiszagyulaháza   
Újtikos  


9/4. Hajdúszoboszlói Városi Bíróság


Ebes     
Hajdúszoboszló  
Hajdúszovát      
Nagyhegyes       
Nádudvar 


9/5. Püspökladányi Városi Bíróság


Báránd   
Bihardancsháza   
Biharnagybajom   
Bihartorda       
Földes   
Kaba     
Nagyrábé 
Püspökladány    
Sáp      
Sárrétudvari     
Szerep   
Tetétlen 


9/6. Debreceni Munkaügyi Bíróság

Hajdú-Bihar Megye

10. HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Eger)

10/1. Egri Városi Bíróság


Andornaktálya    
Balaton  
Bátor    
Bekölce  
Bélapátfalva     
Bodony   
Bükkszenterzsébet
Bükkszentmárton  
Bükkszék 
Demjén   
Eger     
Egerbakta
Egerbocs 
Egercsehi
Egerszalók       
Egerszólát       
Erdőkövesd       
Fedémes  
Felsőtárkány     
Hevesaranyos     
Istenmezeje      
Ivád     
Kerecsend
Kisfüzes 
Maklár   
Mátraballa       
Mátraderecske    
Mikófalva
Mónosbél 
Nagytálya
Nagyvisnyó       
Noszvaj  
Novaj    Ostoros  
Parád    
Parádsasvár      
Pétervására      
Recsk    
Sirok    
Szajla   
Szentdomonkos    
Szilvásvárad     
Szúcs    
Tarnalelesz      
Tarnaszentmária  
Terpes   
Váraszó  
Verpelét 


10/2. Füzesabonyi Városi Bíróság


Aldebrő  
Besenyőtelek     
Dormánd  
Egerfarmos       
Feldebrő 
Füzesabony       
Kál      
Kápolna  
Kompolt  
Mezőszemere      
Mezőtárkány      
Nagyút   
Poroszló 
Sarud    
Szihalom 
Tófalu   
Újlőrincfalva    


10/3. Gyöngyösi Városi Bíróság


Abasár   
Adács    
Atkár    
Detk     
Domoszló 
Gyöngyös 
Gyöngyöshalász   
Gyöngyösoroszi   Gyöngyöspata     
Gyöngyössolymos  
Gyöngyöstarján   
Halmajugra       
Karácsond
Kisnána  
Ludas    
Markaz   
Mátraszentimre   
Nagyfüged
Nagyréde 
Szűcsi   
Vámosgyörk       
Vécs     
Visonta  
Visznek  


10/4. Hatvani Városi Bíróság


Apc      
Boldog   
Csány    
Ecséd    
Hatvan   
Heréd    
Hort     
Lőrinci  
Nagykökényes     
Petőfibánya      
Rózsaszentmárton 
Zagyvaszántó     


10/5. Hevesi Városi Bíróság


Átány    
Boconád  
Erdőtelek
Erk      
Heves    
Hevesvezekény    
Kisköre  
Kömlő    
Pély     
Tarnabod Tarnaméra
Tarnaörs 
Tarnaszentmiklós 
Tarnazsadány     
Tenk     
Tiszanána
Zaránk  



10/6. Egri Munkaügyi Bíróság

Heves Megye

 

11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szolnok)

11/1. Szolnoki Városi Bíróság


Besenyszög       
Csataszög
Fegyvernek       
Hunyadfalva      
Kengyel  
Kőtelek  
Kuncsorba
Martfű  
Nagykörű 
Örményes 
Rákóczifalva     
Rákócziújfalu    
Szajol   
Szászberek       
Szolnok  
Tiszabő  
Tiszaföldvár     
Tiszagyenda      
Tiszajenő
Tiszapüspöki     
Tiszaroff
Tiszasüly
Tiszatenyő       
Tiszavárkony     
Tószeg   
Törökszentmiklós 
Újszász  
Vezseny  
Zagyvarékas      


11/2. Jászberényi Városi Bíróság


Alattyán 
JánoshidaJászalsószentgyörgy      
Jászapáti
Jászágó  
Jászárokszállás
Jászberény      
Jászboldogháza   
Jászdózsa
Jászfelsőszentgyörgy     
Jászfényszaru  
Jászivány
Jászjákóhalma    
Jászkisér
Jászladány       
Jászszentandrás  
Jásztelek
Pusztamonostor   

11/3. Karcagi Városi Bíróság


Berekfürdő       
Karcag   
Kenderes 
Kisújszállás    
Kunhegyes     
Kunmadaras


11/4. Kunszentmártoni Városi Bíróság


Cibakháza
Cserkeszőlő      
Csépa    
Kunszentmárton   
Mesterszállás    
Mezőhék  
Nagyrév  
Öcsöd    
Szelevény
Tiszainoka       
Tiszakürt
Tiszasas 
Tiszaug


11/5. Mezőtúri Városi Bíróság


Kétpó    
Mezőtúr 
Túrkeve


11/6. Tiszafüredi Városi Bíróság


Abádszalók       
Nagyiván 
Tiszabura
Tiszaderzs       
Tiszafüred      
Tiszaigar
Tiszaörs 
Tiszaszentimre   
Tomajmonostora   



 . oldal
	

11/7. Szolnoki Munkaügyi Bíróság

Jász-Nagykun-Szolnok Megye


12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Tatabánya)

12/1. Tatabányai Városi Bíróság


Bokod    
Dad      
Gyermely 
Héreg    
Kecskéd  
Kömlőd   
Környe   
Oroszlány
Szákszend
Szomor   
Tarján   
Tatabánya       
Várgesztes       
Vértessomló      
Vértesszőlős     


12/2. Esztergomi Városi Bíróság


Annavölgy	
Bajna    
Bajót    
Csolnok  
Dág      Dorog    
Dömös    
Epöl     
Esztergom      
Kesztölc 
Lábatlan 
Leányvár 
Máriahalom       
Mogyorósbánya    
Nagysáp  
Nyergesújfalu 
Piliscsév
Pilismarót       
Sárisáp  
Süttő    
Tát      
Tokod    
Tokodaltáró      
Úny      


12/3. Komáromi Városi Bíróság


Aka      
Almásfüzitő      
Ács      
Ácsteszér
Bakonybánk       
Bakonysárkány    
Bakonyszombathely
Bana     
Bábolna  
Bársonyos
Csatka   
Császár  
Csém     
Csép     
Ete      
Kerékteleki      
Kisbér   
Kisigmánd
Komárom       
Mocsa    
Nagyigmánd       Réde     
Súr      
Tárkány  
Vérteskethely    


12/4. Tatai Városi Bíróság


Baj      
Dunaalmás
Dunaszentmiklós  
Kocs     
Naszály  
Neszmély 
Szomód   
Tardos   
Tata     
Vértestolna      


12/5. Tatabányai Munkaügyi Bíróság

Komárom-Esztergom Megye


13. NÓGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Balassagyarmat)

13/1. Balassagyarmati Városi Bíróság


Alsópetény       
Balassagyarmat   
Bánk     
Becske   
Bercel   
Berkenye 
Borsosberény     
Cserháthaláp     
Cserhátsurány    
Csesztve 
Csitár   
Debercsény       
Dejtár   
Diósjenő 
Drégelypalánk    
Endrefalva       
Érsekvadkert     
Felsőpetény      
Galgaguta
Herencsény       
Hollókő  
Hont     
Horpács  
Hugyag   
Iliny    Ipolyvece
Karancsság       
Keszeg   
Kétbodony
Kisecset 
Legénd   
Ludányhalászi    
Magyargéc
Magyarnándor     
Mohora   
Nagylóc  
Nagyoroszi       
Nézsa    
Nógrád   
Nógrádkövesd     
Nógrádmarcal     
Nógrádmegyer     
Nógrádsáp
Nógrádsipek      
Nógrádszakál     
Nőtincs  
Őrhalom  
Ősagárd  
Patak    
Patvarc  
Piliny   
Pusztaberki      
Rétság   
Rimóc    
Romhány  
Ságújfalu
Szalmatercs      
Szanda   
Szátok   
Szendehely       
Szente   
Szécsénke
Szécsény
Szécsényfelfalu  
Szügy    
Tereske  
Terény   
Tolmács  
Varsány  


13/2. Pásztói Városi Bíróság


Alsótold 
Bér      
Bokor    
Buják    
Cserhátszentiván 
Csécse   
Ecseg    
Egyházasdengeleg 
Erdőkürt 
Erdőtarcsa       
Felsőtold
Garáb    
Héhalom  
Jobbágyi 
Kálló    
Kisbágyon
Kozárd   
Kutasó   
Mátraszőlős      
Palotás  
Pásztó   
Szarvasgede      
Szirák   
Szurdokpüspöki   
Tar      
Vanyarc  


13/3. Salgótarjáni Városi Bíróság


Bárna    
Bátonyterenye    
Cered    
Dorogháza
Egyházasgerge    
Etes     
Ipolytarnóc      
Karancsalja      
Karancsberény    
Karancskeszi     
Karancslapujtő   
Kazár    
Kisbárkány       
Kishartyán       
Litke    
Lucfalva Márkháza 
Mátramindszent   
Mátranovák       
Mátraszele       
Mátraterenye     
Mátraverebély    
Mihálygerge      
Nagybárkány      
Nemti    
Salgótarján      
Sámsonháza       
Sóshartyán       
Szilaspogony     
Szuha    
Vizslás  
Zabar    



13/4. Balassagyarmati Munkaügyi Bíróság

Nógrád Megye



14. PEST MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest) 

14/1. Budakörnyéki Bíróság (székhelye: Budapest)


Budajenő 
Budakeszi
Nagykovácsi      
Páty     
Perbál   
Pilisborosjenő   
Piliscsaba       
Pilisjászfalu    
Pilisszentiván   
Pilisvörösvár    
Solymár  
Telki    
Tinnye   
Tök      
Üröm     
Zsámbék  


14/2. Ceglédi Városi Bíróság


Abony    
Albertirsa       
Cegléd   
Ceglédbercel     
Csemő    
Dánszentmiklós   
Jászkarajenő     
Kőröstetétlen    
Mikebuda 
Tápiószőlős      
Törtel   
Újszilvás


14/3. Dabasi Városi Bíróság


Alsónémedi       
Bugyi    
Dabas    
Felsőpakony      
Gyál     
Hernád   
Inárcs   
Kakucs   
Ócsa     
Örkény   
Pusztavacs       
Tatárszentgyörgy 
Táborfalva       
Újhartyán
Újlengyel


14/4. Dunakeszi Városi Bíróság


Csomád   
Dunakeszi
Fót      
Göd      




14/5. Gödöllői Városi Bíróság


Aszód    
Bag      Csömör   
Dány     
Domony   
Erdőkertes       
Galgahévíz       
Galgamácsa       
Gödöllő  
Hévízgyörk       
Iklad    
Isaszeg  
Kartal   
Kerepes  
Kistarcsa
Mogyoród 
Nagytarcsa       
Pécel    
Szada    
Tura     
Valkó    
Vácegres 
Váckisújfalu     
Vácszentlászló   
Veresegyház      
Verseg   
Zsámbok  


14/6. Monori Városi Bíróság


Bénye    
Csévharaszt      
Ecser    
Gomba    
Gyömrő   
Káva     
Maglód   
Mende    
Monor    
Nyáregyháza      
Péteri   
Pilis    
Sülysáp  
Úri      
Üllő     Vasad    
Vecsés   


14/7. Nagykátai Városi Bíróság


Farmos   
Kóka     
Nagykáta 
Pánd     
Szentlőrinckáta  
Szentmártonkáta  
Tápióbicske      
Tápiógyörgye     
Tápióság 
Tápiószecső      
Tápiószele       
Tápiószentmárton 
Tóalmás  


14/8. Nagykőrösi Városi Bíróság


Kocsér   
Nagykőrös
Nyársapát


14/9. Ráckevei Városi Bíróság


Apaj     
Áporka   
Délegyháza       
Dömsöd   
Dunaharaszti     
Dunavarsány      
Halásztelek      
Kiskunlacháza    
Lórév    
Majosháza
Makád    
Ráckeve  
Szigetbecse      
Szigetcsép       
Szigethalom      
Szigetszentmárton
Szigetszentmiklós     
Szigetújfalu     
Taksony  
Tököl    





14/10. Szentendrei Városi Bíróság


Budakalász       
Csobánka 
Dunabogdány      
Kisoroszi
Leányfalu
Pilisszántó      
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló 
Pomáz    
Pócsmegyer       
Szentendre       
Szigetmonostor   
Tahitótfalu      
Visegrád 


14/11. Váci Városi Bíróság


Acsa     
Bernecebaráti    
Csővár   
Galgagyörk       
Ipolydamásd      
Ipolytölgyes     
Kemence  
Kismaros 
Kisnémedi
Kosd     
Kóspallag
Letkés   
Márianosztra     
Nagybörzsöny     
Nagymaros
Őrbottyán
Penc     
Perőcsény
Püspökhatvan     
Püspökszilágy    
Rád      
Szob     
Szokolya 
Sződ     
SződligetTésa     
Vác      
Vácduka  
Váchartyán       
Vácrátót 
Vámosmikola      
Verőce   
Zebegény 


14/12. Budaörsi Városi Bíróság


Biatorbágy       
Budaörs  
Diósd    
Érd      
Herceghalom      
Pusztazámor      
Sóskút   
Százhalombatta   
Tárnok   
Törökbálint      


14/13. Pest Megyei Munkaügyi Bíróság

Pest Megye

15. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Kaposvár)

15/1. Kaposvári Városi Bíróság


Alsóbogát
Baté     
Bárdudvarnok     
Bodrog   
Bőszénfa 
Büssü    
Cserénfa 
Csoma    
Csombárd 
Csököly  
Ecseny   
Edde     
Felsőmocsolád    
Fonó     
Gadács   
Gálosfa  
Gige     
Gölle    
Hajmás   
Hedrehely
Hencse   
Hetes    
Igal     
Jákó     Juta     
Kadarkút 
Kaposfő  
Kaposgyarmat     
Kaposhomok       
Kaposkeresztúr   
Kaposmérő
Kaposszerdahely  
Kaposújlak       
Kaposvár 
Kazsok   
Kercseliget      
Kisasszond       
Kisgyalán
Kiskorpád
Kőkút    
Magyaratád       
Magyaregres      
Mernye   
Mezőcsokonya     
Mike     
Mosdós   
Nagybajom
Nagyberki
Orci     
Osztopán 
Patalom  
Patca    
Pálmajor 
Polány   
Ráksi    
Rinyakovácsi     
Sántos   
Simonfa  
Somodor  
Somogyaszaló     
Somogygeszti     
Somogyjád
Somogysárd       
Somogyszil       
Szabadi  Szenna   
Szentbalázs      
Szentgáloskér    
Szilvásszentmárton       
Taszár   
Újvárfalva       
Várda    
Visnye   
Zimány   
Zselickisfalud   
Zselickislak     
Zselicszentpál   


15/2. Barcsi Városi Bíróság


Babócsa  
Barcs    
Bélavár  
Bolhó    
Csokonyavisonta  
Darány   
Drávagárdony     
Drávatamási      
Heresznye
Homokszentgyörgy 
Istvándi 
Kastélyosdombó   
Kálmáncsa
Komlósd  
Lad      
Lakócsa  
Patosfa  
Péterhida
Potony   
Rinyaújlak       Rinyaújnép       
Somogyaracs      
Szentborbás      
Szulok   
Tótújfalu
Vízvár   


15/3. Fonyódi Városi Bíróság


Balatonboglár    
Balatonfenyves   
Balatonlelle     
Buzsák   
Fonyód   
Gamás    
Gyugy    


Hács     
Kisberény
Látrány  
Lengyeltóti      
Ordacsehi
Öreglak  
Pamuk    


Somogybabod      
Somogytúr
Somogyvámos      
Somogyvár
Szőlősgyörök     
Visz     

15/4. Marcali Városi Bíróság


Balatonberény    
Balatonkeresztúr 
Balatonmáriafürdő
Balatonszentgyörgy       
Balatonújlak     
Böhönye  
Csákány  
Csömend  
Főnyed   
Gadány   
Hollád   
Hosszúvíz
Kelevíz  
Kéthely  
Libickozma       
Marcali  
Mesztegnyő       
Nagyszakácsi     
Nemesdéd 
Nemeskisfalud    
Nemesvid 
Nikla    
Pusztakovácsi    
Sávoly   
Somogyfajsz      
Somogysámson     
Somogysimonyi    
Somogyszentpál   
Somogyzsitfa     
Szegerdő 
Szenyér  
Szőkedencs       
Tapsony  
Táska    
Tikos    
Varászló 
Vése     
Vörs



15/5. Nagyatádi Városi Bíróság


Bakháza  
Beleg    
Berzence 
Bolhás   
Csurgó   
Csurgónagymarton 
Görgeteg 
GyékényesHáromfa  
Iharos   
Iharosberény     
Inke     
Kisbajom 
Kutas    
Lábod    
Nagyatád
Nagykorpád       
Őrtilos  
Ötvöskónyi       
Pogányszentpéter 
Porrog   
Porrogszentkirály
Porrogszentpál   
Rinyabesenyő     
Rinyaszentkirály 
Segesd   
Somogybükkösd    
Somogycsicsó     
Somogyszob       
Somogyudvarhely  
Szabás   
Szenta   
Tarany   
Zákány   



15/6. Siófoki Városi Bíróság

Andocs   
Ádánd    
Balatonendréd    
Balatonföldvár   
Balatonőszöd     
Balatonszabadi   
Balatonszárszó   
Balatonszemes    
Bábonymegyer     
Bálványos
Bedegkér 
Bonnya   
Fiad     
Kapoly   
Karád    
Kánya    
Kára     Kereki   
Kisbárapáti      
Kőröshegy
Kötcse   
Lulla    
Miklósi  
Nagyberény       
Nagycsepely      
Nágocs   
Nyim     
Pusztaszemes     
Ságvár   
Sérsekszőlős     
Siófok   
Siójut   
Som      
Somogyacsa       
Somogydöröcske   
Somogyegres      
Somogymeggyes    
Szorosad 
Szólád   
Tab      
Teleki   
Tengőd   
Torvaj   
Törökkoppány     
Zala     
Zamárdi  
Zics     

. oldal 


15/7. Kaposvári Munkaügyi Bíróság

Somogy Megye

16. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Nyíregyháza)

16/1. Nyíregyházi Városi Bíróság


Apagy    
Baktalórántháza  
Balsa    
Besenyőd 
Beszterec
Biri     
Bököny   
Buj      
Demecser 
Érpatak  
Gávavencsellő    Geszteréd
Ibrány   
Kálmánháza       
Kemecse  
Kék      
Kótaj    
Levelek  
Magy     
Nagycserkesz     
Nagyhalász       
Nagykálló
Napkor   
Nyírbogdány      
Nyíregyháza      
Nyíribrony       
Nyírjákó 
Nyírkércs
Nyírpazony       
Nyírtelek
Nyírtét  
Nyírtura 
Paszab   
Rakamaz  
Ramocsaháza      
Sényő    
Szabolcs 
Székely  
Timár    
Tiszabercel      
Tiszadada
Tiszadob 
Tiszaeszlár      
Tiszalök 
Tiszanagyfalu    
Tiszarád 
Tiszatelek       
Tiszavasvári   
Újfehértó
Vasmegyer



16/2. Fehérgyarmati Városi Bíróság


Botpalád 
Cégénydányád     
Csaholc  
Császló  
Csegöld  
Darnó    
Fehérgyarmat     
Fülesd   
Gacsály  
Garbolc  
Gyügye   
Hermánszeg       
Jánkmajtis       
Kérsemjén
Kisar    
Kishódos 
Kisnamény
Kispalád 
Kisszekeres      
Kölcse   
Kömörő   
Magosliget       
Mánd     
Méhtelek 
Milota   
Nagyar   
Nagyhódos
Nagyszekeres     
Nábrád   
Nemesborzova     
Olcsvaapáti      
Panyola  
Penyige  
Rozsály  
Sonkád   
Szamossályi      
Szamosújlak      
Szatmárcseke     
Tiszabecs
Tiszacsécse      
Tiszakóród       Tisztaberek      
Tunyogmatolcs    
Túristvándi      
Túrricse 
Uszka    
Vámosoroszi      
Zajta    
Zsarolyán


16/3. Kisvárdai Városi Bíróság


Ajak     
Anarcs   
Benk     
Berkesz  
Dombrád  
Döge     
Eperjeske
Fényeslitke      
Gégény   
Győröcske
Gyulaháza
Jéke     
Kékcse   
Kisvárda 
Komoró   
Laskod   
Lövőpetri
Mándok   
Mezőladány       
Nyírkarász       
Nyírlövő 
Nyírtass 
Pap      
Pátroha  
Petneháza
Rétközberencs    
Szabolcsbáka     
Szabolcsveresmart
Tiszabezdéd      
Tiszakanyár      
Tiszamogyorós    
Tiszaszentmárton 
Tornyospálca     
Tuzsér   
Újdombrád
Újkenéz  
Záhony   
Zsurk    


16/4. Mátészalkai Városi Bíróság


Csenger  
Csengersima      
Csengerújfalu    
Fábiánháza       
Fülpösdaróc      
Géberjén 
Győrtelek
Hodász   
Jármi    
Kántorjánosi     
Kocsord  
Komlódtótfalu    
Mátészalka      
Mérk     
Nagydobos
Nagyecsed
Nyírcsaholy      
Nyírkáta 
Nyírmeggyes      
Nyírparasznya    
Ópályi   
Ököritófülpös    
Őr       
Papos    
Pátyod   
Porcsalma
Rápolt   
Rohod    
Szamosangyalos   
Szamosbecs       
Szamoskér
Szamosszeg       
Szamostatárfalva 
Tiborszállás     
Tyukod   
Ura      
Vaja     
Vállaj   


16/5. Nyírbátori Városi Bíróság    


Balkány  
Bátorliget       
Encsencs 
Kállósemjén      Kisléta  
Máriapócs
Nyírbátor
Nyírbéltek       
Nyírbogát
Nyírcsászári     
Nyírderzs
Nyírgelse
Nyírgyulaj       
Nyírlugos
Nyírmihálydi     
Nyírpilis
Nyírvasvári      
Ófehértó 
Ömböly   
Penészlek
Piricse  
Pócspetri
Szakoly  
Terem    



16/6. Vásárosnaményi Városi Bíróság


Aranyosapáti     
Barabás  
Beregdaróc       
Beregsurány      
Csaroda  
Gelénes  
Gemzse   
Gulács   
Gyüre    
Hetefejércse     
Ilk      
Jánd     
Kisvarsány       
Lónya    
Márokpapi
Mátyus   
Nagyvarsány      
Nyírmada 
Olcsva   
Pusztadobos      
Tarpa    
Tákos    
Tiszaadony       Tiszakerecseny   
Tiszaszalka      
Tiszavid 
Tivadar  
Vámosatya       
Vásárosnamény


16/7. Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye


17. TOLNA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szekszárd)

17/1. Szekszárdi Városi Bíróság


Alsónána 
Alsónyék 
Báta     
Bátaszék 
Bogyiszló
Decs     
Fadd     
Fácánkert
Harc     
Kistormás
Kölesd   
Medina   
Őcsény   
Pörböly  
Sárpilis 
Sióagárd 
Szálka   
Szedres  
Szekszárd
Tengelic 
Tolna    
Várdomb  


17/2. Bonyhádi Városi Bíróság


Aparhant 
Bátaapáti
Bonyhád  
Bonyhádvarasd    
Cikó     
Dúzs     
Felsőnána
Grábóc   
Györe    
Hőgyész  
Izmény   
Kakasd   
Kalaznó  
Kéty     Kisdorog 
Kismányok
Kisvejke 
Lengyel  
Mórágy   
Mőcsény  
Mucsfa   
Mucsi    
Murga    
Nagymányok       
Nagyvejke
Tevel    
Váralja  
Závod    
Zomba    




17/3. Dombóvári Városi Bíróság


Attala   
Csibrák  
Csikóstőttős     
Dalmand  
Dombóvár 
Döbrököz 
Gyulaj   
Jágónak  
Kapospula
Kaposszekcső     
Kocsola  
Kurd     
Lápafő   
Nak      
Szakcs   
Várong   


17/4. Paksi Városi Bíróság


Bikács   
Bölcske  
Dunaföldvár      
Dunaszentgyörgy  
Gerjen   
Györköny Kajdacs  
Madocsa  
Nagydorog
Németkér 
Paks     
Pálfa    
Pusztahencse     
Sárszentlőrinc   



17/5. Tamási Városi Bíróság


Belecska 
Diósberény       
Értény   
Felsőnyék
Fürged   
Gyönk    
Iregszemcse      
Keszőhidegkút    
Kisszékely       
Koppányszántó    
Magyarkeszi      
Miszla   
Nagykónyi
Nagyszékely      
Nagyszokoly      
Ozora    
Pincehely
Regöly   
Simontornya      
Szakadát 
Szakály  
Szárazd  
Tamási   
Tolnanémedi      
Udvari   
Újireg   
Varsád   


17/6. Szekszárdi Munkaügyi Bíróság

Tolna Megye

18. VAS MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szombathely)

18/1. Szombathelyi Városi Bíróság


Acsád    
Alsóújlak
Andrásfa 
Balogunyom       
Bérbaltavár      
Bozzai   
Bucsu    Csehi    
Csehimindszent   
Csempeszkopács   
Csipkerek
Dozmat   
Egervölgy
Egyházashollós   
Felsőcsatár      
Gencsapáti       
Gersekarát       
Gyanógeregye     
Győrvár  
Hegyhátszentpéter
Horvátlövő       
Ják      
Kám      
Kisunyom 
Meszlen  
Mikosszéplak     
Nagytilaj
Narda    
Nárai    
Nemesbőd 
Nemeskolta       
Olaszfa  
Oszkó    
Pácsony  
Perenye  
Petőmihályfa     
Pornóapáti       
Püspökmolnári    
Rábahidvég       
Rábatöttös       
Rum      
Salköveskút      
Sárfimizdó       
Sé       
Sorkifalud       
Sorkikápolna     
Sorokpolány      
Söpte    
Szemenye 
Szentpéterfa     
Szombathely      
Tanakajd 
Táplánszentkereszt       
Telekes  
Torony   
Vasasszonyfa     
Vaskeresztes     
Vassurány
Vasszécseny      
Vasszilvágy      
Vasvár   
Vát      
Vép      
Zsennye  


18/2. Körmendi Városi Bíróság


Alsószölnök      
Apátistvánfalva  
Bajánsenye       
Csákánydoroszló  
Csörötnek
Daraboshegy      
Döbörhegy
Döröske  
Egyházasrádóc    
Felsőjánosfa     
Felsőmarác       
Felsőszölnök     
Gasztony 
Halastó  
Halogy   
Harasztifalu     
Hegyháthodász    
Hegyhátsál       
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentmárton       
Ispánk   
Ivánc    
Katafa   
Kemestaródfa     
Kercaszomor      
Kerkáskápolna    Kétvölgy 
Kisrákos 
Kondorfa 
Körmend  
Magyarlak
Magyarnádalja    
Magyarszecsőd    
Magyarszombatfa  
Molnaszecsőd     
Nagykölked       
Nagymizdó
Nagyrákos
Nádasd   
Nemesmedves      
Nemesrempehollós 
Orfalu   
Őrimagyarósd     
Őriszentpéter    
Pankasz  
Pinkamindszent   
Rábagyarmat      
Rádóckölked      
Rátót    
Rönök    
Szaknyér 
Szakonyfalu      
Szalafő  
Szarvaskend      
Szatta   
Szentgotthárd   
Szőce    
Vasalja  
Vasszentmihály   
Velemér  


18/3. Kőszegi Városi Bíróság


Bozsok   
Bük      
Cák      
Csepreg  
Gyöngyösfalu     
Horvátzsidány    
Kiszsidány       
Kőszeg   
Kőszegdoroszló   
Kőszegpaty       Kőszegszerdahely 
Lukácsháza       
Nemescsó 
Ólmod    
Peresznye
Pusztacsó
Tormásliget      
Tömörd   
Velem    


18/4. Sárvári Városi Bíróság


Bejcgyertyános   
Boba     
Borgáta  
Bő       
Bögöt    
Bögöte   
Celldömölk       
Chernelházadamonya       
Csánig   
Csénye   
Csönge   
Duka     
Egyházashetye    
Gérce    
Gór      
Hegyfalu 
Hosszúpereszteg  
Ikervár  
Iklanberény      
Jákfa    
Jánosháza
Karakó   
Káld     
Keléd    
Kemeneskápolna   
Kemenesmagasi    
Kemenesmihályfa  
Kemenespálfa     
Kemenessömjén    
Kemenesszentmárton       
Kenéz    
Kenyeri  
KissomlyóKöcsk    
Lócs     
Meggyeskovácsi   
Megyehid 
Mersevát 
Mesterháza       
Mesteri  
Nagygeresd       
Nagysimonyi      
Nemeskeresztúr   
Nemeskocs
Nemesládony      
Nick     
Nyőgér   
Ostffyasszonyfa  
Ölbő     
Pápoc    
Pecöl    
Porpác   
Pósfa    
Répcelak 
Répceszentgyörgy 
Sajtoskál
Sárvár   
Simaság  
Sitke    
Sótony   
Szeleste 
Szergény 
Tokorcs  
Tompaládony      
Uraiújfalu       
Vasegerszeg      
Vashosszúfalu    
Vámoscsalád      
Vásárosmiske     
Viszák   
Vönöck   
Zsédeny  


18/5. Szombathelyi Munkaügyi Bíróság

Vas Megye

19. VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Veszprém)

19/1. Veszprémi Városi Bíróság


Alsóörs  
Aszófő   
Bakonyjákó
Bakonykoppány
Balatonakali     Balatonalmádi    
Balatoncsicsó    
Balatonfőkajár   
Balatonfüred     
Balatonfűzfő     
Balatonkenese    
Balatonszepezd   
Balatonszőlős    
Balatonudvari    
Balatonvilágos   
Barnag   
Bánd     
Berhida  
Borszörcsök
Csajág   
Csopak   
Dörgicse 
Felsőörs 
Hajmáskér
Hárskút  
Herend   
Hidegkút 
Királyszentistván
Küngös   
Litér    
Lovas    
Márkó    
Mencshely
Monoszló 
Nagyvázsony      
Nemesvámos       
Németbánya       
Óbudavár 
Örvényes 
Ősi      
Öskü     
Paloznak 
Papkeszi 
Pécsely  
Pula     
Sóly     
Szentantalfa     
Szentgál 
Szentjakabfa     
Szentkirályszabadja      
Tagyon   
Tés      
Tihany   
Tótvázsony       
Vászoly  
Veszprém
Veszprémfajsz    
Vilonya  
Vöröstó  
Zánka    


19/2. Ajkai Városi Bíróság


Adorjánháza      
Ajka     
Apácatorna       
Bakonypölöske    
Csehbánya
Csögle   
Dabrony  
Devecser 
Doba     
Egeralja 
Halimba  
Iszkáz   
Kamond   
Karakószörcsök   
Kerta    
Kisberzseny      
Kiscsősz 
Kislőd   
Kispirit 
KisszőlősKolontár 
Magyarpolány     
Nagyalásony      
Nagypirit
Noszlop  
Oroszi   
Öcs      
Pusztamiske      
Somlójenő
Somlószőlős      
Somlóvásárhely   
Somlóvecse       
Szőc     
Tüskevár 
Úrkút    
Városlőd 
Vid      


19/3. Pápai Városi Bíróság


Adásztevel       
Bakonyság
Bakonyszentiván  
Bakonyszücs      
Bakonytamási     
Béb      
Békás    
Csót     
Dáka     
Döbrönte 
Egyházaskesző    
Farkasgyepű      
Ganna    
Gecse    
Homokbödöge      
Kemeneshőgyész   
Kemenesszentpéter
Kup      
Külsővat 
Lovászpatona     
Magyargencs      
Malomsok 
Marcalgergelyi   Marcaltő 
Mezőlak  
Mihályháza       
Nagyacsád
Nagydém  
Nagygyimót       
Nagytevel
Nemesgörzsöny    
Nemesszalók      
Nóráp    
Nyárád   
Pápa     
Pápadereske      
Pápakovácsi      
Pápasalamon      
Pápateszér       
Takácsi  
Ugod     
Vanyola  
Vaszar   
Várkesző 
Vinár    


19/4. Tapolcai Városi Bíróság


Ábrahámhegy      
Badacsonytomaj   
Badacsonytördemic
Balatonederics   
Balatonhenye     
Balatonrendes    
Bazsi    
Bodorfa  
Csabrendek       
Dabronc  
Gógánfa  
Gyepükaján       
Gyulakeszi       
Hegyesd  
Hegymagas
Hetyefő  
Hosztót  
Kapolcs  
Káptalanfa       
Káptalantóti     
Kékkút   Kisapáti 
Kővágóörs
Köveskál 
Lesencefalu      
Lesenceistvánd   
Lesencetomaj     
Megyer   
Mindszentkálla   
Monostorapáti    
Nemesgulács      
Nemeshany
Nemesvita
Nyirád   
Raposka  
Révfülöp 
Rigács   
Salföld  
Sáska    
Sümeg    
Sümegprága       
Szentbékkálla    
Szentimrefalva   
Szigliget
Taliándörögd     
Tapolca 
Ukk      
Uzsa
Veszprémgalsa    
Vigántpetend     
Zalaerdőd
Zalagyömörő      
Zalahaláp
Zalameggyes      
Zalaszegvár      


19/5. Zirci Városi Bíróság


Bakonybél
Bakonygyirót     
Bakonynána       
Bakonyoszlop     
Bakonypéterd     
Bakonyszentkirály
Bakonyszentlászló
Borzavár 
Csesznek 
Csetény  
Dudar    
Eplény   
Fenyőfő  
Gic      Jásd     
Lázi     
Lókút    
Nagyesztergár    
Olaszfalu
Pénzesgyőr       
Porva    
Románd   
Sikátor  
Szápár   
Veszprémvarsány  
Zirc     


19/6. Veszprémi Munkaügyi Bíróság

Veszprém Megye

20. ZALA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Zalaegerszeg)

20/1. Zalaegerszegi Városi Bíróság


Alibánfa 
Alsónemesapáti   
Babosdöbréte     
Bagod    
Bak      
Baktüttös
Becsvölgye       
Bezeréd  
Bocfölde 
Boncodfölde      
Böde     
Bucsuszentlászló 
Csatár   
Csonkahegyhát    
Csöde    
Dobronhegy       
Egervár  
Gellénháza       
Gombosszeg       
Gősfa    
Gyűrűs   
Hagyárosbörönd   
Hottó    
Iborfia  Kávás    
Kemendollár      
Keménfa  
Kisbucsa 
Kiskutas 
Kispáli  
Kustánszeg       
Lakhegy  
Lickóvadamos     
Milejszeg
Misefa   
Nagykapornak     
Nagykutas
Nagylengyel      
Nagypáli 
Nemesapáti       
Nemeshetés       
Nemesrádó
Nemessándorháza  
Nemesszentandrás 
Németfalu
Orbányosfa       
Ormándlak
Ozmánbük 
Pacsa    
Padár    
Pálfiszeg
Pethőhenye       
Petrikeresztúr   
Pókaszepetk      
Pölöske  
Pusztaederics    
Pusztaszentlászló
Salomvár 
Sárhida  
Söjtör   
Szentkozmadombja 
Szentpéterúr     
Teskánd  
Tófej    
Vasboldogasszony Vaspör   
Vöckönd  
Zalaboldogfa     
Zalacséb 
Zalaegerszeg     
Zalaháshágy      
Zalaigrice       
Zalaistvánd      
Zalalövő 
Zalaszentgyörgy  
Zalaszentiván    
Zalaszentlőrinc  
Zalaszentmihály  
Zalatárnok       


20/2. Keszthelyi Városi Bíróság


Almásháza
Alsópáhok
Balatongyörök    
Batyk    
Bókaháza 
Cserszegtomaj    
Dióskál  
Döbröce  
Dötk     
Egeraracsa       
Esztergályhorváti
Felsőpáhok       
Gétye    
Gyenesdiás       
Hévíz    
Kallósd  
Karmacs  
Kehidakustány    
Keszthely      
Kisgörbő 
Kisvásárhely     
Ligetfalva       
Mihályfa Nagygörbő
Nemesbük 
Óhid     
Pakod    
Rezi     
Sármellék
Sénye    
Sümegcsehi       
Szalapa  
Szentgyörgyvár   
Tilaj    
Türje    
Vállus   
Várvölgy 
Vindornyafok     
Vindornyalak     
Vindornyaszőlős  
Vonyarcvashegy   
Zalaapáti
Zalabér  
Zalacsány
Zalaköveskút     
Zalaszántó       
Zalaszentgrót    
Zalaszentlászló  
Zalaszentmárton  
Zalavár  
Zalavég  




20/3. Lenti Városi Bíróság


Alsószenterzsébet
Baglad   
Barlahida
Belsősárd
Bödeháza 
Csertalakos      
Csesztreg
Csömödér 
Dobri    
Felsőszenterzsébet       
Gáborjánháza     Gosztola 
Gutorfölde       
Hernyék  
Iklódbördőce     
Kálócfa  
Kányavár 
Kerkabarabás     
Kerkafalva       
Kerkakutas       
Kerkateskánd     
Kissziget
Kozmadombja      
Külsősárd
Lendvadedes      
Lendvajakabfa    
Lenti    
Lovászi  
Magyarföld       
Márokföld
Mikekarácsonyfa  
Nemesnép 
Nova     
Ortaháza 
Páka     
Pórszombat       
Pördefölde       
Pusztaapáti      
Ramocsa  
Resznek  
Rédics   
Szentgyörgyvölgy 
Szentpéterfölde  
Szécsisziget     
Szijártóháza     
Szilvágy 
Tormafölde       
Tornyiszentmiklós
Zalabaksa
Zalaszombatfa    
Zebecke  

20/4. Nagykanizsai Városi Bíróság


Alsórajk 
Balatonmagyaród  
Bánokszentgyörgy 
Bázakerettye     
Becsehely
Belezna  
Bocska   
Borsfa   
Börzönce 
Bucsuta  
Csapi    
Csörnyeföld      
Eszteregnye      
Felsőrajk
Fityeház 
Füzvölgy 
Galambok 
Garabonc 
Gelse    
Gelsesziget      
Hahót    
Homokkomárom     
Hosszúvölgy      
Kacorlak 
Kerecseny
Kerkaszentkirály 
Kilimán  
Kiscsehi 
Kisrécse 
Kistolmács       
Lasztonya
Letenye  
Lispeszentadorján
Liszó    
Magyarszentmiklós
Magyarszerdahely 
Maróc    
Miháld   
Molnári  
Murakeresztúr    
MurarátkaMuraszemenye     
Nagybakónak      
Nagykanizsa      
Nagyrada 
Nagyrécse
Nemespátró       
Oltárc   
Orosztony
Pat      
Petrivente       
Pölöskefő
Pötréte  
Pusztamagyaród   
Rigyác   
Sand     
Semjénháza       
Sormás   
Surd     
Szentliszló      
Szentmargitfalva 
Szepetnek
Tótszentmárton   
Tótszerdahely    
Újudvar  
Valkonya 
Várfölde 
Zajk     
Zalakaros
Zalakomár
Zalamerenye      
Zalasárszeg      
Zalaszabar       
Zalaszentbalázs  
Zalaszentjakab   
Zalaújlak



20/5. Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság

Zala Megye


II. RÉSZ

A megyei bíróságok katonai tanácsai és illetékességi területük


1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA 

Budapest Főváros
Fejér  Megye
Heves Megye
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
Komárom-Esztergom Megye
Nógrád Megye
Pest Megye


2. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA 

Bács-Kiskun Megye
Békés Megye
Csongrád Megye 


3. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA 

Győr-Moson-Sopron Megye
Vas Megye
Veszprém Megye


4. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye
Hajdú-Bihar Megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye


5. SOMOGY MEGYEI BÍRÓSÁG KATONAI TANÁCSA 

Baranya Megye
Somogy Megye
Tolna Megye
Zala Megye





I N D O K O L Á S

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 
törvényjavaslathoz

I.

ÁLTALÁNOS  INDOKOLÁS

		1. Az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaságban az önálló hatalmi ágat képviselő bíróságok és bírák gyakorolják. A bíróságok a vitássá tett, vagy megsértett jogról törvényben szabályozott eljárás során végleges jelleggel döntenek és intézik a hatáskörükbe utalt nemperes ügyeket. Az igazságszolgáltatás feladatának ellátásához - a jogállamban - elengedhetetlen feltétel a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítása, ezzel összhangban a bíróságok, illetve a bírák feladatainak törvényi szintű meghatározottsága.

		A bíróságokra mint szervezetre, valamint a bírákra vonatkozó rendelkezéseket jelenleg az Alkotmány X. fejezete, valamint a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.), illetve a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Előmeneteli törvény) és a végrehajtásukra kiadott igazságügy-miniszteri rendeletek tartalmazzák.

		A Magyarországon bekövetkezett demokratikus átalakulás alapvető változásokat igényelt a bíróságokra vonatkozó szabályozásban is. Az 1989. évi XLII. törvény megszüntette az igazságügy-miniszternek a bíróságok szakmai tevékenységével összefüggő - a bírói függetlenség elvével ellentétes - jogait. Az 1990. évi LXXXV. törvény, az 1991. évi LVI. törvény, továbbá az 1991. évi LXVII. törvény, majd az 1993. évi XCI. törvény jelentősen módosította a Bsz-t. A módosítások eredményeként - a bírói függetlenség biztosítékaként - a Bsz. meghatározza a bírói szolgálati viszony főbb jellemzőit, a bíróságok igazgatásának területén pedig megállapítja az igazságügy-miniszternek a bíróságokkal kapcsolatos - a korábbiakhoz képest szűkebb tartalmú - igazgatási, felügyeleti jogkörét. A bírósági vezetés szintjén elkülönül az igazgatási és a szakmai funkció. A személyi és igazgatási feladatok ellátásában önkormányzati jellegű bírói testületek működnek közre. A vezetői állások vonatkozásában kötelezővé vált a pályázat. Új alapokon és törvényi szinten nyert szabályozást a bírák fegyelmi felelőssége. 

		A bíróságokhoz érkező évi több mint egy millió ügymennyiségből (büntető, polgári peres, illetve nemperes eljárások) tartósan kb. 200.000 ügyhátralék keletkezett. A bírói kar az elmúlt években megfiatalodott, a kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező bírák a bonyolultabb és nehezebb jogi megítélésű ügyekben nem mindig  képesek  időszerűen ítélkezni.

		A bírák javadalmazását, előmenetelét az 1949. évet követően először a már említett Előmeneteli törvény szabályozta törvényi szinten. A bírói javadalmazás, előmenetel a bírói függetlenség elvével összhangban került szabályozásra.

		Az így kialakult - a többszöri módosítás miatt egyes rendelkezések esetében ellentmondásos, illetve néhány jogintézmény nem teljes körű szabályozottsága miatt hiányos - a bírósági szervezetre és bírák jogállására vonatkozó hatályos szabályozás lényegében megfelel a jogállami követelményeknek, de több okból továbbfejlesztése és felülvizsgálata indokolt. 

		A rendszerváltás, a polgári jogintézmények fokozatos kiépítése következtében a bíróságok hatásköre nagymértékben bővült, a bűnözés növekedett. A társadalmi, gazdasági változások miatt az életviszonyok és jogszabályok is jelentős mértékben változtak. A bíróságok jogalkalmazási tevékenységüket a megváltozott - nehezebb - feltételek között végzik. A bírói út igénybevételének lehetősége azonban önmagában kevés, biztosítani kell a jogviták ésszerű határidőn belüli, szakszerű eldöntését. A bírósági eljárások elhúzódása azt a veszélyt rejti magában, hogy a jogkereső állampolgárok elfordulnak az igazságszolgáltatástól és törvénytelen eszközöket vesznek igénybe. Mindez a jogbiztonság megrendüléséhez vezethet. 

		Mára bizonyossá vált, hogy az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szinten történő ellátásához külön-külön nem elégséges a bírói létszám növelése, a hatáskörök és az eljárási szabályok időnkénti kisebb-nagyobb módosítása. A személyi és tárgyi feltételek javítása természetesen elengedhetetlen, de azt az ellenmondást, amely a bírósági igazságszolgáltatás tényleges helyzete, lehetőségei és a vele szemben támasztott elvárások között jelenleg fennáll, csak átfogó, minden kapcsolódó részt érintő reformmal lehet megoldani, ezért az eljárásjogok és a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatása, valamint a bírák jogállása és javadalmazása területén alapvető változások szükségesek.

		A Magyar Köztársaság Kormánya 1996. őszén fogadta el a bírósági reform koncepcióját. Ennek figyelembevételével külön törvényjavaslat készült a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, az ítélőtáblák székhelyéről, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról. 

		A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) rendelkezik a bírósági szervezetről, egységesebb, korszerűbb működési alapelveket fogalmaz meg, összhangban a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkkel is. 

		A hatályos szabályozás szerinti háromszintű bírósági rendszer nem enged kellő mozgásteret az eljárásjogoknak a hatáskörök ésszerűbb telepítésére, a jogorvoslati rendszer differenciált szabályozására. Az ügyek többségét jelenleg az általános hatáskörű helyi bíróságok intézik, melynek bírái többségükben fiatalok, kevés bírói gyakorlattal rendelkeznek, emiatt a bonyolultabb ténybeli és nehezebb jogi megítélésű ügyeket kevésbé tudják időszerűen intézni. A Legfelsőbb Bíróság jelenlegi hatásköre és az ebből következő munkaterhe nem teszi lehetővé, hogy maradéktalanul ellássa a bírósági jogalkalmazás egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatát. 

		A büntetőeljárásban és a Polgári perrendtartásban a hatáskörök újraszabályozásával összhangban szükséges a kizárólag jogorvoslati fórumként működő ítélőtáblák beiktatása a bírósági szervezetbe. A bírósági szervezet négyszintűvé alakítása megfelel a magyar jogfejlődés hagyományainak és a fejlett nyugati államok bírósági rendszerében követett megoldásokkal is harmonizál. A bírósági szervezetet illető legjelentősebb változás tehát, az 1949. októberig ítélőtábla néven működő, majd 1950. december 31-ig felsőbíróságnak nevezett fellebbezési fórumok ismételt létrehozása. Az ítélőtáblák számát, székhelyét, illetékességi területét külön törvényjavaslat állapítja meg.

		A Javaslat az ítélkezés egységének biztosítása érdekében meghatározza a jogegységi eljárás feltételeit, a jogegységi határozat meghozatalának módját, a határozat közzétételi rendjét. 

		A bíróságok igazgatása a hatályos szabályozás szerint részben külső igazgatás, mivel abban a végrehajtó hatalom képviselője - az igazságügy-miniszter - a részére biztosított jogkörök (vezetők kinevezése, fegyelmi eljárás kezdeményezése, a bíróságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása stb.) gyakorlásával vesz részt. A külső igazgatást ellensúlyozza a bírák által választott bírói testületek működése. Az elmúlt években a külső igazgatásban (a megyei bírósági elnökök kinevezése kérdésében, költségvetési kérdésekben), de magában a bírói testületek működésében is zavarok mutatkoztak. Az Alkotmánybíróság több határozatában - így az 53/1991. (X.31.) ÁB. határozat, a 38/1993. (VI.11.) ÁB. határozat, továbbá a 28/1995. (V.19.) ÁB. határozat stb. - foglalkozott a bíróság mint önálló hatalmi ág és a végrehajtó hatalom viszonyával, illetve a bíróságokra vonatkozó szabályozás alkotmányossági kérdéseivel. Az Alkotmánybíróság határozatai ugyan nem állapították meg a hatályos szabályozás alkotmány-ellenességét, azonban a különvéleményekben lényegében megfogalmazásra került az, hogy megnyugtató megoldást a bíróság függetlenségét kifejező szervezeti autonómia és önkormányzat jelentené.

		A Javaslat mindezekre figyelemmel a bírósági szervezetet mint a végrehajtó hatalomtól elkülönült egységes szervezetet határozza meg, és a bírói függetlenség alapvető biztosítékaként a bíróságok igazgatásának olyan rendszerét alakítja ki, amely a politikailag semleges bírói hatalmat elkülöníti a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Ennek érdekében az igazságügy-miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai megszűnnek és a bíróságok igazgatására a Javaslat létrehozza a kétharmad részben a bírák által választott bírákból, egyharmad részben delegáltakból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, (a továbbiakban: OIT), amely az igazságügyi (bírósági) igazgatás legfelsőbb irányító szerve. Az OIT feladata a bíróságok működésével kapcsolatos minden olyan jogkör, amely a hatályos szabályozás szerint az igazságügy-minisztert illeti meg.

		Az igazgatásban közreműködő bírói testületek és bírósági vezetők feladatait és hatáskörét is újraszabályozza a Javaslat. 

		Az OIT irányítása alatt Hivatal működik, amelynek feladata az OIT döntéseinek előkészítése, valamint közreműködik a meghozott határozatok végrehajtásában. A Hivatal ellát egyéb ügyviteli feladatokat is. 

		Az OIT  létrehozására tekintettel a bíróságok igazgatásában köz-reműködő bírói testületek a személyügyi és a bíróságok működését alapvetően meghatározó más kérdésekben - a hatályos szabályozásban több esetben biztosított egyetértési jog gyakorlása helyett - véleményezési jogkört kapnak. A bírósági vezetőkkel szemben támasztott fokozottabb követelmények, és a bírói testületek megváltozott jogkörére tekintettel a Javaslat lehetővé teszi a bírói testületek kezdeményezési jogát a vezető vezetői tisztségből történő felmentésére. 

		A bírósági szervezet említett változásai következtében várható, hogy a bíróságok megújult szervezetében - a reform más területeinek megvalósulásával együtt - alkalmassá válik az igazságszolgáltatás, hogy a következő évtizedekben elláthassa megnövekedett feladatait, különös tekintettel az Európai Unióhoz csatlakozás miatt megnövekedett követelményekre is.


II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

E L S Ő   R É S Z

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.   FEJEZET

ALAPELVEK

Az  1-3.§-hoz

		1. A Javaslat a hatályos Alkotmánnyal összhangban az államhatalmi ágak elválasztásának elvét kifejező fontos alapelvet fogalmaz meg, amikor kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltatás bírósági monopóliuma azt jelenti, hogy a bíráskodást, mint állami funkciót sem a végrehajtó hatalom, sem a törvényhozó hatalom nem láthatja el, arra kizárólag a politikailag semleges bírói hatalom jogosult. A Javaslat a Bsz. hatályos rendelkezésétől eltérően nem rendelkezik arról, hogy a bírósági útra tartozó ügyekben törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben más szerv is eljárhat. Nem  határozza meg a bíróságok és az un. quasi igazságszolgáltatási szervek egymáshoz való viszonyát. Ennek az indoka, hogy a kialakult álláspont szerint az ilyen eljárásokat külön törvények szabályozzák és rendelkeznek a bírói út igénybevehetőségéről (lásd a választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. törvényt). 

		2. A bíróságok feladata a jogalkalmazás, az egyedi döntés meghozatala az eseti jogvitában, tehát a jog konkretizálása, értelmezése; egyben továbbfejlesztése is, valamint jogsértések esetén a jog épségének megőrzése. A bírósági döntés a többi hatalmi ágtól függetlenül születik meg, törvényben szabályozott eljárásban. Az egyedi döntés végleges, az érintettekre kötelező és végrehajtható.

		3. A bírói hatalmi ág egyetlen alkotmányos korlátja az, hogy a bírák a törvényeknek és más jogszabályoknak alárendelten végzik ítélkezési (igazságszolgáltatási) tevékenységüket.

		A törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom a törvények és más jogszabályok megalkotásával, szervezeti összekapcsolódás nélkül korlátozza a bírói hatalmat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más hatalmi ág - alkotmányos garanciák mellett - nem vehetne részt a bírósági szervezet működtetésében. Ezt kifejezi a bíróságok legfőbb igazgatási szerveként meghatározott OIT delegált tagsága (igazságügy-miniszter, országgyűlési képviselők, más szervezetek képviselői).

A  4.§-hoz

		A hatalmi ágak elválasztásának elve, a bírói függetlenség szem-pontjából garanciális kérdés, hogy ne érvényesülhessen más államhatalmi ág egyoldalú politikai befolyása a bírói tisztség keletkezése, illetve megszűnése körében. A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelően úgy rendelkezik, hogy a hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Az ítélkezésben közreműködő ülnök (a Javaslat szakít a hatályos szabályozás szerinti népi ülnök megnevezéssel) tisztsége választással keletkezik. A bírói kinevezés feltételeit, módját, a bírói tisztség megszűnésének szabályait, illetve az ülnökválasztás rendjét a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény tartalmazza.

Az  5.§-hoz

		A bírói függetlenség egyik garanciáját fogalmazza meg a Javaslat a bírói immunitást kimondó rendelkezésben. A Javaslat a hatályos szabályozást to-vábbfejlesztve a szabálysértési eljárásra is kiterjeszti a mentelmi jogot, azzal, hogy a szabálysértési eljárás tekintetében a bíró erről lemondhat. 

A  6.§-hoz

		A hatályos - külön törvényben foglalt - szabályozás szerint a bíróságok és külön a Legfelsőbb Bíróság - a központi költségvetésben önálló fejezeteket képeznek. 

		A bíróság egységes szervezetéből következik, hogy a bíróságok költségvetése együttesen alkot önálló fejezetet a központi költségvetés rendjében.

A  7.§-hoz

		A Javaslat 2. §-ában írt rendelkezés szerint a bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során egyedi jogvitákban döntenek, helyreállítják a jog épségét. A jogszabályoknak megfelelő döntés végleges, mindenkire - az ügyben érintett természetes és jogi személyekre, illetve az állam szervezeteire - egyaránt kötelező. A határozat kötelező ereje abban a vonatkozásban is érvényesül, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy annak hiányát állapítja meg. A közigazgatási szerv és a bíróság közötti hatásköri vita, illetve hatásköri összeütközés esetén tehát a bíróság döntése a kötelező.

A  8.§-hoz

		Az Alkotmány 50. §-a rendelkezik arról, hogy a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

		A hatályos Bsz. meghatározza a bíróságokra tartozó ügyek körét, eszerint a bíróság dönt büntető ügyekben, polgári jogi ügyekben, családjogi jogvitákban, munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kap-csolatos jogvitákban, valamint a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben (ide tartoznak a különböző nyilvántartási feladatok stb.).

		A Javaslat szakít a bírói útra tartozó ügyek - szükségszerűen nem teljes körű - felsorolásával és általánosságban elvi jelleggel fogalmazza meg, hogy a bírósági útra tartozó ügyeket csak törvény állapíthat meg. Ezáltal kizárt az, hogy alacsonyabb szintű jogszabállyal lehessen bírósági útra tartozó ügyekben más szerv eljárását kimondani.

A  9-10.§-hoz

		1. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én aláírt egyezmény 6. cikke szerint mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.

		Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése is tartalmazza ezt a rendelkezést, amely az eljárási garanciák mellett a bírósághoz fordulás jogát jelenti. A Javaslat a hatályos Bsz. hiányosságát pótolva, megfogalmazza a bírósághoz fordulás jogát, sőt az Alkotmányhoz képest azt is kimondja, hogy az ügyeket ésszerű határidőn belül kell befejezni.

		A bíróság függetlenségét és pártatlanságát a bírói hatalom önállósága, a bírósági szervezetre és a bíró jogállására vonatkozó garanciális elvek (szabályok) érvényesülése biztosítja. Konkrét ügyben a bíró pártatlanságát (elfogulatlanságát) az eljárási törvények rendelkezései hivatottak szolgálni.

		Az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezésének követelményét, ennek közelebbi tartalmát a Polgári perrendtartásnak és a büntető eljárási törvénynek kell meghatározni.

		A Polgári perrendtartás 3. §-ának (2) bekezdése a bíróság kötelességévé teszi, hogy hivatalból gondoskodjék a perek ésszerű határidőn belüli befejezéséről. 

		2. Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése a bírósághoz fordulás joga mellett - a jogegyenlőség elve alapján - azt is kimondja, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő. 

		A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésétől eltérően ugyan nem részletezi, hogy a bíróság előtti egyenlőség mit jelent, de egyértelmű, hogy ezen az ügyfélegyenlőséget kell érteni.

A  11.§-hoz

		A Javaslat e §-ában fogalmazza meg a törvényes bíróhoz való jogot, az ügyelosztási tervvel összefüggésben. 

		A hatályos Alkotmány ugyan kifejezetten nem mondja ki a rendkívüli bíróságok felállításának tilalmát, de nem is engedi meg, hiszen az Alkotmány 45. § (2) bekezdése csak a külön bíróságok létesítését engedi meg. A fejlett nyugati államok többségében az alkotmányok a rendkívüli bíróságok felállításának tilalmául ellenpontként mondják ki, hogy senki nem vonható el a törvényes bírájától.

		A Javaslat e kérdéskört rendezi, amikor kimondja, hogy senki sem vonható el törvényes bírájától. Ez azt jelenti, hogy az ügyben az eljárási szabályok szerint hatáskörrel rendelkező bíróság járhat el, tehát illetéktelen beavatkozásra nem kerülhet sor Az ítélkező bírónak az ügy intézésére kijelölése - másként fogalmazva, az ügynek a bíróra szignálása - pedig az előre megállapított ügyelosztási rend, terv szerint történik. Az ügyek kiosztásának rendje meghatározott időtartamra és valamely egységes, objektív szempont - pl. az alperes neve, vagy a bíróság illetékességi területének felosztása - alapján nyer meghatározást. Ettől a Javaslat szerint csak az eljárási törvényekben írt esetekben (pl. a bíró kizárása miatt) vagy igazgatási úton a bíróság működése szempontjából fontos okból (pl. a bíró betegsége, ügyhátralék stb.) lehet eltérni.

A  12-13.§-hoz

		1. Az eljárási törvények ugyan tartalmaznak rendelkezést a hivatalos nyelv, illetve az anyanyelv használatáról a bírósági eljárásban, figyelemmel azonban a kérdés nemzetközi egyezményekben is megfogalmazott követelményeire, a Javaslat is rendelkezik a nyelvhasználatról, a hatályos Bsz-hez képest a nem magyar anyanyelvűeknek az anyanyelv használatát vagy az általa értett más nyelv használatát engedi meg.

		2. Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése a bírósági eljárás nyilvánosságáról is rendelkezik.

		A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezését megtartva - figyelemmel a már idézett nemzetközi egyezmény rendelkezésére, illetve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkében foglalt  rendelkezésére is - kimondja, hogy a bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános. A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát még akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárták. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának hivatkozott rendelkezése az ítélet nyilvános kihirdetése alól kivételt enged, ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak, vagy ha az eljárás házassági jogvitára vagy gyermekek gyámságára vonatkozik. A Bsz. hatályos szabálya szerint törvény eltérő rendelkezése alapján is megengedett az ítélet nyilvános kihirdetésétől eltérés, azonban a Javaslat a szigorúbb szabályozás mellett döntött.

A  14.§-hoz

		1. A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésének megfelelően  kimondja, hogy a bíróság - ha törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz -határozatát köteles megindokolni. 

		2. A jogorvoslati jogosultság a nemzetközi egyezményekben és az alkotmányban is szabályozott emberi jog. Az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése rendelkezik a jogorvoslatra való jogosultságról. A Javaslat biztosítja a bíróság határozatai elleni jogorvoslatot. Ez alól kivételt csak törvény állapíthat meg. Ezzel, illetve az eljárásjogok rendelkezéseivel összefüggésben, a hatályos Alkotmány szövegének olyan tartalmú módosítása szükséges, amely bizonyos feltételek esetén a jogorvoslati jog korlátozását jelenti. 

		3. A Javaslat szerint a bíróság az állam nevében (képviseletében) jár el, ítéletét és az eljárási törvényekben megjelölt egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

A  15.§-hoz

		A bírósági eljárás a nemzetközileg elfogadott elvek szerint nem ér véget a  határozat meghozatalával, hanem ha az szükséges, a bíróságnak kell gondoskodnia a határozat végrehajtásáról.

A  16.§-hoz

	A Javaslat a hatályos szabályozásnak megfelelően fenntartja a társas bíráskodás alkotmányos elvét. A társasbíráskodás több hivatásos bíró, illetve hivatásos bíró és ülnökök által alkotott bírói tanácsokban valósul meg. A bíróságok egyedi ügyekben való összetételét csak törvény szabályozhatja, elsősorban a Polgári perrendtartás és a büntetőeljárási törvény. A Javaslat az ülnököknek a hatályos szabályozással egyezően a hivatásos bíróval azonos jogokat és kötelességeket biztosít az ítélkezésben, tehát a döntés meghozatala során nem válik el a ténymegállapítás és jogi döntés, illetve a bűnösség és a büntetéskiszabás feladata. A bíróság tanácsának elnöke azonban csak hivatásos bíró lehet, ülnök önálló döntést a bírósági eljárásban nem hozhat. 




M Á S O D I K   R É S Z

A  B Í R Ó S Á G I  S Z E R V E Z E T

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK


A  17.§-hoz

		A hatályos szabályozás szerint a bírósági szervezet három szintre tagozódik. A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok közé új bírósági szintet - az ítélőtáblákat - iktat be. Az új bírósági szervezeti szint létrehozásának egyik célja az általános hatáskörű helyi bíróságok leterheltségének csökkentése, ami az ítélkezés időszerűségének javulását, a pertartamok csökkenését eredményezheti azáltal, hogy a helyi bíróságok ügyeinek egy része a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe kerül. Az újabb bírósági szervezeti szint létrehozását a Legfelsőbb Bíróság feladatának, hatáskörének módosítása is szükségessé teszi. A Legfelsőbb Bíróság a hatályos jogszabályok szerint alapvetően fellebbezési és felülvizsgálati bíróságként működik és feladata az ítélkezés elvi irányítása. A változást az az igény alapozza meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság az eddigieknél hatékonyabban láthassa el az ítélkezés irányításából eredő kötelezettségeit, ami szükségessé teszi az egyedi ügyekben való döntési hatáskör szűkítését, elsősorban a fellebbezési ügyek elvonásával és azoknak az új bírósági szintre, a táblabíróságokra való telepítésével.

		A Javaslat az ítélőtáblák felsorolásával kiegészítve, a hatályos szabályozásnak megfelelően felsorolja a bírósági szinteket. Az ítélőtáblák létrehozásán kívül más szervezeti változást nem tartalmaz, a munkaügyi bíróságok a jövőben is elsőfokú hatáskörrel, különbíróságként működnek. 

A  18-19.§-hoz

		A Javaslat a bírósági szervezetet érintő bármely változtatást törvényi rendelkezéshez köti. A bíróságok illetékességi területe jelenleg is a közigazgatási egységekhez (város és megye) igazodik, ezért a közigazgatási területbeosztás megváltozása szükségessé teheti a bíróságok illetékességi területének módosítását, egyes városok, községek másik bíróság illetékessége alá vonását. Az ilyen eseti változás nem igényel feltétlen törvénymódosítást, ezért a Javaslat a köztársasági elnök részére biztosítja erre az esetre határozat meghozatalát. A Javaslat a határozat meghozatalát az OIT kezdeményezéséhez köti. 

A  20.§-hoz

		A bírósági szervezeti rendszer megváltoztatása, a táblabíróságok létrehozása mellett is megmarad a helyi bíróságok általános hatásköre. E bíróságok járnak el első fokon mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény nem utal magasabb szintű bíróság hatáskörébe. A Javaslat hiányzó rendelkezést pótolva kimondja, hogy a helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy. Ez a rendelkezés megfelel a hatályos jogszabályoknak is.

A  21.§-hoz

		A megyei bíróságok továbbra is első fokon, valamint a helyi bíróságok döntései elleni fellebbezési ügyekben járnak el. A hatáskör megosztását az eljárási jogszabályok írják elő, a szervezeti változás következtében azonban az első fokú bíróságok hatáskörébe tartozó ügyek száma várhatóan csökken és ezzel összefüggésben a megyei bíróságok első fokú hatásköre kiszélesedik. 

		A megyei bíróság, mint költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkezik. A megyei bíróság ítélkezési szervezetében a Javaslat változást nem irányoz elő. 

A  22.§-hoz

		A helyi, munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését és illetékességi területét és a katonai tanáccsal rendelkező megyei bíróságokat, illetve ezek illetékességi területet a törvény Melléklete tartalmazza. 

Ítélőtábla

A  23.§-hoz

		A Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok között létrejövő ítélőtáblák első fokú hatáskört nem gyakorolnak, kizárólag az eljárási törvények szerinti jogorvoslati eljárásokat folytatnak le. A táblabíróságnak az illetékességi területe alá tartozó megyei bíróságokkal igazgatási kapcsolata nincs, igazgatási szempontból tehát nem áll fenn alá- és fölérendeltségi viszony. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok az un. külső igazgatás területén egyaránt közvetlenül az OIT-nak vannak alárendelve. A táblabíróságok önálló költségvetési szervek, jogi személyiséggel rendelkeznek. 

		A Javaslat szerint külön törvény állapítja meg az ítélőtáblák székhelyét és illetékességét. A külön törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy 1999. január 1-jén három ítélőtábla kezdi meg működését - a Fővárosban, Szegeden és Pécsett - 2003. január 1-jéig pedig további két ítélőtáblát kell létrehozni Győrben és Debrecenben.

A  24.§-hoz

		Az ítélőtábla ítélkezési szervezete a Javaslat szerint a megyei bíróságok ítélkezési szervezetétől eltér annyiban, hogy az ítélőtáblán gazdasági kollégium nem működik, közigazgatási kollégium pedig csak a Fővárosi ítélőtáblán működik, figyelemmel a közigazgatási perek változó hatásköri szabályaira.

A  25-27.§-hoz
		A Legfelsőbb Bíróság feladatai a táblabíróságok létrejöttével és a hatáskörök megváltoztatásával módosulnak. Alapvetően jogorvoslati fórumként jár el a megyei bíróságok és az ítélőtáblák határozatainak felülbírálata során. Új feladat az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében a jogegységi eljárás lefolytatása. A jogegységi eljárásban hozott határozat a bíróságokra kötelező. A jogegységi eljárásnak megfelelően változik a Legfelsőbb Bíróság szervezete, kiegészül a jogegységi tanácsokkal. 

III. FEJEZET

AZ  ÍTÉLKEZÉS  EGYSÉGÉNEK  BIZTOSÍTÁSA

Jogegységi eljárás

A  28-30. §-hoz

		1. A bírósági szervezet változásának egyik célja, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak a fellebbezések elbírálásához kapcsolódó ítélkezési munkaterhe csökkenjen és ezáltal maradéktalanul eleget tehessen az ítélkezés egységének biztosításával kapcsolatos alkotmányos feladatának. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása jogegységi határozattal és elvi jelentőségű bírósági határozatok közzétételével történik. 

		A hatályos Alkotmány 47. §-a, és a Bsz. 45. §-a szerint a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése felett. Az elvi irányítás eszköze az irányelv, illetőleg az elvi döntés, melyek a bíróságokra kötelezőek. A kollégiumi állásfoglalás is az elvi irányítás eszköze. 

		Mivel az elvi irányítás említett formái nem konkrét bírósági határozatban felmerülő vitás elvi kérdésben adnak iránymutatást, jogpolitikai vonásaik miatt nem tekinthetők a jogállami követelményekkel összhangban álló irányítási eszköznek. A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítására ezért a büntető és a polgári eljárásban be kell vezetni a konkrét ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése érdekében a jogegységi eljárást, a jogegységi határozatot.

		A jogegységi eljárás, a jogegységi döntés nem ismeretlen a magyar jogfejlődésben, ugyanis a Kúria jogegységi döntését a bíróságok kötelesek voltak követni. A Javaslat - az elmondottakra figyelemmel - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítására bevezeti a jogegységi eljárást. 
		2. A Javaslat biztosítja a jogegységi határozat meghozatalához szükséges információknak a Legfelsőbb Bírósághoz történő eljuttatását. 

		3. A Javaslat meghatározza, hogy mikor kerülhet sor jogegységi eljárás lefolytatására. 

Jogegységi tanács

A  31-33. §-hoz

		1. A Javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróságon a szakágak szerint büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási jogegységi tanácsok működnek. A jogegységi tanácsot a Legfelsőbb Bíróság vezetői, mint a tanács elnökei vezetik. Attól függően, hogy a jogegységi eljárásban hozandó döntés egy, vagy több szakág ügykörét érinti-e, a jogegységi tanács öt, illetve hét tagból állhat. A héttagú jogegységi tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 

		2. A Javaslat szabályozza azt, hogy kinek az indítványára kell a jogegységi eljárást lefolytatni. Az indítványozás joga a Legfelsőbb Bíróság elnökét, vagy kollégiumvezetőjét, továbbá a Legfelsőbb Bíróság azon tanácsát illeti meg, amely jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. A Javaslat - az ügyészség alkotmányosan meghatározott feladatával összhangban - a legfőbb ügyésznek büntetőeljárásban, továbbá polgári peres eljárásban biztosítja az indítványozás jogát. A polgári eljárásban e jogosultság azonban csak akkor illeti meg a legfőbb ügyészt, ha az eljárás megindítására, vagy az abban való részvételre az ügyészt külön jogszabály feljogosítja.

		3. A Javaslat értelmében az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésben és okból kéri a jogegységi döntést. A Javaslat szerint a jogegységi határozatot a jogegységi tanács ülésén hozza meg. Az ülésre az indítványozót és a legfőbb ügyészt mindig meg kell hívni, és ők az ülésen felszólalhatnak. 

		A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező. Ezért a Javaslat rendelkezik arról is, hogy a határozatot a \"Magyar Köztársaság nevében\" hozza a jogegységi tanács és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozatot és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot a Legfelsőbb Bíróság hivatalos gyűjteményében is közzéteszi. 

		4. A Javaslat kimondja, hogy a jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre kiterjedő hatálya nincs. A rendelkezés azért szükséges, mert a jogegységi határozat rendeltetésével általában összeegyeztethetetlen, hogy konkrét ügyben a felekre kiterjedő hatállyal bírjon. Büntető ügyben azonban elképzelhető, hogy a jogegységi határozat következményeként az elítéltet fel kell menteni, ilyenkor a jogegységi döntés hatálya kiterjed az elítéltre. 

		5. A jogegységi eljárásra vonatkozóan a büntetőeljárásról szóló törvény az előzőekben már említett okokból is további szabályokat állapíthat meg, a Legfelsőbb Bíróság pedig az eljárás ügyviteli szabályait maga állapítja meg. 

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

A  34. §-hoz

		A Javaslat  meghatározza a kollégium szakmai feladatát és a jogegységi eljárás kezdeményezésére irányuló javaslattételi jogát. 


H A R M A D I K   R É S Z

A   B Í R Ó S Á G O K   I G A Z G A T Á S A

IV. FEJEZET 

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 

A  35.§-hoz

		A Javaslat által célzott igazságszolgáltatási reform egyik sarkalatos pontja a bíróság központi, un. külső igazgatási rendszerének megváltoztatása. A többi hatalmi ágtól elkülönült igazságszolgáltatás szervezeti függetlenségének továbbfejlesztése érdekében a hatályos szabályozás szerint az igazságügy-minisztert megillető igazgatási jogkört, a Javaslat az OIT-re mint testületre ruházza. Ezáltal megszűnik az igazságügy-miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi államigazgatási jogosítványa. Ugyanakkor a Javaslat nem érinti az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztására vonatkozó jogkörét, valamint a bíróságok mint önálló fejezet költségvetését a jövőben is a Kormány terjeszti elő az Országgyűléshez. A törvény, illetve más jogszabály alkotásán keresztül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom meghatározza a bíróságok működését. 

		Az OIT-ot a Javaslat jogi személyiséggel ruházza fel és rendelkezik arról, hogy az igazgatási feladatok ellátása érdekében, irányítása alatt Hivatal működik.

A  36.§-hoz

		A Javaslat az OIT személyi összetételét úgy határozza meg, hogy a tagok kétharmada a bírák által maguk közül választott bíró. Emellett azonban delegálással országgyűlési képviselő, valamint a kormány képviseletében az igazságügy-miniszter, továbbá az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyészi szervezet és az Országos Ügyvédi Kamara vezetője is részt vesz a testület munkájában. Ez a megoldás lehetővé teszi a bíróságok igazgatásának folyamatában az igazságszolgáltatás általános alkotmányos követelményeinek érvényre juttatását és a bíróságok helyzetének folyamatos megismerését.

		A Javaslat az OIT bíró tagjainak és - a folyamatos működés biztosítása érdekében - póttagjainak választását küldöttértekezlet jogkörébe utalja és előírja a szavazás módját is. 

A  37.§-hoz

		A küldöttértekezlet küldötteinek megválasztása a valamennyi hivatásos bírót magába foglaló összbírói értekezletek jogkörébe tartozik. A bírák túlnyomó része a helyi és a megyei bíróságokon dolgozik. A megyei bíróságok bírói létszáma azonban lényeges eltérést mutat, ezért a javaslat létszámarányos küldöttválasztást ír elő. Ennek alapján a nagyobb létszámú megyei bíróságok a létszámuktól függetlenül több küldöttet is választanak, akiknek így nagyobb esélyük lehet az OIT tagjává választásra.

		A Javaslat biztosítja a választási jogot azoknak a bíráknak is, akik nem valamely bíróság létszámába tartoznak, hanem beosztott bíróként az Igazságügyi Minisztériumban vagy a Hivatalban működnek. E bírák a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén gyakorolhatják választási jogukat. 

		A küldött-választó értekezletek összehívásának és lefolytatásának feladata az adott bíróság elnökére hárul, míg a Javaslat a küldöttértekezlet összehívását a Legfelsőbb Bíróság elnökének feladatává teszi.

A  38.§-hoz

		A Javaslat részletesen felsorolja azokat a kizáró körülményeket, amelyek fennállása esetén a bíró az OIT tagjává nem választható meg. A szabályozás célja egyrészt a személyi összeférhetetlenség kizárása, másrészt annak biztosítása, hogy csak a bírói hivatás követelményeinek mindenben megfelelő személy tölthessen be választott tisztséget. A d/ pont hatálya alá azok a bírák tartoznak, akiknek bírói szolgálati viszonya külön törvény alapján szünetel, az Igazságügyi Minisztériumban vagy a Hivatalba beosztott bíróként működnek, továbbá akiket a választás időpontjában a bírói hivatás gyakorlásában egyéb körülmény tartósan akadályoz.

A 39.§-hoz

		A Javaslat rendelkezik a választott bíró tagok, illetőleg a póttagok megbízatásának időtartamáról és meghatározza a delegált tagok, a kormány képviseletében eljáró igazságügy-miniszter, továbbá a legfőbb ügyész és Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettesítési rendjét.

A  40.§-hoz

		Az OIT feladatköre kiterjed a bíróságok igazgatásának valamennyi területére. Az OIT feladatait a Javaslat a legfontosabb területeket kiemelve felsorolja. E feladatok egy része az egész bírósági szervezet működtetésével kapcsolatos központi igazgatási feladat, emellett az OIT átfogó és általános feladata a bíróságok vezetőinek, igazgatási tevékenységüknek irányítása és ellenőrzése. Az igazgatási tevékenység feletti felügyelet azonban a Legfelsőbb Bíróság elnökére nem terjed ki, a Legfelsőbb Bíróság igazgatási önállósága - az OIT részére a törvény által biztosított egyes jogkörök kivételével - továbbra is megmarad. 

		A bíróságokról szóló hatályos törvény alapján az igazságügyi-miniszter rendelettel, illetve jogszabálynak nem minősülő rendelkezéssel szabályozta a bíróságok igazgatásának működési rendjét.  Az OIT a Javaslat szerint átveszi az igazságügy-miniszter valamennyi igazgatási jogosítványát, ezért az igazgatás általános érvényű szabályozásának eszközeit is az OIT részére kell biztosítani. A Javaslat ezért feljogosítja az OIT-t a bíróságokra kötelező szabályzatok, ajánlások és határozatok kiadására. 

A  41.§-hoz

		A Javaslat az OIT személyügyi hatáskörébe utalja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok vezetőinek, valamint a Hivatal vezetőjének és helyettesének kinevezési és felmentési jogát. A bírósági vezetők közül a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása az Országgyűlés, az elnökhelyettes kinevezése pedig a Köztársasági Elnök jogkörébe tartozik. A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke egyben az OIT elnöke is - a megválasztás, illetve a kinevezés előtt az OIT részére biztosítja a véleménynyilvánítás jogát. 


A  42.§-hoz

		Az igazgatás magában foglalja az alárendelt szervezet működésének ellenőrzését és a működés törvényességének biztosítására vonatkozó intézkedések megtételének lehetőségét. Az OIT részére ezért biztosítani kell az igazgatás felügyeletének jogát az általa kinevezett bírósági vezetők tekintetében. A Javaslat kivételes jelleggel bármely tagjának javaslatára lehetővé teszi, hogy az OIT a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyekben elrendelhesse a soron kívüli ügyintézést. 

A  43.§-hoz

		Az OIT a bíróságok központi igazgatásából és az igazgatási felügyeletből eredő feladatait az ülésein meghozott testületi döntések útján végzi. A testületi működés jellegéből következően azonban szükségessé válhat az ülések közötti időszakban halaszthatatlan egyedi igazgatási döntések meghozatala. Ennek érdekében a döntés más módon történő lehetőségét a Javaslat biztosítja. A kérdés szabályozását a Javaslat az OIT által megalkotott működési szabályzatra bízza. A testületi feladatok ellátása folyamatos működést nem igényel, a Javaslat azonban meghatározott időszakonként, havonként legalább egy ülés megtartását kötelezővé teszi. A rendszeres ülések mellett az OIT tagjainak kezdeményezése alapján az OIT-nek meghatározott esetekben kötelező ülést tartania, illetve meghatározott kérdést napirendre kell tűznie. Az OIT üléseinek előkészítéséért és döntéseinek végrehajtásáért felelős személy részvétele az üléseken elengedhetetlen, ezért a Javaslat kötelezően írja elő, hogy tanácskozási joggal a Hivatal vezetője azon részt vesz, más meghívott pedig részt vehet. 

A  44-46.§-hoz

		A testületi határozatok meghozatalához szükséges határozatképességhez a Javaslat a tagok kétharmadának jelenlétét kívánja meg. A tanács személyi összetétele, a választott bíró tagok számára figyelemmel a határozat meghozatalát a jelenlévő tagok egyszeri többségi szavazatához köti. Ez alól a Javaslat csak egy esetben tesz kivételt, az 52. § e) pontja a kizárást kétharmados többséghez köti. A Javaslat rendelkezik a határozatok közlésének határidejéről. Az OIT működésének rendjét egyebekben maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

A  47.§-hoz

		A Javaslat az OIT elnökének jogkörébe utalja a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását és a belső pénzügyi ellenőrzés közvetlen irányítását. Ezen kívül az elnök ellátja az OIT működésével és képviseletével összefüggő feladatokat és irányítja a bíróságok központi igazgatásának végrehajtó szerveként működő Hivatal tevékenységét. Az elnök akadályoztatása esetére az elnöki teendőkkel a Javaslat az OIT által elnökhelyettesként megválasztott tagot ruházza fel. 

A  48.§-hoz

		A bíróságok, az igazságszolgáltatás működtetése állami feladat, amelynek alapvető feltételeit a törvényhozás útján az Országgyűlés biztosítja. A törvényhozás számára a döntések meghozatalához szükséges a bíróságok általános helyzetének, működésének ismerete, az OIT igazgatási tevékenységének megismerése, amelyet a Javaslat az OIT elnökének tájékoztatási kötelezettsége előírásával is biztosítani kíván. 

Az OIT tagjainak jogállása

A  49-50.§-hoz

		Az OIT tagjává választott bíró a tisztségét a bírói hivatás gyakorlása mellett látja el. Nem függetlenített tisztségviselő, ezért jogállása csak annyiban sajátos, amennyiben ezt választott tisztsége szükségessé teszi. A Javaslat az OIT tagjának a választó küldöttgyűlés, illetve az összbírói értekezlet általi visszahívását nem teszi lehetővé. 

Az  51.§-hoz

		A választhatóság törvényi feltételeivel összhangban a Javaslat meghatározza azokat az okokat, amelyek a tisztség gyakorlásának akadályai. Ezek bekövetkezése a tagsággal összefüggő jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését felfüggeszti és az eljárás eredményétől függően vezethetnek a tisztség megszűnéséhez. A Javaslat eseti jelleggel zárja ki a szavazás lehetőségét a tag saját személyét érintő kérdésben. 

Az  52.§-hoz

		A választott tag tisztségének megszűnésére vezető okok között a Javaslat az OIT részére biztosítja a kizárás lehetőségét olyan esetekben, amikor az OIT tagja a tisztségéből eredő kötelezettségeket felróhatóan megszegi és ezáltal a testület szabályos működését akadályozza.


Az OIT tag jogai és kötelességei

Az  53.§-hoz

		Az OIT a bíróságok igazgatásának legfontosabb kérdéseiben jogo-sult és köteles döntéseket hozni. Az OIT tagjai részére biztosítani kell, hogy e feladatának ellátását a bírói hivatás gyakorlása ne akadályozza. Részére biztosítani kell a döntéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét és a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerülő költségek megtérítését. 

Az OIT póttagja

Az  54.§-hoz

		Az OIT póttagja az akadályozott tagot a taggal azonos jogállással helyettesíti. A póttagok közötti sorrendet a választás során kapott szavazatok száma határozza meg. 

Az OIT Hivatala

Az  55-56.§-hoz

		A bíróságok központi igazgatási feladatait jelenleg az igazságügy-miniszter az általa vezetett minisztérium szervezete útján látja el. A Javaslat szerint az igazságügy-miniszter helyébe az OIT döntéshozó testületként lép, a minisztérium igazgatási tevékenységének végrehajtási részét ezért az OIT alá rendelt új központi igazgatási szervnek kell átvenni. E feladat ellátására a Javaslat szerint Hivatal jön létre. 

		A Hivatal kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv, amelynek alapvető feladata az OIT testületi döntéseinek előkészítése és végrehajtása, tehát a bírósági szervezet törvényes működésének biztosítására hozott döntések végrehajtása az igazgatás valamennyi területén. Emellett a Hivatal ellátja az OIT működésével összefüggő adminisztratív teendőket is. 

Az  57.§-hoz

		A bíróságok igazgatásának sajátossága és egyben alkotmányos korlátja, hogy e tevékenységet a bírói függetlenség megtartásával kell gyakorolni. Ennek egyik biztosítéka hogy a Hivatal vezetője pályázat útján, határozatlan időtartamra kinevezett hivatásos bíró. 

Az  58.§-hoz

		Az összeférhetetlenségi szabályok biztosítják, hogy a Hivatal vezetője a bírói hivatás követelményeinek mindenben megfelelő személy legyen és ne alakulhasson ki személyi függőség sem az OIT tagjaival, sem pedig az igazgatási felügyelet tekintetében alárendelt bíróságok vezetőivel. 

Az  59.§-hoz

		A Hivatal vezetőjének tisztsége a törvény erejénél fogva szűnik meg minden olyan esetben, amikor a vezető bírói tisztsége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében megszűnik, továbbá ha a kinevezés után a törvényben meghatározott körülmény, vagy személyi összeférhetetlenség következik be. A fegyelmi eljárás megindítása esetén azonban a vezetői tisztség a jogerős döntés következményeként, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása esetén a bírói tisztség alóli felmentéssel szűnik meg. Egyoldalú jognyilatkozattal a hivatalvezető a tisztségéről bármikor lemondhat, az OIT pedig - a bírói tisztség érintetlenül hagyása mellett - a hivatalvezetőt bármikor felmentheti. 

A  60.§-hoz

		A Javaslat a Hivatal vezetőjével kapcsolatos legfontosabb személyügyi jogosítványokat az OIT részére tartja fenn. Az ezen kívül eső munkáltatói jogokat az OIT elnökére ruházza, aki a Javaslat 47.§-ának e) pontja értelmében irányítja a hivatalvezető munkáját. 

A  61.§-hoz

		A bíróságok igazgatásában jelenleg az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák is közreműködnek. A bírósági igazgatással szemben támasztott alkotmányos követelményekre figyelemmel a Javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy hivatásos bíró a Hivatal keretében is elláthasson igazgatási feladatokat. A Javaslat annyiban tartalmaz új elemeket, hogy a bíró nemcsak határozatlan időtartamra, hanem határozott időtartamra, vagy meghatározott feladat elvégzésére is beosztható a Hivatalba.



V. FEJEZET

BÍRÓSÁGI VEZETŐK

A  62-69. §-hoz

		1. A bíróságok közvetlen irányítása a vezetők feladata, munkájuk minősége alapvetően  befolyásolja a bíróságok törvényes működését. A Javaslat 

meghatározza a bírósági vezetők körét, feladatát és kimondja, hogy a vezető felelősséggel tartozik a bíróság jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért. 

		2. A Javaslat a bíróság elnökének  feladatait  általános  jelleggel - tehát minden bírósági elnökre kiterjedő hatállyal - állapítja meg. Meghatározza a megyei bírósági elnöknek - a többi bírósági elnöktől eltérő - a helyi és a munkaügyi bíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységével kapcsolatos feladatát is. A Javaslat a helyi bíróság és a munkaügyi bíróság szűkebb körű feladatait is előírja. 

		A Javaslat rendelkezik az elnökhelyettes, kollégiumvezető és helyettese, továbbá a tanácselnök és a csoportvezető, illetve helyettese feladatáról is. 

A bírósági vezetők kinevezése

A  70-73. §-hoz

		1. A Javaslat elvi éllel mondja ki, hogy bírósági vezetői állást csak bíró tölthet be és a hatályos szabályozástól eltérően a kinevezés nem öt, hanem hat évre szól. Az időtartam meghosszabbításának az a célja, hogy elkerülhetők legyenek a gyakoribb vezetőváltással szükségszerűen együttjáró bizonytalanságok. 

		A tanácselnöki kinevezés azonban határozott időre szól, figyelemmel e funkció szakmai jellegére. 

		2. A Javaslat szabályozza a vezetők kinevezésének rendjét, ezen belül megjelöli a kinevezésre jogosultakat és kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével minden vezetői állást pályázat útján kell betölteni. Rendelkezik a  pályázati eljárásról, előírja, hogy a megfelelő bírói testület véleményét be kell szerezni. A hatályos szabályozással szemben - a bíróságok igazgatásának megváltozás miatt, a bírói testületek módosuló jogkörére tekintettel -  a bírói testület véleménye a kinevezőt nem köti. 

A bírósági vezetői tisztség megszűnése 

A  74-77. §-hoz

		A Javaslat a hatályos szabályozás hiányosságát pótolja, amikor a vezetői tisztség megszűnésének eseteit és módját meghatározza. A bírósági vezetővel szemben támasztott fokozottabb elvárások érvényesítése miatt a vezető igazgatási tevékenységét a kinevező bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára pedig a vizsgálatot köteles elrendelni. A bírói testületek ezen jogosultsága ellensúlyozza azt, hogy a vezető kinevezéséhez nem kell az egyetértése. 

A bírósági vezető tevékenysége ugyanis valójában csak a munkavégzés során ismerhető meg. 

		A vizsgálat részletes szempontjait és az eljárást az OIT határozza meg.

		A vizsgálat eredményeként megállapíthatják, hogy a vezető alkalmatlan, ilyen esetben vezetői tisztségéből fel kell menteni. A felmentés ellen jogorvoslatért bírósághoz fordulhat. 

		A Javaslat lehetőséget ad a vezetői tisztség megszűnése esetén arra, hogy a vezető méltányos bírói (vezetői) beosztást kapjon, attól függően, hogy a tisztsége a határozott idő elteltével, vagy azt megelőzően szűnt meg. 


VI. FEJEZET

BÍRÓI TESTÜLETEK

A  78-91. §-hoz

		A Javaslat meghatározza a hatályos szabályozás szerint már működő bírói testületek feladatát és jogkörét. Rendelkezik arról is, hogy a Legfelsőbb Bíróságon és az ítélőtáblán is működnek bírói testületek. Az összbírói értekezlet feladatává teszi az OIT tagok megválasztásához szükséges küldött-választást. Az összbírói értekezletnek és a bírói tanácsnak a személyi kérdésekben a Javaslat - a hatályos szabályozástól eltérően - véleményezési jogot biztosít. 

		A Javaslat meghatározza a kollégium jogkörét is. A kollégium új feladata a bíró szakmai tevékenységének értékelésében közreműködés, a bíróság ügyelosztási tervének véleményezése. 


N E G Y E D I K   R É S Z

VII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI DOLGOZÓK

A  92-94. §-hoz

		A Javaslat csak felsorolja a bíróságok működésében résztvevő nem bíró alkalmazottakat, így a bírósági fogalmazókat, a bírósági titkárokat és a többi bírósági dolgozót. Egyébként e személyek szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tartalmazza. 

VIII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA

A  95-98. §-hoz

		A bírósági határozatok végrehajtásáról is a bíróság gondoskodik. Természetesen a büntetések és intézkedések végrehajtásában a büntetésvégrehajtási szervek is részt vesznek, a bíróságra háruló feladatokat azonban a bíróságon működő büntetésvégrehajtási bíró és hivatásos pártfogó végzi. 

		A polgári ügyben, munkaügyi vitában született marasztaló határozat, bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a bíró a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata. E tevékenység 

általában a végrehajtás elrendelését, a végrehajtási eljárás mint polgári nemperes eljárás ellenőrzését és a végrehajtás konkrét foganatosítását, tehát az állami kényszer alkalmazását jelenti. 


		A Javaslat - összhangban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseivel - külön kiemeli a végrehajtási ügyintéző tevékenységét. 


		A helyi bíróságon működő önálló bírósági végrehajtót - mivel az általa végzett végrehajtás bírósági nemperes eljárás és a bírósági végrehajtó önálló hatáskörű igazságügyi feladatot ellátó személy - a Javaslat a bíróság szerveként határozza meg, ezáltal az elmúlt időszakban vitatott szervezeti hovatartozása is rendezésre kerül. 


Ö T Ö D I K   R É S Z


Z Á R Ó   R EN D E L K E Z É S E K

IX. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés


A  99. §-hoz

		A Javaslat hatálybalépésének időpontját, az OIT Hivatalának a statisztikai feladatával kapcsolatos rendelkezés kivételével, 1997. október 1. napjában határozza meg. Az OIT Hivatalának említett jogkörével kapcsolatos rendelkezés hatálybalépésének időpontja pedig az OIT működésének megkezdéséhez igazodva, 1998. február 1. napja. 



Átmeneti rendelkezések

A  100-103. §-hoz

		A Javaslat az OIT megválasztásával kapcsolatban átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének, illetve a megyei bíróságok összbírói értekezletének összehívásával kapcsolatban. A Javaslat figyelemmel arra, hogy az ítélőtáblák még nem működnek és várhatóan a Legfelsőbb Bíróság létszámába tartozó bírák többsége az ítélőtáblán fogja folytatni bírói tevékenységét, ezen első alkalommal két küldött választására jogosult. 

		A Javaslat rendelkezik a küldöttválasztásról, illetve arról, hogy az OIT-ot megválasztó küldöttértekezletet úgy kell megtartani, hogy az OIT a törvény hatálybalépésétől számított két hónapon belül létrejöjjön, működését 1997. december 1. napján megkezdhesse. 

		Az OIT működésének megkezdéséig az OIT jogkörét az igazságügy-miniszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja, erre az időre azonban az Országos Bírói Tanácsnak a Bsz. 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott egyetértési jogköre fennmarad. 

		Az OIT Hivatala 1998. február 1. napján kezdi meg működését, ez időpontig a Hivatal feladatait továbbra is az Igazságügyi Minisztérium látja el. 


A 104. §-hoz

		A Javaslat rendelkezik arról, hogy a Hivatal működése megkezdésének napján az Igazságügyi Minisztériumnak megszűnik az a tevékenysége, amely a Javaslat szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik. Ezzel kapcsolatban a Hivatal feladatkörébe tartozó tevékenységet ellátó minisztériumba beosztott bírák részére a Javaslat biztosítja, hogy választhasson, a jövőben milyen tevékenységet kíván ellátni. A beosztott bíró kérheti, hogy a minisztériumon belül más munkakörben maradjon, kérheti a Hivatalba történő beosztását, vagy tényleges bírói szolgálati helyre beosztását. 


A 105. §-hoz

		A Javaslat megerősíti, hogy a törvény hatálybalépésekor már határozott időre kinevezett bírósági vezetők megbízatása változatlanul a kinevezéstől számított öt évre szól. 



A 106-107. §-hoz

		A Javaslat rendelkezik arról, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások meddig alkalmazhatók. 

		A bíróságokra vonatkozó hatályos igazságügy-miniszteri rendeleteket a törvény végrehajtásához igazítva módosítani kell, illetőleg hatályon kívül kell helyezni, ez a Javaslat szerint az igazságügy-miniszter feladata. 

Hatályukat vesztő jogszabályok

A 108. §-hoz

		A Javaslat rendelkezik a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a módosítását tartalmazó más jogszabályok megfelelő rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről.

Módosuló jogszabályok

A 109. §-hoz

		A Javaslat a 98. §-ában megfogalmazottak miatt módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit. A statisztikai törvény módosítása pedig azért szükséges, mert a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek körét ki kell egészíteni az e feladatot a jövőben ellátó OIT Hivatalával.


A bírósági igazgatás új rendszere szükségessé teszi az OIT igazgatási tevékenységét segítő végrehajtó szervezet - az OIT Hivatala - létrehozását. 

A Hivatal működéséhez szükséges költségeket az alábbi táblázat tartalmazza.

millió Ft-ban



1998.
1999.
Összesen
Személyi juttatás és járulékai
ż	bírói előmeneteli rendszerbe tartozók (15 fő)

93,5

31,3

124,8
ż	igazságügyi alkalmazottak
     (tisztviselő 20 fő, ügykezelő 10 fő, fizikai 3 fő)

62,4

18,1

80,5
-	az Igazságügyi Minisztériumból az OIT Hivatalába átcsoportosításra kerülő 32 fő személyi juttatása és járulékai kiegészítésére


15,4


4,6


20,0
Működési kiadás
12,0
6,4
18,4
Felhalmozási kiadások



-	Első felszerelés
23,2
--
23,2
-	A bírósági ügyintézés elengedhetetlen korszerűsítése érdekében az informatikai rendszer rekonstrukciója, az elavult számítógépek cseréje és 2600 számítógépes munkahely létrehozása céljára - a PHARE támogatáson kívül - szükséges költségvetési támogatás






--






500,0






500,0




Kiadás összesen
206,5
560,4
766,9

-------------------------------------------------------------------------------Ç   Ť   x Ł   u -     Ş   p ¦   k L     Ţ   h -   e -    6  b     é  _ â  Z ë  W --- ` `@ `   a  a  a
ë  ę  x ź  u Ň  r Ţ  o ˝  l 
  g   d "
