"1ż
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA









T/4219. számú

t ö r v é n y j a v a s  l a t


Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének 
megállapításáról








Előadó: Dr. Vastagh Pál
igazságügyminiszter







Budapest, 1997. április


1997. évi ... számú törvény


Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének 
megállapításáról


1.§

		 (1) A bírósági szervezet részeként, a külön törvényekben meghatározott feladatok ellátására 1999. január 1. napjától a Fővárosban, Szegeden és Pécsett ítélőtábla kezdi meg működését.

		(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdve 

		a/ a Fővárosi Ítélőtábla illetékessége Budapest területére, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megye,

		b/ a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye,

		c/ a Pécsi Ítélőtábla illetékessége Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye

területére terjed ki. 

2.§

		(1) Az 1.§ (1) bekezdésében említett ítélőtáblákon kívül, legkésőbb 2003. január 1. napjáig Győr és Debrecen székhelyen további két ítélőtábla létesül. Az ítélőtáblák működése megkezdésének időpontjáról külön törvény rendelkezik.

		(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdve

		a/ a Fővárosi Ítélőtábla illetékessége Budapest területére, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye,

		b/ a Debreceni Ítélőtábla illetékessége Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 

		c/ a Győri Ítélőtábla illetékessége Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye,

		d/ a Pécsi Ítélőtábla illetékessége Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye,

		e/ a Szegedi Ítélőtábla illetékessége Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye

területére terjed ki.

3.§

	Ez a törvény 1997. október 1. napján lép hatályba.



















INDOKOLÁS

az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


I.

		A bírósági reformot több egymásra épülő elem megvalósítása, illetve ezeknek több törvényjavaslatban történő megfogalmazása jelenti. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat állapítja meg a bíróságok szervezetét, és utal arra, hogy a fővárosban és a külön törvényben írt székhelyeken ítélőtáblák működnek. 

		Az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) rendelkezik arról, hogy Magyarországon öt ítélőtábla működik, melyek fokozatosan kezdik meg működésüket.

		Az ítélőtáblák létrehozását, a bírósági szervezetbe történő beillesztését a következők indokolják. A hatályos szabályozás szerint a három szintű bírósági szervezetet a reform céljainak megvalósítása érdekében úgy kell megváltoztatni, hogy a helyi bíróságok és a megyei bíróságok közötti munkamegosztás célszerűbb legyen, jobban igazodjon a bírói kar struktúrájához, szakismeretéhez. A hatáskörök átrendezését valamint a kétfokú jogorvoslati rendszer bevezetését a Polgári perrendtartás módosításával, illetve a büntetőeljárás újraszabályozásával lehet elérni, ezáltal a bonyolultabb ténybeli és jogi megítélésű ügyek a szakmailag felkészültebb megyei bíróságokra kerülhetnek. 

		A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerint az ítélőtáblák kizárólag jogorvoslati fórumként működnek, így a Legfelsőbb Bíróság - ítélkezési munkaterhének csökkenésével - maradéktalanul elláthatja a bírósági jogalkalmazás egységesítésével kapcsolatos alkotmányos feladatait.
	Az ítélőtábláknak a bírósági szervezetbe történő illesztése egyben visszatérést jelent a magyar jogi hagyományokhoz és harmonizál az Európai Unióhoz tartozó államokban működő bírósági szervezeti rendszerekkel is. 

II.

Részletes indokolás

1.§-hoz

		A Javaslat szerint Magyarországon 5 ítélőtábla működése indokolt, de ezek csak fokozatosan kezdik meg működésüket. Az ítélőtáblák székhelyét és illetékességi területét a bíróságok ügyforgalmi adatai, a bírói utánpótlás biztosíthatósága, illetve Magyarország földrajzi adottságai határozzák meg.

		A Javaslat szerint 1999. január 1-jén 3 ítélőtábla kezdi meg működését, Budapest, Pécs, illetve Szeged székhellyel. Budapest központi fekvése, jó megközelíthetősége miatt - a fővárosi bíróságok létszámát és munkaterhét is figyelembe véve -  az ügyek jelentős része a Budapesten működő ítélőtáblához tartozna.

		A fővárosi ítélőtáblán kívül Pécs, illetve Szeged székhely melletti döntést az határozta meg,  hogy az első lépcsőben a Dunántúlon és Tiszántúlon úgy célszerű elhelyezni az ítélőtáblákat, hogy azok egy-egy régiót, összefüggő területet képezzenek. Fontos szempont, az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó bíróságok bírói létszáma, a bírói utánpótlás biztosíthatósága és az a tény, hogy Pécsett és Szegeden jogi egyetem működik. E székhelyeken 1950. végéig ítélőtáblák, illetve felsőbíróságok működtek. 

2.§-hoz

		A javaslat értelmében legkésőbb 2003. január 1-ig további két ítélőtábla kezdi meg működését Győr és Debrecen székhellyel, mivel a reform céljainak megvalósításához a végleges megoldást az öt ítélőtábla felállítása jelenti. 


"
