"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA










T/4231. számú

T Ö R V É N Y J A V A S L A T


a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról











előadó: dr. Vastagh Pál



Budapest, 1997. április


1997. évi ... törvény

a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról


1.§

		(1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló - többször módosított - 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5.§-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész)

\"a) tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülésein;\"

		(2) Az Ütv. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész)

\"e) a Legfelsőbb Bíróság előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a külön törvényben meghatározott jogkörét;\"

		(3) Az Ütv. 5.§-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész)

\"h) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ez irányú feladatait;\"



2.§

		Az Ütv. 11.§-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során)
		\"b) ellenőrizheti az illetékes szerveknél a büntetések és intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartását, így különösen
	a közérdekű munka,
	a pénzbüntetés,
	a mellékbüntetések,
	a kényszergyógykezelés és a kényszergyógyítás végrehajtását, továbbá
	a feltételes szabadságra bocsátás, a pártfogó felügyelet és az utógondozás, valamint 
	a bűnügyi nyilvántartás és az idegenrendészeti őrizet
törvényességét;\".


3.§

		(1) Az Ütv. 17.§-ának (1) bekezdésében \"a szabálysértési és rendészeti ügyekben alkalmazott őrizetbe vétel,\" szövegrész helyébe \"a rendőrség által alkalmazott, a huszonnégy órai időtartamot meg nem haladó közbiztonsági őrizetbe vétel,\" szövegrész lép.

		(2) Az Ütv. 17.§-ának (4) bekezdésében \"az elzárás végrehajtására, az elkövetők őrizetben tartására, illetőleg szabadon bocsátására,\" szövegrész helyébe \"a pénzbírságot helyettesítő elzárásra, illetőleg a szabadon bocsátásra,\" szövegrész lép.



4.§

		Az Ütv. 18.§-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"18.§ A Magyar Köztársaság ügyészi szervei:

a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége;

b) a fellebbviteli főügyészségek;

c) a megyei főügyészségek, illetőleg a Fővárosi Főügyészség;

d) a helyi ügyészségek (a megyékben városi, Budapesten kerületi ügyészségek);

e) a Katonai Főügyészség;

f) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség;

g) a területi katonai ügyészségek.\"


5.§

		Az Ütv. 21.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) A fellebbviteli főügyészség élén a fellebbviteli főügyész, a megyei főügyészség élén a megyei főügyész, a Fővárosi Főügyészség élén a fővárosi főügyész, a helyi (városi, kerületi) ügyészség élén a helyi (városi, kerületi) vezető ügyész, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség élén a fellebbviteli vezető ügyész, a területi katonai ügyészség élén a vezető ügyész áll.\"


6.§

		Az Ütv. 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

		\"23.§ A legfőbb ügyészt az Országgyűlés, a többi ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélkül őrizetbe venni, ellene büntető-, illetőleg szabálysértési eljárást indítani, vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. E jogról - a szabálysértési eljárás kivételével - lemondani nem lehet.\"


7.§

		Az Ütv. 3.§-a (2) bekezdésének f) pontjában, V. fejezetének címében és az azt követő alcímben, 13.§-ának (1) bekezdésében, 13.§-a (2) bekezdésének felvezető szövegében és e) pontjában az \"általános törvényességi felügyelet\" szövegrész helyébe az \"ügyészi törvényességi felügyelet\", 13/A.§-a (1) bekezdésében pedig a \"általános törvényességi felügyeleti\" szövegrész helyébe az \"ügyészi törvényességi felügyeleti\" szövegrész lép.


8.§

		(1) Ez a törvény 1997. október 1. napján lép hatályba.

		(2) A fellebbviteli főügyészségeket az ítélőtáblákkal, a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget pedig a Fővárosi Ítélőtáblával azonos székhellyel kell felállítani. A fellebbviteli főügyészségek és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség az ítélőtáblákkal azonos időpontban kezdik meg működésüket.

		(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Ütv. preambuluma és 17.§-ának (3) bekezdése;

b) az Ütv. 2.§-ában az \"alkotmányerejű törvényben\", 3.§-a (1) bekezdésének b) pontjában \"az alkotmányerejű törvények\", 5.§-a (2) bekezdésének b) pontjában az \"alkotmányerejű törvény,\", 22.§-ának (1) bekezdésében az \"alkotmányos\", mellékletének 1/c. pontjában a \"népi\" szövegrész.


I N D O K O L Á S


a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. 
törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz


Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S


		Az igazságszolgáltatás reformja keretében kidolgozott és az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatok alapvetően érintik, megváltoztatják a bíróságok jelenlegi szervezetét és igazgatási rendszerét.

		A négyszintű bírósági szervezet létrehozása - az ítélőtáblák felállítása - és a bíróságok igazgatási rendszerének megváltozása, továbbá a legfőbb ügyész szerepe a jogegységi eljárásban az ügyészség szervezetét, feladatait, illetőleg a legfőbb ügyész jogkörét is érinti. Nevezetesen:

a) A négyszintű bírósági szervezethez igazodva létre kell hozni a felállítandó ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészségi szervezeti egységeket: a fellebbviteli főügyészségeket, illetőleg a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget. Ezek az új szervezeti egységek az ítélőtáblák előtt folyó bírósági eljárásokban látnak el törvényben meghatározott ügyészi feladatokat.

b) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerint megváltozik a bíróságok igazgatási rendszere, s abban meghatározó szerepet kap az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amelynek egyik tagja lesz - az említett törvényjavaslat szerint - a legfőbb ügyész is.

c) Ugyancsak szerepet kap a legfőbb ügyész - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat, illetőleg az eljárási törvények ahhoz kapcsolódó szabályai szerint - a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó jogegységi eljárásokban.

		Mindezek a változások a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosítását igénylik. Ennek kapcsán indokolt - a jogrendszerben bekövetkezett egyéb változásokra figyelemmel - a törvény egyes, időközben meghaladottá vált rendelkezéseit is módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

		Az előbb ismertetett szempontokra figyelemmel a Javaslat módosítja az Ütv-nek a legfőbb ügyész jogkörét megállapító rendelkezéseit, az ügyészség szervezetével kapcsolatos szabályait, az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók mentességére vonatkozó rendelkezését, továbbá módosítja, illetőleg hatályon kívül helyezi az Ütv. meghaladottá vált rendelkezéseit.


R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S

Az 1.§-hoz:

		A Javaslat 1.§-a - az Ütv-nek a legfőbb ügyész jogkörét megállapító 5.§-án belül a (2) bekezdés meghaladottá vált a), e) és h) pontjai helyébe lépő új a), e) és h) pontok beiktatásával - egyrészt pontosítja a jelenlegi a) pont szövegét, másrészt kiegészíti a legfőbb ügyész jogkörét felsoroló rendelkezéseket azokkal, amelyek a legfőbb ügyésznek a jogegységi eljárásban való közreműködésére, illetőleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban betöltendő szerepére utalnak:

		A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat megváltoztatja a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének jogkörét, ezért nem indokolt, hogy ezeken az üléseken a legfőbb ügyész is részt vegyen. A Javaslat ugyanakkor továbbra is biztosítja a legfőbb ügyésznek azt a jogát, hogy az Országgyűlés ülésein és az Alkotmánybíróság teljes ülésein tanácskozási joggal részt vegyen (1.§ (1) bekezdés).

		A Javaslat figyelemmel van arra is, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerepet biztosít a legfőbb ügyésznek a jogegységi eljárásban és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban (1.§ (2)-(3) bekezdés).


A 2-3.§-hoz:

		Az Ütv. 11.§-ának b) pontjában foglalt felsorolásban szereplő büntetési nemeket - a \"szigorított javító-nevelő munkát\", a \"javító-nevelő munkát\" - az 1993. évi XVII. törvény 7.§-a a \"közérdekű munka\" büntetési nemmel váltotta fel. A Javaslat 2.§-a erre a törvényi változásra figyelemmel módosítja az Ütv. 11.§-ának b) pontját. Egyúttal a javaslat kiegészíti az Ütv. 11.§-ának b) pontjában foglalt felsorolást az \"idegenrendészeti őrizet\"-tel, mivel ennek a nem büntetőjogi intézkedésnek a végrehajtása is az ügyész törvényességi felügyeleti ellenőrzése alá tartozik.

		Mivel a szabálysértési eljárásban az őrizetbe vétel már nem alkalmazható, az elzárás pedig csak a pénzbírságot helyettesítő büntetés lehet, továbbá a rendészeti ügyekben is csak az idegenrendészeti őrizet, illetőleg a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 38.§-ának (1) bekezdésében említett közbiztonsági őrizet intézménye maradt fenn, a Javaslat 3.§-a módosítja, a hatályos jogszabályokhoz igazítja az Ütv. 17.§-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.



A 4.§-hoz:

		Az Ütv. 18.§-a határozza meg az ügyészi szervezet tagozódását, felsorolva a Magyar Köztársaság ügyészi szerveit. A Javaslat 4.§-a az Ütv. 18.§-ának helyébe új rendelkezést iktat be, amely a négyszintű bírósági szervezethez igazodó ügyészségi szervezeteket határozza meg:

a) A jelenleg meglévő ügyészségi szervezeti egységeket megtartva, a felállítandó ítélőtábláknak megfelelő szintű - a Legfőbb Ügyészségnek alárendelt - új ügyészségi szervezeti egységek, a fellebbviteli főügyészségek alakulnak, amelyek az ítélőtáblák előtt folyó eljárásokban önállóan biztosítják az ügyészi részvételt, illetőleg közreműködést.

b) A bírósági szervezet reformjára tekintettel a jelenlegi katonai ügyészi szervezet - a Katonai Főügyészség, területi katonai ügyészségek - meghagyásával a Katonai Főügyészségnek alárendelt, önálló szervezetként működő új katonai ügyészségi egységet is létre kell hozni a budapesti székhelyű ítélőtábla előtt a katonai büntetőeljárásból eredő feladatok ellátására. Ez az új katonai ügyészségi szerv a Katonai Fellebbviteli Ügyészség.

		A megyei bíróságok katonai tanácsainak határozataival kapcsolatos másodfokú eljárásokra a budapesti székhelyű ítélőtábla rendelkezik majd kizárólagos illetékességgel. Ebből következően a Katonai Fellebbviteli Ügyészség illetékessége is kizárólagos lesz ezekben az ügyekben.


Az 5.§-hoz:

		A Javaslat 5.§-a az ügyészi szervezet új tagozódásának megfelelően módosítja az Ütv. 21.§-ának (1) bekezdését, amely az egyes ügyészségi szervezetek vezetőit sorolja fel.


A 6.§-hoz:

		A Javaslat 6.§-a az ügyészek, ügyészségi titkárok, fogalmazók és nyomozók mentelmi jogának szabályát módosítja - kiterjesztve a mentelmi jogot a szabálysértési eljárás megindítására is -, figyelemmel a bíróságok szervezetéről szóló törvényjavaslatban szereplő új mentelmi jogi szabályra. A mentelmi jogról - a szabálysértési eljárás kivételével - lemondani nem lehet.


A 7.§-hoz:

		Az Ütv-nek az ügyész \"általános törvényességi felügyeleti\" jogkörét megjelölő szóhasználata meghaladottá vált, hiszen a jogrendszerben bekövetkezett változások folytán az ügyész törvényességi felügyeleti jogköre ma már korántsem tekinthető általánosnak. Ezért a Javaslat 7.§-a az \"általános törvényességi felügyelet\" megjelölés helyett az \"ügyészi törvényességi felügyelet\" elnevezést iktatja be a törvénybe.


A 8.§-hoz:

		A Javaslat 8.§-a a törvény hatálybalépéséről, továbbá az Ütv. preambulumának és az ugyancsak meghaladott rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.





"
