"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/4278. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi 
és a mezei őrszolgálatról













							Előadó: Kuncze Gábor
								   belügyminiszter
							Budapest, 1997. május


1997. évi ...... törvény

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi 
és a mezei őrszolgálatról



Az Országgyűlés az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értéket képviselő nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni fokozottabb védelme, a védett természeti értékek és területek megóvása, valamint a termőföldek őrzése  érdekében a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

A fegyveres biztonsági őrség

1. §

(1) Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

	a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos  létesítményt;

	b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

	c) a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes bármely anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet;

	d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

	e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

	f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

(2) A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrhatóság, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3) Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres  biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a Belügyminisztérium az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozathozatal előtt ki kell kérni a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének  véleményét.  

(4) A határozat - az őrzésre kötelezésen túl - meghatározza:

	a) az őrzés biztonsági rendszerét;

	b) a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.

(5) A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető:

	a) állandó (visszavonásig tartó),

	b) időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő ciklikus),

	c) ideiglenes (határozott időtartamú) 

	jelleggel.

(6) Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek szervezetében is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum, illetve személyőrzési, kísérési feladatok ellátására, amelyekhez a jelen törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.



2. §

(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani  és viselni annak költségeit.

(2) A kötelezett biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását. 

3. §

(1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2) A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az - figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra,  az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére - biztosítsa az elrendelő határozatban szereplő létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott  jogellenes cselekmények elleni védelmét.

4. §

(1) A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági és szakmai felügyelet - az 1. § (3), a 4. § (2), a 9. § (1), valamint a 10. § (9) és (10) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőrhatóság)  hatáskörébe tartozik. Ennek keretében a rendőrhatóság:

	a) ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;

	b)  biztosítja és hitelesíti  a fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványát;

	c) jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;

	d) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;

	e) indokolt esetben kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;

	f)  igény esetén a kötelezett költségére megszervezi és végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását, lövészeteit és más speciális képzési, továbbképzési feladatait;

	g) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.

(2) Ha a rendőrhatóság azt állapítja meg, hogy: 

	a) a jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig nem hozták létre, illetőleg, ha a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,

	b) a fegyveres biztonsági őrséget belügyminisztériumi engedély nélkül megszüntették,

	c)  a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak és a kötelezett a rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozatának 24 órán belül nem tesz eleget,

akkor az őrzésről a Belügyminisztérium a rendőrhatóság  útján gondoskodik, az őrzés fenntartására kötelezett költségére. A felmerült költségek kötelezett által történő megfizetését a Belügyminisztérium határozatban rendeli el.

(3) A rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozata elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.

5. §

(1) A kötelezett a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

	a) beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, felszerelést, a szolgálati igazolványokat, ruházatot;

	b) gondoskodik  a fegyveres biztonsági őrök képzéséről és továbbképzéséről.

(2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője:

	a) meghatározza az őrszolgálati feladatokat;

	b) kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének  c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat.

6. §

(1) A  fegyveres   biztonsági   őr a fegyveres   biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver  viselésére jogosult - tagja.

(2) Fegyveres biztonsági őr az a belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki 18. életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt képesítési feltételekkel. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell. 

(3) A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasságot a jogviszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizni kell. Fegyveres biztonsági őrnek csak az alkalmazható, aki a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel és írásban hozzájárul alkalmasságának ellenőrzéséhez. 

7. §

A fegyveres biztonsági őr akkor látható el szolgálati igazolvánnyal és felszereléssel, akkor vezényelhető szolgálatba, ha a rendőrhatóság és a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott rendelkezések és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tesz és igazolja, hogy rendelkezik a lőfegyver használatához szükséges szakismerettel, gyakorlati jártassággal.


8. §

(1) A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2) A formaruhának egyértelműen különböznie kell a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától.

(3) A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán \"fegyveres biztonsági őr\" felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.

(4) A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:

	a) a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;

	b) a \"fegyveres biztonsági őrség\" feliratot;

	c) a működtető szerv megnevezését;

	d) a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását;

	e) a \"szolgálatban fegyverviselésre jogosult\" feliratot;

	f)  az érvényességi idejét;

	g)  az igazolvány kiállításának helyét és időpontját;

	h) a rendőrhatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát.

9. §

(1) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a Belügyminisztérium engedélyezi. 

(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - a rendőrségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A szolgálati tevékenységhez csak az Országos Rendőr-főkapitányság Kutyavezető-képző Iskolája által minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható. 

(3) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

10.  § 

(1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles: 

	a) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;

	b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség                                         megérkezéséig visszatartani, tőle a támadásra és testi sértésre alkalmas  eszközöket elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni. 

(2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:  

	a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül,  szájkosárral ellátott szolgálati kutyát;

	b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására  bilincset;

	c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát;

	d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett  támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat vagy lőfegyvert használhat.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles  gondoskodni  arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz  alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel  elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(6) A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

	a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;

	b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

	c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

	d) figyelmeztető lövésnek.

(7) A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(9) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak.

(10) A fegyveres biztonsági őr lőfegyverhasználatának és az e törvényben meghatározott intézkedésének jogszerűségét az őrség működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki  az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. 

(11) A fegyveres biztonsági őrt a fokozott büntetőjogi  védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg.

II. Fejezet
A természetvédelmi őrszolgálat

11. §

Külön törvényben meghatározottak szerint a nemzeti park vagy a természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság) szervezetében Természetvédelmi Őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

12. §

A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság illetékességi területén jogosult és köteles:

	a) a természet védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

	b) a természet védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

	c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, csomagját átvizsgálni;

	d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

	e) védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét, vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét, vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint  a fogási naplót ellenőrizni;

	f) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt lefoglalni;

	g) a természet védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, a rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;

	h) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni;

	i) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

13. §

(1) A természetvédelmi őr a 10. § (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

(2) A természetvédelmi őr intézkedéseire a 10. § (3)-(5) bekezdéseit - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(3) A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

14. §

Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat

(1) Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles:

	a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

	b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

	c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;

	d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

15. §

Közös szabályok

(1) A 11. és a 14. §-ban meghatározott őrszolgálatok (őrök) országos felügyeletét a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a munkáltatójának haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(4) A természetvédelmi őr egyenruhával, szolgálati maroklőfegyverrel és kényszerítő eszközzel való ellátásáról a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatóság, az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruházattal és könnygázszóró palackkal történő ellátásáról az alkalmazó helyi önkormányzat gondoskodik.


III. fejezet

A mezei őrszolgálat

A mezei őrszolgálat létesítése

16. §

 (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2) Ha a termőföldet bármely törvényes jogcímen használó (a továbbiakban: birtokos) 100 hektár vagy annál nagyobb területű egybefüggő termőfölddel rendelkezik, magán mezei őrszolgálatot létesíthet. Több birtokos magán mezei őrszolgálatot hozhat létre, ha együttesen legalább 100 hektár területű egybefüggő termőfölddel rendelkeznek.

(3) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel és a (2) bekezdés kivételével - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. §

(1) A mezei őrszolgálat létrehozását az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi. 

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és  a földrészletek helyrajzi számát.

(3) Ha a mezei őrszolgálat létesítésének a 16. § (2) bekezdése szerinti feltételei megvannak, a nyilvántartásba vétel nem tagadható meg.

18. §

(1) A mezei őrszolgálat csak a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

19. §

(1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat rendeletben szabályozza. A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként.

(2) A magán mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a birtokosok viselik.

A mezőőr

20. §

(1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

(2) Mezőőr az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette.

21. §

(1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a 16. § (2) bekezdése szerinti birtokos (a továbbiakban együtt: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2) A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a megyei földművelésügyi hivatalt és az illetékes rendőrkapitányságot a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően három napon belül írásban értesíti.


22. §

(1) A mezőőr  e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését a  megyei  földművelésügyi hivatal szervezi meg.

(2) A megyei földművelésügyi hivatal a mezőőrt az előírt vizsga és eskü letétele után nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.

(3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített  könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

(4) Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrhatóság visszavonja.

A mezőőr feladatai

23. §

(1) A mezőőr a működési területen jogosult:

	a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a  terület elhagyására felszólítani;

	b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;

	c) azt a személyt,  aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;

	d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;

	e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, továbbá határterületen a határőrséggel.

(3) A 23. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint  a halászati őrre.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

24.  §

(1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

(2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.

25. §

(1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a  személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

26. §

A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre.



A hegyőrre vonatkozó külön szabályok

27. §

(1) A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.

(2) A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.

28. §

(1) A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2) A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és az illetékes rendőrkapitányságot a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.

29. §

(1) A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.

(2) A hegyőr az előírt vizsga letétele után a hegybíró előtt tesz esküt, aki nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.


IV. fejezet

Záró rendelkezések

30. §

(1) Ez a törvény - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A törvény I. fejezetének hatályba lépéséig a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felülvizsgálja a törvény kihirdetésekor - a 39/1976.(X. 30.)MT rendelet alapján - működő fegyveres biztonsági őrségek további fenntartásának szükségességét. A felülvizsgálat alapján a további működtetésről e törvény hatályba lépését követően, a törvény előírásainak megfelelően kell rendelkezni. 

(3) A törvény I. fejezetének hatályba lépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye őrszolgálati okmányait, ezekből eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatályba lépéséig kell végrehajtani.

(4) A honvédelmi miniszter fegyveres biztonsági őrség létesítésére azoknak a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítményeknek a tekintetében jogosult, amelyeknek ellátja irányítását és felügyeletét. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei tekintetében jogosult fegyveres biztonsági őrség létrehozására. A belügyminiszter, illetve a rendőrség jogkörét a honvédség irányításával működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrségek vonatkozásában pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter gyakorolja, a 10. § (10) bekezdésben meghatározott kivizsgálást az általa kijelölt szerv végzi.  

(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig  rendelettel adja ki a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát. A szabályzat tartalmazza a szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenőrzési, képzési és továbbképzési, szolgálat-ellátási renddel, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a lőfegyver - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit.

(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel - a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel - egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig rendelettel adja ki a mezőőr és a hegyőr működésének,  szolgálati viszonyának, valamint vizsgáztatási rendjének szabályzatát.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit.







I n d o k o l á s

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi 
és a mezei őrszolgálatról szóló javaslathoz


Általános indokolás

A  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy - a törvényi szabályozásig - rendeletben szabályozza a fegyveres biztonsági őrség létrehozásának, működésének és megszüntetésének feltételeit.

Az Rtv. 100. §-ának (2) bekezdése szerint a törvényi szabályozást legkésőbb 1995. október 1-ig meg kell alkotni. Ugyanakkor a Kormány 1033/1994. (V. 6.) határozatának 7. pontja a belügyminiszter elsődleges felelősségével előírja: \"7. Jogszabály-tervezetet kell készíteni a természetvédelmi őrök, valamint a vagyonvédelmi feladatokat ellátó mezőőrök, erdőőrök, halőrök, vadőrök, vasúti őrök, árvízvédelmi létesítmények őrei intézkedési jogosítványaira, működésük felügyeletére.\"

Mind a fegyveres biztonsági őrségek, mind a mezőgazdasági és természetvédelmi őrök közfeladataik teljesítése érdekében biztosított intézkedési jogosultságai olyan állampolgári alapjogokat érintenek (kényszerítő eszközök használata, fegyverhasználat, feltartóztatás joga, jármű átvizsgálás stb.), amelyeket a jogalkotási törvény szerint csak törvényben lehet korlátozni.

Az országban vannak olyan objektumok, létesítmények, folynak olyan tevékenységek, amelyek fokozott felügyelete, ellenőrzése, őrzése vonatkozásában - az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontosságuk, katasztrófaveszélyességük vagy pótolhatatlan történelmi, nemzeti értékük miatt - függetlenül ezek tulajdoni hovatartozásától, az államnak megkülönböztetett felelőssége érvényesül.

Ezen létesítmények és tevékenységek jogellenes sérelme olyan, az egész társadalmat vagy nagy részét sújtó negatív hatásokat okozhat, hogy  a világ szinte valamennyi országában az állam létérdeke ezek - a jogi szabályozáson túl - materiális őrzésének, védelmének is biztosítása.

Koncepcionálisan az egyes veszélyeztetett objektumok, tevékenységek, illetve vagyontárgyak őrzésének biztosítására többféle lehetőség kínálkozik.

A biztonságért fennálló állami felelősség terén még  vállalható ésszerű kockázat és a gazdaságossági szempontok alapján a javaslat értelmében a fokozott biztonság fenntartására és finanszírozására az objektum, vagyontárgy birtokosát, a tevékenység folytatóját államigazgatási határozattal kell kötelezni úgy, hogy a fegyveres biztonsági őrséget vagy saját szervezetében köteles létrehozni és működtetni vagy a biztonságról más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szervvel kötött szerződés útján kell gondoskodnia.

Sarkalatos kérdés a fegyveres biztonsági őrszolgálat, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenység elhatárolása. A két terület közötti alapvető különbség a tevékenység irányultságában, az őrzés, illetve a védelem céljában, a megelőzni, elhárítani kívánt jogellenes cselekmény várható hatásának veszélyességi fokában keresendő. A fegyveres biztonsági őrzés kizárólag azokon a területeken rendelhető el, ahol azt az állam működésének és a lakosság ellátásának biztonságához fűződő társadalmi érdek szükségessé teszi. A mérlegelési körön kívül esik tehát az őrzés tárgyának vagyoni értéke. Ez a magasabb szintű érdekkör, az ennek érvényesítéséért fennálló közvetlen állami felelősség az alapja annak, hogy az ilyen objektum birtoklásának, tevékenység folytatásának feltétele a javaslatban előírt fokozott biztonsági követelmények megteremtése, továbbá annak is, hogy az őrzést végzők a javaslat alapján - a rendvédelmi szervek tagjainál szűkebb - de a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végzőknél lényegesen szélesebb körű intézkedési és kényszerítő eszköz használati jogosítványokkal rendelkeznek.

A javaslat I. fejezete meghatározza a fegyveres biztonsági őrzés lehetséges területeit és a Belügyminisztérium hatáskörébe utalja, hogy egyedi államigazgatási határozattal - az illetékes tárcával vagy jegyzővel együttműködve - e körből kijelölje azokat a létesítményeket, illetve tevékenységeket, amelyek őrzése közbiztonsági érdekből szükséges.

Tekintettel az életviszonyok ma még beláthatatlan változási lehetőségeire, a javaslat a taxáció helyett példálózó felsorolást ad az elrendelés lehetséges területeiről.

A fegyveres biztonsági őrség létrehozása elrendelésének, illetve megszüntetése engedélyezésének jogát a Belügyminisztériumra ruházza, előzetes véleményezési jogosultságot biztosítva a szakterület szerint illetékes miniszternek, illetve önkormányzati jegyzőnek.

Lehetőséget biztosít arra, hogy  a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek az egyes olyan alap-, illetve járulékos feladataik ellátására, melyekhez az e javaslatban előírt felkészültség és intézkedési jogosultság elegendő, fegyveres biztonsági őrséget hozzanak létre.

A javaslat szabályozza a fegyveres biztonsági őrség működtetési, ellátási és finanszírozási kötelezettségét. Megjelöli a fegyveres biztonsági őrség hatósági és szakmai felügyeletére jogosult szervezetet és ennek jogosítványait. Garanciális rendelkezéseket tartalmaz az elrendelő határozat megszegésének esetére. Meghatározza a fegyveres biztonsági őr alkalmazási feltételeit, intézkedési és kényszerítő eszköz használati jogosítványait, kijelöli a működése törvényességi felügyeletét ellátó szervezetet. 

A természeti értékek és területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, amelyek jövő nemzedékek számára való megőrzése az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele. Hosszú távú társadalmi és kiemelt állami érdek ezért a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése. A javaslat II. fejezete az e feladatokat ellátó természetvédelmi őr közhatalmi jogosítványait, kötelezettségeit, jogi védelmét és feladatellátása garanciális szabályait határozza meg. A fejezet az egyre fokozódó természetkárosítások, illetve különösen a védett természeti értékek és területek megóvásának egyre növekvő fontossága miatt viszonylag széleskörű intézkedési jogosítványokkal kíván érvényt szerezni a természet-védelemről szóló 1996. évi LIII. törvényben  meghatározott társadalmi és állami érdekeknek. Az állampolgári jogokat korlátozó intézkedési jogosítványok az őrszolgálati feladatellátás eredményességének   biztosításához elengedhetetlenül szükségesek. A 12-13. § az állami, a 14. § az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat jogosítványait és kötelezettségeit, a 15 .§ a közös szabályokat állapítja meg.

A mezőgazdasági őrszolgálatról szóló, többször módosított 25/1980. (IV. 27.) MT rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1980. (VII. 23.) MÉM rendelet elavult szabályozási rendszert valósít meg, amely miatt nélkülözhetetlen a megváltozott tulajdonviszonyokhoz igazodó új, törvényi szintű normarendszer megalkotása. A mezőgazdasági őrök közül a mezőőrökre vonatkozó szabályok korszerűsítésére, illetőleg a hegyőri szolgálat normáinak elkészítésére nem került még sor, mindez a javaslat III. fejezetének a feladata. A javaslat a települési önkormányzatokra és a birtokosokra bízza annak eldöntését, hogy felállítanak-e a termőföldjeik védelmére mezőőrséget vagy sem. A javaslat a mezőőr számára a korábbi jogszabályokhoz hasonlóan széleskörű intézkedési jogosítványokat határoz meg, így pl. megállíthatja azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy a működési területről származó jogellenesen szerzett dolgot szállít.


Részletes indokolás

1. §-hoz

Tekintettel az életviszonyok sokrétűségére és változására, az egyes létesítmények, vagyontárgyak, tevékenységek őrzésének és védelmének szükségessége időszakonként módosulhat. A javaslat keretjellegű felsorolást tartalmaz, amely körből az aktuális veszélyeztetettségi szintnek megfelelően jelölhetők ki azok, amelyek fokozott őrzést igényelnek.

Alapfeltétele az őrzés elrendelésének, hogy azt a közbiztonság és a nemzeti vagyon védelme indokolttá tegye. Az őrzés elrendelése államigazgatási eljárás keretében hozott határozattal történik. Az erre irányuló eljárás megindítását az objektum birtokosa, illetve a tevékenységgel érintett jogszabályban meghatározott szerv, valamint személy kezdeményezheti.

Az őrség működtetésének és megszüntetésének elrendelési jogosultsága a Belügyminisztériumot illeti. A döntés előtt ki kell kérni az illetékes szakminisztérium, valamint az önkormányzat véleményét is. Az ellenvélemények nem akadályozzák a határozathozatalt, elutasításukat azonban indokolni kell.

A határozat a rendelkező részében tételesen tartalmazza a megkívánt biztonság eléréséhez szükséges őrzési rendszert, ennek részeként az őrhelyek számát és helyét, az őrség létszámát, szolgálati rendszerét, az előírt vagy jóváhagyott szolgálati állatok számát, továbbá alkalmazhatósági területét, a személyekkel történő őrzés mellett, illetve helyett telepíthető biztonságtechnikai rendszerek leírását. Ezen túlmenően meghatározza az őrzés időszakos vagy állandó jellegét.

A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek által használt objektumok az ott tárolt dokumentumok és eszközök miatt a fokozott őrzés szükségessége szempontjából az 1. § (1) bekezdésének a) pontja körébe sorolhatók. A (6) bekezdés ezért lehetővé teszi, hogy ezek a szervek a saját létesítményeik és az azokon belül folyó tevékenység őrzésére fegyveres biztonsági őrséget hozzanak létre és működtessenek.

A 2. §-hoz

Az 1. § (1) bekezdése körébe sorolt objektumok birtoklásának, tevékenység folytatásának alapvető felvétele a határozat által előírt biztonságról való gondoskodás. Az ezért fennálló fokozott felelősség miatt az őrzésről a határozat kötelezettje saját irányítási rendszerében működtetett őrséggel köteles gondoskodni. Ahol az önálló őrség létrehozása a kötelezettre aránytalanul nagy anyagi terheket róna és van az adott körzetben fegyveres biztonsági őrséget működtető szerv, ott az őrzés e szervvel kötött szerződés útján is megoldható, amelynek költségei a kötelezettet terhelik.
Ebben az esetben a határozat külön jelöli meg az őrzés és a finanszírozás kötelezettjét.

A 3. §-hoz

A fegyveres biztonsági őrség csak a felállítását elrendelő határozatban szereplő őrzési feladatokra hozható létre. Az őr részére biztosítani kell az e javaslatban meghatározott kényszerítő eszközöket. Tekintettel a határozat kötelezettjeinek előre meghatározhatatlan körére, az őrség tagjainak munkajogi helyzete a kötelezett munkahelyi hovatartozásához igazodik. Ehhez képest a fegyveres biztonsági őr lehet közalkalmazott vagy egyéb munkavállaló.

Az őrség létszámát, felszereltségét és szolgálati rendszerét az adott létesítmény, illetve tevékenység jogellenes cselekmények elleni védelmének igénye határozza meg.

A 4. §-hoz

Az illetékességi terület bűnügyi és közbiztonsági helyzetének alakulásáért való felelősség indokolja azt, hogy a fegyveres biztonsági őrség hatósági és szakmai felügyeletét - a javaslatban kizárólagos belügyminisztériumi hatáskörbe utalt döntési jogkör kivételével - a rendőrség lássa el. 

Azok a körülmények, amelyek a fegyveres biztonsági őrzés elrendelését, illetve fenntartását indokolják vagy megszüntetését lehetővé teszik, az esetek döntő többségében túlnőnek az első fokú hatóság illetékességi területén. Számos esetben az őrséget működtető szerv a főpolgármesteri hivatal, ezért is indokolt a felügyeleti jogosítványokat a megyei (budapesti) rendőr-főkapitánysághoz telepíteni.

Abban az esetben, ha a körülmények szükségessé, illetőleg lehetővé teszik, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság a Belügyminisztérium illetékes szervénél kezdeményezheti a fegyveres biztonsági őrség - a létrehozását elrendelő határozat ideiglenes vagy végleges módosításával történő - megerősítését vagy korlátozását. 

A Belügyminisztériumnak a (2) bekezdésben biztosított jogosítványait az állam működéséhez, illetve a lakosság ellátásának biztonságához fűződő társadalmi érdek teszi szükségessé. A jogerős határozattal ellentétes magatartás e társadalmi érdek érvényesülését veszélyezteti, szükséges ezért a Belügyminisztériumot olyan jogosítványokkal is felruházni, amelyek a jogsértő magatartás szankcionálásától függetlenül lehetővé teszik az előírt biztonság megteremtését, illetve fenntartását célzó intézkedések azonnali foganatosítását.

Az 5. §-hoz

Ha a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséget a saját szervezetében hozza létre, akkor gondoskodik az őrség működtetésének valamennyi feltételéről. Ha az őrzésről már működő fegyveres biztonsági őrség útján gondoskodik - a biztonságért való személyes felelősségéből eredően - köteles kidolgozni a szolgálati okmányokat és jogosult meghatározni az őrszolgálati feladatokat.

A 6. §-hoz

Fegyveres biztonsági őrnek csak az vehető fel, aki teljesíti a (2) bekezdésben előírt feltételeket, amelyeknek meg kell felelnie az alkalmazási jogviszony teljes időszaka alatt. A fegyveres biztonsági őr csak szolgálatban minősül közfeladatot ellátó személynek és kizárólag ekkor jogosult a szolgálati fegyver viselésére.

A 7. §-hoz

Az alkalmazási feltételek meglétét okmányokkal kell igazolni és elméleti, illetve gyakorlati vizsgán kell bizonyítani.

A 8. §-hoz

A javaslat nem írja elő, hogy a fegyveres biztonsági őröket országosan egységes formaruhával kell ellátni. A formaruha - mivel azt a fegyveres  biztonsági őr csak szolgálatban viseli - színében, összetételében, anyagában igazodhat a szolgálat-ellátás követelményeihez, különböznie kell azonban a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek egyenruhájától. A fegyveres biztonsági őröket a Belügyminisztérium országosan egységes, az egyedi azonosítás lehetőségét biztosító szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel látja el. A fegyveres biztonsági őr a szolgálati jelvényt jól látható módon a formaruhán köteles viselni. A jelvény a kívülálló számára azt jelzi, hogy viselője a szolgálat eredményes teljesítése érdekében jogosult az e javaslatban előírt intézkedések foganatosítására. 

A szolgálati igazolvány a fegyveres biztonsági őrség felügyeletére jogosult szervek ellenőrzése, vizsgálata során a szolgálati jelvény viselésének, illetve a szolgálatba vezényelhetőség jogosultságát igazoló okmány.

A 9. §-hoz


A fegyveres biztonsági őrség kényszerítő eszközeinek fajtáját, minőségét és mennyiségét a Belügyminisztérium a létesítést elrendelő határozatban engedélyezi. A kényszerítő eszközök fajtája, mennyisége az őrség létszámához és a feladat ellátás körülményeihez igazodik, minőségét pedig az határozza meg, hogy az csak a rendőrségnél rendszeresített eszköz lehet.

A rendszeresítés során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait, gondosan vizsgálni kell az eszköz alkalmazásának élettani hatásait. Kényszerítő eszközként csak olyan szolgálati kutya alkalmazható, amely az ORFK Kutyavezető-képző Iskolától megfelelő minősítést kapott. A javaslat nem tiltja, hogy a fegyveres biztonsági őrt a munkáltatója - az elrendelő határozatban nem szereplő - vagyonőrzési feladatokkal bízza meg. Az őrség számára biztosított fegyver és lőszer azonban kizárólag a határozatban előírt szolgálati tevékenységhez, illetve - az ennek eredményességét szolgáló - képzéshez használható.

A 10. §-hoz

A határozat kötelezettjének a fegyveres biztonsági őrség működtetése mellett az őrségutasításban előírt biztonsági eszközök, illetve berendezések telepítésével és működtetésével kell gondoskodnia az előírt biztonságról. A fegyveres biztonsági őr őrutasítása részletezi azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyeket az őrnek ugyancsak a biztonság érdekében be kell tartania, illetve tartatnia. Ez az a szigorúan behatárolt kör, amelynek keretei között a fegyveres biztonsági őr jogosult és a biztonság érdekében köteles is intézkedni. 

A fegyveres biztonsági őr csak azt a személyt jogosult tevékenysége abbahagyására felszólítani, aki a biztonságot sérti, illetve veszélyezteti. Az igazoltatási jogosultság a jogellenes cselekmény elkövetőjének azonosítását szolgálja. Ha a biztonságot sértő, illetve veszélyeztető személy a fegyveres biztonsági őr felszólításának nem engedelmeskedik, tettlegesen ellenszegül, akkor az őr jogosult őt személyes szabadságában korlátozni és a rendőrség megérkezéséig visszatartani. Saját biztonsága, illetve az intézkedés eredményessége érdekében a visszatartott személy ruházatát, csomagját átvizsgálhatja, tőle a támadásra, testi sérülés okozására alkalmas eszközöket elveheti.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a fegyveres biztonsági őr a biztonság érdekében foganatosított intézkedései kikényszerítése céljából kényszerítő eszközöket alkalmazzon. A javaslatban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása csak a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, kizárólag az azt elkövető személlyel szemben, a felszólítás eredménytelensége esetén lehetséges, oly módon, hogy az alkalmazott eszköz fajtája, illetve az alkalmazás módja igazodjon az ellenszegülés mértékéhez.

A fegyveres biztonsági őr kizárólag az e javaslatban szereplő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja. E követelménytől csak akkor lehet eltérni, ha a kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára bármely okból nincs lehetőség. Ilyen esetekben a fegyveres biztonsági őr a bilincs, illetve a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, feltéve, hogy a helyettesíteni kívánt eszköz alkalmazásának törvényes feltételei fennállnak és ez az eszköz a törvényes cél elérésére alkalmas.

A kényszerítő eszközök felsorolásának sorrendje egyben hatásfokuk súlyossági sorrendjét is jelenti. Az egyes kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a használata javaslatban előírt feltétele megvalósul, a hatásfokában súlyosabb kényszerítő eszköz pedig akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre. Az azonos pontban vagylagosan felsorolt eszközök közül a fegyveres biztonsági őrnek  azt  kell választania, amely - az intézkedés céljának biztosítása mellett - az intézkedés alá vont személy sérülésének, élete kioltásának a legkisebb veszélyével jár.

A kényszerítő eszköz alkalmazását - ha erre mód van - figyelmeztetésnek kell megelőznie. A fegyver használata előtt a javaslat további megelőző intézkedések megtételét is kötelezővé teszi. A lőfegyverhasználat az élethez és a testi épséghez való jog sérelme szempontjából a legsúlyosabb kényszerítő eszköz, amelyet az őr minősített veszélyességű, másként el nem hárítható támadás tényleges bekövetkezése esetén alkalmazhat. Ha a fegyveres biztonsági őr rendelkezik szolgálati kutyával, akkor az őrzés tárgya ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítását először a kutya alkalmazásával kell megkísérelni.

A fegyveres biztonsági őr intézkedése következtében megsérült személyt elsősegélyben kell részesíteni és gondoskodni kell orvosi ellátásáról.

Az állampolgári jogok biztosításának egyik garanciális eleme az, hogy a fegyveres biztonsági őr valamennyi e javaslat alapján foganatosított intézkedését, illetve kényszerítő eszköz használatát  a foganatosítás, illetve a működési hely szerint illetékes rendőrkapitányság köteles kivizsgálni és indokolt határozattal dönteni annak jogszerűségéről. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az intézkedés jogszerűtlen volt, akkor a rendőrség a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint  hivatalból folytatja le - a cselekménytől függő - szabálysértési vagy büntetőeljárást.

Ezen hatósági kontroll érvényesülését segíti elő a kényszerítő eszköz alkalmazásának a fegyveres biztonsági őrt és felettesét terhelő jelentési kötelezettsége.

A fegyveres biztonsági őr fokozott büntetőjogi védelme, intézkedési és kényszerítő eszköz használati jogosultsága szigorúan az őrutasításban meghatározott feladatok ellátására, annak időtartamára és céljára korlátozott. Mindezek nem illetik meg a szabadidejében, a más irányú feladat ellátása során, de még akkor sem, ha például szolgálatban a pihenőidejét tölti.

A 11. §-hoz

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében valamennyi állami természetvédelmi hatóság (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság) szervezetén belül Természetvédelmi Őrszolgálat működik. A Természetvédelmi Őrszolgálat feladata a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának és károsodásának megelőzése. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai közigazgatási-közhatalmi feladatot ellátó köztisztviselők, akik hivatalos személyként fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek.




A 12. §-hoz

A javaslat taxatív módon felsorolja a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjainak jogait és kötelezettségeit. Jogaik és kötelezettségeik ellenőrzési típusú jogosítványi kört foglalnak magukba a természeti és a védett természeti értékekkel és területekkel kapcsolatban. A jogok a természeti területek és értékek tekintetében szűkebb körűek, a védett természeti területek és értékek tekintetében viszont szélesebb körűek.

Az ellenőrzés gyakorlatilag a hatósági ellenőrzés szabályainak és az e javaslatban meghatározott jogosultságnak a gyakorlását jelenti. A feltartóztatás, igazoltatás az e javaslatban meghatározott garanciális szabályok betartásával gyakorolható. A csomag és gépjármű átvizsgálása a javaslatban meghatározott esetekben a garanciális szabályok maradéktalan betartásával lehetséges. A természeti és a védett természeti értékek megóvása hatósági ellenőrzési jogosítványokat igényel, amelyek körébe beletartozik az olyan, közúton közlekedő gépjármű megállításának és átvizsgálásának lehetősége is, amelyről alaposan feltételezhető, hogy rajta jogellenesen szerzett ilyen szállítmány van.
A javaslat meghatározza a lefoglalás, visszatartás, előállítás, továbbá az egyéb kényszerintézkedések alkalmazásának feltételeit. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjainak speciális jogállását támasztja alá a helyszíni bírság kiszabására való felhatalmazás is.

A 13. §-hoz

A kényszerítő eszközök alkalmazására kivételesen, a 10. §-ban meghatározott esetekben kerülhet sor. A javaslat - utaló szabályozással - meghatározza az alkalmazható kényszerítő eszközök körét és azok alkalmazásának feltételrendszerét.

A 14. §-hoz

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a települési önkormányzatok is jogosultak önkormányzati természetvédelmi őrök alkalmazására vagy önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat felállítására. A települési önkormányzatok természet védelmével kapcsolatos feladatait a hivatkozott törvény határozza meg és az csak a helyi jelentőségű védett természeti területekre terjed ki. Emiatt az önkormányzati természetvédelmi őr jogai és kötelezettségei a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaihoz képest szűkebben vannak meghatározva, de azok elegendőek az önkormányzati természetvédelmi feladatok ellátására. Ezt az álláspontot erősíti az a tény, hogy a helyi jelentőségű védett területek rendszerint településközeli térségben találhatók, így a rendőrség értesítése is könnyebben megvalósítható.


A 15. §-hoz

A javaslat meghatározza, hogy a Természetvédelmi Őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) felett a felügyeletet a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter gyakorolja. A javaslat meghatározza azt is, hogy kényszerintézkedés, illetve személyes szabadságot korlátozó intézkedés esetében az őrök kinek kötelesek jelentést tenni és azt mely szerv vizsgálja ki. E rendelkezések a javaslat koherens rendszerébe illeszkednek. Az egyenruhával, kényszerítő eszközzel, szolgálati maroklőfegyverrel való ellátásról az őrt alkalmazó állami vagy önkormányzati szerv köteles gondoskodni a javaslat szerint.

16. §-hoz

A javaslat alapján két típusú mezei őrszolgálat hozható létre, önkormányzati és magán mezei őrszolgálat. Az előbbit a települési önkormányzat szervezheti meg közigazgatási területén belül, az utóbbit az a birtokos, aki 100 hektár vagy annál nagyobb területű egybefüggő termőföldön gazdálkodik. Ilyen őrszolgálatot több birtokos is működtethet, ha együttesen legalább 100 hektár egymás mellett elhelyezkedő területtel rendelkeznek. A birtokos fogalma alatt az adott földterületet törvényes jogcímen használó természetes vagy jogi személyt kell érteni. A birtokos lehet tulajdonos, haszonbérlő, szívességi használó stb., a mezőőrség megszervezése szempontjából a termőföld használatának van jelentősége, nem a tulajdonosi pozíciónak. A magán mezei őrszolgálat megszervezésének fontos feltétele a földterületek egybefüggése, így lehetővé válik a különböző őrszolgálatok pontos területi elhatárolása és elkerülhető, hogy a mezőőrök a működési területükhöz (18. §) nem tartozó földterületen átjárjanak. A javaslat alapján több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre, ennek olyan kis lélekszámú települések esetében lehet jelentősége, ahol az önkormányzat önállóan nem képes gazdaságosan működő mezőőrség fenntartására. A javaslat nem teszi kötelezővé az önkormányzati és a magán mezei őrszolgálat létrehozását, a települési önkormányzat és a birtokos megítélésére bízza, hogy azt szükségesnek tartja-e vagy sem. A mezei őrszolgálatok tevékenysége nem terjed ki az erdőkre, a halastavakra, a védett természeti területekre és a hegyközségekhez tartozó szőlőültetvényre. A hegyközségek számára a hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvény írja elő, hogy gondoskodjanak a működési területükhöz tartozó szőlők őrzéséről, amely hegyőrökből álló hegyőrség szervezésével oldható meg. A hegyőrségre és a hegyőrökre a mezei őrszolgálatra és a mezőőrökre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, amit a III. fejezet hegyőrökre vonatkozó alcíme tartalmaz (27-29. §).

17. §-hoz

Az önkormányzati mezei őrszolgálatot a települési önkormányzat, a magán mezei őrszolgálatot a birtokos jelenti be a megyei földművelésügyi hivatalnak, a bejelentésnek az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és  a földrészletek helyrajzi számát kell tartalmaznia. A hivatal az őrszolgálatról nyilvántartást vezet, amely a bejelentett adatokat tartalmazza. Ha a magán mezei őrszolgálat a 16. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, a hivatal a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.

A 18. §-hoz

A mezei őrszolgálat működési területe a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásában rögzített terület. A mezei őrszolgálatok csak a működési területükön belül láthatják el tevékenységüket. A települési önkormányzat, illetve a birtokos úgy határozza meg a működési területhez mérten az őrszolgálat létszámát, hogy a terület napi rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

A 19. §-hoz

Ha a települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létrehozása mellett dönt, akkor a mezőőrség megalakítási költségeinek felét egyszeri, vissza nem térítendő támogatás formájában a központi költségvetés biztosítja. Az őrszolgálat fenntartási és működési költségeinek 50 %-át szintén a központi költségvetés finanszírozza normatív módon, a működési területhez igazodóan. Ezt az összeget az éves költségvetésről szóló törvényben elkülönítetten kell szerepeltetni. A fennmaradó 50 % fedezetére azoknak a földhasználóknak, ha ismeretlenek, akkor azoknak a tulajdonosoknak kell mezőőri járulékot fizetni, akiknek a termőföldje az önkormányzati, mezei őrszolgálat működési területéhez tartozik. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját az önkormányzat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendeletben szabályozza. A magán mezei őrszolgálat állami finanszírozás nélkül, teljesen önálló költségvetéssel, a birtokos saját anyagi forrásából működik. Több birtokos esetén egymás közötti megállapodás alapján határozzák meg a teherviselés rendjét.




A mezőőr

A 20. §-hoz

A mezőőr feladata, hogy a termőföldet és minden hozzá tartozó vagy rajta található vagyoni értéket őrizzen. A javaslat meghatározza azokat a  személyi feltételeket, amelyekkel egy mezőőrnek rendelkeznie kell. A lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeket a kézi lőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

A 21-22. §-hoz

A mezőőr, ha az önkormányzati mezőőrséghez tartozik, akkor a jegyzőtől kapja a feladatainak ellátására vonatkozó napi utasításokat. A magán mezei őrszolgálat esetében az őrszolgálatot létrehozó birtokost illeti meg az utasítás joga. Ha több birtokos szervezi meg a magán mezei őrszolgálatot, akkor egymás között kell megállapodniuk arról, hogy ki irányítja a mezőőröket. Az önkormányzati mezei őrszolgálatnál a jegyző, a magán mezei őrszolgálatnál a birtokos gondoskodik a kényszerítő eszközök (rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palack, sörétes vadászlőfegyver) beszerzéséről és  a mezőőrök formaruhával való ellátásáról. A formaruhának nem kell országosan egységesnek lennie, csak az a fontos, hogy színében, összetételében, anyagában igazodjon a szolgálat-ellátás követelményeihez és különbözzön a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek egyenruhájától.

A mezőőröknek e javaslat szerinti törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből és lőfegyverismeretből vizsgát kell tenni, amelyet a megyei földművelésügyi hivatal szervez meg. A sikeres vizsga után a mezőőr a hivatal vezetője előtt esküt tesz. A megyei földművelésügyi hivatal a levizsgáztatott mezőőrt nyilvántartásba veszi, számára egyedi azonosításra alkalmas szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki. A megyei földművelésügyi hivatal a vizsgáztatás és a nyilvántartás vezetése mellett a mezőőrök szakmai felügyeletét is ellátja az illetékes rendőrkapitánysággal együttműködve. A mezei őrszolgálat fenntartójának a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről három napon belül írásban értesítenie kell a felügyeleti szerveket. Ha a lőfegyvertartási engedélyt kizárólag szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrhatóság visszavonja.

A mezőőr feladatai

A 23. §-hoz

A javaslat a mezőőr számára széleskörű feladatokat határoz meg, ezeket azonban kizárólag az őrszolgálat működési területén belül gyakorolhatja. A mezőőr az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt jogosult igazoltatni, felszólítani a cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására. A tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, a terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt jogosult elvenni és azt a legközelebbi rendőri szervnek át kell adnia. A mezőőr azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területéről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, jogosult feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön vagy az abban tartózkodókat igazoltatni. Ha az igazoltatott személy nem valószínűsíti a szállítmány megszerzésének jogszerűségét, jogosult  a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni. A jármű megállítás joga nemcsak a közforgalom elől elzárt magánúton, hanem a működési területén lévő közúton is megilleti, mert a mezőgazdasági területeket közutak szelik át és szegélyezik. Ha a mezőőr nem állíthatná meg az őrzött területről a közútra kikanyarodó vagy azon keresztülhajtó elkövetőt, hatástalanná válna feladatának ellátása. A mezőőr a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak adja át. A mezőőr feladatainak ellátása során együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel.

Az őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre és a halászati őrre is értelemszerűen alkalmazni kell a mezőőrre vonatkozó fentiekben meghatározott előírásokat.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

A 24-25. §-hoz

A mezőőr feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben először testi kényszert, ha ez nem vezet eredményre, akkor a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat. A kényszerítő eszközök használatát - ha erre mód van - figyelmeztetésnek kell megelőznie. Az intézkedés során, a kényszerítő eszköz alkalmazásakor kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. A megsérült személy részére, amint az lehetséges, segítséget kell nyújtani, a mezőőrnek gondoskodnia kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplóba köteles bejegyezni. A mezőőr köteles haladéktalanul írásbeli jelentést tenni az illetékes rendőrkapitányságnak és a fenntartónak a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésről.

Az állampolgári jogok biztosításának egyik garanciális eleme, hogy  a mezőőr valamennyi, e javaslat alapján végrehajtott intézkedését, illetve kényszerítő eszköz használatát az illetékes rendőrkapitányság  kivizsgálja és határozattal dönt annak jogszerűségéről. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az intézkedés jogszerűtlen volt, akkor a rendőrség hivatalból szabálysértési vagy büntetőeljárást folytat le.

A 26. §-hoz

A védendő társadalmi érdekek és a tevékenység közfeladat jellegének azonossága indokolja, hogy az erdészeti szakszemélyzetre, a hivatásos vadászra és a halászati őrre a 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hegyőrre vonatkozó külön szabályok

A 27. §-hoz

A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja. A hegyőrség megalakítási, fenntartási és működési költségeit a hegyközségi járulékból kell fedezni, ezen kívül egyéb járulék erre a célra nem vethető ki.

A 28. §-hoz

A hegyőrt a hegybíró irányítja, szakmai felügyeletét a hegyközségi tanács látja el az illetékes rendőrkapitánysággal együttműködve. A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és az illetékes rendőrkapitányságot írásban értesíti.

A 29. §-hoz

A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg. A hegyőr az előírt vizsga letétele után a hegybíró előtt tesz esküt, aki nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.


A 30. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a honvédelmi tárca, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működési körébe is tartozhatnak az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények, illetve tevékenységek, az ezek biztonságáért fennálló tárcafelelősség célszerű megosztása, a felesleges és gazdaságtalan átfedések megelőzése érdekében ezeken a területeken szükséges a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban a belügyminisztériumot és a rendőrséget megillető jogokat az illetékes tárcák vezetőire, illetve az általa kijelölt szervre ruházni.

A felhatalmazó rendelkezések szerint a fegyveres biztonsági őrség működésének részletes előírásait tartalmazó szabályzatot a Honvédelmi Minisztériummal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben a belügyminiszter, a mező- és hegyőrök tevékenységére vonatkozóan - a belügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter adja ki a javaslat kihirdetését követő és hatálybalépését megelőző harmadik hónapban.

A természetvédelmi őrök, a hivatásos vadászok, a vadászati és az erdészeti szakszemélyzet tevékenységének részletes szabályait a természetvédelemről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, illetve az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, továbbá végrehajtási rendelkezéseik tartalmazzák.

A javaslat hatálybalépéséig felül kell vizsgálni a jelenleg működő fegyveres biztonsági őrségek további fenntartásának szükségességét és el kell végezni a hatályba lépését követően alkalmazandó fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását.

A hatálybalépés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a javaslat végrehajtására kötelezett szervek felkészülése, továbbá a javaslat rendelkezéseit alkalmazó személyi állomány megfelelő képzése és vizsgáztatása a hatályba lépésig biztosítható legyen.




¤





ě








Q

e
(
\"
`$
p(
ę7
˝J
-S
~`"
