"1ż















T/4319.


TÖRVÉNYJAVASLAT


a munka védelméről szóló
1993. évi XCIII. törvény
módosításáról













Előadó: Kiss Péter
munkaügyi miniszter













Budapest, 1997. május



1997. évi ... törvény 

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 
módosításáról






	1. § A munkavédelemről szóló, többször módosított  1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)  9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a fegyveres erőknél (a honvédelmi miniszter vezetése és irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint a határőrség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, büntetés-végrehajtási jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.\" 

	2. § Az Mvt. 18. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

	\"(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezt a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja).

	(4) A munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni, továbbá valamennyi egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal. A munkavédelmi szempontú megfelelőség vizsgálatát a vonatkozó jogszabályok és a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.

	(5) A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben meghatározza az egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának és a gyártása ellenőrzésének részletes szabályait.\"

	3. §  (1) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal  egészül ki:

	 \"Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy, vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezheti.\" 

	(2) Az Mvt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben meghatározza a munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények minimális szintjét.\"

	4. § Az Mvt. a következő 26/A §-sal egészül ki:

	\"26/A § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.\"

	5. § Az Mvt. 35. §-a  a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	\"(4) A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni.\"

	6. § Az Mvt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	\"(3) Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.\"

	7. § Az Mvt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. 
Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.\"

	8. § Az Mvt. 42. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése éredekében)

	\"a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében - meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat is;\"

	9. § Az Mvt. 44. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik  - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések  ¦  szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.\" 
	10. § Az Mvt. 54. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a  következő általános követelményeket:
	a) a veszélyek  elkerülése;
	b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
	c) a veszélyek  keletkezési helyükön történő leküzdése;
	d) az emberi tényező figyelembe vétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú  vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
	e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
	f) a veszélyes  helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
	g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
	h) a kollektív  műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
	i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

	(2)  A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre,  valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják  a munkakörülmények  javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

	(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak  ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint
	a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben  a munkavállalónak megadni;
	b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
	c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
	d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
	e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
	f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
	g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
	h) a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására.\"

	11. §  Az Mvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(1) A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében.\"

	12. § Az Mvt. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:

	\"(2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban, illetőleg az 57.-58. §-okban meghatározott személyt, továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a kockázatértékelés (54.§ (3) bekezdés) és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. § szerinti felügyeletek ellenőrzésének megállapításairól.\"

	13. § Az Mvt. 60. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:

	\"(2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.\"

	14. §  Az Mvt. 72. §-a (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

	(A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében)

	\"g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.\"

	15. § Az Mvt. 75. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
	(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen)
	\"c) egy választási ciklusban, a  megválasztását követő egy éven belül  legalább 32 órás - amennyiben a munkavédelmi képviselő munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás - képzésben való részvétel lehetőségét.

	16. § Az Mvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"86. § Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erőkre és rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági1 felügyeleti tevékenységet.\"

 	17. § (1) Az Mvt 87. §-a a következő 1/A. ponttal egészül ki:

	\"1/A. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége.\"

	(2) Az Mvt. 88. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	\"(2) E törvény 19. §-a (3) bekezdésében, 21. §-a (1)-(2) és (4) bekezdésében, 24. §-ában, 25. §-ában, 31-34 §-aiban, 40. §-a (1) bekezdésében, 43. §-ában, 44. §-a (1) bekezdésében, 45. §-a (1) bekezdésében, 50. §-ában, 56. §-ában, 60. §-ában foglaltak részletes szabályait - a 47. §-ban leírt külön szabályozást nem érintve - a népjóléti miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre a munkaügyi miniszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg.\"

 	18. §  (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Mvt. 9. § (2) bekezdésében az első zárójeles felsorolás kiegészül a \"28.,\" szövegrész előtt a \"26/A.,\" szövegrésszel2.

	(2) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók  munkahelyi biztonságának és  egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről.

___________
1 Az 1997. április 28-i közigazgatási államtitkári értekezlet döntése alapján bekerült szövegrész.
2 Jogszabályszerkesztési követelményként ki kell egészíteni az Mvt. azon joghelyének felsorolását, amelyik teljes körűen tartalmazza a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmének szabályait.







INDOKOLÁS
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt módosító
törvény Javaslatához


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az 1996. évre vonatkozó részletes jogharmonizációs programról szóló 2343/1995. (XI.16.) Korm. határozat előírta a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) felülvizsgálatát abból a célból, hogy az mennyiben felel meg az Európai Unió belső normáinak. 

A jogharmonizáció során a Tanács 89/391/EGK irányelvét - a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását szolgáló munkahelyi rendszabályok bevezetéséről -, és a Tanács 89/654/EGK irányelvét - a munkahelyek minimális biztonsági és egészségvédelmi előírásairól - kellett figyelembe venni, és az Mvt. szabályait azokkal az irányelvi szabályokkal kiegészíteni - vagy módosítani -, amelyek benne nem szerepeltek. 

Az Mvt. alapjaiban megfelelt az irányelveknek, azonban néhány munkavédelmi jellegű követelménnyel, felhatalmazó szabállyal, a munkavédelmi viszonyok alanyai közötti információs kötelezettséggel kellett kiegészíteni az Mvt.-t, illetve új munkaadói kötelmet szükséges bevezetni (a megelőzést szolgáló általános követelmények keretén belül a kockázatértékelés  feladata).


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

	A Javaslat az Mvt. 9. § (3) bekezdésének hatályos szövegét arra tekintettel kívánja megváltoztatni, hogy a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, illetve a más vonatkozó jogszabályok megváltoztatták a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek kategóriáit, irányító szerveinek hatáskörét.

A 2. §-hoz

	A Javaslat arra tekintettel módosítja a hatályos Mvt. 18. §-ának (3) és (4) bekezdéseit, hogy a munkaeszköz forgalmazása tekintetében munkavédelmi szempontú általános minőségtanúsítási, illetve megfelelőségi tanúsítási követelményeket nem írhat elő a munkavédelmi törvény, hiszen a gép, berendezés, készülék, szerszám stb. csak az üzembe helyezéssel, illetve használatbavétellel válik munkaeszközzé (Értelmező rendelkezések 87. §. 4. pontja). Amíg az eszközök kereskedelmi forgalomban, importálásban szerepelnek, addig természetesen meg kell felelniük a forgalomba hozatalt szabályozandó ipari termékek szabad mozgása és biztonsága érdekében már harmonizált, és a közeljövőben harmonizálandó Európa Unió-beli irányelvek rendelkezéseinek. A munkáltató által üzembe helyezni kívánt gépek, berendezések, készülékek, szerszámok mint munkaeszközök ezen túl  meg kell hogy feleljenek a munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények minimális szintjének. (Javaslat 3. §-a (2) bekezdésével beiktatandó Mvt. 23. § (3) bekezdése.) 

	A Javaslat az Mvt. 18. § (5) bekezdésének újra szabályozása alapjául abból indul ki, hogy az állam felelőssége annak biztosítása, hogy csak azok a termékek minősüljenek egyéni védőeszköznek, amelynek megfelelősége bizonyított. Meglétét a munkáltató a minősítő bizonyítvány alapján tudja elbírálni. Az Európai Unió szabályai azokkal a védőeszközökkel szemben, amelyek életvédelmi célúak (pl. légzésvédők, azbesztpor hatása elleni védőruházat), védelmi képességük gyártási folyamat során történő ellenőrzését követeli meg. Ebből adódóan szükséges kibővíteni a munkaügyi- és a népjóléti miniszter felhatalmazását az egyéni védőeszközök gyártás közbeni ellenőrzés szabályainak meghatározására is.

A 3. §-hoz

	A munkaeszközökre vonatkozó EU irányelv (a Tanács 89/655/EGK irányelve) 1995. évi módosítása rögzíti azt az állami kötelezettséget, hogy az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére feljogosítottak körét és a velük szemben  támasztott szakmai követelményeket jogszabály határozza meg. A Javaslat ennek tesz eleget az (1) bekezdésben.

	A munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapota a munkavédelem egyik alappillére. Korábban kötelező szabványok határozták meg a követelményeket, azonban ezek önkéntes követésűvé történő átalakítása miatt az EU munkaeszközökre vonatkozó irányelveinek hazai jogrendszerünkbe történő beépítése érdekében szükséges a munkaügyi és népjóléti minisztert felhatalmazni e szabályok meghatározására a (2) bekezdésben.


A 4. §-hoz

	Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettsége a munkavállalókat a szükséges információkkal ellátni. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket - mint a munkavállalót érintő fontos információhalmazt - az EU tagországok egységesen alkalmazzák. E szabályok honosítása érdekében indokolt a munkaügyi miniszter felhatalmazása.

A 5-7. §-okhoz

	A munkahelyek megközelítését és elhagyását szolgáló kijáratok, illetve vészkijáratok követelményeinek egységesítését és ezáltal a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának lehetőségét határozza meg a munkahelyek kialakítására vonatkozó EU irányelv. A Javaslat biztosítja a tagállamok területén már kialakított egységes szabályozást.

A 8. §-hoz

	A bekövetkezett nagyméretű ipari katasztrófák és tomeges kimenetelű események megelőzése érdekében bővítette ki az Európai Unió a munkavállalók részére nyújtandó ismeretanyag tartalmát mind a közvetlen munkafolyamatok, mind a szélesebb értelemben vett munkahely tekintetében. E követelményt fogalmazza meg a Javaslat.

A 9. §-hoz

	A hatályos 44. § (1) bekezdése a védelmi módozatok megvalósítása tekintetében lényegében kötelező sorrendet állapít meg. Az új munkavédelmi végrehajtási jogszabályok (különösen a harmonizálásra készülő EU-beli irányelvek) egyes követelmények tekintetében más kielégítési sorrendet írhatnak elő szakmai szempontból, ezért szükséges az Mvt. \"kötött sorrendiségének\" esetenkénti oldására történő felhatalmazás megfogalmazása a Javaslatban.

A 10. §-hoz

	Az Európai Unió - különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra - kialakította és rendszerbe foglalta azokat az alapelveket - a Javaslat szöveghasználatában: követelményeket -, amelyek megvalósítása biztosítja a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét a munkahelyeken. A munkáltató köteles áttekinteni, értékelni és ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérni azokat a veszélyeket, amelyek a munkavállalót a munkahelyen, illetve a munkával összefüggésben végzett tevékenysége során érheti. E kockázatértékelési folyamat eredményeképpen kell meghatározni az alkalmazandó munkaeszközöket, vegyianyagokat és a munkahely kialakítását is e megállapításokra kell építeni.

	Az értékelés alapján szükséges azoknak az intézkedések sorrendjének a meghatározása, amelyekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés technológiai, munkakörülményi feltételei megvalósíthatók.

	E megelőzési követelmények, mint a  munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének általános elvei, a Javaslat legfontosabb témakörét képezik. Az elveket, mint alapvető metodikát a munkáltató köteles figyelembe venni, alkalmazni és ezzel jelentős előrelépést lehet tenni a munkakörülmények javítása érdekében. Az elvek egymásra épülnek és meghatározzák azt a tevékenységi folyamatot, amelynek elemei - a munkavállalók széleskörű együttműködését is felhasználva - biztosítják, hogy a munkáltató folyamatosan átláthassa a munkakörülmények alakulását, érzékelhesse azokat a hatásokat, amelyek kiküszöbölésére a veszélyesség mértékétől és a gazdasági eredmények alakulásától függően azonnal, vagy későbbi időpontban megelőző intézkedést lehessen tenni. Az általános követelmények között - a korábbiakhoz képest - nagyobb hangsúllyal jelenik meg az emberi tényező szerepe, az egyhangú és kötött ütemű munkavégzés mérséklésének szükségessége, a biztonság szempontjait figyelembe vevő munkaidőbeosztás kialakítása, stb.

	A kockázatértékelés eredményeit a munkáltató valamennyi irányítási szintjén be kell építeni a tevékenységbe.

	A Javaslat az általános követelmények  megfogalmazásán túl meghatározza, hogy a megvalósítás csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyek bevonásával történhet, továbbá egyebek mellett rögzíti a munkáltató utasítás- és tájékoztatásadási, a megfelelő munkaeszköz biztosítási és a munkavállalók képviselőivel történő legfontosabb együttműködési kötelezettségét.

A 11. §-hoz

	A Javaslat a hatályos foglalkoztatási feltételeket a szükséges tájékoztatás és tárgyi feltételek tételes előírásaival kívánja garanciális okokból kiegészíteni.

A 12. §-hoz

	A Javaslat a hatályos együttműködési felelősség körébe tartozó tájékoztatási kötelezettségeken túlmenően (Mvt. 6. §, 71. §) kiemelten foglalkozik az Európai Unió irányelveinek szellemében a munkáltató azon információátadási kötelezettségével, amely a munkabiztonsági szaktevékenységét ellátó, illetve a folyamatosan foglalkoztatott munkabiztonsági szakember, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgálat irányában  terheli a főbb munkavédelmi információk, adatok tekintetében (kockázatértékelés, intézkedések végrehajtása, munkabaleseti, foglalkozási megbetegedési statisztikák stb.)

A 13. §-hoz

	A Javaslat garanciális okokból fogalmazza meg a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos tilalmat (munkavállalói kötelezettséget), ugyanis a munkaeszközökön, gépeken elhelyezett biztonsági berendezések önkényes kikapcsolása jelentős veszélyforrás. A termelés fokozása érdekében egyes munkáltatók eltűrik, hogy - az akadálynak tekintett - védőberendezéseket a munkavállalók önhatalmúlag leszereljék. E gyakorlatot kívánja megtiltania a Javaslat összhangban az EU vonatkozó irányelveivel.

A 14-15. §-okhoz

	A Javaslat pontosítja, ezáltal erősíti a munkavédelmi képviselet joggyakorlásának feltételeit.

A 16. §-hoz

	Az 1. §-hoz leírt indokolást alapul véve az Mvt. 86. §-ának értelemszerű módosítása szintén szükséges a vonatkozó jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében.

A 17. §-hoz

	A kockázatértékelés munkáltatói kötelezettségének Javaslat szerinti előírása egyben feltételezi a munkavédelemmel összefüggő munkahelyi kockázat fogalmának meghatározását is, amelyet a Javaslat az Értelmező rendelkezések között helyez el.

	E § (2) bekezdésében a Javaslat az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön egyetértését kívánja meg a népjóléti miniszteri rendeletalkotás azon tárgykörei tekintetében, amelyek a bányatörvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkoznak. 
A bányászati tevékenységet végzők egészségét veszélyeztető környezeti hatásokat az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeleteivel kiadott bányabiztonsági szabályzatok az általános követelményekre figyelemmel megfelelően korlátozzák és a megelőzést szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket ezekkel szoros összhangban határozzák meg. A sugár-, a porveszély elleni védekezés, a bányaklíma biztosítása, a bányavilágítás, a bányamentés és menekülés hagyományos területei a különös szabályozást igénylő veszélyes bányászati tevékenységeknek. Ezek külön szabályozásának megtartása indokolt. Korszerűsítésüket a szigorúbb követelményekhez történő igazításukat és az általános követelményekkel való összhangjukat a népjóléti miniszternek az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel hangsúlyos egyetértésével kiadott rendelete biztosíthatja.

A 18. §-hoz

	A Javaslat a hatályba lépést a kihirdetést követő 90. napban állapítja meg tekintettel arra, hogy az új követelmények teljesítésére kellő idő álljon rendelkezésre a jogalkalmazók részére. 

-------------------------------------Ç"
