"MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4328. számú

T ö r v é n y j a v a s l a t

1997. évi ... törvény
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról


1.§

		Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

\"(2) Ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a 15.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján szűnik meg, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad, amíg helyére az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem választja.\"

2.§

		Az Abtv. 33.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

\"(1) Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés indítványára harminc napon belül megvizsgálja a törvényjavaslat alkotmányellenesség szempontjából aggályosnak tartott rendelkezését.\"

3.§

		Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az Abtv. 21.§-a (1) bekezdésének a) pontjából az \"annak állandó bizottsága vagy ötven országgyűlési képviselő\" szövegrész a hatályát veszti.


Indokolás

az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. törvény módosításához


Az 1-2.§-hoz

		Az Alkotmány 32/A.§-ának (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1.§ a) pontja állapítja meg az Alkotmánybíróság hatáskörét törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára. Ez alól egy kivétel van, maga az Alkotmány (26.§ (4) bekezdés) írja elő ugyanis, hogy a köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az előzetes normakontroll egyéb eseteit az Abtv. tartalmazza.

		Az előzetes normakontrollal összefüggésben az Alkotmánybíróság több határozatot hozott (pl. 16/1991.(IV.20.)AB határozat, 4/1997.(I.22.)AB határozat). Ezekben a határozatokban megállapította, hogy az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata a kivételes alkotmánybírósági hatáskörök közé tartozik, rendeltetése, hogy megelőzze az alkotmányellenes törvény megalkotását, és ezáltal alkotmányellenes jogviszonyok létrejöttét, illetőleg - és ez a fő szempont - védi a törvényhozás tekintélyét.

		Az előzetes kontroll gyakorlásával az Alkotmánybíróság azonban a jogalkotás résztvevője lesz, döntésével az Országgyűlés jogkörét korlátozza, és a törvényhozó felelősségét osztja. A törvényalkotás folyamatában történő előzetes normakontroll célja és a hatalommegosztás elvének érvényesülése között tehát mindenképpen ellentmondás lelhető fel. Az előzetes normakontrollt ismerő országokban az előzetes normakontroll leggyakrabban formális, kizárólag a törvényhozás eljárásának alkotmányosságára, illetve a törvényhozási hatáskör kérdésére irányul. Jóval ritkább a tartalmi vizsgálat lehetősége. 

		A törvényjavaslat alkotmányosságának előzetes alkotmányossági vizsgálata jelentős problémát okozott a gyakorlatban és az Alkotmánybíróságot megszorító jogszabály-értelmezésre kényszerítette.

		Mindez megalapozza, hogy az előzetes normakontrollt indítványozók köre szűkítésre kerüljön. A hatályos szabályozás szerint az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy ötven országgyűlési képviselő kérheti az Alkotmánybíróságtól a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezése alkotmányossági vizsgálatát. A Javaslat szerint a jövőben ez a lehetőség - éppen a kivételes jelleget erősítve - csak az Országgyűlést illetné meg. Ha ugyanis már a törvényhozás tagjainak többsége is úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslat alkotmányossági szempontból aggályokat ébreszt, indokolt továbbra is lehetővé tenni a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát. A javasolt módosítással egyrészt a jövőben is érvényesülhet a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatának alapvető célja, nevezetesen az Országgyűlés tekintélyének megőrzése, ugyanakkor elkerülhető, hogy az előzetes normakontroll intézménye diszfunkcionálissá váljon. 

		A törvényalkotás folyamatosságának, illetőleg tervezhetőségének biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt, hogy az Alkotmánybíróság eljárása határidőhöz kötött legyen. Ennek megfelelően a Javaslat az eljárás lefolytatására harminc napos határidőt ír elő (2.§).

		Az Abtv. módosítása egyben alkalmat ad arra is, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megbízási idejére vonatkozó rendelkezések kisebb korrekciójára kerüljön sor. Nevezetesen 
- az Alkotmánybíróság működőképességének biztosítása érdekében - célszerű kimondani, hogy ha az alkotmánybíró megbízatása a 70. életév betöltésével szűnik meg, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad, amíg helyére az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagját meg nem választja (1.§).


A 3.§-hoz

		E § a hatályba lépés időpontját, illetőleg a Javaslat szerinti módosítás következtében szükséges hatályon kívül helyezést tartalmazza.




-------------------------------------------------------------------------------------------------Ç   ü   v â   r ×   n -   j ¬   e +   a Ó   \ W  X y  T ě  P -  L -  H  A"
