"ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ	T/4364.
-	Képviselői önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a társadalmi szervezetek által használt
állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről
A törvény hatálya
l-§
A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő arra az
ingatlanra, amelynek kezelői jogát az 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1.
§-ának (2) bekezdése alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)
gyakorolja, kivéve e vagyoni körből a pártok által a Tv. 2. §-a alapján használt
ingatlanokat.
H	A társadalmi szervezetek tulajdonszerzése
2.	§
(1)	A szervezet elhelyezését szolgáló ingatlant, ingatlanrészt (továbbiakban
együtt: ingatlan) - a tevékenységhez szükséges mértékben - a Tv. 2. §-a alapján arra
ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi szervezet tulajdonába kell adni.
(2)	E törvénynek az ingatlanra ingyenesen használati jogot szerzett társadalmi
szervezetre vonatkozó szabályait alkalmazni kell arra az oktatási, kulturális, szociális
célú egyesületre és alapítványra is, amely a Tv. 4. §-ban meghatározott harmadik
személyként az ingatlant ténylegesen használja.
(3)	A tevékenységhez szükséges mértékű az ingatlan akkor, ha azt az ingyenes
használó a Tv. hatálybalépésétől folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és indokolt
mértékben tevékenysége gyakorlásához használja.
(4)	A szervezet elhelyezését szolgálja az iroda, az ahhoz kapcsolódó
egészségügyi, szociális és egyéb kiszolgáló helyiség.
(5)	Ha az ingatlan kezelői jogát vagy azt megelőzően tulajdonjogát a társadalmi
szervezet ellenértékért saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési
támogatás igénybe vétele nélkül) szerezte, azt számára az (l)-(4) bekezdésben foglalt
korlátozó feltételekre való tekintet nélkül tulajdonába kell adni. A saját anyagi
eszközből történt szerzést a társadalmi szervezet hiteltérdemlően köteles bizonyítani.
2
A tulajdonszerzés szabályai
3-§
Az átadásra kerülő épülethez az e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő
településrendezési és építésügyi előírásoknak megfelelően több építési telekre már
nem osztható minimális méretű telket lehet tulajdonba adni. Az ennél nagyobb ingatlan
esetén a szükséges telekalakítást a tulajdonbaadás előtt el kell végezni.
4.§
(1)	A tulajdonszerzésre jogosultak részére ingatlan közös tulajdonba is adható,
ha az ingatlant közösen használták, illetőleg a tulajdonbaadás csak így teljesíthető.
(2)	Ha a használati jog az ingatlan egy részére vonatkozik, a tulajdoni igény a
természetben elkülönített ingatlanrész forgalmi értékének az egész ingatlan forgalmi
értékéhez viszonyított aránynak megfelelő tulajdoni hányadra vonatkozik azzal, hogy
ahhoz a használati joggal (Ptk. 165. §) érintett ingatlanrész használata tartozik.
5-§
(1)	Nem adható a 2. §-ban említett szervezet (a továbbiakban együtt: használó)
tulajdonába az az ingatlan, amely más jogszabály rendelkezése folytán nem ruházható
át
(2)	A műemléki védelem alatt álló épület és a védett természeti területen lévő
ingatlan - ha jogszabály az átruházást nem tiltja - a környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszter hozzájárulásával adható a használó tulajdonába.
(3)	Nem adható a használó tulajdonába a (2) bekezdésben említett ingatlan, ha a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által előírt feltételt a használó nem
fogadja el; illetőleg az épület része, ha a tulajdonváltozás tilalmát az egész épületre
műemlékvédelmi okból az arra jogosult hatóság már korábban kimondta.
(4)	Az ingatlant abban az esetben lehet a használó tulajdonába adni, ha á
használónak nincs lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan, előre
meghatározott törlesztő részlettel teljesíti, s ezt a tényt az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjpénztár területileg illetékes szerve
által 60 napnál nem régebben kiállított okirattal igazolja, és a használónak az
ingatlanhasználattal kapcsolatban a KVI-vel szemben sincs tartozása.
3
6.§
A tulajdonbaadás a jogosultak számára ingyenesen történik. A jogügylet mentes
a vagyonszerzési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, valamint az általános
forgalmi adó megfizetése alól.
7.§
(1)	A tulajdonba adott ingatlant - a (2) bekezdés kivételével - a szerződés
megkötésétől számított 15 éven belül nem lehet elidegeníteni és megterhelni. Az
elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlannyilvántartásba a KVT javára be kell
jegyezni.
(2)	A KVI hozzájárulásával az ingatlan a felújítását, korszerűsítését szolgáló
hitelfelvétel érdekében megterhelhető, azonos vagy hasonló célú más ingatlan
vásárlása, építése érdekében elidegeníthető, vagy más ingatlanra cserélhető. Az így
szerzett újabb ingatlanra az e törvény alapján tulajdonba kapott ingatlanra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Ha a tulajdonos az új ingatlan tulajdonjogát egy éven belül, az épített
ingatlanra a használatbavételi engedélyt négy éven belül nem szerezte meg, az
elidegenített ingatlan szerződésben megállapított vételár összegét a központi
költségvetésbe a tulajdonos köteles befizetni.
(4)	Ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan szerződésben megállapított
vételárának különbözete az elidegenített ingatlan javára az 50 %-ot meghaladja, a
különbözetet a központi költségvetés számára be kell fizetni.
(5)	A tulajdonos a (3) bekezdés szerinti befizetést az ott írt határidő lejáratát
követő 30 napon belül, a (4) bekezdésben foglalt befizetést a megszerzett ingatlanra
vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni.
Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani.
8-§
Az tulajdonbaadásra vonatkozó szerződésben meg kell határozni, hogy az
átadott ingatlant - az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt - a tulajdonos a
szervezet elhelyezésére, illetőleg az alapszabályában meghatározott működési célját
szolgáló tevékenység folytatására használhatja. Ha a tulajdonos e vállalt kötelezettségét
megszegi, az ingatlan tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az államnak visszajár.
9.	§
Ha a tulajdonos társadalmi szervezet az elidegenítési és terhelési tilalom
időtartama alatt jogutód nélkül megszűnt, vagy a jogutód a 8. § szerinti használati
feltételt nem vállalta, az e törvény szerint tulajdonba adott ingatlan e törvény erejénél
4
fogva az állam tulajdonába visszakerül, arról a megszűnő társadalmi szervezet nem
rendelkezhet.
10. §
(1)	Az elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt megindított végrehajtás
. során a követelések kielégítése után fennmaradó összeg nem az adóst (az ingatlan volt
tulajdonosát), hanem a központi költségvetést illeti.
(2)	Az ingatlanvégrehajtás során befolyt vételárból kifizetett követelés összegét
az adós köteles a központi költségvetés számára megfizetni a KVI-vel kötött
szerződésben foglalt ütemezés szerint A KVI a tartozás részletekben való megfizetését
engedélyezheti. Ha az adós költségvetési támogatásban részesült, a tartozás összegével
a költségvetési támogatást - a beszámítás szabályai szerint - csökkentem kell.
11- §
Ha az ingatlan a 2. § (5) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet
tulajdonába, az 5., 7., 9. és 10 §-t nem lehet alkalmazni.
A tulajdonba adásra vonatkozó eljárás
12.	§
A tulajdonbaadásra vonatkozó szerződést a tulajdonszerzésre jogosult
használóval a KVI-nek kell megkötnie. Az ingatlanok tulajdonbaadása könyvszerinti
értéken történik.
13.	§
(1)	A használó e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül írásban
jelentheti be igényét a KVI-hez a tulajdon megszerzése iránt. E határidő jogvesztő.
(2)	A KVI a tulajdonba adásra vonatkozó szerződést az (1) bekezdésben foglalt
határidő lejártát követő 4 hónapon belül megküldi a jogosultnak.
14.	§
Ha a tulajdonátadásra vonatkozó szerződést a felek a tulajdonszerzésre
jogosulthoz való megérkezésétől számított 2 hónapon belül nem kötötték meg, az
ingyenes tulajdonszerzésre való jogosultság megszűnik. A határidő elmulasztása
jogvesztéssel jár.
5
Bérleti jog
15.	§
(1)	A használó társadalmi szervezetet a 2. § (3) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállása esetén bérleti jog illeti meg az általa működési céljaira használt
arra az ingatlanra, amelyet a 2. § alapján nem kaphat tulajdonába. Ugyanez vonatkozik
a tulajdonába adható, de a 13. § (1) bekezdése szerint általa nem igényelt ingatlanra
(2)	A KVI a használót a bérleti szerződés megküldésével felhívja a szerződés
megkötésére. Ha a használó 2 hónapon belül a szerződést nem kötötte meg, a bérleti
szerződéshez való joga megszűnik.
(3)	A KVI a bérleti díjat a piaci viszonyoknak megfelelő mértékben köteles
megállapítani. Ha a bérelt ingatlanban folytatott tevékenység nem anyagi
haszonszerzést szolgál, a KVI a piaci bérleti díjból legfeljebb 70 %-os kedvezményt
adhat A KVI a kedvezményre jogosító feltételek fennállását évenként megvizsgálja és
ennek eredményeként a kedvezmény mértékét módosíthatja vagy a kedvezményt
megvonhatja.
A használat joga
16.	§
(1)	Ha a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt, a 2. §-ban
meghatározott ingatlan azért nem adható a tulajdonába, mert más jogszabály, hatósági
döntés azt tiltja, a társadalmi szervezet fennálló használati jogát - e törvény szabályait
figyelembe véve - meg kell újítani. Az így megújított használat jogát az
ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
(2)	A használat megújítására az 3-6., a 8. és 9. §-t megfelelően alkalmazni kell.
A 8. és 9. § alkalmazásában az ott említett időtartamon a megújításra vonatkozó
szerződés megkötésétől számított 15 évet kell érteni, és jogkövetkezményként a
használat joga szűnik meg.
(3)	A használat megújítására vonatkozó szerződés megkötésére a 15. § (2)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4)	A használó viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével,
karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket. Egyebekben a Ptk-nak a
használatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
6
A használati jog megszűnése
17.	§
(1)	A Tv. alapján ingyenesen szerzett használati jog megszűnik, amikor a
használó az ingatlan használatára vonatkozó más jogcímet (ide értve a 16. § szerinti
megújítást is) szerzett, illetőleg amikor a jogcím megszerzésére e törvényben előírt
határidő (13. § (1) bek., 14. §, 15. § (2) bek., 16. § (3) bek.) eltelt. Ha a használó az
ingatlannak csak egy részére szerez új jogcímet, az ingatlan többi részére ezzel
egyidejűleg szűnik meg a használati joga.
(2)	Ha a használónak az ingyenes használatra vonatkozó jogcíme megszűnt, a
KVT köteles az ingatlan kiüríttetése iránt haladéktalanul intézkedni, kivéve ha a
használó az ingatlan használatára más jogcímen jogot szerzett.
Társadalmi szervezetek, alapítványok tulajdonszerzése
pályázat útján
18.	§
(1)	E törvény hatálybalépését követő egy éven belül a KVI a 23.§-ban
meghatározott módon közzéteszi azon elhelyezésre szolgáló (iroda) ingatlanok
jegyzékét, melyek a 2. § szerint nem kerültek társadalmi szervezetek tulajdonába,
illetőleg melyekre nézve ingyenes használati joguk megszűnik és azok nem szolgálnak
a KVI-nek e törvény hatálybalépéséig jogszabályban, határozatban meghatározott
elhelyezési kötelezettsége teljesítésére, illetőleg a 16.§ alapján ingyenes használati jog
nem terheli.
(2)	A társadalmi szervezetek és alapítványok (továbbiakban e paragrafus
alkalmazásában: társadalmi szervezetek) a KVI által közzétett módon 2 hónapon belül
pályázatot nyújthatnak be elhelyezésükre szolgáló ingatlan tulajdonjogának ingyenes
megszerzésére. A pályázatokat a KVI-hez kell benyújtani.
(3)	A pályázatokat az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok,
valamint a társadalmi szervezetek képviselőiből álló bizottság bírálja el. A bizottság
titkársági feladatait a KVI látja el.
a)	A bizottság a parlamenti frakcióval rendelkező pártok jelöltjeiből és
társadalmi szervezetek delegált jelöltjeiből a miniszterelnök által egy évre kinevezett
elnökből és tagokból áll.
b)	A bizottságot a jelen törvény hatályba lépését követő 120 napon belül kell
létrehozni.
7
c)	A bizottságba egy-egy tagot jelölhetnek a parlamenti frakcióval rendelkező
pártok, a társadalmi szervezetek összességében ennél egy fővel többet
d)	A társadalmi szervezetek jelöltjeit a nyilvántartásba vett társadalmi
szervezetek delegálják Ha a társadalmi szervezetek a jelöltek delegálására
vonatkozóan egymással nem tudnak megegyezni, a jelölteket nyilvános sorsolással
kell kiválasztani.
e)	A nyilvántartásba történő felhívást - 30 napos határidővel - a jelen törvény
hatálybalépését követő 15 napon belül a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
f)	Nyilvántartásba vételre a bejegyzett társadalmi szervezetek jelentkezhetnek.
g)	A bizottság mandátumának lejárta előtt a társadalmi szervezeteket ismét
nyilvántartásba kell venni.
h)	A bizottság az összes tag kinevezésével alakul meg.
i)	A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.
j) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4)	A KVI a bizottság által ingyenes tulajdonjuttatásra kijelölt társadalmi
szervezettel a tulaj donbaadási szerződést a bizottság döntésétől számított 3 hónapon
belül köteles megkötni.
(5)	A (4) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonjuttatásra a 3-10.§ rendelkezéseit
alkalmazni kell.
Egyéb rendelkezések
19.	§
Ha a használó ingatlant részben vagy egészben ingyenesen nem kapott
tulajdonába vagy a 16. § szerint megújított használatába, és ráépítés címén sem
szerzett tulajdont, részére meg kell téríteni az ingatlanon általa jogszerűen végzett
értéknövelő beruházás értékét a gazdagodás mértékéig (Ptk. 361. §), feltéve hogy a
beruházást saját anyagi eszközeiből (központi vagy helyi költségvetési támogatás
igénybevétele nélkül) végezte.
8
20. §
Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanok Kincstári Vagyoni Igazgatóság,
illetve jogelődjének szervei által feladatai ellátásához használt részei a Magyar Állam
tulajdonában maradnak, egyidejűleg a KVI vagyonkezelésébe kerülnek, és a
továbbiakban változatlanul az Igazgatóság szervei elhelyezését biztosítják.
21.§
(1)	Az e törvény szerinti tulajdonbaadással, bérbeadással, az ingyenes
használatba adással, illetőleg a 20. §-ban foglaltak szerint nem hasznosított, e törvény
hatálya alá tartozó ingatlanok további hasznosításáról a KVI gondoskodik. Ennek során
előbérleti jog illeti meg azt a társadalmi szervezetet, amely az ingatlant e törvény
hatálybalépésekor jogszerűen, ingyenesen használta.
22. §
Az e törvény hatálya alá tartozó ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben a Ptk.,
valamint a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes
szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVHI. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
23.§
E törvény hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a KVI köteles két
országos napilapban két alkalommal meghirdetni azt, hogy a Tv. alapján az ingyenes
használó a 13.§-ban előírt igénybejelentését milyen címre és tartalommal küldheti meg.
Hatálybalépés
24.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba
Módosuló jogszabályok
25.	§
(1)	a Tv. 1. §-a - a (2) bekezdés számozásának eggyel történő egyidejű
növekedése mellett - a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
\" (2) Az 1990. március 2-a előtt a Szakszerveztek Országos Tanácsa és az
ahhoz tartozó ágazati-szakmai szakszervezetek kezelésében volt állami tulajdonú
ingatlanok tulajdonjoga - a Nemzeti Üdülési Alapítványhoz került ingatlanok
kivételével - az e törvény, továbbá egyéb jogszabályok alapján meghozott döntések
9
szerint jogszerű használóik tulajdonába kerülnek. A szakszervezeti vagyon
megosztására vonatkozó rendelkezések ezen ingatlanok tekintetében is megfelelően
irányadók. A tulajdonjog átaadásáról a kezelői jogot gyakorló szervezet gondoskodik.
A tulajdonjog átadása adó- és illetékmentes.\"
(2)	A Tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az 1. § (2) bekezdése alapján a KVI kezelésébe került ingatlanok nem
idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. Törvény ettől eltérően rendelkezhet.\"
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi
LXX. törvény (Tv.) kártalanítás nélkül elvonta a társadalmi szervezeteknek az állami
tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői jogát azzal, hogy a későbbiekben külön
törvény rendezi ezek jogi helyzetét. A rendezésre 1992-ben törvényjavaslat készült, de
a törvény nem született meg.
A törvényi rendezésig, illetőleg az abban foglalt határidőig a társadalmi
szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg arra az ingatlanra, amelyre vonatkozó
kezelői jog a Tv. folytán megszűnt.
A Tv. hatálya alá tartozó ingatlanok a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI)
kezelésében vannak.
A most benyújtott törvényjavaslat (Javaslat) célja egyrészt a rendezetlen jogi
helyzetből is következő vagyoncsökkenés (az ingatlanok felújításának,
karbantartásának elmaradása) megszüntetése. Rendezni kívánja továbbá a Javaslat a
központi költségvetési támogatásban részesülő, a Tv. alapján jelenleg ingatlant
ingyenesen használó (volt kezelő) társadalmi szervezetek elhelyezését az e célra
szolgáló ingatlanok ingyenes tulajdonbaadásával. Bérleti jog illeti meg a használó
társadalmi szervezetet a tevékenysége gyakorlásához szükséges (pl. planetárium, stb.)
ingatlanra. Ingyenes használat csak abban a szűk körben marad fenn, ahol a
tulajdonbaadásnak az ingatlan jellegéből (pl. műemlék) adódó akadálya van.
A Javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy pályázat útján, a demokrácia
követelményeinek megfelelően, bizottság döntésével egyéb társadalmi szervezetek és
alapítványok is megszerezhessék az elhelyezésük céljára szolgáló ingatlan
tulajdonjogát.
10
Mindezzel a jogalkotó érvényesítem kívánja a társadalmi szervezetek
tulajdonában, vagy egyéb jogcímen használatában lévő ingatlanokkal szemben azt a
követelményt, hogy azok a jövőben is társadalmi célokat szolgáljanak.
RÉSZLETES INDOKLÁS
A törvény alkalmazási köre
az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a Tv. tárgyi hatályát állapítja meg.
A társadalmi szervezetek tulajdonszerzése
a 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-ának (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy a Tv. 2. §-a alapján
ingyenes használatba került ingatlanokat az ingyenes használatra jogosult szervezet
tulajdonába kell adni, feltéve, hogy az a szervezet elhelyezését szolgálja és a
tevékenységéhez szükséges mértékűnél nem nagyobb. E rendelkezés a 2. § (2)
bekezdésében előírt feltételekkel kiterjed a Tv. 4. §-ában meghatározott harmadik
személyre is.
A Javaslat 2. §-ának (3) bekezdése definiálja a \"tevékenységhez szükséges
mértékű ingatlan\" fogalmát, méghozzá akként, hogy együttes feltételként határozza
meg azt, hogy az ingyenes használó a Tv. hatályba lépésétől kezdődően tevékenysége
gyakorlásához indokolt mértékben folyamatosan, ténylegesen és közvetlenül
gyakorolja használati jogát. Nem következik be tehát a tulajdonbaadási kötelezettség
abban az esetben, ha az előbb említett feltételek közül akárcsak egy is hiányzik
A Javaslat 2. § (4) bekezdése definiálja a szervezet elhelyezését szolgáló
ingatlan fogalmát akként, hogy az iroda mellett ebbe a kategóriába sorolja az irodához
kapcsolódó egészségügyi, szociális és egyéb kiszolgáló helyiségeket is.
Speciális rendelkezést tartalmaz a 2. § (5) bekezdése arra az esetre, ha jelen
javaslat hatálya alá tartozó ingatlan kezelői jogát, vagy azt megelőzően tulajdonjogát
az érintett társadalmi szervezet korábban ellenértékért, saját anyagi eszközeiből
szerezte meg. A saját anyagi eszközből szerzés tényének bizonyítási terhét a társadalmi
szervezetre helyezi.
A tulajdonszerzés szabályai
a 3. §-hoz
A Jávaslat 3. §-a - figyelemmel arra a rendező elvre, mely szerint a társadalmi
szervezetek tulajdonába csak a szükséges méretű ingatlanok kerüljenek - akként
rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet tulajdonába az épülettel együtt csak az
11
építésügyi előírások szerint nem osztható, minimális méretű telek kerüljöa Abban az
esetben, ha az a telek, amelyen az érintett épület áll, \"műszakilag\" osztható, a
telekalakítást a tulajdonbaadás előtt el kell végezni.
a 4. §-hoz
A Javaslat 4. § két bekezdése - figyelemmel a gyakorlatban felmerülő ilyen
esetekre - rendezi azokat a helyzeteket, amelyeknél a tulajdonbaadás következtében
közös tulajdon fog létrejönni.
a 5. §-hoz
A Javaslat 5. §-ának (l)-(3) bekezdése rendelkezik azokról az esetekről,
amelyekben az ingatlan tulajdonjoga jogszabály erejénél fogva nem ruházható át,
illetőleg a műemlékvédelem alatt álló épületekről és a védett természeti területen lévő
ingatlanokról. Ha jogszabály egyébként nem tiltja, műemléki védelem alatt álló épület
és a védett természeti területen lévő ingatlan a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter hozzájárulásával adható a használó tulajdonába, feltéve, hogy a használó a
miniszter által előírt feltételeket - melyek értelemszerűen az ingatlan védett jellegével
függhetnek össze - elfogadja.
A 5. § (4) bekezdése a tulajdonszerzés további feltételeként írja elő, hogy a
használónak ne legyen köztartozása, illetőleg ha ilyen van, a hatáskörrel rendelkező
hatóságokkal történt megegyezés alapján azt előre meghatározott részletekben
törlessze.
a 6. §-hoz
A 6. § a Javaslatban szabályozott ingatlantulajdon szerzésekhez teljes adó- és
illetékmentességet biztosít.
a 7. §-hoz
A Javaslat 7. §-a következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a tulajdonbaadás
célja az érintett társadalmi szervezetek elhelyezése és a működésükhöz szükséges
ingatlan biztosítása, és ennek érdekében 15 éves elidegenítési és terhelési tilalmat
rendel el a tulajdonba adott ingatlanok vonatkozásában.
A 7. § (2)-(5) bekezdése némileg oldja az (1) bekezdés szigorú szabályát.
Lehetővé teszi a KVI hozzájárulásával az ingatlan megterhelését, ha az az ingatlan
felújítását, korszerűsítését szolgáló hitelhez kapcsolódik, illetőleg az ingatlan
elidegenítését, ha annak célja azonos vagy hasonló célú ingatlan cseréje, vásárlása
vagy építése. Ugyanakkor a Javaslat szigorúan kizáija a haszonszerzés lehetőségét,
ugyanis a teljes eladási árat be kell fizetni a költségvetésbe, ha az új ingatlan
tulajdonjogát 1 éven belül nem szerzi meg a társadalmi szervezet, illetőleg az épített
ingatlanra 4 éven belül nem szerez használatbavételi engedélyt. Ugyancsak az ingatlan
12
elidegenítéséből származó esetleges haszonszerzés lehetőségét korlátozza az a
rendelkezés, amely a különbözetiek a központi költségvetésbe való befizetését írja elő
arra az esetre, ha az elidegenített és a megszerzett ingatlan vételárának különbözete -
természetesen az elidegenített ingatlan javára - az 50 %-ot meghaladja.
a 8. §-hoz
Szintén a Javaslat alapvető elveit érvényesítendő a 8. § előírja azt, hogy a
tulajdonba adást követő 15 éven belül a tulajdonos az ingatlant a szervezet
elhelyezésére, illetőleg az alapszabályban meghatározott működési célját szolgáló
tevékenységre használhatja. Ha a tulajdonos e kötelezettségének nem tesz eleget, a
Javaslat a legszigorúbb szankciót alkalmazza, ugyanis ebben az esetben tulajdonjogát
elveszti.
a 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a rendelkezik arról az esetről, ha a tulajdont szerző társadalmi
szervezet a tulajdonszerzéstől számított 15 éven belül megszűnik E rendelkezés is
következetes a korábban már említett elvekhez, ugyanis a jogutód nélküli megszűnés
esetére, illetőleg arra az estre, ha a jogutód nem vállalja a saját célra való használat
kötelezettségét, akként rendelkezik, hogy az ingatlan tulajdonjoga az államra száll
vissza.
a 10. §-hoz
A Javaslat 10. §-a rendelkezik arról az esetről, ha az érintett ingatlant az
elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt végrehajtási eljárás keretében értékesítik
Ebben az esetben a hitelezők kielégítése után esetlegesen megmaradó bevétel a
központi költségvetést illeti.
a 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a arra a speciális esetre nézve, amikor a társadalmi szervezet
azon a jogcímen szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, hogy a kezelői jogot korábban
ellenértékért saját anyagi eszközéből szerezte, mellőzi azokat a korlátozásokat,
amelyeket a Javaslat által érintett egyéb ingatlanok tekintetében előír.
A tulajdonba adásra vonatkozó eljárás
a 12-14. §-okhoz
A Javaslat szerint a tulajdonba adásra a használó és a KVI által megkötött
szerződés alapján kerül sor, az ingatlan könyvszerinti értékén.
13
A társadalmi szervezetek a törvény hatályba lépésétől számított két hónapos,
jogvesztő határidőn belül jelenthetik be igényüket a tulajdonjog megszerzése iránt
A szerződéstervezetek megküldésétől számítva két hónapos jogvesztő határidő
áll rendelkezésre a szerződések aláírására
Bérleti jog
a 15. §-hoz
A Javaslat 15. §-a szerint a használó társadalmi szervezetet bérleti jog illeti meg
a működési céljaira használt ingatlanra abban az esetben, ha 2. § (3) bekezdése alapján
az ingatlan a tevékenységéhez szükséges mértékű, azonban az ingatlan nem adható a
tulajdonába vagy nem igényli a tulajdonba adást.
A piaci bérleti díjhoz viszonyítva a KVI maximum 70 %-os kedvezményt adhat
a bérleti díj megállapításánál, feltéve, hogy az ingatlanban folytatott tevékenység nem
anyagi haszonszerzést szolgál.
A használat joga
a 16. §-hoz
Abban az esetben, ha a társadalmi szervezet által használt ingatlan azért nem
adható tulajdonba, mert azt jogszabály kizárja (Javaslat 5. §), a társadalmi szervezet
fennálló használati jogát meg kell újítani. A használati jog megújítására a tulajdonba
adásra vonatozó rendelkezéseket - természetesen ideértve a korlátozó rendelkezéseket
is - kell értelemszerűen alkalmazni. A 16. § alapján megújított használat jogára a
Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Ptk-nak a használatra vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a használó viseli az ingatlan fenntartásával,
üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségeket.
A használati jog megszűnése
a 17. §-hoz
A Javaslat 17. §-a rendelkezik arról, hogy a használónak a törvény hatályba
lépését megelőző használati jogcíme mindenképpen megszűnik, vagy akkor, amikor a
Javaslatban említett jogcímek alapján új jogcímet szerez a használatra, vagy akkor,
amikor a jogvesztő határidők eltelnek. Ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, ha a
használó új jogcímet csak a korábban használt ingatlan egy meghatározott részére
szerez.
Társadalmi szervezetek, alapítványok tulajdonszerzése pályázat útján
a 18. §-hoz
A Javaslat 18. §-a rendelkezik azokról az ingatlanokról, amelyek
vonatkozásában a jogcímek megújítására nem kerül sor, és amelyek tekintetében a
KVI-nek e törvény hatályba lépéséig nem keletkezett jogszabályon vagy határozaton
alapuló elhelyezési kötelezettsége. A Javaslat szerint ezen ingatlanok tulajdonjogát
pályázat útján a bejegyzett társadalmi szervezetek és alapítványok szerezhetik meg
ingyenesen. A 18. § (3)-(5) bekezdése tartalmazza a pályáztatás legfontosabb
szabályait.
Egyéb rendelkezések
a 19. §-hoz
A Javaslat 19. §-a rendezi azt az esetet, amikor a használó nem kap ingyenesen
a tulajdonába ingatlant, illetőleg használati joga a 16. § alapján nem kerül megújításra.
Ebben az esetben az ingatlanon általa jogszerűen végzett értéknövelő beruházás értékét
(Ptk. 361. §) meg kell neki térítem, feltéve, hogy a beruházást nem központi vagy helyi
költségvetési forrásból végezte. Értelemszerűen a bizonyítási teher ez esetben is a
használót illeti.
a 20. §-hoz
A Javaslat hatálya alá tartozó azon ingatlanok, amelyeket a KVI használ, a
Magyar Állam tulajdonában maradnak, s a KVI vagyonkezelésébe kerülnek.
a 21. §-hoz
A Javaslat 21. §-a rendelkezik azokról az ingatlanokról, amelyek a törvényben
felsorolt jogcímeken nem kerülhetnek hasznosításra. Ezen ingatlanok további
hasznosításáról a KVI-nek kell gondoskodnia azzal a megkötéssel, hogy azt a
társadalmi szervezetet, amely az érintett ingatlant a törvény hatályba lépésekor
jogszerűen és ingyenesen használja, előbérleti jog illeti meg.
a 22. §-hoz
A Javaslat 22. §-a rögzíti, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó ingatlanok
vonatkozásában a Ptk., valamint a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére
vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXV1IL törvény rendelkezéseit is
alkalmazni kell.
a 23. §-hoz
A Javaslat 23. §-a kötelező érvénnyel úja elő a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
részére, hogy a törvény hatályba lépését követő 5 munkanapon belül két országos
napilapban két alkalommal hirdesse meg, hogy az igénybejelentéseket milye címre és
milyen tartalommal kell megküldeni.
Hatálybalépés
a 24. §-hoz
A Javaslat 24. §-a rövid, 15 napos határidővel lépteti hatályba a törvényt,
figyelemmel arra, hogy a végrehajtásához nincs szükség hosszabb felkészülési időre.
A Javaslat 25. §-a tartalmazza azokat a módosító rendelkezéseket, amelyek a
Javaslat elfogadása miatt válnak szükségessé a Tv.-ben.
A Javaslat 25. §-ának (2) tekintetében - a szakszervezetekkel összefüggésben -
ingatlan kezelői jogát megszüntette úgy, hogy egyidejűleg az érintett ingatlanok
használatát a korábbi kezelői jog birtokosainak változatlanul biztosította, ingyenes
használati jog formájában. A törvény ideiglenes jelleggel született meg. Nem vette
figyelembe, hogy az adott állami tulajdonú ingatlant esetleg a korábbi kezelő építtette,
illetve sok éven, évtizeden át az ingatlan értékével felérő fenntartási, bővítési és
beruházási tevékenységet végzett. Ez utóbbi gyakorlat jellemző volt a szakszervezetek
kezelésében, majd használatában álló ingatlanok tekintetében.
A Tv. hatálybalépése óta eltelt hat évben a törvény által érintett ingatlanok
sorsa nem rendeződött; azért sem, mert a törvény által érintett társadalmi szervezetek
köre rendkívül szerteágazó és más-más használatuk gyakorlata is. A szakszervezetek
az elmúlt években megoldották egymás között - törvényi jóváhagyással - a korábbi
szakszervezeti tulajdonban álló ingatlanok tulajdonjogának a régi és új szakszervezetek
közötti megosztását. Gondoskodtak az állami tulajdonú, használatukban lévő
ingatlanok megfelelő szintű, gyakran a használati joggal együttjáró kötelezettségeiket
meghaladó szintű fenntartásáról, állaguk megóvásáról és megfelelő, céljaikat szolgáló
használatáról. Az ingatlanok tulajdonjogának rendezése a szakszervezetek további
tevékenysége érdekében halaszthatatlan. Ez a rendezés a szakszervezetek
tevékenységének társadalmi súlyára és elismert szükségességére figyelemmel az
általuk korábban kezelt, napjainkban törvényesen használt állami tulajdonú ingatlanok
tulajdonjogának részükre történő átadásával valósulhat meg.
Módosuló jogszabályok
a 25. §-okhoz
kiemelendő: A Tv. valamennyi társadalmi szervezet kezelésében lévő állami tulajdonú
Fedor Vilmos
Budapest, 1997. május 6.
1937 -05- 1 *
ÉRKEZETT
MSZP
SZDSZ"
