"1ż

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA













T/4466.


t ö r v é n y j a v a s l a t


az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról 
és az ahhoz kapcsolódó közterhek 
egyszerűsített befizetéséről





Előadó:


Kiss Péter
munkaügyi miniszter







Budapest, 1997. május



1997. évi ............ törvény

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról 
és az ahhoz kapcsolódó közterhek 
egyszerűsített befizetéséről



	Az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató magánszemély munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:



1. §

A törvény hatálya kiterjed 
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 72. §-ában meghatározott munkavállalóra, a külföldiek magyarországi munkavállalásáról szóló 7/1991. (X.17.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt külföldi természetes személyre (a továbbiakban: munkavállaló) és 
b) a magánszemély munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató) - az egyéni vállalkozó kivételével.

2. §

(1) E törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta

	a) legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és
	b) egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és
	c) egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig 
	munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak  kifizetett - a 3.§ (2) bekezdésében a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér (a továbbiakban: kifizetett munkadíj)   egy   munkában  töltött naptári  napra eső összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál nem több.

(2) A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.

(3) Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet.

(4) Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató által történő megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.

3. §

(1) Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

(2) A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén közteherjeggyel teljesítheti

	a) a társadalombiztosításról szóló 1975.  évi II.  törvény  (a továbbiakban: 		T.)   103.  §    (1)   bekezdésében   meghatározott    társadalombiztosítási  		járulék,
	b) a  T. 103. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék, 
	c) az egészségügyi hozzájárulásról  szóló  1996.  évi  LXXXVIII. törvény 		(a továbbiakban:  Eht.)  1.  §-ában megjelölt egészségügyi   hozzájárulási, 
	d) a  foglalkoztatás  elősegítéséről,  illetőleg a munkanélküliek ellátásáról 		szóló     1991.    évi    IV.   törvény    (a továbbiakban:  Flt.)   40.   §-ában   		foglalt  munkaadói    járulék   és  a  41.  §-ában   foglalt      munkavállalói   		járulék
befizetési, illetve levonási és 
	e) a   személyi   jövedelemadóról   szóló   1995.    évi    CXVII.    törvény 		a (a továbbiakban: Szja.),  valamint az  adózás  rendjéről szóló  1990.  évi 		XCI.  törvény    (a továbbiakban: Art.)     rendelkezéseitől   eltérően     e    		törvény      rendelkezéseinek      figyelembe     vételével    a      kifizetőre    		(munkáltatóra) vonatkozó 
személyi jövedelemadózási 
kötelezettségét.

4. §

(1) Az AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. 

(2) Az AM könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet.

5. §

(1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerinti megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére.

(2) Az AM könyv kiállítására a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.


(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyző
a) a lakóhely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,
b) a negyedévet követő 15 napon belül megküldi azon személyeknek a névsorát, akik AM könyvet váltottak ki.

(4) A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott munkanélküli, akit a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vett, csak az illetékes munkaügyi központnál kérheti  az AM könyv kiállítását.

(5) A kiállító a kiadott AM könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) és adóazonosító jelét. A kiállító köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és azt, hogy a TAJ számát és az adóazonosító jelét kezeli.

(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adnia. A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban, megfizetett adóelőlegét, a megszerzett szolgálati idő tartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy az igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.

(7) A kiállító a (6) bekezdésben megjelölt igazolás kiadásával egyidejűleg értesíti a kiállító székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságot és a megyei egészségbiztosítási pénztárt a munkaviszony időtartamáról és az ellátások alapjául szolgáló keresetről. Az igazgatóság az értesítés alapján a saját nyilvántartásában rögzíti a fenti adatokat és annak tartalmáról a munkavállalót február 15-éig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak és kérelmére új könyvet állít ki.

(8) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.

6. §

(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, nap), TAJ számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevél), illetve TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki. 

(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie. 

(3) A munkavállalónak naponként, az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak az Mt. 76. § (1) bekezdésében megjelölt munkaszerződésnek minősülnek. 

(5) A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a mellékletben meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába.
(6) A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.

(7) A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli.

7. §

 A közteherjegy  forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári számlára (a továbbiakban: Kincstár) A Kincstár ezen összegből 47%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 28%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 9%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.

8. §

(1) Az Szja rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 10%-át kell figyelembe venni.

(2) A (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmen kívül más Szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

(3) A munkavállalónak az (1) bekezdésben említett jövedelemre és adóelőlegre - kivéve a (2) bekezdésben említett esetet - a Szja. és az Art. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmaznia azzal, hogy ha a munkavállalónak - kérésére - az 1.§ b) pontjában nem említett munkáltatója ezt a jövedelemet a kiállító igazolása alapján beszámítja, akkor az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás szabályai - ha egyéb feltételei fennállnak - alkalmazhatók. 

(4) Az alkalmi munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - nem illetik meg. Mentesül viszont a T. 103. § (2) bekezdésében meghatározott 4% egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.

(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja.

9. §

(1) A munkanélküli járadékban részesülő személy e törvény szerinti munkavégzésére az Flt. 36.§ (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak. Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli járadék számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.

(2) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó munkanélküli járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.

(3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy kéri az AM könyv kiállítását és alkalmi foglalkoztatása során a keresete a   szociális   ellátásokról és    szociális igazgatásról szóló 1993. évi   III.  törvény   (a továbbiakban: Szt.)   34. §   (3)    bekezdés d) pontjában meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell jelentenie az ellátást megállapító szervnél és az ellátást szüneteltetni kell.

10. §

Az Mt., a T. , az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott  közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.

11. §

(1) Az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai közül
a) az Mt. Harmadik Rész VI. fejezetéből a 123. § - 125. §; 130 § - 137. §; 138. § (1) - (4) bekezdése; 139. §; 140. §, a VII. fejezet 142. §; 145. §; 148. § rendelkezéseit nem kell, 
b) a Harmadik Rész VII. fejezet egyéb rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell 
alkalmazni.

(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I.28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.

12. §

(1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az AM könyv az 5. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervnél a törvény kihirdetését követő 30. naptól  igényelhető.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg a közteherjeggyel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az AM könyv formájának, elkészítésének, kitöltésének, és elosztásának a szabályait.

(5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a T. 124. §-a (2) bekezdésének g) pontja, az Flt. 36. §-ának (2) bekezdése és 42. §-ának (9) bekezdése, az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló 1997. évi XVIII. törvény 8., 12., 13. és a 14.§-ának az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze hatályát veszti.

I N D O K O L Á S

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről
szóló törvényjavaslathoz


Á L T A L Á N O S     I N D O K O L Á S 



A Javaslat alapvetően annak a munkáltatói körnek az igényeire épül, amely alkalmazottakat rendszeresen nem foglalkoztat, így a munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor alkalomszerűen érdekeltté válik külső munkaerő alkalmazásában.

Számukra, - vagyis a vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyekre kiterjedően - kívánja a Javaslat a legális foglalkoztatást megalapozni, azt az egyébként előírt adminisztrációs terhek csökkentésével, azok leegyszerűsítésével elősegíteni.

A Javaslat szerint ezzel egyidőben \"főtevékenységként\" alkalmi munkát vállalók részére is könnyebbé válna a munka világába való beilleszkedés, a társadalombiztosítási és a munkanélküli ellátásra való jogosultsághoz szükséges legális munkaviszonyban töltött idő megszerzése, a munkáért járó bérjövedelem kimutatása.

Mindezekre tekintettel várhatóan a munkanélküli  járadékban, a jövedelempótló támogatásban részesülők igyekeznek elsősorban a fekete munkavégzésüket legalizálni és élni azzal a lehetőséggel, hogy alkalmi munkavégzéssel 2 év alatt megszerezzék a munkanélküli ellátásban maradáshoz szükséges 180 napos biztosítási időt.

A Javaslat a fenti célok érdekében tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyv bevezetését, amely - a ledolgozott munkanapok, a munkavállalót érintő társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz szükséges adatok regisztrálásán túl - lehetővé teszi, hogy a munkáltató egy megfelelő értékű közteherjegy beragasztásával eleget tudjon tenni mind a saját, mind a nála napi munkát vállaló alkalmazott közteher-fizetési kötelezettségeinek.

R É S Z L E T E S     I N D O K O L Á S




1. §-hoz
 
	A Javaslat hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyve 72. §-ában meghatározott munkavállalóra. Tehát az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyba léphet munkavállalóként minden magyar állampolgár, aki a tankötelezettségét teljesítette. E mellett munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki  Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll.
	A Javaslat a munkáltatói kört a magánszemély munkáltatóra kiterjedően határozza meg. Ideértendők azok a mezőgazdasági őstermelők is, akik nem egyéni vállalkozó magánszemélyek és a termelő tevékenységüket őstermelői igazolvánnyal végzik. Az általános szabályok szerint járhat el viszont - vagyis nem élhet az egyszerűsített elszámolással - vállalkozói minőségében az egyéni vállalkozó magánszemély az üzletszerűen, rendszeresen termelő vagy szolgáltató  tevékenysége során.
	A munkáltatókat érintő hatály évközi kiterjesztésére alapvetően a kapcsolódó törvények (számviteli, Szja. stb.) éves rendszere miatt nem kerülhetett sor. A törvények évközi összehangolása az egyéni és a társas vállalkozásokat érintően inkább bonyolultabb elszámoláshoz, mint az e törvény által megcélzott egyszerűsítéshez vezetett volna.
2. §-hoz

	A Javaslat meghatározza az alkalmi foglalkoztatás fogalmát, amihez a közterhek egyszerűsített befizetése kapcsolódik. Az (1) bekezdés ugyanazon munkáltató és  munkavállaló között létrejött munkaviszony vonatkozásában tartalmazza az időbeli korlátokat, a (2) bekezdés pedig több munkáltató esetére mond korlátozó szabályt. E rendelkezés célja az, hogy az általános szabályok helyett csak bizonyos korlátok mellett lehessen élni a Javaslat szerinti egyszerűsített rendszerrel.
	Ezek megszegése esetén a munkáltatóra az általános munkajogi, társadalombiztosítási és adóigazgatási szabályok az irányadók, amelyből következik, hogy a korlátok túllépése esetén a Javaslat szerinti egyszerűsített rendszer már nem érvényesülhet.

3. §-hoz

	Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony csak az AM könyvvel rendelkező munkavállalóval létesíthető, és ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódik az egyszerűsített járulék-befizetési lehetőség is. 
	Természetesen az egyszerűsített rendszer bevezetése mellett a jövőben is lehet AM könyv nélkül is alkalmi munkát vállalni az általános munkajogi, társadalombiztosítási és adóigazgatási szabályok betartása mellett.

	A közteherjegy tartalmazza mind a munkavállalót, mind a munkáltatót terhelő járulékokat és a törvényjavaslat szerint a munkavállaló bérjövedelméhez rendelt 10%-os Szja. adóelőleget is. 

4-5. §-hoz

	A közokiratnak minősülő AM könyv a munkavállaló munkaviszonyának nyilvántartására szolgál, ahhoz a munkavállaló ingyenesen juthat hozzá. Az AM könyv kérhető a munkaügyi központ kirendeltségénél és azon települési önkormányzatok jegyzőinél, ahol az AM könyv kiállításáról a munkaügyi központ kirendeltségével megállapodást kötöttek. A Javaslat a megállapodásra azért ad lehetőséget, hogy a megyékben a kirendeltségek területi elosztása miatt ne kelljen a munkavállalóknak  hosszabb időt eltöltenie az utazással, illetőleg a könyv kiváltásával.
	A munkavállaló az AM könyvet adott éven belül bármikor kiválthatja. Azt a tárgyévet követő január 15-éig kell leadnia a kiállítónál az igazolások kiállítása és az adatok továbbítása céljából. Az AM könyvet a kiállító visszaadja a munkavállalónak megőrzés céljából.
6. §-hoz

	A munkaviszony naponta jön létre, így az AM könyvet is naponta kell kitölteni abban az esetben is, ha az alkalmi foglalkoztatás öt egymást követő naptári napig tart. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit az AM könyv soronként tartalmazza. A teljesen kitöltött sor, s abban a munkavállaló és a munkáltató aláírása minősül együttesen az Mt. szerinti munkaszerződésnek.

	A munkavállalónak az AM könyvet a munkavégzés helyén kell tartania. Lehetőség van arra is, hogy megállapodás alapján a munkáltató őrizze azt a munkavégzés helyén. A cél az, hogy ellenőrzés esetén az AM könyv rendelkezésre álljon.

7. §-hoz

	A közteherjegy ellenértékét a forgalmazó utalja át a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári számlára. A javaslat szerinti felosztás a járulékok és az adómérték alapján került meghatározásra. Az Alapoknak a Kincstár utalja át a felosztás szerinti összegeket. A Javaslatban nem nevesített 16% az APEH-et megillető Szja. előlegnek felel meg.

8. §-hoz

	A Javaslat az alkalmi foglalkoztatás keretében megszerzett jövedelmet bérjövedelemnek minősíti, mértékét pedig az ellátási alappal azonosan rögzíti. Ezáltal a magánszemély az ilyen jövedelmére az Szja. törvény szerinti bérjövedelemmel kapcsolatos szabályokat alkalmazhatja. További rendelkezés, hogy az ellátási alap 10%-ának megfelelő összeg minősül megfizetett Szja. adóelőlegnek.

	A Javaslat egyszerűsítési célzattal választási lehetőséget biztosít a munkavállalónak, hogy meghatározott mértékig és feltételek mellett ezt a jövedelmet ne vallja be. (Ezek a kritériumok szinkronban vannak az Szja. törvény adómentes tételeivel, illetve sávjával.) Egyebekben pedig rögzíti, hogy az Szja. és az Art. megfelelő rendelkezéseit alkalmazni kell, vagyis az adóbevallásban az alkalmi munkával szerzett bérjövedelem (összesített ellátási alap) az összevont éves adóalap része. Így, ha a 10%-os adóelőlegből túlfizetés lenne, az visszaigényelhető. Ha viszont az alkalmi munkából származó ellátási alap és az egyéb jövedelmek együttes összege miatt adókötelezettség keletkezne, a 10%-os levonás, mint befizetett Szja. adóelőleg kerül figyelembevételre.

	A közteherjegy az egy napos munkaszerződésekre tekintettel nem tartalmazza a 4%-os egészségbiztosítási járulékot. Ezzel áll szinkronban az egészségügyi szolgáltatás is. Nevezetesen egy nap után ezen a jogon nem jár táppénz - kivéve baleseti táppénz -, de megilleti az egészségügyi szolgáltatás, a baleseti egészségügyi szolgáltatás és a szolgálati idő.

9. §-hoz

	Az Flt. 36. § (1) bekezdése értelmében a munkanélküli járadékban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. Az alkalmi foglalkoztatás jellegére tekintettel a Javaslat enyhít ezen a kötöttségen, és lehetővé teszi a járadék számfejtése előtti jelentkezést.
	A Javaslat szerint a kirendeltség által megjelölt időpontban az AM könyvet be kell mutatni. Amennyiben alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban állt a munkanélküli járadékban részesülő személy, akkor ezekre a napokra szüneteltetni kell az ellátást és a munkanélküli járadékot is csökkentett összegben folyósítják.
	Hasonló bejelentési-kötelezettsége ír elő a Javaslat a jövedelempótló ellátásban és rendszeres szociális segélyben részesülő személyekre is.

10. §-hoz

	A törvény melléklete  tartalmazza az alkalmi foglalkoztatás során kifizetésre kerülő, - a munkavállalót egyébként terhelő levonásokat már nem tartalmazó - munkadíjat, az ahhoz illesztett közteherjegy és ellátási alap sávjait.
	A harmadik oszlopban levő ellátási alap \"bruttó bér\" tartalmú, ezért a Javaslat kimondja, hogy ezt az összeget kell érteni a napi kereseten a felsorolt törvények alkalmazása szempontjából.
11-12. §-hoz

	Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyra az Mt. szabályai az irányadóak. A Javaslat megfogalmazza azt is, hogy az Mt. szabályai közül mely rendelkezéseket nem kell alkalmazni (pl. pihenőidő, pihenőnap, szabadság, betegszabadság stb.), illetőleg, hogy a munka díjazására vonatkozó fejezetet a Javaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

	A 12. § a hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
	A szeptember 1-jei hatályba lépéssel azt kívánjuk elérni, hogy az egyszerűsített közteherelszámolási rendszer - különös tekintettel a legérintettebb őstermelői körre - már ez év őszétől alkalmazható legyen.



Melléklet az 1997. évi ............ törvényhez


Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és 
az ellátási alap sávjai




Ha a kifizetett munkadíj
Ft/nap
a közteherjegy értéke
Ft/nap
az ellátási alap
Ft/nap
 700-1199
600
900
1200-1499
900
1400
1500-1899
1200
1800
1900-2299
1500
2300
2300-2699
1800
2800



"
