"A:

                                           „Szerződés

                           a Magyar Köztársaság Kormánya

              és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között

                           a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

  A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok

Kormánya

  attól az óhajtól vezérelve, hogy kölcsönös bűnügyi jogsegély révén javítsák

együttműködésüket a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és

üldözésében,

megállapodtak az alábbiakban:

                                               1. Cikk

                      A jogsegélynyújtási kötelezettség terjedelme

  1. A Szerződő Felek a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelően

kölcsönösen         jogsegélyt       nyújtanak           egymásnak          a bűncselekmények

megelőzésével, nyomozásával kapcsolatban és a büntető ügyekkel kapcsolatos

ügyészi és bírósági eljárásokban.

  2. A jogsegély magába foglalja:

  a) személyek tanúkénti kihallgatását és nyilatkozatainak beszerzését;

  b) okiratok, egyéb dokumentumok és tárgyi bizonyítékok megküldését;

  c) okiratok kézbesítését;

  d) személyek lakhelyének vagy személyazonosságának megállapítását, illetve

dolgok feltalálási helyének megállapítását vagy azonosítását;

  e) fogva levő személyek átszállítását tanúkénti kihallgatás végett avagy más

célból;

  


  f) házkutatás vagy lefoglalás iránti jogsegélykérelmek teljesítését;

  g) vagyoni értékek zárolását;

  h) jogsegélyt az elkobzásra, a kár megtérítésére és a pénzbüntetés

végrehajtására irányuló eljárásokban;

  i) bármely egyéb olyan jogsegélyt, amelyet a megkeresett állam joga nem

tilt.

  3. Jogsegélyt kell nyújtani tekintet nélkül arra, hogy a megkereső államban

folyó nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás tárgyát képező magatartás a

megkeresett állam joga szerint bűncselekménynek minősül-e.

  4. A jelen szerződés célja kizárólag a Felek közötti jogsegély szabályozása. E

szerződés rendelkezései magánszemélynek nem adnak jogot bizonyíték

megszerzésére, megtagadására vagy kizárására, avagy a jogsegély iránti

kérelem teljesítésének megakadályozására.

                                          2. Cikk

                                    Központi hatóságok

  1. Mindegyik Szerződő Fél központi hatósággal rendelkezik a jelen szerződés

szerinti kérelmek előterjesztésére és fogadására.

  2. A Magyar Köztársaság részéről központi hatóság az igazságügyminiszter

és a legfőbb ügyész vagy az általuk kijelölt személyek. Az Amerikai Egyesült

Államok részéről központi hatóság a szövetségi igazságügyminiszter (Attorney

General) vagy azok a személyek, akiket a szövetségi igazságügyminiszter jelölt

ki.

  3. A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a jelen szerződés

alkalmazásával kapcsolatban.

                                          3. Cikk

                                   A jogsegély korlátai

  1. A megkeresett állam központi hatósága megtagadhatja a jogsegélyt, ha

  a) a kérelem politikai bűncselekménnyel kapcsolatos;

  b) a kérelem olyan katonai bűncselekménnyel kapcsolatos, amely nem

minősül köztörvényes bűncselekménynek;

  c) a kérelem teljesítése sértené a megkeresett állam szuverenitását,

biztonságát vagy hasonló fontos érdekét; vagy

  d) a kérelem nem felel meg a 4. Cikk rendelkezéseinek.

  2. Mielőtt a jogsegélyt ezen cikk alapján a megkeresett állam központi

hatósága megtagadná, köteles konzultálni a megkereső állam központi

hatóságával annak mérlegelése érdekében, hogy a jogsegély az általa

szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a megkereső állam

elfogadja azt, hogy jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék,

a feltételeknek eleget kell tennie.

  3. Ha a megkeresett állam központi hatósága a jogsegélyt megtagadja, a

megtagadás indokairól a megkereső államot tájékoztatni köteles.

                                          4. Cikk


                    A jogsegély iránti kérelmek formája és tartalma

  1. A jogsegély iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, kivéve, ha a

megkeresett állam központi hatósága sürgős esetekben más formában

előterjesztett kérelmet is elfogadhat. Az utóbbi formában előterjesztett

kérelmet a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése

hiányában tíz napon belül írásban meg kell erősíteni. A kérelmet a

megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő

megállapodás.

  2. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  a) annak a hatóságnak a megnevezését, amely azt a nyomozást, ügyészi vagy

bírósági eljárást folytatja, amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;

  b) az ügy tárgyának és a nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás lényegének

ismertetését, beleértve az ügyre vonatkozó konkrét törvényi tényállásokat is;

  c) a kért bizonyíték, tájékoztatás vagy egyéb jogsegély megjelölését;

  d) nyilatkozatot arról, hogy a bizonyítékot, tájékoztatást vagy egyéb

jogsegélyt milyen célra kérik.

  3. A szükséges és lehetséges mértékben a kérelemnek ugyancsak

tartalmaznia kell:

  a) tájékoztatást bármely olyan személy lakhelyéről és személyi adatairól,

akitől bizonyítékot várnak;

  b) kézbesítés esetén tájékoztatást a címzett személyi adatairól és

lakhelyéről, e személy eljárásbeli minőségéről és arról, hogy a kézbesítést

milyen módon kell teljesíteni;

  c) feltalálandó személy, illetve dolog esetén tájékoztatást az azonosítást

lehetővé tevő adatokról és a feltalálási helyekről;

  d) átkutatandó hely vagy személy és lefoglalandó dolgok esetén ezek pontos

megjelölését;

  e) vallomás vagy nyilatkozat esetében a kihallgatás és a rögzítés követendő

módjára vonatkozó közlést;

  f) annak megjelölését, hogy a tanút mire nézve kell kihallgatni, ami magába

foglalhatja a tanúnak felteendő kérdések felsorolását is;

  g) a kérelem teljesítése során követendő bármely különleges eljárás

ismertetését;

  h) tájékoztatást azokról a térítésekről és kiadásokról, amelyek megfizetésére

a megkereső államban megjelenni kért személy jogosult lesz;

  i) bármely olyan információt, amely a kérelem teljesítésének megkönnyítése

céljából a megkeresett állam tudomására hozható.

                                          5. Cikk

                         A jogsegély iránti kérelmek teljesítése

  1. A megkeresett állam központi hatósága a kérelmet köteles haladéktalanul

teljesíteni, vagy ha annak helye van, megküldeni az arra illetékes igazságügyi

hatóságnak. A megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek hatáskörükön

belül mindent megtenni a kérelem teljesítése érdekében. A megkeresett állam

igazságügyi hatóságainak hatáskörrel kell rendelkezniük idézés, házkutatást

elrendelő határozat vagy a kérelem teljesítése érdekében szükséges egyéb

határozat kibocsátására.


  2. Amennyiben annak szükségessége merül fel, a kérelmet a megkeresett

állam központi hatósága által kijelölt személyek terjesztik a megfelelő hatóság

elé.

  3. A kérelmeket a megkeresett állam jogának megfelelően kell végrehajtani,

kivéve, ha a jelen szerződés másként rendelkezik. A kérelmet az abban

megjelölt módon kell végrehajtani, amennyiben azt a megkeresett állam joga

nem tiltja.

  4. Ha a megkeresett állam központi hatóságának megítélése szerint a

kérelem teljesítése az államában folyamatban levő bűnügyi nyomozást, ügyészi

vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolná, a kérelem teljesítését

elhalaszthatja, vagy a megkereső állam központi hatóságával történt

konzultálás után meghatározott feltélekhez kötheti. Ha a megkereső állam a

kérelem teljesítését feltételekhez kötötten elfogadja, a feltételeknek eleget kell

tennie.

  5. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély

kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a

megkereső állam központi hatósága kérte. Ha a kérelem a titok felfedése

nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles

tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát, amely ezt követően dönt

arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.

  6. A megkeresett állam központi hatósága köteles választ adni a megkereső

állam központi hatóságának, ha az alapos okkal kér felvilágosítást a jogsegély

iránti kérelem végrehajtásának állásáról.

  7. A megkeresett állam központi hatósága köteles haladéktalanul

tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a jogsegély iránti kérelem

végrehajtásának eredményéről. Ha a kérelem teljesítése késedelmet vagy

halasztást szenved, a megkeresett állam központi hatósága köteles a

megkereső állam központi hatóságát tájékoztatni a késedelem vagy halasztás

okáról.

                                           6. Cikk

                                         Költségek

  A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével

kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10. és 11. Cikk

alkalmazása során felmerült szakértői díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más

rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a személyek

utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és

térítéseket a megkereső állam viseli.

                                           7. Cikk

                                   A felhasználás korlátai

  1. A megkeresett állam központi hatósága kikötheti, hogy a jelen szerződés

alapján megszerzett adatok és bizonyítékok a megkeresett állam előzetes

hozzájárulása nélkül a jogsegély iránti kérelemben megjelöltön kívül más

nyomozati, ügyészi vagy bírósági eljárásban nem használhatók fel.


  2. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés

alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa

meghatározott feltételeknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a

megkereső államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében,

hogy e feltételeknek eleget tegyen.

  3. Az az adat és bizonyíték, amelyet az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően a

megkereső államban nyilvánosságra hoztak, a továbbiakban bármilyen célra

felhasználható.

                                          8. Cikk

    Tanúvallomás vagy egyéb bizonyíték beszerzése a megkeresett államban

  1. Azt a személyt, akitől a megkeresett államban a jelen szerződés

alkalmazásával bizonyítékot kívánnak beszerezni, szükség esetén kényszerítő

intézkedések alkalmazásával kell rászorítani a megjelenésre és a

vallomástételre, illetve valamely dolog - egyebek mellett okiratok,

dokumentumok és tárgyi bizonyítékok - bemutatására.

  2. Kérelemre a megkeresett állam központi hatósága köteles előzetesen

közölni a jelen szerződés alapján foganatosítandó tanúkihallgatás vagy

bizonyítási cselekmény idejét és helyét.

  3. A megkeresett állam köteles engedélyezni, hogy a jogsegély iránti

kérelemben megjelölt személyek jelen legyenek a kérelem végrehajtása során,

és lehetővé tenni, hogy e személyek kérdéseket intézzenek a vallomást tevő

vagy bizonyítékot szolgáltató személyhez.

  4. Abban az esetben, ha az 1. bekezdésben említett személy a megkeresett

állam joga alapján fennálló mentességre, tanúskodási képesség hiányára vagy

személyes jogosultságra hivatkozik, ennek kérdésében a megkeresett állam

igazságügyi hatóságai döntenek. Ha azonban az ilyen személy azt állítja, hogy

tanúkénti vallomástétele a megkereső állam joga szerint fennálló

mentességbe, tanúskodási képesség hiányába vagy személyes jogosultságba

ütközik, a tanúkihallgatást vagy az egyéb bizonyíték beszerzését

foganatosítani kell, és a bejelentést a megkereső állam központi hatóságának

tudomására kell hozni e kérdésnek a megkereső állam hatóságai által történő

eldöntése végett.

  5. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, bármely dolog, amelyet

a megkeresett államban a jelen szerződés alkalmazásával bizonyítékul

szereztek be, avagy a jelen cikk alapján tett tanúvallomás tárgyát képezte,

tanúsítvánnyal hitelesíthető, ideértve üzleti dokumentumok esetében a

hitelességnek a jelen szerződés mellékletében szereplő A Minta szerinti

formában történő tanúsítását. Az A Minta alkalmazásával hitelesített

okiratokat a bennük foglaltak valóságának igazolására a megkereső államban

bizonyítékként kell elfogadni.

                                          9. Cikk

                                 Hivatalos dokumentumok


  1. A megkeresett állam köteles a megkereső államnak megküldeni a

megkeresett állam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságának birtokában

levő, bármely módon rögzített, a nyilvánosság számára hozzáférhető okiratok,

feljegyzések és tájékoztatások másolatát.

  2. A megkeresett állam a közigazgatási és igazságügyi hatóságai birtokában

levő, bármely módon rögzített, de a nyilvánosság számára nem hozzáférhető

okiratok, feljegyzések és tájékoztatások másolatát ugyanazon esetekben és

ugyanolyan feltételekkel küldheti meg, ahogyan az ilyen másolatok saját

jogalkalmazó vagy igazságügyi hatóságai részére hozzáférhetők lennének. A

megkeresett állam a jelen bekezdés alapján a kérelem teljesítését belátása

szerint részben vagy egészben megtagadhatja.

  3. A hivatalos feljegyzések a jelen cikk alkalmazásakor a külföldön

felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének

(felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt

egyezmény rendelkezései szerint hitelesíthetők. További hitelesítés nem

szükséges. A jelen bekezdés szerint hitelesített okiratokat a megkereső

államban bizonyítékként kell elfogadni.

                                         10. Cikk

                Felhívás a megkereső államban történő megjelenésre

  A megkeresett állam köteles a területén található személyt felhívni a

megkereső állam megfelelő hatóságai előtt történő megjelenésre. A

megkereső állam köteles azt közölni, hogy a költségeket milyen mértékben

fogja megtéríteni. A megkeresett állam központi hatósága köteles

haladéktalanul tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a

megjelenni kért személy válaszáról.

                                         11. Cikk

                            Fogva levő személyek átszállítása

  1. Azt a megkeresett államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a jelen

szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából szükséges, e célból a

megkeresett államból át kell szállítani, ha mind az érintett személy, mind a

megkeresett állam hozzájárul az átszállításhoz.

  2. Azt, a megkereső államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a

megkeresett államban a jelen szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából

szükséges, e célból a megkereső államból át lehet szállítani, ha ahhoz az

érintett személy hozzájárul, és abban a két állam központi hatósága egyetért.

  3. A jelen cikk alkalmazása során:

  a) a fogadó állam joga és kötelessége fogva tartani az átszállított személyt,

hacsak a küldő állam másra nem jogosította fel;

  b) a fogadó állam köteles visszaszállítani az átszállított személyt a küldő

államba, amint a körülmények lehetővé teszik, vagy annak megfelelően, ahogy

a két központi hatóság megállapodott;

  c) a fogadó államnak nem kell kérnie kiadatási eljárás kezdeményezését a

küldő államtól az átszállított személy visszaszállítása érdekében;

  d) az átszállított személyre a küldő államban kiszabott büntetésbe be kell

számítani a fogadó államban fogva tartásban töltött időt.


                                          12. Cikk

                                         Mentesség

  1. A megkereső állam központi hatósága belátása szerint dönthet úgy, hogy a

10. és 11. Cikk alapján a megkereső államban megjelenő személy a

megkeresett államból történt elindulását megelőzően megvalósított

cselekmény vagy meghozott ítélet kapcsán eljárás alá nem vonható, vagy

őrizetbe vételének vagy személyes szabadsága egyéb módon történő

korlátozásának nincs helye.

  2. A mentesség megszűnik az attól a naptól számított tizenöt nap elteltével,

amelyen a megkereső állam központi hatósága arról értesítette a megkeresett

állam központi hatóságát, hogy az érintett személy jelenlétére már nem tart

igényt, vagy ha e személy a megkereső államot elhagyta ugyan, de oda utóbb

önként visszatért.

                                          13. Cikk

      Személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítása és azonosítása

  A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély iránti

kérelemben megjelölt személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítása

és azonosítása érdekében.

                                          14. Cikk

                                     Iratok kézbesítése

  1. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a megkereső

állam által a jelen szerződés rendelkezései alapján előterjesztett jogsegély

iránti kérelemmel összefüggő vagy annak részét képező iratok kézbesítése

érdekében.

  2. A megkereső állam a hatóságai előtti személyes megjelenést igénylő irat

kézbesítése iránti kérelmet köteles a megkeresett államnak a megjelenésre

kitűzött napot megelőzően kellő időben előterjeszteni.

  3. A megkeresett állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait köteles a

kérelemben meghatározott módon visszaküldeni.

                                          15. Cikk

                                 Házkutatás és lefoglalás

  1. A megkeresett állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra és

lefoglalásra, valamint dolgok - beleértve egyebek mellett okiratok,

dokumentumok és tárgyi bizonyítékok - a megkereső állam részére történő

megküldésére irányuló kérelmeket, ha a kérelem tartalmazza azokat az

adatokat, amelyekre figyelemmel a megkeresett állam joga szerint ilyen

eljárási cselekménynek helye van.


  2. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, a megkeresett állam

minden olyan tisztségviselője, aki a lefoglalt dolgot megőrzésében tartotta,

köteles a jelen szerződés mellékletében található B Mintát használva

tanúsítani a megőrzés állandóságát, a dolog azonosságának megállapításához

szükséges adatokat és a dolog állapotának sértetlenségét. További hitelesítés

nem szükséges. A tanúsítványokat a bennük foglaltak valóságának igazolására

bizonyítékként kell elfogadni a megkereső államban.

  3. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a megkereső állam

harmadik személynek az átszállítandó dologra vonatkozó érdekei védelme

érdekében szükségesnek ítélt kikötéseket és feltételeket fogadjon el.

                                         16. Cikk

                                   Dolgok visszaküldése

  Amennyiben a megkeresett állam                központi hatósága úgy kívánja, a

megkereső állam központi hatósága                köteles a jelen szerződés alapján

előterjesztett jogsegély iránti kérelem         teljesítése keretében rendelkezésére

bocsátott okiratokat, dokumentumokat           és tárgyi bizonyítékokat a lehetséges

legrövidebb időn belül visszaküldeni.

                                         17. Cikk

                      Jogsegély az elkobzásra irányuló eljárásban

  1. Ha az egyik Szerződő Fél központi hatósága a másik Fél területén

található, és annak joga szerint elkobozható vagy egyébként lefoglalás alá eső,

bűncselekményből származó vagyoni előnyről vagy bűncselekmény eszközét

képező dologról szerez tudomást, erről tájékoztathatja a másik Fél központi

hatóságát. Amennyiben a másik Fél ezek tekintetében joghatósággal bír, a

tájékoztatást saját hatóságai elé terjeszti annak eldöntése végett, hogy van-e

helye intézkedésnek. E hatóságok saját országuk joga alapján döntenek, és

kötelesek a másik Felet központi hatóságukon keresztül tájékoztatni

intézkedésükről.

  2. A Szerződő Felek a saját joguk által engedélyezett határokon belül

kötelesek kölcsönösen jogsegélyt nyújtani egymásnak a bűncselekményből

származó vagyoni előny és a bűncselekmény eszközét képező dolog

elkobzására, a sértett kárának megtérítésére, valamint a büntető ítéletekben

kiszabott pénzbüntetések végrehajtására irányuló eljárásokban. Ez magában

foglalhatja a bűncselekményből származó vagyoni előnnyel és a

bűncselekmény eszközével való rendelkezés ideiglenes megakadályozását

biztosító, további eljárásig hatályos intézkedések foganatosítását is.

  3. A megkeresett állam az ellenőrzése alatt álló, bűncselekményből származó

elkobzott vagyoni előnnyel vagy bűncselekmény eszközét képező elkobzott

dologgal saját joga szerint rendelkezik. Joga által megengedett határok között

és az általa szükségesnek ítélt feltételekkel bármelyik Fél átadhatja az

elkobzott vagyoni értéket vagy az értékesítés folytán helyébe lépett értéket a

másik Félnek.

                                         18. Cikk


  Egyéb szerződésekhez, egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony

  A jelen szerződésben szabályozott jogsegély és eljárások egyik Szerződő

Felet sem gátolják abban, hogy a másik félnek jogsegélyt nyújtson olyan

nemzetközi szerződés rendelkezései alapján, amelynek részese avagy belső

jogi rendelkezései alapján. A Szerződő Felek jogsegélyt nyújthatnak bármely

olyan kétoldalú megegyezés, megállapodás vagy gyakorlat alapján is, amely az

adott esetben alkalmazható.

                                         19. Cikk

                                       Konzultáció

  A Szerződő Felek központi hatóságai kölcsönös megállapodásuk szerinti

időközönként konzultálnak a jelen szerződés leghatékonyabb alkalmazásának

előmozdítása céljából.

                                         20. Cikk

                       Megerősítés, hatálybalépés és felmondás

  1. A jelen szerződést meg kell erősíteni, és a megerősítési okiratokat

Washingtonban, a lehetséges legrövidebb időn belül ki kell cserélni.

  2. A jelen szerződés a megerősítési okiratok kicserélésekor lép hatályba.

  3. A jelen szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Félhez intézett írásbeli

nyilatkozattal felmondhatja. A felmondás a diplomáciai úton előterjesztett

nyilatkozat keltétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

  A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a

jelen szerződést aláírták.

  Készült Budapesten, az 1994. év december hónapjának 1. napján, két

példányban, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Minta

                 Üzleti dokumentumok hitelességi tanúsítványa

  Én (név), a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi

következményeinek tudatában kijelentem, hogy a (annak a cégnek a neve,

amelytől az okiratokat kérik) alkalmazásában állok, és hivatalos beosztásom (a

hivatalos beosztás). Tanúsítom továbbá, hogy a mellékelve csatolt minden

egyes dokumentum eredeti példánya vagy az eredeti példányról készült

másolata a (annak a cégnek a neve, amelytől az okiratokat kérik)

megőrzésében levő dokumentumoknak.

  Kijelentem továbbá, hogy

  a) ezen dokumentumokat a tartalmuk szerint megtörténtekkel egyidejűleg

vagy ahhoz közel eső időben, a tartalmukban feltüntetettek megtörténtéről

tudomással bíró személy készítette (vagy a tartalmukban feltüntetettekről

tudomással bíró személytől kapott tájékoztatás alapján készültek);


  b) ezen dokumentumokat a szabályos üzletvitel menetében vezették;

  c) ezen dokumentumok készítése az üzleti tevékenység során szokásos

gyakorlat;

  d) ha e dokumentumok bármelyike nem eredeti példány, akkor az eredetinek

másolata.

                  (Aláírás)                (Dátum)

  Előttem esküvel megerősítve/vagy megerősítve, (név), (igazságügyi

tisztviselő), az 19...... év ........................... hónapjának ...... napján.

B Minta

                             Lefoglalt dolgok tansútványa

  Én, (név) a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi

következményeinek tudatában kijelentem, hogy (ország) Kormányának

alkalmazásában beosztásom (beosztás). Az alább felsorolt dolgok (név)-től,

(hely)-n, (dátum) napján kerültek megőrzésembe. Az itt felsorolt dolgokat

ugyanolyan állapotban adtam át (név) megőrzésébe (hely)-n, (dátum) napján,

ahogyan azokat én átvettem (ha eltérő állapotban, lásd alább).

  A dolgok leírása:

  Változás állapotukban megőrzésem ideje alatt:

  Hivatalos pecsét

                                           Aláírás

                                           Beosztás

                                           Hely

                                           Dátum”

 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4549. számú



TÖRVÉNYJAVASLAT





a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. évi december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirde téséről
















Előadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter







                     Budapest, 1997. június




1997. évi .... törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai  Egyesült  Államok Kormánya között a kiadatásról szóló, Budapesten,  az  1994.  év december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről


(A szerződést megerősítő okiratok cseréjére 1997. március 18-án Washingtonban került sor.)



1.§


Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról  szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1.  napján  aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.



                              2.§


A  szerződés  hiteles  magyar   nyelvű   szövege   a következő:
                              3.§


           Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 18. napjától kell
alkalmazni.



                           INDOKOLÁS


           A most kihirdetésre kerülő kiadatási  szerződés  nem
az első ilyen típusú szerződés Magyarország és az  USA  között.
Az  Egyesült  Államok  és  Ausztria  között   1856-ban   kötött
kiadatási  szerződés,  melyet  Magyarország  az  Osztrák-Magyar
Monarchia  létrejöttét  követően  fogadott  el   magára   nézve
kötelezőnek - Magyarország legrégibb kiadatási szerződése, mely
az új szerződés életbelépésével hatályát veszíti. Azért kellett
új szerződést létrehozni, mert  a  mintegy  140  évvel  ezelőtt
kötött szerződés ma már igen körülményesen alkalmazható, többek
között   azért,   mert   egyenként   sorolja   fel   azokat   a
bűncselekményeket, amelyek esetén a kiadatásra  egyáltalán  sor
kerülhet, és ezeknek a bűncselekményeknek a köre igen szűk.
           Az  új  kiadatási  egyezmény  gyakorlatilag   minden
bűncselekmény esetén alkalmazható lesz, kivéve azokat, melyeket
az az állam, melytől a kiadatást kérik, tisztán politikai  vagy
katonai bűncselekménynek ítél. Kiadatásra csak  akkor  kerülhet
sor, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekmény mind a
két   államban   bűncselekménynek   minősül.   Nincsen    helye
kiadatásnak, ha a kiadni kért személy a megkeresett állam saját
állampolgára. Ilyenkor  ez  az  állam  teszi  meg  a  szükséges
lépéseket  a  kiadni  kért  személy  elleni   büntető   eljárás
lefolytatására,  ha  ennek  feltételei   fennállnak.   Minthogy
Magyarországon nincsen halálbüntetés,  az  Egyesült  Államokban
azonban van, olyan rendelkezés került a  szerződésbe,  hogy  ha
valakinek olyan bűncselekmény miatt kérik a kiadatását,  melyet
a másik országban a törvények halálbüntetéssel  fenyegetnek,  e
személy kiadatása ahhoz a feltételhez köthető, hogy  amennyiben
halálbüntetést szabnak ki, azt nem fogják végrehajtani.
           A kiadott személyt csak azokért a bűncselekményekért
lehet felelősségre vonni és elítélni, melyek  miatt  kiadatását
engedélyezték,  és  a  bűnösségét  vagy   felmentését   kimondó
ítéletet meg kell küldeni a másik állam részére.

           A szerződést a 23. cikk 1. pontja szerint  meg  kell
erősíteni.
           Az Országgyűlés 47/1995. (V.4.) OGY. számú  határo-
zatával a szerződést megerősítette.
           A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos  eljárásról
szóló 1982. évi 27. tvr. 13.§-ának (1)  bekezdése  szerint  az
Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket  tör-
vénnyel kell kihirdetni."
