"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
       KORMÁNYA









                          T/4550. számú

                        TÖRVÉNYJAVASLAT

  a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült   Ál-
lamok Kormánya között a kölcsönös  bűnügyi  jogsegélyről  szóló,
Budapesten, az   1994. évi december hónap 1. napján aláírt szer-
                      ződés kihirdetéséről










                                       Előadó: dr. Vastagh Pál
                                          igazságügy-miniszter



                     Budapest, 1997. június




                       1997. évi .... törvény
 a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült   Ál-
 lamok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről  szó
 ló,  Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján  alá-
                 írt szerződés kihirdetéséről


(A szerződést megerősítő okiratok cseréjére 1997. március 18-án
Washingtonban került sor.)



                              1.§


           Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és  az
Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a  kölcsönös  bűnügyi
jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december  hónap  1.
napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.



                              2.§


           A  szerződés  hiteles  magyar   nyelvű   szövege a következő:
:

  „Szerződés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült

                       Államok Kormánya között a kiadatásról

  A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok

Kormánya

  emlékeztetve az igazságszolgáltatás elől megszökött bűntetteseknek

meghatározott esetekben leendő kiadása tárgyában 1856. július 3-án,

Washingtonban aláírt szerződésre,

  megjegyezve, hogy mind a Magyar Köztársaság Kormánya, mind az Amerikai

Egyesült Államok Kormánya jelenleg e szerződés rendelkezéseit alkalmazza,

  attól az óhajtól vezérelve, hogy a két állam között a

  bűnözés leküzdésében hatékonyabb együttműködést biztosítsanak, és ebből

a célból a bűnelkövetők kiadatásáról új szerződést kössenek,

megállapodtak az alábbiakban:

                                               1. Cikk

                                    Kiadatási kötelezettség

  A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy e szerződés rendelkezéseinek

megfelelően kiadják egymásnak azokat a személyeket, akiket a megkereső

állam hatóságai kiadatási bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, vagy

akiknek bűnösségét ilyen bűncselekmény elkövetésében megállapították.

                                               2. Cikk

                                 Kiadatási bűncselekmények

  1. A bűncselekmény kiadatási bűncselekmény, ha mindkét Szerződő Fél joga

szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb

büntetéssel büntetendő.

  


   2. A bűncselekmény akkor is kiadatási bűncselekmény, ha az a jelen cikk 1.

bekezdése alá tartozó bűncselekmény elkövetésének kísérletében vagy

elkövetésében való részességben áll. A jelen cikk 1. bekezdése alá tartozó

bűncselekmény elkövetése céljából létesülő bármifajta bűnszövetség - annak a

magyar jog által adott meghatározása szerint -, illetőleg összeesküvés - annak

az Egyesült Államok joga által adott meghatározása szerint - ugyancsak

kiadatási bűncselekmény.

   3. A jelen cikk alkalmazása szempontjából a bűncselekmény kiadatási

bűncselekménynek minősül:

   a) tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt a Szerződő Felek a

bűncselekmények ugyanazon kategóriájába sorolják-e, vagy a bűncselekményt

ugyanazon elnevezéssel illetik-e;

   b) tekintet nélkül arra, hogy olyan bűncselekmény-e, amelyre az Egyesült

Államok szövetségi joga olyan körülmények igazolását igényli, mint a

tagállamok közötti szállítások, vagy a postának, illetőleg egyéb eszközöknek a

tagállamok közötti vagy a külkereskedelmet érintő felhasználása, mivel ezek a

körülmények csupán az Egyesült Államok szövetségi bírósága hatáskörének

megalapozására szolgálnak.

   4. Amennyiben a bűncselekményt a megkereső állam területén kívül

követték el, a kiadatást akkor kell engedélyezni, ha a megkeresett állam joga a

területén kívül elkövetett bűncselekményt hasonló esetben büntetni rendeli.

Ha a megkeresett állam joga nem így rendelkezik, a megkeresett állam

illetékes hatósága belátása szerint engedélyezheti a kiadatást.

   5. Ha a kiadatást egy kiadatási bűncselekmény miatt engedélyezték, a

kiadatást a kérelemben szereplő bármely egyéb bűncselekmény miatt is

engedélyezni kell, abban az esetben is, ha ez utóbbi bűncselekmény egy évet

meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő, feltéve, hogy a kiadatáshoz

megkívánt minden egyéb feltétel fennáll.

                                          3. Cikk

                                      Állampolgárság

   1. Egyik Szerződő Fél sem köteles kiadni saját állampolgárait, de - hacsak

hazai jogszabályi rendelkezései ezt nem tiltják - a megkeresett állam

végrehajtó hatóságának jogában áll kiadni az ilyen személyeket, amennyiben

megítélése szerint a kiadatás indokolt.

   2. Ha a kiadatás megtagadásának alapjául kizárólag a kiadni kért személy

állampolgársága szolgált, a megkeresett állam a megkereső állam kérelmére

köteles az ügyet saját bűnüldöző hatóságai elé terjeszteni.

                                          4. Cikk

                          Politikai és katonai bűncselekmények

   1. Kiadatásnak nincs helye, ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló

bűncselekmény politikai bűncselekmény.

   2. E szerződés alkalmazása szempontjából nem tekinthető politikai

bűncselekménynek:

   a) valamelyik Szerződő Fél államfőjének vagy családtagjának személye ellen

elkövetett szándékos emberölés vagy egyéb szándékos bűncselekmény;


   b) az a bűncselekmény, amellyel kapcsolatban mindkét Szerződő Félnek

többoldalú nemzetközi szerződés alapján kötelezettsége áll fenn a kiadni kért

személy kiadatására, vagy az ügynek saját illetékes hatóságai elé terjesztésére

a büntetőeljárás megindításának kérdésében való döntés végett;

   c) az emberölés, ideértve az erős felindulásban elkövetett emberölést is,

vagy a súlyos testi sértéssel járó egyéb bűncselekmény;

   d) az emberrablással vagy bármilyen formában történő jogtalan

fogvatartással járó bűncselekmény, ideértve a túszszedést is;

   e) az emberi élet veszélyeztetésére, súlyos testi sérülés vagy jelentős anyagi

kár okozására alkalmas robbanó, gyújtó vagy romboló szerkezet elhelyezése

vagy használata;

   f) a fenti bűncselekmények elkövetésére létesült, a 2. Cikk 2. bekezdése

szerinti összeesküvés vagy bármifajta bűnszövetség, illetve az e

bűncselekményekre irányuló kísérlet vagy elkövetésükben való részvétel.

   3. A kiadatás a jelen cikk 2. bekezdésének rendelkezéseiben foglaltak

ellenére sem engedélyezhető, ha a megkeresett állam végrehajtó hatósága úgy

ítéli meg, hogy a kérelmet politikai megfontolások motiválták.

   4. A megkeresett állam végrehajtó hatósága megtagadhatja a kiadatást olyan

katonai bűncselekmények miatt, amelyek nem minősülnek köztörvényes

bűncselekménynek.

                                          5. Cikk

                                   Korábbi büntetőeljárás

   1. A kiadatás nem engedélyezhető, ha a kiadni kért személyt a kiadatási

kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a megkeresett államban

elítélték, felmentették, vagy az eljárást vele szemben a bíróság jogerősen

megszüntette.

   2. A kiadatás engedélyezését nem zárja ki az a tény, hogy a megkeresett

állam illetékes hatóságai korábban úgy határoztak, hogy a kiadni kért

személlyel szemben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló cselekmény miatt

nem indítanak büntetőeljárást, vagy e cselekmény miatt a kiadni kért

személlyel szemben indított büntetőeljárást megszüntették.

                                          6. Cikk

                                         Elévülés

   A kiadatás nem engedélyezhető, ha abban az időpontban, amikor a

megkeresett állam a kiadatási kérelmet átveszi, a büntetőeljárás lefolytatása,

illetőleg a büntetés vagy szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés

végrehajthatósága a megkereső állam joga szerint elévült.

                                          7. Cikk

                                       Halálbüntetés


  1. Ha a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény a megkereső

állam joga szerint halálbüntetéssel büntethető, a megkeresett állam törvényei

szerint azonban nem büntethető halálbüntetéssel, a megkeresett állam

megtagadhatja a kiadatást, hacsak a megkereső állam nem nyújt

biztosítékokat arra, hogy a halálbüntetést nem szabják ki, vagy ha kiszabják,

azt nem hajtják végre.

  2. Azokban az esetekben, amikor a megkereső állam a jelen cikknek

megfelelően biztosítékot nyújt, a halálbüntetés, amennyiben azt kiszabják,

nem hajtható végre.

                                          8. Cikk

                       Kiadatási eljárás és a szükséges okiratok

  1. Minden kiadatási kérelmet diplomáciai úton kell előterjeszteni.

  2. A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:

  a) a kiadni kért személy személyazonosságának, állampolgárságának,

valamint valószínű tartózkodási helyének megállapításához szükséges

okiratokat, nyilatkozatokat vagy egyéb formában rendelkezésre álló

információkat;

  b) a bűncselekményre vonatkozó tényekről és az eljárás addigi menetéről

szóló tájékoztatást;

  c) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény lényegi tényállási

elemeit meghatározó törvényszöveget;

  d) a bűncselekmény miatt kiszabható büntetést tartalmazó törvényszöveget;

  e) a bűncselekmény büntethetősége, büntetés végrehajthatósága vagy a

szabadságelvonással járó biztonsági intézkedés elévülésére vonatkozó

jogszabályról szóló nyilatkozatot.

  3. Annak a személynek kiadatása végett előterjesztett kérelemhez, akinek a

kiadatását büntetőeljárás lefolytatása végett kérik, ezenfelül mellékelni kell:

  a) bíró vagy más illetékes hatóság által kibocsátott elfogatóparancs vagy

végzés másolatát;

  b) a vádirat vagy a kiadni kért személy terhére rótt cselekményeket

részletező egyéb okirat másolatát;

  c) olyan információkat, amelyek megalapoznák a személlyel szembeni

büntetőeljárás lefolytatását, ha a bűncselekményt a megkeresett államban

követték volna el.

  4. A kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekményben bűnösnek talált

személyre vonatkozó kiadatási kérelemhez ezenfelül mellékelni kell:

  a) a bűnösséget megállapító ítélet másolatát, vagy ha ilyen másolat nem áll

rendelkezésre, bírói hatóság nyilatkozatát arra nézve, hogy e személyt

bűnösnek találták;

  b) adatokat annak alátámasztására, hogy a kiadni kért személy azonos azzal

a személlyel, akinek bűnösségét megállapították;

  c) a büntetést kiszabó határozat másolatát, ha a kiadni kért személlyel

szemben büntetést szabtak ki, és nyilatkozatot arról, hogy a büntetést milyen

mértékben hajtották végre;

  d) abban az esetben, ha az érintett személyt távollétében találták bűnösnek,

a 3. bekezdésben előírt okiratokat.


                                           9. Cikk

                               Az okiratok elfogadhatósága

  A kiadatási kérelmet kísérő okiratokat a kiadatási eljárás során

bizonyítékként kell elismerni és elfogadni, ha

  a) azokat a megkeresett állam vezető diplomáciai vagy konzuli tisztviselője

hitelesítette; vagy

  b) azokat a megkeresett állam joga által elfogadott bármely egyéb módon

hitelesítették vagy hitelesnek ismerték el.

                                          10. Cikk

                                          Fordítás

  A megkereső állam által előterjesztett minden okiratot le kell fordítani a

megkeresett állam nyelvére.

                                          11. Cikk

                                  Ideiglenes letartóztatás

  1. Sürgős esetben bármelyik Szerződő Fél kérheti a kiadni kért személy

ideiglenes letartóztatását addig is, amíg a kiadatási kérelmet előterjeszti. Az

ideiglenes letartóztatás iránti kérelem megküldhető diplomáciai úton vagy

Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi

Minisztériuma között közvetlenül. Az Interpol nyújtotta lehetőségek igénybe

vehetők az ilyen kérelmek eljuttatására.

  2. Az ideiglenes letartóztatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  a) a kiadni kért személy személyazonosságára, valamint - ha rendelkezésre

állnak - az állampolgárságára vonatkozó adatokat;

  b) a kiadni kért személy tartózkodási helyét, ha az ismert;

  c) az ügy alapjául szolgáló cselekmény rövid leírását, beleértve - amennyiben

lehetséges - a bűncselekmény elkövetése idejének és helyének megjelölését;

  d) a megsértett jogszabályok ismertetését;

  e) nyilatkozatot arra nézve, hogy a kiadni kért személlyel szemben létezik

elfogatóparancs, bűnösségét kimondó határozat vagy büntetést kiszabó ítélet;

  f) nyilatkozatot arról, hogy az érintett személlyel szemben a kiadatási

kérelmet elő fogják terjeszteni.

  3. A megkereső államot késedelem nélkül értesíteni kell a kérelme

teljesítéséről, illetve a teljesítés megtagadásának indokairól.

  4. Az ideiglenesen letartóztatott személy a letartóztatásba helyezése napjától

számított hatvan (60) nap elteltével szabadlábra helyezhető, ha a megkeresett

állam végrehajtó hatóságához a szabályszerű kiadatási kérelem és annak a 8.

Cikkben megkövetelt mellékletei nem érkeztek meg.

  5. Az, hogy a kiadni kért személy a jelen cikk 4. bekezdése alapján

szabadlábra került, nem akadálya ezt követően újbóli letartóztatásának és

kiadatásának, ha a kiadatási kérelmet és a szükséges mellékleteit utóbb

megküldik.


                                          12. Cikk

                                      Kiegészítő adatok

  1. Ha a megkeresett állam úgy látja, hogy a kiadatási kérelmet kísérő

okiratokban rendelkezésre bocsátott adatok nem elégségesek ahhoz, hogy a

jelen szerződésben megszabott követelményeket kielégítsék, ezen állam

kérheti további adatoknak az általa megszabott ésszerű határidőn belül

történő közlését.

  2. Ha a kiadni kért személy letartóztatásban van, és a kiegészítő adatok sem

elegendőek, vagy azok nem érkeztek meg a kitűzött határidőn belül, a kiadni

kért személy szabadlábra helyezhető. A letartóztatás megszüntetése nem

akadálya annak, hogy a megkereső állam egy másik kiadatási kérelmet

terjesszen elő ugyanazon vagy más bűncselekménnyel kapcsolatosan.

  3. Ha a kiadni kért személyt a 2. bekezdés alapján szabadlábra helyezték,

erről a megkeresett állam a megkereső államot a lehetséges legrövidebb időn

belül értesíti.

                                          13. Cikk

                                   Határozat és átadás

  1. A megkeresett állam köteles haladéktalanul értesíteni a megkereső

államot a kiadatási kérelem tárgyában hozott határozatáról.

  2. Ha a kiadatást részben vagy egészben megtagadják, a megkeresett állam

köteles tájékoztatást nyújtani a kiadatás megtagadásának indokairól.

Kérelemre a megkeresett állam köteles rendelkezésre bocsátani a vonatkozó

bírósági határozatot.

  3. Ha a kiadatást engedélyezik, a Szerződő Felek illetékes hatóságai

megállapodnak a kiadni kért személy átadásának idejéről és helyéről.

  4. Ha a kiadni kért személyt a megkeresett állam területéről az ezen állam

jogszabályaiban vagy a kiadatást engedélyező határozatban előírt határidőn

belül nem szállítják el, e személy szabadlábra helyezhető, és a megkeresett

állam ezt követően a kiadatást ugyanezen bűncselekmény miatt

megtagadhatja.

                                          14. Cikk

                             Elhalasztott és ideiglenes átadás

  1. A megkeresett állam elhalaszthatja a kiadatási eljárást azzal a személlyel

szemben, aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy büntetését tölti a

megkeresett államban. A halasztás a kiadni kért személlyel szemben folyó

büntetőeljárás befejeződéséig, illetve a vele szemben kiszabott bármely

büntetés letöltéséig tarthat.


  2. Ha a kiadatást a megkeresett államban büntetőeljárás hatálya alatt álló

vagy büntetését töltő személy esetében engedélyezik, a megkeresett állam

ideiglenesen átadhatja a kiadni kért személyt büntetőeljárás lefolytatása

végett a megkereső államnak. Az ekként átadott személyt a megkereső

államban fogva kell tartani, és a vele szemben folytatott eljárás lezárulása

után a megkeresett államba vissza kell szállítani azoknak a feltételeknek

megfelelően, amelyeket a Szerződő Felek kölcsönös megállapodással

határoznak meg.

                                         15. Cikk

                  Több állam által előterjesztett kiadatási kérelmek

  Ha a megkeresett államhoz ugyanazon bűncselekmény vagy különböző

bűncselekmények miatt ugyanazon személy kiadatása iránt több kérelem

érkezik a másik Szerződő Felen kívül bármely más államtól vagy államoktól, a

megkeresett állam végrehajtó hatósága határozza meg, hogy e személyt

melyik államnak adja ki. Döntése során a megkeresett állam figyelembe veszi

az összes körülményeket, így többek között

  a) azt, hogy a kiadatási kérelmet szerződés alapján terjesztették-e elő

  b) a bűncselekmény elkövetésének helyét,

  c) az egyes megkereső államok érdekeit,

  d) a bűncselekmény súlyát,

  e) a sértett állampolgárságát,

  f) a további kiadatás lehetőségét a megkereső államok között,

  g) a megkereső államoktól érkezett kiadatási kérelmek időrendi sorrendjét.

                                         16. Cikk

                              Dolgok lefoglalása és átadása

  1. A megkeresett állam a joga által megengedett keretek között lefoglalhat

és átadhat minden olyan tárgyat, okiratot és bizonyítékot, amelyek azzal a

bűncselekménnyel          kapcsolatosak,      amelyre     vonatkozóan      a    kiadatást

engedélyezték. A jelen cikkben említett dolgok még akkor is átadhatók, ha a

kiadatást a kiadni kért személy halála, eltűnése vagy szökése miatt nem lehet

foganatosítani.

  2. A megkeresett állam a dolog átadását annak feltételéhez kötheti, hogy a

megkereső állam megfelelő biztosítékot nyújt a dolognak a megkeresett állam

számára alkalmas legrövidebb időn belül történő visszaküldésére. A

megkeresett állam az ilyen dolog átadását el is halaszthatja, ha arra

bizonyítékként a megkeresett államban szükség van.

  3. Harmadik személyeknek az ilyen dolgon fennálló jogait megfelelően

tiszteletben kell tartani.

                                         17. Cikk

                               A felelősségrevonás korlátai


  1. A jelen szerződés alapján kiadott személy a megkereső államban

szabadságától nem fosztható meg, bírósági eljárás ellene nem folytatható, vele

szemben büntetés nem szabható ki, kivéve:

  a) a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekmények miatt vagy a kiadatás

engedélyezésének alapjául szolgáló tényekkel azonos tényállású, de eltérő

bűncselekményi elnevezést viselő cselekmény miatt, feltéve, hogy e

bűncselekmény kiadatási bűncselekmény vagy abba beleolvadó kisebb súlyú

bűncselekmény;

  b) az általa a kiadatást követően megvalósított valamely bűncselekmény

miatt;

  c) olyan bűncselekmény miatt, amellyel kapcsolatban a megkeresett állam

végrehajtó hatósága hozzájárulását adta fogvatartásához, vele szemben

bírósági eljárás lefolytatásához vagy megbüntetéséhez. E pont alkalmazása

esetén:

  (i) a megkeresett állam kérheti a 8. Cikkben meghatározott okiratok

előterjesztését, és

  (ii) a megkereső állam letartóztatásba helyezheti a kiadott személyt 90 napra

vagy olyan, ennél hosszabb időre, amennyire a megkeresett állam engedélyt

ad a jelen pont szerinti kérelem intézésének idejére.

  2. A jelen szerződés alapján valamelyik Szerződő Fél által kiadott személy

nem adható ki az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt harmadik

államnak, kivéve, ha ehhez az átadó állam hozzájárul.

  3. A jelen cikk 1. és 2. bekezdése nem akadálya a kiadott személy

szabadságától való megfosztásának, ellene bírósági eljárás lefolytatásának,

vagy a büntetés kiszabásának, vagy e személy harmadik állam számára

történő kiadatásának, ha

  a) e személy a kiadatást követően elhagyja a megkereső állam területét és

oda utóbb önként visszatér; vagy

  b) e személy nem hagyja el a megkereső állam területét attól a naptól

számított 10 napon belül, amikor azt már szabadon megteheti.

                                         18. Cikk

                                  Egyszerűsített kiadatás

  Ha a kiadni kért személy hozzájárul a megkereső államnak történő

átadásához, a megkeresett állam jogosult e személyt a lehetséges legrövidebb

időn belül a további eljárást mellőzve átadni. Ebben az esetben a 17. Cikk nem

alkalmazható.

                                         19. Cikk

                                        Átszállítás


  1. Bármelyik Szerződő Fél engedélyezheti, hogy harmadik állam által a

másik Szerződő Félnek átadott személyt átszállítsák területén a másik

szerződő államba. Az átszállítás iránti kérelmet diplomáciai úton, vagy

Magyarország Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi

Minisztériuma között közvetlenül kell előterjeszteni. Az ilyen kérelem

eljuttatásához az Interpol által nyújtott lehetőségek igénybe vehetők. A

kérelemnek tartalmaznia kell az átszállítandó személy személyazonosságára

vonatkozó adatokat és az ügy alapjául szolgáló tények rövid leírását. Az

átszállítás ideje alatt az átszállított személy fogva tartható.

  2. Nem szükséges engedély, ha légi szállítást vesznek igénybe és a másik

Szerződő Fél területén leszállás nincs tervbe véve. Ha tervbe nem vett

leszállásra kerül sor a másik Szerződő Fél területén, e Szerződő Fél az 1.

bekezdés szerinti átszállítási kérelem előterjesztését kérheti. Ezen állam az

átszállítandó személyt az átszállítás iránti kérelem megérkezéséig és az

átszállítás befejeződéséig fogva tartja, feltéve, hogy a kérelem a tervbe nem

vett leszállástól számított 96 órán belül megérkezik.

                                         20. Cikk

                                  Költségek és képviselet

  1. A megkeresett állam tanácsokkal látja el, segíti a megkereső államot és

nevében megjelenik a bíróság előtt, továbbá minden rendelkezésére álló jogi

eszközzel képviseli a megkereső állam érdekeit a kiadatási kérelem kapcsán

sorra kerülő eljárásokban.

  2. A megkereső állam viseli az okiratok fordításával és az átadott személy

szállításával kapcsolatosan felmerülő költségeket. A megkeresett állam viseli a

kiadatási eljárás miatt ezen államban felmerült valamennyi egyéb költséget.

  3. Egyik állam sem támaszt a jelen szerződés alapján kiadni kért személy

letartóztatására, fogva tartására, vizsgálatára vagy átadására alapított

semmiféle anyagi követelést a másik állammal szemben.

                                         21. Cikk

                                        Konzultáció

  A Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok

Igazságügyi Minisztériuma közvetlenül vagy az Interpol nyújtotta lehetőségek

igénybevételével konzultálhatnak egymással az egyedi ügyek intézésével

kapcsolatban és a jelen szerződés végrehajtása körébe tartozó eljárások

betartásának és tökéletesítésének előmozdítása érdekében. E konzultációkba

belátásuk szerint bevonhatnak kiadatási ügyekben illetékes egyéb

minisztériumokat, hivatalokat és kormányzati szerveket is.

                                         22. Cikk

                                          Hatály

  A jelen szerződést a hatálybalépte előtt és a hatálybalépte után elkövetett

bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.


                                         23. Cikk

                       Megerősítés, hatálybalépés és megszűnés

  1. A jelen szerződést meg kell erősíteni és a megerősítési okiratokat

Washingtonban, a lehető legrövidebb időn belül ki kell cserélni.

  2. A jelen szerződés a megerősítési okiratok kicserélésekor lép hatályba.

  3. A jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az

igazságszolgáltatás elől megszökött bűntetteseknek meghatározott esetekben

leendő kiadása tárgyában, 1856. július 3-án aláírt szerződés. Mindazonáltal a

korábbi szerződést kell alkalmazni minden olyan kiadatási eljárásban,

amelyben a jelen szerződés hatálybalépése időpontjában a kiadatási okiratokat

már a megkeresett állam bíróságai elé terjesztették, kivéve, ha az ilyen

eljárásra a jelen szerződés 18. Cikke alkalmazható. A jelen szerződés 17.

Cikkét kell alkalmazni azokra a személyekre, akiknek kiadatását a korábbi

szerződés alapján rendelték el.

  4. A jelen szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez

intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja, és a felmondás ennek az

értesítésnek az átvétele napjától számított hat hónap elteltével válik

hatályossá.

  A fentiek hiteléül a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a

jelen szerződést aláírták.

  Készült két példányban, Budapesten, az 1994. év december hónapjának 1.

napján, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”



                              3.§


           Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 18. napjától kell
alkalmazni.







INDOKOLÁS


           Bűnügyi jogsegélyre akkor kerül  sor,  ha  az  egyik
országban folyó büntető eljárás  sikeréhez  a  másik  országban
feltalálható tárgyi bizonyítékok beszerzése, vagy pedig ott élő
személyek meghallgatása szükséges. Magyarország és az  Egyesült
Államok  között   korábban   a   büntető   ügyekben   nyújtandó
jogsegélyről nem volt szerződés, ez tehát az első ilyen  tárgyú
magyar-amerikai   szerződés.   A    szerződés    kidolgozásánál
figyelembe kellett venni, hogy  a  két  ország  jogfejlődésének
eltérő volta folytán a bírósági eljárás  bizonyítási  szabályai
jelentősen eltérnek. Az Egyesült Államok bíróságai  előtt  csak
azok  a  bizonyítási  eszközök  használhatók  fel,  melyeket  a
bizonyításra   vonatkozó    ottani    törvények    előírásainak
megfelelően  szereztek  be.   Ez   több,   a   magyar   bűnügyi
jogsegélyszerződés-kötési gyakorlatban szokatlan rendelkezésnek
a szerződésbe való felvételét tette szükségessé;  például  azt,
hogy ha  egy  amerikai  jogsegélykérelem  tanú  meghallgatására
irányul, akkor lehetőség van arra, hogy e  tanúhoz  ne  csak  a
megkeresett magyar  hatóság  képviselője  (például  az  ügyész)
intézhessen  kérdéseket,  hanem   az   amerikai  nyomozóhatóság
személyesen jelenlévő képviselője, sőt az  Egyesült  Államokban
folyó    büntető     eljárás     vádlottjának     védője     is
\"keresztkérdéseket\" intézhessen hozzá.

           A bűnügyi jogsegély természetesen  nem  korlátozódik
kizárólag  tanúk  meghallgatására,  hanem  kiterjed  lényegében
minden lehetséges  bizonyíték  beszerzésére:  tárgyak,  iratok,
okiratok, a bűnügyi nyilvántartás adatainak  közlésére  (azzal,
hogy ezekre  az  iratokra  és  adatokra  vonatkozó  adatvédelmi
előírásokat a másik országban is  tiszteletben  kell  tartani);
kiterjed  továbbá  házkutatásra,   személymotozásra,   tárgyak,
személyek  azonosítására,   idézések   kézbesítésére   is.   Ez
utóbbival  kapcsolatban   érdemes  megjegyezni,  hogy  a  másik
országban  tartózkodó  tanú,  ha  megidézik,  nem  köteles   az
idézésnek eleget tenni és megjelenni  a  másik  bíróság  előtt,
csak ha ezt  saját  jószántából  teszi  meg.  Ilyenkor  azonban
utazásának és kinti tartózkodásának költségeit  a  másik  állam
fedezi.  Ha  viszont  megjelenik,   igazmondási   kötelezettség
terheli és  hamis  tanúzását  büntethetik.  Amennyiben  idézése
következtében beutazik  a  másik  országba,  ott  a  beutazását
megelőzően  elkövetett  cselekménye  miatt  nem  lehet  eljárni
ellene. Ha viszont nem kíván kiutazni,  akkor  a  másik  ország
igazságügyi hatóságának megkeresése alapján itt hallgatják  meg
tanúként,  ilyenkor  a  megjelenési  és   tanúvallomás   tételi
kötelezettségének eleget  kell  tennie,  ennek  hiányában  vele
szemben   kényszerintézkedések    alkalmazhatók    (elővezetés,
bírság).  Mód  van  az  egyik  országban letartóztatásban  lévő
személy  átszállítására  is  a  másik   országba   tanúvallomás
céljából, ha az érdekelt ehhez hozzájárult és  a  másik  ország
hatóságai  kötelezettséget  vállalnak  arra,   hogy   őrizetben
tartják, és mihelyt lehetséges, visszaszállítják.  A  költségek
ilyenkor is a megkereső államot terhelik.
           A szerződést a 20. cikk  1.  pontja  értelmében  meg
kell erősíteni.
           Az Országgyűlés 46/1995. (V.4.) OGY. számú  határoza-
tával a szerződést megerősítette.
           A nemzetközi  szerződésekkel  kapcsolatos  eljárásról
szóló 1982. évi 27. tvr. 13.§-ának (1) bekezdése szerint az  Or-
szággyűlés  által  megerősített  nemzetközi  szerződéseket  tör-
vénnyel kell kihirdetni."
