"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
















T/4680.számú

törvényjavaslat

az ingatlan-nyilvántartásról 











							Előadó: Dr. Nagy Frigyes
							földművelésügyi miniszter



Budapest, 1997. július hó
										

										


Törvényjavaslat
az ingatlan-nyilvántartásról


Első Rész
Bevezető rendelkezések
A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás


1. §

	(1)	Ez a törvény a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett ingatlan-nyilvántartásnak gépi adathordozóra változatlan formában felvett tartalma.

	(2)	A gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás tartalmának az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthetőnek kell lennie, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.


Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

2. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges e törvényben meghatározott személyazonosító és lakcím adatait is.
	(2)	Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
	(3)	Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági)  eljárásokban az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.


Az ingatlan-nyilvántartás elvei

A bejegyzés és annak hatálya

 3. § 

	(1)	Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. 

	(2)	Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot).

	(3)	E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi.

	(4)	E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. 


Nyilvánosság

 4. §

 	(1)	Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános.
 
	(2)	Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet. 

	(3)	Ha törvény másként nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosult illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével  ismerhető meg: 

	a)	az okirattárban lévő és a jogosult, illetőleg kötelezett  bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma, kivéve, ha az okirat tartalmára a tulajdoni lapon lévő bejegyzésben történt hivatkozás, 
	b)	a tulajdoni lapról a törölt bejegyzések jegyzéke, 
	c) 	a jogosult személyi azonosítója,
	d)	a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).

	(4) Az a)-b) és d) pont szerintiek az ehhez fűződő jogi érdek hiteltérdemlő igazolása esetén is megismerhetők.

	(5)	Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények, és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza.

 
Közhitelesség

5. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap a bejegyzési, illetőleg feljegyzési határozat jogerőre emelkedésének időpontjától  - az ellenkező bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és feljegyzett jogilag jelentős tények fennállását. 

	(2)	Az ingatlan-nyilvántartásba jogerős határozattal bejegyzett jog, feljegyzett tény alapján - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - vélelmezni kell, hogy a bejegyzett jog, feljegyzett tény az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok és tények törlése esetén pedig azt kell  vélelmezni, hogy a törölt jog, illetőleg tény nem áll fenn.

	(3)	A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - akkor is helyesnek kell tekinteni, ha az a valóságos jogi helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az a személy, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot az ingatlanra.
	(4)	Senki sem hivatkozhat arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog, feljegyzett tény vagy átvezetett adat fennállásáról nem tudott. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül  jogot szerző személy, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog, jogilag jelentős tény jogosultja sem érvényesítheti ezt a jogát ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, illetőleg rangsor szerint bejegyezhető jóhiszemű szerzővel szemben. 

	(5)	Az érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján - az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében - jogot szerző jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog, illetőleg feljegyzett jogilag jelentős tény a bejegyzésről szóló határozat keltétől számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető. 

	(6)	Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. Egyéb adatok tekintetében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a tulajdoni lapon átvezetett adatok helyesek, a valóságnak megfelelnek. 


Kérelemhez kötöttség

 6. §

	(1)	A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére (a továbbiakban együtt: bejegyzés) irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl.

	(2)	A bejegyzés, illetőleg a bejegyzésről szóló határozat a bejegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. 







Rangsor

7. §

	(1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

	(2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető.  

	(3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában  bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.


  Okirat elve

8. §

	Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor.


Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet

9. §

	(1) Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal és Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal)  hatáskörébe tartozik. 

	(2) A körzeti földhivatalnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szerinti felettes szerve a megyei földhivatal, illetőleg Budapesten a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal).

10. §
	(1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni.

	(2) A földművelésügyi miniszter engedélyezheti, illetve elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként történő vezetését.

MÁSODIK RÉSZ
AZ ingatlan-nyilvántartás rendszere

I. Fejezet

Az ingatlan-nyilvántartás  TÁRGYA ÉS tartalma 

Önálló ingatlanok

A földrészlet

11. §
 
	(1)	Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet:

	a)	a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási, vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok;
	b)	a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, 
	c)	az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa, vagy  vagyonkezelője (kezelője) azonos.
 
	(2)	A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően további részletekre kell bontani (alrészlet).

	(3)	Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.

	(4)	A földrészlettel együtt kell nyilvántartani, ha annak tulajdoni viszonyai a 
földrészlettel azonosak:

	a)	a földön létesített épületet, építményt,
	b)	társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket,
	c)	a szövetkezeti háznál a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket.

	(5)	Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.


Az egyéb önálló ingatlanok

12.§

	A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni :

	a)	az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem, vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület);
	b)	a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt,
	c)	a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget - az alapszabály rendelkezésétől függően - a közös tulajdonban levő részekből a szövetkezeti lakás-, illetőleg helyiség tulajdonost megillető hányaddal együtt, 
	d)	a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől /az a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan/.


13. §

	(1)	Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.).

	(2)	Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani.

	(3)	Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik.


Az ingatlan adatai

14. § 

	Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
	a)	a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt.,stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
	b)	művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, 
	c)	minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelemét,
	d)	ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.


A jogosultak adatai

15. §

	(1) Az ingatlanok nyilvántartása során - a magánszemélyek megkülönböztetésére - a családi és utónevet, ideértve a leánykori családi és utónevet is, a jogosult anyja nevét, születési évét, (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá - a polgárok személyi adatainak és lakáscímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély esetében - az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikai számjelről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai).

	(2)	Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad.

	(3)	Az	(1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró körzeti földhivatallal közölni.


Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok

16. §

	Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

	a)	tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a  vagyonkezelői jog,
	b)	a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
	c)	megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
	d)	haszonélvezeti jog és használat joga,
	e)	öt évnél hosszabb időtartamú termőföld haszonbérleti jog,
	f)	telki szolgalmi jog,
	g)	állandó jellegű földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, (közérdekű használati jogok)
	h)	elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,
	i)	tartási és életjáradéki jog,
	j)	jelzálogjog (önálló zálogjog),
	k)	végrehajtási jog.

Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények

17. §

	 (1)	Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők fel:

	a)	a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, 
	b)	a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás,
	c) 	jogszabályon vagy bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
	d)	telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
	e)	kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása,
	f)	a fellebbezés és a földhivatali határozat elleni bírósági jogorvoslati  kérelem,
	g)	bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen 
benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem,
	h)	az ingatlan jogi jellege,
	i)	a szerződésen vagy végintézkedésen  alapuló elidegenítési és terhelési tilalom,
	j)	az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása,
	k)	árverés kitűzése,  árverés sikertelensége,
	l)	a zárlat,
	m)	tulajdonjog fenntartással történt eladás,
	n)	bejegyzés iránti kérelem elutasítása,
	o)	a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás,
	p)	jelzálogjog ranghelyének  előzetes biztosítása,
	q)	ranghely megváltoztatása,
	r)	zálogjog érvényesítésével, átruházásával, megszűnésével kapcsolatos egyéb tények,
	s)	épület létesítésének vagy lebontásának a ténye, 
	t)	az eljárás felfüggesztésének ténye,
	u)	jogerős hatósági, vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege.

	(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett tények bejegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatást nem érinti. A c)-t) pontokban említett tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.


II. FEJEZET
Az ingatlan-nyilvántartás részei

18. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási térképből és az okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza.

	(2)	A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez, más jegyzékek és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg 
számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetők.


A tulajdoni lap

19. §

	(1)	Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket a számítógépes adathordozón rögzített tulajdoni lapra kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni. 

	(2)	A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal.

	(3)	Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető.





Az okirattár

20.§

	(1)	Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.

	(2)	Az okirattárban lévő iratokat a földhivatal egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni.

	(3)	Az okirattárban lévő iratok a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény  hatálya alá tartoznak.


Az ingatlan-nyilvántartási térkép

 21. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban meghatározott földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál.

	(2)	Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és  azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették.

	(3)	Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza:
	a)	a település neve és térképszelvény száma,
	b)	a település belterületi  határvonala,
	c)	földrészlet határvonala és helyrajzi száma,
	d)	épület, építmény,
	e)	alrészlet határvonala, jelzése és megnevezése,
	f)	dűlőnév, utca neve és házszám,
	g)	közterületről, illetve más ingatlanáról  nyíló pince bejárata.



	(4) Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti vagy közös tulajdonban lévő épületrészek, továbbá az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét.


A törölt bejegyzések jegyzéke

22. § 

	A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. § (3) bekezdésében foglaltak.


III. Fejezet
Az ingatlan-nyilvántartás módja

23. §

 	(1)	Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani.

	(2)	A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet  a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően  szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

	(3)	A település belterületének 1 hektárt meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

	(4)	A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztálybasorozással  a természetbeni állapotnak megfelelően  kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tisztajövedelmet kell feltüntetni.

	(5)	A területegységre vonatkozó kataszteri tisztajövedelmet (tisztajövedelmi fokozat) továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorozását, a besorozás megváltoztatását a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földművelésügyi miniszter határozza meg.


24. §

	(1)	A település számítógépes ingatlan-nyilvántartásában minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani.

	(2)	A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

	(3)	A szövetkezeti házban  az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően  a szövetkezeti tulajdon tárgyait, vagy a közös tulajdont szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani.

	(4)	Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül.











HArmadik rész 
A változás vezetése

IV. Fejezet
Az Ingatlan-nyilvántartási eljárás

Az eljárás fogalma

25. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére  (együtt: változás vezetése) irányuló államigazgatási eljárás.

	(2)	Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. 


Az eljárás megindítása

26. §

	(1)	Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

	(2)	A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve a földhivatali engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a körzeti földhivatalhoz benyújtani.

	(3)	A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

	(4)	A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, valamint annak két másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást, stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat.
	(5)	A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyezhető jogát érinti.

	(6)	Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján - annak jogerőre emelkedése után - megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító bírósági határozatot két példányban kell a körzeti földhivatal részére megküldeni.

	(7)	A szerződő felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig visszavonhatják, amíg abban a földhivatal nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges.


27. §

	(1)	Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) a megváltozását a földhivatal az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, stb.) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban.

	(2) Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomás-szerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak

	a)	az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ide értve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást,
	b)	a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.

	(3)	A jogosult  a (2) bekezdésben meghatározott határidőben  köteles bejelenteni nevének vagy lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását.

	(4)	Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2) és (3) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri.

	(5)	Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be a körzeti földhivatalnak.

Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok

28. §

	(1)	Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott változási vázrajz is szükséges.

	(2)	A 27. § (2) bekezdésében meghatározott változásokat a körzeti földhivatal helyszíni ellenőrzés után vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét bejelentés hiányában is ellenőrizheti.

	(3)	Bejelentés hiányában is átvezetheti a körzeti földhivatal azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költségei külön jogszabályban meghatározottak szerint azt terhelik, aki a bejelentést elmulasztotta.


Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok

29. §

	Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének  ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
30. §

	(1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.

	(2)	Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók.

	(3)	Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.


31. §

	(1)	A földhivatal zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző - tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell.

	(2)	Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti  tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni.


Az okiratok kellékei

32. §

	(1)	A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:

	a)	az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját;
	b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát;
	c)	az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám);
	d)	a jog vagy tény pontos megjelölését;
	e)	a jogváltozás jogcímét;
	f)	az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát;
	g)	a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a deviza- belföldi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján külföldinek minősül, e minőség feltüntetését.

	(2)	A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

	a)	a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta, és aláírta, 
	b)	két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
	c)	a nyilatkozattevő aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyző hitelesítette, vagy
	d)	az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy
	e)	az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták,
	f)	több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden oldalon tartalmazza, közjegyzői okiratoknál a külön jogszabály által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,
	g)	a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható és olvasható aláírását tartalmazza.

	(3)	A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.  Ellenjegyzésként  a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a hitelesítő vagy közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

	(4)	Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az \"ellenjegyzem\" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

	(5)	Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá. 


33. §

	(1)	A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elő.

	(2)	Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani.

	(3)	Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben  e körülményre  utalni kell.


34. §

	(1)	A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára a magánokiratra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

	(2)	Az állami szervek által vezetett nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmazni.

	(3)	A közokirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.


35. §

	(1)	A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - csatolni kell  annak hiteles magyar nyelvű fordítását.

	(2)	Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó.

	(3)	Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni.

	(4)	Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.


36. §

	(1)	A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, a földhivatal állásfoglalás végett a földművelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlő rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak.

	(2)	A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal előtt  annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre , a földművelésügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni.

	(3)	A földhivatali eljárásban az (1)(2) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása irányadó.





Bejegyzéshez szükséges igazolások

37. §

	 (1)	A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül, ha külön jogszabály előírja, meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges.

	(2)	A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja.

	(3)	Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel rendelkező szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság ) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (aláírási címpéldány és cégmásolat)  eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát.

	(4)	A cégbejegyzés előtt - jogszabály erejénél fogva - jogügyleti képességgel bíró szervezeteknek csatolniuk kell az alapításról rendelkező szerződés (alapszabály, alapító okirat stb.), az elkészített aláírási címpéldány, és a regisztrálási kérelem egy iktatott példányát.


Több körzeti földhivatalt érintő beadvány benyújtása

38. §

	(1)	Ha a változás több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik körzeti földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.

	(2)	Bejegyzés iránti kérelem esetén az okiratot mellékleteivel együtt csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell benyújtani, és a kérelemben meg kell jelölni azt a körzeti földhivatalt, amelyhez az okiratnak és mellékleteinek a továbbítását kérik. A többi körzeti földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is.

Közbenső intézkedések

Hiánypótlás

39. §
 
	(1)	Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.

	(2)	Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e.

	(3)	Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, és a bejegyzési kérelmet el kell utasítani a kérelem eredeti rangsorában, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,

	a)	a benyújtott okirat tartalmát, illetőleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani,
	b)	a szerződő, vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene  megváltoztatni a jogutódlás kivételével,
	c)	a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket  együtt kellene utólag megjelölni,
	d)	a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni,
	e)	az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni,
	f)	a bejegyzési engedélyt kellene utólag pótolni,
	g)	okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni,
	h)	a csatolt hatósági határozat, közjegyzői okirat jogerősítéséről kellene gondoskodni, mivel az okirat jogereje az okirat tartalmából kitűnően nem állapítható meg,
	i)	a csatolt változási vázrajz nem tartalmazza a körzeti földhivatal záradékát.

	(4)	A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha

	a)	a kérelem érthetetlen, ellentmondó vagy 
	b)	olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak,
	c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. 

	(5)	Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik (pl. név és a rendelkezésre álló személyi azonosító jel alapján az érdekelt születési éve, anyja neve, lakcíme stb.).


40. §

	(1)	El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell.

	(2)	Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a földhivatal a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell.

	(3)	Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.


Meghallgatás

41. §

	(1)	A körzeti fölhivatal elrendelheti a kérelmező meghallgatását, ha ez az ingatlan azonosságának, vagy az érdekelt személyazonosságának megállapítása céljából, vagy más okból szükséges.
	(2)	Ha a kérelmező a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik, illetőleg a meghallgatás bármely okból eredménytelen, a kérelmet el kell utasítani. Erre a kérelmezőt előzetesen figyelmeztetni kell.



Az ügyész értesítése

42. §

 	(1)	Ha a körzeti földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről a földhivatali határozathozatal előtt az ügyészt értesíti.

	(2)	Az ügyész az intézkedéséről az értesítés kézbesítésétől számított harminc napon belül tájékoztatja a körzeti földhivatalt.

	(3)	Ha az ügyész közlése szerint intézkedésre nincs szükség, a körzeti földhivatal a határozat alapján a bejegyzést teljesíti.

	(4)	Az ügyész az általa kezdeményezett eljárás jogerős befejezéséről értesíti a körzeti földhivatalt, amely a bejegyzés kérdésében az eljárás eredményétől függően dönt.

A közbenső intézkedések hatálya

43. §

	A közbenső intézkedés, így különösen a hiánypótlási felhívás, a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekű jogorvoslat iránt, továbbá a jogorvoslatok és a függő hatályú bejegyzések a rangsort nem érintik.


A beadványok intézése

44. §

	(1)	A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
	(2)	A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.
45.§

	Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant, vagy harmincnál több érdekeltet érint,  az érdemi határozatot kilencven napon belül kell meghozni.


Soronkívüliség

46.§

	(1)	A körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése iránti kérelem esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem engedélyezhető.

	(2)	A beadványt soron kívül kell elintézni, ha erről törvény így rendelkezik, valamint ha a kérelmet jelzálog-hitelintézet nyújtotta be. Ilyen esetben sem teljesíthető a soronkívüliség, ha annak az (1) bekezdés szerinti akadálya van.


Az eljárás felfüggesztése

47. §

	(1)	Az ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti eljárást a földhivatal felfüggeszti, ha a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat  valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek vitatják.

	(2)	A földhivatal felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés, vagy a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki és a bejegyezhető jogosult személye a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok tartalma alapján a földhivatali felülvizsgálati hatáskör korlátai között nem állapítható meg.

	(3)	Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek a földhivatali hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés, illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében.

	(4)	A jogok bejegyzése, tények feljegyzése iránti földhivatali eljárásban hozott, eljárást felfüggesztő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.


Széljegyzés

48. §

	(1)	A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lap érintett részén fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. 

	(2)	A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.


A határozat

49. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek.

	(2)	Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetése kérdésében a bejelentés nem köti a körzeti földhivatalt.

	(3)	Az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó figyelmeztetést, valamint a kérelem elutasítása esetén az indokolást.

	(4)	Az ingatlan-nyilvántartási határozatot a körzeti földhivatal vezetője, vagy az általa aláírási joggal felruházott ingatlan-nyilvántartási előadó írhatja alá.




50. §

	(1)	Hivatalból  be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, haszonbérleti jogot, tartási vagy életjáradéki jogot, elő-vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított  jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha az, akire a tulajdonjogot átruházták, csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek.

	(2)	Hivatalból  törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból

	a)	a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás,
	b)	az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenn-tartásával történő eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés,
	c)	a zálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló valamely zálogjog, továbbá
	d)	a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, önálló zálogjog bejegyzésével egyidejűleg.

	(3)	Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ha az örök-hagyóval szerződő fél az örökhagyó előtt halt meg, a tilalom ebből az okból nem törölhető.

	(4)	Ha a körzeti földhivatal valamely kérelem, megkeresés elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatban köteles ennek törléséről is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, erről a tényről hivatalos feljegyzést készít, és a törlésről külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak az ingatlan tulajdonosának és annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszűnt.





51. §

	(1)	El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.

	(2)	A kérelem elutasítása vagy részbeni elutasítása esetén a határozat indokolásában az elutasítás valamennyi okát fel kell sorolni. A határozatban utalni kell az elutasítás tényének a tulajdoni lapra történt bejegyzésére. Nem kell az elutasítás tényét a tulajdoni lapra bejegyezni, ha a bejegyzés iránti kérelem, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai nem pótolhatók.


A határozat kézbesítése

52. §

	(1)	A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot  a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után  kézbesíteni kell:

	a)	a kérelmezőnek az eredeti aláírással ellátott okirattal, ha ezt az okiratot nem kell az illetékhivatalnak továbbítani,
	b)	annak, aki a bejegyzés folytán jogosulttá vált, illetőleg akinek érdekében a jogot vagy tényt bejegyezték,
	c)	annak, akinek bejegyzett joga módosult, vagy megszűnt, illetőleg akinek érdekében a bejegyzett jog vagy tény módosult, vagy megszűnt,
	d)	tulajdoni hányadot érintő bejegyzés esetén valamennyi tulajdonostársnak,
	e)	a földrészlet tulajdonosának, ha egyéb önálló ingatlan tulajdonjogát ruházták át,
	f)	az ingatlan tulajdonosának, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek és mindazoknak, akiknek jogát az új bejegyzés érinti, kivéve, ha a földhivatal hatósági határozat alapján vagy a bíróság megkeresésére a 17. § (1) bekezdésének a)g) pontjaiban meghatározott jogot jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba,
	g)	telekalakítás esetén az első fokú építésügyi hatóság részére,
	h)	külföldi tulajdonszerzése esetén a  megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnak,
	i)	adó- és illetéktartozás behajtására irányuló végrehajtási jog bejegyzéséről a bejegyzést kérő adóhatóságnak, illetőleg az elsőfokú illetékhivatalnak,
	j)	ha az érdekelt kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a gyámhatóságnak, 
 	k)	felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogosult esetében a felszámolónak, illetve a végelszámolónak.
	(2)	Az elutasító határozatot kézbesíteni kell
	a)	a kérelmezőnek,
	b)	annak részére, aki a kérelem teljesítése esetén a bejegyzéssel jogot szerezne, továbbá
	c)	annak, akinek a kérelmére (megkeresésére) valamely jogilag jelentős tényt kellene az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.

	(3)	A hagyatékátadó végzés alapján hozott határozatot a közjegyző részére csak akkor kell kézbesíteni, ha az egészben vagy részben elutasítást tartalmaz. 

	(4) Kézbesítettnek kell tekinteni a földhivatalnak visszaküldött iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba (postaládába) helyezésének napját követő ötödik munkanapon.

	(5)	A fellebbezés, illetőleg a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének bejegyzését a beadványra vezetett határozattal (záradékkal) kell igazolni. Erről a fellebbezőt, illetőleg a kérelmezőt értesíteni nem kell.


53. §

	(1)	A tulajdonjog, valamint az illetékfizetési kötelezettséggel járó más vagyoni értékű jogok bejegyzéséről, továbbá a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot illetékkiszabás céljából meg kell küldeni az illetékes illetékhivatalnak. A bejegyzési határozathoz mellékelni kell az illetékkiszabáshoz szükséges egyéb olyan iratokat is,  amelyek a körzeti földhivatal rendelkezésére állnak.

	(2)	Nem kell a bejegyzésről szóló határozatot az illetékhivatalnak megküldeni a hagyatékátadó végzés alapján történő bejegyzés, továbbá a kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint vagyonszerzéshez nem kapcsolódó más jog vagy tény bejegyzése esetén.






A határozat, illetőleg a bejegyzés, feljegyzés, átvezetés kijavítása, kiegészítése, módosítása

54. §

	(1)	A határozatban, az átvezetésben, feljegyzésben, bejegyzésben történt hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, más hasonló elírást és helytelen megjelölést a földhivatal saját hatáskörében kijavíthatja. Kiegészítheti a földhivatal a határozatát, ha az a bejegyzési kérelem és annak alapjául szolgáló okirat valamely részéről nem rendelkezett, továbbá ha a bejegyzés vagy átvezetés az okiratban és a kérelemben foglaltakhoz képest hiányos.

	(2)	Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen jogot szerzett és a kijavítás vagy a kiegészítés az ő jogát sértené, a jogra és tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul.

	(3)	A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. A földhivatal az elutasító határozatát - a bejegyzési kérelem és az annak alapjául szolgáló okirat tartalmának megfelelően - az ellene benyújtott jogorvoslati beadvány iktatásának időpontjáig, de legfeljebb a határozat meghozatalától számított 30 napon belül, saját hatáskörében is módosíthatja.

	(4)	A bejegyzés vagy a határozat kijavításáról, kiegészítéséről, illetőleg módosításáról újabb határozatot kell hozni, és egyidejűleg a bejegyzést helyesbíteni, illetve a hiányzó bejegyzést pótolni kell. Az újabb határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek, valamint mindazoknak, akik az eredeti határozatot megkapták. 










V. FEJEZET
JOGORVOSLAT
Fellebbezés

55.§

	(1)	A körzeti földhivatal határozata ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. 
	(2)	A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának meghozataláig vissza lehet vonni.

56.§

	(1)	A körzeti földhivatal a megtámadott határozatot a fellebbezés érkezésétől számított nyolc nap alatt az 54. § keretei között kijavíthatja vagy kiegészítheti, az elutasító határozatát pedig saját hatáskörben módosíthatja, de az első fokú határozatot vissza nem vonhatja. Ha a megtámadott határozatot időközben az illetékhivatalnak is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az illetékhivatalnak.
	
	(2)	A fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, ha a kérelmező pótolja a határozatban megjelölt hiányosságokat.

	(3)	Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát vagy területét érinti, a fellebbezést az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kell küldeni a fellebbezés tényének az érintett tulajdoni lapokra történő feljegyzésével egyidejűleg.

	(4)	Ha a fellebbezéssel megtámadott határozat saját hatáskörben történő kijavítására, kiegészítésére vagy az (1) bekezdés szerinti módosítására nincs lehetőség, és a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni, a fellebbezés tényét az érkezésétől számított nyolc nap alatt a tulajdoni lapra fel kell jegyezni és az ügyre vonatkozó iratokkal együtt fel kell terjeszteni a megyei földhivatalhoz.


57.§

	(1)	A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja.

	(2)	Ha a megyei földhivatal elutasítja a fellebbezést, a körzeti földhivatal törli a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést és azt a másodfokú határozatra vezetett záradékkal igazolja; erről az érdekeltet a másodfokú határozat kézbesítésével értesíti.

	(3)	Ha a megyei földhivatal a fellebbezésnek helyt ad és az első fokú határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, a másodfokú határozat alapján szükséges bejegyzésről (átvezetésről) a körzeti földhivatal új határozatot hoz. A körzeti földhivatal az új határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kézbesíti. A körzeti földhivatal új határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

	(4)	Ha a megyei földhivatal új eljárást rendelt el, a körzeti földhivatal az új eljárás eredményének megfelelő bejegyzéssel egyidejűleg törli a megtámadott, valamint a fellebbezésre vonatkozó bejegyzést. Az erről szóló határozatot a megyei földhivatal határozatával együtt kell kézbesíteni.

	(5)	Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az illetékhivatalnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot a bejegyzésről, törlésről szóló határozattal együtt az illetékhivatal részére is meg kell küldeni.


Bírósági jogorvoslati kérelem

58. §

	(1)	A jogok és tények bejegyzése, illetőleg adatok átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozat ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújthat be az, akinek jogát a határozat sérti, továbbá - jogok és tények bejegyzéséről rendelkező határozat ellen - közérdekű jogorvoslatot terjeszthet elő az ügyész. A megyei földhivatal bejegyzés tárgyában hozott határozatát felettes szerve nem változtathatja és nem semmisítheti meg.

	(2)	A bírósági jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a körzeti földhivatalnál kell benyújtani. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. 

	(3)	A határidő elmulasztása miatt a Pp. szabályai szerint lehet igazolási kérelmet előterjeszteni azzal az eltéréssel, hogy a bejegyzéstől számított egy év elteltével a (2) bekezdés szerinti esetben sincs helye igazolásnak. Az igazolási kérelem felől a bíróság határoz. 

	(4)	Az ügyész közérdekű jogorvoslati jogkörében a bejegyzéstől számított egy éven túl is nyújthat be bírósági jogorvoslati kérelmet. A kérelem folytán hozott bírósági határozat hatályára a bírósági határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem nyomán hozott határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
59. §

	(1)	Ha saját hatáskörben történő eljárásra nincs lehetőség, a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, és a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatával együtt tizenöt napon belül meg kell küldeni az illetékes bíróságnak.

	(2)	Ha a bírósági jogorvoslati kérelem az ingatlan határvonalát, illetőleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni, a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtása tényének az érintett tulajdoni lapokra történő bejegyzésével egyidejűleg.

	(3)	Ha a bírósági jogorvoslati  kérelmet közvetlenül a bíróságnál nyújtották be, azt az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesítése végett a bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak.

60. §

	(1)	A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott kereset elbírálására a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság illetékes. A bíróság eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók.

	(2)	A bíróság a határozatot részben vagy egészben megváltoztatja, hatályon kívül helyezi és a megyei földhivatalt új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja. A bírósági jogorvoslati kérelem alapján hozott határozat hatálya a megtámadott bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

	(3)	A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai a bírósági eljárásban nem pótolhatók.

	(4)	A jogerős bírósági határozatot az első fokú bíróság a földhivatali eljárás irataival együtt megküldi - a megyei földhivatal útján - a körzeti földhivatalnak.

61. §

	A felülvizsgálati kérelem folytán hozott legfelsőbb bírósági határozat hatálya a feleken kívül azokra is kiterjed, akik a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését követően szereztek jogot.


Törlési és kiigazítási perek

62. §

	(1)	Keresettel kérheti a bíróságtól

	a)	a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén az, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész,
	b)	a bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült, vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,
	c)	a bejegyzés kiigazítását az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.

	(2)	Keresetindításnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján akkor van helye, ha a földhivatali eljárásban a bejegyzés nem törölhető, illetve a sérelem nem orvosolható, továbbá ha azokat eredménytelenül kísérelték meg.


63. §

	(1)	Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.

	(2)	Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.


Perfeljegyzés

64. §

	(1)	A bíróság - az ügyfél kérelmére - előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt

	a)	a törlési és kiigazítási,
	b)	az ingatlan tulajdonjogát érintő,
	c)	az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
	d)	az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, valamint
	e)	a jelzáloggal biztosított, illetőleg önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti 
per megindítása tényének feljegyzése iránt.

	(2)	A bejegyzéssel, vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásról a bíróság e tény feljegyzése végett értesíti a körzeti földhivatalt.

	(3)	A feljegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság megküldi a körzeti földhivatalnak a feljegyzés törlése céljából.

	(4)	Az (1)-(3) bekezdéseken alapuló feljegyzéseket teljesítő körzeti földhivatali határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye.


65. §

	(1)	A feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perfeljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

	(2)	A perfeljegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetőleg felmentő ítéletet hozott. A perfeljegyzés törléséről szóló feljegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.


VI. Fejezet

Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és 
Az adatszolgáltatás


Kötelező adatfelhasználás

66. §
 
	(1)	A földhivatalhoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, területelszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

	(2)	A  földhivatal biztosítja a bíróságok, ügyészségek, a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátásához szükséges adatokat.


Betekintés az ingatlan-nyilvántartásba

67. §

	(1)	Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában kell megjeleníteni. A betekintők a tulajdoni lapot a számítástechnikai eszközzel maguk is lekérdezhetik, de az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő változtatásokat nem hajthatnak végre. 

	(2)	A tulajdoni lap olvasható formában történő lekérdezése helyett az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a földhivatalnál a tulajdoni lap kinyomtatott másolatának átadásával is biztosítható. 

	(3)	A megtekintést más körzeti földhivatal is engedélyezheti és biztosíthatja, mint amelyik a tulajdoni lapot vezeti.

	(4)	A megtekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.

Másolatok kiadásának módja

68. §

	(1)	A  tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre hiteles másolatot bármelyik körzeti földhivatal szolgáltathat. 

	(2)	A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-ának i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva, továbbá az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője a tulajdoni lapról hiteles másolatot adhat ki.

	(3)	Megszűnt tulajdoni lapról hiteles másolat a hatóságok megkeresésére, mások részére a megszűnt tulajdoni lapon az utolsó rangsorban bejegyzett tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájárulása mellett, a körzeti földhivatal vezetőjének engedélyével adható. Ha a körzeti földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. előtt készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról tetszőleges technikával másolatot állít elő, a tulajdoni lap így elkészített másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja.

	(4)	Az (1)-(2) bekezdés alapján kiadott hiteles tulajdoni lap másolatért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, ami a földhivatal bevétele. 

	(5)	Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet.

69. §
 
	A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ha a tulajdoni lapon elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.






Személyazonosító adatok használatának korlátozása

70. § 

	(1)	A számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító nem használható fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a tulajdonos valamennyi ingatlanát az ingatlan-nyilvántartásból megállapítsa vagy arról adatszolgáltatást teljesítsen.

	(2)	Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha az adatszolgáltatást  vagy lekérdezést a tulajdonos valamennyi ingatlanáról:
	a)	a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat vagy a nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
	b) 	az ügyészség a magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi tevékenység ellátásához,
	c)	a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatásához
igényli, illetve 
	d) ha arról törvény másként rendelkezik.

	(3)	A (2) bekezdés szerinti jogosultság magában foglalja a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő adatszolgáltatási igényjogosultságot is.


71. §

	Az ingatlan-nyilvántartást vezető körzeti földhivatal a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot.


Csatlakozás a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz

72. §

 	(1)	A bíróság részére a körzeti földhivatal - a bírósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából  csatlakozási díj fizetése nélkül engedélyezi, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeivel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzék.

	(2)	Az ingatlan-nyilvántartási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal saját gépi adatfeldolgozó eszközzel  csatlakozási díj fizetése nélkül  statisztikai célú felhasználásra, személyek azonosítására alkalmatlan módon lekérdezheti.

73. §

	(1)	A közjegyző a közjegyzői okirat és tanúsítvány kiállítása, valamint a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárás lefolytatása céljából a székhelyén lévő irodájában működtetett saját gépi adatfeldolgozó eszközzel köteles az illetékességi területén működő földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozni. Közös irodát fenntartó közjegyzők közös gépi adatfeldolgozó eszközt működtethetnek. A földművelésügyi miniszter a közjegyző részére a csatlakozás lehetőségét a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás megnyitásának időpontjától, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében biztosítja.

	(2)	A közjegyzőkről az illetékes közjegyzői kamara elnöke értesíti a földművelésügyi minisztert, aki ennek alapján a csatlakozási engedélyt kiadja vagy visszavonja.


74. §

	A körzeti földhivatal a helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére a törvényben meghatározott adatátvételi joguk gyakorlása során a hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából -egyszeri csatlakozási díj megfizetése mellett - biztosítja, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz csatlakozzanak.


75. §

	(1)	A földművelésügyi miniszter a technikai lehetőségek függvényében engedélyezi az ügyvédek részére, hogy ügyfeleik jogi tanáccsal való ellátása és tájékoztatása, beadvány, szerződés és egyéb okirat készítése céljából saját gépi adatfeldolgozó eszközzel, egyszeri csatlakozási díj fizetése ellenében, a földhivatal számítógépes ingatlan-nyilvántartásához csatlakozzanak.

	(2)	Az ügyvéd ügyfelei tájékoztatása céljából gépi adatfeldolgozó eszköze útján felvilágosítást adhat a tulajdoni lap tartalmáról.

	(3)	Az ügyvéd kamarai tagságának felfüggesztéséről vagy megszűnéséről az illetékes ügyvédi kamara elnöke értesíti a földművelésügyi minisztert, aki a csatlakozási engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja.


76. §

	(1)	A földművelésügyi miniszter kérelemre, a technikai lehetőségek függvényében más személyek, illetőleg szervezetek részére is engedélyezheti, hogy saját gépi adatfeldolgozó eszközeikkel - a tulajdoni lap lekérdezése céljából - a földhivatal adatbázisához csatlakozzanak, feltéve hogy a tulajdoni lap megtekintésének gyakorisága ezt az igényt megalapozza, és annak kielégítése a fennálló keretek között másképp nem biztosítható. A jogosult a földhivatali adatbázishoz történő csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat fizet.

	(2)	A földművelésügyi miniszter megvonja a csatlakozási engedélyt, ha az annak alapjául szolgáló igény megszűnik.


Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból

77. §

	(1)	A személyi azonosító jel, valamint az államtitkot képező adatok lekérdezésének lehetőségét a 70.§ (2) bek. a), b) és d) pontjában foglaltak kivételével ki kell zárni.

	(2)	A lekérdezés útján történő adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.






78. §

	Az ingatlan-nyilvántartásból adatátviteli eszközzel, illetve számítástechnikai adathordozón személyes adat csak az annak kezelésére törvény által felhatalmazott részére szolgáltatható.


79. §

	Az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthető.


80. §

	Adatbiztonsági célból a földművelésügyi miniszter számítógéppel vezetett központi archívumot is felállíthat, amelyből a szolgáltatás a 68-70. §-okban szabályozott módon történhet.


81.§

	Az adatbázisban végzett bármilyen műveletről, valamint a lekérdezések időpontjának, jogalapjának, az adatigénylő nevének és a műveletet végző személy jogosultsági kódjának - amely nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a társadalombiztosítási azonosító jellel és a személyi azonosító jellel - feltüntetésével naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell őrizni. Ebből adatszolgáltatás csak az érintett, illetve a 70.§ (2) bekezdés a)-b) pont szerinti szervezetek részére teljesíthető. 


Adatszolgáltatás hivatalból

Törzskönyv

82. §

	A település földterületéről a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával törzskönyvet kell készíteni, amely a földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a földrészletek művelési ágak szerinti, azon belül minőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét.

Összesítők

83. §

	A földművelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a település, a megye, a főváros illetőleg az ország területén lévő ingatlanokról az általa meghatározott szempontok szerint a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező adatok felhasználásával összesített adatokat tartalmazó kimutatások készüljenek.


VII. Fejezet
Különleges eljárások

Az ingatlan-nyilvántartás átalakítása

84.§
	
	(1)	Ha a község egész területét vagy annak belterületét, illetve külterületét érintő olyan eljárást folytatnak le, amely az ingatlanok adatainak megváltoztatásával jár, az ingatlan-nyilvántartást át kell alakítani.

	(2)	Az ingatlan-nyilvántartás átalakításához a földművelésügyi miniszter előzetes engedélye szükséges.
	


A számítógéppel kezelt tulajdoni lap pótlása

85.§

	(1)	Ha a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja az azt kezelő számítástechnikai eszközzel bármely okból nem jeleníthető meg olvasható formában, illetőleg használhatatlanná vált, a tulajdoni lap tartalmát vissza kell állítani. A visszaállítást a körzeti földhivatal vezetője rendeli el.

	(2)	A visszaállítás során a körzeti földhivatal elkészíti a tulajdoni lap tervezetét. A tervezetet az adatbiztonsági célból készített archív adatokból, az irattárban meglévő, az érdekelt birtokában rendelkezésre álló adatok, szükség esetén helyszíni azonosítás útján kell elkészíteni.

	(3)	A tulajdoni lap tervezetének elkészültéről hirdetményt kell közzétenni és a tervezetet a körzeti földhivatalnál ki kell függeszteni. A tervezetre az érdekeltek a kifüggesztéstől számított 60 napon belül tehetnek észrevételt. Ennek letelte után a körzeti földhivatal határozatot hoz, amelyben elrendeli, hogy a tervezet tartalmát pótolt tulajdoni lapként az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében kell tovább kezelni. A határozatot a tervezetből megállapított jogosultak részére kell kézbesíteni.



VIII. Fejezet
Záró rendelkezések

Felhatalmazás

86. §

	(1)	E törvény végrehajtásáról  az igazságügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben  a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

	(2)	 Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tartós környezetkárosodás tényének, mértékének és jellegének megállapítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására.


Hatálybalépés

87. §

	(1)	Ez a törvény 1998. április 30-án lép hatályba.

	(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg 
	a)	a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 260. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	\"(5) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetheti, hogy ingatlanát a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összegig jelzálogjoggal akarja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap.\"

	b)	az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése a \"vámigazgatási\" szövegrészt követően kiegészül a \"az ingatlan-nyilvántartási és\" szövegrésszel.

	(3)	A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti:

	a)	az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet, továbbá az azt módosító 1994. évi V. törvény és 1976. évi 35. tvr.,
	b)	a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény 5. §-a,
	c)	a földértékelésről szóló 1980. évi 16. tvr. 10.§-ának (1)-(3) bekezdése,
	d)	az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról szóló 1981. évi 25. tvr. 9. §-a, valamint a 24.§-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,
	e)	a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 15.§ (4) bekezdésének az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr.-re vonatkozó fordulata,
	f)	az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 58.§-a,
	g)	a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 22.§-ának (1)-(2) bekezdése, valamint
	h)	az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Adóazonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 14-20.§-a.

	(4)	Ez a törvény nem érinti a hatályba lépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelőszövetkezeti földhasználati jogot, tartós földhasználati jogot, és a külföldieket megillető ingatlanhasználati jogot, továbbá a bejegyzett kezelői jogok tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jogon a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni.

	(5)	Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba közös udvarként, valamint részházként bejegyzett ingatlanok nyilvántartását. Közös udvart, valamint részházat azonban újonnan nem lehet nyilvántartásba venni.  

	(6)	A 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a jogoknak és tényeknek a bejegyzését, amelyet e törvény hatálybalépése előtt alacsonyabb szintű jogszabály tett lehetővé.


I n d o k o l á s

az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

	Az ingatlan-nyilvántartás mai rendszerének szabályozására 1972-ben került sor. A szabályozás indoka alapvetően a szervezeti-hatásköri és formai értelemben vett egységesítés megvalósítása volt. Az ingatlanokra, földekre korábban hazánkban is a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelve két nyilvántartást vezettek, amelyek mind tartalmukban, mind céljukban eltérőek voltak egymástól. A bíróság által vezetett telekkönyv tárgyát a forgalomképes és megterhelhető, azaz jogügyleti forgalom tárgyát alkotó (elsősorban telek, lakás, üdülő) ingatlan képezte. E nyilvántartással összefüggő alapvető cél volt, hogy az garantálja a tulajdonjog biztonságát, az ingatlanforgalom zavarmentességét és a hitelezői érdekek védelmét. A különböző közigazgatási szervek, majd a földhivatalok által vezetett földadó kataszter - későbbi nevén földnyilvántartás - eredetileg nevéből fakadóan viszont a földadónak képezte alapját, majd az 1960-as évektől döntően a külterületi földekkel kapcsolatos statisztikai, közigazgatási, illetőleg a mezőgazdasági termeléssel összefüggő célokat szolgált. Az állami földnyilvántartás képezte a nagyüzemi művelésre alkalmas területek kialakításának és az azokat érintő változások regisztrálásának, majd a szövetkezeti használatba került földek megváltásának az alapját. 

	1973-tól a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatalok által vezetett állami földnyilvántartás összevonása útján új egységes ingatlan-nyilvántartás készült. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése az államigazgatási szervként működő földhivatalok hatáskörébe került.
	Az ingatlan-nyilvántartás vezetését a földhivatalok manuálisan végezték és egészen a legutóbbi időkig a rendszernek mindössze az 1980-as évek technikai színvonalának megfelelő részleges számítógépesítésére került sor. Ez elsősorban az ingatlan-nyilvántartás számszerű és számszerűsíthető (kódolt formában megjeleníthető) adattartalmának feldolgozását jelentette, a jogi jelentőségű információk, szöveges bejegyzések előállítása manuális úton valósult meg.

	Az 1990-től kibontakozó tulajdoni reform következményeként az ingatlanok és földrészletek száma rendkívüli mértékben megszaporodott. A korábban homogén táblákból százezrével alakultak ki kisebb területű földrészletek, az állami lakások eladása folytán pedig jelentősen megnőtt az ún. öröklakások száma. Mivel a nyilvántartás tárgya megsokszorozódott, a sok változás, valamint a kézzel vezetett forma miatt az ingatlan-nyilvántartás tartalma egyre inkább eltávolodott a tényleges állapottól. Ezért az ingatlan-nyilvántartás műszaki, tárgyi feltételeinek modernizációja elkerülhetetlenné vált. 1993-tól a PHARE program keretében folyamatban van az ingatlan-nyilvántartás teljes - a szöveges bejegyzésekre is kiterjedő - számítógépesítése. Ennek jogi alapját az 1994. évi V. törvény teremtette meg, amelynek végrehajtásaként az ingatlan-nyilvántartás elektronikus gépi adatfeldolgozásra való átállítása valósul meg, az érvényes bejegyzések tartalmának és formájának érintetlenül hagyása mellett. Az ingatlan-nyilvántartás gépi adatfeldolgozásra való átállítása 1997-ben országosan befejeződik. 

	Az ingatlan-nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett szükségessé vált a hatályos joganyag felülvizsgálata is.

	Az ingatlan-nyilvántartás alapvető szabályait jelenleg az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait a 27/ 1980. (XI.9.) MÉM rendelet határozza meg. Az ingatlan-nyilvántartás alapvető anyagi jogi jellegű és eljárási szabályai a tvr-ben találhatók. Az anyagi jogi szabályok - főként a privatizációhoz kapcsolódó új jogintézmények folytán - részben meghaladottak (pl. megjelent az önkormányzati tulajdon, megváltoztak az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályai, a jelzálogjog teljes rendszerét újraszabályozták). Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy bár az elektronikus gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartást ugyanolyan eljárási rendben kell tovább vezetni, mint a hagyományos (manuális) ingatlan-nyilvántartást, az eljárás szabályai is korszerűsítésre szorulnak. Igaz, a \"korszerűsítés\" kifejezés ez esetben megtévesztő, mivel annak célja a klasszikus telekkönyvi eljáráshoz, a telekkönyvi eljárás garanciáihoz történő visszatérést jelent.

	A Javaslat alapkoncepciója lényegében az, hogy az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerének kialakítását követő időre határozza meg a nyilvántartás szabályait. A Javaslat változatlanul fenntartja az ingatlan-nyilvántartás egységességét, amelynek értelmében a ún. földnyilvántartás és telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartása valósul meg. Az ingatlannal kapcsolatos  adatok,  jogok  és  tények  nyilvántartása  változatlanul  egy szervezet, a földhivatal feladata. A Javaslat a jelenlegi szabályozással azonosan fenntartja az ún. reálfólium elvét, amelynek értelmében a nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A Javaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljességének az elvét azáltal, hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza. A Javaslat változatlanul érvényesíti azokat a klasszikusnak tekinthető, a telekkönyvből eredő alapelveket (bejegyzés, közhitelesség, nyilvánosság, okirati elv, rangsor) amelyek eddig is jellemezték az ingatlan-nyilvántartást. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásra a Javaslat önálló közigazgatási eljárási szabályrendszert határoz meg, amelynek háttérjogát egyrészt az államigazgatási eljárás általános szabályai, másrészt - a jogorvoslat tekintetében - a polgári perrendtartás jelenti.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1-2. §-okhoz

	A Javaslat kifejezésre juttatja, hogy a törvény a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A gépi adatfeldolgozásra átállított nyilvántartásként az azt kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén a korábbi törvényerejű rendelettel bevezetett ingatlan-nyilvántartás teljes tartalma változatlan formában jelenik meg. A számítástechnikai eszközökre telepített ingatlan-nyilvántartásnak a jogkereső közönség számára egyértelműen olvashatónak és értelmezhetőnek, továbbá az igényeknek megfelelően kinyomtatott formában is megjeleníthetőnek kell lennie.

	A számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás - a korábbiaknak megfelelően -településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket. A jogosultak egyértelmű azonosítása érdekében a nyilvántartás tartalma kiterjed a személyazonosító és lakcím adatokra is. Lényeges rendelkezése a Javaslatnak, hogy a felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni. 




A 3-8. §-okhoz

	A Javaslat a bevezető rendelkezések körében rögzíti az ingatlan-nyilvántartás legfontosabb alapelveit.
	A Javaslat a magyar jog tradíciói alapján következetesen érvényesíti a bejegyzés elvét, vagyis, hogy az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A Javaslat a Ptk-val összhangban meghatározza azokat a jogokat, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkeztet.

	A Javaslat az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának elve alapján áll, s annak korlátozását csak annyiban engedi meg, amennyiben a személyes adatok védelméhez fűződő érdek feltétlenül megköveteli. A tulajdoni lap feltétel nélkül nyilvános, és csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, valamint a jogosult személyazonosítója tekintetében van a nyilvánosságot érintő korlátozó szabály. A személyazonosító adatokat - a Javaslatban meghatározott kivételektől eltekintve - nem használhatja fel a földhivatal abból a célból, hogy annak alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanát kigyűjtse és erről adatot szolgáltasson.

	A közhitelesség elve alapján a Javaslat egyrészt vélelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, illetve hogy az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn. A Javaslat szerint védelemben részesül a jóhiszemű szerző (ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerző személy), akivel szemben az ún. nyilvántartáson kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát (legalábbis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban).

	A Javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is, amely szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás főszabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van. A földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be az ingatlan-nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt.

	A Javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a földhivatalhoz. Új megoldás a ranghely előzetes biztosítása, illetve fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott időtartamra feljegyezhető.

	A jogbiztonság érdekében az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján lehet (okirati elv).

A  9-10. §-okhoz

	A Javaslat fenntartja változatlanul azt a korábbi szabályt, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetése a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozik. A körzet lényegében a korábbi járásnak megfelelő közigazgatási egység, amelynek bevált rendszerén változtatni nem indokolt. Az ingatlan-nyilvántartást az általános államigazgatási területi beosztásnak megfelelően községenként, városonként, a fővárosban kerületenként kell vezetni. A megyei jogú városokban a kerületenként történő vezetésre a Javaslat lehetőséget nyújt. Ugyancsak lehetőség van más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként történő vezetésére, amennyiben ehhez a földművelésügyi miniszter hozzájárul.



A 11-13. §-okhoz

	Az ingatlan-nyilvántartás tárgya maga a jogi értelemben vett ingatlan. Ingatlannak minősül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd összeköttetésben van.  
	Az ingatlan-nyilvántartásnak az ún. önálló ingatlanok képezik a tárgyát, azok, amelyek önállóan (saját helyrajzi számmal megjelölve) az ingatlanforgalomban részt vesznek, öröklés tárgyai lehetnek.

	A Javaslat az önálló ingatlanok körén nem változtatott. Önálló ingatlanok: a földrészlet és az ún. egyéb önálló ingatlanok. A földrészlet alkotórészeivel együtt vagy anélkül képezi az ingatlan-nyilvántartás tárgyát.

	Az egyéb önálló ingatlan kifejezés lényegében gyűjtő fogalom. E fogalom alatt a Javaslat a következőket szabályozza:

	- az önálló tulajdonú épületet, amely esetében az épületnek és annak a 
földnek, amelyen az épület áll, a tulajdonjoga nem azonos.

	- a társasházban lévő öröklakást, illetőleg a külön tulajdonban álló, nem 
lakás céljára szolgáló helyiséget, a közös tulajdonban lévő részekből az öröklakás tulajdonosát megillető hányaddal együtt,

	- a szövetkezeti házban lévő szövetkezeti lakást, illetőleg a külön 
tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiséget,

	-  a közterületről nyíló pincét, amellyel egy tekintet alá esik a föld alatti 
garázs, raktár stb.


A 14-17. §-okhoz

	Az ingatlan-nyilvántartás az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. A Javaslat tételesen felsorolja (taxálja) azokat a jogokat és tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, illetőleg feljegyezhetők. A bejegyezhető jogok és tények köre tehát zárt, külön törvény azonban további jogok és tények bejegyzését is megengedheti. Az adatoknál a szabályozás nem ilyen szigorú. A Javaslat ugyan az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető adatokat is tételesen meghatározza, ezt azonban olyan általános feloldással fejezi be, amely szerint - anélkül, hogy ehhez külön jogszabályi rendelkezés kellene - minden nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat is feltüntethető. Ezek feltüntetését főképp a gépi adatfeldolgozás speciális igényei indokolják. A bejegyezhető jogok köre a termőföld 5 évnél hosszabb időtartamú haszonbérleti jogával bővül, amelynek az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetését az is indokolja, hogy a bérlő a bérleti jogviszonyt biztonságosabbnak látja, hogy ha ez a jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A feljegyezhető tények körének bővülése a Ptk. közelmúltban történt módosításával függ össze. Ezzel kapcsolatban kerül a feljegyezhető tények sorába a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetőleg a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, valamint a ranghely megváltoztatása. A felsorolt tények ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését a gazdasági élet biztonsága követeli meg.

	Az adatok, jogok és tények bejegyezésének részletes szabályait a törvény végrehajtási rendelete fogja meghatározni.

	Az ingatlan-nyilvántartásban az azonos nevű jogosultakat a családi és utónév, a jogosult anyja neve és a születési éve (együtt: természetes személyazonosító adatok) a lakcíme, továbbá a személyi azonosító alapján lehet egymástól megkülönböztetni. A személyi azonosító ingatlan-nyilvántartási felhasználása egy olyan kényszerű lépés, amely a magánérdek és a közérdek mezsgyéjén mozog. Ahhoz, hogy a személyi azonosítónak a jogbiztonságot szolgáló közérdekű felhasználása ne teremtse meg a magánérdek területébe való illetéktelen behatolás lehetőségét, azt a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell a földhivatalnál kezelni.

	Ezért ezt az azonosítót a képernyőn megjelenő tulajdoni lapon és az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem lehet. 

A 18-22. §-okhoz

	A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből, térképből és okirattárból áll.

	Az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról azonban adatfeldolgozás útján különböző kimutatások, összesítők is készíthetők. Ez utóbbiak előállítására a Javaslat külön szabályokat tartalmaz, mivel előállításuk eseti igényeket elégít ki, nem sorolandók az ingatlan-nyilvántartás fő részei közé.

	A Javaslat értelmében az ingatlan-nyilvántartás központi része a tulajdoni lap, amely tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentős adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat, továbbá a jogi szempontból jelentős tényeket is. 

	A tulajdoni lapnak sajátos szerkezetű változata a tulajdoni törzslap és a tulajdoni különlap, amelyek alkalmazására az un. egyéb önálló ingatlanok (társasházi öröklakás stb.) esetében van szükség.

	A Javaslat szerint ingatlan-nyilvántartási térképként a földmérési alaptérkép nyilvántartási példányát kell használni. A Javaslat módot nyújt arra, hogy amennyiben az adott település térképe számítógépes adathordozón kerül rögzítésre, úgy ez képezi az ingatlan-nyilvántartási térképet. A térkép tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a nyilvántartott ingatlannal összefüggnek. Külön rendelkezik a Javaslat az egyéb önálló ingatlanok alaprajzáról, amelyeket 1:100-as vagy annál nagyobb méretarányban lehet készíteni.

	Az okirattár az ingatlan-nyilvántartás része. Mindazon magán- és közokiratok itt kerülnek elhelyezésre, amelyek a nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások alapjául szolgálnak. A okirattárban lévő iratok a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Az okirattár gépi adatfeldolgozási eszközzel történő kezelését a Javaslat nem rendeli el, ez tehát megőrzi a hagyományos formáját.

	A Javaslat a törölt bejegyzések jegyzékét az ingatlan-nyilvántartás egyik alapvető részeként szabályozza. A rendelkezés a nyilvántartás számítógépesítéséhez kötődik. Lényege, hogy a közhitelesség érdekében a gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, a törlésre vonatkozó határozatok számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, és ezáltal adott ingatlanra vonatkozó jogi láncolat lépésenként nyomonkövethető.


A 23-24. §-okhoz

	Az ingatlan-nyilvántartás módjának szabályozási körébe tartozik annak változatlan fenntartása, hogy az ingatlanok területét méterrendszerben kell nyilvántartani, a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területeket pedig művelési ágakba kell besorolni. A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet a rendszeres földhasznosítási módjára tekintettel a természetbeni állapotnak megfelelően szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő művelési ágban vagy halastóként kell nyilvántartani. A földrészletek minősítésének (osztálybasorozásának) alapja a településenként kijelölt mintatérhálózat. A földminőséget jellemző tulajdonságokat, természeti és termelési adottságokat művelési áganként kell megállapítani. A föld minőségének megfelelő kataszteri tisztajövedelmet az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

	A számítógépes ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapját ingatlanonként a reálfólium elve szerint kell vezetni. Sajátos nyilvántartást igényel a társasház és a szövetkezeti ház nyilvántartása. 

A 25-27. §-okhoz

	Az ingatlan-nyilvántartás központi kérdése, hogy azok a bejegyzések, amelyeket a földhivatal a tulajdoni lapon teljesít, mennyiben véglegesek abban az esetben, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok a bejegyzett jog, tény érvényes keletkezését nem támasztják alá. Az ingatlan-nyilvántartásba helytelenül vagy minden jogalap nélkül bejegyzett jog az arra alapozott további jogszerzőt megtéveszti. A jóhiszemű további jogszerző védelme a különböző jogrendszerekben eltérő mértékű. A telekkönyvet vezető országokban ez a védelem rendszerint odáig terjed, hogy a telekkönyv által megtévesztett jogszerző szerzése véglegessé válik, ha szerzésénél jóhiszeműen járt el. A védelemnek ez a mértéke teheti indokolttá, hogy adott nyilvántartást preventív okokból lehetőleg közvetlenül a bíróság vezesse, hiszen a hibás bejegyzésre alapozott további jóhiszemű jogszerzés véglegessé válására tekintettel az utólagos bírósági kontroll sem lenne elegendő. Az ingatlan-nyilvántartás intézményeinek a Javaslat szerinti szabályai a jóhiszemű jogszerző védelmét erősítik, a korábbinál határozottabbá teszik. A védelem kiterjesztése egyébként a magyar bírói gyakorlatban is megfigyelhető. Erre tekintettel azonban - figyelemmel arra, hogy gyakorlati okokból a bíróság által vezetett telekkönyvi rendszer visszaállítására belátható időn belül nem kerül sor - a Javaslat abból indul ki, hogy a földhivatalok az eljárást sui generis közigazgatási eljárás keretében folytassák le. A korábbi szabályozás szerint az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kellett vezetni és csak mögöttes joganyagként jöhettek szóba az ingatlan-nyilvántartás speciális rendelkezései.

	A Javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981-ig töretlenül érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsősorban az erre vonatkozó speciális szabályok az irányadók és csak mögöttes joganyagként jöhetnek szóba az Áe. rendelkezései.

	A földhivatal szóbanforgó sui generis eljárása a Ptk. adta lehetőségeken belül igazodik az 1972 előtti időszak telekkönyvi eljárási szabályaihoz és garanciákat hordoz arra, hogy a földhivatal eljárási hibájára hivatkozással a bejegyzések törlését az esetlegesen arra alapozott további jóhiszemű jogszerzésekre tekintettel ne lehessen elérni. Az eljárás egyebekben földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is tág lehetőséget biztosít.

	A Javaslat változatlanul fenntartja azt a bevált rendelkezést, amely szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog, tény keletkezését, módosulását kérelemre vagy hatósági megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. E változások bejegyzésére hivatalból csak kivételesen és szűk körben (rendszerint a túlhaladott bejegyzések törlése tekintetében) van lehetőség. A kérelem benyújtása az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalhoz kötelező, ha az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény megváltozik. A Javaslat ezzel kívánja fenntartani az ingatlan-nyilvántartás és a valóságos jogviszonyok lehető összhangját. A bejegyzés iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő túllépésének vagy elmulasztásának szankciója az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírság kiszabása, tekintve, hogy a kérelem földhivatali benyújtása egyidejűleg a vagyonszerzés illetékkiszabás céljára való bejelentésének minősül.

	A Javaslat ugyancsak változatlanul fenntartja azt a rendelkezést, hogy az ingatlanok adataiban (terület, művelési ág stb.) bekövetkezett változást az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet vagy a vagyonkezelő, továbbá a földhasználó köteles bejelenteni. Ennek határideje a változás tényleges bekövetkezésétől vagy az arról történt tudomásszerzéstől számított harminc nap. Kötelező bejelentés alá tartozik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének, lakcímének (telephelyének, székhelyének) megváltozása is. A Javaslat meghatározza a bejelentési kötelezettség alóli kivételeket.

A 28-38. §-okhoz

	A Javaslat elkülönítetten határozza meg az adatváltozás átvezetése, a jogok bejegyzése és a tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratokat. Kiemelendő, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változások rögzítéséhez változási vázrajz is szükséges, amely szemléltető módon ábrázolja az ingatlanban bekövetkezett változást. Adatváltozás esetében bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amennyiben arról helyszíni ellenőrzése során szerez tudomást. A Javaslat rendelkezik a költségviselés szabályairól is, amelynek értelmében a költségek azt terhelik, aki nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének.

	A jogok, tények bejegyzése alapjául szolgáló okiratok a jogosultak olyan megállapodását, illetőleg a hatóságoknak olyan rendelkezését tanúsítják, amelyek a jogok keletkezését, módosulását vagy megszűnését eredményezik. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok magánokiratok vagy közokiratok lehetnek. E két okirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény egyértelműen meghatározza. Változatlanul fenntartja a törvénytervezet azt a korábbi rendelkezést, amelynek értelmében nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jog vagy tény törléséről kell rendelkezni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható (pl. kiskorú személy nagykorúvá válik). 

	A Javaslat tételesen meghatározza az okiratok kellékeit, amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy az okirat alapján bejegyzés legyen teljesíthető. A magánokirat alakiságai körében a Javaslat különböztet a tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésének, módosulásának és megszűnésének bejegyzéséhez szükséges magánokirat, és a más jog, vagy tény bejegyzése alapjául szolgáló magánokirat között.

	A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésének, módosulásának, megszűnésének alapjául szolgáló magánokirat akkor fogadható el, ha az ügyvédi ellenjegyzést tartalmaz, vagy a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Kivételt csak azok a jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapításáról, vagy megszűnéséről rendelkező okiratok jelentenek, amelyek esetében a nyilatkozattevő, illetve szerződő fél hitelintézet. Az ügyvéden a jogtanácsost is érteni kell, ha a szerződő fél a jogtanácsos által képviselt szervezet. Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezés azonban nem értelmezhető oly módon, hogy a magánokirat ellenjegyzésére a jogsegélyszolgálat is jogosult volna. Ugyanakkor a jogi szakvizsgával rendelkező, ingatlanközvetítői tevékenységet végző egyéni vállalkozó is jogosult az általa készített okirat ellenjegyzésére.

	A Javaslat akkor tekinti bejegyzésre alkalmasnak az ellenjegyzéssel ellátott okiratot, ha az tartalmazza az ellenjegyző nevét, aláírását, irodájának székhelyét az \"ellenjegyzem\" megjelölést és - ügyvéd esetében - a szárazbélyegző lenyomatát.

	A bejegyzés alapjául szolgáló okiraton ügyvédi ellenjegyzés, vagy az aláírások valódiságának közjegyzői tanúsítása esetén a két tanú aláírása nem szükséges. Egyébként a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó magánokiratok körét szűken kell értelmezni. Nem tartoznak ebbe a körbe azok az okiratok, amelyek más olyan jogok, tények bejegyzése alapjául szolgálnak, amelyek a tulajdonjog gyakorlásának a lehetőségét csak közvetve befolyásolják, és ilyen értelemben módosítják a tulajdonjogot. (Pl. elidegenítési, terhelési tilalom.) A tulajdonjog módosulásával jár azonban pl. az ingatlan egy részének, vagy adott tulajdoni illetőség meghatározott hányadának átruházása. Ebbe a körbe tartozik továbbá a tulajdonközösség megszüntetése is. A Javaslat tehát közvetlenül a tulajdonjogi bejegyzés alakítását eredményező magánokiratok ügyvédi ellenjegyzését kívánja előírni. Az ügyvédi ellenjegyzés fogalma az okiratban foglalt ügylet szakszerűségéért, tartalmi és alaki jogszerűségéért való felelősségvállalást is jelent. A célzott joghatás elérésére alakilag és tartalmilag alkalmatlan okiratok ellenjegyzésére eleve nem kerülhet sor.

	Más jog, vagy tény bejegyzése alapjául a magánokirat akkor is elfogadható, ha azon csupán két tanú az aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. 

	A külföldön kiállított magánokiratok esetében, ha nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, szükséges az okiratok diplomáciai hitelesítése, illetve felülhitelesítése.

	Más államok tekintetében a diplomáciai felülhitelesítés a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. évi október hó 5. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. tvr. alapján mellőzhető. Az Egyezmény szempontjából magánokiraton levő aláírások hitelesítését közokiratnak kell tekinteni. Az Egyezmény alkalmazása körében a körzeti földhivatalnak azt kell vizsgálnia, hogy az okirat szabályszerűen el van-e látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal (ún. Apostille=tanúsítvány).

	A Javaslat előírása értelmében a bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton felül külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, igazolás is szükséges. A hatósági jóváhagyás általában az okirat tartalmának érvényességi kelléke. A különböző engedélyek, igazolások pedig az okirat bejegyzéséhez szükségesek, azok előfeltételét képezik. Hiányuk nem teszi lehetővé a bejegyzést. 

	Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli szervezeteknek a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító cégbejegyzés eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát. Amennyiben a cégbejegyzés folyamatban van, a jogügyleti képességgel bíró szervezetnek az alapításról szóló okiratot az aláírási címpéldánnyal és a regisztrálási kérelem egy másolatával együtt kell benyújtania. 
	Előfordulhat, hogy az ügyfél több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozóan kíván változást bejelenteni. Ilyenkor mindegyik földhivatalhoz külön bejelentést kell benyújtania. A bejegyzett jogok és tények megváltozása esetén a bejegyzés iránti kérelem mellékleteként a bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okiratot mellékleteivel együtt csak az egyik körzeti földhivatalhoz szükséges benyújtani. A többi körzeti földhivatalhoz benyújtott kérelem mellékleteként az okirat egyszerű másolatát kell csak csatolni, a másolatnak azonban tartalmaznia kell a hatósági jóváhagyást, igazolást is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okirat melyik körzeti földhivatalhoz lett benyújtva.

A 39-43. §-okhoz

	A hiány pótlására hívja fel a körzeti földhivatal az érdekelteket, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan hiányosságaira derült fény a vizsgálat során, amelyek pótolhatók. A Javaslat szakít azzal a megoldással, amely szerint pótolhatónak számít az okirat olyan hiányossága, ami miatt nem kell a benyújtott okirat helyett másikat készíteni. Számos olyan fogyatékossága lehet ugyanis ezen túl az okiratnak, amelyek megléte esetén nem indokolt annak biztosítása, hogy a bejegyzésre a kérelem eredeti rangsorában kerüljön sor. 

	A hiánypótlásra való felhívás - ha pótolható hiányosságról van szó - nem mellőzhető. A felhívásban a körzeti földhivatal felsorolja a beadvány elintézését akadályozó hiányosságokat. Ha erre az okirat hiányosságai miatt van szükség,  a hiányos okiratot vissza is küldi az ügyfélnek. A tervezet tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye a hiánypótlásnak és a kérelmet el kell utasítani. 

	A földhivatal elutasítja a beadványt, ha felhívás ellenére a megszabott határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem érvényesíthető az ingatlan-nyilvántartásban.

	Az ügyfél meghallgatását lehet kezdeményezni minden olyan esetben, amikor az ügyfél által adott felvilágosításra van szükség annak érdekében, hogy a beadvány elintézhető legyen. 

	Az ügyfél meghallgatása után a további eljárás általában attól függ, hogy az ügyfél milyen nyilatkozatot tett, illetőleg a meghallgatás eredményes volt-e.
Ha az ügyfél a meghallgatáson nem jelent meg, és írásban sem nyilatkozott,   illetve, ha szóbeli nyilatkozata alapján a kérdést nem lehetett tisztázni, a körzeti földhivatal a kérelmet elutasítja. Ha a meghallgatás azért vált szükségessé, mert a bejegyzés iránti kérelmet részben el kellett volna utasítani és az ügyfél a meghallgatás alkalmával a kérelmet a teljesíthető rész tekintetében fenntartja, e rész tekintetében a jogot vagy tényt be kell jegyezni. A fenn nem tartott részben a földhivatal a kérelmet elutasítja.Ha a kérelmet az ügyfél a teljesíthető részben sem tartja fenn, ezt a földhivatal úgy tekinti, mintha az ügyfél a kérelmet visszavonta volna. 

	Ha a földhivatal megítélése szerint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy annak tartalma jogszabályba ütközik - a korábbi szabályozással azonos módon - a döntés előtt az ügyészt értesíti. Az ügyész intézkedéséről vagy annak szükségtelenségéről a körzeti földhivatalt tájékoztatja.




A 44-48. §-okhoz

	A rangsor meghatározása alapjául a bejegyzések időbeni egymásutánisága szolgál. A rangsor tehát az egyes ranghelyeket megillető időpontokhoz igazodik. Az egyes bejegyzések ranghelyét az az időpont határozza meg, amikor a bejegyzés alapjául szolgáló beadvány a földhivatali iktatóhoz érkezett. A rangsor meghatározása érdekében a körzeti földhivatal a beadványokat az érkezés alapján az érkezés sorrendjében iktatja. Ha több beadvány azonos ingatlanra vonatkozóan egyidejűleg érkezik, az ilyen beadványok azonos rangsort kapnak. Új rendelkezése a Javaslatnak a korábbihoz képest, hogy a bejegyzések rangsora az érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható.

	A beadvány soronkívüli elintézését engedélyezheti a körzeti földhivatal vezetője, ha a kérelmezőnek ahhoz érdeke fűződik. Soronkívüliség külön kérelem alapján engedélyezhető. Soronkívüli ügyintézés esetében az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó kérelemmel érintett beadványt megelőző beadványokat is felül kell vizsgálni, s amennyiben bármelyiküknek elintézési akadálya van, úgy a soronkívüliség nem engedélyezhető.

	A jogok bejegyzése, illetőleg a tények, feljegyzések iránt folyó eljárást a földhivatal köteles felfüggeszteni, ha a bejegyzés illetőleg a feljegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, vagy a hitelesítő, illetőleg az ellenjegyző ügyvéd vitatja. Ugyancsak fel kell függeszteni az eljárást akkor is, ha a bejegyezni kért jog vagy feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében az érdekeltek között jogvita alakult ki. Ez esetben az okirat érvénytelensége iránt a feleknek pert kell indítaniuk. Ha a bejegyzést tevő személyek felhívásra az érvénytelenség megállapítása iránti per megindítását nem igazolják, a földhivatal érdemben dönt a bejegyzési kérelem tekintetében. A beadványokat általában nem intézik el azonnal, azok benyújtásakor. A beadvány érkezése és elintézése között az ingatlan-nyilvántartást sokan megtekintik. Félrevezető lenne, ha a betekintő személyt a tulajdoni lap nem figyelmeztetné arra, hogy az ingatlanra vonatkozóan elintézésre váró beadvány van. Ezen figyelemfelhívás a széljegy intézménye. A széljegyet a beadvány benyújtásának napján kell feltüntetni a tulajdoni lapon.

A 49-54. §-okhoz

	A Javaslat változatlanul fenntartja azt a szabályozást, mely szerint a beadvány vizsgálatát követően - annak eredményére figyelemmel - a körzeti földhivatal határozattal dönt a változás átvezetése, illetőleg az ingatlan-nyilvántartás bejegyzése tárgyában. A változást pedig egyidejűleg érvényesíti az ingatlan-nyilvántartás egyes részein (átvezeti a számítógépes adatbázisban).

	A Javaslat részletesen meghatározza az ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozatok tartalmát.

	Az ingatlan-nyilvántartási eljárás jellegzetessége, hogy a határozat kézbesítésére csak akkor kerül sor, ha a határozat tartalmát a tulajdoni lapon és - szükség szerint - véglegesen a térképen is átvezették, illetve bejegyezték. Az erre vonatkozó korábbi szabályokat a Javaslat lényegében változtatás nélkül fenntartja.

	A Javaslat szerint a földhivatal a határozatát és az ezen alapuló bejegyzést név-, szám vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén - szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után - kijavíthatja vagy a hiányzó határozatot és bejegyzést kiegészítheti. A kijavítás és a kiegészítés nincs határidőhöz kötve és arra hivatalból is bármikor sor kerülhet.

	Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy az ingatlanra időközben harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzett és a kijavítás az ő jogát sértené, a jogra, tényre vonatkozó kijavításnak vagy kiegészítésnek csak akkor van helye, ha ehhez az érdekelt harmadik személy hozzájárul. Ilyen esetben tehát a határozat kijavítása, vagy kiegészítése előtt a további jogszerző hozzájárulását kell beszerezni. A jogosult hozzájárulása hiányában kijavításnak, vagy kiegészítésnek nincs helye.

	Garanciális jellegű rendelkezése a Javaslatnak, hogy a földhivatal a jogok, tények tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. A visszavonás következményeként ugyanis a földhivatalnak a bejegyzés iránti kérelem (megkeresés) tárgyában új határozatot kellene hoznia. Az új határozat azonban alapot adhatna arra, hogy a kérelemnek helytadó határozat visszavonása révén a visszavont határozattal bejegyzett jogra alapozott további jogszerzés sorsa bizonytalanná váljon. Ezért a Javaslat kizárólag a bejegyzés iránti kérelmet elutasító határozat utólagos módosítását teszi lehetővé. Az elutasító határozatot az ügyfél javára módosítani lehet, a bejegyzés iránti kérelmet a földhivatal utóbb teljesítheti. Ezekben az esetekben ugyanis az elutasított kérelemre alapozott további jogszerzés lehetősége kizárt.

A 55-57. §-okhoz

	Az első fokú határozat ellen a fellebbezést - az annak elbírálására illetékes megyei földhivatalhoz címezve - a kézbesítéstől számított harminc napon belül, a határozatot hozó körzeti földhivatalnál kell benyújtani. 

	Saját hatáskörben bírálhatja el a körzeti földhivatal a fellebbezést,  ha a fellebbezést új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni, illetve, ha a határozat (bejegyzés) hibája kijavítással, kiegészítéssel orvosolható, és végül
ha a határozat módosításának helye van. Ha a fellebbezés az ingatlan határvonalát, vagy területét érinti, a fellebbezést valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának meg kell küldeni.

	Új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni a fellebbezést akkor, ha az ügyfél pótolja a bejegyzés iránti kérelmet elutasító földhivatali határozatban  megjelölt hiányosságokat. 

	Ilyen esetben a földhivatal a fellebbezésként benyújtott beadványt úgy bírálhatja el, mintha az ügyfél újabb bejegyzés iránti kérelmet nyújtott volna be. 

	A Javaslat szerint az eljárás gyorsítása érdekében a körzeti földhivatal a saját hatáskörben történő kijavítással, kiegészítéssel csak a fellebbezés érkezésétől számított nyolc napon belül élhet. A nyolc nap elteltével, vagy ha a körzeti földhivatalnak nincs lehetősége arra, hogy a határozat (bejegyzés) kisebb jelentőségű hibáit saját hatáskörben kijavítással vagy kiegészítéssel orvosolja, a fellebbezést elbírálás céljából az illetékes megyei földhivatalhoz kell felterjeszteni.

	A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti és új eljárást rendelhet el.

Az 58-61. §-okhoz

	A Javaslat lényegében fenntartja az ingatlan-nyilvántartási kérelmek tárgyában hozott földhivatali határozatok elleni jogorvoslatok eddigi rendszerét azzal az eltéréssel, hogy a bírósági jogorvoslati kérelem benyújtásának lehetőségét kiterjeszti az adatváltozások átvezetése tárgyában hozott megyei földhivatali határozatra is. Ennek főképp az ingatlan területét és határvonalát érintő megyei földhivatali határozatok esetében lesz jelentősége. A bírósági jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akinek a jogát a másodfokú határozat sérti. Ezekben az esetekben a jogorvoslati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a körzeti földhivatalnál. Az említett határidők elmulasztása miatt a polgári perrendtartás szerint van helye igazolásnak. 

	Az ügyész közérdekből jogorvoslati kérelmet nyújthat be a jogok, tények bejegyzéséről szóló földhivatali határozat ellen. A Javaslat meghatározza az ilyen kérelem folytán hozott bírósági határozat hatályát.

	A megyei földhivatal határozatának megváltoztatása iránti jogorvoslati kérelem felől az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság határoz. A bíróság a megyei földhivatal határozatát egészben vagy részben megváltoztathatja, a megyei földhivatal határozatát hatályon kívül helyezheti és új eljárást rendelhet el, vagy a keresetet elutasíthatja.

A 62-63. §-okhoz

	A Javaslat fenntartja a törlési és a kiigazítási perek eddigi szabályait. A törlési perek két csoportja különböztethető meg, úgymint a bejegyzés érvénytelenségére alapított és az elévülésére, vagy megszűnésére alapított törlési perek. 

	A bejegyzés érvénytelenségének oka, amely a törlési per megindítását kiválthatja, főképp a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége lehet. Ezek az okiratok magánokiratok (szerződések, jognyilatkozatok) vagy közigazgatási, illetőleg bírósági határozatok. Ha azonban a bejegyzés alapjául közigazgatási határozat, vagy bírósági ítélet szolgált, ezek helyességének vizsgálata nem a törlési per tárgya, mivel ezeket az ellenűk adott jogorvoslat fórumrendszerén kell elbírálni. Más kérdés, hogy a határozat, ítélet helyességének vizsgálata a jogerő szabályaiba ütközhet, ezért felülvizsgálatuk az adott jogorvoslati fórumrendszeren a továbbiakban már nem lehetséges. A közigazgatási határozat, illetőleg a bírósági ítélet esetleges helytelenségének megállapítására azonban a törlési per bíróságának nincs hatásköre.

	Az érvénytelenségre alapított törlési pert az indíthat, akinek a nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti, továbbá az ügyész.  A perindítás lehetősége tehát azt illeti meg, aki a tulajdoni lapra bejegyezhető jogok, vagy tények jogosultjaként már be volt jegyezve, de utóbb valamilyen oknál fogva törölték az ingatlan-nyilvántartásból. Pert indíthat azonban a jelenleg bejegyzett jogosult is (pl. jelzálogos hitelező), ha a bejegyzett jogát érintően a körzeti földhivatal újabb bejegyzést teljesített, amely számára hátrányos. 

	Az érvénytelenségre alapított törlési pert azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot, vagy mentesült a kötelezettség alól, addig lehet megindítani, ameddig a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van. A szabály szempontjából szóba jöhető érvénytelen magánokiratok semmisek, vagy megtámadhatók lehetnek. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat semmis - mivel a semmisségre bármikor hivatkozni lehet - a törlési per megindításának elvben nincs határideje. Ha viszont a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat megtámadható, a megtámadási határidő a Ptk. szerinti kezdő időponttól számított egy év. 

	A további jogszerzővel szemben azonban a törlési per megindításának lehetősége időben korlátozott, ellenkező esetben egyetlen bejegyzett jogszerző sem lehetne biztonságban. Az előző bejegyzés érvényességében bízó, jóhiszemű további jogszerző ellen a törlési per megindításának határideje attól függ, hogy kézbesítették-e a törlési per felperesének (a sérelmet szenvedett félnek) azt a határozatot, amely a közvetlen jogszerző javára szóló érvénytelen bejegyzésről rendelkezett. 

	Ha kézbesítették, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan napon belül lehet megindítani. A sérelmezett bejegyzéstől számított három éven belül lehet megindítani a törlési keresetet, ha kézbesítés nem történt.

	Az elévülésre, vagy megszűnésre alapított törlési per célja, hogy az eredetileg érvényes, de utóbb sérelmessé vált bejegyzés törlését elérjék (pl. megszűnt a bejegyzett jelzálog, mert a hitelt kifizették). A tulajdonjog törlését azonban ilyen címen nem lehet elérni, mivel az ingatlan uratlanná válna. Minden más jog, vagy tény törlése azonban, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, ennek a pernek a tárgya lehet. A per megindítására mindenki jogosult, akinek a javára, érdekében bármikor bejegyzés történt. A per megindításának határideje nincs. Feltétele azonban, hogy előzetesen a földhivatali eljárásban kíséreljék meg a sérelem orvoslását.

	A bejegyzés kiigazítását kérheti keresettel az, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett. A kiigazítási per a bejegyzésről szóló földhivatali határozat, vagy a tulajdoni lapon teljesített bejegyzés hibáinak kiigazítására szolgál olyan esetekben, amikor a földhivatalnak nincs lehetősége arra, hogy a bejegyzés vagy az erről szóló határozat hibáit saját hatáskörben kijavítsa, illetőleg a hiányos bejegyzést vagy határozatot kiegészítse.

A 64-65. §-okhoz

	A törlési és kiigazítási perekben a kereset az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére vagy kiigazítására irányul. Vannak azonban olyan perek is, amelyek közvetlenül nem valamely konkrét bejegyzés ellen irányulnak, azonban bejegyzéssel zárulnak. Ezeket a Javaslat tételesen felsorolja.

	E perek megindítása tényének feljegyzése iránt az ügyfél kérelmére a bíróság előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi a körzeti földhivatalt. A körzeti földhivatal a perindítás tényét bejegyzi a tulajdoni lapra.

	A \"perfeljegyzés\"-hez kétféle joghatás fűződik. Egyrészt e tény bejegyzését követően az ingatlanra jogot szerző személyek már nem jóhiszeműek. Másrészt a perben hozott ítélet hatálya kiterjed mindenkire, aki a perfeljegyzés  után szerzett további jogot, akkor is, ha a további jogszerzőt nem vonták perbe.

	E rendelkezésekből következően a perindítás tényének bejegyzését követően is be lehet jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba jogokat és tényeket, de csak a folyamatban lévő per eredményétől függő hatállyal. 

A 66-71. §-okhoz

	A földhivatalok szolgáltató jellegű hatósági tevékenysége az adatszolgáltatás, amelynek során az érdekeltek részére különböző módokon hozzáférhetővé teszik az ingatlan-nyilvántartás adatait. A Javaslat abból indul ki, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatoknak az érdekeltek részére való szolgáltatása a földhivatalnak a nyilvánosság elvéből folyó kötelezettsége. 

	A Javaslat általános kötelezettségként kimondja, hogy a körzeti földhivatal a bíróságok, ügyészségek és a helyi önkormányzatok, valamint más hatóságok részére biztosítja a hatósági feladatok ellátásához szükséges ingatlan-nyilvántartási adatokat. A körzeti földhivatal székhelyén működő bíróságok és önkormányzatok általában az ügyfélfogadás során elégítik ki adatigényüket. Ugyanilyen közvetlen az adatszolgáltatási kapcsolat a körzeti földhivatal székhelyén kívüli helységben működő bíróságokkal is. Azokban az esetekben, amikor erre szükség van, az említett bíróságok megkeresésére a földhivatal hiteles tulajdoni lap másolatot küld. Hasonlóképpen megkeresésre elégíti ki a földhivatal a székhelyén kivül működő önkormányzatok eseti adatigényét is.

	A Javaslat az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok meghatározásánál figyelembe veszi a számítógépesítés által kínált lehetőségeket. Az ingatlan-nyilvántartás megtekintése céljából a tulajdoni lap tartalmát az azt kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén olvasható formában kell megjeleníteni. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát a földhivatalnál erre a célra rendszeresített számítástechnikai eszközzel maguk is lekérdezhessék. Az ilyen számítástechnikai eszköz azonban nem lehet alkalmas arra, hogy az ügyfelek az ingatlan-nyilvántartás tartalmát megváltoztassák.

	A Javaslat szerint az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a tulajdoni-lapról kinyomtatott (nem hitelesített) másolat átadásával is biztosítható. Újszerű rendelkezés, hogy számítástechnikai eszközzel a megtekintést más földhivatal is lehetővé teheti, mint amelyik az adott település ingatlan-nyilvántartását vezeti.

	A Javaslat lényegében fenntartja a hiteles tulajdoni lap másolatok kiadásának korábbi szabályait, azzal a változtatással, hogy a szolgáltatók körét jelentősen bővíti. Ilyen másolatot nemcsak az adott ingatlan tulajdoni lapját vezető, hanem bármely másik körzeti földhivatal is kiállíthat, továbbá az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője, valamint a közjegyző is. Ez utóbbi akkor, ha hagyatéki eljárással kapcsolatos jogkörében jár el.

	Adatvédelmi célból a Javaslat meghatározott korlátozásokkal teszi csak lehetővé a megszűnt tulajdoni lapról hiteles másolat kiadását.
	A másolatok elkészítéséért - meghatározott kivételektől eltekintve - díjat kell fizetni.

	A Javaslat az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása során csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a természetes személyazonosító adatok és a személyi azonosító felhasználását. Ezek az azonosítók nem használhatók fel arra a célra, hogy azok alapján a számítógépes rendszerből adott tulajdonos valamennyi ingatlana lekérdezhető legyen. 

	A korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha a tulajdonos valamennyi ingatlanának lekérdezése a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság és az ügyészség meghatározott feladatainak ellátása céljából, valamint ha a hagyatéki eljárás lefolytatásához szükséges. 
 
A 72-81. §-okhoz

	A Javaslat általános szabályként írja elő, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatbázisához saját számítástechnikai eszközzel történő csatlakozásért un. egyszeri csatlakozási díjat, az adatok lekérdezéséért pedig igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyek mértékét külön jogszabályok állapítják meg.

	Nem kell fizetnie a csatlakozásért a bíróságoknak, az ingyenes csatlakozás részükre hangsúlyozottan az egyedi bírósági ügyekben szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok lekérdezésének lehetőségét és nem a külön-külön működtetett  több adatbank létrehozását célozza. A Központi Statisztikai Hivatal - összhangban a törvényi szinten szabályozott feladataival - ingyenesen csatlakozhat a földhivatal adatbankjához.

	Arra figyelemmel, hogy a közjegyzők hagyatéki és más nemperes eljárást folytatnak le, amelynek során quasi bírósági hatáskört gyakorolnak, a Javaslat kötelezővé teszi számukra a földhivatali adatbankhoz való csatlakozást. A csatlakozási díj fizetése alól nem mentesülnek, mivel nem kizárólag a már említett \"bírósági\" feladatokat látják el. 

	A helyi önkormányzatok és más közigazgatási hatóságok részére hatósági ügyek ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából engedélyezhető az ingatlan-nyilvántartás adatbázisához a csatlakozás. 

	Az ilyen csatlakozás azonban hangsúlyozottan csak egyedi adatok lekérdezése céljából lehetséges és nem foglalja magában a tömeges adatlekérdezés lehetőségét (pl. adott település, megyei jogú városi vagy fővárosi kerület teljes adatállományának rendszeres lekérdezése).

	Az ingatlan-nyilvántartás adatainak széles körű felhasználása történik az ügyvédi foglalkozás körében is. Az ügyvédek részére az adatbankhoz való csatlakozás lehetősége díj fizetése ellenében kizárólag a technikai lehetőségek függvénye. Az ügyvéd - külön törvényi felhatalmazás hiányában - hiteles tulajdoni lap másolatot nem szolgáltathat ki az általa lekérdezett adatok alapján.

	A csatlakozás jogosultsága kérelemre díj fizetése ellenében másoknak (pl. bankok) is megadható, ha a tulajdoni lap megtekintésének szükségessége az adott foglalkozás körében gyakori és  a meglevő lehetőségekkel ezt az igényt nehezen lehet kielégíteni.
A 82-83. §-okhoz

	Megfelelő gépi adatfeldolgozási program segítségével az ingatlan-nyilvántartás adatairól elvileg bármilyen kimutatás vagy összesítés elkészíthető. Ezek elkészítését a földművelésügyi miniszter rendelheti el. Van azonban olyan összesítő is, amelynek az elkészítését a Javaslat kötelezően is előírja. 

	Ez az összesítő az ún. törzskönyv, amelynek célja a település (belterület, külterület) művelési ág szerkezetének kimutatása a földminőséggel együtt. 

A 84-85. §-okhoz

	Az ingatlan-nyilvántartás átalakítására akkor kerülhet sor, ha vagy a település teljes területén, illetőleg a belterületen vagy a külterületen olyan eljárást folytattak le, amely az ingatlan adatainak tömeges megváltoztatásával jár. Pl. a község teljes területének vagy annak valamely részének felmérése alkalmával a földrészletek jelentős részének a területe megváltozik, amelyet szükségszerűen az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni kell. Garanciális okokból az ingatlan-nyilvántartás átalakítására csak a földművelésügyi miniszter engedélyével kerülhet sor. 

	A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapja a számítástechnikai eszközön valamilyen ok folytán kellően olvasható formában nem jeleníthető meg. Ez esetben szükségszerű, hogy a tulajdoni lapot, illetőleg annak tartalmát vissza kell állítani, amelyre a körzeti földhivatal vezetője adhat utasítást. Ilyenkor az adatbiztonsági célból \"elraktározott\" adatokból, valamint az irattárban lévő okiratok alapján - szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel - kell elkészíteni a tulajdoni lap tervezetét. Ennek elkészítéséről hirdetményt kell közzétenni, s a tervezetet a körzeti földhivatalnál kell kifüggeszteni. Erre az érdekeltek a kifüggesztéstől számított 60 napon belül tehetnek észrevételt. Amennyiben észrevétel nem érkezik, vagy az észrevételt a földhivatal érvényesíti, úgy el kell rendelni, hogy a tervezet tartalma az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerébe beépüljön. 

A 86-87. §-okhoz

	A Javaslat a végrehajtási rendelkezések megállapítására az érintett minisztereknek ad felhatalmazást. A Javaslat a hatálybalépésről szóló rendelkezéssel egyidejűleg rendelkezik a szükséges törvényi módosításokról és az idejét múlt jogszabályok hatályon kívül helyezéséről.



`











"
