"MAGYAR  KÖZTÁRSASÁG  KORMÁNYA


T/4716. számú

törvényjavaslat


a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról







Előadó: Kuncze Gábor
belügyminiszter




Budapest, 1997. július




1997.  évi ......... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény módosításáról


1. §

A  köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 
1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.\"


2. §

A Ktv. 2. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
\"c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra.\"

3. §

A Ktv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"3. § E törvény rendelkezéseit a 20/A. §, 23-30/A. § és 32-36. § kivételével kell alkalmazni 
a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik - valamint 
b) a politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörbe kinevezett (11/A. §) 
köztisztviselőre.\"


4. §

A Ktv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezető megbízású köztisztviselőjére átruházható.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át.\"


5. §

A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és - a 70. § (3) bekezdés kivételével - legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg.\"


6. §

A Ktv. 8. §-a  (1) bekezdésének  a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
\"a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik és\" 
\"b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.\"


 7. §

A Ktv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a  § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
\"(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat.

(3) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselőnek a 21/A. § (1) bekezdésében  felsorolt tisztsége összeférhetetlen betöltendő állásával és abból eredő kötelezettségeivel.\"



8. §

A Ktv. II. fejezetének a \"Pályázat\" címe a következő címre módosul és a 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

\"Nyilvános közzététel és pályázat

10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről - a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve - 15 napon belül a belügyminiszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.

(2) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(3) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A pályázatokról - a (4) bekezdésben meghatározott esetben - az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével - egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselőt lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(6) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.\"


9. §

A Ktv. 11. §-ának  helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását - továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot - írásba kell foglalni.

(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 43-44. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.\"


10. §

A Ktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
\"11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. 

(2) A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört  politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve - ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület önkormányzati főtanácsadói, tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(4) Az (1) - (2) bekezdésben meghatározott munkakörök számát közigazgatási szervenként a Kormány állapítja meg. Az (1) - (3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(5) Politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt feltételekkel rendelkezik. A kinevezés a Kormány, a miniszter, a képviselő-testület és bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, tanácsadó felett a munkáltatói jogokat
a) az (1) bekezdés esetében a miniszterelnök kabinetfőnöke,
b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,
c) a (3) bekezdés esetében a polgármester
gyakorolja.

(6) A politikai főtanácsadó, tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben szak-főtanácsos, vagy főtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy tanácsos I.
besorolást kap.
A politikai főtanácsadó, tanácsadó a besorolásától függetlenül személyi illetményre jogosult, amelynek összegét az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. E munkakörök nem számíthatók bele a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott 20 %-os mértékű korlátozásba. 

(7) Ha a politikai főtanácsadó, tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület, illetve  bizottsága megbízatásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.\"


11. §

A Ktv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
\"11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.\"


12. §

A Ktv. 14. §-ának  (1) bekezdése  helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése 
a) fizetési fokozatban történő előrelépése, 
b) a 31. §  (2) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés, 
c) - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, valamint 
d) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helyének változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás
indokolja a kinevezés módosítását.\"


 13. §

A Ktv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:
	a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;
	b) a köztisztviselő halálával;
	c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;
	d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.
		
(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető:
	a) a felek közös megegyezésével;
	b) áthelyezéssel  közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;
	c) lemondással;
	d) felmentéssel;
	e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.\"
	

 14. §

(1) A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
\"(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. A képzettségének és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakört akkor is fel kell ajánlani a köztisztviselőnek, ha az a besorolásának nem felel meg. Ebben az esetben, ha áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a végkielégítés teljes összegére jogosult.\"

(2) A Ktv. 17. §-a a következő új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
\"(5) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.

(6) Az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni. 

(7) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.\"


15. §

A Ktv. 17/A. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát a 17. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni.\"


16. §

A Ktv. az alábbi 17/B. §-al egészül ki:
\"17/B. § (1) Csoportos létszámleépítésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének b)-d) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma
a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10 %-a,
d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.

(2) A 17. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést elrendelő döntését megelőzően a belügyminiszter a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórumot (a továbbiakban: KÉF), a képviselő-testület a polgármesteri hivatalban és a megyei önkormányzat hivatalában a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben részt vevő feleket (a továbbiakban együtt: közszolgálati érdekegyeztetés)  - feltéve, ha van ilyen - hívja össze és tárgyalást kezdeményez az érdekegyeztetésben részt vevőkkel. A tárgyalásnak ki kell terjednie a csoportos  létszámleépítés  elkerülhetőségének módjára,  illetve  eszközére,  vagy az azzal érintett köztisztviselők számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra. A tárgyalást megelőzően a tárgyaló felekkel közölni kell:
a) a tervezett csoportos létszámleépítés okait;
b) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők számát;
c) a döntést megelőző időszakra vonatkozóan a létszámleépítésben érintett közigazgatási szervek létszámát;
d) a létszámleépítés végrehajtásának tervezett időbeli ütemezését;
e) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők kiválasztásának szempontjait.
(3) A közszolgálati érdekegyeztetést a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést megelőzően olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a konzultációra legalább 30 nap felkészülési idő álljon rendelkezésre.

(4) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni.

(5) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(6) A közigazgatási szerv az (5) bekezdés szerinti döntésekor az érintett köztisztviselőnek a törvény 5. számú melléklete szerinti adatait - a felmentés közlését megelőzően legalább 30 nappal - köteles a központi közszolgálati nyilvántartásnak - a Kormány által meghatározott rendben - közvetlenül megküldeni a köztisztviselő közigazgatáson belüli újrafoglalkoztatásának elősegítése céljából.

(7) Csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(9) A (2) és az (5) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.\"


17. §

A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult.\"


18. §

(1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje
a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi;
b) a nyolc évet nem haladja meg, három havi;
c) a tizenkét évet nem haladja meg, hat havi;
d) a húsz évet nem haladja meg, kilenc havi;
e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.\"

(2) A Ktv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (3)-(4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a korábbi illetménye és a felajánlott illetmény  közötti különbözet meghaladja a korábbi illetménye 20 %-át,
b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.
Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha személyi illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.\"

(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha:]
\"b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában öregségi  nyugdíjra jogosult, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül;\"


19. §

A Ktv. a következő  20/A. §-al  és azt megelőzően a II. fejezet a következő alcímmel  egészül ki:
\"A tartalékállomány

20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre  - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást, kinevezett vezető esetén másik vezetői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(2) A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője  intézkedik.   Intézkedéséről   -  a  Kormány által  meghatározott  rendben  - 
haladéktalanul   értesíti   a   Belügyminisztérium    központi    közszolgálati nyilvántartását (62. §).

(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen köztisztviselői munkakörrel rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól. 

(4) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról. Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően -  vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul  hozzá, a  19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult,
b) a végkielégítés kizárólag a felmentési  idő utolsó napján fizethető ki.

(6) A közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő vezetői megbízásának visszavonása esetén - egyetértésétől függően - legfeljebb hat hónapig tartalékállományba helyezhető abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének megfelelő másik vezetői állást ajánljanak fel. 

(7) A vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt újra be kell sorolni. A tartalékállományba helyezésről - a köztisztviselő egyetértése esetén - a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője dönt. Döntéséről a Kormány által meghatározott rendben haladéktalanul értesíti a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartását (62. §).

(8) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.

(9) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
b) a köztisztviselő  vezetői megbízást, kinevezést kap;
c) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.

(10) A tartalékállomány fennállása alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik vezetői megbízás illetve kinevezés lehetőségének felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen vezetői állással rendelkező  közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól. 

(11) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő vezetőkénti alkalmazásáról. Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő  alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell.\"


20. §

(1) A Ktv. 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében az \"egyéb jogviszony\" szövegrész \"egyéb és további jogviszony\" szövegrészre módosul.

(2) A Ktv. a következő 21/A. §-al egészül ki:
\"21/A. § (1) A köztisztviselő gazdasági társaságnál vezető tisztségviselőnek, illetve felügyelő bizottsági tagnak való felkérését előzetesen, tisztségének megszűnését haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni. 

(2) A köztisztviselő haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának  bejelenteni, ha a gazdasági társaság tevékenysége megváltozik.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő bejelentését követő 8 napon belül - mérlegelési jogkörben - dönt arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tisztség összefér-e a köztisztviselő állásával és abból eredő kötelezettségeivel, figyelemmel a 21. § (5) bekezdésének a) pontjára. Erről a köztisztviselőt írásban tájékoztatja.\"


21. §

A Ktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.\"


22. §

(1) A Ktv. 24. §-ának (2) bekezdése a következő  h) ponttal egészül ki:
[(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő]
\"h) harminchárom év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után szak-főtanácsos
besorolást kap.\"

(2) A Ktv. 24. §-ának (3) bekezdése a következő  f) ponttal egészül ki:
[(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő]
\"f) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs
besorolást kap.\"


23. §

A Ktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"25. § (1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha
a) a feladatainak ellátására - a 34. § (1) bekezdése kivételével - legalább \"alkalmas\" minősítést kap és
b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy
c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

(2) A közszolgálati jogviszonyban töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A köztisztviselőnek fogalmazó II. besorolásához egy éven belül, előadó II. besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.

(4) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.

(7) Közigazgatási szakvizsgát az tehet, aki fogalmazó I. vagy ennél magasabb besorolási fokozatú köztisztviselő, közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, a 8. § kivételével közigazgatási szervnél szerzett legalább négy éves gyakorlattal rendelkezik.

(8) Nem kell közigazgatási szakvizsgát tenni annak, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Mentesül a közigazgatási szakvizsga alól az olyan tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselő is, akinek a tudományos fokozatát az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége közigazgatási jellegűnek minősítette.

(9) Közigazgatási szakvizsga-pótlékra az a köztisztviselő jogosult, aki közigazgatási vagy jogi szakvizsgát tett, illetőleg közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozatot szerzett, ha vezetői megbízással, kinevezéssel, illetve szakmai tanácsadói, -főtanácsadói címmel, valamint főtanácsadói, tanácsadói megbízással nem rendelkezik. A pótlék mértéke az illetményalap 50 %-a.

(10) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.\"


24. §

A Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) Ha a köztisztviselő a 7. § (4) bekezdése szerint felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig a 23. § szerinti besorolásánál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.\"


25. §

A Ktv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
\"(1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.

(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket (25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja), de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy \"kiválóan alkalmas\" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába lehet sorolni.\"


 26. §

A Ktv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.\"

27. §

A Ktv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"29. § (1) Ha a köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik a 25. § (3) bekezdésében előírt feltétellel, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) A köztisztviselő az (1) bekezdésben és a 26. §-ban meghatározott esetekben is - a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.

(4) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egy éves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.\"


28. §

A Ktv. 30. §-ának (1) - (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
\"30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szak-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes tanácsosi cím a legalább 9, címzetes főtanácsosi cím a legalább 13, címzetes szak-főtanácsosi cím a legalább 17, címzetes főmunkatársi cím a legalább 12 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.

(3) A köztisztviselő a címzetes tanácsosi címmel tanácsos I., a címzetes főtanácsosi címmel főtanácsos, a címzetes szak-főtanácsosi címmel szak-főtanácsos, a címzetes főmunkatársi címmel főmunkatárs besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor az általános előmeneteli szabályok szerint sorolható magasabb besorolási fokozatba.\"


29. §

A Ktv. 30/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"30/A. § (1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható  szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 10 %-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó - legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező - köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó - legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező - köztisztviselőnek adományozható, aki \"kiválóan alkalmas \" minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. Vezető esetében, ha a címmel járó illetmény magasabb, mint a vezetői illetménye, akkor a magasabb illetményre jogosult. 

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet \"kevéssé alkalmas\" minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére és a szakvizsga-pótlékra jogosult.\"


30. §

(1) A Ktv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
\"Egy főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi.\"

(2) A Ktv. 31. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik, és az új (7) bekezdésben az (5) bekezdésre hivatkozás (6) bekezdésre változik:
\"(5) A jegyző előmenetelére a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.\"


31. §

A Ktv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"32. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben - ennek hiányában a miniszteri titkárságon - a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.

(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre szól és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - szak-főtanácsosi vagy főtanácsosi  besorolást kap. A szak-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.

(4) Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
 
(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés - \"nyugalmazott\" jelzővel kiegészített - használatára.

(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörben történő alkalmazása megszűnik, újra be kell sorolni.

(8) Az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a (2)-(7) bekezdésben meghatározott feltételekkel főtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesíthetők.\"


32. §

A Ktv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"33. § (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a  közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként kell biztosítani. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.

(3) Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik.

(4) A közigazgatási szerv az előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2) bekezdésben nem említett feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.

(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést.

(6) A köztisztviselők továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani. A terveket a központi közigazgatási szervek, valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervek és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok állítják össze a Belügyminisztérium koordinálásával.\"


33. §

(1) A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő  legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.\"

(2) A Ktv. 34. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.\"


34. §

A Ktv. 38. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.

(4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.\"

.
35. §

A Ktv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"40. § (1) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

(2) A köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén a túlmunka idejének megfelelő szabadidő illeti meg.

(3) A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

(4) A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidő jár. 

(5) A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

(6) A szabadidőt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A szabadidő a tárgyévben is megváltható. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(7) A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő  nem jogosult.\"


36.  §

(1) A Ktv. 41. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente]
  \"h) szak-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.\"

(2) A Ktv. 41. §-ának (4) bekezdése a következő  f) ponttal egészül ki:
[(4) A középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente]
\"f) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.\"

(3) A Ktv. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(6) Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg.\"

(4) A Ktv. 41. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (7) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:
\"(7) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül   tevékenységét ionizáló  sugárzásnak kitett  munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(8) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.\" 


37. §

A Ktv. a következő 41/A. §-al egészül ki:
\"41/A. § Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtar-tamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.\"


38. §

A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az legfeljebb 10 % ponttal lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékénél, azonban nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.\"


39. §

(1) A Ktv. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy a \"kevéssé alkalmas\" minősítést kapott köztisztviselő alapilletményét legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét -  vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti
a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,
b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szervnél - ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,
c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.\"

(2) A Ktv. 43. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
\"(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye nem csökkenthető. Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.


(7) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a (4) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedés alkalmazásának nem feltétele a minősítés.\"


40. §

A Ktv. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
\"44/A. § A megyei jogú város, a főváros és a megyei önkormányzat közgyűlése  rendeletben: 
a) a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek legfeljebb a  44. § (4) bekezdésének b) pontjában, 
b) a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek legfeljebb a 44. § (3) bekezdésében 
meghatározott mértékű illetménykiegészítést állapíthat meg.\" 


41. §

A Ktv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
\"(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:
a) a 3 000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 3,75 -szorosa;
b) a 3 000 - 10 000 lakosú településen az illetményalap 4,0-szerese;
c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az illetményalap 4,25-szorosa;
d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 4,5-szerese;
e) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 5,0-szöröse.

(3) A körjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke  - az (5) bekezdés esetét kivéve -:
a) két községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének         30 %-a,
b) három községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 35 %-a,
c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 40 %-a.

(4) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség, vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.

(5) Ha a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszáma ezer fő alatt van, a körjegyző vezetői illetménypótléka a körjegyző alapilletményének 
a) két községből álló körjegyzőség esetén 5 %-a,
b) három községből álló körjegyzőség esetén 10 %-a,
c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén 15 %-a.

(6) Körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke:
a) a székhelyen kívül egy község esetén a jegyző alapilletményének 25 %-a,
b) a székhelyen kívül két község esetén a jegyző alapilletményének 30 %-a,
c) a székhelyen kívül három vagy több község esetén a jegyző alapilletményének 35 %-a.

(7) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző a (2)-(6) bekezdés keretei között összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.\"

42. §

(1) A Ktv. 47. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
\"Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár.\"

(2) A Ktv. 47. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult.\"

(3) A Ktv. 47. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
\"A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent.\"

(4) A Ktv. 47. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
\"(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.\"


43. §

A Ktv. 48. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként]
\"a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a;\"

44. §

A Ktv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
\"48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg. 

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. 

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:
a) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50 %-a,
b) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40 %-a,
c) iskolarendszeren  kívüli  középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség  esetén  az illetményalap 30 %-a.

(5) A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. \"


45. §

(1) A Ktv. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A 18. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 107. §-a szerinti időtartamot - ide nem értve a sor- és tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresőképtelen betegség 6 hónapot meghaladó időtartamát - a külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni.\"


46. §

A Ktv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:
\"49/B. § (1) Belföldön kiküldetést teljesít az a köztisztviselő, aki a kiküldő közigazgatási szerv székhelyétől vagy egyébként állandó telephelyétől eltérő helyen végez munkát.

(2) A kiküldetésben levő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

(3) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének  25 %-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(4) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.

(6) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.\"


47. §

A Ktv. a következő 49/C. §-sal egészül ki:
\"49/C. § A közigazgatási szerv a köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A központi költségvetés támogatásának részletes szabályait a Kormány határozza meg.\"

48. §

(1) A Ktv. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) a megrovás;
b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;
c) a 49. § szerinti juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása;
d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;
e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;
f) a 42. § (5) bekezdés szerinti személyi illetmény megvonása;
g) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;
h) hivatalvesztés.\"

(2) A Ktv. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés
- b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;
- d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;
- c), f), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;
- h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.
Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.\"


49. §

A Ktv. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a (2) bekezdés esetét kivéve - megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.

(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a köztisztviselő felelősségét,  a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló  jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a három éves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. 

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői közül. Ha ilyen köztisztviselő nincs 
a) az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselő-testületi tagot is felkérhet,
b)	más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv vezetője saját köztisztviselőjét jelölheti ki
a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.

(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) A testület által kinevezett köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.

(8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg.\"


50. §

A Ktv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
\"51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, illetve - a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően - az érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(4) Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a  kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:
a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
b) - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.

(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.\"


 51. §

(1) A Ktv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.\"

(2) A Ktv. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50 %-át - az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve -  a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.\"


 52. §

A Ktv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.\"


53. §

A Ktv. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják.\"


 54. §

A Ktv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:
\"55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik;
b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor;
c) a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;
d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács  dönt.\"  


55. §

A Ktv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést, vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.\"

56. §

(1) A Ktv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.\"

(2) A Ktv. 57. § (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) \"Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselő - a külszolgálata alatt - háromhavi ellátmánya erejéig felel, amennyiben\"


57. §

A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:
\"57/A. § (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel. 

(3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha
a) a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;
c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(6) Leltározásnál a köztisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(7) A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60  nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.\"

58. §

(1) A Ktv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.\"

(2) A Ktv. 59. §-a a következő új (3) - (4) bekezdésekkel egészül ki:
\"(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a bírósághoz benyújtani:
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) minősítés megállapításaival,
d) fegyelmi és kártérítési határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) fizetési felszólítással
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz. 

(4) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.\"


59. §

(1) A Ktv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekről, feladatkörökről, munkakörökről és azok változásáról a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti.\"

(2) A Ktv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) A közszolgálati alapnyilvántartásból és a központi közszolgálati nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A 20/A. § (2), (3), (4), (7), (10) és (11), valamint a 31. § (7) és a 63. § (4) bekezdésében meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon is szolgáltatható adat.\"


60. §

(1) A Ktv. 63. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés az alábbi d)-h) pontokkal egészül ki:
\"A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:\"
\"d) a törvényességi ellenőrzést végző,
 e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
 f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntető eljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
h) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül.\"

(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(4) A központi közszolgálati nyilvántartás tartalmazza:
a) a 31. § (7) bekezdésében, illetve a 20/A. §-ban meghatározott körben a köztisztviselő,
b) a képzési és továbbképzési feladatok összehangolása céljából a vezetők illetve szakmai (fő)tanácsadók, valamint kormányzati érdekeket szolgáló képzésben, továbbképzésben részt vett köztisztviselők
nevét is.\"       


61. §

A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).\"


62. §

A Ktv. a következő 64/A. §-sal és a VI. fejezete az alábbi alcímmel  egészül ki:
\"Közszolgálati ellenőrzés

64/A. § (1) A Kormány ellenőrzi - a belügyminiszter, és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek közreműködésével - a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a belügyminiszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a belügyminiszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(2) A belügyminiszter jogosult - a cél- és témavizsgálatok keretében - a központi közigazgatási szerveknél:
a)	a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,
b)	jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetőjénél vagy - vita esetén - annak felettes szervénél,
c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben a közigazgatási szerv vezetője köteles a belügyminiszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a belügyminisztert - a megkereséstől számított 30 napon belül - tájékoztatni.

(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó  vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a belügyminiszter koordinálásával a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.\"


63. §

(1) A Ktv. VII. fejezetének címe \"KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETÉS\" címre változik.

(2) A Ktv. 66/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik és a § számozása 65. §-ra változik:

\"(3) A KÉF véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érintő jogszabály tervezeteiről és elemzi azok hatályosulását, valamint részt vesz a közszolgálat etikai normáinak kialakításában. A központi közszolgálati nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, képzettség, illetményviszonyok alakulását, a változás okait.\"


(3) A Ktv. 66. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét:
a) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülő szabályzatai,
b) a 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kiadásra kerülő önkormányzati rendeletek,
c) a 42. § (3) bekezdése alapján az illetményalap mértékének megállapítása,
d) a 44/A. § alapján bevezethető illetménykiegészítés és annak mértéke
    tekintetében. 

(3) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról;
c) a helyi megállapodások betartásáról.

(4) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre;
b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.\"


64. §

(1) A Ktv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
\"67. § (1) Az ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 13-22. §-aiban, 33. §-ában, 37-40. §-aiban, 41. § (7)-(8) bekezdésében, 42-44. §-aiban, 47-48. §-aiban, 49-49/C. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ügykezelők tekintetében e törvény 12. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.\"

(2) A Ktv. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(3) Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a 33. § (4) és (5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.\"


 65. §

(1) A Ktv. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(2) Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap két és félszerese.

(3) Fizikai alkalmazott alapfokú iskolai végzettséggel is kinevezhető. A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben e feltételtől eltekinthet.\"

(2) A Ktv. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) A csoportvezető alapilletménye az illetményalap két egész háromtizedszerese.\"


66. §

(1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:]
\"a) 4. §-át, 5. §-ának (1) - (2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) bekezdését, a (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4) - (5) bekezdését, 105. § (1) és (3) - (5) bekezdését, 106-107. §-át, 117. §-ának (3) bekezdését, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1) - (2) bekezdését, 124-125. §-át, 126. §-ának (2) bekezdését, 127-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1) - (3) bekezdését, (6) bekezdését, 133-140. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. § (1) és (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;

b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét;\"

(2) A Ktv. 71. §-ának (3) bekezdése a következő kilencedik francia bekezdéssel egészül ki:
[(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]
\"- személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát\"


67. §

(1) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 10 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, továbbá a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes  időtartamát figyelembe kell venni.\"

(2) A Ktv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
\"(7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.\"


68. §

A Ktv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"77. § (1) Ha e törvény hatálybalépését követően  jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a köztisztviselő -  vezető esetében a vezetői megbízás, kinevezés visszavonásával együtt -  képzettségének és iskolai végzettségének megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmasnak nem minősülő munkakörbe történő áthelyezését. 

(2) Ha a köztisztviselő az áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a közszolgálati jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Ha a köztisztviselő ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati jogviszonyt az 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontjával azonnali hatállyal meg kell szüntetni. 

(3) Ha a köztisztviselő úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Ha a hivatali szervezet vezetője a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek,  de  a  köztisztviselő  az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján panasszal él a biztonsági szakvéleményben szereplő megállapításokkal kapcsolatban, a tájékoztatás időpontjától kezdődően a panasz elbírálásáig a köztisztviselőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a köztisztviselő illetményre jogosult.

(5) Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakvéleményről szóló tájékoztatást a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.\" 


69. §

A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
\"78. § (1) Céljuttatás állapítható meg - meghatározott célfeladat elvégzése idejére - a köztisztviselőnek, ha a közigazgatási szerv vezetője kiemelt többletfeladat (a továbbiakban: célfeladat) ellátására kötelezi. 

(2) A célfeladat meghatározására a Kormány irányelvei alapján a közigazgatási szerv vezetője jogosult. 

(3) A céljuttatás forrásáról és a célfeladatot ellátó közigazgatási szervek köréről, valamint az előirányzat felhasználásának módjáról a Kormány külön rendelkezik.\"


70. §

A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]
\"i) a tartalékállományba helyezésre
  j) a pályázat kiírására, tartalmára, elbírálására, a nyilvános közzétételre\"
[vonatkozó további szabályokat.]


71. §

(1) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) A Ktv. 3. számú melléklete az alábbi IX. ponttal egészül ki:
\"IX. 
- 21/A. §-ban foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízására, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése a bejelentett tisztség összeférhetetlenségére vonatkozóan).\"

(3) A Ktv. e törvény 2. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel egészül ki.


72. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január hó 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 
-	7. §-a, 20. §-a a törvény kihirdetését követő 8. napon;
-	23. §-ával megállapított 25. § (2) és (4) bekezdése, 67. §-ának (1) bekezdése, a 74. § (4) bekezdésének d) pontja és (7) bekezdése 1997. november 1-jén; 
-	8. §-a, 19. §-a 1998. szeptember 1-jén 
lép hatályba.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a) a Ktv. 19. §-ának (1) bekezdéséből \"a felmentési időre járó illetményén túl\" szövegrész, 49. §-ának (5) bekezdése, 65-66. §-a, 75. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése;
b) a főtanácsadói és tanácsadói munkakörökről szóló 173/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet;
c) a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése;
d) a közigazgatási szakvizsgáról szóló 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet 7. §-a;
e) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében a 6. §-ra hivatkozás és a 6. §-a

hatályát veszti.


73. §

(1) A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Gstv.) 112. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
\"(5) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a Ktv. 72. §-ának (1) - (2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.\"

(2) A Gstv. 112. §-ának (6) bekezdésében a Ktv. 75. §-a (6) bekezdésére hivatkozás a Ktv. 72. §-a (1) bekezdésére változik.

Átmeneti rendelkezések

74. §

(1) E törvény 2. §-ában megjelölt közszolgáltatások ellátására a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát a Ktv. 17/A. § megfelelő alkalmazásával e törvény hatályba lépését követő három hónapon belül meg kell szüntetni.

(2) E törvény hatályba lépését követően a Ktv. 11/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott feladat ellátására adott kinevezés csak politikai főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szólhat.

(3) A Ktv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott főtanácsadói, tanácsadói megbízás e törvény hatályba lépésétől számított három évig annak is adható, aki közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik.

(4) E törvény hatályba lépését követő három hónapon belül, e törvény hatályba lépése napjával
a) a köztisztviselő besorolását e törvény 22. §-ában foglalt rendelkezések alapján módosítani kell;
b) a köztisztviselő besorolásának ideiglenes vagy végleges jellege megszűnik, ennek megfelelően módosítani kell a besorolási és a közigazgatási szakvizsga előírására vonatkozó iratokat;
c) a határozott időre kinevezett köztisztviselőt a Ktv. 29. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával e törvény hatályba lépése napjától a közigazgatási alapvizsga letételére kell kötelezni. A határidő eredménytelen elteltével a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik;
d) a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartamának közszolgálati jogviszonyban töltött időként történő beszámítása miatt az érintett köztisztviselőt újra be kell sorolni, illetményét a Ktv. 43-44. § rendelkezései alapján kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdésében meghatározott       -20 %-os eltérés nem alkalmazható;
e) a szakmai tanácsadó, főtanácsadó illetményét a Ktv. 30/A. §-ának (4) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy a törvény hatályba lépésekori illetménye nem csökkenthető;
f) a főtanácsadói, tanácsadói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőt a Ktv. 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően át kell sorolni.

(5) A törvény hatályba lépésekor szakmai (fő)tanácsadói címmel rendelkező köztisztviselő illetménye nem csökkenthető a Ktv. 30/A. § (3) bekezdésében foglaltak miatt. 
	
(6) A törvény hatályba lépésekor vezetői megbízással, kinevezéssel, illetve szakmai (fő)tanácsadói címmel rendelkező köztisztviselőtől a vezetői megbízás, kinevezés, illetve szakmai (fő)tanácsadói cím a törvény hatályba lépését követő három évig közigazgatási szakvizsga hiánya miatt nem vonható vissza. Közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőnek 1999. december 31-ig  adható vezetői megbízás, kinevezés, illetve szakmai (fő)tanácsadói cím, közigazgatási szakvizsga-kötelezettségüknek a vezetői megbízás, kinevezés, illetve szakmai (fő)tanácsadói cím adományozásától számított egy éven belül kell eleget tenniük. A határidő számításánál a Ktv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
	
(7) E törvény hatályba lépésekor közszolgálati jogviszonyban állónak - a sor- és tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatban eltöltött időtartam figyelembevételével - a jubileumi jutalmát, feltéve, hogy 1992. július 1. és e törvény hatályba lépése közötti időszakban a fokozatok valamelyikét elérte, e törvény hatályba lépését követő két hónapon belül, az e törvény hatályba lépésének napján megállapított illetményével számolva ki kell fizetni.

(8) Az a köztisztviselő, aki a törvény hatályba lépésekor gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottság tagja, köteles azt a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni.


1. számú melléklet
az 1997.  évi          törvényhez


\"2. számú melléklet
az 1992. évi XXIII. törvényhez

ILLETMÉNYRENDSZER

I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési fokozat
Közszolgálati jog-
viszony időtartama
            (év)
Szorzószám
Gyakornok

1
0   -   1
1,25
Fogalmazó II.

2
3
1   -   3
3   -   5
1,55
1,65
Fogalmazó I.

4
5
5   -   7
7   -   9
2.00
2.10
Titkár II.

6
7
9   -  11
11   - 13
2.35
2.50
Titkár I.

8
9
13  -  15
15  -  17
2.60
2.65
Tanácsos II.

10
11
17  -  19
19  -  21
2.80
2.85
Tanácsos I.

12
13
21  -  23
23  -  25
2.90
2.95
Főtanácsos

14
15
25  -  29
         29  -  33
3.10
3.20
Szak-főtanácsos
16
17
33  -  37
37 év felett
3.30
3.40




II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési fokozat
Közszolgálati jog-
viszony időtartama
           (év)
Szorzószám
Gyakornok

1
0   -   2
1.00
Előadó II.

2
3
2   -   4
4   -   6
1.25
1.35
Előadó I.

4
5
6
6   -   8
8   -   10
10   -   12
1.55
1.60
1.65
Főelőadó III.

7
8
9
12   -   15
15   -   18
18   -   21
1.80
1.85
1.90
Főelőadó II.

10
11
21   -   24
24   -   27
2.00
2.05
Főelőadó I.

12
13
27   -   29
         29  -   31
2.10
2.20
Főmunkatárs
14
15
31  -  34
34 év felett
2.30
2.40


III. BESOROLÁSI OSZTÁLY (ügykezelők)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési fokozat
Közszolgálati jog-
viszony időtartama
            (év)
Szorzószám
Ügykezelő
1
2
3
4
5
6
7
0   -   3
3   -   8
 8   -   14
14   -   24
24   -   34
        34   -   38
38 év felett
0.60   -   0.80
0.85   -   1.05
1.10   -   1.30
1.35   -   1.55
1.60   -   1.80
1.85   -   2.05
2.10  -    2.20



IV. BESOROLÁSI OSZTÁLY (fizikai alkalmazottak)

Besorolási fokozat
megnevezése
Fizetési fokozat
Közszolgálati jog-
viszony időtartama
            (év)
Szorzószám
Fizikai alkalmazott
1
2
3
4
5
6
7
0   -   3
3   -   8
 8   -   14
14   -   24
24   -   34
        34   -   38
38 év felett
0.50   -   0.70
0.75   -   0.95
1.00   -   1.20
1.25   -   1.45
1.50   -   1.70
1.75   -   1.95
2.00   -   2.05

2. számú melléklet
az 1997. évi          törvényhez

\"5. számú melléklet 
az 1992. évi XXIII. törvényhez

A tartalékállományba helyezett
közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának
adatköre

A köztisztviselő
I.	- neve
	- technikai azonosítója
	- születési ideje
	- lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma

II. 	- legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
	- szakképzettségei
	- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
	- tudományos fokozata
	- idegennyelv ismerete
	
III.	- korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok
	  megnevezése
             a munkahely megnevezése
             beosztás
             besorolás 
             a megszűnés módja


IV. 	- az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe
	- a 17/B. § (6) bekezdésében foglaltak esetében a csoportos létszámleépí-	   	   tésre vonatkozó döntés ténye és időpontja
	- a tartalékállományba helyezés időpontja
	- a tartalékállományba helyezés időtartama
	
V.	- vezetői megbízásának, kinevezésének megnevezése, időpontja
	
VI. 	- közszolgálati jogviszonyának időtartama
	- besorolási osztálya, fokozata
	- fizetési fokozata
	- illetménye
	- kulcsszáma
	- adományozott címe\"





ÁLTALÁNOS  INDOKOLÁS


A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) hazánkban is megteremtette a jogi alapjait a fejlett országokban leginkább elterjedt, modern, karrier-típusú közszolgálati rendszernek. Az állami tulajdon lebontása gyökeres változásokat igényelt a foglalkoztatás területén is, amelynek eredményeként már törvényi szinten vált el a közjogi alapú  szabályozás a piaci viszonyokhoz igazodó munkajogias szabályozástól. A Ktv. hatályba lépése óta eltelt öt év igazolta, hogy a végrehajtói közhatalom gyakorlásában közvetlenül közreműködő közigazgatási szervek köztisztviselőinek jogállását önállóan kell szabályozni, mert csak ily módon lehetséges a kormány közigazgatási személyzetpolitikai szempontjait megfelelően érvényesíteni.

Az önálló, törvényi szintű szabályozásnak köszönhetően stabilizálódott a személyi állomány helyzete, s a politikai rendszerváltozást, valamint a kormányváltást követő időszakban is sikerült fenntartani a közigazgatás szakszerű működését. A Ktv. ugyanis  következetesen elválasztotta a szakmaiságot s ezzel együtt a folyamatosságot képviselő köztisztviselők jogi helyzetét a választásokon mandátumot szerzett, s ezért csak meghatározott ideig hatalmi pozícióba kerülő politikusokétól. A kinevezési és képesítési feltételek érvényesítése, valamint a felmentési okok taxatív törvényi felsorolása mind ezt a célt szolgálták.

A Ktv. életbe lépése óta eltelt időszak azonban azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a törvény korszerűsítésre, felülvizsgálatra szorul. A jogalkalmazási tapasztalatok kodifikációs korrekciót, míg  a kormány közigazgatási reformprogramjában meghatározott személyzetpolitikai célok érdemi módosítást tesznek szükségessé. A változtatásokat néhány esetben hazánk európai integrációjából fakadó követelmények is indokolják.

A felülvizsgálat fő célkitűzése, hogy a demokratikusabb, hatékonyabb, valamint magasabb színvonalon működő közigazgatás személyi feltétele hosszú távon biztosított legyen.  Ennek  érdekében  a  javaslat  -  összhangban  a   közigazgatási  reformprogrammal - az eddiginél határozottabban különbözteti meg a szakmai alapon kiválasztott köztisztviselőket és az elsődlegesen bizalmi szempontok szerint alkalmazott politikai szakértőket; a tartalékállomány bevezetésével irányítottá, s ezáltal hatékonyabbá kívánja tenni a feladatváltozásokat követő létszám-átcsoportosításokat, valamint segítséget akar nyújtani az állásukból elbocsátott köztisztviselőknek ahhoz, hogy ott folytathassák közigazgatási karrierjüket, ahol valóban szükség van rájuk, jelentős költségvetési megtakarítást remélve ettől; megszünteti a közigazgatási szakvizsga általános jellegét, s csak abban a körben tartja fenn, amelyben személyzetpolitikailag feltétlenül indokolt. Ha az e körbe nem tartozók szakvizsgát tesznek, külön pótlékra válnak jogosulttá. Egyidejűleg nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselők rendszeres szakmai továbbképzésére.

A Ktv. elfogadásával a törvényalkotó a közigazgatás társadalmi elismerésének javítását, illetve szakmai színvonalának emelését is célul tűzte ki. Az előmeneteli szabályokkal olyan díjazási rendszert alakított ki, amelyben a szakmai követelmények teljesítése általában összekapcsolódik az anyagi elismeréssel, s bár még a közigazgatás bérviszonyai elmaradnak a kívánatos szinttől, elmondhatjuk, hogy az anyagi ösztönzés, valamint a teljesítmény szerinti rugalmas díjazás eszközei megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy egy kisebb létszámú, de hatékonyabb és anyagilag megbecsültebb személyi állomány alakuljon ki hosszú távon. Ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy az \"ellenőrzés\" és a korlátozás nélküli munkáltatói hatalom túlsúlyba kerüljön a garanciát biztosító normatív szabályozással szemben, mivel ez újra felerősítheti a nem kívánatos szubjektivizmust. Ezért a javaslat hangsúlyosabb szerepet ad a minősítésnek.

Az illetményrendszer változásai érthetően központi helyet foglalnak el a módosítások között, s elsősorban az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők helyzetének rendezésére irányulnak. A javaslat korlátok közé szorítja az önkormányzatok illetményalap-megállapítását, garantálva ezáltal minden köztisztviselő számára az állami illetményalaphoz közel eső minimumot. A jegyző és az aljegyző díjazását differenciáltan, a település lakosságszámához igazítva állapítja meg, továbbá elismeri a körjegyzői munka sajátos jellegét, és bevezeti a körjegyzői pótlékot. 

Bizonyos esetekben más törvények változása miatt van szükség a módosításra. Így a nyugdíjkorhatár emelkedése feltétlenül indokolttá teszi az előmeneteli pálya meghosszabbítását újabb besorolási fokozattal mindkét pályaúton. Enélkül a karrier \"idő előtti\" lezárulásával kellene számolni olyanok esetében, akik még több évet töltenek a közigazgatásban nyugdíjkorhatáruk eléréséig.

Várhatóan a rugalmasabb belső személyzeti igazgatást segíti elő a próbaidő bevezetése, amelynek alkalmazását csak bizonyos korlátozások között teszi lehetővé.

A társadalmi változások hatása alól a közigazgatás sem vonhatja ki magát, az erőforrások szűkössége e területen is nem egyszer fájdalmas intézkedések meghozatalához vezet. Az átszervezés, létszámcsökkentés mély érdekkonfliktusokkal jár, ezért a javaslat részletesen szabályozza az európai normáknak megfelelően a csoportos létszámcsökkentést, valamint a munkahelyi érdekegyeztetés kereteit.

A jogalkalmazás tapasztalatait felhasználva módosulnak a fegyelmi és a kártérítési eljárás szabályai, valamint szabályozásra kerül a köztisztviselő leltárfelelőssége.


RÉSZLETES  INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra is a versenytörvényben meghatározott eltérésekkel a Ktv-t rendeli alkalmazni, ezért indokolt, hogy a Ktv. szervi hatályában a Gazdasági Versenyhivatal is szerepeljen. Ennek tesz eleget a Javaslat azzal, hogy a Ktv. 1. §-ának (2) bekezdését kiegészíti. Hasonló okból egészül ki a felsorolás más, nem kormányzati közigazgatási szervekkel is.

A 2. §-hoz

A Ktv. hatálya azokra a szervekre terjed ki, amelyek jogállása és feladata sajátos törvényi szabályozást indokol. A szervi hatály egyben behatárolja azok körét is, akik köztisztviselőnek minősülnek. Az önkormányzati igazgatásban gyakran előfordult, hogy intézményi háttér hiányában olyan munkavállalókat alkalmaztak köztisztviselőként a polgármesteri hivatalban, akik a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat láttak el (pl. háziorvos, közhasznú munkás stb.). E személyek köztisztviselői jogállásának fenntartása  nem indokolt, ezért az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében kifejezetten elő kell írni, hogy a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott, de a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatást ellátó munkavállalóra nem terjed ki a törvény hatálya. A helyi közszolgáltatások körét a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. §-ának (1) bekezdése példálózóan felsorolja. Ezek közé tartozik többek között a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása stb. Az ilyen tevékenységi körben foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyát az átmeneti rendelkezések körében meghatározottak szerint meg kell szüntetni, s a tevékenység jellegének megfelelően továbbfoglalkoztatásuk érdekében munkaszerződést kell velük kötni, vagy közalkalmazotti jogviszonyba kell áthelyezni őket.

A 3. §-hoz

A politikai főtanácsadói, valamint a politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselők jogállásának sajátos szabályozása miatt szükség van arra, hogy a Javaslat pontosan meghatározza, mely törvényi rendelkezéseket kell esetükben alkalmazni. A Javaslat szerint ők is köztisztviselők, de rájuk a tartalékállományra, az előmenetelre és a minősítésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

A 4. §-hoz

A Javaslat a munkáltatói jogkör gyakorlóinak a körét a testülettel kiegészíti. Ugyanakkor a testület hatásköréből át nem ruházható munkáltatói jogosítványok közül egy kivételt állapít meg, mivel ennek hiányában a fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása miatt döntésképtelenné válna a testület.

A 5. §-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény bevezette a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzését, ugyanakkor nem rendelkezett a biztonsági ellenőrzés eredményéhez kapcsolódó munkajogilag releváns intézkedésekről. Ezért a Javaslat a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges általános alkalmazási feltételeket a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzésével kiegészítette. Ennek megfelelően a fontos és bizalmas munkakörre a köztisztviselőt érvényesen kinevezni csak akkor lehet, ha az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A Javaslat a közszolgálati jogviszony létesítését megelőzően választási lehetőséget biztosít a fontos és bizalmas munkakörre kinevezendő köztisztviselőnek azzal, hogy eldöntheti; aláveti-e magát a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek vagy sem. Ha a leendő köztisztviselő a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek nem kívánja magát alávetni, akkor a törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, emiatt vele közszolgálati jogviszony nem létesíthető.

A 6. §-hoz

A Javaslat új rendelkezést nem tartalmaz, csak pontosítja a törvény szövegét, mivel a \"doktori\" szövegrész szerepeltetése a jogalkalmazás szempontjából jelentőséggel bír. A jegyzői munka színvonalának emelése érdekében a kinevezés feltételét a Javaslat azáltal szigorítja, hogy a szakmai gyakorlat helyett közigazgatási gyakorlatot ír elő. Ilyen gyakorlat pedig csak a Ktv. szervi hatálya alá tartozó szerveknél szerezhető.

A 7. §-hoz

A Javaslat szerint az együttalkalmazás tilalma alóli felmentés jogintézményét továbbra is szükséges fenntartani a községi önkormányzat és a külszolgálat tekintetében, ha az különösen indokolt. Természetesen a felmentés joga nem korlátlan, mert más jogszabályokban előírt, esetleg szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok alól erre való hivatkozással felmentés nem adható. Az úgynevezett \"gazdasági összeférhetetlenségi\" szabályoknak a Ktv.-be való felvétele miatt már a közszolgálati jogviszony létesítésekor vizsgálni szükséges, hogy a köztisztviselő gazdasági életben betöltött tisztsége összefér-e a betöltendő állásával. Amennyiben a gazdasági életben betöltött tisztség és a leendő köztisztviselői állás nem egyeztethető össze, akkor a Javaslat szerint a közszolgálati jogviszony létre sem jöhet.


A 8. §-hoz

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja: minden magyar állampolgárnak joga van arra, hogy közhivatalt viseljen. A tapasztalatok alapján erősíteni kell a köztisztviselők kiválasztásának demokratizmusát, a kiválasztási eljárás szakszerűségét,  s vissza kell szorítani a személyi állomány körében érvényesülő kontraszelekciót. A Ktv. - szemben a klasszikus karrier típusú közszolgálati rendszerekkel - a köztisztviselő kiválasztását a munkáltatói jogkör gyakorlójának diszkrecionális hatáskörébe utalja. A pályázat kiírását a törvény csupán lehetőségként említette meg, a versenyvizsga fogalmát pedig egyáltalán nem ismerte. Ugyanakkor a kötelező pályáztatás elrendelése néhány jogszabályban  már megfigyelhető (jegyzői, közigazgatási hivatalvezetői állások betöltése). A közigazgatási szervek egyre több esetben írnak ki jogszabályi kényszer nélkül is pályázatot. 

A pályáztatásra vonatkozó rendelkezés alapvetően a jelenlegi szabályozást tartja fenn azzal a kiegészítéssel, hogy elrendeli a megüresedett álláshelyek nyilvános közzétételét. A pályázati kiírás költségeinek csökkentése, valamint a hirdetmények egységes kezelése miatt a pályázati kiírásokat a közigazgatási személyzetpolitikáért felelős Belügyminisztérium tárcaközlönyében kell közzétenni (a pedagógus pályázatokat közzé tevő Művelődési Közlöny mintájára) ingyenesen. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a pályázatokat - ha azt a munkáltató szükségesnek tartja - pl. tárcaközlönyben, helyi és országos napilapban is meghirdessék. A módosítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának belátására bízza, hogy felállít-e külön bizottságot a pályázati eljárás lefolytatására. 

A pályázati eljárással kapcsolatos kötöttségek elkerülése érdekében a Javaslat csupán a nyilvános közzétételről rendelkezik. Természetesen ez esetben sincs akadálya annak, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot írjon ki a köztisztviselői állás betöltésére.


A 9. §-hoz

A Javaslat a kinevezésről szóló szabályokat részben az új jogintézmények bevezetése miatt, részben a jogalkalmazás során felvetődött problémák miatt kiegészítette, illetőleg pontosította. Főszabályként a közszolgálati jogviszony továbbra is határozatlan időre létesül, de az ez alóli kivételeket - a helyettesítés, a meghatározott feladat ellátása, a próbaidő bevezetése, a politikai főtanácsadói, tanácsadói  munkakörbe történő kinevezés - a Javaslat pontosan meghatározza. A határozott időre kinevezett köztisztviselőnek is meg kell felelnie az általános alkalmazási feltételeknek, s ha a határozott időtartam az egy évet nem haladja meg, akkor a köztisztviselőre az előmeneteli szabályok nem alkalmazhatók, de illetményének megállapíthatósága érdekében mégis az általános szabályok szerint be kell sorolni. A Javaslat a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges adat, tény igazolási köztisztviselői kötelezettséget a korábbi foglalkoztatási jogviszonyban kiállított igazolás-átadási kötelezettséggel egészíti ki. A Javaslat - az általános munkajogi szabályokhoz hasonlóan - felsorolja a kinevezési okmány kötelező tartalmi elemeit, s lehetőséget biztosít a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdések írásos rendezésére. A kinevezési okmány kötelező tartalmi elemei közé a képesítési előírásokról szóló kormányrendelet alapján fel kell venni a köztisztviselő feladatkörét is. A Javaslat elrendeli a kinevezési okmányokhoz a munkaköri leírás csatolását.

A 10. §-hoz

A politikai váltógazdálkodás hatásai közvetlenül érintik a közigazgatást, ezért természetes, hogy a személyi állomány bizonyos csoportjának kiválasztásában a bizalmi jelleg erősen dominál.

A Javaslat - a közigazgatási reformprogramban meghatározottak szerint -  sajátos szabályokat állapít meg a politikus személyéhez kötődőkre. Fő szabályként továbbra is köztisztviselőknek tekinti őket, de speciálisan szabályozza kinevezésüket és jogviszony-megszüntetésüket. Részben átemelve a főtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesítéséről szóló 173/1992. (XII.23.) Korm. rendelet szabályait, kimondja, hogy a kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására politikai (fő)tanácsadói munkakörök hozhatók létre a Miniszterelnöki Hivatalban, illetve ilyen munkakörök létesíthetők a miniszteri kabinetben, vagy titkárságon. Szemben a többi köztisztviselővel, velük kapcsolatban nem állapít meg képesítési feltételt, csupán felsőfokú iskolai végzettséget ír elő. Illetményük megállapításánál sincs jelentősége közszolgálati karrierjüknek, mivel \"szolgálati  idejüktől\" függetlenül személyi  illetményre  jogosultak, a központi közigazgatási szervekre is érvényes 20 %-os korláton felül. Kinevezésük - az OECD országok többségének gyakorlatához hasonlóan - határozott időre, a kormány, a miniszter, a képviselő-testület és bizottsága, illetve a polgármester  megbízatásának idejére szól. A megbízatás lejártába beleértendő az ügyvezetőkénti feladatellátás időtartama is.  Kinevezésük lejártakor két havi végkielégítésre tarthatnak igényt. Nincs akadálya annak, hogy kinevezésüket ismételten meghosszabbítsák. Minden más szempontból egy tekintet alá esnek a köztisztviselőkkel. A Javaslat hasonló szabályokat állapít meg az önkormányzati képviselő-testület, és bizottsága, illetve a polgármester mellett működő (fő)tanácsadókra is. 

A Javaslat felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát és a minisztert a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján létesített kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói, illetőleg miniszteri főtanácsadói, tanácsadói munkakörök átminősítésére politikai (fő)tanácsadói munkakörökké. E munkáltatói intézkedés következménye, hogy ilyen munkakörbe a törvény hatályba lépése után csak határozott időre nevezhető ki a köztisztviselő. Az önkormányzatok esetében ilyen felhatalmazásra nincs szükség, mivel ilyen munkaköröket csak a törvény hatályba lépése után létesíthetnek. A Javaslat a politikai (fő)tanácsadói munkakörök számának megállapítására a Kormányt hatalmazza fel és elrendeli az ilyen munkakörök feltüntetését az SZMSZ-ben,  vagy ügyrendben. A politikai (fő)tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő karrier-köztisztviselőként is folytathatja közszolgálati jogviszonyát.

A 11. §-hoz

A Javaslat a más foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekhez hasonlóan a közszolgálati jogviszonyba történő kinevezésnél is lehetővé teszi a próbaidő kikötését, mely hat hónapnál hosszabb tartamú nem lehet, pályakezdő esetében a gyakornoki időbe történő beszámítását viszont kötelezővé teszi. A kinevezéskor a próbaidő kikötése a munkáltató részéről csak lehetőség és nem általánosan kötelező. Ugyanakkor a Javaslat pontosan megjelöli azokat az eseteket, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nem élhet ezzel a lehetőséggel, mint például ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, vagy olyankor, amikor a közszolgálati jogviszony létesítésekor egyúttal vezetői megbízásra vagy kinevezésre is sor kerül.

A 12. §-hoz

A fizetési fokozatban történő előrelépés nem jár automatikusan illetménynövekedéssel, ezért a Javaslat a két esetet különválasztja. A közigazgatás korszerűsítése körében előfordul olyan átszervezés, amely a köztisztviselő feladatkörét, illetményét, munkavégzése helyét nem érinti, de a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt mégis változás következik be, amelyet a Javaslat nem tekint kinevezési okirat módosítására okot adónak. Ugyanezt a megoldást tartalmazza a Javaslat a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetére is. 

A 13. §-hoz

A Javaslat jogtechnikai megfontolásból a közszolgálati jogviszony megszűnését és megszüntetésének eseteit különválasztva sorolja fel. A jogtechnikai különválasztás mellett érdemi változást is tartalmaz a Javaslat, mert a megszűnés esetei közé felveszi a hivatalvesztés fegyelmi büntetést, a megszüntetés eseteit pedig kiegészíti a közszolgálati jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésének a lehetőségével.

A 14. §-hoz

A Javaslat a felmentési jogcímekhez fűződő szabályokat több ponton érinti, a tervezett változtatás a jelenleg hatályos rendelkezéseket pontosítja, illetőleg további garanciákat épít be a rendszerbe.

A Javaslat továbbra is lehetőséget biztosít a közigazgatási szerv részére a köztisztviselő felmentésére, ha egészségi alkalmatlansága következtében nem képes feladatai ellátására. A közigazgatási szervnek ebben az esetben is vizsgálni szükséges a köztisztviselő továbbfoglalkoztatásának a lehetőségét, elsősorban az egészségi állapotának, képzettségének és besorolásának megfelelő betöltetlen munkakör felajánlásával. A köztisztviselőnek ilyenkor is megmarad a választási lehetősége, hogy az áthelyezéshez hozzájárul-e vagy sem. Az utóbbi esetben felmentésére kerül sor, s az egyébként irányadó végkielégítés felére szerez jogosultságot. A Javaslat kötelezővé teszi az olyan betöltetlen álláshely felajánlását is, amelyik a köztisztviselő képzettségének és egészségi állapotának ugyan megfelel, a besorolásának viszont nem, mert például az I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselőnek ügykezelői és fizikai alkalmazotti munkakör is felajánlható. Ha a köztisztviselő az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor felmentésekor a végkielégítés egészére lesz jogosult.

A Javaslat a felmentésre vonatkozó szabályokat - részben garanciális okokból - bővíti, s előírja, hogy szakmai alkalmatlanság címén akkor lehet a köztisztviselőt felmenteni, ha \"alkalmatlan\" minősítést kapott. E rendelkezésben a köztisztviselő védelme abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató a minősítési eljárás keretében az ahhoz kapcsolódó garanciális szabályok betartásával köteles a köztisztviselőt szakmailag alkalmatlannak minősíteni.

A közszolgálati jogviszony megszüntetése felmentéssel - öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultság jogcímén - a közigazgatási szerv részéről lehetőség és nem kötelezettség. Emiatt az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselők között diszkriminációra nyílna lehetőség, s ezt viszont indokolt kizárni. Ilyen esetben a köztisztviselő kezdeményezésére a közigazgatási szerv köteles felmentéssel megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt. 

A közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén a Javaslat pontosan megjelöli a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, a tartalékállományba helyezéssel kapcsolatban a munkáltatói intézkedések meghozatalára jogosult közigazgatási szervet.

A 15. §-hoz

A Javaslat a munkáltató szervezeti vagy jogállás-változása miatti közszolgálati jogviszony megszüntetésének jogcímét pontosítja abban az esetben, ha a köztisztviselő a továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy a meghatározott határidő alatt ebben a kérdésben nem nyilatkozik.

A 16. §-hoz

A hatékonyan működő közigazgatás feltétele, hogy a létszám alakulását a változó feladatokhoz lehessen igazítani. Ez egyszerre nagyobb számú köztisztviselő elbocsátását is szükségessé teheti, ezért főleg garanciális okok miatt szabályozni kell a csoportos létszámleépítés feltételeit. A külön szabályozásra egyrészt azért van szükség, mert az ide vonatkozó szabályok a foglalkoztatási törvényből a Munka Törvénykönyvébe kerülnek át, másrészt azért, mert rendezni kell a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum, valamint a helyi közszolgálati érdekegyeztetés szerepét a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntések meghozatalában.


A 17. §-hoz

A Javaslat egyértelműbbé teszi a felmentési időre járó díjazás szabályát, meghatározza, hogy a felmentési időn belül a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időszakára is illetményre, s nem átlagkeresetre vagy távolléti díjra jogosult a köztisztviselő. A pontosítást az e téren megmutatkozó jogbizonytalanság teszi szükségessé.

A 18. §-hoz

A Javaslat rögzíti a végkielégítés összegének meghatározásához alapul vett illetményt. A pontosítás a meglévő jogbizonytalanságot számolja fel, amely a felmentési idő alatti bármilyen jogcímű illetmény-változáshoz kapcsolódott. A tervezett módosítás egyaránt előre kiszámíthatóvá teszi a végkielégítés összegét mind a közigazgatási  szerv, mind a köztisztviselő számára. A Javaslat a szolgálati nyugdíjban részesülővel kiegészítette a végkielégítésből kizártak körét.

A 19. §-hoz

Tapasztalati tény, hogy a köztisztviselők létszáma bizonyos esetekben aránytalanul oszlik meg a közigazgatási szervek között, ezért az elmúlt időszakhoz hasonlóan a jövőben is kisebb-nagyobb létszámmozgásokkal kell számolni a közigazgatáson belül. Fontos személyzetpolitikai és költségvetési érdek, hogy ezekben az esetekben végkielégítés kifizetésére csak akkor kerüljön sor, ha a köztisztviselő végleg elhagyja a közszolgálati szférát. Ehhez azonban jól működő információs bázisra van szükség, amely egyszerre képes naprakészen nyilvántartani a közigazgatás létszámigényeit és a feleslegessé váló köztisztviselők adatait. A \"kínálati és keresleti oldal\" összekapcsolásával valódi tartalommal tölthető meg az áthelyezés jogintézménye és jelentős költségvetési megtakarítás remélhető a végkielégítések kifizetésének kiiktatásától. A tartalékállomány bevezetése ezt a célt szolgálja. 

Külön hangsúlyozni kell, hogy nem egy új szervezet, intézmény létrehozásáról van szó, hanem csupán egy már működő személyzeti információs rendszer funkciójának kibővítéséről. A módosítás előírja, hogy a Belügyminisztériumban kezelt központi közszolgálati nyilvántartás számára a közigazgatási szervek tájékoztatást adnak az \"üres\" álláshelyeikről, az azok betöltésével kapcsolatos szakmai követelményekről, illetve a létszámleépítés, feladatmegszűnés, átszervezés, jogutód nélküli megszűnés miatt felmentett köztisztviselő adatairól abból a célból, hogy a felmentett vezető, köztisztviselő számára másik közigazgatási szervnél másik vezetői, illetve ügyintézői állást lehessen felajánlani. Konszenzus esetén a köztisztviselőt át kell helyezni anélkül, hogy a végkielégítés kifizetésére sor kerülne. 

Az \"állásközvetítés\" időtartama legfeljebb hat hónapig tarthat, ami megegyezik a felmentési idővel. Ha ez alatt az idő alatt nem sikerül a nyilvántartás segítségével másik állást felajánlani, a végkielégítést ki kell fizetni. Ha a felajánlott állást a köztisztviselő nem fogadja el, a Ktv. jelenlegi szabályai szerint csupán a végkielégítés felére tarthat igényt. A tartalékállomány nem terjed ki a közigazgatási államtitkárokra, illetve helyettes államtitkárokra, mivel az ő helyzetüket az államtitkárok jogállásáról szóló törvény rendezi.

A 20. §-hoz

A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyhez kötése, illetőleg tiltása helyett tágabb fogalmat, a további jogviszonyt használja. Ez alatt valamennyi foglalkoztatási és egyéb,  még egy másik közszolgálati jogviszonyt is érteni kell. A Ktv. 72. §-ának (3) bekezdése e törvény alkalmazásánál pontosan megjelöli az egyéb jogviszonyok körét, melyek között a foglalkoztatási jogviszonyok nem szerepelnek, így lehetetlenné vált az ún. részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a kibővítés felel meg egyébként az eredeti jogalkotói szándéknak is.

A Ktv. alapján a köztisztviselő csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, a vezető pedig egyáltalán  nem. A törvény azt is előírja, hogy a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. E két rendelkezés azonban nem szabályozza megnyugtatóan, hogy a köztisztviselő milyen esetekben vállalhat gazdasági társaság igazgató tanácsában, felügyelő bizottságában tagságot, illetve láthat el egyéb vezetői tisztséget, ezért a javaslat részletesen szabályozza a köztisztviselők gazdasági összeférhetetlenségét.

A Javaslat továbbra sem kívánja megtiltani az igazgatótanácsi, felügyelő bizottsági tagságot, illetve a gazdasági társaság vezetői tisztségviselését, korlátozást vezet be azonban arra az esetre, amikor a köztisztviselő által ellátott funkció, valamint a felsorolt tisztségek együttes betöltése veszélyeztetné a köztisztviselő befolyástól mentes tevékenységét. Ennek érdekében már a közszolgálati jogviszony létesítésekor vizsgálni kell, hogy a gazdasági tisztség összefér-e az ellátandó tevékenységgel. Erről a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt. Ha a munkáltató nem járul hozzá a gazdasági tisztség betöltéséhez, és a köztisztviselő ennek ellenére nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a köztisztviselői jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.

A 21. §-hoz

Az összeférhetetlenség felszámolására irányuló hatályos törvényi szabályok pontosításra szorulnak. Mint a közszolgálati jogviszonyt érintő lényeges kérdést, indokolt az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló munkáltatói felszólítást írásbeliséghez kötni. A bizonytalanság megszüntetése érdekében pontosan meg kell határozni a 30 napos határidő kezdő időpontját. Ennek tesz eleget a Javaslat, amikor azt a felszólítás kézhezvételéhez köti.


A 22. §-hoz

A Javaslat a köztisztviselő előmeneteli lehetőségét mind a felsőfokú végzettségűek, mind a középiskolai végzettségűek tekintetében egy besorolási fokozattal bővíti. Ennek megfelelően az I. besorolási osztályban a pályaelőmenetel gyorsítása nélkül 37 évig biztosított a köztisztviselő előmenetele, míg a középiskolai végzettségűek esetében ez 34 évre emelkedik.

A 23. §-hoz

A Javaslat a köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba sorolásához előírt feltételeket pontosítja. A magasabb besorolási fokozatba sorolás egyik elemi feltétele a köztisztviselő legalább \"alkalmas\" minősítésének a megléte. Ugyanakkor előfordul, hogy a nem pályakezdő köztisztviselőt kinevezését követően viszonylag rövid idő eltelte után magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, de éppen az eltelt idő rövidsége miatt a minősítésre jogosult vezető a köztisztviselő munkáját megalapozottan értékelni még nem tudja. Ez viszont akadálya lenne a köztisztviselő előbbre sorolásának. Ezért a Javaslat a minősítésre vonatkozó szabályokkal összhangban kiveszi a magasabb besorolási fokozatba sorolás feltételei közül azt az esetet, amikor a minősítésre jogosult vezető irányítása alatt a köztisztviselő legalább egy évet még nem dolgozott. Ilyenkor tehát minősítés hiányában is magasabb besorolási fokozatba kell sorolni a köztisztviselőt.

A besorolásnál és a magasabb besorolási fokozatba sorolásnál figyelembe vehető közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítását a Javaslat az Alkotmánybíróság erre vonatkozó határozatának megfelelően kiegészítette, s ebbe az időbe be kell számítani a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálatban eltöltött idő teljes tartamát. Más megfontolásból ugyancsak figyelembe kell venni a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által  igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát.

A közigazgatási alapvizsga letételére vonatkozó törvényi rendelkezéseket a Javaslat alapvetően nem változtatta meg, de az alapvizsga alól mentesítő iskolai végzettségek teljes körét felsorolja, s nem ad a Kormány részére felhatalmazást, hogy további képesítéseket feleltethessen meg  mentesítési okként.

Közigazgatási alapvizsgát a hatályos Ktv. szerint csak köztisztviselő tehetett. Ugyanakkor jogszabályi előírás alapján nem közszolgálati jogviszonyban álló esetében is alkalmazási feltétel a közigazgatási alapvizsga megléte. Ezért a Javaslat a közigazgatási alapvizsga letételét a nem közszolgálati jogviszonyban álló részére is lehetővé teszi.

Az érdemeken alapuló előmenetel lényege, hogy a köztisztviselő nemcsak a szolgálati időtől függően, hanem a jogszabály vagy a munkáltató által meghatározott feltételek teljesítése esetén halad előre pályáján. A mérhető \"érdemnek\" azonban az átlagoshoz képest kedvezőbb következményekkel kell járnia, ezért a módosítás megszünteti a közigazgatási szakvizsga általános kötelezettségét, és csak azokban az esetekben tartja fenn, amelyekben a vizsga teljesítése tényleges pozíciójavulást jelent. Az ösztönzést szolgálja a közigazgatási szakvizsgapótlék bevezetése. A vezetői megbízás, kinevezés, valamint a szakmai tanácsadói, főtanácsadói cím feltétele továbbra is a közigazgatási szakvizsga, ezért e személyi kör külön nem jogosult a pótlékra.

A 24. §-hoz

A Ktv. szűk körben lehetőséget biztosított az alkalmazási feltételként előírt iskolai végzettség hiányában is a kinevezésre, azzal a megszorítással, hogy ilyen esetben a kinevezés csak ideiglenes lehetett, s az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozatba történhet. A Javaslat pontosítja az ilyen besorolás szabályát azzal, hogy az alacsonyabb besorolási fokozat felső fizetési fokozatába történhet a kinevezés. 
A jegyző is köztisztviselő, rá is vonatkoznak az előmenetel szabályai, ezért a törvényben előírt képesítés hiányában kinevezett jegyzőt is az egyébként irányadónál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat felső fizetési fokozatába kell kinevezni még akkor is, ha ez az illetményét nem érinti.

A 25. §-hoz

A Javaslat e módosítással összhangot teremt a köztisztviselő magasabb fokozatba sorolásának feltételeivel, ugyanis a jogszabályban előírt feltétel teljesítése és a közigazgatási szerv által előírt feltétel teljesítése egymással vagylagos viszonyban állnak, együtt a kettő nem szerepelhet.

A 26. §-hoz

Az előmeneteli feltételek közötti vagylagosság miatt e szakasz esetében is szükséges a normaszöveg módosítása anélkül, hogy tartalmilag a rendelkezés megváltozna.

A 27. §-hoz

A közigazgatási szakvizsga letétele általánosan kötelező jellegének a megszüntetése okafogyottá teszi a köztisztviselő besorolásának (ideiglenes vagy végleges) jellegét,  ezért a Javaslat a nem pályakezdőként kinevezett köztisztviselő besorolását, előmenetelét az általános szabályok szerint határozza meg. Az így kinevezett és közigazgatási alapvizsga letételére kötelezett köztisztviselő számára pontosan megjelöli az alapvizsga letételének határidejét, megtartva a vizsga nem teljesítésének illetőleg elmulasztásának jogkövetkezményét, a közszolgálati jogviszony megszüntetését a törvény erejénél fogva. A határozott időre kinevezett köztisztviselőre az előmenetel szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a határozott idő az egy évet meghaladja. Jogbizonytalanság volt tapasztalható abban a kérdésben, hogy a határozott idő meghosszabbítása, illetőleg egymást követő több határozott idejű kinevezés esetén mikortól kell számítani az egy évet, ezért a Javaslat ezeknek az időtartamoknak egybeszámítását rendeli el.

A 28. §-hoz

A nyugdíjkorhatár változása miatt szükség van az előmeneteli pálya meghosszabbítására, valamint az adományozható címek bővítésére. A módosítás mindkét előmeneteli pályaúton egy új besorolási fokozat (szakfőtanácsos, főmunkatárs) bevezetését javasolja.

A besorolási fokozatok bővítése új címek bevezetésével jár együtt (címzetes szakfőtanácsos, címzetes főmunkatárs). A cím adományozása egyszeri előnyt jelent, mert a köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba akkor sorolható, ha a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása alapján a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot eléri.

A 29. §-hoz

A közigazgatási szakvizsga újraszabályozása szükségessé teszi a szakmai (fő)tanácsadói cím adományozásának részletesebb rendezését. Az eddigiekhez képest a Javaslat differenciáltan határozza meg azokat a feltételeket, amelyek birtokában  szakmai (fő)tanácsadói címre jogosultság szerezhető. A közigazgatási gyakorlat feltételként való meghatározása azt kívánja elősegíteni, hogy azok a köztisztviselők részesüljenek e címben, akik szakmai tapasztalatuk, szaktudásuk alapján valóban rászolgáltak. Tekintettel arra, hogy a jogi szakvizsga is mentesít a közigazgatási szakvizsga letétele alól, a Javaslat e vizsgát megfelelteti a címadományozás feltételeinek. Ugyancsak kaphat címet az a köztisztviselő is, aki közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik. A Javaslat rendezi díjazásukat, s kötelezővé teszi a cím visszavonását \"kevéssé alkalmas\" minősítés esetén. 


A 30. §-hoz

A Javaslat a vezetői szinteket változatlanul hagyja, ugyanakkor a főosztályvezető helyettesítésére egy főosztályvezető-helyettesi megbízásra lehetőséget ad elkülönült szervezeti egység hiányában is, s ezáltal nem ösztönöz látszatszervezetek létrehozására.

A vezetőkre vonatkozó szabályozás a jegyző előmenetelére vonatkozó rendelkezéssel egészült ki. Ennek megfelelően a jegyzőt is be kell sorolni, s az előírt feltételek teljesítése esetén őt is magasabb besorolási fokozatba kell sorolni. Ebből az is következik, hogy a jegyzőt is legalább négyévente minősíteni kell, s neki is le kell tennie a közigazgatási szakvizsgát.

A 31. §-hoz

A politikus személyéhez kötődő köztisztviselőkre vonatkozó sajátos szabályok kialakítása szükségessé teszi a karrier-köztisztviselői körbe tartozó kormány- (fő)tanácsadókra, miniszteri (fő)tanácsadókra vonatkozó munkajogi szabályok módosítását is. A Javaslat szerint ilyen munkakörök továbbra is létesíthetők a korábbi szabályozásnak megfelelően, a módosítás a javadalmazásukat nem érinti. Ugyanakkor a Javaslat az ilyen munkakörbe kinevezés feltételeit differenciáltan állapítja meg az iskolai végzettség és a szakmai gyakorlat tekintetében. Lehetőséget teremt a Javaslat (fő)tanácsadói munkakörök létesítésére a nem kormányzati közigazgatási szerveknél is [Ktv. 1. § (2) bek.].

A 32. §-hoz

A Javaslat az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez a köztisztviselő továbbképzésére. Ez főleg abban mutatkozik meg, hogy előírja : a Kormány az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit évente határozza meg a költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként. Kormányrendeletben kell intézkedni az előirányzat felhasználásának módjáról és feltételeiről. A rendszerességet és a tervszerűséget szolgálja a középtávú és éves tervek készítésének kötelezettsége.

A 33. §-hoz

A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a köztisztviselőt minden magasabb fokozatba sorolása előtt minősíteni kell. E szabály nincs tekintettel arra az esetre, amikor a minősítésre jogosult vezető még - különböző okok miatt - nem ismerhette meg alaposan a köztisztviselő munkáját. A törvényi rendelkezések alapján ebben az esetben is el kellene készítenie a minősítést. Ez aligha felelhetne meg a (3) bekezdésben foglalt célnak. Hasonló nehézségekbe ütközik pl. a gyermek 10 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba sorolását megelőző minősítés elkészítése. Az érintett ekkor ténylegesen nem végez munkát, de azt a törvény alapján értékelni kellene. Indokolt ezért az (1) bekezdést kiegészíteni a legalább egyévi \"együttdolgozási\" feltétellel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a minősítés hiánya sem gátolhatja a köztisztviselő magasabb besorolási fokozatba sorolását, ezért ezt mint kivételt be kell építeni a 25. § (1) bekezdésének a) pontjába.

A Javaslat a köztisztviselő érdekében a minősítés írásos indokolását írja elő.

A 34. §-hoz

A Javaslat az utasítás teljesítésével kapcsolatos köztisztviselői magatartás szabályait pontosítja. A jelenlegi szabályozáshoz képest bővíti az utasítás végrehajtása megtagadásának eseteit, pontosabbá teszi annak megtagadhatóságát. A megtagadhatóság nem jelenti azt, hogy - amennyiben az utasítást adó ragaszkodik annak teljesítéséhez, s azt írásba is foglalja - akkor a köztisztviselő az utasítást ne hajtsa végre. Ez a rendelkezés a felelősség megállapíthatóságát teszi egyértelműbbé. Az utasítás írásba foglalásának szabályát összhangba kellett hozni az e körben módosuló szabályokkal.

A 35. §-hoz

A Javaslat a túlmunkavégzésre vonatkozó hatályos szabályozást több ponton érinti, alapvetően fenntartva hatályában a jelenlegi szabályozást. Meghatározza a túlmunka idejének megfelelő  mértékű szabadidőre való jogosultságot. A szabadnap elhagyásával összhangot teremt a többi foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények rendelkezéseivel. A Javaslat továbbra is fenntartja azt a főszabályt, hogy a túlmunkát végző köztisztviselő szabadidőre jogosult. Ugyanakkor a szabadidő tárgyévi megváltására is lehetőséget teremt. 

A törvényi szabályozás hiányát pótolja a Javaslat azzal, hogy előírja a túlmunka elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának belső szabályozását. Ezt a hatáskört a hivatali szervezet vezetőjéhez utalja. Más törvényi  rendelkezésekhez hasonlóan nem jár ellentételezés a vezetőknek az elvégzett túlmunkáért.

A 36. §-hoz

A Javaslat a módosításokkal összhangban több ponton megváltoztatja a pótszabadság mértékét. Ennek megfelelően meghatározza a szak-főtanácsost és a főmunkatársat megillető pótszabadság mértékét.

Az aljegyző, a jegyző, főjegyző pótszabadságának mértékét a Javaslat differenciáltan határozza meg. 

A köztisztviselők egy része ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozik, ezért a Javaslat részükre külön pótszabadságot állapít meg. Megemelt mértékű pótszabadságra lesz jogosult az a köztisztviselő, akit kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, s ebből az egyik sugárártalom. 

A 37. §-hoz

A Munka Törvénykönyvében meghatározott kötelező jogcímen adandó fizetés nélküli szabadságon kívül a Javaslat a köztisztviselő részére alanyi jogon biztosít fizetés nélküli szabadságot, ha házastársa külszolgálatot teljesít. 

A 38. §-hoz

A Javaslat az önkormányzati illetményalap megállapítására csupán alsó korlátot ír elő, amely szerint az önkormányzat illetményalapja legfeljebb 10 %-al lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényesnél.

A 39. §-hoz

A Javaslat a +/- 20 %-os eltérési lehetőséget a köztisztviselő munkájának értékeléséhez köti, a csökkentett mértékű alapilletmény megállapíthatóságának viszont feltétele a \"kevéssé alkalmas\" minősítés. Erre azért van szükség, mert a teljesítmény szerinti díjazás csak akkor valósulhat meg, ha az illetmény-megállapításra vonatkozó munkáltatói intézkedés tényleges értékelésen alapul, amely alól egy kivételt állapít meg, nevezetesen a közszolgálati jogviszony létesítésének esetét. Emellett rögzíti az eltérés egyéb korlátait is. 

Az állami vezetők, valamint főosztályvezetők meghatározott köre esetében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eltérésre kizárólag pozitív irányban és differenciáltan van lehetőség a vezetői munka értékelésétől függően. Ez azt jelenti, hogy a 40 %-nál kisebb mértékben is el lehet térni az egyébként irányadó alapilletménytől.


A 40. §-hoz

A Javaslat az államigazgatáshoz hasonlóan az önkormányzatok meghatározott körénél is bevezeti az illetménykiegészítés megállapításának a lehetőségét. Szemben az államigazgatással, az illetménykiegészítés nem kötelező, annak megállapítása a képviselő-testület döntésétől függ. Mértéke nem haladhatja meg a 20 %-ot felsőfokú, 10 %-os mértéket pedig a középiskolai végzettségű köztisztviselőnél.

A 41. §-hoz

Megváltozik a jegyzők illetményének megállapítására vonatkozó szabály is. A Javaslat a település lélekszámához köti a jegyző díjazását, és bevezeti a körjegyzői illetménypótlékot, amelynek mértéke a körjegyzőségben résztvevő települések számától és lakosságszámától függ. A változtatás megszünteti a jegyzői illetmény megállapításával kapcsolatos jogalkalmazási problémákat, mivel a Ktv. jelenlegi szabályai csak a rendkívüli díjazás eszközével teszik lehetővé a jegyzők, aljegyzők vezetői felelősségének megfelelő elismerését. A Javaslat a Ktv. illetményrendszeréhez illeszkedő fix szorzószámos jegyzői illetményrendszert tartalmazza. Mindezek mellett a jegyzők esetében is lehetséges a +/- 20 %-os mértékű eltérés alkalmazása is. 

A 42. §-hoz

A Javaslat a Ktv. által bevezetett illetménypótlékok közül az éjszakai és a gépjárművezetési pótlékokra vonatkozó szabályokat - a mértékek változatlanul hagyása mellett - pontosítja. A Ktv. az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselők részére pótlék fizetését rendelte el. E rendelkezés azonban nincs kellő összhangban az 1994. január 1-jén hatályba lépett, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Nyilvánvaló azonban, hogy léteznek olyan munkahelyek, illetve tevékenységi körök, ahol a köztisztviselő egészségkárosító hatásnak van kitéve. Emiatt indokolt továbbra is e pótlékfajtát más megfogalmazásban fenntartani, ami viszont nem menti fel a közigazgatási szervet az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításának kötelezettsége alól. A Javaslat felhatalmazza a hivatali szervezet vezetőjét, hogy az e pótlékok folyósítására jogosító munkaköröket meghatározza.

A 43. §-hoz

Más foglalkoztatási jogviszonyokhoz hasonló mértékben állapítja meg a Javaslat a felsőfokú nyelvvizsga után járó illetménypótlékot. Ennek jelentősége a európai integrációból a közigazgatásra háruló feladatok tükrében mutatkozik meg.

A 44. §-hoz

A Javaslat a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként bevezeti a képzettségi pótlék intézményét. A mértékét tekintve különbséget téve az iskolarendszerű és azon kívüli képzés keretében megszerzett különböző végzettségek és képzettségek között. A Javaslat a képzettségi pótlék halmozódását kizárja azzal, hogy a több feltételnek megfelelő köztisztviselő esetében is csak egyszeres pótlék megállapítását teszi lehetővé. A  képzettségi pótlék nem alanyi jogon járó illetményelem, mert bevezetéséről, a munkakörökről és képzettségekről a hivatali szervezet vezetője a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzatán belül dönthet. A képzettségi pótlék bevezetése esetén a feltételeknek megfelelő köztisztviselőt e juttatásból kizárni nem lehet, mivel a pótlék a munkakörhöz kapcsolódik.

A 45. §-hoz

A legalább egyhavi külön juttatásra vonatkozó rendelkezések közül az erre jogot adó idők további pontosításra szorulnak. A Javaslat nem változtat azon az elven, hogy a juttatásra a tárgyévi munkavégzési kötelezettség arányában lehet jogosultságot szerezni. Ugyancsak ilyen időnek tekinti továbbra is a Mt. 107. §-a szerinti időtartamokat azzal a megszorítással, hogy a sor- és tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresőképtelen betegség 6 hónapot meghaladó időtartamát figyelmen kívül hagyni rendeli. A felsorolt események időtartama alatt a közszolgálati jogviszony lényegében szünetel, a köztisztviselő illetményre sem jogosult, ezért a külön juttatás biztosítása nem indokolt.

A 46. §-hoz

A napidíjra vonatkozó részletes szabályokat a Javaslat külön szakaszban állapítja meg. Mértéke a korábbi szabályozáshoz képest nem változott. Az új szabályozás meghatározza a kiküldetés, a napidíj fogalmát, rendelkezik a napidíj átalányként történő elszámolhatóságáról, s pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a köztisztviselő nem, vagy csak részben jogosult a napidíjra.

A 47. §-hoz

Kiemelt gazdaságpolitikai cél a lakossági megtakarítások ösztönzése, amelynek egyik eszköze az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárak mozgalma. A közigazgatás vonzerejét növelheti, ha a köztisztviselők öreg korukra  a nyugdíj mellett kiegészítő gondoskodással számolhatnak. Ezért a Javaslat egyéb juttatás formájában rendelkezik a nyugdíjpénztári támogatásról, amelynek részletes szabályait az éves gazdaságpolitikai céloktól függően a Kormány határozza meg.

A 48. §-hoz

A Javaslat a büntetési nemeket az általuk okozott hátrány súlyosságának megfelelően sorolja fel, s újként a személyi illetmény megvonását is felveszi. A büntetési nemek súlyossági sorrendbe állítása, s a személyi illetmény fegyelmi úton történő megvonhatósága miatt pontosítani kellett a fegyelmi büntetés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is. 

A 49. §-hoz

A fegyelmi eljárás megindítása objektív és szubjektív határidőinek számítására vonatkozó korábbi szabályokat a Javaslat kiegészítette a büntető- és szabálysértési eljárás, valamint a külföldön elkövetett kötelezettségszegés elbírálásának eseteivel. Lehetőséget teremt továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának megrovás fegyelmi büntetés kiszabására fegyelmi eljárás lefolytatásának mellőzésével, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.

Pontosítja a Javaslat a vizsgálóbiztos kijelölésének határidejét, rögzíti a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A testület hatáskörébe tartozó köztisztviselők fegyelmi ügyében továbbra is a testület jár el, s ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a testület határozatképtelenné válna, akkor helyette egy háromtagú fegyelmi bizottságot kell tagjai sorából alakítania. A jogbiztonság érdekében a fegyelmi tanács által hozott határozatot a testület nem változtathatja meg.

Az 50. §-hoz

A Javaslat a vizsgálóbiztos kötelezettségeit érdemben nem változtatja meg, de a vizsgálat felfüggesztésének lehetőségét a büntető- vagy szabálysértési eljárás megindítása miatt lehetővé teszi. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha a jelzett eljárások a kötelezettségszegés miatt indultak, s elbírálásuk nélkül a fegyelmi ügy tényállása nem tisztázható.

Az 51. §-hoz

A Javaslat kiegészítette az állásból való felfüggesztés szabályait. A felfüggesztés időtartamát a korábbiakhoz képest szűkítette, mert csak a fegyelmi határozat kihirdetéséig engedi meg. Alapvetően nem érinti a felfüggesztés idejére az illetmény visszatartásának korábbi szabályait, de a vizsgálat felfüggesztésének időtartamára nem teszi lehetővé az illetmény visszatartását.

Az 52. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a kis létszámú polgármesteri hivatalok esetén köztisztviselő helyett testületi tag(ok) lehessen(ek) a fegyelmi tanács tagja(i).

Az 53. §-hoz

A Javaslat a fegyelmi tanács tárgyalásáról szóló értesítés kézhezvételének határidejét megemeli 48 óráról három munkanapra. E módosítás a fegyelmi tanács tárgyalására a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselő jobb felkészülését biztosítja.

Az 54. §-hoz

A fegyelmi eljárás megszüntetését a törvény nem szabályozta, ezért az egységes jogalkalmazás érdekében meg kell határozni, melyek azok az esetek, amikor a fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye.

Az 55. §-hoz

A fegyelmi büntetési nemek új sorrendjének felállítása miatt összhangba kellett hozni az e bekezdésben szereplő belső hivatkozást.

Az 56. §-hoz

A Javaslat az \"anyagi\" szóhasználat helyett más foglalkoztatási jogviszonyok hasonló tartalmú szabályainál használatos \"kártérítési\" fogalmat veszi át. E fogalom-megfeleltetés mellett a gondatlan elkövetés esetére meghatározott három havi illetmény erejéig felelést a Javaslat a külszolgálatot ellátó köztisztviselő esetében  a háromhavi ellátmánya erejéig való helytállással egészítette ki.

Az 57. §-hoz

A hatályos Munka Törvénykönyve a leltárhiányért fennálló felelősség szabályozását a kollektív szerződés keretébe utalja. A közigazgatásban a kollektív szerződés megkötésére nincs lehetőség, ezért ennek szabályozása is indokolt a törvényben. A Javaslat részletesen szabályozza a köztisztviselő leltárhiányért fennálló felelősségét, meghatározza a leltárhiány fogalmát és a felelősség megállapításának feltételeit.
Az 58. §-hoz

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest pontosabban rendelkezik a bíróság előtti igényérvényesítésről. Felsorolja azokat az eseteket, amelyeknél a keresetindítási határidőt 15 napban állapítja meg. Megjelöli azokat az eseteket, amelyeknél a sérelmezett intézkedést a jogerős elbírálásig végrehajtani nem lehet.

Az 59. §-hoz

A szervezett és hatékony létszám- és bérgazdálkodás megköveteli, hogy a Kormány pontos és megbízható adatokkal rendelkezzen a közigazgatási szervek létszámának alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekről, feladatkörökről, munkakörökről, mert csak ily módon biztosítható, hogy a feladatváltozásoktól függően \"feleslegessé\" váló állományt szervezetten lehessen átirányítani olyan területre, ahol foglalkoztatása indokolt. Hosszú távon így elérhető, hogy megszűnjön a közigazgatás néhol aránytalan létszámstruktúrája. A Javaslat e cél érdekében határoz meg adatkezelési feladatokat.

A 60. §-hoz

A Javaslat korszerűsíti a betekintési jogosultságra vonatkozó szabályokat, mivel azok nem voltak megfelelő összhangban más jogszabályi rendelkezésekkel. Így például a jelenlegi szabályok szerint nem rendelkezik betekintési joggal a bíróság, ha munkaügyi per van folyamatban, valamint a nyomozó hatóság a köztisztviselői jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárás során. A bevezetendő törvényességi ellenőrzést végző sem tekinthet be az alapnyilvántartásba. A Javaslat ezekben az esetekben is lehetővé teszi a betekintési jog gyakorlását.

A 61. §-hoz

A Javaslat a személyi anyagban tárolandó iratokat a közszolgálati igazolás másolatával kiegészítette.

A 62. §-hoz

A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a közszolgálati munkáltatói intézkedések számos esetben nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek, s ez a besorolásokkal, illetve az illetmény-megállapításokkal kapcsolatban indokolatlan költségvetési kifizetéseket eredményez. A Kormány személyzetpolitikai döntéseinek nem kellő hatékonyságú érvényesülése szükségessé teszi a közszolgálati ellenőrzés bevezetését. A módosítás értelmében a Kormány a belügyminiszter, illetve a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek közreműködésével ellenőrzi a közszolgálati jogszabályok végrehajtását, olymódon, hogy a belügyminiszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket, valamint a vizsgálat alá vont szervek körét. A vizsgálat tapasztalatairól tájékoztató készül a Kormány számára, amely alapján meghozhatók a szükséges intézkedések. Fontos hangsúlyozni, hogy a területi  államigazgatási szervek tekintetében már  a   jelenlegi jogszabályok is teljes körű felhatalmazást adnak a fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek a köztisztviselőkkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések ellenőrzésére. 

A közszolgálati ellenőrzés külön törvényi szabályozására azért van szükség, mert szemben a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkáltató kizárólag az állam, illetve az önkormányzat lehet, és az államigazgatási hierarchiából következően sajátos felelősségérvényesítő eszközök állnak rendelkezésre (utasítás, fegyelmi felelősség érvényesítése, felügyeleti jogkörben elrendelt vizsgálat stb.). 

A 63. §-hoz

A Javaslat hatályon kívül helyezi a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra vonatkozó szabályokat, mivel egyrészt a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum más megfogalmazásban ugyan, de már részben gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyek eddig a törvény alapján a Tanácshoz tartoztak, másrészt bizonyos jogkörök hatékonyabban gyakorolhatók az érdekegyeztetés keretében (pl. etikai normák kialakítása). A Javaslat külön szabályozza a helyi közszolgálati érdekegyeztetés mechanizmusát, kizárólag azokban az esetekben, amikor a normatív rendelkezések által megengedett keretek között a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad mozgási lehetősége van. Az érdekegyeztetés véleménynyilvánítási, tájékoztatáskérési, illetve javaslattételi jogot foglal magában.
 
A 64. §-hoz

A Javaslat a tervezett módosításoknak megfelelően pontosítja a Ktv-nek azokat a  szabályait, amelyeket az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak esetében is alkalmazni kell. Fizikai alkalmazott esetében a szakmai alkalmatlanság kimondásához nem követelmény a fizikai állományú \"alkalmatlan\" minősítése, mivel a Ktv. az értékelésüket sem szabályozza. Ezen állománycsoportok esetében továbbra is fenntartja az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit.

A 65. §-hoz

A Javaslat az ügykezelő osztályvezetői és a fizikai alkalmazott csoportvezetői alapilletményét egyértelműen határozza meg.

A Javaslat főszabályként továbbra is fenntartja fizikai alkalmazott esetében az alapfokú iskolai végzettség követelményét, de különösen indokolt esetben, így például, ha egyszerű fizikai munkáról van szó, e feltételtől eltekinthet a munkáltatói jogkör gyakorlója. Erre igény elsősorban a képesítéshez nem kötött fizikai munkakörben foglalkoztatottak (pl. takarítónő, udvari munkás stb.) esetében merült fel.

A 66. §-hoz

A Javaslat a tervezett módosításokkal összhangban kiegészíti és pontosítja a Munka Törvénykönyvéből átvett rendelkezéseket.

A 67. §-hoz

A Javaslat a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításának módosításával eleget tesz az idevonatkozó alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak, s a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálatban eltöltött idő teljes tartamát közszolgálati jogviszonyban töltött időként ismeri el. Az értelmező rendelkezések körét kiegészíti a közigazgatási gyakorlat pontos meghatározásával.

A 68. §-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény bevezette a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzését, ugyanakkor nem rendelkezett a biztonsági ellenőrzés eredményéhez kapcsolódó munkajogilag releváns intézkedésekről. Ezért a Javaslat a már közszolgálati jogviszonyban álló, fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek biztonsági ellenőrzésével kiegészítette a szabályozást. Ennek megfelelően a fontos és bizalmas munkakörben a köztisztviselő a továbbiakban csak akkor foglalkoztatható, ha az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A Javaslat a közszolgálati jogviszonyban állónak választási lehetőséget biztosít azzal, hogy eldöntheti: aláveti-e magát a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek vagy sem. Ha a köztisztviselő a biztonsági feltételeknek nem felel meg, akkor a képzettségének és iskolai végzettségének megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmas munkakörnek nem minősülő munkakörbe kell áthelyezni. Ha a köztisztviselő a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek nem kívánja magát alávetni, akkor úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, ha pedig az áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. 

A 69. §-hoz

A Javaslat módot kíván adni arra a Kormánynak, hogy a kiemelt kormányzati feladatok ellátásában eredményesen közreműködő köztisztviselők anyagi megbecsülését az átlagoshoz  képest nagyobb mértékben biztosítsa. Kiemelendő, hogy a céljuttatás nem illetményelem, hanem kifejezetten az elvégzendő többletfeladat súlyához, illetve a végrehajtás eredményességéhez igazodik.

A 70. §-hoz

A Javaslat új jogintézményként bevezeti a tartalékállományt. Ezzel kapcsolatban csak az alapvető szabályokat tartalmazza. Ezért hatalmazza fel a Kormányt a további szabályok megalkotására. Hasonlóan további szabályok megalkotása indokolt a pályázati eljárással, nyilvános közzététellel kapcsolatban is, amire szintén a Kormány kap felhatalmazást.

A 71. §-hoz

Az illetményrendszer fokozatai az előmeneteli rendszer változásainak megfelelően bővülnek ki, amelyet a törvény mellékletében is fel kell tüntetni.

Az ún. gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó módosulás miatt ki kell egészíteni a közszolgálati alapnyilvántartásban kezelhető adatköröket.

A tartalékállomány működtetésével kapcsolatban szükség van arra, hogy külön melléklet határozza meg az e jogintézményhez nélkülözhetetlen adatköröket.

A 72-74. §-okhoz

A Javaslattal együtt szükség van egyes jogszabályok, illetőleg jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, valamint módosítására.
Az átmeneti rendelkezések a Javaslat által meghatározott módosításokra figyelemmel rendezik a már közszolgálati jogviszonyban állók helyzetét.







A Ktv. módosításának az 1998. évi költségvetést érintő  várható  kihatása







Millió Ft/év


Összesen

Államigaz-gatás


Önkor-mányzat

Járulék nélkül
TB-vel
növelt
Járulék nélkül
TB-vel
növelt
Járulék nélkül
TB-vel
növelt
Az illetményrendszer módosítása                                                                                      
1000
1440
  600
  864
   400
  576
Jegyzői, körjegyzői illetmények                                    
  400
  576
    -
    -
   400
  576    
A helyi önkormányzatok illetményalapjának a törvényben előírtakhoz képest -10 %-ig történő emelése                             


  100


  144


    -


     -


   100


  144
Felsőfokú nyelvpótlék 40 %-ról 50 %-ra emelése                                                                                     

  100

  144

    60

    86

     40

    58        
Közigazgatási szakvizsgapótlék bevezetése
    40
    58 
    40
    58
     -
    -

Összesen:


1640

2362

  700  

1008  

   940  

1354   "
