"A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/4748.


T Ö R V É N Y J A V A S L A T



a z  ü g y v é d e k r ő l





Előadó: dr. Vastagh Pál
igazságügy-miniszter




Budapest, 1997. július






1997. évi .............. törvény
AZ ÜGYVÉDEKRŐL


ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Általános szabályok

Általános elvek


1.§

		Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.


2.§

		Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét.

3.§

		(1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

		(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia,  tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

		(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

4.§

		Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

Az ügyvédi tevékenység

5.§

		(1) Az ügyvéd

a) képviseli az ügyfelét,
b) büntető ügyben védelmet lát el,
c) jogi tanácsot ad,
d) szerződést, beadványt, más iratot készít,
e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és         
értéktárgy letéti kezelését végzi.

		(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására - ha törvény másképpen nem rendelkezik - kizárólag ügyvéd jogosult.

		(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:

a) adótanácsadás,
b) társadalombiztosítási tanácsadás,
c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
d) ingatlanközvetítés,
e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
f) olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza.

Összeférhetetlenség

6.§

		(1) Az ügyvéd

		a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban,   munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,
		b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

		(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

		a) a tudományos, művészeti és sport tevékenység, 
		b) az oktatói tevékenység,
		c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
		d) a választott bírói tevékenység,
		e) az országgyűlési, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási önkormányzati képviselői jogviszony,
		f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagság, 
		g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

		(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül  köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni. 

7.§

		Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész volt.


Titoktartási kötelezettség

8.§

		(1) Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.

		(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság  eljárását nem akadályozhatja.

		(3) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd  felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

		(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra,  az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és  alkalmazottaira megfelelően irányadó.

Díjazás

9.§

		(1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg.

		(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.

Anyagi felelősség

10.§

		(1) Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv  (Ptk.) szerint felel.

		(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott  károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.

		(3) Az ügyvéd felróhatóság  hiányában is  felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Névhasználat

11.§

		(1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét vagy a leánykori nevét használja az ügyvédi minőségre utalással.

		(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag a 111.§ (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet el. 

Az ügyvédi kamara
12.§

		(1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

		(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.  Ennek során

		a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket, 
		b)véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos     kérdésekben, 
		c) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről, 
		d) vezeti az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák névjegyzékét. 

		(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként  (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.  

mÁsodik rÉsz

Az ügyvÉdi kamarai tagság

II. fejezet

A kamarai tagság keletkezése

Felvétel a  kamarába

13.§


		(1) Ügyvédi tevékenységet - az alkalmazott ügyvéd kivételével - az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette. 

		(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi és igazolvánnyal látja el. 

		(3) A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki                 megfelel a következő feltételeknek:

		a) magyar állampolgár, kivéve ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik,
b) Magyarországon lakóhelye van,
c) büntetlen előéletű,
d) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
e) magyar jogi szakvizsgát tett,
		f) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének  tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása  van,
		g) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas     irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,
h) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

		(4) Nem vehető fel a kamarába az, 

		a) akivel szemben a 6.§-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,
		b) aki a közügyektől vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll,
		c) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétől számított 10 évig,
		d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,
		e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk.17.§),
		f) aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

A felvétel iránti eljárás felfüggesztése

14.§

		(1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmező ellen - közvádra üldözendő - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.

		(2) A felfüggesztés a büntető eljárás jogerős befejezéséig tart, ezt követően a felvételi kérelem elbírálására meghatározott határidő újból kezdődik.

		(3) A felfüggesztésről hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye. 

A kérelem elbírálása

15.§

		(1) A kamara arra  illetékes szerve (105.§ (2) bek.) a kérelemről a benyújtásától számított 30 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.

		(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított 15 napon belül a másodfokú kamarai szervhez (112.§ (2) bek.) fellebbezhet.

		(3) Ha a másodfokú kamarai szerv a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.

Az ügyvédi eskü

16.§

		(1) Az ügyvéd a kamarai felvételét követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.

		(2) Az eskü szövege a következő:

		\"Én, ... esküszöm, hogy ügyvédi hivatásomat az ügyfelem érdekében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorlom, és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen.\"

		(3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

		(4) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.

		(5) Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az ügyvéd az esküt határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik.


Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése

17.§

		(1) Az ügyvéd a tevékenységét - a kamara engedélyével - szüneteltetheti. A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az ügyvéd nem gondoskodott megfelelő helyettesről vagy a megbízásainak megszüntetéséről, valamint - ha a szüneteltetést bejelentő  ügyvéd alkalmazott ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat - az alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának rendezéséről. 

		(2) A kamara a szüneteltetés iránti kérelemről határozatot hoz. A kérelem  elbírálására a 15. § -t kell alkalmazni. 


18.§

		(1) A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni.

	(2) Az  ügyvédi tevékenység  szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony  nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a ) pontjába.

	(3) A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és  nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. 


A kamarai tagság területi hatálya


19.§

		(1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és  alirodát. 

		(2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni, kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés  iránti kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.


III. fejezet

A kamarai tagság megszűnése

20.§

		(1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha 
		a) a kamarai tagságáról lemondott,
		b) a 13.§ (3) bekezdésében felsorolt  feltételeknek nem felel meg,
		c) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem     teljesítette,
		d) a 6.§-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem     szűntette meg, 
		e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk.17.§),
		f) az esküt határidőben nem tette le, 
		g) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének  lejártát követően a tevékenységét nem folytatja,

		h) a kamarából kizárták,
		i) meghalt.

		(2) A kamara az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy a fizesse be a tagdíjat, illetve a 6.§-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. Az (1) bekezdés d) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.

		(3) A kamara az (1) bekezdés b)-g) pontja esetén a kamarai tagság megszűntetéséről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.

		(4) Ha az ügyvéd kamarai tagsága az (1) bekezdés a)-c) pontjában szabályozott eset alapján szűnt meg, az újbóli kamarai felvételének a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével van helye.


21.§


		(1) Kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja.

		(2) Az ügyvéd  kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül egy országos napilapban a kamara közzé  teszi. 









Harmadik rész
Az ügyvédi működés

IV. fejezet

A megbízási jogviszony

A megbízás létrejötte

22.§

		Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat.

23.§

		(1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

		(2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

		(3) A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.

		(4) A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.

		(5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához más ügyvéd,  alkalmazott ügyvéd vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

A megbízás megszűnése

24.§


		(1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. 
A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

		(2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

		(3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1) és (2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek.

		(4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

		(5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megszűnik

a) a megbízás teljesítésével,
b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával,
c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével,
d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

		(6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.



A megbízás elvállalásának korlátai

25.§

		(1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. 

		(2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés,  korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. 

		(3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat. 

		(4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként eljárt. 


A meghatalmazás

26.§

		(1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba  foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.

		(2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. 

		(3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a  megbízás létrejöttét előttük elismerte. 
		(4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.

		(5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.


Az okirati ellenjegyzés

27.§

		(1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, valamint azt, hogy az okiratban megjelölt felek aláírása valódi.

		(2) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

		(3) Az ügyvéd által ellenjegyzett okirat teljes bizonyító erejű magánokirat. 


Beszámítás

28.§

		(1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni.

		(2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. Az ügyvéd nem élhet a beszámítással, ha az értesítést követő 30 napon belül a  megbízó a megbízói díjjal vagy a költségtérítéssel kapcsolatosan keresetet nyújt be. 

		(3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti  beszámításnak, ha

a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, 
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más jogszabály a beszámítást tiltja.

Az iratok átvétele és kiadása

29.§

		(1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.

		(2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.

		(3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.

A letétkezelés szabályai

30.§

	(1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügyvédi  letétet 
	a) a megbízás teljesítéseként,
	b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének  fedezeteként és azok teljesítésére,
	c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el .

	(2) Készpénz és értéktárgy letétként való  átvételét  az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni.

	(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.


V. fejezet

az ügyvéd  kirendelése 

31.§


		(1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.

		(2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

		(3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. 

		(4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. 




A kirendelő határozat

32.§


		A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja.  


A kirendelt ügyvéd helyettesítése

33.§

		(1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a  képviselt személy érdekét.

		(2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34.§ alapján a kirendelés alól felmentését kérheti. 


A kirendelt ügyvéd felmentése

34.§

		(1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd
a) kamarai tagsága megszűnt,
b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti,
c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették,
d) nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken,
e) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli,
f) az ellenérdekű fél hozzátartozója (Pp.13.§ (2) bek.), gyámja,  
gondnoka,
g) a terhelttel, illetve  a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt.

		(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni. 

		(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha
		a) a kamara működési területén kívül kell eljárnia,
		b) olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza,
		c) a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt védő felmentését. 

		(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy  a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.


A kirendelt ügyvédi jegyzék

35.§

		(1) A  kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet. 

		(2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki. 

36.§

		(1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, 
valamint az  igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen.
 
		(2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy - az önkéntes jelentkezésen túlmenően - minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön  a kirendelt ügyvédi jegyzékbe. 
		(3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal. 


VI. fejezet

Fegyelmi felelősség

Fegyelmi vétség

37.§

		Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,  

		a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét  vétkesen megszegi, vagy 
		b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az 
ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. 


Büntetések

38.§


		A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben  kiszabható büntetések a következők:

		a) megrovás,
		b) pénzbírság,
		c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).


39.§

		(1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegéig terjedhet.

		(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók. 


A kizárás végrehajtásának felfüggesztése

40.§

		(1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.

		(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

		(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel. 

Elévülés

41.§

		(1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

		(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

		(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat)  tartama alatt az elévülés nyugszik.


Eljáró szervek

42.§

		(1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a  kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara  fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.

		(2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 3  tagból áll. 

		(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul. 


A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott 

43.§

		A fegyelmi megbízott az első fokú eljárásban a  kamara elnökének, a fegyelmi főmegbízott a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara   elnökének megbízásából jár el. 

Kizáró okok

44.§

		A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el, 
		a) aki ellen fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban, ennek 
jogerős befejezéséig,
		b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója (Pp. 13. § (2) bek.),
		c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
		d)  a kamara elnöke, 
		e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt, 
		f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

45.§

		(1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

		(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

		(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. 


Az előzetes vizsgálat

46.§

		(1) A  kamara elnöke az előzetes vizsgálat  elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az  eljárás okát.

 		(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell  az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

		(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell.

		(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.

		(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható. 


A  kamara elnökének intézkedései

47.§

		(1) A  kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:

		a) megszünteti az előzetes vizsgálatot,
		b) az előzetes vizsgálat megszüntetése  mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, 
		c) elrendeli a fegyelmi eljárást.

		(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell. 

		(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a  Magyar Ügyvédi Kamara elnöksé-géhez fellebbezhet. 

		(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a  kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti. 


A fegyelmi eljárás megindítása

48.§


		(1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén a  kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást.

		(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.


49.§

		A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét. 


Az első fokú fegyelmi tanács eljárása

50.§

		A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti :

		a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
		b) a tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi, 
		c) kitűzi a tárgyalást.



A fegyelmi intézkedés

51.§

		(1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű  - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.

		(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban  fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat. 

		(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszi, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. 


A tárgyalás

52.§

		(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a  kamara elnökét értesíteni kell. 

		(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell.

		(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a  kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és  további bizonyítási indítványt terjeszthet elő. 

53.§

		A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges. 


Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése

54.§

		(1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha 

		a) ellene  olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt  emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele három évi szabadságvesztésnél súlyosabb,
		b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.

		(2) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntető eljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben,  legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

		(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.

		(4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.  


		(5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába.



Az első fokú fegyelmi tanács határozata


55.§


		(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

		(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.

		(3) A fegyelmi tanács a határozatában 

		a) az eljárást megszünteti, 
		b) fegyelmi intézkedést tesz, 
		c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést 
          szab ki;
		d) dönt az eljárási költség viseléséről.

		(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

		(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.




Jegyzőkönyv

56.§

		(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

		(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44.§ megfelelően irányadó.


Fellebbezés

57.§

		(1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

		(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

		(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

		(4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.


A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése

58.§

		A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét. 

A másodfokú fegyelmi tanács eljárása

59.§

		(1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.

		(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.

		(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a  kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat. 

		(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.


A másodfokú fegyelmi tanács határozata 

60.§

		(1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a  kamara elnöke részére 15 napon belül  kézbesíti. 

		(2) Ha az első fokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

		(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.
		(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

		(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül  a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.  A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

61.§

		A jogerős fegyelmi  határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.

Az eljárás felfüggesztése

62.§

		(1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntető eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.

		(2) A büntető ügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntető eljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát.

		(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni. 

Új eljárás kezdeményezése

63.§

		(1) A jogerős határozat meghozatala után a  kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója (Pp. 13. § (2) bek.) új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

		(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye.

		(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

Költség

64.§

		(1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.

		(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.


A büntetés hatálya és a mentesítés

65.§

		(1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre  emelkedésétől  számított 5  évig,   kizárás esetén a  határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.

		(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően; kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.

		(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.

66.§

		(1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell. 

		(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel. 


negyedik rész

különleges szervezeti szabályok

VII. fejezet

az ügyvédi iroda

67.§

		(1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda (a továbbiakban e fejezetben: iroda) alapítható. Az  iroda jogi személy. 

		(2) Irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat.

		(3) Az iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni
		a) az iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével,
		b) az iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját, 
		c) a szavazati jogot  és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást,
		d) az iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait, 
		e) több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait,
		f) a taggyűlés működésének szabályait,
		g) a tagok közötti elszámolás szabályait,
		h) az irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait,
		i) az iroda megszűnésének szabályait.

		(4) Egyszemélyes irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)-b) és i) pontjában felsoroltakat kell meghatározni.


Az ügyvédi irodák névjegyzéke

68.§

		(1) Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett.

		(2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni az irodát, ha 

		a) az alapító okirat tartalmazza a 67.§ (3), illetve (4) bekezdésében foglaltakat, 
		b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba,
		c)  a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének    tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van.

		(3) A kérelem elbírálására a 15.§-t  kell alkalmazni.
		(4) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. 
		(5) Az  iroda köteles a 67. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a kamarának 30 napon belül bejelenteni. 



Felelősség az iroda kötelezettségéért

69.§

		(1) Az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségéért a tag - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem felel.

		(2) Az irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az iroda  vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. 


Az iroda taggyűlése

70.§

		(1) A taggyűlés az iroda tagjaiból áll, az irodát érintő összes kérdésben határoz.

		(2) Egyszemélyes irodánál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja.





A taggyűlés határozatának felülvizsgálata

71.§

		(1) Az iroda tagja kérheti a kamarától a taggyűlés határozatának felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik.

		(2) A taggyűlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat felülvizsgálatát. 


72.§

		(1) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet - jogvesztés terhe alatt - a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya,  de a kamara a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi.

		(2) A kérelem elbírálására a 15.§-t  kell alkalmazni azzal, hogy a határozatot minden esetben indokolni kell.


Az  iroda névhasználata

73.§

		(1) Az iroda cégneve a következő lehet:

		a) az egyik tag családi neve és a \"társai\", valamint az \"ügyvédi iroda\" kifejezés,
		b) a tagok egy részének családi neve és az \"ügyvédi iroda\" kifejezés.

		(2) Az iroda nevében az elhunyt tag családi neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzájárultak. 

		(3) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az iroda kizárólag a 111.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el. 

Az irodával létrejött megbízási jogviszony

74.§

		(1) A megbízási jogviszony az irodával jön létre. A megbízást az alapító okiratban megjelölt tag fogadhatja el. 

		(2) Az irodára a 25.§-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

		(3) A megbízás a 24.§ (5) bekezdésében felsorolt eseteken kívül az iroda jogutód nélküli megszűnésével is megszűnik.


A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése

75.§

		Ahhoz, hogy az iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az iroda előzetes hozzájárulása is szükséges.


Az iroda megszűnése

76.§

		(1) Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg.
		(2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha az iroda

		a) a 68.§ (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, 
b)  jogutód nélkül megszűnt,
c) más irodával egyesült, beolvadt vagy  szétvált, 
d) valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt.

		(3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68.§ (2) bekezdésében írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget. 

		(4) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.

		(5) Az irodát a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai  tagsága megszűnésének napjával kell a névjegyzékből  törölni. 


A tagsági viszony megszűnése

77.§

		(1) Az irodában a tagsági viszony megszűnik

a) a tag kamarai tagságának megszűnésével,
b) a tagok közös megegyezésével,
c) a rendes felmondással,
d) a rendkívüli felmondással,
e) a kizárással,
f) a tag halálával,
		g) az iroda megszűnésével. 

		(2) A tagsági viszony megszűnésekor az iroda a taggal köteles elszámolni, a tagot megillető vagyonrészt 3 hónapon belül ki kell adni.


Felmondás
78.§

		(1) A tagsági viszonyt az iroda és az iroda tagja 3 hónapra felmondhatja (rendes felmondás). E jog kizárása vagy korlátozása semmis.

		(2) Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbíthatja.

		(3) Az iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda  másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás).


Kizárás

79.§

		(1) A tagot az iroda taggyűlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok különösen, ha a tag az iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan veszélyezteti.

		(2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72.§-t kell megfelelően alkalmazni.





Vagyoni tagság

80.§

		(1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság).

		(2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról.

81.§

		(1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni.

		(2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az  iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni.

82.§

		Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezé-seket kell megfelelően alkalmazni.


VIII. fejezet

Az alkalmazott ügyvéd

83.§

		(1) Alkalmazott ügyvéd az, aki az ügyvédi tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi.

		(2) Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás alapján végezhet. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.

		(3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett.

		(4) A kamara az alkalmazott ügyvédet  igazolvánnyal látja el. 


Az alkalmazott ügyvédek névjegyzéke

84.§

		(1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

a) a 13.§ (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában írt feltételeknek megfelel, és
b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt létesített.

		(2) Az alkalmazott ügyvéd  nem kamarai tag.

		(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14.§-t, a kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.


Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya

85.§

		(1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel,  illetve ügyvédi irodával  állhat munkaviszonyban.


		(2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint - megszűnik, ha a kamara a munkáltatót a  névjegyzékből törli, illetve ha a munkáltató a tevékenységét szünetelteti vagy a tevékenységét felfüggesztik. Ha a szüneteltetés idejére az ügyvéd helyettesről gondoskodott, a helyettes jogutódként az alkalmazott ügyvédet - az erre vonatkozó megállapodás szerint - alkalmazhatja.

		(3) A munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.

		(4) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.

Fegyelmi büntetések

86.§

		A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel  szemben a 38.§ a) és b) pontjában felsorolt, valamint az  alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.


Törlés az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből

87.§

		(1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,

		a) aki a 13.§ (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
		b) akinek a munkaviszonya megszűnt,
		c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
		d) aki meghalt.

		(2) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.

		(3) Nem kell a névjegyzékből törölni az (1) bekezdés b) pontja alapján azt az alkalmazott ügyvédet, aki 3 hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával  munkaviszonyt létesített.

		(4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az alkalmazott ügyvéd  igazolványát visszavonja.

88.§

		(1) A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott ügyvédekre is megfelelően irányadók azzal, hogy az alkalmazott ügyvédnek ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszonya nem ütközik a 6.§ (1) bekezdésének a) pontjába.

		(2) Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni, a kamara a 13.§ szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a feltételeket, amelyek az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia. 
IX. Fejezet

A külföldi jogi tanácsadó

89.§

		(1) Külföldi jogi tanácsadó az, aki a 91.§ (1) bekezdésében meghatározott jogi tevékenységét magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végzi.

		(2)  Az együttműködési szerződés a külföldi jogi tanácsadó külföldi ügyvédi irodájával (a továbbiakban: külföldi iroda) is megköthető. 

		(3) Külföldi jogi tanácsadói tevékenységet - legkorábban a felvétel időpontjától kezdődően - az végezhet, akit a kamara a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe felvett. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályokat.

		(4) A kamara a külföldi jogi tanácsadót igazolvánnyal látja el. 


A külföldi jogi tanácsadók névjegyzéke

90.§

		(1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

		a) a 13.§  (3) bekezdésének c),  f) és h) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,
		b) a 89.§ (1) és (2) bekezdésében megjelölt együttműködési szerződést kötött, 
		c) igazolta, hogy külföldön  ügyvédi tevékenység végzésére jogosult, 
		d) igazolta, hogy a  külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti országban jó hírnévnek örvend, és nem áll büntető vagy fegyelmi eljárás hatálya alatt,
		e) a tevékenységét magyar ügyvédi irodában vagy magyar ügyvéddel közös irodában végzi.

		(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjáról a külföldi ügyvéd működési helye szerint illetékes külföldi hatóság vagy ügyvédi kamara igazolását lehet elfogadni.

		(3) A  kérelem elbírálására a 15.§-t  kell alkalmazni.





A külföldi jogi tanácsadó működése

91.§

		(1) A külföldi jogi tanácsadó a külföldi ügyvédi bejegyzésének helye szerinti hazai  jogáról, az Európai Unió jogáról, valamint a nemzetközi jogról és az ezekkel összefüggő joggyakorlatról adhat jogi tanácsot. 

		(2) A külföldi jogi tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül jogi tevékenységet nem végezhet.

   		(3) A külföldi jogi tanácsadó nem kamarai tag. A tevékenysége során kifejezésre kell juttatnia, hogy magyar ügyvédi kamarai tagként nincs bejegyezve, és nem keltheti azt a látszatot, hogy magyar ügyvédi tevékenység folytatására jogosult. 

		(4) Magyar ügyvéd, ügyvédi iroda és külföldi jogi tanácsadó, illetve külföldi iroda együttműködése esetén az iroda elnevezésében fel kell tüntetni a külföldi jogi tanácsadó, illetve a külföldi iroda  nevét és az együttműködésre való utalást.

		(5) A magyar ügyvéd a kamara engedélye nélkül társtulajdonos-ként (partnerként) csatlakozhat külföldi ügyvédi  irodához. 


Fegyelmi büntetések

92.§

		A fegyelmi vétséget elkövető külföldi jogi tanácsadóval szemben a 38.§ a) és b) pontjában felsorolt, valamint a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.



Törlés a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből

93.§

		(1) A külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből törölni kell azt,

		a) aki a  90.§ (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,
		b) akinek a magyar ügyvéddel, ügyvédi irodával kötött együttműködési megállapodása megszűnt,
		c) akivel szemben a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
		d) aki meghalt.

		(2) A kamara a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.

		(3) A kamara a külföldi jogi tanácsadónak a  névjegyzékből való törléséről szóló jogerős határozatot megküldi az illetékes külföldi ügyvédi  kamarának. 

		(4) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlése nem érinti a külföldi irodával létrejött együttműködési szerződést. 

		(5) A külföldi jogi tanácsadónak a névjegyzékből való törlésekor a kamara a külföldi jogi tanácsadó igazolványát visszavonja. 


X. Fejezet

Az ügyvédjelölt

94.§

		(1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti.

		(2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett.

		(3) A kamara az ügyvédjelöltet igazolvánnyal látja el. 

Az ügyvédjelöltek névjegyzéke

95.§

		(1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki

		a) a 13.§ (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel,
		b) ügyvéddel vagy ügyvédi irodával munkaviszonyt létesített.

		(2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag.

		(3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14.§-t, a kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni.


Az ügyvédjelölt működése

96.§


		(1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

		(2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet.

		(3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről gondoskodni.

		(4) Az ügyvédjelölt joggyakorlatának ideje 3 év, melynek részletes szabályait az igazságügy-miniszter állapítja meg.


Fegyelmi büntetések

97.§

		(1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben a 38.§ a) és b) pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki.

		(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az ügyvédjelöltet, ha arra érdemes. 


Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből

98.§

		(1) Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,

		a) aki a 13.§ (3) bekezdésének a)-d) és h) pontjában írt feltételeknek nem felel meg,
		b) akinek a munkaviszonya megszűnt,
		c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki,
		d) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után,
		e) aki meghalt. 

		(2) A kamara - az (1) bekezdés e) pontja kivételével - a törlésről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15.§ rendelkezései az irányadók.

		(3) Nem kell törölni az ügyvédjelöltek névjegyzékéből az (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyvédjelöltet, ha 3 hónapon belül más ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával  munkaviszonyt létesített.

		(4) Az ügyvédjelölt munkaviszonya - a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl - a 85.§ (2) bekezdésében említett esetekben megszűnik.

		(5) Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az ügyvédjelölt igazolványát visszavonja. 


Egyéb rendelkezések

99.§

		(1) A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed.

		(2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó.


100.§

		A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre  megfelelően irányadók.



ötödik rész
Az ügyvédi kamara

xi. fejezet

A területi kamara

101.§

		(1) A területi ügyvédi kamara ( a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a működési területén ellátja a 12.§-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat.

		(2)  A területi kamara működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos.

		(3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére. 

A területi kamara szervei

102.§

		(1) A területi kamara szervei
		a) a közgyűlés,
		b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi 
		elnökség),
		c) a fegyelmi bizottság,
		d) az összeférhetetlenségi bizottság,
		e) az ellenőrző bizottság.

		(2) Az alkalmazott ügyvédek és az  ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál.

		(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.


A közgyűlés

103.§

		(1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

		(2) A közgyűlés

		a) megválasztja és beszámoltatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság tisztségviselőit és tagjait,
		b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,
		c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
		d) javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar    Ügyvédi Kamarának,
		e) elfogadja a területi kamara alapszabályát,
		f) a területi kamara működési területére vonatkozó területi szabályzatot és területi iránymutatást adhat ki,
		g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
		h) ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat.

		(3) A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a 
területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező.

		(4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.


104.§


		(1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra  figyelmeztetni kell.

		(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele jelen van.

		(3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

		(4) A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), a területi kamara alapszabályának és szabályzatának elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A területi elnökség

105.§

		(1) A területi elnökség a területi kamara elnökéből, elnökhelyetteséből, titkárából, a fegyelmi megbízottból és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg.

		(2) A területi elnökség

		a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,
		b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,
		c) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésébe küldött tagot,
		d) első fokon  határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
		e)  első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az  ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az  ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
		f) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
		g) első fokon határoz  az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre  e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
		h) elbírálja a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést,
		i) ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek,  ügyvédjelöltek, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,
		j) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
		k) meghatározza a kamarai tagdíj összegét, 
		l) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
		m) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott 
egyéb feladatokat.

		(3) A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 15 napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.


A területi kamara elnöke

106.§

		(1) A területi kamara elnöke

		a) képviseli a területi kamarát,
		b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
		c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,
		d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
		e) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
		f) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,
		g) irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
		h) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat. 

		(2) A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja tagja, akit a határozat érint.

107.§

		A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és  eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg.


XII. fejezet

A magyar ügyvédi kamara

108.§

		(1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik.

		(2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat. 

		(3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák.

		(4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest.

		(5) A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. 


109.§

		(1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei

a) a teljes ülés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság,
d) az összeférhetetlenségi bizottság,
e) a választási bizottság,
f) az ellenőrző bizottság.

		(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható.


A teljes ülés

110.§

		(1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely 100 tagból áll. Tagjai

		a) a területi kamarák elnökei,
		b) a területi elnökségek által küldött 1-1 tag,
		c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi  kamarák közgyűlése által választott tagok.

		(2) A teljes ülés

		a) megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,
		b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
		c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
		d) elfogadja az Alapszabályt,
		e) szabályzatot és iránymutatást adhat ki,
		f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,
		g) ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

		(3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a meghívásban a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni  kell.

		(4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van.

		(5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

		(6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

		(7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 103.§ (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be.

111.§

		(1) A teljes ülés a 110.§ (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki

		a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat),
		b) az ügyvédi névhasználatról,
		c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól,
		d) a gondnok és a végelszámoló jogköréről és eljárásáról,
		e) a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről,
		f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól,
		g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának 
		szabályairól,
		h) a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról,
		i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről,
		j) a letét- és pénzkezelés szabályairól,
		k) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.

		(2) A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki.

		(3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező. 


Az elnökség

112.§

		(1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból, a fegyelmi főmegbízottból, továbbá a  teljes ülés által választott tagokból áll.

		(2) Az elnökség

		a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a teljes ülés működését, megszervezi a teljes ülés határozatainak végrehajtását,
		b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a teljes ülésnek,
		c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
		d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az  ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,
		e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,
		f) másodfokon határoz  az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben amelyre  e törvény a 15. § alkalmazását rendeli,
		g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, 
		h) dönt a tisztségviselők díjazásáról, 
		i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
		j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi,
		k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata  elleni, továbbá a 47.§ (3) bekezdés szerinti fellebbezést,
		l) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben,
		m)  ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz,
		n) meghatározza a kamarai választások időszakát,
		o) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

		(3) Az elnökség határozata elleni jogorvoslatra a 103.§ (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. 


A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

113.§

		(1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

		a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát,
		b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek,
		c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,
		d) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,
		e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a  feladatkörébe utal. 

		(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint. 

114.§

		A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek  feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg.


XIII. FEJEZET

A kamara által nyilvántartott adatok és a testületi ülések nyilvánossága

115.§

		(1) A  kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:

		a) családi és utónevét,
		b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolvány számát, 
		c) lakcímét, 
		d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét, 
		e) irodájának címét, telefon és telefax  számát,
		f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és              címét,
		g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát,
		h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját,  a tevékenység 7.§ szerinti korlátozását, továbbá  a vagyoni tagságot,
		i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés időpontját, 
		j) nyelvtudását,
		k) kitüntetéseit,
		l) kamarai tisztségét. 

		(2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásában szerepeltetni kell. 

		(3) Ügyvédi iroda esetén az iroda nevét, címét, telefon és telefax számát, valamint tagjainak nevét, lakcímét kell nyilvántartani. 

		(4) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e) és h) pontban felsorolt adatok  nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatók.

		(5) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult,  továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett. 

		(6) Az ügyvédi igazolvány - az ügyvéd arcképén kívül - a következőket tartalmazza:  az ügyvéd születési helyét, idejét, az irodája címét, az ügyvédi iroda nevét, amelynek tagja, továbbá a tevékenység 7.§ szerinti korlátozását. E rendelkezést az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt igazolványára is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az alkalmazott ügyvéd és az ügyvédjelölt munkáltatóját is fel kell tüntetni. 

		(7) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet. 

116.§

		A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara  szerveinek ülésén -  tagjain kívül - a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabály felsorol.


117.§

		Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait az Igazságügyi Közlönyben kell közzétenni, a  kamarák alapszabályát és szabályzatait - az alapszabályban meghatározott módon - a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni. A kamarai határozatok a tagok számára nyilvánosak. 


XIV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása és megbízatásuk megszűnése

118.§


		(1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely magyar állampolgár kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól.

		(2) A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással.

		(3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be. 

		(4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. 



119.§

		(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.

		(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti. 



XV. Fejezet

a törvényességi felügyelet

120.§


	(1) Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi  kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben együtt: kamara) működése felett.

	(2) Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait,  iránymutatásait és határozatait,  továbbá azt, hogy  a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak  és a szabályzatoknak.

	(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. 

121.§

	(1) Ha az igazságügy-miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

	(2) Az igazságügy-miniszter felhívja a kamarát a  kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36.§ (1) bekezdésében foglaltaknak.
 
	(3) Az érintett kamara köteles - az igazságügy-miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogszabálysértést megszűntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügy-minisztert tájékoztatni.

122.§

	(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szűntette meg, az igazságügy-miniszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
	(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, 

	a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el, 
	b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását, 
	c) a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy az ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, feltéve hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

123.§

	(1) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését   (teljes ülését). Ha a közgyűlés (teljes ülés) a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább. 

	(2) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a  kamarában tisztséget nem viselhet. 

	(3) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. 

	(4) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. 

124.§

	(1) A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatá-sukat az elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügy-miniszternek.

		(2) Az Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a területi szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.

xvi. fejezet
Záró rendelkezések

125.§

		(1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. 

		(2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 13.§-ának (2) bekezdése, az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet, az ennek módosításáról szóló 1991.évi XXIII. törvény, 1994. évi XC. törvény és 1995. évi I. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 6/1983. (VII.28.) IM rendelet  és az azt módosító 9/1991. (VII.18.) IM rendelet a hatályát veszti.

		(3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar Ügyvédi Kamarát kell érteni.


126.§


		(1) A kamarának az alapszabályát és a Magyar Ügyvédi Kamarának az Alapszabályát 6 hónapon belül kell megalkotnia. 

		(2) A  kamarának és a Magyar Ügyvédi Kamarának 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia a szabályzatait és iránymutatásait, és ennek eredményeként e törvénynek megfelelően módosítania kell, szükség esetén újat kell alkotnia.


127.§


		(1) A törvény hatálybalépésekor működő ügyvédi irodának a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével alapító okiratot kell a kamarához benyújtania. Ha az ügyvédi iroda ennek határidőben  nem tesz eleget, akkor a továbbiakban ügyvédi irodaként nem működhet. 

		(2) Az ügyvédi iroda jogszerűen használt neve a törvény hatálybalépése után is használható. 

		(3) Külföldi ügyvéd vagy külföldi ügyvédi iroda a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével kizárólag e törvény szerint végezhet tevékenységet.





128.§


		(1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet. 

		(2) Annak az ügyvédjelöltnek, aki ügyvédjelölti joggyakorlatát e törvény hatályba lépése előtt megkezdte, joggyakorlatának teljesítésére és időtartamára az e törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

		(3) A törvény hatálybalépése előtt megválasztott kamarai tisztségviselők és kamarai bizottsági tagok megbízatásának időtartamát a törvény nem érinti.


129.§

		(1) A törvény hatálybalépése előtt elkövetett fegyelmi vétség a hatálybalépéstől számított 1 év alatt évül el, kivéve ha az elévülési időből ennél kevesebb van hátra. 

		(2) Ha az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a hatálybalépésig első fokú határozatot nem hoztak, az eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

		(3) A törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.


130.§


		Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget és a kirendelés ellátásának díját, valamint az ügyvédjelölti joggyakorlatot rendelettel szabályozza.


I N D O K O L Á S 
az ügyvédekről szóló törvényjavaslathoz

Általános indokolás


	Az ügyvédekre vonatkozó jogi szabályozás történeti előzménye az ügyvédi rendtartás tárgyában kiadott 1874. évi XXXIV., majd az 1937. évi IV. törvénycikk. Jelen korunkban az ügyvédségről az 1983. évi 4. törvényerejű rendelet rendelkezik. A törvényerejű rendeletet jelentősen módosította az 1991. évi XXIII. törvény. Ez a módosítás új korszakot nyitott az ügyvédi hivatás szabályozásában: elismerve az ügyvédi magángyakorlatot megszüntette a munkaközösségi szerveződést, lehetővé tette az ügyvédi tevékenység egyéni ügyvédként, illetve ügyvédi irodában való folytatását. A módosítás az ügyvédi kamarai felvételre való jogosultságot  mint alanyi jogot szabályozta.

	Az új jogszabály hatására átalakulás kezdődött az ügyvédi karban. Az ügyvédi pályát választók száma jelentősen emelkedett (1800 főről 7200 főre),  az ügyvédi tevékenység folytatása sokszínűbbé vált. Ma már az egyéni ügyvédektől a külföldi kapcsolatokkal is rendelkező ügyvédi irodákig terjed a tevékenységi formák skálája. 

	A módosítás óta eltelt több mint 5 év lehetővé teszi a gyakorlati tapasztalatok  elemzését és a fejlődés irányának meghatározását. Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy erősíteni kell az ügyvédi pálya szakmai színvonalának megőrzését, és hatékonyabb eszközöket kell biztosítani a kar etikai tisztaságának megőrzéséhez. 

	A jogfejlődésünkben bekövetkezett egyéb változások is hatással vannak az ügyvédségre vonatkozó szabályozásra. A civil társadalom intézményesülése érdekében megindult a gazdasági és szakmai kamarák létrehozása. A kamarák mint köztestületek törvényben meghatározott közfeladatokat látnak el. A gazdasági jog területén megjelent új törvények szintén  befolyásolják az ügyvédi tevékenységet. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási szándéka felveti a törvényerejű rendeletnek a csatlakozás miatt szükséges harmonizáció szempontjából történő áttekintését is. Indokolt továbbá az ügyvédekre vonatkozó szabályozást az igazságszolgáltatási reformhoz kapcsolni.

	A jogrendszerünkben történt változások, valamint a gyakorlati tapasztalatok tükrében az ügyvédség új törvényi szintű szabályozására van szükség. Az ügyvédekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) korszerű rendelkezéseket vezet be, fenntartva az ügyvédi pálya nyitottságát, az ügyvéddé válás alanyi jogát. Új kategóriák létrehozásával (alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó) igazodik a gyakorlat igényeihez. A szabályozás fő törekvése az ügyvédi kar szakmai felkészültségének biztosítása, az ügyvédi hivatás méltó gyakorlásának elősegítése. 


Részletes indokolás

ELSŐ RÉSZ
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Általános elvek
Az 1.§-hoz

	Az ügyvédekről szóló Javaslat általános elvként rögzíti, hogy az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával elősegíti a megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Ezek során törvényes eszközöket vesz igénybe, segítségét törvényes módon nyújtja. Az ügyvédnek törekednie kell arra is, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat a bírósági per elkerülésével, megegyezés útján intézzék el. 

A 2.§-hoz

	A Javaslat garanciális alapelvként rögzíti, hogy az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága előtt eljárhat. Jogszabály-szerkesztési szempont miatt a Javaslat a bíróság és a hatóság kifejezéseket összevonja, ezért ahol a Javaslat hatóságot említ, ott a bíróságot is érteni kell. Miután vannak olyan jogesetek, amelyek nem a hatóságok előtt zajlanak, a Javaslat kimondja hogy az ügyvéd minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Ez azonban nem érinti a különböző jogszabályoknak az ügyfél személyes eljárási kötelezettségét előíró rendelkezéseit. 


A 3.§-hoz

	Az ügyvédi tevékenység függetlenségének leszögezése garanciális szabály. A függetlenség egyrészt azt jelenti, hogy az ügyvéd nem utasítható, és nem vállalhat olyan kötelezettségeket, amelyek a függetlenségét veszélyeztetik. E szabállyal függ össze pl. a munkaviszonyban állás tilalma. Másrészt ez a függetlenség nem korlátlan, hiszen az ügyvédnek a hivatását mindig a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. E szabad és független hivatáshoz az ügyvédnek a tevékenységében is méltó magatartást kell tanúsítania. A (3) bekezdés az olyan ügyvédi közreműködést tiltja meg, amely jogszabályok kijátszására, jogszabály megkerülésére irányul. 

A 4.§-hoz

	A szabad ügyvédválasztás jogát a Javaslat  alapelvként rögzíti. 

Az ügyvédi tevékenység
Az 5.§-hoz

	A gazdasági, társadalmi életben bekövetkezett változások hatására átalakult az ügyvédi tevékenység. Napjainkban az ún. klasszikus ügyvédi tevékenység kibővült. Ezért az (1) bekezdés felsorolja a klasszikus tevékenységeket: az ügyfél képviseletét, a büntetőjogi védelmet, a jogi tanácsadást, az okirat szerkesztést és az ezekhez kapcsolódó pénz és értéktárgy letéti kezelését. Ezek végzésére - a (2) bekezdés szerint - ellenérték fejében, rendszeresen kizárólag ügyvéd jogosult. 

	A (2) bekezdés rendelkezése alól törvény kivételt tehet. Ilyen kivételnek minősül pl. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló 1994. évi I. törvény, amelynek 44. cikk 7. pontjában hivatkozott XII. c. melléklete a jogi szolgáltatások köréből kiemeli a tárgyat érintő jogi vonatkozású üzleti konzultációt. Ezt a tevékenységét tehát nem csak az ügyvédi kamarába bejegyzett ügyvéd vagy a Javaslat által bevezetett külföldi jogi tanácsadó végezheti. 

	A Javaslat az átmeneti rendelkezések között kimondja, hogy az 5.§ (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett ilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatálybalépése előtt alkotott alacsonyabb szintű jogszabályok alapján végezhető ilyen tevékenység (pl. beadványok készítése adó- ügyekben az adótanácsadói tevékenység körében). A törvény hatálybalépése után viszont alacsonyabb szintű jogszabály ilyen kivételt már nem hozhat létre, az csak törvényben történhet meg.

	Az 5.§ (3) bekezdése azokat a tevékenységeket sorolja fel, amelyek végzését a mai gazdasági élet követeli meg az ügyvédtől. Gyakori, hogy az ügyvéd adótanácsadói, ingatlanközvetítői, pénzügyi tanácsadói tevékenységgel egészíti ki az ügyvédi tanácsadást. E tevékenységeket - természetesen - az ügyvéd akkor láthatja el, ha ez irányú megfelelő végzettséggel is rendelkezik. A (3) bekezdés f) pontja ilyen kiegészítő tevékenységek végzésére alacsonyabb szintű jogszabály által meghatározott lehetőséget ad. Ez az alacsonyabb szintű jogszabály azonban helyi önkormányzati rendelet nem lehet.  

Összeférhetetlenség
A 6.§-hoz

	Az összeférhetetlenség alapvető szabályát az (1) bekezdés határozza meg. Az összeférhetetlenség tilalma kétirányú. Egyrészt vonatkozik arra, hogy az ügyvéd mely jogviszonyban nem állhat (munkaviszonyban, szolgálati viszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban), nem lehet közalkalmazott és köztisztviselő. A sajátos jogviszony megfogalmazása helyett nevezi meg a Javaslat a közjegyzői, illetve a főállású polgármesteri tisztséget. 

	Az összeférhetetlenség tilalma másrészt a végzett tevékenység oldaláról közelít. Visszaélésre adna alkalmat, ha az ügyvéd személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet végezhetne. Az ügyvéd kötelezettsége a jogkereső közönség számára való eljárás, amely személyes munkavégzést jelent. Az ügyvédnek a korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozásból való kizárásának oka az, hogy mint ügyvéd a 10.§ szerint korlátlanul felel az általa okozott kárért. 

	A (2) bekezdés azokat a tevékenységeket sorolja fel, amelyek esetlegesen az (1) bekezdés tilalmába ütközhetnek, mégis a végzésük nem sérti az összeférhetetlenség szabályát, így pl. tudományos, művészeti, sport tevékenység végezhető munkaviszonyban. Az oktatói tevékenység nemcsak a jogi oktatást teszi lehetővé az ügyvédek számára, hanem minden más oktatói munkát. 

	A jelenleg hatályos szabály szerint az ügyvéd végezhet igazságügyi szakértői tevékenységet. Az eljárási törvények rendelkezései ma is kizárják, hogy ugyanazon ügyben az ügyvéd szakértő és jogi képviselő is legyen. Mindezek ellenére tiszta helyzetet az eredményez, ha a perbeli szerepek nem cserélődnek; az ügyfelek esetleges megtévesztésének, a bírósággal való összefonódásnak a gyanúja sem merülhet fel. Ezért az ügyvéd a törvény hatálybalépését követően igazságügyi szakértői tevékenységet nem folytathat. Az egyéb szakértői tevékenység, amely nem kapcsolódik ilyen szorosan az igazságszolgáltatáshoz, továbbra is ellátható lesz. A fenti összeférhetetlenségi szabály hatálybalépését követően az ügyvédnek az igazságügyi szakértői mivoláról le kell mondania, ha az ügyvédi hivatást választja. (A jelenlegi helyzet szerint ez tíznél kevesebb ügyvédet érint.)

	Nem összeférhetetlen továbbra sem az ügyvéd választott bírói tevékenysége, a nemzetközi gyakorlatban is általános az ügyvédek ebben való részvétele. A választottbíróság a jogi közvetítés egyik formája, amelyet az ügyvédek - a per elkerülési technikák között - sűrűn alkalmaznak, így megalapozott gyakorlati készséggel rendelkeznek e munka ellátására. 

	Az országgyűlési képviselőség ügyvédek által való ellátásának történelmi hagyományai vannak. Megjegyezzük, hogy a Javaslat 18.§-a módot ad az ügyvédnek arra, hogy a kamara engedélye nélkül szüneteltesse tevékenységét, ha ilyen jogviszonyban áll. Így elkerülhető, hogy a képviselői munkája az ügyvédi hivatás ellátásának rovására történjék.  

	A (2) bekezdés f) pontjában szereplő munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagság engedélyezését a jogi szakszerűség megjelenítése indokolja. A külföldi joggyakorlat is széleskörben ismeri az ügyvédek ilyen részvételét a vállalkozásokban. 

	Az alapítványok kuratóriumi tagsága, illetve az alapítványokban való tisztségviselés szintén megengedhető, hiszen e tevékenységeket az alapítvány javára végzik, és személyes haszon, illetve anyagi felelősség nem keletkezik. 

	A (3) bekezdés technikai jellegű szabály, miszerint az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezéstől számított 15 napon belül köteles az ügyvéd a kamarának bejelenteni. 

A 7.§-hoz

	A Javaslatnak ez a rendelkezése a hatályos tvr. 7.§-ának az Alkotmánybíróság 52/1996. (XI.14.) AB határozata szerint módosult szövegének felel meg. Az Alkotmánybíróság ugyanis azt állapította meg: a bírói függetlenség védelme és ezáltal annak az alkotmányos alapjognak a biztosítása, hogy bárki ügyében független és pártatlan bíróság járjon el, alkotmányosan indokolttá teszi az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának olyan korlátozását, amely szerint az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész volt. Arra azonban nincs alkotmányos indok, hogy a volt hatósági érdemi ügyintéző esetén is fennmaradjon ez a kizárás, mivel ez a helyzet az említett védendő alkotmányos alapjogot nem érinti. Erre való tekintettel semmisítette meg az Alkotmánybíróság a rendelkezésnek a hatóságokra és érdemi ügyintézőikre vonatkozó részét.

Titoktartási kötelezettség
A 8.§-hoz

	Az ügyvédi működés garanciális szabálya az ügyvédi titoktartás, amely korlátlan: 
	- minden olyan tényre és adatra kiterjed, melyről az ügyvéd hivatásának ellátása során szerzett tudomást,
	- független a megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvéd erre akkor is köteles, ha a megbízási jogviszony a megbízóval nem jött létre, vagy megszűnt,
	- független az ügyvédi működéstől, azaz az ügyvéd e mivoltának megszűnése után is fennmarad.

	A (2) bekezdés kiterjeszti a titoktartási kötelezettséget az iratokra is. Szigorít a jelenlegi szabályon a Javaslat annak kimondásával, hogy a hatósági vizsgálat sem törheti át a titoktartási kötelezettséget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyvéd nem köteles a hatóságok számára feltárni az általuk keresett iratokat, azonban - mivel a hatóság eljárását nem akadályozhatja - azokat elrejteni, megsemmisíteni nem jogosult. 

	A (3) bekezdés szerint a titoktartási kötelezettség alól felmenthető az ügyvéd, kivételt képez ez alól a büntető eljárásban ellátott védelem. A büntetőeljárásban a védő önálló státuszt tölt be, eljárási cselekményei függetlenek a védencétől, ezért nincs olyan személy, aki felmenthesse őt a védőként megismert tények és adatok titoktartása alól . Az ügyvéd ezért az ilyen adatokról és tényekről nem hallgatható ki tanúként, ez a szabály megakadályozza a vádlott esetleges olyan befolyásolását is, amelynek hatására a felmentést megadná a védőnek. Az ügyvéd mellett e tilalom vonatkozik az alkalmazott ügyvédre is, akire 88.§ (1) bekezdése szerint általában az ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabály garanciális volta és az esetleges bizonytalanságok elkerülése miatt azonban szükséges az alkalmazott ügyvéd nevesítése.

Díjazás
A 9. §-hoz


	Az ügyvédet az általa elvégzett munkáért megbízási díj, illetve az ezzel kapcsolatos költségtérítés illeti meg. A (2) bekezdés szerint az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. E szabad megállapodás nem korlátozható az ügyvédi díjszabásra vonatkozó szabályzat kiadásával. Az ügyvédi kamara minden tagjára kötelező szabályzat ugyanis a kartellizálódás és a szabad verseny megakadályozásának tilalmába ütközhet. E körben nem kötelező jellegű iránymutatás kiadása azonban lehetséges, ha az az ügyfelek érdekében, tájékoztató jelleggel történik.


Anyagi felelősség 
A 10.§-hoz

	Az ügyvéd az általa okozott kárért a Polgári Törvénykönyv alapján felel annak, akinek kárt okozott. A károk megtérítésének biztonságát szolgálja az ügyvédi felelősségbiztosítás, amelyet az ügyvédi működés tartama alatt fenn kell tartani. A felelősségbiztosítás az ez idő alatti károkozó cselekményhez kötődik. Így ha a károkozó cselekmény az ügyvédi működés alatt történt, de a kár később - ennek megszűnése után - következik be, a felelősségbiztosítás kiterjed e kárra is. Például az ügyvéd az ingatlan adás-vételi szerződést nem nyújtja be a földhivatalhoz, viszont a benyújtás - az ingatlannyilvántartási bejegyzés - hiányáról az ügyfél csak később értesül, az ügyvéd károkozásáért a biztosító felel. A felelősségbiztosítás az ügyvéddé válás feltételei között is szerepel, ha az ügyvéd ilyet nem köt, nem vehető fel a kamarába, vagy ha e feltétel nem áll fenn folyamatosan, kamarai tagságát meg kell szüntetni. 



Névhasználat
A 11.§-hoz

	Az ügyvédi névhasználat törvénybe foglalása az ügyvédi hivatáshoz méltatlan vagy reklámcélokat szolgáló nevek használatát kívánja megakadályozni. Lehetnek olyan esetek, amikor az ügyvéd családneve túlságosan gyakori, így az összetévesztésre adna alkalmat. Az ilyen esetben a névhasználat törvényi szabályától kizárólag az ügyvédi kamara szabályzata szerint lehet  eltérni. 

Az ügyvédi kamara
A 12.§-hoz

	Az ügyvédi kamara törvény által alapított köztestület. A Ptk. 65.§-ának (1) bekezdése szerint a köztestületek jogi személyek. A kamara által ellátható közfeladatokat a (2) bekezdés sorolja fel. 

	Az ügyvédi kamara területi kamaraként, mely szintén köztestület, valamint országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik. Az országos kamarának a területi kamarák a tagjai.


MÁSODIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI KAMARAI TAGSÁG
II. FEJEZET
A KAMARAI TAGSÁG KELETKEZÉSE

Felvétel a kamarába
A 13.§-hoz

	Az ügyvédi tevékenység végzésére az jogosult, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette. Ügyvédi tevékenységet végez az alkalmazott ügyvéd is, de nem kamarai tag.

	A kamarába - kérelmére - azt kell felvenni, aki a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a) pont feltételül szabja a magyar állampolgárságot. Ez alól akkor van kivétel, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A jelenleg hatályos törvényerejű rendelet kizárólag magyar állampolgárok felvételét teszi lehetővé az ügyvédi kamarába. A világ legtöbb országában az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltétele az állampolgárság megléte. A Javaslat kompromisszumos megoldást tartalmaz: az ügyvéddé válás feltétele a magyar állampolgárság, kivéve ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Így ha valamely országgal nemzetközi szerződés jön létre e tárgyban  - feltételezve, hogy a nemzetközi szerződésben a magyar ügyvédek is felmentést kapnak a szerződő fél országában az állampolgársági feltétel alól - a külföldiek is felvehetők lesznek az ügyvédi kamarába. 

	A büntetlen előélet az ügyvédi kar etikai tisztaságának megőrzéséhez szükséges. A d) és e) pontban megfogalmazott képesítési feltételek pedig a szakmai hozzáértés megteremtése miatt szükségesek. 

	Az f) pont szerinti felelősségbiztosítás, valamint a g) pont szerinti irodahelyiség az ügyvédi tevékenység működési feltételei. 

	A (4) bekezdés azokat a feltételeket sorolja fel, amelyek esetén a kérelmező felvétele a kamarába kizárt. Az a) pont az összeférhetetlenségi szabályt határozza meg. A b) és c) pont esetén az ügyvéd olyan bűncselekményt követett el, illetve olyan büntetésben részesült, amely esetén nem láthat el ügyvédi tevékenységet. A d) pont szerint az, akit az ügyvédi kamarából kizártak -, amely fegyelmi vétség elkövetése esetén fegyelmi büntetés - szintén nem vehető fel a kamarába a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. 

	Nem képes az ügyvédi munkát ellátni, és ezért nem vehető fel a kamarába az , aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, illetve aki gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk.17.§). 

	A jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest új szabály az f) pontban megfogalmazott rendelkezés. Eszerint nem vehető fel a kamarába, aki életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. A gyakorlatban előfordulhatnak olyan esetek, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, azonban nyilvánvaló, hogy ilyen életmód vagy magatartás esetén az ügyvéd elvesztené azt a bizalmat, amit vele szemben az ügyfelek támasztanak. E szabály kimondása segítséget nyújt a kamara számára azokban a határesetekben való eljárásra, amely e közbizalom megőrzéséhez szükséges. Már itt meg kell jegyezni, hogy ez a jog nem adhat visszaélésre alkalmat a kamarának. Ha ugyanis az ügyvéd felvételi kérelmét elutasítják, az általános szabályok szerint a kérelem elutasítása ellen bírósághoz fordulhat, a bírói kontroll megakadályozza az e joggal való visszaélést, esetlegesen a méltánytalan elutasítást. A közbizalomra érdemtelenség fogalmát a jogalkalmazásnak kell kialakítania, ez a törvényben taxatív felsorolással nem határozható meg. 

A felvétel iránti eljárás felfüggesztése, 
a kérelem elbírálása
A 14. és 15.§-hoz 

	Olyan esetekben, amikor a kérelmező ellen  közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt eljárás indul, a kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ez a felfüggesztés addig tart, amíg a büntetőeljárás. A felfüggesztésről hozott határozat esetén garanciális szabály, hogy ellene jogorvoslatnak van helye. A felvételi kérelem elbírálására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a 15.§, és a bírósági eljárásban a közigazgatási perekre irányadó szabályokat írja elő azzal, hogy a bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja. 

Az ügyvédi eskü
A 16.§-hoz

	Az ügyvédi eskü letétele az ügyvédi tevékenység megkezdésének feltétele, amelyet a felvételt követő egy hónapon belül kell letenni. Ha ezt az ügyvéd nem teszi meg, akkor a 20.§ (1) bekezdésének f) pontja alapján kamarai tagsága megszűnik. Természetesen  ha az ügyvéd az eskü letételében akadályozva van, az (5) bekezdés alapján a határidő meghosszabbodik. 

Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése
A 17. és 18.§-hoz

	A 18.§ (2) bekezdése szerint a szüneteltetés alatt az ügyvéd munkaviszonyban, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban állhat, azonban egyéb tevékenységet ekkor sem folytathat, pl. gazdasági vállalkozást az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt sem végezhet. 


A kamarai tagság területi hatálya
A 19.§-hoz

	A 19.§ szabálya a köztestületiségből ered, emiatt szükséges azt kimondani, hogy az ügyvéd csak egy köztestületnek, azaz a területi kamarának lehet a tagja. A kamara közfeladatainak ellátása miatt az ügyvéd csak annak a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát, amelynek a tagja. Ellenkező esetben a kamara a közfeladatait, nevezetesen az ügyvédi tevékenységre vonatkozó feltételek fennállásának ellenőrzését nem tudná ellátni.  

	A (2) bekezdés szabálya az iroda áthelyezéséről szól. Ha az ügyvéd az irodáját más kamara területére kívánja áthelyezni, ügyvédi kamarai tagságát is át kell jegyeztetnie a másik kamarába. 

III. FEJEZET
A kamarai tagság megszűnése
A 20.§-hoz

	 Az ügyvédi kamarai tagság megszűnésének egyes esetei a felvételhez előírt feltételek megszűnése esetén állnak be, illetőleg akkor, amikor az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott [a) és b) pont].  A c) pont a kamarai tagdíj meg nem fizetése esetéről rendelkezik. Ugyanígy az összeférhetetlenség meg nem szüntetése, vagy esetlegesen az ügyvéd cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezése, vagy gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelenné válása a kamarai tagság megszűnését vonja maga után. Ha az ügyvéd a szüneteltetés engedélyezett határidejének lejártát követően a tevékenységét nem folytatja, törvényen kívüli állapot jön létre, hiszen az ügyvéd kamarai tag, viszont ügyvédi tevékenységet nem végez. Ez az állapot nem tartható fenn, így ebben az esetben az ügyvéd kamarai tagságát meg kell szüntetni. (Természetesen nem állhat elő ilyen helyzet, ha az ügyvéd nem meghatározott ideig tartó szüneteltetésre kapott engedélyt). A kamarából való kizárás - a h) pont szerinti szabály - fegyelmi büntetés következménye. 

	A § további rendelkezései technikai szabályokat tartalmaznak a megszűnéssel kapcsolatosan. Kiemelendő, hogy az a)-c) pont alapján történő megszüntetésnek további következménye, hogy ezen okok miatti megszűnés esetén az ügyvéd újbóli kamarai felvételének csak 1 év elteltével van helye. 

A 21.§-hoz 

	Az ügyvédekről a kamara nyilvántartást vezet, és amikor az ügyvédet a kamarába felveszik, ügyvédi  igazolvánnyal látja el. A nyilvántartásban és az ügyvédi igazolványban szereplő adatokat a 115.§ sorolja fel. Amikor az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, a kamara törli a nyilvántartásból, és az igazolványát visszavonja. Az ügyfelek védelmét szolgálja, hogy amikor az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, e tényt a kamara egy országos napilapban közzéteszi. Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a kamarai tagsággal már nem rendelkező ügyvéd még ügyvédi tevékenységet lát el. 

HARMADIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI MŰKÖDÉS
IV. FEJEZET
A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY

A megbízás létrejötte
A 22. és 23.§.-hoz 

	A Javaslat e §-ai a megbízási jogviszony általános szabályait tartalmazzák. A 22.§ (2) bekezdése szerint a megbízást a tanácsadás esetét kivéve írásba kell foglalni. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy az írásba foglalásra az ügy sürgős ellátására tekintettel nincs mód, ezért mondja ki a Javaslat: az írásba foglalás  elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti. Azaz a megbízás abban az esetben is létrejön, ha felek az (1) bekezdésben meghatározottakban megállapodtak. Az ügyfelek védelmét jelenti azonban, hogy ilyen esetben a megbízás tartamának bizonyítása az ügyvéd feladata. 

A megbízás megszűnése, a megbízás 
elvállalásának korlátai
A 24. és 25.§-hoz 

	A megbízás megszűnésének garanciális szabályait fekteti le a 24.§. Fontos szabály, hogy az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását köteles a hatóságnak írásban bejelenteni. Ez megakadályozza az olyan késlekedést, amely abból fakadna, hogy a hatóság erről a tényről nem tud. A megbízás elvállalásának korlátai körében a hatályos rendelkezésekhez képest új rendelkezést tartalmaz a (4) bekezdés, miszerint az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozóhatóság tagjaként eljárt. 

A meghatalmazás
A 26.§-hoz 

	A Javaslat új rendelkezésként leszögezi, hogy a megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat, e szabályt a gyakorlat igényelte. A (3) bekezdés szerint az olyan személyeknél, akik írni, olvasni nem tudnak, vagy nem képesek, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba  kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte. 


Az okirati ellenjegyzés
A 27.§-hoz 

	Régi igényt pótol az okirati ellenjegyzés fogalmának rögzítése a törvényben. Ez a meghatározás azonos a Polgári perrendtartás módosítására irányuló törvényjavaslatban foglaltakkal. 

Beszámítás
A 28.§-hoz 

	A beszámítás a polgári jogban ismert klasszikus kategória, amelynek lehetővé tétele az ügyvédi tevékenység körében is indokolt. Annak elkerülésére, hogy a beszámítási jog gyakorlásából az ügyfelet méltánytalanság érje, a Javaslat az ügyvéd értesítési kötelezettségét írja elő a beszámítási jog gyakorlásáról. Ha pedig az értesítést követő 30 napon belül a megbízó a megbízói díjjal vagy a költségtérítéssel kapcsolatosan bírósághoz fordul, keresetet nyújt be, az ügyvéd nem élhet a beszámítási joggal. A polgári jog szabálya szerint fogalmazódnak meg azok a szabályok, amely esetben kizárt a beszámítás. 



Az iratok átvétele és kiadása, 
a letétkezelés szabályai
A 29. és 30.§-hoz 

	Az iratok átvételének és kiadásának szabályai tételesen rögzítik, mi a teendő azokkal az iratokkal kapcsolatosan, amelyeket az ügyvéd a megbízótól vesz át, illetőleg a megbízás megszűnése után melyek azok az iratok, melyeket a megbízó számára ki kell adni. 

	A szabályozás törvényi szintre emelését jelenti a letéti kezelés általános szabályainak megfogalmazása, amelyet jelenleg az ügyvédi kamara szabályzata tartalmaz. A letétek helytelen kezelése az ügyfeleknek súlyos  károkat okozhat, ezért védelmükben fontos a szabály törvényben való rögzítése. A letétkezelés fő eleme, hogy csak megbízáshoz kapcsolódóan teljesítheti az ügyvéd, így pl. megbízás nélkül a letét megőrzése banktevékenységnek minősülne, és visszaélésekre adna alkalmat. A letét átvételéről letéti szerződést köteles az ügyvéd készíteni, és a letétekkel való visszaélés megakadályozására mondja ki a Javaslat (3) bekezdése, hogy a letétet az ügyvéd nem hasznosíthatja, és nem is fogadhat el olyan megbízást, amely letét felhasználására hatalmazza fel. 


V. FEJEZET
AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE
A 31-36.§-hoz

	A kirendelés, a kirendelt ügyvéd jogainak és kötelezettségeinek szabályait írja elő a Javaslat 31-36. §-a. A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállítása jelenleg is létező szabály, ez azonban a gyakorlatban kevésbé érvényesül. A kamarának mint köztestületnek az igazságszolgáltatással kapcsolatos közfeladatai is vannak. Ezért mondja ki a Javaslat, hogy a kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet, amelyet a hatóságok rendelkezésére bocsát. A kirendelt ügyvédi jegyzéket a kamara úgy köteles összeállítani, hogy azon a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen (36.§ (1) bek.). A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításánál a kamara az egyenlőség elvét alkalmazza (36.§ (2) bek.). A kirendelt ügyvédi tevékenység tartalmi követelményeit erősíti a Javaslat a kirendelt ügyvéd kötelezettségeire (31.§ (2) bek.), helyettesítésére (33.§), valamint a felmentésére (34.§) vonatkozó részletszabályokkal. Annak érdekében, hogy a kirendelt ügyvéd távolmaradása miatt a határidőhöz kötött eljárási cselekmény lefolytatása ne hiúsuljon meg, a kamara pihenő és munkaszüneti napokon köteles ügyvédi ügyeletet biztosítani (31.§ (3) bek.). 


VI. FEJEZET
FEGYELMI FELELŐSSÉG

Fegyelmi vétség 
A 37.§-hoz

	Garanciális jelentősége van annak, hogy az ügyvédek felelősségének szabályai  a törvénybe kerüljenek. Az ügyvéd függetlenségének, önálló felelősségvállalásának biztosítéka, hogy törvényi szinten szabályozzák ezeket a kérdéseket. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd akkor, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott  kötelességét vétkesen megszegi, továbbá akkor is, ha az ügyvédi tevékenységén kívüli  vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. 

Büntetések
A 38. és 39.§-hoz

	A fegyelmi büntetések körét a Javaslat háromra csökkenti, megszüntetve a megrovás és a szigorú megrovás kettősségét, ezek ugyanis a gyakorlatban nem voltak jól elkülöníthetők. Ezáltal viszont megnő a megrovás fegyelmi büntetés súlya, mert csekély jelentőségű ügyben mód van figyelmeztetés alkalmazására, a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett. 

	A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegéig terjedhet, ami jelenleg 50 000 Ft. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályának rendelkezései az irányadók, azaz a kamara dönti el, hogy a pénzbírságból befolyt összegeket a kiszabó területi kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamarának esetlegesen meghatározott célokat szolgáló alapjába rendeli-e utalni. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés a kamarából való kizárás. 


A kizárás végrehajtásának felfüggesztése
A 40.§-hoz

	A kizárás végrehajtását az ügyvédi kamara 3 évre függesztheti fel. Ha azonban a felfüggesztés időtartama alatt az ügyvéd újabb fegyelmi vétséget követ el, amely miatt jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani. Előfordulhat, hogy az ügyvéd a kizárást követően meghatározott idő eltelte után visszakerül az ügyvédi pályára, és ismételten fegyelmi vétséget követ el. Ebben az esetben az újból kiszabott kizárást már felfüggeszteni nem lehet. 

Elévülés
A 41.§-hoz

	Elévülés miatt nem lehet a fegyelmi eljárást lefolytatni, ha a területi kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt az eljárást nem kezdeményezte, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt. Ennél hosszabb határidő letelte után nem indokolt fegyelmi eljárást kezdeményezni, attól már hatékony eljárás nem várható. Ha pedig a fegyelmi vétség bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény elévülési idejével azonos a fegyelmi vétség elévülésének ideje. Az előzetes vizsgálat időtartama alatt az elévülés nyugszik, így akadályozható meg, hogy az előzetes vizsgálat ideje alatt esetlegesen bekövetkezzék a fegyelmi vétség elévülése. 

Eljáró szervek
A 42.§-hoz

	A fegyelmi eljárás fórumrendszere nem változik. Első fokon a területi kamara, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara jár el. A másodfokú fegyelmi határozat ellen bírósághoz lehet fordulni, a közigazgatási perekre irányadó szabály szerint. A Polgári perrendtartás módosításáról szóló, az Országgyűléshez már benyújtott törvényjavaslat meghatározott esetekben a közigazgatási perek egyfokú eljárását írja elő. Az ügyvédi kamara fegyelmi határozatai e körbe tartoznának. A bírói szintek csökkentése a fegyelmi eljárás elhúzódását akadályozhatja meg. 



A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott
A 43.§-hoz

	A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott a kamara elnökének megbízásából jár el, a kamarai gyakorlat szerint az ún. kamarai  ügyész funkcióját látja el. 

Kizáró okok
A 44. és 45.§-hoz

	A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el az, akivel szemben kizáró ok merül fel. A pártatlanság érvényesülése, a tárgyilagos elbíráláshoz fűződő érdek miatt fontos, hogy a fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként ne járhasson el olyan személy, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója, akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, aki az eljárást kezdeményezte, azaz a területi kamara elnöke, a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt, valamint akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható. 

	Mind a fegyelmi tanácsba jelölt tag, mind a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Elfogultsági kifogást az eljárás alá vont ügyvéd is előterjeszthet. A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. 

Az előzetes vizsgálat
A 46.§-hoz

	A jelenlegi fegyelmi eljárási konstrukciót megőrizve tartalmazza a Javaslat az előzetes vizsgálat szabályait. Új szabály a mostani rendelkezésekkel szemben, hogy az előzetes vizsgálatot nem lehet az ügyvéd tudta nélkül folytatni, hanem annak elrendeléséről a kamara elnöke haladéktalanul köteles tájékoztatni az ügyvédet és közölni az eljárás okát. 

	Az előzetes vizsgálat azért szükséges, mert sok esetben a panasz kivizsgálása során nyilvánvalóvá válik, a cselekmény nem olyan súlyú, hogy az fegyelmi eljárás megindítását indokolttá tenné. A tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása a fegyelmi megbízott feladata. Garanciális szabály, hogy az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni, és ezt csak indokolt esetben, egy ízben lehet további 3 hónappal meghosszabbítani.


 A kamara elnökének intézkedései
A 47.§-hoz

	Az előzetes vizsgálat lefolytatása után a fegyelmi megbízott a jelentését átadja a kamara elnöke részére, aki vagy megszünteti az előzetes vizsgálatot, vagy az eljárás megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, vagy elrendeli a fegyelmi eljárást. Ezekről az intézkedésekről a panasz előterjesztőjét és az eljárás alá vont ügyvédet értesíteni kell. A panasz előterjesztője az előzetes vizsgálat megszüntetése, valamint a figyelmeztetés ellen fellebbezhet. Ha a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást, az ellen fellebbezésnek helye nincs, hiszen az a panasz előterjesztője kérelmének megfelelő. Az eljárás alá vont ügyvéd az (1) bekezdés b) pontjában foglalt figyelmeztetés ellen fellebbezhet, ilyenkor a figyelmeztetés a hatályát veszti, és a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. 


A fegyelmi eljárás megindítása
A 48. és 49.§-hoz

	A fegyelmi vétség gyanúja esetén a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. Az elrendelést nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról már lemondott. Ezt követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét. 


Az első fokú fegyelmi tanács eljárása
Az 50.§-hoz

	Az előzetes vizsgálat iratainak a beérkezése után a fegyelmi tanács elnöke elrendelheti a vizsgálat kiegészítését, vagy kitűzi a tárgyalást, vagy  fegyelmi intézkedést kezdeményezhet. 


A fegyelmi intézkedés
Az 51.§-hoz

	Fegyelmi intézkedésre akkor van lehetőség, ha az ügy  megítélése egyszerű és a fegyelmi vétség egyértelmű. Fegyelmi intézkedésként a kizárás kivételével bármely büntetés kiszabható, és fegyelmi intézkedésként figyelmeztetés is alkalmazható. A fegyelmi intézkedés elleni fellebbezés esetén a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. 

A tárgyalás
Az  52. és 53.§-hoz

	A tárgyaláson az eljárás szereplőinek a részvételét lehetővé kell tenni: az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét is meg kell idézni, a kamara elnökét - aki a fegyelmi eljárást kezdeményezte - értesíteni kell. A (3) bekezdés szerint az ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakaszában  nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, kérdéseket tehet fel. 

	A tárgyalás nyilvánosságát rögzíti az 53.§. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges. 

Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
Az  54.§-hoz

	A gyakorlatban az ügyfelek védelmét szolgálja, hogy az az ügyvéd, aki ellen az ügyész olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat, amelynek büntetési tétele 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb, illetőleg súlyos fegyelmi vétséget követett el, ne vállalhasson ügyvédi megbízást. Ezért ilyen esetekben az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, vagy 3 hónapig, amely egy ízben legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. Nem indokolt a felfüggesztést tovább fenntartani, ha az ügyvédet első fokon felmentették. A felfüggesztő határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelynek azonban nincs halasztó hatálya, és soron kívül kell elbírálni. Az ügyvéd tevékenységének felfüggesztésére kerül sor abban az esetben is, amikor az ügyvéddel szemben az első fokú fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, feltéve hogy annak végrehajtását nem függesztette fel. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, melynek szintén nincs halasztó hatálya.

	Miután az ügyvéd a felfüggesztés ideje alatt ügyvédi megbízást nem vállalhat, viszont megélhetését biztosítania kell, ezért mondja ki az (5) bekezdés, hogy  az ez időtartam alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti és köztisztviselői viszony nem ütközik az összeférhetetlenségnek a 6.§ (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott szabályába. 

Az első fokú fegyelmi tanács határozata
Az  55.§-hoz

	E § a tanácskozás és a szavazás rendjét határozza meg, valamint a fegyelmi tanács határozatának tartalmáról rendelkezik. A határozatot és indokait szóban minden esetben ki kell hirdetni, és 30 napon belül az ügyvéd, képviselője és a kamara részére kézbesíteni kell. 

Jegyzőkönyv
Az  56.§-hoz

	A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvvezető kizárására a 44.§ megfelelően irányadó. 

Fellebbezés
Az 57.§-hoz

	E § a fellebbezés részletes szabályait állapítja meg. 


A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
Az 58.§-hoz

	A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke jelöli ki a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét. 


A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
Az 59.§-hoz

	A másodfokú fegyelmi tanács első lépésben a fellebbezés alaki követelményeit vizsgálja; ha a fellebbezés nem jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be, a fellebbezést a  tanács elutasítja. A többi esetben a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Lényeges szabály, hogy ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja. 

A 60. és 61.§-hoz

	A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács határozatát hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja, ha az első fokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan. Ez abban az esetben áll fenn, ha a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz. Ezen eseteken kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügyet érdemben elbírálja. 

	A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A másodfokú határozat ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint. Ez a jogosultság az ügyvédnek, a képviselőjének és a kamara elnökének van fenntartva.  Új szabály, hogy a perre a Fővárosi Bíróság illetékes, erre azért van szükség, mert így egységes lesz a fegyelmi elbírálási gyakorlat. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

	Miután a fegyelmi eljárás a panasz előterjesztője által kezdődik el, indokolt, hogy a panasz előterjesztője értesüljön arról, mi lett a panasz sorsa, ezért a jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni. Ennek egyéb jogkövetkezménye nincs, a panasz előterjesztője nem fordulhat a fegyelmi határozat ellen bírósághoz. 

Az eljárás felfüggesztése
A 62.§-hoz

	Ha az eljárás alá vont ügyvéd ellen büntetőeljárás indult, a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni; nem lenne indokolt ennek lefolytatása addig, amíg a büntetőeljárás nem zárul le. Emiatt, valamint a fegyelmi eljárás során tehető egyéb intézkedések érdekében (pl. az ügyvéd tevékenységének felfüggesztése stb. miatt) a büntetőügyben eljáró hatóság az ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és annak befejezéséről köteles értesíteni  a kamarát. 

	Előfordulhat, hogy a fegyelmi eljárás során olyan előzetes kérdés merül fel, amelynek elbírálására más hatóság jogosult, ilyen esetben ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig  fel lehet a fegyelmi eljárást függeszteni. 

Új eljárás kezdeményezése
A 63.§-hoz

	Jogerős határozat ellen új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye. Az új eljárás kezdeményezésére a kamara elnökének, az ügyvédnek,  az ügyvéd hozzátartozójának van joga. 

Költség
A 64.§-hoz

	A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi. Ha az eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni. 

A büntetés hatálya és a mentesítés
A 65.§-hoz

	A fegyelmi büntetés hatálya azt jelenti, hogy az ügyvéd a büntetés kiszabásától számított meghatározott ideig ügyvédi kamarai tisztségre nem választható, és a meglevő kamarai tisztsége megszűnik. Ez a határidő pénzbírság esetén 2 év, felfüggesztett kizárás esetén 5 év, kizárást kiszabó határozat esetén 10 év. Kizárás esetén azért szükséges meghatározni a határidőt, mert a (2) bekezdés szerint a hátrányos következmények alól az ügyvéd mentesülhet. A (2) bekezdés kimondja ugyanis, hogy a hátrányos következmények alól  már a határozat jogerőre emelkedését követően mentesítheti az első fokú fegyelmi tanács az ügyvédet. E szabály kizárás esetén úgy módosul, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével van csak a mentesítésnek helye. További feltétel természetszerűleg az, hogy  az ügyvéd a mentesítésre érdemes legyen. 
A 66.§-hoz

	Az ügyvédekre vonatkozó fegyelmi szabályok érvényesítése az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódik, és elnevezése ellenére nem munkajogi kategória. (Más kamarák esetén ezt többnyire etikai eljárásnak nevezik). Ezek a rendelkezések ezért vonatkoznak az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is annak ellenére, hogy ők nem tagjai a kamarának. 


NEGYEDIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES SZERVEZETI SZABÁLYOK
VII. FEJEZET
AZ ÜGYVÉDI IRODA

A 67.§-hoz

	Az ügyvédi tevékenység ügyvédi irodai formában is végezhető. Az ügyvédi iroda jogi személyiséggel rendelkezik. Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. Az alapításhoz alapító okirat szükséges. Az alapító okirat tartalmazza az ügyvédi iroda működési módjait, az iroda vagyonával kapcsolatos jogokat stb. A törvényben felsoroltakon kívül az iroda tagjai egyéb kérdéseket is rendezhetnek az alapító okiratban (pl. kizárják, hogy az ügyvédi iroda tagjai ingatlanközvetítéssel foglalkozzanak). 

Az ügyvédi irodák névjegyzéke
A 68.§-hoz

	Az ügyvédi irodákról a kamara névjegyzéket vezet. Ügyvédi tevékenységet csak az az iroda végezhet, amelyik a névjegyzékben szerepel. A névjegyzékbe a kamara azt az irodát veszi fel, amelynek alapító okirata tartalmazza a törvényben foglaltakat, valamint az alapító okirat nem ütközik jogszabályba. A névjegyzékbe való felvétel új szabálya, hogy az irodának felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A szabály megalkotását az iroda felelőssége új formájának kialakítása indokolta. 

	Az iroda a névjegyzékbe való felvétellel jön létre, és ekkortól - nem pl. az alapító okirat  aláírásától - folytathat ügyvédi tevékenységet.

	A névjegyzék időszerűsége az ügyfelek számára és a kamara egyéb feladatainak gyakorlása céljából fontos, ezért az adatokban való változást az iroda köteles 30 napon belül bejelenteni. 

Felelősség az iroda kötelezettségéért
A 69.§-hoz

	Az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenység kiszélesedéséből fakadóan új típusú feladatokat is ellát. A szabályozásnak utat kell nyitnia a nagyobb létszámú, az európai fejlődéshez hasonló ügyvédi irodák megjelenésének. Ezért szükséges az iroda felelősségi szabályainak megváltoztatása. A 69.§ (1) bekezdése szerint az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségeiért a tag - a meghatározott kivétellel - nem felel.

Az  iroda taggyűlése, a taggyűlés határozatának 
felülvizsgálata
A 70-72.§-hoz

	Az ügyvédi iroda legfőbb szerve a taggyűlés, amely az összes tagot tömöríti, és az irodát érintő minden kérdésben határoz. Egyszemélyes irodánál a taggyűlés hatáskörét értelemszerűen az alapító ügyvéd gyakorolja.

	A taggyűlés határozatának felülvizsgálatánál a kamarának ún. előzetes közvetítő szerepe van.  Az iroda tagja a kamarához fordulhat a taggyűlés határozatának felülvizsgálatáért, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik. A felülvizsgálat során hozott határozat azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a felülvizsgálatot. E szabály nélkül ugyanis a felülvizsgálat értelmetlen lenne,  hiszen nem lenne az összes tagra kiható hatálya. 

	A felülvizsgálat benyújtásának nincs halasztó hatálya, ezért visszaélésszerűen nem akadályozható meg a taggyűlési határozatban foglaltak végrehajtása. A végrehajtást azonban a kamara felfüggesztheti, így elkerülhető, hogy nagyobb érdeksérelem következzék be. A kamara a felülvizsgálat eredményeképpen nem hozhat új taggyűlési határozatot, joga csak a határozat hatályon kívül helyezésére van. 

	Egyebekben a kérelem elbírálására a 15.§-t kell alkalmazni, amiből az következik, hogy a kamara határozatát el nem fogadók a bírósághoz fordulhatnak. Ez azt jelenti, hogy végső eszközként nincs kizárva a bírói út, azonban a kamara felülvizsgálata ezt elkerülhetővé teszi, mivel a kamara közvetítve a felek között előzetesen tisztázza a fennálló vitás kérdéseket. 

Az  iroda névhasználata
A 73.§-hoz

	A § az iroda névhasználatát rendezi. Új lehetőség, hogy az iroda nevében az elhunyt tag neve tovább használható, ha ahhoz a tag életében, vagy halála után az örökösei hozzájárultak. 

Az  irodával létrejött megbízási jogviszony
A 74.§-hoz

	A megbízó a megbízást az irodának adja. Több tag esetén az alapító okiratban meg kell határozni, hogy ki fogadhatja el a megbízást. 

A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése
A 75.§-hoz

	Az ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd is szüneteltetheti a tevékenységét. Mivel ez az iroda többi tagjának munkáját is befolyásolja, ezért az iroda előzetes hozzájárulása szükséges a szüneteltetéshez. Az iroda - akár az alapító okiratban - rögzítheti, hogy a szünetelés engedélyezésére egyhangú vagy többségi határozatot igényel-e. 

Az  iroda megszűnése
A 76.§-hoz

	Az iroda akkor szűnik meg, ha az irodák névjegyzékéből törlik. A (2) bekezdés a) pontja esetén a kamara a törlés előtt felszólítja az irodát, hogy 30 napon belül tegyen eleget az ott meghatározott feltételeknek, így pl. újra kössön felelősségbiztosítási szerződést. Ezen korrigálható feltételek esetében méltányos a határidő engedélyezése a törlés előtt.  

A tagsági viszony megszűnése 
A 77.§-hoz

	Az iroda tagjának tagsági viszonya több okból szűnhet meg, ezeket a Javaslat felsorolja. A tagsági viszony megszűnése elszámolási kötelezettséget von maga után, a tagot megillető vagyonrészt pedig 3 hónapon belül ki kell adni. 

Felmondás
A 78.§-hoz

	A rendes felmondás határideje 3 hónap, e jog szerződésben, illetve alapító okiratban való kizárása vagy korlátozása semmis. 

	Törvényi korlátozást tartalmaz a (2) bekezdés, amely szerint legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható a felmondási idő, ha a felmondás alkalmatlan időre esik. 

	A rendkívüli felmondás olyan esetekben illeti meg a tagot, ha az iroda másik tagja az iroda tevékenységét súlyosan sértő, illetve veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha az alapító okiratban foglaltakat vétkesen megszegte.

Kizárás
A 79.§-hoz

	A kizárást az iroda taggyűlése határozhatja el. A kizárást kimondó határozat ellen a tag a taggyűlés határozatának felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint (71-72.§) kérhet felülvizsgálatot, végső soron pedig a 15.§ alapján bírósághoz fordulhat. 

Vagyoni tagság
A 80. és 81.§-hoz

	A vagyoni tagságot a Javaslat azért teszi lehetővé, mert méltányos, hogy azok az idős ügyvédek, akiknek munkája eredményeként neves ügyvédi irodák épültek ki, ügyvédi tevékenységük befejezése után is élvezhessék a munkájuk eredményét. Így ha a tag kéri, tagságának megszűnése után az őt megillető vagyonrész az irodánál maradhat. Az alapító okiratban kell rendelkezni arról, hogy e vagyon milyen részesedést jelent a vagyoni tagnak, valamint egyéb jogairól és kötelezettségeiről, a vagyonrészt kiadásáról és az elszámolás módjáról.

	A vagyoni tagság mellett az ügyvéd nem végezhet ügyvédi tevékenységet, ezért az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni.

A 82.§-hoz

	Az ügyvédi irodákra egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII.  FEJEZET
AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD

A 83-88.§-hoz

	A gyakorlat igényelte az alkalmazott ügyvéd kategóriájának bevezetését, amely nem ismeretlen jogunkban.  Az 1937. évi IV. törvény már rendelkezett - hasonló tartalommal -  a helyettes ügyvéd intézményéről. 

	Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag, és a tevékenységét más ügyvéddel (ügyvédi irodával) fennálló munkaviszonyban végzi (83.§). 

	Az alkalmazott ügyvéd megbízást kizárólag az őt foglalkoztató ügyvéd részére adott megbízás alapján teljesíthet (83.§ (2) bek.), a munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed (85.§ (3) bek.). Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára és így az anyagi felelősségére is - a Javaslatban foglalt szabályok kivételével - a Munka Törvénykönyve az irányadó. 

IX. FEJEZET
A KÜLFÖLDI JOGI TANÁCSADÓ

A 89-93.§-hoz 

	A Javaslat lehetővé teszi az ún. külföldi jogi tanácsadók működését, figyelemmel arra is, hogy külföldi ügyvédi irodák már jelen vannak Magyarországon (lásd a 127.§ indokolását).  A külföldi jogi tanácsadó jellemzője: a külföldön ügyvédi bejegyzést nyert személy a Javaslatban meghatározott tevékenységét magyar ügyvéddel (ügyvédi irodával) kötött együttműködési szerződés alapján végzi. Az együttműködési szerződés létrejöhet a külföldi jogi tanácsadó külföldi irodájával is, elősegítve a magyar és külföldi irodák közötti kapcsolatok szerveződését. 

	A Javaslat meghatározza a külföldi jogi tanácsadó által Magyarországon végezhető  tevékenységi kört  (91.§ (1) bek.), ami szükségképpen nem azonos az ügyvédi tevékenységi körrel, hiszen ez esetben a működés feltételei sem azonosak (pl. nem kell magyar  jogi szakvizsga). A külföldi jogi tanácsadó azt követően kezdheti meg e tevékenységét, hogy a kamara a külföldi jogi tanácsadók névjegyzékébe felvette, de természetesen csak akkor, ha a külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok szerint szükséges engedélyt a munkavégzésre megkapta (89.§ (3) bek.). A kamara a külföldi jogi tanácsadóval szemben fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult. Az ügyfelek védelme indokolja, hogy a külföldi jogi tanácsadó a munkája során köteles kifejezésre juttatni ezen minőségét, és nem keltheti azt a látszatot, mintha magyar kamarai tag lenne.
X. FEJEZET
AZ ÜGYVÉDJELÖLT

A 94. és 95.§-hoz

	Ügyvédjelölt az, aki a jogi szakvizsgáról szóló rendeletben meghatározott joggyakorlati idejét tölti. 

	A kamara az ügyvédjelöltekről névjegyzéket vezet, és az ügyvédjelöltet igazolvánnyal látja el. Az ügyvédjelölt munkaviszonyban áll az őt foglalkoztató ügyvéddel vagy ügyvédi irodával, ebből kifolyólag nem kamarai tag. 

Az ügyvédjelölt működése
A 96.§-hoz

	Az ügyvédjelölt a foglalkoztatása során nem csupán az ügyvédnek nyújt segítséget, hanem joggyakorlati ideje alatt meg kell ismernie a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. Ezért az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi, és a kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről is gondoskodni. 

	Az ügyvédjelölt munkája során mindig munkáltatója utasítása szerint jár el a hatóság előtt, csak munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. Az igazságügyi reformhoz kapcsolódó törvények felemelték a joggyakorlati időt 3 évre, ezzel összhangban az ügyvédjelölti joggyakorlati időt is 3 évben javasoljuk megállapítani.

 Fegyelmi büntetések
A 97.§-hoz

	A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben az ügyvédekre vonatkozó fegyelmi büntetések szabhatók ki: megrovás, pénzbírság, de a kamarából való kizárás helyett értelemszerűen az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés alkalmazható. 

	Az ügyvédek a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól meghatározott idő múlva mentesülhetnek, méltányos, hogy ez a szabály az ügyvédjelöltekre is vonatkozzon. Ezért mondja ki a Javaslat, hogy az ügyvédjelöltek a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, a névjegyzékből való törlés esetén pedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével mentesülhetnek. A mentesítés további feltétele, hogy az ügyvédjelölt erre érdemes legyen. 

Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből
A 98.§-hoz

	Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, aki nem felel meg a felvételi feltételeknek, akinek a munkaviszonya az ügyvéddel vagy ügyvédi irodával megszűnt, akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki, aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után, illetve aki meghalt. A jogi szakvizsga letételét követően már a jelölt ügyvédjelöltként nem foglalkoztatható, hiszen az ügyvédjelölt a 94.§ (1) bekezdése alapján jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti, amely megszűnik a szakvizsga letételével. A Javaslat átmeneti időt, 3 hónapot, engedélyez, ameddig még a vizsga után az ügyvédjelölt ilyen minőségben tevékenykedhet. 

	A (3) bekezdés méltányos szabályt tartalmaz arra az esetre,  ha az ügyvédjelöltnek a munkaviszonya megszűnik, és 3 hónapon belül újra munkaviszonyt létesít, ebben az esetben nem szükséges őt az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni.  

	Az ügyvédjelölt munkaviszonya a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl megszűnik a 85.§ (2) bekezdésében az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyának megszűnésére vonatkozó rendelkezések szerint is. 

Egyéb rendelkezések  
A 99.§-hoz

	A felelősségbiztosítás az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed. Az ügyvéd és az ügyvédjelölt között fennálló viszony miatt ez indokolt, mivel az ügyvédjelölt a 96.§ (2) bekezdése alapján a munkáltató utasításai szerint jár el. Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. 

A 100.§-hoz

	A Javaslat kimondja, hogy az ügyvédjelöltekre az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni mindazon kérdésben, amiről e fejezet rendelkezést nem tartalmaz. 

ÖTÖDIK RÉSZ
AZ ÜGYVÉDI KAMARA
XI. FEJEZET
A TERÜLETI KAMARA

A 101.§-hoz

	A Javaslat 12.§-ának (3) bekezdése szerint az ügyvédi kamara területi kamaraként és országos kamaraként működik. A XI. fejezet a területi kamarára vonatkozó rendelkezéseket foglalja össze. A területi kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik, és ellátja a 12.§-ban, valamint törvényben, az alapszabályában és szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat. A területi kamara köztestületiségéből következik, hogy nem áll a Magyar Ügyvédi Kamara alárendeltségében.  

	Változatlanul marad fenn az a szabály, hogy a területi kamara működési területe a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság illetékességi területével azonos. A területi kamarákat nem sorolja fel a Javaslat név szerint, mert a területi kamarák megyénként szerveződnek az előbbi szabályból következően. Kimondja azonban a Javaslat, hogy a területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére.


A területi kamara szervei
A 102.§-hoz

	A területi kamara szervei a közgyűlés, a területi kamara elnöksége, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság és az ellenőrző bizottság. Ezen túlmenően az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó szabályzatoknál. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek nem kamarai tagok, így képviseletük a kamara egyéb szerveiben nem jelenik meg. A területi kamara alapszabálya más bizottság választását is engedélyezheti. 


A közgyűlés
A 103. és 104.§-hoz

	A közgyűlés tagjai a területi kamarába felvett ügyvédek. A 103.§ (2) bekezdése a közgyűlés feladatait és hatáskörét rögzíti. 

	A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira kötelező. A területi szabályzat azonban a területi kamara tagjaira, valamint a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre is kötelező. E szabály azért fontos, mert a területi szabályzat tartalmazhat az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó olyan szabályokat, amelyeket az alkalmazott ügyvédeknek, illetve az ügyvédjelölteknek is meg kell tartaniuk. 

	A 104.§ a területi elnökség feladatait sorolja fel a közgyűlés összehívásában, illetőleg a közgyűlés határozatképességének garanciális szabályait állapítja meg. 

A területi elnökség
A 105.§-hoz

	A területi kamara vezető szerve a területi elnökség, amely a területi kamara elnökéből, elnökhelyetteséből, titkárából, a fegyelmi megbízottból és a tagokból áll. A tagok számát a törvény 15 főben állapítja meg, ettől azonban a közgyűlés eltérhet. 

	A területi elnökség feladatai egyrészt eljárási jellegűek, a kamara működésével kapcsolatosak: pl. összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz a napirendre. Fontos szabály, hogy a területi elnökség első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédi irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről. E kérdésekben a területi elnökség határozata ellen a 15.§ szerinti jogorvoslatnak van helye. 

	Első fokon határoz továbbá a területi elnökség az ügyvédi iroda taggyűlési határozatának felülvizsgálatáról. E felülvizsgálatra a Javaslat a 71-72.§-ban tartalmaz rendelkezéseket. 

	Első fokon határoz a területi elnökség az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről is, valamint mindazon ügyben, amelyre a Javaslat a 15.§ alkalmazását rendeli. 

	Jogorvoslati fórumként működik a területi elnökség a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezések elbírálásában. A területi elnökség fontos feladata, hogy ellenőrzi a kamarai felvétel, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását. E rendelkezés lehetőséget ad a kamarának arra, hogy ne csak a felvételkor vizsgálja meg a feltételek fennállását, hanem azok folyamatos fenntartását is ellenőrizhesse. 

	A (3) bekezdés a területi elnökség határozata elleni jogorvoslatra vonatkozik, amellyel a területi kamara tagjai élhetnek, jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére való hivatkozással. A jogorvoslati fórum ebben az esetben a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy ez a jog nem érinti az egyes ügyekre a Javaslatban külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. 


A területi kamara elnöke
A 106.§-hoz

	A területi kamara elnökének feladatait az (1) bekezdés sorolja fel, amelyek egy része a kamara működésének irányításával kapcsolatos. Fontos fegyelmi jogköre van a területi kamara elnökének, mivel ő a fegyelmi eljárás kezdeményezője, és fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést is alkalmazhat. A területi kamara elnökének határozata ellen 15 napon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint. 

A 107.§-hoz

	A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését, eljárási rendjét a Javaslatban nem szabályozott eseteken kívül a területi kamara alapszabálya határozza meg. 

XII. FEJEZET
A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA

A 108.§-hoz

	A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely országos hatáskörrel látja el a 12.§-ban, a törvényben, alapszabályában és szabályzataiban meghatározott feladatokat. 
	A Magyar Ügyvédi Kamarát  a területi kamarák alkotják. Székhelye: Budapest. A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. 



A 109.§-hoz

	A Magyar Ügyvédi Kamara szervei: a teljes ülés, az elnökség, a fegyelmi bizottság, az összeférhetetlenségi bizottság, a választási bizottság, az ellenőrző bizottság. E szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható. 

A teljes ülés
A 110.§-hoz

	A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntést hozó testülete a teljes ülés, amely 100 tagból áll. Ezek: a területi kamarák elnökei, a területi elnökségek által küldött egy-egy tag, valamint a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok. A (2) bekezdés a teljes ülés feladatait és hatáskörét sorolja fel, ezt követően a (3)-(6) bekezdés a teljes ülés összehívásáról, valamint határozatképességéről rendelkezik. 

	A (7) bekezdés a teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a közgyűlés határozata elleni rendelkezéseket rendeli alkalmazni, természetszerűleg azzal, hogy itt nem a közgyűlés tagjai, hanem a teljes ülés tagjai nyújthatják be a keresetet a bírósághoz. 


A 111.§-hoz

	A teljes ülés legfontosabb feladata, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozóan szabályzatot ad ki. A 111.§ (1) bekezdése felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekről a teljes ülésnek kötelező szabályzatot kiadnia. 

	Ezen túlmenően a teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki. Kötelező jelleggel az alapszabály bír, amely a területi kamarákra, így áttételesen a területi kamarába felvett ügyvédekre vonatkozik. A szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre és  ügyvédjelöltekre kötelező. Az iránymutatás nevéből kifolyólag is ajánlás jellegű az ügyvédi tevékenységet folytatók számára. 


Az elnökség
A 112.§-hoz

	Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesből, a főtitkárból, a fegyelmi főmegbízottból, továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A (2) bekezdés sorolja fel az elnökség feladatait, amelyeknek egy része az ügyvédi kamara irányításával kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A feladatok másik része jogorvoslati feladatokból áll, meghatározott esetekben az elnökség másodfokon bírálja el a hozzá érkezett ügyeket. A (3) bekezdés az elnökség határozata elleni jogorvoslatról szól, amely a közgyűlés határozata elleni jogorvoslatra vonatkozó szabály alkalmazását rendeli azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a jog természetesen nem érinti az egyes ügyekre vonatkozó külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. 

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
A 113.§-hoz

	Az (1) bekezdés a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének feladatait sorolja fel, a (2) bekezdés a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni fellebbezésről rendelkezik. 
A 114.§-hoz

	A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét egyebekben az alapszabály határozza meg. 


XIII. FEJEZET
A KAMARA ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT ADATOK ÉS TESTÜLETI ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

A 115-117.§-hoz

	Az előző rendelkezésekből kitűnik, hogy az ügyvédi kamara névjegyzéket vezet az ügyvédekről, az alkalmazott ügyvédekről, a külföldi jogi tanácsadókról és az ügyvédjelöltekről. A hatályos jogunk adatvédelmi követelményeinek megfelelően ezért a Javaslat tartalmazza, hogy a kamara ezekben a névjegyzékekben milyen adatokat tarthat nyilván. A 115.§ (1)-(3) bekezdése ezeket az adatokat sorolja fel tételesen. A (4) bekezdés kimondja, hogy ezen adatok közül mely adatok nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatók. Adatvédelmi követelményeknek felelnek meg az (5)-(7) bekezdés rendelkezései is, amelyek a kamara adatkezeléséről, valamint az ügyvédi igazolvány tartalmáról és a központi nyilvántartás vezetéséről rendelkeznek. 

	A kamarai szervek ülésének nyilvánosságáról, valamint az alapszabályok és szabályzatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések (116-117.§) garanciális jellegűek. Miután az alapszabály és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai kötelező jellegűek, indokolt az Igazságügyi Közlönyben való  közzétételük, amely azt is szolgálja, hogy nemcsak az ügyvédek, hanem az ügyfelek is megismerjék, milyen szabályok alapján járhatnak el az ügyvédi tevékenységet folytatók. 


XIV. FEJEZET
A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE


A 118. és 119.§-hoz

	Kamarai tisztségviselők választásának és megbízatásuk megszűnésének garanciális rendelkezéseit a Javaslat az önkormányzati elvnek megfelelően határozza meg. 


XV. FEJEZET
A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

A 120-124.§-hoz

	Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeleti jogkörével kapcsolatos jogosítványokat sorolja fel  a 120.§ (2)-(4) bekezdése. 

	A 121.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az igazságügy-miniszter felhívja a kamarát  a kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a Javaslat azon szabályának, miszerint a kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen. Ez a rendelkezés tehát nem azt jelenti, hogy az igazságügy-miniszter meghatározza, hány fő kerüljön a kirendelt ügyvédi jegyzékre. Ha azonban az igazságszolgáltatás működése csorbát szenved, azért mert ezen a jegyzéken kevesen szerepelnek, az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében intézkedésre szólítja fel a kamarát. 

	A Javaslat 122.§-a rendelkezik arról, hogy ha a kamara a jogszabálysértést felhívás ellenére nem szüntette meg, az igazságügy-miniszter keresete nyomán a bíróság hoz döntést a törvényesség helyreállítása érdekében.

	A  bíróság által kirendelhető felügyelő biztos feladatairól 123.§ rendelkezik. 

	A törvényességi felügyelet gyakorlásához szükséges, hogy a kamarák az alapszabályzatukat, iránymutatásukat  megküldjék az igazságügy-miniszternek (124.§). 

XVI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 125.§-hoz

	A Javaslat szerint a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 


A 126.§-hoz

	A záró rendelkezések között több olyan szabály szerepel, amely a törvény hatálybalépése után teendő intézkedésekről rendelkezik, így a kamaráknak az alapszabályukat 6 hónapon belül kell megalkotniuk. Hat hónapon belül kell a kamaráknak megvizsgálniuk a jelenlegi szabályzataikat és iránymutatásaikat is, és ha a vizsgálat azt mutatja, hogy e szabályzatok módosításra szorulnak, ezt meg kell tenniük. 




A 127.§-hoz

	A törvény hatálybalépésekor működő ügyvédi irodáknak a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónap elteltével a törvénynek megfelelő alapító okiratot kell a kamarához benyújtaniuk.  Ha az iroda ennek határidőben nem tesz eleget, a továbbiakban ügyvédi irodaként nem működhet. A 127.§ (3) bekezdése arra kíván lehetőséget adni, hogy a kereskedelmi képviseletként jelenleg működő külföldi ügyvédek, irodák a törvény hatálybalépését követő 6 hónap alatt rendezzék e törvény szerint jogi helyzetüket. Ez idő után már csak a törvényben meghatározott külföldi jogi tanácsadóra vonatkozó rendelkezések alapján láthatnak el ügyvédi tevékenységet Magyarországon. 

A 128.§-hoz

	Méltánytalan lenne, ha azoknak az ügyvédjelölteknek, akik még a törvény hatálybalépése előtt kezdték meg a jelenlegi szabály szerint 2 éves ügyvédjelölti gyakorlatukat, 3 évre emelkedne a joggyakorlati idejük. Ezért a (2) bekezdés kimondja, hogy azoknak az ügyvédjelölteknek, akik joggyakorlatukat a törvény hatálybalépése előtt kezdték meg, a joggyakorlatuk teljesítésére és időtartamára a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni. 

A 129.§-hoz

	E § a fegyelmi eljárással kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. 


A 130.§-hoz

	A Javaslattal kapcsolatosan az igazságügy-miniszter rendeletet alkothat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről, a kirendelés ellátásnak díjáról, valamint az ügyvédjelölti joggyakorlatról. 






A törvényjavaslat szerkezete



Első rész:  Alapvető rendelkezések

I.  fejezet: Általános elvek, 1-12. §

Második rész:  Az ügyvédi kamarai tagság

II. fejezet:  A kamarai tagság keletkezése, 13-19. §
III. fejezet: A kamarai tagság megszűnése, 20., 21. §

Harmadik rész: Az ügyvéd működése

IV. fejezet: A megbízási jogviszony, 22-30. §
V. fejezet: Az ügyvéd kirendelése, 31-36. §
VI. fejezet: Fegyelmi felelősség, 37-66. §

Negyedik rész: Különleges szervezeti szabályok

VII. fejezet: Az ügyvédi iroda, 67-82. §
VIII. fejezet: Az alkalmazott ügyvéd, 83-88. §
IX. fejezet: A külföldi jogi tanácsadó, 89-93. §
X. fejezet: Az ügyvédjelölt, 94-100. §

Ötödik rész: Az ügyvédi kamara

XI. fejezet:  A területi kamara, 101-107. §
XII. fejezet:  A Magyar Ügyvédi Kamara, 108-114. §
XIII. fejezet: A kamara által nyilvántartott adatok és a testületi ülések nyilvánossága, 115-117. §
XIV. fejezet: A kamarai tisztségviselők megválasztása és megbizatásuk megszűnése, 118., 119. §
XV. fejezet: A törvényességi felügyelet, 120-124. §

XVI. fejezet: Záró rendelkezések, 125-130. §"
