"1ż
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA












T/4754. számú

t ö r v é n y j a v a s l a t

a géntechnológiával módosított szervezetekről












	Előadó:	 dr. Nagy Frigyes
	földművelésügyi miniszter








Budapest, 1997. augusztus



1997. évi  ...  törvény 

a géntechnológiával módosított szervezetekről 



	Felismerve az emberi környezetet befolyásoló géntechnológiai beavatkozásokban rejlő lehetőségeket és veszélyeket, a természet egyensúlyának megőrzése, az emberi egészség megvédése, a tudományos és a gazdasági fejlődés biztosítása, valamint az 1995. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Biológiai Sokféleség egyezmény rendelkezéseinek érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő  törvényt alkotja:


I. fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 


A TÖRVÉNY HATÁLYA 


1.§

	(1) A törvény hatálya a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítására, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben történő felhasználására, a környezetbe való kibocsátására és a forgalomba hozatalára, illetve az országba történő behozatalára, külföldre történő kivitelére, valamint a szállítására (a továbbiakban együtt: géntechnológiai tevékenység) terjed ki. 

	(2) Az emberi szervezetet, az emberből származó sejteket, sejtrészeket és az emberi géneket csak kórmegelőzési, kórfelismerési és gyógykezelési célból szabad géntechnológiával módosítani, feltéve, hogy a géntechnológiai módosítás más eljárással nem helyettesíthető.

	(3) A vadon élő vagy védett természetes szervezetekre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK


2.§ 


	A törvény alkalmazásában:

	a) Természetes szervezet: bármilyen élőlény, amely képes a génállomány újratermelésére vagy annak örökítésére, kivéve az embert.

	b) Géntechnológiával módosított szervezet: olyan szervezet, amelyben a génállomány génsebészeti beavatkozás által úgy változott meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe.
 
	c) Zárt rendszer: a géntechnológiával módosított szervezeteknek, valamint azok bármilyen részének vagy származékának a szabad környezettel való érintkezését és a környezetbe való kijutását kizáró helyszín. 

	d) Kísérlet: a tudomány fejlődése érdekében bármilyen szervezeten zárt rendszerben végzett génsebészeti beavatkozás, amely nem szolgál közvetlen gazdasági érdeket. A kutatási célú génsebészeti beavatkozás kísérletnek minősül. 

	e) Kibocsátás: a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve azok részeinek vagy kombinációjának a szabad környezetbe bármilyen módon történő juttatása. A nem zárt rendszerben végzett géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezet nem zárt rendszerben való felhasználása kibocsátásnak minősül.

	f) Forgalmazás: a géntechnológiával módosított szervezeteknek, illetve az azokból előállított termékeknek a mezőgazdasági termelőkhöz, a feldolgozókhoz, a viszonteladókhoz, a fogyasztókhoz vagy az egyéb felhasználókhoz bármilyen módon való eljuttatása. 

	g) Ártalmatlanítás: a hulladék, illetve annak összetevői környezetszennyező hatásának megszüntetése, környezetkárosító hatásuk kizárása vagy megszüntetése a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségük megváltoztatásával.  

	h) Hasznosító: természetes szervezeteket géntechnológiával módosító, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteket és az azokból előállított termékeket zárt rendszerben felhasználó, a szabad környezetbe kibocsátó vagy forgalomba hozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

	
	
II. fejezet


ENGEDÉLYEZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

Géntechnológiai engedélyek

3.§ 

	Engedély szükséges:

	a) géntechnológiai módosításokat végző laboratórium létrehozásához,

	b) természetes szervezet géntechnológiával való módosításához, kivéve a kísérleti módosítást,

	c) a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásához, kibocsátásához, valamint forgalmazásához, behozatalához és kiviteléhez, kivéve a kutatási célú zárt rendszerű felhasználást. 


Géntechnológiai hatóságok

4.§

 	(1) Géntechnológiai módosításokat végző laboratórium létesítését a Géntechnológiával Módosított Szervezeteket Engedélyező Bizottság (a továbbiakban: géntechnológiai bizottság) véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezet

	a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználása esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok, 

	b) növénytermesztési, növényvédelmi, állattenyésztési, élelmiszer-előállítási, vagy takarmánygyártási célú felhasználása esetén a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,

	c) a) és b) pont alá nem tartozó ipari felhasználása esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok 

engedélyezik.

	(2) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítását, kivéve a kísérleti módosítást, a géntechnológiai bizottság véleménye alapján 

	a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok, illetve élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok, 

	b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,

	c) az a) és b) pont alá nem tartozó ipari felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok 

engedélyezik.

	(3) A géntechnológiai bizottság véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználását, kibocsátását, illetve forgalmazását, kivéve a kutatási célú zárt rendszerű felhasználást,

	a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok, illetve élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok, 

	b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében az adott terméktípusra vonatkozó külön jogszabályok alapján a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok, 
 
	c) az a) és b) pont alá nem tartozó ipari célú felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok

engedélyezik. 

 	(4) A géntechnológiai bizottság véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalát, illetve kivitelét, kivéve a kutatási célú behozatalt és kivitelt, 

	a) humán egészségügyi, humán gyógyszergyártási vagy kozmetikai célú felhasználás, az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagok, illetve élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszer-előállításban alkalmazott technológiai segédanyagok esetén a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok,

	b) növények, növényvédelmi célú termékek, vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok, valamint mikroorganizmusok, állatok és állati szaporítóanyagok, illetve nyers élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok esetében a földművelésügyi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok, 

	 c) az a) és b) pont alá nem tartozó ipari felhasználás esetén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok

engedélyezik.

	(5) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által külön jogszabályban meghatározott hatóságok az (1)-(4) bekezdésben meghatározott engedélyek kiadásához, a Kormány által külön jogszabályban meghatározott hatóságok az (1) bekezdés b)-c) pontjában, a (2) bekezdés b)-c) pontjában, a (3) bekezdés b)-c) pontjában és a (4) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott engedélyek kiadásához szakhatóságként hozzájárulnak.

	(6) A (2) bekezdésben meghatározott engedély, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására, forgalmazására, valamint behozatalára és kivitelére vonatkozó engedély kiadásában a szakhatósági eljárás határideje 60 nap. 


Géntechnológiai bizottság

5.§

 	(1) A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai bizottság véleményére figyelemmel bírálja el. A géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelmet a géntechnológiai bizottság véleménye ellenére is elutasíthatja.

	(2) A géntechnológiai bizottság

		a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által,
		b) a földművelésügyi miniszter által,
		c) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által,
	 	d) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által,
		e) a művelődési és közoktatási miniszter által, 
		f) a népjóléti miniszter által, valamint  
		g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető
 		elnöke által e tisztségre megbízott, illetve
		h) a környezetvédelmi, valamint az egészségvédelmi céllal
 		bejegyzett társadalmi szervezeteknek az általuk meghatározott
 		módon választott 

képviselőiből áll. 
	
	(3) A géntechnológiai bizottság tagjai a minisztériumokkal közszolgálati jogviszonyban lévő személyek nem lehetnek. 

	(4) A géntechnológiai bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia elnöke öt, a miniszterek és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke önállóan egy-egy, a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen négy, az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek közösen két képviselőt küldenek.

	(5) A géntechnológiai bizottság a tagjai közül titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. Az elnök megbízatása két évre szól. A bizottság munkáját a tagok közül választott titkár segíti. 

	(6) A géntechnológiai bizottság szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat külön jogszabály állapítja meg.


Engedélyezési díj, engedély érvényessége 

6.§

	(1) A 3.§-ban meghatározott engedélyek iránti kérelmeket a géntechnológiai hatósághoz a hasznosító nyújtja be. Az engedélyben előírt kötelezettségek és jogosultságok a hasznosítót terhelik, illetve illetik. 

	(2) A 3.§-ban meghatározott engedélyek iránti kérelmek benyújtásakor külön jogszabályban előírt díj (a továbbiakban: engedélyezési díj) fizetendő. 

7.§

	(1) A 4.§ (1) bekezdés szerint kiadott engedélyek legfeljebb öt évre, a 4.§ (2) bekezdés szerint kiadott engedélyek egy évre, a 4.§ (3) bekezdés szerint kiadott engedélyek legalább öt évre, a 4.§ (4) bekezdés szerint kiadott engedélyek egyszeri alkalomra érvényesek. A 4. § (1) bekezdés szerint kiadott engedélyek érvényességi idejét, amennyiben az öt évnél rövidebb, valamint a 4.§ (3) bekezdés szerint kiadott engedélyek érvényességi idejének felső határát a géntechnológiai bizottság véleménye alapján a géntechnológiai hatóság állapítja meg.

	(2) Az engedély lejártával az engedély engedélyezési díj fizetése ellenében meghosszabbítható, ha a 4.§ (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelel.

	(3) Az engedély meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásakor a géntechnológiai hatóság az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelemhez csatolt dokumentációt az eredeti engedély iránti kérelemhez csatolt dokumentációval együtt felülvizsgálatra megküldi a géntechnológiai bizottságnak. A géntechnológiai bizottság a felülvizsgálat eredményétől függően elkészíti a kérelemre vonatkozó véleményét, amelyet a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül a géntechnológiai hatóságnak megküld. A géntechnológiai hatóság a géntechnológiai bizottság véleménye alapján dönt az engedély meghosszabbításáról. 

	(4) A géntechnológiai hatóság és a géntechnológiai bizottság szakmai és tudományos indokok alapján a 8-14.§ rendelkezései szerint folytatja le az engedély meghosszabbítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást.   
	 
 8.§

 	(1) Az engedély iránti kérelmeket - a külön jogszabályban meghatározott dokumentációval együtt - a géntechnológiai hatósághoz kell benyújtani. A géntechnológiai hatóság 

	a) megvizsgálja, hogy a kérelem formailag és tartalmilag eleget tesz-e e törvény és a külön jogszabály előírásainak,

	b) a kérelmet és a külön jogszabályban meghatározott dokumentációt a géntechnológiai bizottságnak megküldi.

	(2) A géntechnológiai bizottság 

	a) az (1) bekezdés b) pontban meghatározott dokumentációt megvizsgálja,

	b) felméri a kérelemben foglalt tevékenység folytatásával járó kockázatot, 

	c) ha szükséges, a géntechnológiai hatóságtól ellenőrző kísérletek és vizsgálatok elvégzését - különösen biológiai hatástanulmány készítését - kéri, 

	d) a kérelemben foglalt tevékenységhez hozzájáruló, azt feltételekhez kötő vagy ellenző véleményt készít. 

	(3) A géntechnológiai bizottság a (2) bekezdésben előírtak teljesítéséhez szakértő véleményét is kérheti.  






Génmódosítás, zárt rendszerű felhasználás

9.§

	(1) Természetes szervezet géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított 90 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz. 

	(2) A géntechnológiai hatóság a kérelmet, annak kézhezvételétől számított 5 napon belül,  a 8.§ (1) bekezdés a) pontban előírtak teljesítése után megküldi a géntechnológiai bizottságnak, vagy értesíti a kérelmezőt, hogy a kérelem nem tesz eleget a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és azt hiánypótlásra visszaküldi.

	(3) A géntechnológiai bizottság a kérelemre vonatkozó véleményét a géntechnológiai hatóságnak a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi. A géntechnológiai hatóság a géntechnológiai bizottság véleménye alapján a vélemény kézhezvételétől számított 10 napon belül az engedély iránti kérelemről dönt.

	(4) Az engedély tervezetét a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában, valamint két országos napilapban a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül közzéteszi. Az engedély tervezetére annak közzétételétől számított 30 napon belül a géntechnológiai bizottságnál és a géntechnológiai hatóságnál észrevételt lehet tenni. Az észrevételt annak kézhezvételétől számított 10 napon belül a géntechnológiai bizottság megvizsgálja és véleményét a géntechnológiai hatóságnak megküldi. A géntechnológiai hatóság a géntechnológiai bizottság véleménye alapján a vélemény kézhezvételétől számított 5 napon belül az engedély tervezetét véglegesíti, megváltoztatja vagy a kérelmet elutasítja.

	(5) A természetes szervezet géntechnológiai módosítására, illetve géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására vonatkozó engedélyről a géntechnológiai módosítást végző, illetve a felhasználó nevének, az engedély számának, a géntechnológiai módosítás, valamint a felhasználás tárgyának, a géntechnológiai módosításnál alkalmazott gének és a géntechnológiai módosítás eredményének a társadalom számára való haszna megjelölésével a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában közleményt ad ki.

	(6) A (2) bekezdésben meghatározott 5 napos időszak számításakor azt az időszakot, amely alatt a géntechnológiai hatóság a kérelmezőtől kiegészítő adatokat vár, nem kell figyelembe venni. 


10. §

 	(1) Géntechnológiával való szervezetmódosításra irányuló tevékenységet csak a tevékenység folytatásához szükséges, a külön jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket teljesítő hasznosítók végezhetnek.

	(2) Géntechnológiával való szervezetmódosításra irányuló tevékenységet a hasznosítóknál önállóan csak egyetemi végzettséggel és szakirányú tudományos gyakorlattal rendelkező személyek végezhetnek. 


Kibocsátás, forgalmazás

11.§

	 (1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított 180 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.

	(2) A kérelem hatósági elbírálására a 9.§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

	a) a 9.§ (3) bekezdésében megállapított határidő 100 nap, illetve 15 nap,
	b) a 9.§ (4) bekezdésében megállapított határidő 120 nap, 40  nap, 15 nap, illetve 5 nap.

	(3) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyt a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában a kibocsátó, illetve a forgalmazó nevének, az engedély számának és a kibocsátás, valamint a forgalmazás tárgyának és a géntechnológiai módosításnál alkalmazott gének megjelölésével közzé teszi. A közleményben ismertetni kell, hogy a termék milyen arányban tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet. 


Csomagolás jelölése

12.§

	(1) Géntechnológiával módosított szervezetből álló, illetve ilyen szervezetet részben vagy egészben tartalmazó termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalmazó köteles feltüntetni, hogy a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz. A géntechnológiával módosított szervezetet nem tartalmazó termék csomagolásán, valamint a termék minőségét tanúsító okmányokon az előállító, a forgalmazó köteles tájékoztatni arról, hogy a terméket géntechnológiával módosított szervezetből állították elő. A jelölésen fel kell tüntetni, hogy a termékben milyen géntechnológiával módosított szervezet, mekkora arányban van, illetve, hogy a terméket milyen géntechnológiával módosított szervezetből állították elő.

	(2) A géntechnológiával módosított szervezet, valamint az ilyen szervezetet részben vagy egészben tartalmazó termék forgalmazására és jelölésére egyebekben a külön jogszabályban meghatározott előírások érvényesek.

	(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyebek mellett terméknek minősülnek a növények, a növényvédelmi célú anyagok, a vetőmagvak és a növényi szaporítóanyagok, valamint az állatok, állati szaporítóanyagok, illetve az élelmiszerek, élelmiszer-nyersanyagok és élelmiszer-adalékanyagok, takarmányok, takarmány-alapanyagok, takarmány-kiegészítőanyagok és takarmány-adalékanyagok is. 


Behozatal, kivitel

13.§

 	(1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára vagy kivitelére vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított 60 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz.

	(2) A kérelem hatósági elbírálására egyebekben a 9.§ rendelkezései vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a 9. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítése után a géntechnológiai hatóság az engedély iránti kérelemről döntő határozatot annak meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmezőnek megküldi, illetve, hogy a 9.§ (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni. 

	(3) A géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek behozatalára vonatkozó engedélyről a géntechnológiai hatóság a hivatalos lapjában közleményt ad ki az importált, géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék, annak márkaneve, gyártója, importőre és forgalmazója megjelölésével, a géntechnológiai hatóság határozatának a kérelmezővel való közlésével egyidejűleg.  


Külön engedélyek

14.§

	(1) A géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott engedélyek kiadására - különösen a géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerésére, illetve a géntechnológiával módosított állatfajok fajtaelismerésére - csak a 8-13. §-ban előírt engedélyezési eljárás lefolytatása után kerülhet sor.

	(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek forgalmazására vonatkozó engedély csak a géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerését, illetve a géntechnológiával módosított állatfajok fajtaelismerését, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálatát és törzskönyvezését követően adható ki. 

	(3) Ha az engedély iránti kérelem elbírálásához a géntechnológiai bizottság a 8.§ (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint a géntechnológiai hatóságtól biológiai hatástanulmány elkészítését kéri, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyek csak a külön jogszabályban előírt külön engedélyek kiadása után adhatók ki. 

	(4) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek forgalmazására vonatkozó engedélyezési eljárás határidejének számításakor azt az időszakot, amely alatt a növényfajták állami elismerése, illetve a géntechnológiával módosított állatfajok fajtaelismerése, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálata és törzskönyvezése folyik, nem kell figyelembe venni. 

 Szállítás

15.§

	(1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállításának - a géntechnológiai tevékenység biztonságossága és a környezet védelme érdekében szükséges - tilalmáról, illetve feltételeiről a géntechnológiai hatóság a 4.§ (3) és (4) bekezdése szerint kiadott engedélyben rendelkezhet. 

	(2) Ha a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek a külön jogszabály értelmében veszélyesnek minősülnek, azok szállítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.  


Géntechnológiai laboratórium létesítése

16.§

	(1) A géntechnológiai módosítást végző laboratórium létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemről annak kézhezvételétől számított 45 napon belül a géntechnológiai hatóság határozatot hoz. 

	(2) A géntechnológiai módosítást végző laboratórium létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelem hatósági elbírálására egyebekben a 9.§ rendelkezései vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a géntechnológiai hatóság a géntechnológiai bizottság véleményének kézhezvételétől számított 10 napon belül az engedély iránti kérelemről dönt és határozatát a kérelmezőnek megküldi, illetve, hogy a 9. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.


Hulladékkezelés

17.§

	(1) A géntechnológiai hatóság a szakhatóságok véleménye alapján a a környezeti kockázatok felmérésére a géntechnológiai tevékenység, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek elpusztulása és ártalmatlanítása során keletkező hulladékra és annak kezelésére vonatkozó biológiai hatástanulmány készítését írhatja elő. A géntechnológiai hatóság a biológiai hatástanulmány elkészítéséről, valamint a hulladék megjelöléséről, kezeléséről, szállításáról és ártalmatlanításáról a géntechnológiai módosításra, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználására, kibocsátására, illetve forgalmazására vonatkozó engedélyben, vagy a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek behozatalára, valamint kivitelére vonatkozó engedélyben rendelkezhet. A biológiai hatástanulmányt a hasznosító vagy az ártalmatlanító készíti. A hulladékot az engedélyben előírt eljárásnak megfelelően kell megjelölni, kezelni, szállítani és ártalmatlanítani.

	(2) Azokra a géntechnológiával módosított szervezetekre, amelyek a géntechnológiai hatóság engedélye alapján az élelmiszer-előállításban nyers vagy adalékanyagként felhasználhatók, az (1) bekezdés előírásai nem vonatkoznak és azokat a külön jogszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően kell kezelni. 

	(3) A géntechnológiai tevékenységből származó, a külön jogszabály értelmében veszélyesnek minősülő hulladékok kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására a külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.  


Géntechnológiai felügyelő

18.§

 	A hasznosítók a tevékenységük folytatásához géntechnológiai felügyelőt (a továbbiakban: felügyelő) foglalkoztatnak. A felügyelő feladata e törvény és a külön jogszabály előírásainak a hasznosító általi betartását ellenőrizni és közreműködni abban, hogy a hasznosítónál végzett tevékenység az emberi egészségre és a környezetre veszélytelen legyen. 


Nyilvántartási eljárás

19.§

	A növénytermesztésben, a növényvédelemben, az állattenyésztésben, az élelmiszer-előállításban, a takarmánygyártásban és az iparban alkalmazott géntechnológiai módosításokat és a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására és forgalomba hozatalára vonatkozó adatokat, illetve a géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumok és a laboratóriumok felelős vezetőinek jegyzékét a földművelésügyi miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban: a nyilvántartó szerv) tartja nyilván. 

20.§

	(1) A géntechnológiai hatóság a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítására, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására és kibocsátására, valamint forgalmazására vonatkozó engedélyeket és az azzal kapcsolatos dokumentációt megküldi a nyilvántartó szervhez.

	(2) A 19.§-ban meghatározott adatok nyilvántartására és hozzáférhetőségére vonatkozó szabályokat, valamint az adatszolgáltatás díját külön jogszabály állapítja meg. 

	(3) A nyilvántartó szerv a géntechnológiai bizottság és a géntechnológiai hatóság részére díjmentesen szolgáltat adatot.


21.§

	(1) A géntechnológiai hatóság évente tájékoztatót készít a géntechnológiai bizottságnak a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználásának, kibocsátásának és forgalomba hozatalának ellenőrzéséről.

	(2) A géntechnológiai bizottság évente összefoglaló beszámolót készít az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatók alapján, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapjában közzé tesz.















III. fejezet

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS ÉS INTÉZKEDÉSEK


22.§

	A természetes szervezetek géntechnológiával való módosítását, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználását, kibocsátását és forgalmazását, valamint behozatalát és kivitelét a géntechnológiai hatóság a géntechnológiai tevékenység helyszínén ellenőrzi. 


Az engedély visszavonása

23.§

	(1) A géntechnológiai hatóság hivatalból vagy az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok kezdeményezésére az engedélyt az előállítótól, a felhasználótól, a kibocsátótól, a forgalmazótól, illetve a behozatalt, vagy a kivitelt végzőtől a tevékenység azonnali megszüntetésére kötelezés mellett visszavonja, illetve géntechnológiai bírság megfizetését írja elő, ha a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítása, a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználása, kibocsátása, forgalmazása, valamint behozatala és kivitele az e törvényben, a külön jogszabályokban vagy az engedélyben meghatározott rendelkezésektől eltér, különösen, ha a géntechnológiai tevékenység a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelent.

	(2) A géntechnológiai hatóság az (1) bekezdésben meghatározott engedély visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a nyilvántartó szervet és az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságokat.


24.§

	(1) A természetes szervezetek géntechnológiával való módosításával, a géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználásával, kibocsátásával és forgalmazásával az emberi egészséget, a környezetet és a természetet - különösen a védett természeti területet - károsítókkal szemben a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

	(2) A géntechnológiai hatóság a természet védelme érdekében a hasznosítóknak külön jogszabályban meghatározott genetikai védősáv kialakítását írhatja elő.


A géntechnológiai tevékenység korlátozása, megtiltása 

25.§

	(1) A géntechnológiai hatóság, ha az e törvény alapján engedélyezett tevékenység kockázatára vonatkozóan bármilyen új ismeret jut a tudomására - különösen, ha adatai vannak arra, hogy a tevékenység az emberi egészségre és a környezetre veszélyt jelent - a tevékenység folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja. A géntechnológiai hatóság az intézkedésről és annak okairól az intézkedés megtétele után haladéktalanul tájékoztatja a géntechnológiai bizottságot.

	(2) A géntechnológiai bizottság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés fenntartásáról az intézkedésről való tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt alkot és véleményét a géntechnológiai hatóságnak megküldi. A géntechnológiai hatóság a bizottság véleményét figyelembe véve dönt az intézkedés fenntartásáról.  

	(3) A tevékenység folytatásának megtiltása esetén, a géntechnológiai bizottságnak az intézkedés fenntartását indokoltnak tartó véleménye kézhezvétele után a géntechnológiai hatóság a géntechnológiával módosított szervezetek azonnali megsemmisítését rendeli el. A megsemmisítést a géntechnológiai hatóság által kijelölt helyen kell elvégezni és azt a géntechnológiai hatóság ellenőrzi.

	(4) A (2) bekezdésben meghatározott határidő a géntechnológiai bizottság által a döntéshez szükségesnek tartott vizsgálat elvégzésének határidejével meghosszabbodik.

	(5) Ha az engedélyt kérelmező vagy azzal  rendelkező hasznosító a kérelemben meghatározott géntechnológiával módosított szervezetre vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott új ismerettel rendelkezik, arról a géntechnológiai hatóságot haladéktalanul értesíti. A hasznosító az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul megteszi az új ismeret miatt a géntechnológiával módosított szervezettel kapcsolatban megváltozott körülményeknek megfelelő biztonsági, illetve egyéb intézkedéseket. A géntechnológiai hatóság az értesítés kézhezvétele után az (1) bekezdés rendelkezései szerint jár el. A hasznosító az engedély iránti kérelemmel benyújtott dokumentációt az értesítés megtétele után 15 napon belül felülvizsgálja, szükség szerint módosítja és a géntechnológiai hatóságnak megküldi.  


26. §

	A Kormány, a földművelésügyi miniszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által, a 4. § alapján kijelölt hatóságok egymásnak a 22-25.§-ban foglalt hatósági eljárásaiban szakhatóságként kölcsönösen közreműködnek. 


Felelősség a géntechnológiai tevékenységből eredő károkért

27.§

	A géntechnológiai tevékenység fokozott veszéllyel járhat, ezért az abból eredő károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 


A törvényben meghatározott hatósági feladatok pénzügyi fedezete

28.§

	(1) Az engedélyek kiadása, valamint a 21-25.§-ban és a 33-34.§-ban meghatározott intézkedések megtétele és a hatósági eljárások lefolytatása állami feladat, amelyek költségeit központi költségvetési forrásból kell fedezni. 
 
	(2) A 19-20.§-ban meghatározott nyilvántartási rendszer létrehozását, működtetését és az adatszolgáltatás biztosítását részben a központi költségvetésből kell fedezni.










IV. fejezet


VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés 

29.§

	Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.


Módosuló jogszabályok

30.§

	
	(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet 14.§-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

	\"(1) Növényvédőszert, biológiai növényvédőszert vagy növényvédőszernek, illetve biológiai növényvédőszernek nem minősülő növényvédelmi célú terméket, termésnövelő anyagot, élősködő és ragadozó ízeltlábúak különböző fejlődési alakjaiból készült terméket, valamint növényvédelmi célú eszközt (a továbbiakban együtt: engedélyköteles termék) belföldi felhasználás céljára forgalomba hozni és felhasználni a minisztériumnak a külön jogszabályban meghatározott, illetve a Népjóléti Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleményének figyelembe vételével kiadott forgalomba hozatali, felhasználási engedélyében (a továbbiakban: engedély) meghatározott előírások szerint szabad.\" 

	(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a (2) és (3) bekezdés számozása egyidejűleg (3) és (4) bekezdésre változik:

	\"(2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály előírásai szerint lehet előállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalmazni, illetve felhasználni.\"

	(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény

	a) 2.§-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

\"16. új élelmiszer: a belföldön még közfogyasztásra nem került olyan feldolgozott élelmiszer, nyers élelmiszer, illetve élelmiszer-nyersanyag,

a) amelynek előállítása során alkalmazott, korábban nem használt, az élelmiszer összetételében jelentős változásokat okozó eljárás hatással van az élelmiszer táplálkozási értékére, emészthetőségére vagy az élelmiszerben lévő nemkívánatos anyagok szintjére,

b) amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll,

c) amelyet géntechnológiával módosított szervezetből állítottak elő, de ilyen szervezetet nem tartalmaz,

d) amely valamely összetevőjének elsődleges molekuláris szerkezete új vagy azt szándékosan megváltoztatták, 
 
e) amely mikroorganizmusokból, penészgombákból vagy algákból áll, illetve azokból izolált,

f) amely nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből áll vagy amelyet nem hagyományos módszerekkel termesztett növényekből izoláltak és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete, valamint, amely nem hagyományos módszerekkel tenyésztett állatokból izolált állati eredetű nyersanyagból áll és nincs biztonságos alkalmazási előtörténete;\"

	b) 19.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

\"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett az új élelmiszerek csomagolásán, csomagolatlan új élelmiszer esetén az árusítóhelyen, jól láthatóan, illetve az élelmiszer-nyersanyagok kísérő iratán jelölni kell,  hogy

a) az élelmiszer összetételében, érzékszervi, táplálkozási jellemzőiben vagy a felhasználás módjában eltér a már létező, hagyományos élelmiszerektől, megjelölve az eltérő összetételt, érzékszervi, táplálkozási jellemzőket vagy felhasználási módot és az eltérést okozó eljárást, módszert,

b) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs és amely összetevő egyes fogyasztók egészségét befolyásolhatja, 

c) az élelmiszer olyan összetevőt tartalmaz, amilyen a már létező, hagyományos élelmiszerekben nincs és amely egyes fogyasztók körében etikai problémákat vethet fel,

d) az élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott géntechnológiai módosítással előállított szervezetet tartalmaz.\"


Felhatalmazások

31.§

	Felhatalmazást kap 

	(1) a Kormány, hogy kormányrendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított élő szervezetek humán egészségügyben és gyógyszergyártásban való alkalmazását, használatát, környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát, a termékek géntechnológiai módosításra utaló jelölését, illetve a humán egészségügyben és gyógyszergyártásban való géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4.§ (1) bekezdésének a) pontjában, a 4.§ (2) bekezdésének a) pontjában, a 4.§ (3) bekezdésének a) pontjában és a 4.§ (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó, illetve a  4.§ (5) bekezdésében meghatározott közreműködő hatóságokat,    

	(2) a földművelésügyi miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek agrár és élelmiszertermelési célú előállítását, zárt rendszerű felhasználását, kibocsátását, a genetikai védősáv kialakítását, a géntechnológiával módosított szervezetek környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát és kereskedelmi forgalomba hozatalát, a termékek géntechnológiai módosításra utaló jelölését, illetve az agrár és élelmiszertermelési célú géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4.§ (1) bekezdésének b) pontjában, a 4.§ (2) bekezdésének b) pontjában, a 4.§ (3) bekezdésének b) pontjában és a 4.§ (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó hatóságokat, 

	(3) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel, illetve a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezeteknek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendeletek hatálya alá nem tartozó ipari célú felhasználását, környezetvédelmi szempontú szállíthatóságát, a termékek géntechnológiai módosításra utaló jelölését, illetve az ipari célú géntechnológiai tevékenység folytatásához szükséges műszaki, technológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi és egészségügyi feltételeket, valamint, hogy kijelölje a 4.§ (1) bekezdésének c) pontjában, a 4.§ (2) bekezdésének c) pontjában, a 4.§ (3) bekezdésének c) pontjában és a 4.§ (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott engedélyeket kiadó hatóságokat,

	(4) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalát és kivitelét, 

	(5) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a géntechnológiai bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait,
 
	(6) a művelődési és közoktatási miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a géntechnológiai felügyelő tevékenységére és képesítésének követelményeire vonatkozó szabályokat, 

	(7) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a géntechnológiával módosított szervezetek előállítására, zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására és kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó nyilvántartás, illetve az adatszolgáltatás rendjét és az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalmát,  

	(8) a földművelésügyi miniszter, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az engedélyezési díjak mértékét, 

	(9) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 23.§-ban meghatározott géntechnológiai bírság mértékét.


Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 

32.§

	E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, illetve  azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

	a) a Tanács 90/219/EGK irányelve a genetikailag módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználásáról, valamint

	b) a Tanács 90/220/EGK - a Bizottság 92/146/EGK határozatával kiegészített, illetve a Bizottság 94/15/EK irányelvével és a Bizottság 94/211/EK határozatával módosított - irányelve a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe bocsátásáról. 


Átmeneti rendelkezések

33.§

	(1) E törvény hatályba lépésével az e törvény hatályba lépését megelőzően géntechnológiával módosított természetes szervezetekre, valamint a zárt rendszerben felhasznált, a környezetbe kibocsátott, forgalomba hozott, vagy külkereskedelmi forgalomban a Magyar Köztársaság területére behozott géntechnológiával módosított szervezetekre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel. 

	(2) A géntechnológiával módosított szervezeteknek és az azokból előállított termékeknek az e törvény hatályba lépése előtt a Magyar Köztársaság területén történt zárt rendszerben való felhasználását, illetve környezetbe kibocsátását, valamint forgalomba hozatalát, vagy behozatalát az előállító, a felhasználó, a kibocsátó, a forgalmazó, vagy a behozatalt végző a géntechnológiai hatóságnak e törvény hatályba lépése után 60 napon belül köteles - a 8.§ (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt csatolva - bejelenteni. 

	(3) A géntechnológiai hatóság a bejelentést annak kézhezvételétől számított 45 napon belül ellenőrzi. Ha a géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználása, a környezetbe kibocsátása, forgalomba hozatala, valamint behozatala nem felel meg e törvény, illetve a külön jogszabályok rendelkezéseinek, a géntechnológiai hatóság határozatban írja elő a géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásának, környezetbe történő kibocsátásának a környezet eredeti állapotának helyreállításával egyidejű megszüntetését, illetve a géntechnológiával módosított szervezeteknek vagy az azokból előállított termékeknek a forgalomból való kivonását és megsemmisítését.

	(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a géntechnológiával módosított szervezeteket vagy az azokból előállított termékeket a forgalomból a géntechnológiai hatóság határozatának közlésétől számított 15 napon belül kell kivonni.

	(5) A géntechnológiai hatóság a géntechnológiával módosított szervezetek vagy az azokból előállított termékek zárt rendszerben való felhasználásának, környezetbe kibocsátásának megszüntetését, forgalomból való kivonását és megsemmisítését, valamint a környezet eredeti állapotának helyreállítását a helyszínen ellenőrzi.


34.§

	(1) A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállítására a 33.§ rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

	(2) Az e törvény hatálybalépése előtt létesített géntechnológiai módosításokat végző laboratórium működését a létesítő vagy a működtető a géntechnológiai hatóságnak e törvény hatálybalépése után 6 hónapon belül köteles bejelenteni. 

	(3) A géntechnológiai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott laboratóriumban ellenőrzi, hogy a laboratórium működése megfelel-e e törvény, illetve a külön jogszabályok rendelkezéseinek. A géntechnológiai hatóság szabálytalanság - különösen a környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkavédelmi rendelkezések súlyos megsértése - esetén a laboratórium létesítőjét vagy működtetőjét a tevékenység szüneteltetésére, illetve megszüntetésére kötelezheti. A laboratórium működésének újbóli megkezdését a géntechnológiai hatóság a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések teljesítése esetén engedélyezi. A géntechnológiai hatóság a teljesítésre határidőt vagy határnapot állapít meg. A határidő vagy a határnap eredménytelen elteltével a géntechnológiai hatóság a laboratórium létesítőjét vagy működtetőjét a tevékenység megszüntetésére kötelezi. 



ÁLTALÁNOS INDOKLÁS


	A géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos kérdések (elsősorban azoknak zárt rendszerben való felhasználása, a környezetbe való kibocsátása, forgalmazása, ártalmatlanítása, külkereskedelme) Magyarországon jelenleg csak részben - a növényegészségügyre, az állategészségügyre és a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezések által - szabályozottak. A mezőgazdasági és ipari termelés növekedésében, illetve a termelés költségeinek csökkentésében ugyanakkor egyre nagyobb szerepe van a géntechnológiának. A géntechnológiával módosított szervezetek (vetőmagvak, növények, állatok, ipari fehérjék, enzimek, gombák és egyéb mikroorganizmusok) elterjedésével a mezőgazdasági és az ipari termelés egyre kiszámíthatóbbá (és a hozamot tekintve biztonságosabbá) válik.

	A génsebészet és a biotechnológia tudománya az elmúlt másfél évtizedben jelentőset fejlődött és ez a fejlődés napjainkban is tart. Ma már egyre gyakrabban használnak fel géntechnológiai módosítással előállított szervezeteket (mikróbákat, vetőmagvakat, új tulajdonságokat hordozó növény- és állatfajtákat) a mezőgazdasági termelésben (főként a mikrobiológiai iparban, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben), illetve a gyógyszer- és a vegyiparban (kozmetikumok, gyógykészítmények). A géntechnológiai eljárás alkalmazásával előállított termékek alap-, illetve nyersanyagként az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek, a gyógyszerek, a kozmetikumok, valamint az állati takarmányok előállításában is megjelennek. (Az Európai Unióban eddig öt génmódosított növény termesztését és piaci forgalmazását engedélyezték: az olajos magvú repce, a dohány és a cikória alapvetően ipari felhasználásra, míg a szójabab és a kukorica az élelmiszertermelésbe kerül.)

	Az élelmiszertermelésben hatalmas növekedés érhető el, ha a különböző kórokozókkal és járványokkal szemben géntechnológiai beavatkozással ellenállóvá tett új növény- és állatfajták nagyobb arányban elterjednek. A gyártási kapacitás fokozása a gyógyszer- és vegyipari ágazatokra is érvényes, amelyekben a géntechnológia alkalmazásával újabb, olcsóbb nyersanyag-előállítási eljárások (például az enzim-, a fehérje- és gomba-előállításban) terjedhetnek el. A génmódosított növény- és állatfajtáknak, valamint az egyéb géntechnológiai beavatkozással megváltoztatott élő szervezeteknek és az ezekből előállított termékeknek a környezetben való megjelenése egyidejűleg lényeges változást okozó hatással lehet a természet egyensúlyára, illetve a biológiai sokféleségre.

	A biotechnológia igen gyorsan fejlődő szaktudomány, amelyet szabályozással követni gyakorlatilag lehetetlen. A törvény a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályozás keretét biztosítja, a részletes szabályokat, amelyeken - az újabb kutatási eredményeknek megfelelően - előreláthatóan viszonylag gyakran kell majd változtatni, az érintett szaktárcák által elkészítendő miniszteri rendeletek tartalmazzák majd. Az agrárágazatot érintő rendeletek veszik majd át részleteiben is a Tanács 90/220/EGK irányelvét, amelynek rendelkezéseivel a törvény előírásai összhangban vannak.


RÉSZLETES INDOKLÁS


 (Az 1-2.§-okhoz)

	A törvény előírásait kell alkalmazni szervezetek géntechnológiával való mindenfajta módosítására, illetve minden géntechnológiával módosított szervezetre és az azokból előállított termékekre, amelyeket Magyarország területén zárt rendszerben felhasználnak, a környezetbe kibocsátanak vagy forgalomba hoznak, valamint Magyarországra behoznak, az ország területéről kivisznek vagy az országban szállítanak, függetlenül attól, hogy azokat bel- vagy külföldön hozták létre. A törvény szabályai a tevékenységeket végzőkre (természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok) vonatkoznak.

	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 9.§ (3) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében nem tartoznak e törvény hatálya alá a vadon élő szervezetek, amelyek genetikai állományainak mesterséges úton való megváltoztatását a természet védelméről szóló törvény megtiltja.  

	Géntechnológiával módosított szervezetek felhasználásával előállított élelmiszer az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény rendelkezéseinek megfelelően új élelmiszernek minősül és arra az 1995. évi XC. törvény előírásait kell alkalmazni. 

	Az értelmező rendelkezések a Tanács 90/220/EGK irányelvének meghatározásait is tartalmazzák. 

(A 3-4.§-okhoz)

	Géntechnológiai módosításokat végző laboratóriumokat újonnan csak a törvényben meghatározott illetékes géntechnológiai hatóságok engedélyével lehet létrehozni. A géntechnológiai laboratóriumok felállításához a géntechnológiai hatóságok engedélyein kívül a kísérleti laboratóriumok létesítésével kapcsolatos jogszabályokban előírt engedélyek is szükségesek. A törvény hatályba lépésekor már meglévő géntechnológiai laboratóriumokra a törvény visszamenőlegesen nem ír elő engedélyeztetési kötelezettséget, a létesítőnek vagy a működtetőnek csak be kell jelentenie a laboratórium meglétét.

	A géntechnológiával módosított szervezeteket, illetve az azok felhasználásával készült termékeket csak hatósági engedéllyel lehet zárt rendszerben felhasználni, a környezetbe kibocsátani, forgalomba hozni, illetve exportálni vagy importálni. Természetes szervezet géntechnológiai módosítása ugyancsak engedélyköteles, ha az valamilyen üzleti (ipari, gyártási, kereskedelmi, értékesítési) célt szolgál. A tudomány fejlődéséhez elengedhetetlen kísérleti jellegű géntechnológiai módosítás, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek, valamint az azokból előállított termékek zárt rendszerben való kutatási célú felhasználása csak akkor válik engedélykötelessé, ha a már megfelelően tesztelt és biztonságos, kidolgozott módszerekkel végrehajtott géntechnológiai beavatkozás alkalmassá válik arra, hogy termelési érdeket szolgáljon és azt erre a célra is szánják. 

	Az engedélyezés két lépcsőben történik: a törvényben felsorolt intézmények és szervezetek vezetői által jelölt szakembereket tömörítő testület (géntechnológiai bizottság) véleménye alapján az egyes illetékes szaktárcák vezetői által kijelölt intézmények (géntechnológiai hatóságok) adják ki az engedélyeket. Az egyes minisztériumok engedélyezési eljárásában szakhatóságként a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, illetve a népjóléti miniszter által kijelölt intézmények közreműködnek.

(Az 5-7.§-okhoz)

	Az engedélyek iránti kérelmeket mindig a 4. §-ban engedélyező hatóságként meghatározott minisztérium illetékes részlegéhez kell benyújtani, amely az engedélyezési eljárás során a szakhatóságként közreműködő társminisztérium állásfoglalását is kikéri. A géntechnológiai hatóságok a géntechnológiai bizottság véleményétől eltérhetnek abban az esetben, ha megfelelő szakmai indokok alapján a géntechnológiai tevékenység iránti engedélykérelem elutasítását tartják szükségesnek.

	A géntechnológiai bizottságba az érintett szakminisztériumok és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) egyenlő számú képviselőt küldenek, mivel a géntechnológiával kapcsolatos kérdéskör az egyes szakterületeket egyforma mértékben érinti. Az egyes képviselőket a minisztériumok, illetve az OMFB önállóan, egymástól függetlenül jelölik. A Magyar Tudományos Akadémia öt tagot delegál, mivel a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása során keletkezhető kockázatok felmérése és értékelése alapvetően a tudomány képviselőinek, a kutatóknak és nem a hatóságoknak a feladata. A környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek ugyancsak négy tagot küldenek a bizottságba, az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek pedig kettőt, mivel a társadalmi érdekek képviselete elengedhetetlen az állampolgárok széles körét érintő döntések meghozatalakor. A képviselők létszámának meghatározásánál alapvető szempont az is, hogy a bizottság működő- és határozatképes legyen. A megfelelően megalapozott szakmai döntést a mind a géntechnológiai hatóság, mind a géntechnológiai bizottság által korlátlan számban alkalmazható szakértők biztosítják. 

	A géntechnológiai bizottság az egyes engedélyek iránti kérelmek elbírálásánál figyelemmel van arra, hogy a folytatandó tevékenységek (zárt rendszerű felhasználás, kibocsátás) eltérő veszélyességűek.

	A géntechnológiai bizottság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

	Az engedély iránti kérelmeket az engedélyek kiadására jogosult minisztériumokban (4.§) felállított hatóságokhoz vagy az e minisztériumok által Kormány-, illetve miniszteri rendeletekben megbízott hatóságokhoz a géntechnológiával kapcsolatos tevékenységet végző hasznosítóknak kell benyújtaniuk. 

	Az egyes engedélyekért díjat kell fizetni, amelyet az érintett szakterületekért felelős miniszterek rendeletben állapítanak meg. Az engedélyezési díj az engedélyezési eljárás költségeit (így a géntechnológiai bizottság és a géntechnológiai hatóság döntéséhez szükséges szakvéleményeket készítő szakértők közreműködésének, valamint az ellenőrző vizsgálatok és kísérletek költségeit is) tartalmazza. Az engedélyezésért beszedett díjakat a géntechnológiai hatósági rendszer fenntartására, működtetésére, az engedélyek nyilvántartásának és kezelésének költségeire kell fordítani. 

	Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az engedélyek - a tevékenységek kockázatának megfelelően - meghatározott időre szólnak, ám a jogszabályi előírások folyamatos teljesítése és a kockázatok egyértelmű kizárása esetén meghosszabbíthatók. Az engedélyek érvényességének a törvény által csak alsó vagy felső határral meghatározott időtartamát az egyes tevékenységi engedélyeket kiadó hatóságok állapítják meg a géntechnológiai bizottság véleménye alapján.

(A 8-9.§-okhoz)

	Az engedély iránti kérelmek hatóságok általi elbírálásának eljárási határideje a Tanács a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe bocsátásáról szóló 90/220/EGK irányelve rendelkezéseiben előírtakhoz hasonlóan van megállapítva. Az engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentációt a törvény végrehajtási rendeletében kiadásra kerülő (a hivatkozott európai uniós irányelv által előírt adatokat tartalmazó) formanyomtatványok jelentik.

	A géntechnológiai módosításra és a géntechnológiával  módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználására vonatkozó engedélyek iránti kérelmekről a géntechnológiai hatóságok 90 napon belül döntenek. A géntechnológiai kérdéskör jelentősége és a nyugat-európai gyakorlat átvétele, valamint a géntechnológia eredményeinek a társadalmat és a természetes környezetet is érintő hatásai miatt kell az engedélyeket nyilvánosságra hozni és az azokra való észrevételezési lehetőséget a társadalom számára biztosítani. 
 
	A hatósági eljárás részletes leírását a magyar államigazgatási határidőktől való eltérés teszi szükségessé. 

(A 10.§-hoz)

	A géntechnológiai beavatkozás különleges tudományos ismereteket és szakmai gyakorlatot, valamint műszaki felszerelést, technológiát, illetve megfelelő közegészségügyi, állategészségügyi, növényegészségügyi és élelmiszerhigiéniai intézkedéseket igényel, ezért ilyen tevékenységet csak a megfelelő egyetemi végzettséggel rendelkező szakembereket, kutatókat alkalmazó szervezetek (elsősorban kutatóintézetek, egyetemek és gazdasági társaságok) végezhetnek. 

(A 11-12.§-okhoz)

	A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek kibocsátására és forgalmazására vonatkozó engedélyek iránti kérelmekről a géntechnológiai hatóságok 180 napon belül döntenek. A géntechnológiai kérdéskör jelentősége és a nyugat-európai gyakorlat átvétele, valamint a géntechnológia eredményeinek a társadalmat és a természetes környezetet is érintő hatásai miatt az engedélyeket nyilvánosságra kell hozni.

	Az előállítóknak, a forgalmazóknak a terméken (annak csomagolásán, illetve a minőségtanúsító okmányon) jelölniük kell, ha az bármekkora hányadban is géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy, ha az nem tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet, de géntechnológiával módosított szervezetből állították elő. A géntechnológiával módosított szervezet felhasználásával előállított élelmiszer jelölésére az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény előírásait is alkalmazni kell. A forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályok közül különösen az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény és azok végrehajtási rendeletei, valamint a gyógyszerkészítmények törzskönyvezéséről és a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények forgalomba hozataláról szóló 13/1987. (VIII.19.) EüM rendelet, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII.19.) EüM rendelet, a gyógynövények és illóolajok vizsgálatáról, minősítéséről, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/1976. (X.29.) MT rendelet, a rovar- és rágcsálóirtó szerek, valamint a riasztószerek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 3/1969. (V.16.) EüM rendelet, az emberorvoslásban használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó gyógyító és kórjelző (diagnosztikai) készítmények termeléséről, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 137/1951. (XII.20.) EÜM rendelet, a gyógytápszerek forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 3180-89/1950. (IV.1.) NM rendelet, az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII.9.) FM rendelet, a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI.28.) FM rendelet és a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezései az irányadóak. 

(A 13.§-hoz) 

	A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek külkereskedelmére vonatkozó engedélyek iránti kérelemről a géntechnológiai hatóságok 60 napon belül döntenek. A géntechnológiai kérdéskör jelentősége és a nyugat-európai gyakorlat átvétele, valamint a géntechnológia eredményeinek a társadalmat és a természetes környezetet is érintő hatásai miatt a behozatali engedélyeket nyilvánosságra kell hozni.

(A 14.§-hoz)

	A géntechnológiai hatósági engedélyek nem pótolják a külön jogszabályok által előírt egyéb engedélyeket. A géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó egyéb engedélyek kiadásának ugyanakkor feltétele a géntechnológiai hatósági engedélyek megléte. A géntechnológiával módosított növényfajták állami elismerésére, illetve a géntechnológiával módosított állatfajok fajtaelismerésére, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálatára és törzskönyvezésére is csak a 8-11.§-ban előírt engedélyezési eljárások lefolytatása után kerülhet sor. 

	A géntechnológiával módosított növények, illetve állatok, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek forgalmazását viszont csak a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI. törvényben, illetve az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben meghatározott állami elismerési vagy fajtaelismerési eljárás, valamint a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékek külön jogszabályokban előírt állami minőségvizsgálatával és törzskönyvezésével kapcsolatos eljárás lefolytatása után lehet engedélyezni. 

(A 15.§-hoz)

	A géntechnológiával módosított szervezetek, azok részei, illetve az azokból előállított termékek szállítását - a géntechnológiai tevékenység biztonságossága és a környezet védelme érdekében - szükséges lehet megtiltani, illetve azt környezetvédelmi szempontú biztonsági feltételekhez kötni. Egy adott, géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék környezetvédelmi szempontú szállíthatóságáról, valamint a szállítás feltételeiről a géntechnológiai hatóságok a zárt rendszerű felhasználásra, a kibocsátásra, valamint a forgalmazásra, vagy a behozatalra, illetve a kivitelre vonatkozó engedélyekben esetileg rendelkezhetnek.

	Ha a géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szerint veszélyesnek minősülnek, akkor azokra e jogszabályok előírásait is alkalmazni kell. [Ezek a jogszabályok: a közúti szállítás tekintetében a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás - ADR - (kihirdetve az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel, belföldi forgalomra alkalmazva a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel). Vasúti fuvarozásra vonatkozóan a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat - RID - az irányadó (kihirdetve az 1986. évi 2. törvényerejű rendelettel, belföldi forgalomra alkalmazva a 12/1990. (IV.30.) KöHÉM rendelettel), belvízi szállításra a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat - ADN - (kihirdetve a 2/1982. (II.22.) KPM rendelettel) rendelkezései alkalmazandók.]

	A géntechnológiával módosított szervezetek, illetve az azokból előállított termékek hulladékainak szállítására, amennyiben azok veszélyesnek minősülnek, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22-én aláírt egyezmény (kihirdetve a 101/1996. (VII. 12.) Kormányrendelettel), valamint a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet előírásai az irányadóak.

(A 16. §-hoz)

	A géntechnológiai módosítást végző laboratórium létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemről a géntechnológiai hatóságok 45 napon belül döntenek. 

(A 17.§-hoz) 

	A géntechnológiával módosított szervezetek az élővilág természetes egyensúlyát befolyásolni képesek, ezért azoknak minden része, terméke, illetve maradékanyaga (hulladék) külön kezelendő úgy, ahogyan azt a géntechnológiai hatóság az egyes esetekben előírja. Szakmai indokok alapján a géntechnológiai hatóság biológiai hatástanulmány készítését, a hulladék felirattal való megjelölését, valamint veszélyes hulladékként való kezelését is előírhatja. 

	Az előírás nem vonatkozik azokra a géntechnológiával módosított szervezetekre, amelyeket az élelmiszer-előállításban a géntechnológiai és élelmiszer-higiéniai kérdésekért felelős hatóságok engedélyével használnak fel. Az élelmiszergyártásban nyers, illetve adalékanyagként engedélyezetten felhasznált géntechnológiával módosított szervezetek az élelmiszertermék részeként emberi fogyasztásra kerülnek, ezért az ilyen élelmiszerek hulladékát szükségtelen veszélyes jellegűként kezelni. Azokra éppen ezért - más élelmiszerekhez hasonlóan - az élelmiszerek megsemmisítéséről szóló FM rendelet előírásai vonatkoznak. 

	A géntechnológiai tevékenységből származó, a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet értelmében veszélyesnek minősülő hulladékanyagok kezelésére a 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet rendelkezései vonatkoznak. 

(A 18.§-hoz)

	A géntechnológiai tevékenységet végző hasznosítók az emberi egészség és a környezet biztonsága érdekében az e törvényben és az egyéb jogszabályokban előírtak hasznosítónál történő betartásáért a géntechnológiai hatóságok felé felelős géntechnológiai felügyelőt kötelesek alkalmazni.



(A 19-20.§-okhoz)

	A növénytermesztésben, a növényvédelemben, az állattenyésztésben, az élelmiszer-előállításban, a takarmánygyártásban és az iparban felhasznált géntechnológiával módosított szervezetekre, valamint a felhasználás módjára (zárt rendszer, szabadföldi kibocsátás, kereskedelmi forgalmazás) vonatkozó engedélyeket és az azokhoz tartozó dokumentációt (vagyis az engedély iránti kérelemhez rendszeresített formanyomtatványban foglalt adatokat) a számítógépes adatrögzítéshez megfelelő felszereléssel és kapacitással rendelkező (a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó) gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont tartja nyilván.

(A 21.§-hoz)

	A géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználásának, kibocsátásának és forgalomba hozatalának ellenőrzéséről a géntechnológiai hatóságok évente tájékoztatót készítenek a géntechnológiai bizottságnak, amely a tájékoztatók alapján évente összefoglaló beszámolót készít és azt a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapjában közzé teszi.

(A 22-26. §-okhoz)

	A géntechnológiával  módosított szervezetek előállítását és az ilyen szervezeteknek, valamint az ezekből előállított termékeknek a zárt rendszerű felhasználását, környezetbe történő kibocsátását, forgalomba hozatalát, illetve behozatalát és kivitelét a géntechnológiai hatóságok rendszeresen ellenőrzik és szükség esetén a tevékenység megszüntetésére kötelezés mellett a kiadott engedélyt visszavonják, illetve bírságfizetési kötelezettséget írnak elő. Súlyosabb jogsértés esetén a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben, valamint a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényben és az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV.14.) kormányrendeletben meghatározott szankciók alkalmazandók a jogsértőkkel szemben. Az ezzel kapcsolatos eljárás hivatalból vagy szakhatósági kezdényezésre indul.

	A géntechnológiai hatóságok, amennyiben az engedélyezett géntechnológiai tevékenység kockázatára vonatkozóan bármilyen új ismeretet szereznek - különösen, ha adataik vannak arra, hogy a tevékenység az emberi egészségre és a környezetre veszélyt jelent - a tevékenység folytatását korlátozhatják vagy megtilthatják. Erről az intézkedésről és annak okairól tájékoztatják a géntechnológiai bizottságot, amely az intézkedésről véleményt alkot. A tevékenység folytatásának megtiltása esetén a géntechnológiai hatóság a géntechnológiai bizottság véleménye alapján a géntechnológiával módosított szervezetek azonnali megsemmisítését rendeli el.

	Ha a géntechnológiai tevékenység kockázatára vonatkozóan a géntechnológiai tevékenység iránti engedélyt kérelmező vagy azzal rendelkező hasznosító új ismerettel rendelkezik, arról értesíti a géntechnológiai hatóságot, egyidejűleg megteszi az új ismeret miatt a géntechnológiával módosított szervezettel kapcsolatban megváltozott körülményeknek megfelelő biztonsági, illetve egyéb intézkedéseket.

	A szakminisztériumok (a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint  a Népjóléti Minisztérium) által kijelölt hatóságok egymás géntechnológiai hatósági eljárásaiban szakhatóságként kölcsönösen közreműködnek. 

(A 27.§-hoz)

	A géntechnológiai tevékenység fokozott veszéllyel járhat, ezért az abból eredő károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 

(A 28.§-hoz)

	A törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátása állami feladat, ezért azok költségeit egészben vagy részben központi költségvetési forrásból kell fedezni. A hatósági feladatokat a minisztériumok, illetve az azok felügyelete alá tartozó hivatalok egyelőre el tudják látni. Egyes tárcáknál ugyanakkor létszámbővítésre és eszközellátásra lehet szükség, mivel a géntechnológiai tevékenység kockázatának felméréséhez különleges szakismerettel rendelkező szakembereket kell alkalmazni. (A pénzügyi igények az egyes minisztériumoknál eltérőek. Az eszköz- és szakember-szükséglet attól függ, hogy milyen tömegben kérnek majd a géntechnológiai tevékenységre engedélyt. A kérelmezők száma engedélytípusonként - tárcánként - különböző lesz.) A minisztériumok géntechnológiai hatóságainak, valamint a géntechnológiai bizottságnak a működése a géntechnológiai tevékenység folytatásának engedélyezési díjából csak részben fedezhető (pontosan nem tervezhető a díjbevétel, mivel az a kérelmek számától függ). Ezért mind a bizottság, mind a hatóság felállításához és működéséhez a költségvetési támogatás elengedhetetlen, amelyet az érintett tárcák költségvetési fejezetében 1998-tól tervezni és biztosítani kell. A géntechnológiai bizottság részére állandó irodát és titkárságot is létre kell hozni, amelynek legcélszerűbben az érintett minisztériumok egyikében lehet helyet biztosítani.

	A géntechnológiai engedélyeket nyilvántartó adatbázis létrehozása és működtetése a nyilvántartási díjbevételekből alapvetően biztosítható, a központi költségvetést a nyilvántartó-bázis fenntartása nem terheli, kivéve az adatbázis beindításával kapcsolatos egyszeri költségeket.  
 
(A 29.§-hoz)

	A törvény 1998. január elsején lép hatályba.

(A 30.§-hoz)

	A növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény kifejezetten géntechnológiai tevékenységre vonatkozó szabályokat nem vagy csak utalásszerűen tartalmaz, ezért azokat e törvény módosítja. Az élelmiszer-gyártásban egyre nagyobb mértékben használnak fel géntechnológiával módosított szervezeteket. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvényt ezért az e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosítani kell és abba be kell építeni az Európai Parlament és a Tanács új élelmiszerekről szóló 258/97/EK rendeletének vonatkozó előírásait.

(A 31.§-hoz)

	A géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó, az agrárágazatot érintő (a Tanács 90/219/EGK irányelvét és a Tanács 90/220/EGK irányelvét átvevő) részletesebb szabályok alkotására elsődleges felelősként a földművelésügyi miniszter, a humán egészségügyet érintő előírások létrehozására a népjóléti miniszter, a külkereskedelmi kérdések szabályozására az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter kap (az érintett szaktárcákkal egyetértésben) felhatalmazást. A géntechnológiai bizottság szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait, a géntechnológiai felügyelő tevékenységére és képesítésének követelményeire vonatkozó szabályokat, az adatnyilvántartás, illetve az adatszolgáltatás rendjét és az adatszolgáltatásért fizetendő díj mértékét, valamint a géntechnológiai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentáció tartalmát, az engedélyekért fizetendő díjakat, valamint a géntechnológiai bírság mértékét a Kormány, illetve az érintett szakminisztériumok rendeletben határozzák meg.

(A 32.§-hoz)

	A törvény az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésre vonatkozó rendelkezéseinek eleget tesz azzal, hogy a végrehajtási rendeletek által részleteiben is átveendő, a Tanácsnak a genetikailag módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználásáról szóló 90/219/EGK irányelve, valamint a Bizottság 92/146/EGK határozatával kiegészített, illetve a Bizottság 94/15/EK irányelvével és a Bizottság 94/211/EK határozatával módosított, a Tanácsnak a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe bocsátásáról szóló 90/220/EGK irányelve előírásaival összeegyeztethető szabályozást hoz létre és épít be a normaszövegbe.	

(A 33-34.§-okhoz)
	A törvény az általános indoklásban részletezett okok (így a többféle felhasználási célt szolgáló géntechnológiai tevékenység folytatásának korábbi szabályozatlansága, a géntechnológiai tevékenység során és következtében keletkezhető környezeti és egészségügyi kockázatok) miatt visszamenőleges hatállyal is engedélyezési kötelezettséget ír elő a Magyarországon végrehajtott géntechnológiai módosításokra, a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek belföldön történt zárt rendszerű felhasználására, kibocsátására, forgalomba hozatalára, illetve külkereskedelmére. A visszamenőleges hatály nem vonatkozik a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek szállítására. A géntechnológiai módosításokat végző, a törvény hatályba lépése előtt létesített laboratóriumokat ugyanakkor be kell jelenteni és azok működését a géntechnológiai hatóság ellenőrzi. 
	A laboratóriumok működésére az egyéb jogszabályok  (az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet, a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V.11.) MT rendelet, az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V.29.) EüM rendelet, az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 30/1981. (XII.30.) MÉM-EüM együttes rendelet, az emberorvoslásban használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző (diagnosztikai) készítmények termeléséről, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 137/1951. (XII.20.) EüM rendelet, az állatgyógyászati készítményekről szóló 22/1996. (VII.9.) FM rendelet, a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI.28) FM rendelet) előírásai az irányadóak.





------------------------------------------------------------------------Ç
Ç










ű



ë	











đ








¬"
